Common use of Üzleti titok Clause in Contracts

Üzleti titok. 1. A Felek kötelesek a közöttük fennálló kapcsolat során a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatot, információt, megoldást, tényt, összefüggést, képletet, alkalmazást, eljárást, valamint az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumot, azok másolatait, valamennyi egyéb információt üzleti titokként megőrizni. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukra, és amelynek a közlése a másik Félre nézve hátrányos következménnyel járna. 2. A titoktartási kötelezettség körébe különösen, de nem kizárólagosan az alábbi információk illetve adatok tartoznak: i. a Felek között folytatott üzleti vagy egyéb tárgyalások tartalma, különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi és üzleti adatok (így egyebek mellett különösen az Ajánlat, a Megrendelőlap és a Szerződés tartalma); ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalma, az azokból megismerhető know-how; iii. a Termék működésére vonatkozó adatok és iratok; iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információ, különösen annak forráskódja. 3. A Felek kötelezik magukat, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az iránt, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon ne váljanak hozzáférhetővé. 4. Az Eladó által szolgáltatott iratok, tájékoztatók és használati utasítások, mint szellemi alkotások felett, illetve az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog az Eladót illeti meg. A Vevő a Szerződés létrejöttével és teljesítésével az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi meg. 5. A Felek a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznak. 6. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél a másik Felet írásban felkérte vagy utasította, illetve ha ez jogszabályi előírás (pl. hatóságok részére történő adatközlés) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következménye. 7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZF, valamint a Szerződés megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli.

Üzleti titok. 1. A Felek kötelesek a közöttük fennálló kapcsolat során a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatot, információt, megoldást, tényt, összefüggést, képletet, alkalmazást, eljárást, valamint az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumot, azok másolatait, valamennyi egyéb információt üzleti titokként megőrizni. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukra, és amelynek a közlése a másik Félre Xxxxx nézve hátrányos következménnyel járna. 2. A titoktartási kötelezettség körébe különösen, de nem kizárólagosan az alábbi információk illetve adatok tartoznak: i. a Felek között folytatott üzleti vagy egyéb tárgyalások tartalma, különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi és üzleti adatok (így egyebek mellett különösen az Ajánlat, a Megrendelőlap és a Szerződés tartalma); ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalma, az azokból megismerhető know-how; iii. a Termék működésére vonatkozó adatok és iratok; iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információ, különösen annak forráskódja. 3. A Felek kötelezik magukat, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az iránt, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon ne váljanak hozzáférhetővé. 4. Az Eladó által szolgáltatott iratok, tájékoztatók és használati utasítások, mint szellemi alkotások felett, illetve az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog az Eladót illeti meg. A Vevő a Szerződés létrejöttével és teljesítésével az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi meg. 5. A Felek a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznak. 6. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél a másik Felet írásban felkérte vagy utasította, illetve ha ez jogszabályi előírás (pl. hatóságok részére történő adatközlés) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következménye. 7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZF, valamint a Szerződés megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli.

Üzleti titok. 1. A Felek kötelesek a közöttük fennálló kapcsolat során a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatotAz ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, információtrészvételi jelentkezésben, megoldást, tényt, összefüggést, képletet, alkalmazást, eljárásthiánypótlásban, valamint az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumota 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, azok másolataitüzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1 tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Csak olyan információk nyilváníthatók üzleti titoknak, valamennyi egyéb információt melyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti titokként megőrizni. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukra, és amelynek a közlése a másik Félre nézve hátrányos következménnyel járnatevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. 21 Ptk. A titoktartási kötelezettség körébe különösen2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)] (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, de nem kizárólagosan az alábbi információk illetve adatok tartoznak: i. a Felek között folytatott üzleti vagy tájékoztatás, egyéb tárgyalások tartalma, különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi adat és üzleti adatok (így egyebek mellett különösen az Ajánlat, a Megrendelőlap és a Szerződés tartalma); ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalma, az azokból megismerhető know-how; iii. készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a Termék működésére vonatkozó adatok és iratok; iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információjogosult jogos pénzügyi, különösen annak forráskódja. 3. A Felek kötelezik magukatgazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az irántfeltéve, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon ne váljanak hozzáférhetővétitok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. 4(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. (3) Az Eladó által szolgáltatott iratoküzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, tájékoztatók aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és használati utasítások, mint szellemi alkotások felett, illetve az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog az Eladót illeti ellenérték fejében szerezte meg. A Vevő gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást köteles csatolni, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez nem megfelelő, amennyiben az indoklás általánosságokat tartalmaz. Amennyiben nem az előírás szerinti az indoklás, ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a Szerződés létrejöttével és teljesítésével gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására. Amennyiben a hiánypótlást követően sem megfelelő az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi meg. 5. A Felek a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznak. 6. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél a másik Felet írásban felkérte vagy utasítottaindoklás, illetve ha ez jogszabályi előírás valamely olyan adatot minősít üzleti titoknak ajánlattevő, mely a Kbt. 44. § (pl2) – (3) bekezdésébe ütközik, a Kbt. hatóságok részére történő adatközlés73. § (1) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következményebekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően az ajánlat érvénytelen! A gazdasági szereplőnek az üzleti titok elkülönített elhelyezésére az EKR-ben az erre szolgáló funkció alkalmazásával lehetséges. 7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZF, valamint a Szerződés megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli.

