Contract

“ÉDES OTTHON” LAKÁSBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerzõdés alapján az AHICO Elsõ Amerikai-Magyar Biztosító Rt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzõdésben meghatározott összeghatárig, magyar fizetõeszközben biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére, az általános és különös feltételekben rögzítettek szerint.

Jelen általános feltételeket - erre vonatkozó eltérõ megállapodás hiányában - a Biztosító lakásbiztosítási szerzõdéseire kell alkalmazni, feltéve, hogy a szerzõdést a feltételekre hivatkozással kötötték.

1. A Biztosító

1.1. Az AHICO Elsõ Amerikai-Magyar Biztosító Rt. (1083 Budapest, Szigetvári u. 7.), amely a biztosítási szerzõdést a Szerzõdõvel megköti és a biztosítási szolgáltatást teljesíti.

2. A Szerzõdõ /Biztosított/ Kedvezményezett

2.1. A biztosítási szerzõdés Szerzõdõje az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki/amely a biztosításra ajánlatot tesz, a biztosítás díját fizeti és a szerzõdésben vállalt kötelezettségeket teljesíti. A Szerzõdõ lehet a Biztosított, vagy az a személy, aki a szerzõdést a Biztosított javára köti. A Biztosító a Szerzõdõhöz intézi jognyilatkozatait.

2.2. A jelen feltételek alapján Biztosítottnak minõsül a Szerzõdõ által, a biztosítási ajánlatban biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele közös háztartásban élõ gyermeke és a vele vagyonközösségben élõ hozzátartozója, akiknek a biztosított vagyontárgyak megóvásához érdeke fûzõdik, és akiktõl a Biztosító a kockázatot átvállalja. Nem lehet Biztosított az a személy, aki a biztosított vagyontárgyak megóvásában nem érdekelt.

2.3. A kedvezményezett az a személy, aki a szerzõdésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatásra jogosult.

3. A Biztosítási szerzõdés létrejötte

3.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A Biztosítóval szerzõdõ fél az ajánlatát írásban, a Biztosító ajánlati nyomtatványán terjeszti elõ. A szerzõdés létrejötte esetén az ajánlat a szerzõdés részét képezi. Az ajánlat elfogadása esetén a Biztosító a szerzõdésrõl kötvényt állít ki. A Biztosító az ajánlatot a kézhezvételtõl számított 15 napon belül visszautasíthatja, függetlenül attól, hogy az ajánlat átadásával egyidejûleg, vagy azt követõen az ajánlatra való hivatkozással készpénzfizetés vagy pénzátutalás történt. Az ajánlat elfogadásáig vagy elutasításáig a befizetett pénzösszeget a Biztosító kamatmentes elõlegként kezeli. Az ajánlat elutasítása esetén a befizetett pénzösszeget a Biztosító az ajánlattevõnek, az errõl megküldött értesítését követõ 15 napon belül visszafizeti. Az elsõ díjrészlet (elõleg) készpénzben történõ befizetésérõl szóló igazolás kiállítása önmagában nem jelenti a szerzõdés létrejöttét. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles megindokolni, az elutasítással a biztosítási ajánlat és a vele kapcsolatos valamennyi irat a Biztosító tulajdonában marad.

3.2. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha az ajánlatra a Biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik.

3.3. Amennyiben a Biztosító az ajánlatot nem utasította vissza, a szerzõdés visszamenõleges hatállyal, az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselõje részére történõ átadás idõpontjával jön létre.

4. A kockázatviselés kezdete

4.1. A Biztosító kockázatviselése - feltéve, hogy az ajánlatot nem utasította vissza - az azt követõ nap 0 órájakor kezdõdik meg, amikor a Szerzõdõ (Biztosított) az elsõ díjat a Biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg aznap, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan a felek halasztásban állapodnak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

4.2. Ha a Biztosított (Szerzõdõ) a díjat a Biztosító képviselõjének fizeti, a díjat legkésõbb a fizetés napjától számított negyedik napon a Biztosító számlájára, illetõleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a Biztosított (Szerzõdõ) azonban bizonyíthatja, hogy a díj a Biztosító pénztárába vagy számlájára korábban érkezett be.

4.3. Ha a felek a szerzõdésben a biztosítás (szerzõdési tartam) kezdetét késõbbi idõpontra teszik, a Biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az idõpontban kezdõdik, tekintet nélkül arra, hogy az elsõ díjat a Szerzõdõ (Biztosított) korábban befizeti. Ebben az esetben azonban a befizetett díjat is csak olyan idõszakra lehet elszámolni, amely nem kezdõdik elõbb, mint a biztosítás (szerzõdési tartam) kezdetének idõpontja.

4.4. A felek a kockázatviselés kezdetének idõpontját a jelen feltételekben meghatározottaktól eltérõ módon is megállapíthatják.

5. A szerzõdés tartama, a biztosítási idõszak

5.1. A biztosítási szerzõdés a felek eltérõ rendelkezésének hiányában határozatlan idõtartamra jön létre. A biztosítási idõszak egy év. A biztosítási évforduló a szerzõdés létrejöttének napja.

5.2. A Biztosító és a Szerzõdõ erre irányuló kifejezett megállapodása alapján a biztosítási szerzõdés határozott idõtartamra is megköthetõ, ennek tartama azonban az egy évet nem haladhatja meg.

6. Díjfizetés

6.1. A biztosítás díját, a díjfizetés kezdetét, módját és esedékességét a biztosítási szerzõdés (kötvény) tartalmazza.

6.2. A biztosítás elsõ díjrészlete a szerzõdéskötéskor, folytatólagos díja pedig a Szerzõdõ által választott és a biztosítási szerzõdésen megjelölt azon díjfizetési idõszak elsõ napján esedékes, amelyre vonatkozik. A díjfizetés gyakoriságát a Szerzõdõ a biztosítási évfordulón megváltoztathatja. Az erre irányuló kérést a biztosítási évforduló elõtt 30 nappal írásban kell jelezni. Az évestõl eltérõ díjfizetési gyakoriság esetén a Biztosító pótlékot számít fel.

6.3. A határozott idõtartamra kötött szerzõdés díját a Biztosító egy összegben állapítja meg. A biztosítás díja a szerzõdéskötéskor esedékes.

7. A kockázatviselés helye

7.1. Amennyiben a biztosítási szerzõdés feltételeibõl más nem következik, a kockázatviselés helye a biztosítási kötvényben pontos címmel, illetve helyrajzi számmal megjelölt telek. Lakás esetén a biztosítási kötvényben pontos cím, vagy helyrajzi szám alatt lévõ épületben lévõ társasházi öröklakás, vagy szövetkezeti közös tulajdonban lévõ lakás.

7.2. A kockázatviselés helyén kívül - azonos feltételek mellett - kiterjed a biztosítás a biztosított lakáshoz tartozó közös tulajdonú épületrészekre is.

7.3. Nem fedezi a biztosítás - és nem minõsül kockázatviselési hely változásának az az eset - amikor a biztosított vagyontárgyat kölcsön, lízingbe, bérbe, stb. úgy adtak át harmadik személynek, hogy a vagyontárgyért való felelõsség - leltári felelõsség esetét kivéve - az átvevõre szállt át.

1

8. A Biztosított (szerzõdõ) közlési kötelezettsége

8.1. A Biztosított (Szerzõdõ) a szerzõdéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelõen közölni a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, melyre a Biztosító kérdést tett fel, és melyet a Biztosított (Szerzõdõ) ismert, vagy ismernie kellett. A Biztosított (Szerzõdõ) köteles a közölt adatok ellenõrzését a Biztosító részére lehetõvé tenni.

8.2. A Szerzõdõ, annak bekövetkezésétõl számított 8 napon belül, köteles minden olyan körülmény megváltozását a Biztosítónak bejelenteni, amely az ajánlaton feltüntetésre került, így különösen:

-ha másik biztosítóval olyan biztosítási szerzõdést kötött, amelyben szabályozott biztosítási eseményekre a Biztosító kockázatviselése is kiterjed,

-ha a biztosított vagyontárgyak tulajdonjogában változás következett be, vagy a biztosítási érdek más módon megszûnt,

-ha a biztosított vagyontárgyra vonatkozó, harmadik személyt megilletõ jog keletkezik (zálogjog, óvadék stb.),

-minden olyan egyéb körülmény, amely a Biztosító kockázatviselését befolyásolja.

8.3. A közlésre, illetve változásbejelentésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a Biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

9. A Biztosított (szerzõdõ) kárbejelentési kötelezettsége

9.1. A Biztosított (Szerzõdõ) köteles bármely biztosítási esemény bekövetkezését a Biztosítónak két munkanapon belül bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenõrzését. Amennyiben a Biztosított a biztosítási eseményrõl késõbb szerez tudomást, akkor a Biztosító felé a bejelentést a tudomásszerzéstõl számított két munkanapon belül köteles megtenni. A Biztosított (Szerzõdõ) által a Biztosítónak teljesítendõ minden bejelentését írásban kell megtenni.

9.2. Tûzkár esetén a Biztosított (Szerzõdõ) tartozik a tûzkárt az elsõfokú Tûzrendészeti Hatóságnál is bejelenteni az arra vonatkozó szabályok szerint. Betöréses lopás, rablás esetén az illetékes rendõrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni.

9.3. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított (Szerzõdõ) az elõzõ bekezdésekben leírt kötelezettségeit nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

9.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a Biztosított (Szerzõdõ) a Biztosító kárfelvételi eljárásának megindulásáig, legkésõbb azonban a bejelentéstõl számított 5. napig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a Biztosító számára a kártérítési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be.

9.5. A Biztosított köteles mindazokat az iratokat, dokumentumokat a Biztosító rendelkezésére bocsátani, amelyek a kárigény elbírálásához és a biztosítási szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megállapításához szükségesek.

A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a következõ iratokat kell a Biztosító részére bemutatni, illetve átadni:

-tûzkárnál az illetékes elsõfokú tûzrendészeti hatóság igazolását,

-betöréses lopás és rablás káreseménynél azt a nyomozást megszüntetõ jogerõs határozatot, illetve a vádiratot, amely a betöréses lopás, rablás megtörténtét megállapítja,

-hatósági vagy bírósági eljárás esetén a nyomozást megszüntetõ vagy megtagadó határozatot, illetve bírói ítéletet.

A Biztosító szükség esetén egyéb okiratokat vagy igazolásokat is bekérhet. A szükséges iratok beszerzésével kapcsolatos költségeket annak kell viselnie, aki az igényét a Biztosítóval szemben érvényesíteni kívánja. A Biztosító bizonyos kérdések tisztázására maga is beszerezhet adatokat.

9.6. A Biztosító a jogosnak elismert kártérítési összeget az igény elbírálásához, illetve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétõl számított 15 napon belül teljesíti.

10. A Biztosító mentesülése

10.1. A Biztosító mentesül kártérítési (fizetési) kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a Biztosított, a Szerzõdõ, vagy a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, illetve a Biztosított alkalmazottja, illetõleg megbízottja jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, akinek e minõségben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése.

10.2. Ha a Biztosított jogi személy, a Biztosító annyiban mentesül kártérítési (fizetési) kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezetõ szerve, vagy e szerv tagja, vagy vezetõ beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, akinek e minõségben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése.

A fenti 10.1.-10.2. bekezdésben foglaltakat a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

10.3. Jelen feltételek alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlannak minõsül a károkozás különösen, ha a kárért felelõs személy:

-a kárt súlyosan ittasan (0,8 ezrelék felett) vagy kábítószer hatása alatti állapotában okozta,

-hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül folytatott, és e tevékenysége során vagy az engedély hiányával összefüggésben okozott kárt,

-azonos károkozási körülményekkel visszatérõen okozott kárt, s e körülményeket a Biztosító korábbi felhívására nem szüntette meg, noha azok megszüntethetõek lettek volna,

-a fegyverhasználat hatósági elõírásait megszegve okozott kárt,

-hivatalos úton felhívást, vagy figyelmeztetést kapott a káresemény bekövetkezésének komoly lehetõségére, megelõzésének szükségességére, és a szükséges intézkedések elmulasztása miatt állott elõ a kár.

10.4. Mentesül a Biztosító kárkifizetési kötelezettsége alól az alábbi esetekben:

-a Biztosított idõszakonként visszatérõ karbantartási kötelezettségeinek teljesítését elmulasztotta, és a kár ennek következtében állott elõ,

-a Biztosított a 9.5. pontban részletezett okiratokat önhibájából nem nyújtja be, feltéve, hogy ennek következtében a kárigény elbírálásához szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,

-a kár államigazgatási, államhatalmi szerv intézkedése folytán következik be.

10.5. A kárenyhítési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztásból eredõ többletkár megtérítését a Biztosító követelheti a Biztosítottól.

11. A biztosítási szerzõdés megszûnése

11.1. A határozott idõtartamra kötött szerzõdés a meghatározott határnap elteltével szûnik meg.

11.2. A határozatlan idõtartamra kötött szerzõdést bármelyik fél a biztosítási évfordulóra felmondhatja. A felmondást legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelõzõen kell a másik fél részére írásban megküldeni.

11.3. A szerzõdés megszûnik a folytatólagos biztosítási díj esedékességétõl számított 60 nap elteltével - a Szerzõdõ vagy Biztosított külön értesítése nélkül -, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a Biztosított arra halasztást nem kapott, illetve a Biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette.

A díj nem-fizetés miatt megszûnt szerzõdésre történõ díjfizetés nem eredményezi újbóli hatálybalépését, és nem keletkezik jogosultság biztosítási szolgáltatásra. Az így befizetett díjat a Biztosító 15 napon belül, kamatfizetés nélkül a Szerzõdõ részére visszautalja, levonva belõle azt a díjrészt, amely a kockázatviselésének megszûnése idõpontjáig megillette.

2

11.4. Megszûnik továbbá a szerzõdés a Szerzõdõ személyében bekövetkezõ változás esetén (ide nem értve a jogutódlás esetét) az azt követõ nap “0” órájakor, amikor a változás bekövetkezett.

11.5. Amennyiben a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a Biztosított biztosítási érdeke megszûnt, a biztosítási szerzõdés annak a hónapnak az utolsó napjával szûnik meg, amelyben a lehetetlenné válás bekövetkezett, illetve a biztosítási érdek megszûnt.

11.6. Ha a biztosítási szerzõdés a jelen szerzõdési feltételek szerinti biztosítási esemény következtében szûnik meg, a Biztosítót a díj a biztosítási idõszak végéig illeti meg. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb eseteiben a Biztosítót a díj annak a hónapnak az utolsó napjáig illeti meg, amelyben kockázatviselése megszûnt.

12. Elévülés

12.1. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított két év alatt, illetve amennyiben a Biztosított (Szerzõdõ) gazdálkodó szervezet, úgy az esedékességtõl számított egy év alatt évülnek el.

13. Egyéb rendelkezések

13.1. A Biztosító nyilatkozatait írásban juttatja el a biztosítási szerzõdésben érdekelt személyeknek, az általuk megadott és a Biztosító által ismert utolsó értesítési címre. A Biztosító a szerzõdéskötéskor vagy azt követõen hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá.

13.2. Amennyiben a Szerzõdõ egy hónapnál hosszabb idõre külföldre utazik, a Biztosító számára magyarországi kézbesítési meghatalmazottat nevezhet meg. Ennek hiányában a Biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

13.3. A kötvény elvesztése vagy megsemmisülése esetén a Biztosító a Szerzõdõ kérésére az eredetivel egyezõ kötvény-másodlatot állít ki, miután az eredeti okiratot közjegyzõi úton érvénytelennek nyilvánították, illetve az elvesztés vagy megsemmisülés tényét hitelt érdemlõen bizonyították. A költségek a kérelmezõt terhelik. A másodlat kibocsátásával az eredeti kötvény érvénytelenné válik, amely tény a másodlaton feltüntetésre kerül.

13.4. A Biztosító a biztosítással összefüggésben tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezeli.

13.5. A jelen szerzõdési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

13.6. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények érvényesítésére indított valamennyi perre kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a hatáskörtõl függõen a Fõvárosi Bíróság az illetékes.

3

“ÉDES OTTHON” ÉPÜLETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerzõdés alapján az AHICO Elsõ Amerikai-Magyar Biztosító Rt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzõdésben meghatározott összeghatárig, magyar fizetõeszközben biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idõszakban, és a kockázatviselés helyén keletkezett károk megtérítésére, az általános és különös feltételekben rögzítettek szerint. Az általános feltételeket - erre vonatkozó eltérõ megállapodás hiányában - a Biztosító lakásbiztosítási szerzõdéseire kell alkalmazni, feltéve, hogy a szerzõdést a feltételekre hivatkozással kötötték.

1. Biztosítási veszélynemek

A Biztosító kockázatviselése és kártérítési kötelezettsége kiterjed az alábbi veszélynemek által a biztosított vagyontárgyakban okozott közvetlen fizikai károkra, feltéve, hogy a biztosítási esemény nem tartozik a 10. pont alatt szereplõ Általános Kizárások körébe.

1.1. Tûz

1.1.1. A tûz (lángolás, belobbanás, izzás) a jelen feltételek szempontjából olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, mely a gyulladási hõmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, illetve terjedõképesen, hõ- és fényhatás kíséretében.

1.1.2. Tûzkárként megtéríti a Biztosító azon károkat, amelyek tûz következtében keletkeztek a biztosított vagyontárgyakban.

1.1.3. Nem minõsül biztosítási eseménynek az a kár, amely

-vasalás, szárítás, dohányzás miatt elõforduló felületi pörkölõdés, elszínezõdés, elváltozás,

-öngyulladásból, erjedésbõl, befülledésbõl eredõ hõhatás,

-elektromos berendezésekben és vezetékekben, továbbá rendeltetése szerint hõfejlesztésre szolgáló, illetve mûködésük során hõt termelõ eszközökben keletkezõ, tovaterjedéssel nem járó zárlat következtében keletkezett, azonban a Biztosító fedezetet nyújt az e károkból keletkezõ, más biztosított vagyontárgyak károsodására.

1.2. Füst

1.2.1. A Biztosító megtéríti azt a kárt, amely füstbõl eredõ hirtelen és véletlenszerû károsodást jelent.

1.2.2. Ez a veszélynem nem vonatkozik arra a füstre, melyet a mezõgazdasági termékek füstölésénél vagy ipari tevékenységek során használnak.

1.3. Villámcsapás és villámcsapás másodlagos hatása

1.3.1. Villámcsapásnak minõsül a szerzõdés szempontjából az olyan elektromos töltéskiegyenlítõdés, nagyfeszültségû villamoskisülés a felhõ és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló-, gyújtóhatással vagy a vele együtt járó indukált túlfeszültséggel károsít.

1.3.2. Villámcsapáskárként megtéríti a Biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égetõ hõhatása (szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak, szín, halmaz- állapotváltozás), továbbá annak dinamikus erõhatása (repedés, törés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás), valamint az általa indukált túlfeszültségi hatás biztosított vagyontárgyat károsít közvetlenül azáltal, hogy a biztosított tárgyba vagy bizonyítottan a kár színhelyéhez legközelebb lévõ transzformátorba vagy a két hely közötti vezetékszakaszba csapódott be a villám.

1.3.3. A vagyontárgy villámcsapás általi károsodását, a helyreállítás költségét (illetve a javíthatatlanságot) két független szakszervíz igazolásával kell alátámasztani.

1.4. Robbanás- és összeroppanás

1.4.1. A robbanás vagy összeroppanás a jelen szerzõdés szempontjából olyan hirtelen energiafelszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövõ, illetve meglevõ nyomáskülönbség által, az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása miatt vagy mellett keletkezett.

1.4.2. Robbanás- és összeroppanáskárként megtéríti a Biztosító, ha az említett esemény váratlan, elõre nem látható formában vagy körülmények között következett be, és az a biztosított vagyontárgyak károsodását eredményezte.

1.4.3. A Biztosító nem téríti meg a kárt robbanás- vagy összeroppanáskárként, ha az:

-céltudatos, tervszerû robbantás eredményeként keletkezett,

-háborús események, terrorcselekmények, polgári zavargás vagy egyéb erõszakos cselekmények miatt következett be,

-rendeltetésszerû használat során a megengedett üzemi nyomás túllépése következtében jött létre a vagyontárgyban (pl. gõzkazán, gumiabroncs, belsõégésû motorok), de megtéríti az egyéb vagyontárgyak ebbõl származó károsodását,

-folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek befagyása, illetve a tárolókban, tartályokban lévõ anyagok természetes nyomása miatt következett be,

-berendezések, készülékek vagy mûszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elõ, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,

-hasadó anyagok robbanása és ennek következtében fellépõ sugárszennyezés miatt keletkezett,

-repülõgépek hangrobbanásából ered.

1.5. Vihar

1.5.1. A vihar a szerzõdés szempontjából olyan légmozgás, amelynél a legerõsebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/sec. sebességet. A szélsebesség megállapítására a Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az irányadó.

1.5.2. Viharkárként megtéríti a Biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatással károsít. Megtéríti továbbá, ha a vihar által sodort tárgyak közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, helyzetváltozást okoznak és emiatt a biztosított tárgyakban kár keletkezik, továbbá ha a rombolás helyén és folyamán a csapadék beázással károsít.

1.5.3. A szélviharral együtt járó, csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak az épületekre vonatkozik, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetõzeten, kiszakított nyílászárón keresztül károsít.

1.5.4. A biztosítási fedezet nem vonatkozik olyan vihar- és a viharral együtt járó károkra, amelyek:

-épületek, építmények, üvegházak, üvegfalú építmények, félkész épületek üvegezésében keletkeztek,

-fóliával, ponyvával, ideiglenes fedéssel ellátott építményekben és ezek fedõanyagaikban keletkeztek,

-nem szilárd falazatú és tetõzetû építményekben keletkeztek,

-ha az épületek külsõ falain vagy a tetõn elhelyezett tárgyakban, (pl.: világítószekrények, antennák, antennarendszerek, ereszcsatornák), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban keletkeztek,

-lábon álló növényi kultúrákban, szabadban tárolt termésekben, terményekben keletkeztek,

-a szabadban tárolt készletekben keletkeztek, kivéve, ha olyan vagyontárgyakról van szó, melyek tárolása a hatósági elõírásoknak megfelelnek,

-helyiségen belüli huzat miatt keletkeztek.

4

1.6. Jégverés és hónyomás

1.6.1. Jégkárnak minõsül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés, repedés, deformáció. A Biztosító megtéríti a Biztosított tulajdonát képezõ épületek, építmények tetõzetében (kivéve a stabil üveg- és növényházak üvegfedését, üvegezését) keletkezett jégveréskárokat. A Biztosító megtéríti továbbá a nyílászárók redõnyeiben keletkezõ károkat, azonban a fedezet nem terjed ki az árnyékoló és szélfogó berendezésekre.