Üzleti titok. A Kbt. 44. § (1) bek. alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. A Felek kötelesek §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Felhívjuk a közöttük fennálló kapcsolat során figyelmet arra, hogy a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatotKbt. kógens rendelkezései is kimondják, információthogy az Az ajánlattevő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen • azokat az információkat, megoldástadatokat, ténytamelyek elektronikus, összefüggésthatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, képletet• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, alkalmazást• az ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott o korábban teljesített közbeszerzési szerződések, eljárástilletve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat, o gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat, • az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az üzleti titokká nyilvánítás feltételei az ajánlattevő által igazoltan fennállnak, • ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az üzleti titokká nyilvánítás feltételei az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak. Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumotolyan ténynek, azok másolataitinformációnak, valamennyi egyéb információt üzleti titokként megőrizni. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatotmegoldásnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukra, és amelynek a közlése a másik Félre nézve hátrányos következménnyel járna. 2Kbt. A titoktartási kötelezettség körébe különösen76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de nem kizárólagosan az alábbi információk illetve adatok tartoznak: i. a Felek között folytatott üzleti vagy egyéb tárgyalások tartalmaezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (így különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi és üzleti adatok (így egyebek mellett különösen az Ajánlat, a Megrendelőlap és a Szerződés tartalma); ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalma, az azokból megismerhető know-how; iii. a Termék működésére vonatkozó adatok és iratok; iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információ, különösen annak forráskódjaárazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. 3. A Felek kötelezik magukat, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az iránt, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon ne váljanak hozzáférhetővé. 4. Az Eladó által szolgáltatott iratok, tájékoztatók és használati utasítások, mint szellemi alkotások felett, illetve az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog az Eladót illeti meg. A Vevő a Szerződés létrejöttével és teljesítésével az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi meg. 5. A Felek a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznak. 6. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél a másik Felet írásban felkérte vagy utasította, illetve ha ez jogszabályi előírás (pl. hatóságok részére történő adatközlés) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következménye. 7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZF, valamint a Szerződés megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli.