1.6.2. Hónyomás a nagy mennyiségben felgyülemlõ hó statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkezõ törés vagy deformációs sérülés. Megtéríti a Biztosító a Biztosított tulajdonában lévõ épületekben, építményekben (kivéve a stabil üveg- és növényházak üvegfedését, üvegezését) hónyomás által keletkezett károkat.

1.6.3. Nem terjed ki a fedezet az esõvíz-levezetõ csatornákban és hófogószerkezetekben keletkezett károkra, valamint a tetõszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkra.

1.7. Idegen jármûvek ütközése

1.7.1. Idegen jármûvek ütközése miatti kárnak minõsül a biztosított épületek, építmények, valamint a hozzájuk tartozó, épített kerítések megsemmisülése vagy károsodása, amelyet idegen jármû vagy ember által vezetett légi jármû ütközése, lezuhanása okoz.

1.7.2. Nem minõsül idegen jármûnek az a jármû, amely a Biztosítottak tudomásával és beleegye-zésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.

1.8. Idegen tárgyak rádõlése

1.8.1. Idegen tárgyak rádõlése biztosítási eseménynek minõsül az a káresemény, amikor valamely idegen, jelen szerzõdésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva (kivéve a Biztosítotti közrehatást) elveszti addigi statikai egyensúlyát és rádõléssel kárt okoz (pl.: idegen oszlop, fa rádõlése stb.).

1.8.2. Ez a veszélynem nem foglalja magában az épületben lévõ tárgyakat, kivéve, ha elõször az épület teteje vagy külsõ fala sérül meg a ráesõ tárgytól. A ráesõ tárgyban magában keletkezett kár nincs fedezetben.

1.9. Árvíz és felhõszakadás

1.9.1. Árvíznek minõsül a szerzõdés szempontjából az állandó, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Megtéríti továbbá a Biztosító az olyan kárt, amely kizárólag a fõvédvonal magasságát meghaladó, az ideiglenes magasításon átszivárgó víz okozott.

1.9.2. Felhõszakadásnak minõsül az olyan csapadékhatás, amikor a rövid idõ alatt lezúdult, nagymennyiségû (0,5 mm / perc) csapadékvíz a talajszinten felgyülemlik, és elöntéssel károsít. Megtéríti a Biztosító mindazokat a fenti kockázatokból eredõ károkat, melyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. (Elázás, elsodrás, törés, rombolás, szennyezés.) A csapadékmennyiség megállapítására az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az irányadó, melyet a Biztosított felhõszakadás kár esetén köteles a bejelentéshez csatolni.

1.9.3. Árvíz és felhõszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik az alábbi károkra:

-belvíz és talajvíz által keletkezett károkra,

-a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, öntözõberendezésekben,

-vízügyi létesítményekben, gátakban, halastavakban, víztározókban keletkezett károkra,

-hullámtérben (a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület) vagy a nem mentett árterületen (az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve a települések belterületének határa között fekszik) lévõ vagyontárgyakban keletkezett károkra,

-felhõszakadás hatására az épületek külsõ vakolatában és festésében keletkezett károkra,

-elöntés nélküli átnedvesedésbõl, felázásból eredõ károkra,

-az épület kivitelezési hibájára visszavezethetõ károkra, valamint

-a talajszint alatti (lakás céljára szolgáló) helyiségek ingóságainak kárai.

1.10. Vezetéktörésbõl eredõ víz és gõz által okozott károk

1.10.1. Megtéríti a Biztosító a biztosított épületekbe beépített víz és gõz vezetékébõl, a központi fûtés berendezésébõl, fûtõ vagy légkondicionáló rendszerbõl, automatikus tûzvédelmi sprinkler rendszerbõl, belsõ építésû esõvíz vagy szennyvízcsatornából, egyéb folyadékot szállító vezetékekbõl, mindezekhez kapcsolódó készülékekbõl, szerelvényekbõl, ezek meghibásodása miatt kiáramló víz, gõz, által okozott károkat, melyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

Megtéríti továbbá:

-a kárelhárításra, legfeljebb 6 m csõhossznak megfelelõ helyreállításra fordított költségeket,

-törés, repedés, dugulás esetén legfeljebb 6 m új csõ és annak behúzási költségeit.

1.10.2. A Biztosító nem fedezi azt a kárt,

-amely a 6 m hosszúság feletti hibás csõvezeték vagy szerelvény megjavításának vagy kicserélésének költségeként jelentkezett,

-amely a csõvég nyitvahagyása, illetve a csõvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepjeinek, csapjainak vagy más elzárószerkezeteinek nem teljes elzárása miatt keletkezett,

-amely a kiömlõ folyadékban keletkezett,

-amely magában a meghibásodott tartályokban, készülékekben, berendezésekben keletkezett,

-amely üvegházak, hûtõházak csõvezetékeinek és szerelvényeinek meghibásodásából keletkezett,

-amelyet hetekig, hónapokig tartó állandó vagy ismétlõdõ szivárgás vagy csorgás okozott,

-amely fagyás következtében állt be; illetve

-amely az állandó lakóhelyen véletlenszerû kiömlés vagy túlcsordulás miatt keletkezett.

2. A Biztosított vagyontárgyak

2.1. A jelen szabályzat alapján biztosított vagyontárgy a biztosított személy tulajdonát képezõ a) a szerzõdésben (kötvényen) feltüntetett

-lakóház (családi ház), illetve a hozzá tartozó,

-melléképületek (istálló, garázs, kamra stb. továbbiakban: épületek), valamint b) a szerzõdésben (kötvényen) feltüntetett

-lakás (társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás) és a hozzá tartozó

-egyéb helyiségek.

2.2. A jelen szabályzat alapján nem biztosított vagyontárgyak:

-az építés alatt álló épületek és a bennük elhelyezett, technológiai szükségszerûségbõl betárolt, beépítésre váró építõ, segéd- és kiegészítõ anyagok,

-a nem állandóan lakott épületek és lakások,

-a földbevájt, kikövezetlen falú építmények,

-fóliasátrak és üvegházak,

-vályog épületek.

5

3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

3.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerzõdõ határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségeit. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felsõ határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja.

4. ALULBIZTOSÍTÁS

4.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségei, a Biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségeihez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés).

4.2. A Biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést, ha a biztosítási szerzõdés a Biztosító által az ajánlaton megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg), vagy azt meghaladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre.

5. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG INDEXELÉSE

5.1. A vagyontárgyak értékének (helyreállítás költségeinek) követése érdekében a Biztosító a biztosítási összegeket rendszeresen indexeli. Az indexelt biztosítási összeg az elõzõ biztosítási összeg és az inflációs index szorzata.

5.2. A biztosítási összeg indexelésének alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexelés alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonatkoztatott építõipari-, lakásjavító-, karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga. A biztosítási összeg indexelésére a biztosítási évfordulón kerül sor.

A biztosítási összegek értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a biztosítási díjak arányos változásáról a Biztosító az évfordulót 60 nappal megelõzõen írásban értesíti a Szerzõdõt.

5.3. A Biztosító az indexelt biztosítási összegeket ezer Ft-ra és a biztosítási díjakat egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

5.4. Amennyiben a Szerzõdõ az indexelt biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerzõdést nem kívánja fenntartani, a szerzõdést a biztosítási idõszak végére 30 napos felmondási idõvel írásban felmondhatja.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

6.1. A Biztosító a jelen szabályzat alapján az érintett vagyontárgyak káridõponti új állapotban való újraépítésének (a 6.5. pontban felsoroltak kivételével) költségeit téríti, kivéve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható. A káridõponti új állapotban való újraépítési költségek megállapításának alapja a károsodottal azonos minõségû vagyontárgy káridõponti felépítésének általános forgalmi adóval (a továbbiakban: ÁFA) csökkentett átlagos költsége.

6.2. A javítással helyreállítható károk esetén a Biztosító a javítás (helyreállítás) általános forgalmi adóval csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridõponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) értékét meghaladná, a Biztosító a vagyontárgy káridõponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) értékét téríti.

6.3. A Biztosító csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a Biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történõ visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.

6.4. Ha a helyiség mennyezetének és egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a Biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

6.5. A Biztosító káridõponti avult értéken téríti meg a kár idõpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)

-festésben, tapétázásban, vagy mázolásban keletkezett károkat, ahol a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,

-melléképületek, valamint építmények kárait.

6.6. A Biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely az eredetivel megegyezõ alkatrész, elem kereskedelmi hiánya miatt alkalmazott eltérõ anyag felhasználása alapján a nem károsodott épületrész esztétikai értékcsökkenésébõl adódik.

6.7. Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a Biztosító a korszerûbb technológia értéknövelõ hatását a kártérítési összegbõl levonja.

6.8. A Biztosító a szolgáltatás összegébõl levonja a felhasználható maradványok értékét.

6.9. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményeken kívül más károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg,

amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

6.10. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

7. EGYÉB KÖLTSÉGEK ÉS KIADÁSOK

A Biztosító megtéríti a biztosítási összegen, mint kártérítési felsõ határon belül a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt alábbi költségeket:

7.1. Romeltakarítás

7.1.1. A biztosított vagyontárgyak maradványainak elszállítása a biztosítási összeg 10%-ának erejéig, ha a kárt valamely a jelen szabályzat szerinti biztosítási esemény okozta. Ezen összeg a Biztosítónak a károsodott vagyontárgy vonatkozásában alkalmazott fizetési kötelezettsége felsõ határát nem növeli.

7.2.Kárenyhítési költségek

7.2.1. A káresemény alkalmával a kár enyhítése érdekében ésszerûnek vagy a Biztosító által is szükségesnek tartott tevékenységek és intézkedések költségei.

7.3. Kárfelmérés

7.3.1. A Biztosító legfeljebb 15 000 Ft összeghatárig megtéríti a Biztosított által a kárfelmérés miatt fizetett részesedést, amelyet a vagyontárgyak tulajdonosainak szövetkezete, szövetsége vagy társasházközösség a kötvény idõtartama alatt a Biztosítottra kirótt. Ez csak abban az esetben áll fenn, ha a kárfelmérést az ilyen vagyontárgynak a jelen szabályzat alapján biztosított veszélynemekbõl eredõ kára miatt végzik el, amely vagyontárgyat az összes tag közösen birtokol, de nem vonatkozik ez a földlökésekre és az az alatti, azt megelõzõ és követõ rengésekre. Ez a fedezet csak olyan kárfelmérési költségekre vonatkozik, amelyeket, mint a lakóhely tulajdonosa vagy bérlõje terheltek a Biztosítottra.

6

8. HASZNÁLATI ÉRTÉK ELVESZTÉSE

A Biztosító az alábbiak egyikére nyújt fedezetet, amennyiben egy, a jelen szabályzat szerinti biztosítási eseménybõl eredõ kár következtében a biztosított épület oly mértékben károsodik, hogy a lakóhely tartózkodásra alkalmatlanná válik.

8.1. Lakhatási többletköltségek

Amennyiben valamely, a jelen szabályzatban említett biztosítási esemény miatt a biztosított épület lakhatatlanná válik, a kiköltözéstõl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 4 hónapig a Biztosító a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díjaira 200 000 Ft-ig térítést nyújt.

8.2. Ésszerû bérleti díj

Azt az ésszerû bérleti díjat jelenti, amelyet a Biztosított a lakóhely valamely részének bérbeadásáért kap. Ezen összegbõl levonásra kerülnek azok a költségek (pl.: közmû díjak), amelyeknek fizetése megszakad arra az idõre, amíg a helyszín lakáscélokra nem alkalmas.

8.3. A 8.1. és 8.2. fedezetek szerinti kifizetések arra a legrövidebb idõre állnak rendelkezésre, amely a károk javításához, illetve a cseréhez szükségesek, illetve, ha a Biztosított állandó jelleggel megváltoztatja a lakóhelyét, arra a legrövidebb idõre, amely szükséges ahhoz, hogy háztartását máshol alakítsa ki, mely idõtartam legfeljebb 4 hónap. Jelen fedezet alapján a Biztosító legfeljebb 200 000 Ft összeghatárig teljesít kifizetést.

8.4. A 8.2. xxxxxxx nem terjed ki arra az esetre, amikor a lakóhely nem a Biztosított állandó lakóhelye.

8.5. Amennyiben az illetékes szakhatóság megtiltja a Biztosítottnak, hogy lakóhelyét használja annak következtében, hogy a szomszédos lakóhelyet/ lakóhelyeket a jelen szerzõdési feltételek szerint biztosítási eseménynek minõsülõ esemény következtében kár érte, fedezetet nyújt a Biztosító a lakhatási többletköltségekre, illetve az ésszerû bérleti díjakra a fenti bekezdések feltételei szerint. Ez az idõtartam a két hetet nem haladhatja meg.

8.6. A fenti bekezdésekben említett idõszakokat a jelen kötvény lejárata vagy megszûnése nem érinti.

8.7. A biztosítási fedezet nem terjed ki a kölcsönszerzõdés, illetve megállapodás törlése miatt jelentkezõ veszteségekre, illetve költségekre.

9. ÖNRÉSZESEDÉS

9.1. A szerzodésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésénél a Biztosító önrészesedést nem alkalmaz.

10. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKBÕL

10.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakban megnevezett események által közvetlenül vagy közvetve okozott károkra. Ezek az események kizárásra kerülnek, függetlenül attól, hogy más ok is jelentkezett, amely velük egy idõben vagy bármilyen más sorrendben hozzájárult a kárhoz.

10.2. A Biztosító nem téríti meg:

-a nukleáris eseményekbõl és radioaktív szennyezõdésbõl adódó károkat,

-a polgárháborúval, polgári mozgalmakkal, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömeg-megmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel összefüggésben keletezett károkat.

10.3. A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek azokban az épületekben, vagyontárgyakban keletkeznek, amelyek lebontását jogszabályi rendelkezés, vagy hatósági határozat a káresemény bekövetkezését megelõzõen elõírta, illetõleg azokat a károkat, amelyek azon vagyontárgyakban keletkeznek, amelyek építését, javítását, felújítását jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt rendelkezések megszegésével végeztek.

10.4. Nem téríti meg továbbá a Biztosító a földmozgásból eredõ károkat. Jelen szerzõdési feltételek szempontjából a földmozgásból eredõ károk az alábbi eseményeket foglalják magukba: földrengés, beleértve az esemény elõtti, alatti és utáni lökéshullámokat és rengéseket, földcsuszamlás, iszapáradás, földréteg süllyedése, emelkedése, illetve elmozdulása, kõ- és földomlás, illetve ismeretlen építmény és üreg beomlása kivéve:

a) a tûz, illetve

b) a robbanás miatt bekövetkezõ károkat, amely esetben ezeket a következményi károkat a Biztosító megtéríti.

10.5. A Biztosító nem téríti meg az energiakimaradásból eredõ károkat, amely az energiaellátás, illetve egyéb közmûszolgáltatások kimaradását jelenti, ha az ilyen kimaradás a lakóhelyen kívüli területen következik be. Azonban, ha valamely biztosított veszélynembõl eredõen következik be a közmûszolgáltatás kimaradása, az ilyen, lakóhelyen bekövetkezõ kárt a Biztosító megtéríti.

10.6. A fentieken túlmenõen a Biztosító nem téríti meg a Biztosított hanyagságából eredõ károkat, ha elmulaszt minden ésszerû eszközt felhasználni annak érdekében, hogy megóvja és megvédje a vagyontárgyat a káresemény bekövetkezése során, illetve azt követõen.

7

“ÉDES OTTHON” SZEMÉLYI FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Az “Xxxx Xxxxxx” lakásbiztosításhoz kapcsolódó személyi felelõsségbiztosítás alapján az AHICO Elsõ Amerikai-Magyar Biztosító Rt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételek alkalmazásával a meghatározott összeghatárig, magyar fizetõeszközben, külön díj alkalmazása nélkül megtéríti mindazokat a szerzõdésen kívül okozott károkat, amelyekért a Biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik. Pótdíj ellenében köthetõ meg a személyi felelõsségbiztosítás, ha azt az épületbiztosítás nélkül, az ingóságbiztosításhoz kapcsolva kívánják megkötni.

Jelen különös feltételeket - erre vonatkozó eltérõ megállapodás hiányában - a Biztosító személyi felelõsségbiztosítási szerzõdéseire kell alkalmazni, feltéve, hogy a szerzõdést a feltételekre hivatkozással kötötték. A jelen feltételekben nem rendezett kérdésekben az általános szerzõdési feltételek az irányadók.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A Biztosító a személyi felelõsségbiztosítás alapján a jelen szabályzatban foglalt feltételek alkalmazásával megtéríti mindazokat a szerzõdésen kívül okozott károkat, amelyekért a Biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik. A Biztosító a felelõsségbiztosítási fedezet szerint azon káresemények alapján köteles helytállni, amelyeket a Biztosított a Magyar Köztársaság területén, mint:

-a lakásbiztosítási szerzõdésben megnevezett ingatlan tulajdonosa, használója, bérlõje, építtetõje,

-belátási képességgel nem rendelkezõ, vagy korlátozott belátási képességû személy gondozója,

-háziállat tartója,

-közúti közlekedési balesetet elõidézõ gyalogos,

-kerékpár, kézi erõvel hajtott szállítóeszköz, illetõleg olyan rokkantjármû használója, amelyre nem kell kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni,

-háztartási céllal gázpalackot használó,

-sporttevékenységet nem hivatásszerûen folytató,

-háztartási alkalmazottak munkáltatója, megbízója,

-engedélyezett önvédelmi eszköz, lõfegyver használója okoz.

1.2. Jelen feltételek szempontjából nem minõsülnek háziállatnak különösen az egzotikus állatok, pl.: kígyók, hüllõk, egzotikus emlõsállatok, egzotikus rovarok stb. A biztosítás nem nyújt fedezetet azokra a káreseményekre, amelyeket Pit Bull Terrier fajtájú vagy annak keverékei, illetve a vonatkozó jogszabály által veszélyesnek minõsített ebek okoznak.

1.3. Lakásszövetkezeti tagoknak, vagy tulajdonostársaknak okozott károk:

1.3.1. A Biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a szövetkezeti vagy társasházi közös tulajdonban lévõ lakóházakban keletkezõ azon károkat, amelyeket tûz, robbanás, vagy vezetékbõl és azok szerelvényeibõl kiömlõ víz, illetve gõz idézett elõ, és amelyek alapján

-a lakásszövetkezeti tagok, vagy a tulajdonostársak a Biztosítottal szemben,

-a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a Biztosítottal szemben, illetve

-az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösséggel szemben érvényesítenek igényt. A közös tulajdonosi minõségben okozott károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

2. KIZÁRÁSOK

Nem terjed ki a biztosítási fedezet azokra a károkra:

a) amelyekért a Biztosított nem a jelen feltételek szerinti minõségében tartozik helytállni,

b) amelyek egy Biztosított keresõ tevékenységébõl, vagy a Biztosított által bármely helyszín bármely részének bérbeadásából vagy bérbeadás céljára való fenntartásából fakadnak,

c) amelyek olyan gépjármûvek vagy bármely más motoros szállítóeszköz - ideértve az utánfutókat - birtoklása, karbantartása, használata, be- és kirakodása kapcsán keletkeznek, amelyeket a Biztosított birtokol, tart üzemben, bérel vagy kölcsönöz,

d) amelyek abból következnek, hogy a Biztosított egy gépjármûvet illetve egyéb motoros szárazföldi szállítóeszközt bármely más személyre bíz, vagy e) amelyek a fenti c) és d) bekezdésben kizárt szállítóeszközöket használó gyermek vagy fiatalkorú tevékenységével kapcsolatban fennálló

törvényes szülõi - gondviselõi felelõsség miatt merülnek fel,

f) amelyek vízi jármûvek birtoklása, karbantartása, használata, ki- és berakodása kapcsán keletkeznek, g) amelyek abból következnek, hogy a Biztosított egy vízi jármûvet bármely más személyre bíz, vagy

h) amelyek vízi jármûveket használó gyermek vagy fiatalkorú tevékenységével kapcsolatban fennálló törvényes szülõi-gondviselõi felelõsség miatt merülnek fel,

i) amelyek légi jármûvek birtoklása, karbantartása, használata, ki- és berakodása kapcsán keletkeznek,

j) amelyek abból következnek, hogy a Biztosított egy légi jármûvet bármely más személyre bíz, vagy

k) amelyek légi jármûveket használó gyermek vagy fiatalkorú tevékenységével kapcsolatban fennálló törvényes szülõi-gondviselõi felelõsség miatt merülnek fel,

l) amelyet a Biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak,

m) amelyek kiváltó oka közvetve vagy közvetlenül háború, beleértve a hadüzenet nélküli háborút, polgárháborút, terrorcselekményt, lázongást, lázadást, forradalmat, fegyveres testületek vagy fegyveres személyek harci cselekményeit, katonai célra történõ rombolást, lefoglalást vagy használatot, és beleértve ezek következményeit. Nukleáris fegyver elindítását háborús eseménynek tekintjük akkor is, ha véletlenszerûen következett be.

n) olyan betegség vagy sérülés következményei, amelyek közvetve vagy közvetlenül fertõzõ betegségbõl származnak.

3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

3.1. A Biztosító a károkat biztosítási idõszakonként a Szerzõdõ által választott, a kötvényben meghatározott összeghatárig téríti meg. Ez az összeg képezi a biztosítási idõszakra szóló kártérítés felsõ határát.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG INDEXELÉSE

4.1. A biztosítási összeg indexelésének alapja a Központi Statisztikai Hivatal által, az indexelés alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonatkoztatott fogyasztói árindex.

5. ÖNRÉSZESEDÉS

5.1. A szerzodésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésénél a Biztosító önrészesedést nem alkalmaz.

8

6. KÁRTÉRÍTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

6.1. A Biztosító a jelen szerzõdési feltételek szerint biztosítási események folytán keletkezett károk tekintetében káreseményenként és biztosítási idõszakonként legfeljebb a biztosítási ajánlaton meghatározott összeget téríti.

6.2. A Biztosító a kártérítési összeget közvetlenül a károsult részére fizeti meg, azonban a károsult igényét közvetlenül a Biztosítóval szemben nem érvényesítheti. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az õ kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését õ egyenlítette ki.

6.3. A Biztosító a jelen feltételek szerinti biztosítási esemény alapján keletkezõ kártérítési követelések mellett, ugyancsak a jelen szabályzat rendelkezéseit figyelembe véve megtéríti mindazon indokolt költségeket is, amelyek a Biztosítottal szemben indított peres és nem peres eljárás kapcsán felmerültek, feltéve, hogy a Biztosító a perben részt vett, illetõleg a peres eljárásban való részvételrõl lemondott.