Üzleti titok. 1Az ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1 tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Csak olyan információk nyilváníthatók üzleti titoknak, melyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A Felek kötelesek gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást köteles csatolni, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez nem megfelelő, amennyiben az indoklás általánosságokat tartalmaz. Amennyiben nem az előírás szerinti az indoklás, ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a közöttük fennálló kapcsolat során gazdasági szereplőt a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatotmegfelelő tartalmú dokumentum benyújtására. Amennyiben a hiánypótlást követően sem megfelelő az indoklás, információtilletve valamely olyan adatot minősít üzleti titoknak ajánlattevő, megoldást, tényt, összefüggést, képletet, alkalmazást, eljárást, valamint az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumot, azok másolatait, valamennyi egyéb információt üzleti titokként megőriznimely a Kbt. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukra, és amelynek a közlése a másik Félre nézve hátrányos következménnyel járna. 44. § (2. A titoktartási kötelezettség körébe különösen, de nem kizárólagosan az alábbi információk illetve adatok tartoznak: i. a Felek között folytatott üzleti vagy egyéb tárgyalások tartalma, különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi és üzleti adatok ) – (így egyebek mellett különösen az Ajánlat3) bekezdésébe ütközik, a Megrendelőlap Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően az ajánlat érvénytelen! 1 Ptk. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)] (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és a Szerződés tartalma); ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalma, az azokból megismerhető know-how; iii. készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a Termék működésére vonatkozó adatok és iratok; iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információjogosult jogos pénzügyi, különösen annak forráskódja. 3. A Felek kötelezik magukatgazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az irántfeltéve, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon ne váljanak hozzáférhetővétitok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. 4(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. (3) Az Eladó által szolgáltatott iratoküzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, tájékoztatók aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és használati utasítások, mint szellemi alkotások felett, illetve az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog az Eladót illeti ellenérték fejében szerezte meg. A Vevő a Szerződés létrejöttével és teljesítésével gazdasági szereplőnek az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi megüzleti titok elkülönített elhelyezésére az EKR-ben az erre szolgáló funkció alkalmazásával lehetséges. 5. A Felek a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznak. 6. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél a másik Felet írásban felkérte vagy utasította, illetve ha ez jogszabályi előírás (pl. hatóságok részére történő adatközlés) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következménye. 7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZF, valamint a Szerződés megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli.

Üzleti titok. A Kbt. 44. § (1) bek. A Felek kötelesek alapján a közöttük fennálló kapcsolat során a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatotgazdasági szereplő az ajánlatban, információt, megoldást, tényt, összefüggést, képletet, alkalmazást, eljárásthiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumotajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, azok másolataitelkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, valamennyi amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. kógens rendelkezései is kimondják, hogy az Az ajánlattevő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen • azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb információt nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, • az ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott o korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat, o gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat, • az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az üzleti titokként megőriznititokká nyilvánítás feltételei az ajánlattevő által igazoltan fennállnak, • ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az üzleti titokká nyilvánítás feltételei az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan adatotténynek, információnak, megoldásnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukra, és amelynek a közlése a másik Félre nézve hátrányos következménnyel járna. 2Kbt. A titoktartási kötelezettség körébe különösen76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de nem kizárólagosan az alábbi információk illetve adatok tartoznak: i. a Felek között folytatott üzleti vagy egyéb tárgyalások tartalmaezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (így különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi és üzleti adatok (így egyebek mellett különösen az Ajánlat, a Megrendelőlap és a Szerződés tartalma); ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalma, az azokból megismerhető know-how; iii. a Termék működésére vonatkozó adatok és iratok; iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információ, különösen annak forráskódjaárazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. 3. A Felek kötelezik magukat, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az iránt, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon ne váljanak hozzáférhetővé. 4. Az Eladó által szolgáltatott iratok, tájékoztatók és használati utasítások, mint szellemi alkotások felett, illetve az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog az Eladót illeti meg. A Vevő a Szerződés létrejöttével és teljesítésével az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi meg. 5. A Felek a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznak. 6. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél a másik Felet írásban felkérte vagy utasította, illetve ha ez jogszabályi előírás (pl. hatóságok részére történő adatközlés) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következménye. 7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZF, valamint a Szerződés megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli.

Üzleti titok. 1Az ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1 tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Csak olyan információk nyilváníthatók üzleti titoknak, melyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A Felek kötelesek a közöttük fennálló kapcsolat során a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatotgazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, információtelkülönített irathoz indoklást köteles csatolni, megoldást, tényt, összefüggést, képletet, alkalmazást, eljárást, valamint az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumot, azok másolatait, valamennyi egyéb információt üzleti titokként megőrizni. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukra, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és amelynek a közlése a másik Félre nézve hátrányos következménnyel járnamilyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. 21 Ptk. A titoktartási kötelezettség körébe különösen2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)] (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, de nem kizárólagosan az alábbi információk illetve adatok tartoznak: i. a Felek között folytatott üzleti vagy tájékoztatás, egyéb tárgyalások tartalma, különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi adat és üzleti adatok (így egyebek mellett különösen az Ajánlat, a Megrendelőlap és a Szerződés tartalma); ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalma, az azokból megismerhető know-how; iii. készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a Termék működésére vonatkozó adatok és iratok; iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információjogosult jogos pénzügyi, különösen annak forráskódja. 3. A Felek kötelezik magukatgazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az irántfeltéve, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon ne váljanak hozzáférhetővétitok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. 4(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. (3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg. Az Eladó által szolgáltatott iratokindoklás nem megfelelő, tájékoztatók és használati utasítások, mint szellemi alkotások felettamennyiben általánosságokat tartalmaz. A nem előírás szerinti indoklással kapcsolatban ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására. Amennyiben a hiánypótlást követően sem megfelelő az indoklás, illetve valamely olyan adatot minősít üzleti titoknak ajánlattevő, mely a Kbt. 44. § (2) – (3) bekezdésébe ütközik, a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog az Eladót illeti meg. A Vevő a Szerződés létrejöttével és teljesítésével az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi meg. 5. A Felek a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznak. 6. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél a másik Felet írásban felkérte vagy utasította, illetve ha ez jogszabályi előírás (pl. hatóságok részére történő adatközlés) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következménye. 7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZF, valamint a Szerződés megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli.ajánlat érvénytelen!