6.4. Megtéríti a Biztosító továbbá azon indokolt költségeket, amelyek a kártérítési igény megalapozottságának megállapítása, a káresemény körülményeinek kiderítése érdekében merültek fel.

7. KÉPVISELET

7.1. Felelõsségbiztosítási káresettel kapcsolatban a Biztosító elláthatja a Biztosított peren kívüli és polgári perbeli képviseletét. E szabályzat alapján jogosult továbbá ellátni a káreset folytán keletkezett, a Biztosított ellen indult eljárásban a büntetõperbeli képviseletet (védelmet) is. Ez esetekben a képviselettel kapcsolatban felmerülõ költségeket a Biztosító viseli.

7.2. A Biztosított a Biztosító hozzájárulása nélkül kártérítési igényt nem ismerhet el, egyezséget nem köthet, kártérítést nem fizethet. A Biztosított esetleges ilyen kötelezettségvállalása vagy annak teljesítése a Biztosítóra nem hat ki. A Biztosított károsulttal kötött egyezsége a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette.

7.3. A károsult által a Biztosított ellen folytatott perben hozott elmarasztalás a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító látta el a képviseletet, illetve a perben egyébként résztvett, vagy a képviselet ellátásáról, illetve a perben történõ részvételérõl lemondott.

8. BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

8.1. A Biztosított szándékos, vagy súlyosan felróható magatartása nem eredményezi a Biztosító mentesülését.

8.2. A Biztosító azonban a jelen szerzõdési feltételek szerint teljesített szolgáltatást részben vagy egészben visszakövetelheti attól a Biztosítottól, aki a kárt

-szándékosan,

-súlyosan gondatlanul okozta.

8.3. A jelen szerzõdés tekintetében súlyosan gondatlannak minõsül a károkozó magatartása, ha:

-a kárt ittas állapotban (0,8 ezrelék felett), vagy más bódulatkeltésre alkalmas szer hatása alatt, és ezen állapotával összefüggésben okozta,

-a károkozó hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély hiányában végzett, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,

-a károkozó a fegyverhasználat hatósági elõírásait megszegte,

-a károkozó a kárt azonos károkozási körülmények között, ismétlõdõen okozta, és a Biztosító ezt megelõzõen figyelmeztette a károkozás veszélyére, azonban a szükséges intézkedések megtételére nem került sor, és a kár a szükséges intézkedések elmulasztása miatt következett be.

9. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

9.1. A Biztosított köteles a káreseményt a tudomására jutástól számított két munkanapon belül bejelenteni.

9.2. A jelen kiegészítõ szerzõdési feltételekben nem rögzített kérdések tekintetében az általános biztosítási szabályzat feltételei, továbbá a hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

9.3. Az alapbiztosítás megszûnésének idõpontjával a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

“ÉDES OTTHON” INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS I. KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerzõdés alapján, pótdíj megfizetésének ellenében az AHICO Elsõ Amerikai-Magyar Biztosító Rt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzõdésben meghatározott összeghatárig, magyar fizetõeszközben biztosítási szolgáltatást nyújt a Biztosított által birtokolt vagyontárgyakban, a kockázatviselési idõszakban keletkezett fizikai károsodás esetén, feltéve, hogy a kárt a jelen feltételekben felsorolt veszélynemek okozták. Az ingóságbiztosítás az épületbiztosítástól elkülönítve is megköthetõ. Jelen különös feltételeket - erre vonatkozó eltérõ megállapodás hiányában - a Biztosító ingóságbiztosítási szerzõdéseire kell alkalmazni, feltéve, hogy a szerzõdést a feltételekre hivatkozással kötötték. A jelen feltételekben nem rendezett kérdésekben az általános feltételek az irányadók.

1. BIZTOSÍTÁSI VESZÉLYNEMEK

A Biztosító fedezetet nyújt a biztosított vagyontárgyak közvetlen fizikai káraira, amelyeket az alábbiakban felsorolt veszélynemek okoztak, kivéve, ha a kár a 7. pont alatti Általános Kizárások között szerepel.

1.1. Tûz

1.1.1. A tûz (lángolás, belobbanás, izzás) a jelen feltételek szempontjából olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, mely a gyulladási hõmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, illetve terjedõképesen, hõ- és fényhatás kíséretében.

1.1.2. Tûzkárként megtéríti a Biztosító azon károkat, amelyek tûz következtében keletkeztek a biztosított vagyontárgyakban.

1.1.3. Nem minõsül biztosítási eseménynek az a kár, amely

-vasalás, szárítás, dohányzás miatt elõforduló felületi pörkölõdés, elszínezõdés, elváltozás,

-öngyulladásból, erjedésbõl, befülledésbõl eredõ hõhatás,továbbá

-elektromos berendezésekben és vezetékekben, továbbá rendeltetése szerint hõfejlesztésre szolgáló, illetve mûködésük során hõt termelõ eszközökben keletkezõ, tovaterjedéssel nem járó zárlat következtében keletkezett, azonban a Biztosító fedezetet nyújt az e károkból keletkezõ, más biztosított vagyontárgyak károsodására.

1.2. Füst

1.2.1. A Biztosító megtéríti azt a kárt, amely füstbõl eredõ hirtelen és véletlenszerû károsodást jelent.

1.2.2. Ez a veszélynem nem vonatkozik arra a füstre, melyet a mezõgazdasági termékek füstölésénél vagy ipari tevékenységek során használnak.

9

1.3. Villámcsapás és villámcsapás másodlagos hatása

1.3.1. Villámcsapásnak minõsül a szerzõdés szempontjából az olyan elektromos töltéskiegyenlítõdés, nagyfeszültségû villamoskisülés a felhõ és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló-, gyújtóhatással vagy a vele együtt járó indukált túlfeszültséggel károsít.

1.3.2.Villámcsapáskárként megtéríti a Biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égetõ hõhatása (szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín-, halmazállapot változás), továbbá annak dinamikus erõhatása (repedés, törés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás), valamint az általa indukált túlfeszültségi hatás biztosított vagyontárgyat károsít közvetlenül azáltal, hogy a biztosított tárgyba vagy bizonyítottan a kár színhelyéhez legközelebb lévõ transzformátorba vagy a két hely közötti vezetékszakaszba csapódott be a villám.

1.3.3. A vagyontárgy villámcsapás általi károsodását, a helyreállítás költségét (illetve a javíthatatlanságot) két független szakszerviz igazolásával kell alátámasztani.

1.4. Robbanás- és összeroppanás

1.4.1. A robbanás vagy összeroppanás a jelen szerzõdés szempontjából olyan hirtelen energiafelszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövõ, illetve meglevõ nyomáskülönbség által, az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása miatt vagy mellett keletkezett.

1.4.2. Robbanás- és összeroppanáskárként megtéríti a Biztosító, ha az említett esemény váratlan, elõre nem látható formában vagy körülmények között következett be, és az a biztosított vagyontárgyak károsodását eredményezte.

1.4.3. A Biztosító nem téríti meg a kárt robbanás- vagy összeroppanáskárként, ha az:

-céltudatos, tervszerû robbantás eredményeként keletkezett,

-háborús események, terrorcselekmények, polgári zavargás vagy egyéb erõszakos cselekmények miatt következett be,

-rendeltetésszerû használat során a megengedett üzemi nyomás túllépése következtében jött létre a vagyontárgyban (pl.: gõzkazán, gumiabroncs, belsõégésû motorok), de megtéríti az egyéb vagyontárgyak ebbõl származó károsodását,

-folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek befagyása, illetve a tárolókban, tartályokban lévõ anyagok természetes nyomása miatt következett be,

-berendezések, készülékek vagy mûszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elõ, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,

-hasadó anyagok robbanása és ennek következtében fellépõ sugárszennyezés miatt keletkezett,

-repülõgépek hangrobbanásából ered.

1.5. Vihar

1.5.1. A vihar a szerzõdés szempontjából olyan légmozgás, amelynél a legerõsebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/sec. sebességet. A szélsebesség megállapítására a Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az irányadó.

1.5.2. Viharkárként megtéríti a Biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatással károsít.

1.5.3. Megtéríti továbbá, ha a vihar által sodort tárgyak közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, helyzetváltozást okoznak, és emiatt a biztosított tárgyakban kár keletkezik, továbbá ha a rombolás helyén és folyamán a csapadék beázással károsít.

1.5.4. A szélviharral együtt járó, csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetõzeten, kiszakított nyílászárón keresztül károsít.

1.5.5. A biztosítási fedezet nem vonatkozik olyan vihar- és a viharral együtt járó károkra, amelyek:

-közúti és kötött pályán közlekedõ jármûvekben, vízi jármûvekben, vontatmányokban és kikötõi létesítményekben, légi jármûvekben keletkeztek,

-üvegházakban, üvegfalú építményekben lévõ vagyontárgyakban keletkeztek,

-fóliával, ponyvával, ideiglenes fedéssel ellátott építményekben lévõ vagyontárgyakban keletkeztek,

-nem szilárd falazatú és tetõzetû építményekben lévõ vagyontárgyakban keletkeztek,

-ha az épületek külsõ falain vagy a tetõn elhelyezett tárgyakban, (pl:. világítószekrények, antennák, antennarendszerek, ereszcsatornák), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban keletkeztek,

-lábon álló növényi kultúrákban, szabadban tárolt termésekben, terményekben keletkeztek,

-a szabadban tárolt készletekben keletkeztek, kivéve, ha olyan vagyontárgyakról van szó, melyek tárolása a hatósági elõírásoknak megfelel,

-helyiségen belüli huzat miatt keletkeztek.

1.6. Jégverés és hónyomás

1.6.1. Jégkárnak minõsül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés, repedés, deformáció. A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyakban keletkezett jégveréskárokat.

1.6.2. Hónyomás a nagy mennyiségben felgyülemlõ hó statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkezõ törés vagy deformációs sérülés. Megtéríti a Biztosító a biztosított vagyontárgyak hónyomás által keletkezett kárait.

1.6.3. Nem terjed ki a fedezet az esõvíz-levezetõ csatornákban és hófogószerkezetekben keletkezett károkra, valamint a tetõszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkra.

1.7. Idegen jármûvek ütközése

1.7.1. Idegen jármûvek ütközése miatti kárnak minõsül a biztosított ingóságok kára, amelyet idegen jármû vagy ember által vezetett légi jármû ütközése, lezuhanása okoz.

1.7.2. Nem minõsül idegen jármûnek az a jármû, amely a Biztosítottak tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.

1.8. Idegen tárgyak rádõlése

1.8.1. Idegen tárgyak rádõlése biztosítási eseménynek minõsül az a káresemény, amikor valamely idegen, jelen szerzõdésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva (kivéve a Biztosítotti közrehatást) elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádõléssel kárt okoz (pl.: idegen oszlop, fa rádõlése stb.).

1.8.2. Ez a veszélynem abban az esetben foglalja magában az épületben lévõ tárgyakat, ha elõször az épület teteje vagy külsõ fala sérül meg a ráesõ tárgytól. A ráesõ tárgyban magában keletkezett kár nincs fedezetben.

1.9. Árvíz, felhõszakadás

1.9.1. Árvíznek minõsül a szerzõdés szempontjából az állandó, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Megtéríti továbbá a Biztosító az olyan kárt, amely kizárólag a fõvédvonal magasságát meghaladó, az ideiglenes magasításon átszivárgó víz okozott.

1.9.2. Felhõszakadásnak minõsül az olyan csapadékhatás, amikor a rövid idõ alatt lezúdult, nagymennyiségû (0,5 mm / perc) csapadékvíz a talajszinten felgyülemlik, és elöntéssel károsít. Megtéríti a Biztosító mindazokat a fenti kockázatokból eredõ károkat, melyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. (Elázás, elsodrás, törés, rombolás, szennyezés.) A csapadékmennyiség megállapítására a Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az irányadó, melyet a Biztosított felhõszakadás kár esetén köteles a bejelentéshez csatolni.

1.9.3. Árvíz és felhõszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik az alábbi károkra:

-belvíz és talajvíz által keletkezett károkra,

-a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, öntözõberendezésekben,

10

-vízügyi létesítményekben, gátakban, halastavakban, víztározókban keletkezett károkra,

-hullámtérben (a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület) vagy a nem mentett árterületen (az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve a települések belterületének határa között fekszik) lévõ vagyontárgyakban keletkezett károkra,

-felhõszakadás hatására az épületek külsõ vakolatában és festésében keletkezett károkra,

-elöntés nélküli átnedvesedésbõl, felázásból eredõ károkra,

-az épület kivitelezési hibájára visszavezethetõ károkra, valamint

-a talajszint alatti (lakás céljára szolgáló) helyiségek ingóságainak kárai.

1.10. Vezetéktörésbõl eredõ víz és gõz által okozott károk

1.10.1. Megtéríti a Biztosító a biztosított épületekbe beépített víz és gõz vezetékébõl a központi fûtés berendezésébõl, fûtõ vagy légkondicionáló rendszerbõl, automatikus tûzvédelmi sprinkler rendszerbõl, belsõ építésû esõvíz vagy szennyvízcsatornából, egyéb folyadékot szállító vezetékekbõl, mindezekhez kapcsolódó készülékekbõl, szerelvényekbõl ezek meghibásodása miatt kiáramló víz, gõz, által okozott károkat, melyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. Megtéríti továbbá:

-a kárelhárításra, legfeljebb 6 m csõhossznak megfelelõ helyreállításra fordított költségeket,

-törés, repedés, dugulás esetén legfeljebb 6 m új csõ és annak behúzási költségeit.

1.10.2. A Biztosító nem fedezi azt a kárt,

-amely a 6 m hosszúság feletti hibás csõvezeték vagy szerelvény megjavításának vagy kicserélésének költségeként jelentkezett,

-amely a csõvég nyitvahagyása, illetve a csõvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepjeinek, csapjainak vagy más elzárószerkezeteinek nem teljes elzárása miatt keletkezett,

-amely a kiömlõ folyadékban keletkezett,

-amely magában a meghibásodott, tartályokban, készülékekben, berendezésekben keletkezett,

-amely üvegházak, hûtõházak csõvezetékeinek és szerelvényeinek meghibásodásából keletkezett,

-amelyet hetekig, hónapokig tartó állandó vagy ismétlõdõ szivárgás vagy csorgás okozott,

-amely fagyás következtében állt be, illetve

-amely az állandó lakóhelyen véletlenszerû kiömlés vagy túlcsordulás miatt keletkezett.

1.11. Betöréses lopás és rablás (háztartási vagyonrész)

1.11.1. Betöréses lopás biztosítási eseménynek minõsül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe

-dolog elleni erõszakkal (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt,

-a helyiség saját kulcsán kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel, de kimutatható nyomot hagyva,

-vagy a helyiség jelen szabályzat 1.11.2. pontja szerinti rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával (a rablást követõ 5 napon belül) jogtalanul hatol be.

1.11.2. Rablás és kifosztás biztosítási eseménynek minõsül, ha a jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erõszakot, avagy élet- vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetõleg õt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett alkalmazza az erõszakot, avagy élet- vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.

1.12. Szándékos károkozás

1.12.1. Szándékos károkozás biztosítási eseménynek minõsül az a kár, amely betörésbõl és rablásból, illetve betörés és rablás kísérletébõl ered és arra irányul, hogy a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiséget betöréses lopás szándékával közelíti meg és ezzel összefüggésben rongálja meg a biztosított vagyontárgyakat. E biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító kártérítési kifizetése a biztosított háztartási ingóságok értékének maximum 30%-a.

2. A biztosított vagyontárgyak

2.1. A jelen szabályzat alapján biztosított vagyontárgyak azok a vagyoncsoportonként külön-külön a szerzõdõ felek által meghatározott biztosítási összeggel fedezet alá vont, a szabályzatban felsorolt, be nem épített ingóságok, amelyek a biztosított személyek tulajdonát képezik, vagy általuk kerültek bérlésre, kölcsönvételre vagy felelõs õrzés címén átvételre, és a biztosított személyek vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak.

2.1.1. Háztartási vagyonrész:

a) Híradástechnikai eszközök: kép- vagy hang átvételére, továbbítására vagy rögzítésére képes híradástechnikai eszközök és tartozékaik, televízió, mûholdvevõ beltéri egysége, rádió, telefon, faxberendezések, magnetofon, hanglemez, audio és CD lejátszó, képlemezjátszó, lakáshangosító, videó fényképezõ, vetítõ és fénymásoló eszközök és tartozékaik, audio és videó mágnesszalagok, fotóoptikai cikkek, audio és videó CD-k.

b) Személyi számítógépek és tartozékaik.

c) Hobby és lakásfelszerelési eszközök: hangszerek, sport-, horgász- és vadászfelszerelések és tartozékaik, lakás-karbantartási eszközök, szerszámok, mûszerek, lakás-karbantartási készletek, kerékpár és azok, valamint egyéb jármûvek ápolási, szerelési anyagai és tartalék alkatrészei, kertápolási kisgépek, berendezések, és eszközök.

d) Általános háztartási ingóságok: azok a hûtõ, mosó, mosogató, szárító, porszívó, tisztító háztartási és varrógépek, valamint a be nem épített konyhai fõzõ, sütõ, melegítõ és elszívóberendezések, bútorok, lakásvilágítási, lakberendezési és felszerelési tárgyak, valamint ezek tartozékai és segédanyagai, ruházat, könyvek, gyermekjátékok, élelmiszerkészletek, amelyek nem tartoznak az a.)-c.) vagyoncsoport egyikéhez sem.

e) Egyéb ingóságok: a Szerzõdõ által az ajánlatban konkretizált egyéb ingóság.

f) Jármûvek: azon jármûvek és szállítóeszközök, amelyek nincsenek rendszámmal ellátva, forgalmi engedélyre nem kötelezettek, és amelyeket

-a Biztosított lakóhelyének kiszolgálására használnak, illetve

-mozgáskorlátozottak segítésére terveztek.

2.1.2. A Biztosított a szerzõdéskötéskor köteles a 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási ingóságokról tételes jegyzéket készíteni a vagyontárgy mennyiségének, jellemzõinek és értékének meghatározásával, valamint a vagyontárgyak rendelkezésre álló számlamásolatait benyújtani. E jegyzéket a szerzõdéskötéskor a Biztosítónak át kell adni. A Biztosított köteles továbbá az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgy értékét minden esetben számlával vagy egyéb hiteles dokumentummal igazolni, vagy képesítéssel rendelkezõ hivatalos értékbecslõvel saját költségére értéklistát készíttetni.

2.1.3. Eltávolított vagyontárgyak

A biztosítási fedezet kiterjed a vagyontárgy bárminemû közvetlen károsodására abban az esetben, ha a vagyontárgyakat a lakóhelyrõl legfeljebb 30 napra elviszik, mert valamely biztosítási esemény veszélyezteti azokat. A veszélyeztetés tényét a Biztosítónak be kell jelenteni, és a Biztosító elõzetes hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az elszállított vagyontárgyakra a jelen pontban szabályozott fedezet kiterjedjen. Ez a fedezet nem változtatja meg az eltávolított vagyontárgyra vonatkozó kártérítési összeghatárt.

11

3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

3.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerzõdõ határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak új állapotban való újrabeszerzésének költségeit. A 2. pont a.)-f.) vagyoncsoportokra külön-külön megjelölt biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felsõ határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja.

4. ALULBIZTOSÍTÁS

4.1. Ha a vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az abban foglalt biztosított vagyontárgyak új állapotban való újrabeszerzésének költségei, a Biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak új állapotban való újrabeszerzésének költségeihez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés).

4.2. A háztartási vagyonrész d.) vagyoncsoport vonatkozásában a Biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést, ha a biztosítási szerzõdés a Biztosító által ajánlott megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg) vagy azt meghaladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre.

5. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG INDEXELÉSE

5.1. A vagyontárgyak értékének (helyreállítás költségeinek) követése érdekében a Biztosító a biztosítási összegeket rendszeresen indexeli. Az indexelt biztosítási összeg az elõzõ biztosítási összeg és az inflációs index szorzata.

5.2. A biztosítási összeg indexelésének alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexelés alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonatkoztatott fogyasztói árindex. A biztosítási összeg indexelésére a biztosítási évfordulón kerül sor. A biztosítási összegek értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a biztosítási díjak arányos változásáról a Biztosító az évfordulót 60 nappal megelõzõen írásban értesíti a Szerzõdõt.

5.3. A Biztosító az indexelt biztosítási összegeket ezer Ft-ra és a biztosítási díjakat egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

5.4. Amennyiben a Szerzõdõ az indexelt biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerzõdést nem kívánja fenntartani, a szerzõdést a biztosítási idõszak végére 30 napos felmondási idõvel írásban felmondhatja.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

6.1. A Biztosító a jelen szabályzat alapján az érintett vagyontárgyak káridõponti új állapotban való újrabeszerzésének (a 6.7. pontban felsoroltak kivételével) költségeit téríti, kivéve ha a vagyontárgy javítással helyreállítható. A káridõponti újrabeszerzési költségek megállapításának alapja a károsodottal azonos minõségû, hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy káridõponti új állapotban való beszerzésének átlagos költsége.

6.2. A javítással helyreállítható károk esetén a Biztosító a javítás (helyreállítás) általános forgalmi adóval (a továbbiakban: ÁFA) csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridõponti új állapotban való újrabeszerzésének értékét meghaladná, a Biztosító a vagyontárgy káridõponti új állapotban való újrabeszerzésének értékét téríti.

6.3. A Biztosító a javítással helyreállítható károk esetében a javítási költség számbavételénél, valamint az újrabeszerzési értékének meghatározásánál is csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a Biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történõ visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.

6.4. Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a Biztosító a korszerûbb technológia értéknövelõ hatását a kártérítési összegbõl levonja.

6.5. A Biztosító a szolgáltatás összegébõl levonja a felhasználható maradványok értékét.

6.6. Ha a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel a hazai kereskedelemben már nem kapható egyenértékû vagyontárgy, akkor a Biztosító úgy becsüli a károsodott vagyontárgy elméleti új értékét, hogy a kár idõpontjában forgalmazott hasonló vagyontárgy beszerzési értékébõl levonja a mûszaki különbségek becsült értékét.

6.7. A Biztosító káridõponti avult értéken téríti meg a kár idõpontjában:

-85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok kárait.

6.8. A Biztosító a vagyontárgyat 85%-nál nagyobb elhasználtságúnak tekinti különösen, ha az az eredetivel megegyezõ alkatrész, elem kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre.

6.9. A Biztosító kártérítési fedezete nem terjed ki a sorozathoz, garnitúrákhoz, készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a részbeni károsodás miatt a nem károsodott rész értékcsökkenésére, továbbá az ún. elõszereteti értékre.