Üzleti titok. 1. A 5.2.1 Amennyiben a Felek külön megállapodásukban másként nem rendelkeznek, az egymástól kapott információkat kötelesek a közöttük fennálló kapcsolat során a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatot, információt, megoldást, tényt, összefüggést, képletet, alkalmazást, eljárást, valamint az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumot, azok másolatait, valamennyi egyéb információt üzleti titokként megőrizni(Ptk. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot2:47.§) kezelni, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukra, és amelynek a közlése a másik Félre nézve hátrányos következménnyel járna. 2. A titoktartási kötelezettség körébe így különösen, de nem kizárólagosan annak tekintve a másik Félnek vagy a másik Fél üzleti partnereinek működésére, üzletkörére, üzleti módszereire, áraira, üzletpolitikájára vonatkozó adatokat, terveket, összeállításokat, kimutatásokat. 5.2.2 A Felek az alábbi információk illetve adatok tartoznak: i. együttműködésük során a Felek között folytatott másik Féllel kapcsolatban tudomásukra jutott, üzleti vagy egyéb tárgyalások tartalma, különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi és üzleti adatok (így egyebek mellett különösen az Ajánlat, titoknak minősülő információkat kizárólag a Megrendelőlap és a Szerződés tartalma); ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalmamásik Féllel szembeni szerződési kötelezettségeik teljesítésére használhatják fel, az azokból megismerhető know-how; iii. a Termék működésére vonatkozó adatok érintett előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül harmadik személyneke nem adhatják át, illetve harmadik személy részére semmilyen módon nem tehetik hozzáférhetővé, és iratok; iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információ, különösen annak forráskódja. 3. A Felek kötelezik magukatminden tőlük elvárhatót megtesznek azért, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az iránt, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon személy ilyen információt jogosulatlanul ne váljanak hozzáférhetővé. 4. Az Eladó által szolgáltatott iratok, tájékoztatók és használati utasítások, mint szellemi alkotások felett, illetve az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog az Eladót illeti meg. A Vevő a Szerződés létrejöttével és teljesítésével az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi szerezhessen meg. 55.2.3 Felek titoktartási kötelezettsége nem terjed ki a köztudomású információkra; a harmadik személy által jogszerűen a Fél tudomására hozott információkra; olyan információkra, amelyeknek a harmadik személy bizonyíthatóan, már a Fél általi átadásukat megelőzően ismeretében volt; valamint olyan információkra, amelyek kiszolgáltatását jogszabály vagy hatóság kötelező erejű határozata írja elő. 5.2.4 A Felek titoktartási kötelezettsége a szerződési jogviszonyuk (üzleti kapcsolatuk) megszűnését követő 5 (öt) évig továbbra is fennmarad, így a szerződő Fél az üzleti titkot ezen időszak alatt is csak a másik Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával hozhatja harmadik személy tudomására, illetve teheti annak számára hozzáférhetővé. A Felek titoktartási kötelezettségét felróhatóan megszegő Fél köteles a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznakmásik Félnek ezzel okozott károkat megtéríteni. 6. Nem minősül 5.2.5 A Megrendelő tudomásul veszi és hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a titoktartási kötelezettség megsértésénekGEP-pel létesített üzleti kapcsolatából eredő fizetési kötelezettségét nem teljesíti (elmulasztja, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél megtagadja), a másik Felet írásban felkérte vagy utasítottaGEP ennek tényét nyomdaipari szakmai körben nyilvánosságra hozza, illetve ha ez jogszabályi előírás (pl. hatóságok részére történő adatközlés) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következményeharmadik személlyel közölje. 7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZF, valamint a Szerződés megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli.