6.10. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményeken kívül más károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

6.11. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

6.12. A Biztosító 10 000 Ft felsõ határösszegig viseli a kockázatot a biztosított objektumhoz tartozó közös vagy kizárólagos használatú, de a biztosítási kötvényen külön fel nem tüntetett helyiségekben.

6.13. Amennyiben a betöréses lopás, illetve rablás során eltulajdonított vagyontárgy megkerül, a Biztosított köteles errõl 15 napon belül a Biztosítót értesíteni. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat. Ebben az esetben azonban a Biztosító által kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetni.

7. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

7.1. A jelen szabályzat alapján nem biztosított vagyontárgyak:

-a jogszabály szerint nemesfémnek minõsülõ anyagok, drágakõ vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, használati tárgyak,

-laptop, mobiltelefon és azok tartozékai,

-valódi szõrmék és kézi csomózású keleti szõnyegek,

-értékpapírok, számlák, okmányok, kölcsönigazolások, hitellevelek, bankjegyet megtestesítõ papírok, útlevelek, bankkártyák

-személyes feljegyzések, kéziratok, tervek dokumentációk, szoftverek, számítógépes adathordozókon tárolt adatállományok,

-olyan vagyontárgyak, amelyeket minta gyanánt, eladásra, illetve eladást követõ kiszállításra tartanak,

-keresõ tevékenységgel kapcsolatos vagyontárgyak,

-növények, állatok, illetve

-háztartási vagyontárgyaknak nem minõsülõ vagyontárgyak.

7.2. A jelen feltételek szerint nem minõsül biztosítási eseménynek a lakók, szobabérlõk vagy albérlõk, a lakók családtagjai, illetve az alkalmazottak által okozott károk.

12

8. ÖNRÉSZESEDÉS

8.1. A szerzodésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésénél a Biztosító önrészesedést nem alkalmaz.

9. VAGYONVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

9.1. A betöréses lopás biztosítási eseménynél a kártérítési szolgáltatás kötelezettsége a Biztosító által az alábbi táblázatban megjelölt összeg erejéig, illetve az egyes vagyoncsoportokra meghatározott részlimit összegekig, de legfeljebb a Szerzõdõ által az ajánlaton konkrétan megjelölt összeghatárig terjed, feltéve, hogy a Biztosított rendelkezik az ingóság értékének megfelelõ, részletesen felsorolt, és az alábbiakban magyarázott vagyonvédelmi szinttel. Amennyiben a biztosított ingóság értékének (biztosítási összegének) megfelelõ védettségi szinttel a Biztosított nem rendelkezik, a Biztosító helytállási kötelezettsége a Szerzõdõ által megjelölt biztosítási összegtõl függetlenül az alábbi táblázatban jelölt összeghatárig terjed.

A BIZTOSÍTÓ MAXIMÁLIS KÁRTÉRÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÖSSZEGE BETÖRÉSES LOPÁS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYNÉL

(a biztosítási összeg keretén belül)

fedezet

Káridõponti vagyonvédelmi szintek	Teljes limitösszeg Ft	Részlimit összegek (a teljes limitösszeg százalékában)
		Háztartási vagyonrész
		a. és b. vagyoncsoport	c., d., e., és f. vagyoncsoport
A (Minimális mechanikai védelem)	5 000 000	10%	100%
B (Részleges mechanikai védelem)	8 000 000	20%	100%
C (Teljeskörû mechanikai védelem)	12 000 000	30%	100%
D (Minimális elektronikai jelzõrendszer)	15 000 000	30%	100%
E (Részleges elektronikai jelzõrendszer)	20 000 000	30%	100%

A vagyonvédelmi védettségi szintek a következõk:

9.2. Minimális mechanikai védelem (A)

Minimális mechanikai védelemrõl beszélünk, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és zárszerkezetek az alábbi követelményeknek megfelelnek:

-az ajtók, az ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében, szerkezetenként minimum 6 mm vastagságúak,

-az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek *,

-az ajtók zárását a gyártó elõírása szerint felszerelt 2 darab biztonsági zárszerkezet ** vagy a tartószerkezetével együtt minõsített és ennek megfelelõen felszerelt biztonsági lakat végzi,

-a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm-es hagyományos kisméretû téglafallal egyenértékû.

9.3. Részleges mechanikai védelem (B)

Részleges mechanikai védelemrõl beszélünk, ha védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és zárszerkezetek az alábbi követelményeknek megfelelnek:

-minimális mechanikai védelem követelményei,

-a 2 méternél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhetõ nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 10x30 cm-es osztású, 12 mm átmérõjû köracél ráccsal vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel (pl.: MABISZ*** által minõsített biztonsági üveggel vagy biztonsági fóliával) védettek, a rácsot a falazatba 30 cm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel, legalább 10 cm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez rögzíteni kell. (Az említett rács kiváltható a kívülrõl nem szerelhetõ, belsõ leereszthetõ biztonsági ráccsal.)

-a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon falazatba erõsítettek,

-az ajtószerkezetek megerõsített kivitelûek, kiemelés ellen védettek (pl.: hevederzárral),

-a zárást törésvédetten szerelt biztonsági zár **** vagy a tartószerkezetével együtt a MABISZ által részleges mechanikai védelemre minõsített biztonsági lakat végzi,

-az ajtók legalább 3 diópánttal rögzítettek,

-az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

-a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárnak,

-az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,

-bevésõzár esetén az ajtólap külsõ oldala fémlemezzel megerõsített,

-fatok esetén a zárlemez megerõsített kivitelû,

-a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum a 15 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafallal egyenértékû.

.

* Reteszhúzás elleni védelem: A kétszárnyú bejárati ajtók egyik része a mozgó ajtó, a másik része az álló, vagy rögzített ajtó. Ezt a rögzítést riglivel szokták megoldani, amelyik lehet csúszó vagy áthajtós rigli. A rigli függõlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.

** Biztonsági zárszerkezetnek minõsül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerkezet, a szám vagy betûjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár.

***MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége.

**** Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsõ oldalon kívülrõl nem szerelhetõen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.

13

9.4. Teljeskörû mechanikai védelem (C)

Teljeskörû mechanikai védelemrõl beszélünk, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és zárszerkezetek az alábbi követelményeknek megfelelnek:

-részleges mechanikai védelem követelményei,

-a rács a falazatba legalább 15 cm-es beépítési mélységgel rögzített,

-az ajtók és ajtótokok fémbõl vagy keményfából készültek,

-fa anyag esetén az ajtólap minimum 4 cm vastag és tömör kivitelû,

-az ajtólap és a tok záráspontossága oldalanként 2 mm-en belüli,

-a zárszerkezet legalább 2 irányú és 4 pontos zárást (ebbõl 3 aktív zárási pont) biztosít,

-a zárás törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minõsített biztonsági zár vagy a tartószerkezetével együtt a MABISZ által teljeskörû mechanikai védelemre minõsített biztonsági lakat végzi,

-a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak,

-a falazatok, födémek, padozatok, szilárdsága minimum 38 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafallal egyenértékû.

9.5. Minimális elektronikai jelzõrendszer (D)

Minimális elektronikai védelemrõl beszélünk, ha védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és zárszerkezetek a teljeskörû mechanikai védelem követelményeinek megfelelnek, illetve minimális elektronikai jelzõrendszer van a helyiségbe beszerelve. Minimális elektronikai jelzõrendszerrõl beszélünk, ha a felületvédelem kiterjed a 2 m-nél alacsonyabb magasságkülönbség leküzdésével elérhetõ nyílászárókra, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva egy-egy helyiségben. Az alkalmazott elektronikai készülék rendelkezzen a minimális elektronikai jelzõrendszerre kiadott minõsítési tanúsítvánnyal, szabotázsvédetten legyenek telepítve a MABISZ elõírásai szerint. A szerelést – errõl jognyilatkozatot adó – szakember végezze.

9.6. Részleges eletronikai jelzõrendszer (E)

Részleges elektronikai védelemrõl beszélünk, ha védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és zárszerkezetek a teljeskörû mechanikai védelem követelményeinek megfelelnek, illetve részleges elektronikai jelzõrendszer van a helyiségbe beszerelve. Részleges az elektronikai jelzõrendszer, ha a behatolásvédelem teljes körû és csapdaszerû térvédelem van kialakítva. Az alkalmazott elektronikai készülék rendelkezzen a részleges elektronikai jelzõrendszerre kiadott minõsítési tanúsítvánnyal, szabotázsvédetten legyenek telepítve a MABISZ elõírásai szerint. A szerelést – errõl jognyilatkozatot adó – szakember végezze.

“ÉDES OTTHON” INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerzõdés alapján, pótdíj megfizetésének ellenében az AHICO Elsõ Amerikai-Magyar Biztosító Rt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzõdésben meghatározott összeghatárig, magyar fizetõeszközben biztosítási szolgáltatást nyújt a Biztosított által birtokolt vagyontárgyakban a kockázatviselési idõszakban keletkezett fizikai károsodás esetén, feltéve, hogy a kárt a jelen feltételekben felsorolt veszélynemek okozták. Az ingóságbiztosítás az épületbiztosítástól elkülönítve is megköthetõ.

Jelen különös feltételeket - erre vonatkozó eltérõ megállapodás hiányában - a Biztosító ingóságbiztosítási szerzõdéseire kell alkalmazni, feltéve, hogy a szerzõdést a feltételekre hivatkozással kötötték. A jelen feltételekben nem rendezett kérdésekben az általános feltételek az irányadók.

1. BIZTOSÍTÁSI VESZÉLYNEMEK

A Biztosító fedezetet nyújt a biztosított vagyontárgyak közvetlen fizikai káraira, amelyeket az alábbiakban felsorolt veszélynemek okoztak, kivéve, ha a kár a 7. pont alatti Általános Kizárások között szerepel.

1.1. Tûz

1.1.1. A tûz (lángolás, belobbanás, izzás) a jelen feltételek szempontjából olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, mely a gyulladási hõmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, illetve terjedõképesen, hõ- és fényhatás kíséretében.

1.1.2. Tûzkárként megtéríti a Biztosító azon károkat, amelyek tûz következtében keletkeztek a biztosított vagyontárgyakban.

1.1.3. Nem minõsül biztosítási eseménynek az a kár, amely

-vasalás, szárítás, dohányzás miatt elõforduló felületi pörkölõdés, elszínezõdés, elváltozás,

-öngyulladásból, erjedésbõl, befülledésbõl eredõ hõhatás,

-elektromos berendezésekben és vezetékekben, továbbá rendeltetése szerint hõfejlesztésre szolgáló, illetve mûködésük során hõt termelõ eszközökben keletkezõ, tovaterjedéssel nem járó zárlat következtében keletkezett, azonban a Biztosító fedezetet nyújt az e károkból keletkezõ, más biztosított vagyontárgyak károsodására.

1.2. Füst

1.2.1. A Biztosító megtéríti azt a kárt, amely füstbõl eredõ hirtelen és véletlenszerû károsodást jelent.

1.2.2. Ez a veszélynem nem vonatkozik arra a füstre, melyet a mezõgazdasági termékek füstölésénél vagy ipari tevékenységek során használnak.

1.3. Villámcsapás és villámcsapás másodlagos hatása

1.3.1. Villámcsapásnak minõsül a szerzõdés szempontjából az olyan elektromos töltéskiegyenlítõdés, nagyfeszültségû villamoskisülés a felhõ és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló-, gyújtóhatással vagy a vele együtt járó indukált túlfeszültséggel károsít.