Üzleti titok. 1. A Felek kötelesek Jelen Üzletszabályzat vonatkozásában üzleti titok (a közöttük fennálló kapcsolat során továbbiakban: Üzleti Titok) a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatotgazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információtinformáció, megoldástmegoldás vagy adat, ténytamelynek nyilvánosságra hozatala, összefüggéstilletéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, képletet, alkalmazást, eljárást, valamint az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumot, azok másolatait, valamennyi egyéb információt üzleti titokként megőrizni. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukragazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a közlése jogosult a másik Félre nézve hátrányos következménnyel járna. 2szükséges intézkedéseket megtette. A titoktartási kötelezettség körébe különösenTársaság biztosítja, de nem kizárólagosan az alábbi információk illetve adatok tartoznak: i. a Felek között folytatott üzleti vagy egyéb tárgyalások tartalma, különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi és üzleti adatok (így egyebek mellett különösen az Ajánlathogy mindenkori tulajdonosa, a Megrendelőlap és a Szerződés tartalma); ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalmaTársaságban esetlegesen minősített befolyást szerezni kívánó személyek, az azokból megismerhető know-how; iii. a Termék működésére vonatkozó adatok és iratok; iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információ, különösen annak forráskódja. 3. A Felek kötelezik magukat, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az iránt, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon ne váljanak hozzáférhetővé. 4. Az Eladó által szolgáltatott iratok, tájékoztatók és használati utasítások, mint szellemi alkotások felett, illetve az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog az Eladót illeti meg. A Vevő a Szerződés létrejöttével és teljesítésével az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi meg. 5. A Felek a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznak. 6. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél a másik Felet írásban felkérte vagy utasította, illetve ha ez jogszabályi előírás (pl. hatóságok részére történő adatközlés) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következménye. 7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZFvalamennyi vezető állású személy, valamint a Szerződés megszűnését követően isTársaság valamennyi alkalmazottja a Társaság működésével kapcsolatban tudomására jutott Üzleti Titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartsa. E titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; az Országos Betétbiztosítási Alappal, korlátlan ideig terheliaz önkéntes betét- és intézményvédelmi alappal; a Magyar Nemzeti Bankkal; a nemzetbiztonsági szolgálattal; az Állami Számvevőszékkel; a Gazdasági Versenyhivatallal; a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, valamint a vagyonellenőrrel szemben. Az Üzleti Xxxxx megtartására vonatkozó kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntető eljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében; a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben. A Társaság a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, Üzleti Titoknak minősülő adatokról.

Üzleti titok. 1Az ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1 tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Csak olyan információk nyilváníthatók üzleti titoknak, melyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A Felek kötelesek gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indoklást köteles csatolni, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez nem megfelelő, amennyiben az indoklás általánosságokat tartalmaz. Amennyiben nem az előírás szerinti az indoklás, ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a közöttük fennálló kapcsolat során gazdasági 1 Ptk. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)] (1) Üzleti titok a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatotgazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, információttájékoztatás, megoldást, tényt, összefüggést, képletet, alkalmazást, eljárást, valamint az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumot, azok másolatait, valamennyi egyéb információt üzleti titokként megőrizni. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukra, adat és amelynek a közlése a másik Félre nézve hátrányos következménnyel járna. 2. A titoktartási kötelezettség körébe különösen, de nem kizárólagosan az alábbi információk illetve adatok tartoznak: i. a Felek között folytatott üzleti vagy egyéb tárgyalások tartalma, különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi és üzleti adatok (így egyebek mellett különösen az Ajánlat, a Megrendelőlap és a Szerződés tartalma); ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalma, az azokból megismerhető know-how; iii. készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a Termék működésére vonatkozó adatok és iratok; iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információjogosult jogos pénzügyi, különösen annak forráskódja. 3. A Felek kötelezik magukatgazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az irántfeltéve, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon ne váljanak hozzáférhetővétitok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. 4(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. (3) Az Eladó által szolgáltatott iratoküzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, tájékoztatók aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és használati utasítások, mint szellemi alkotások felettellenérték fejében szerezte meg. szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására. Amennyiben a hiánypótlást követően sem megfelelő az indoklás, illetve valamely olyan adatot minősít üzleti titoknak ajánlattevő, mely a Kbt. 44. § (2) – (3) bekezdésébe ütközik, a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog ajánlat érvénytelen! A gazdasági szereplőnek az Eladót illeti meg. A Vevő a Szerződés létrejöttével és teljesítésével üzleti titok elkülönített elhelyezésére az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi megEKR-ben az erre szolgáló funkció alkalmazásával lehetséges. 5. A Felek a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznak. 6. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél a másik Felet írásban felkérte vagy utasította, illetve ha ez jogszabályi előírás (pl. hatóságok részére történő adatközlés) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következménye. 7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZF, valamint a Szerződés megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli.

Üzleti titok. 1. A Felek kötelesek a közöttük fennálló kapcsolat során a másik félről tudomásukra jutott valamennyi adatotAz ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, információtrészvételi jelentkezésben, megoldást, tényt, összefüggést, képletet, alkalmazást, eljárásthiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1 tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát 1 Ptk. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)] (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az összes rendelkezésükre bocsátott dokumentumotérintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, azok másolataittájékoztatás, valamennyi egyéb információt üzleti titokként megőrizni. A Felek ezen túlmenően sem közölhetnek illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a szerződés teljesítésével összefüggésben jutott tudomásukra, adat és amelynek a közlése a másik Félre nézve hátrányos következménnyel járna. 2. A titoktartási kötelezettség körébe különösen, de nem kizárólagosan az alábbi információk illetve adatok tartoznak: i. a Felek között folytatott üzleti vagy egyéb tárgyalások tartalma, különösen az Eladó működésére vonatkozó pénzügyi és üzleti adatok (így egyebek mellett különösen az Ajánlat, a Megrendelőlap és a Szerződés tartalma); ii. az Eladó által biztosított Oktatáson elhangzottak tartalma, az azokból megismerhető know-how; iii. készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a Termék működésére vonatkozó adatok és iratok; iv. a Termékre telepített szoftverrel kapcsolatos bármely információjogosult jogos pénzügyi, különösen annak forráskódja. 3. A Felek kötelezik magukatgazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik azt, és az elvárható legteljesebb gondossággal járnak el az irántfeltéve, hogy a fent írott üzleti titkok harmadik személyek számára semmilyen módon ne váljanak hozzáférhetővétitok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. 4(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. (3) Az Eladó által szolgáltatott iratoküzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, tájékoztatók aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és használati utasításokellenérték fejében szerezte meg. megtilthatja. Csak olyan információk nyilváníthatók üzleti titoknak, mint szellemi alkotások felettmelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez nem megfelelő, amennyiben az indokolás az általánosság szintjén lett megfogalmazva. Amennyiben nem az előírás szerinti az indokolás, ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására. Amennyiben a hiánypótlást követően sem megfelelő az indokolás, illetve valamely olyan adatot minősít üzleti titoknak ajánlattevő, mely a Kbt. 44. § (2) – (3) bekezdésébe ütközik, a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően az azokban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldások feletti teljes körű rendelkezési jog ajánlat érvénytelen! A gazdasági szereplőnek az Eladót illeti meg. A Vevő a Szerződés létrejöttével és teljesítésével üzleti titok elkülönített elhelyezésére az iratok, tájékoztatók és használati utasítások saját célra történő felhasználásának jogát szerzi megEKR-ben az erre szolgáló funkció alkalmazásával lehetséges. 5. A Felek a titoktartási kötelezettségük tekintetében a velük munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló személyek magatartásáért is korlátlan felelősséggel tartoznak. 6. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megsértésének, ha valamely információ harmadik személy részére történő kiadására az érdekelt Fél a másik Felet írásban felkérte vagy utasította, illetve ha ez jogszabályi előírás (pl. hatóságok részére történő adatközlés) vagy a megbízás ellátásával együtt járó kötelezettség következménye. 7. A Feleket a titoktartási kötelezettség a jelen ÁSZF, valamint a Szerződés megszűnését követően is, korlátlan ideig terheli.