1.3.2.Villámcsapáskárként megtéríti a Biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égetõ hõhatása (szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín-, halmazállapot változás), továbbá annak dinamikus erõhatása (repedés, törés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás), valamint az általa indukált túlfeszültségi hatás biztosított vagyontárgyat károsít közvetlenül azáltal, hogy a biztosított tárgyba vagy bizonyítottan a kár színhelyéhez legközelebb lévõ transzformátorba vagy a két hely közötti vezetékszakaszba csapódott be a villám.

1.3.3. A vagyontárgy villámcsapás általi károsodását, a helyreállítás költségét (illetve a javíthatatlanságot) két független szakszervíz igazolásával kell alátámasztani.

14

1.4. Robbanás- és összeroppanás

1.4.1. A robbanás vagy összeroppanás a jelen szerzõdés szempontjából olyan hirtelen energia felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövõ, illetve meglevõ nyomáskülönbség által, az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása miatt vagy mellett keletkezett.

1.4.2. Robbanás- és összeroppanáskárként megtéríti a Biztosító, ha az említett esemény váratlan, elõre nem látható formában vagy körülmények között következett be, és az a biztosított vagyontárgyak károsodását eredményezte.

1.4.3. A Biztosító nem téríti meg a kárt robbanás- vagy összeroppanáskárként, ha az:

-céltudatos, tervszerû robbantás eredményeként keletkezett,

-háborús események, terrorcselekmények, polgári zavargás vagy egyéb erõszakos cselekmények miatt következett be,

-rendeltetésszerû használat során a megengedett üzemi nyomás túllépése következtében jött létre a vagyontárgyban (pl.: gõzkazán, gumiabroncs, belsõégésû motorok), de

megtéríti az egyéb vagyontárgyak ebbõl származó károsodását,

-folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek befagyása, illetve a tárolókban, tartályokban lévõ anyagok természetes nyomása miatt következett be,

-berendezések, készülékek vagy mûszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elõ, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,

-hasadó anyagok robbanása és ennek következtében fellépõ sugárszennyezés miatt keletkezett,

-repülõgépek hangrobbanásából ered.

1.5. Vihar

1.5.1. A vihar a szerzõdés szempontjából olyan légmozgás, amelynél a legerõsebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/sec. sebességet. A szélsebesség megállapítására a Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az irányadó.

1.5.2. Viharkárként megtéríti a Biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatással károsít.

1.5.3. Megtéríti továbbá, ha a vihar által sodort tárgyak közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, helyzetváltozást okoznak, és emiatt a biztosított tárgyakban kár keletkezik, továbbá a rombolás helyén és folyamán a csapadék beázással károsít.

1.5.4. A szélviharral együtt járó, csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetõzeten, kiszakított nyílászárón keresztül károsít.

1.5.5. A biztosítási fedezet nem vonatkozik olyan vihar- és a viharral együtt járó károkra, amelyek:

-közúti és kötött pályán közlekedõ jármûvekben, vízi jármûvekben, vontatmányokban és kikötõi létesítményekben, légi jármûvekben keletkeztek,

-üvegházakban, üvegfalú építményekben lévõ vagyontárgyakban keletkeztek,

-fóliával, ponyvával, ideiglenes fedéssel ellátott építményekben lévõ vagyontárgyakban keletkeztek,

-nem szilárd falazatú és tetõzetû építményekben lévõ vagyontárgyakban keletkeztek,

-ha az épületek külsõ falain vagy a tetõn elhelyezett tárgyakban, (pl.: világítószekrények, antennák, antennarendszerek, ereszcsatornák), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban keletkeztek,

-lábon álló növényi kultúrákban, szabadban tárolt termésekben, terményekben keletkeztek,

-a szabadban tárolt készletekben keletkeztek, kivéve, ha olyan vagyontárgyakról van szó, melyek tárolása a hatósági elõírásoknak megfelelnek,

-helyiségen belüli huzat miatt keletkeztek.

1.6. Jégverés és hónyomás

1.6.1. Jégkárnak minõsül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés, repedés, deformáció. A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyakban keletkezett jégveréskárokat.

1.6.2. Hónyomás a nagy mennyiségben felgyülemlõ hó statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkezõ törés vagy deformációs sérülés. Megtéríti a Biztosító a biztosított vagyontárgyak hónyomás által keletkezett kárait.

1.6.3. Nem terjed ki a fedezet az esõvíz-levezetõ csatornákban és hófogószerkezetekben keletkezett károkra, valamint a tetõszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkra.

1.7. Idegen jármûvek ütközése

1.7.1. Idegen jármûvek ütközése miatti kárnak minõsül a biztosított ingóságok kára, amelyet idegen jármû vagy ember által vezetett légi jármû ütközése, lezuhanása okoz.

1.7.2. Nem minõsül idegen jármûnek az a jármû, amely a Biztosítottak tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.

1.8. Idegen tárgyak rádõlése

1.8.1. Idegen tárgyak rádõlése biztosítási eseménynek minõsül az a káresemény, amikor valamely idegen, jelen szerzõdésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva (kivéve a Biztosítotti közrehatást) elveszti addigi statikai egyensúlyát és rádõléssel kárt okoz (pl.: idegen oszlop, fa rádõlése stb.).

1.8.2. Ez a veszélynem abban az esetben foglalja magában az épületben lévõ tárgyakat, ha elõször az épület teteje vagy külsõ fala sérül meg a ráesõ tárgytól. A ráesõ tárgyban magában keletkezett kár nincs fedezetben.

1.9. Árvíz, felhõszakadás

1.9.1. Árvíznek minõsül a szerzõdés szempontjából az állandó, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Megtéríti továbbá a Biztosító az olyan kárt, amely kizárólag a fõvédvonal magasságát meghaladó, az ideiglenes magasításon átszivárgó víz okozott.

1.9.2. Felhõszakadásnak minõsül az olyan csapadékhatás, amikor a rövid idõ alatt lezúdult, nagymennyiségû (0,5 mm / perc) csapadékvíz a talajszinten felgyülemlik, és elöntéssel károsít. Megtéríti a Biztosító mindazokat a fenti kockázatokból eredõ károkat, melyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. (Elázás, elsodrás, törés, rombolás, szennyezés.) A csapadékmennyiség megállapítására a Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása az irányadó, melyet a Biztosított felhõszakadás kár esetén köteles a bejelentéshez csatolni.

1.9.3. Árvíz és felhõszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik az alábbi károkra:

-belvíz és talajvíz által keletkezett károkra,

-a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, öntözõberendezésekben,

-vízügyi létesítményekben, gátakban, halastavakban, víztározókban keletkezett károkra,

-hullámtérben (a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület) vagy a nem mentett árterületen (az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve a települések belterületének határa között fekszik) lévõ vagyontárgyakban keletkezett károkra,

-felhõszakadás hatására az épületek külsõ vakolatában és festésében keletkezett károkra,

-elöntés nélküli átnedvesedésbõl, felázásból eredõ károkra,

-az épület kivitelezési hibájára visszavezethetõ károkra, valamint

-a talajszint alatti (lakás céljára szolgáló) helyiségek ingóságainak kárai.

15

1.10. Vezetéktörésbõl eredõ víz és gõz által okozott károk

1.10.1. Megtéríti a Biztosító a biztosított épületekbe beépített víz és gõz vezetékébõl a központi fûtés berendezésébõl, fûtõ vagy légkondicionáló rendszerbõl, automatikus tûzvédelmi sprinkler rendszerbõl, belsõ építésû esõvíz vagy szennyvízcsatornából, egyéb folyadékot szállító vezetékekbõl, mindezekhez kapcsolódó készülékekbõl, szerelvényekbõl ezek meghibásodása miatt kiáramló víz, gõz, által okozott károkat, melyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. Megtéríti továbbá:

- a kárelhárításra, legfeljebb 6 m csõhossznak megfelelõ helyreállításra fordított költségeket,

- törés, repedés, dugulás esetén legfeljebb 6 m új csõ és annak behúzási költségeit.

1.10.2. A Biztosító nem fedezi azt a kárt,

-amely a 6 m hosszúság feletti hibás csõvezeték vagy szerelvény megjavításának vagy kicserélésének költségeként jelentkezett,

-amely a csõvég nyitvahagyása, illetve a csõvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepjeinek, csapjainak vagy más elzárószerkezeteinek nem teljes elzárása miatt keletkezett,

-amely a kiömlõ folyadékban keletkezett,

-amely magában a meghibásodott csõvezetékekben, tartályokban, készülékekben, berendezésekben keletkezett,

-amely a hideg - és melegágyak, üvegházak, hûtõházak csõvezetékeinek és szerelvényeinek meghibásodásából keletkezett,

-amelyet hetekig, hónapokig tartó állandó vagy ismétlõdõ szivárgás vagy csorgás okozott,

-amely fagyás következtében állt be, illetve

-amely az állandó lakóhelyen véletlenszerû kiömlés vagy túlcsordulás miatt keletkezett.

1.11. Betöréses lopás és rablás (háztartási és értékorzo vagyonrész)

1.11.1. Biztosítási eseménynek minõsül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe

-dolog elleni erõszakkal (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt,

-a helyiség saját kulcsán kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel, de kimutatható nyomot hagyva,

-vagy a helyiség jelen szabályzat 1.11.2. pontja szerinti rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával (a rablást követõ 5 napon belül) jogtalanul hatol be.

1.11.2. Rablás és kifosztás biztosítási eseménynek minõsül, ha a jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erõszakot, avagy élet- vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetõleg õt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett alkalmazza az erõszakot, avagy élet- vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést.

1.12. Szándékos károkozás

1.12.1. Szándékos károkozás biztosítási eseménynek minõsül az a kár, amely betörésbõl és rablásból, illetve betörés és rablás kísérletébõl ered és arra irányul, hogy a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiséget betöréses lopás szándékával közelíti meg és ezzel összefüggésben rongálja meg a biztosított vagyontárgyakat. E biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító kártérítési kifizetése a biztosított háztartási ingóságok értékének maximum 30%-a.

2. A biztosított vagyontárgyak

2.1. A jelen szabályzat alapján biztosított vagyontárgyak azok a vagyoncsoportonként külön-külön a szerzõdõ felek által meghatározott biztosítási összeggel fedezet alá vont, a szabályzatban felsorolt, be nem épített ingóságok, amelyek a biztosított személyek tulajdonát képezik, vagy általuk kerültek bérlésre, kölcsönvételre vagy felelõs õrzés címén átvételre, és a biztosított személyek vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak.

2.2. A Biztosító kockázatviselésének szempontjából az ingóságok két vagyonrészre különülnek el, értékõrzõ vagyonrészre és az általános szokásos lakásberendezés, -felszerelés és háztartási készletek vagyonrészre (továbbiakban háztartási vagyonrész), amelyeken belül az egyes vagyoncsoportok a következõk:

2.1.1. Háztartási vagyonrész:

a) Híradástechnikai eszközök: kép- vagy hang átvételére, továbbítására vagy rögzítésére képes híradástechnikai eszközök és tartozékaik, televízió, mûholdvevõ beltéri egysége, rádió, telefon, faxberendezések, magnetofon, hanglemez, audio és CD lejátszó, képlemezjátszó, lakáshangosító, videó fényképezõ, vetítõ és fénymásoló eszközök és tartozékaik, audio és videó mágnesszalagok, fotóoptikai cikkek, audio és videó CD-k.

b) Személyi számítógépek és tartozékaik.

c) Hobby és lakásfelszerelési eszközök: hangszerek, sport-, horgász- és vadászfelszerelések és tartozékaik, lakás-karbantartási eszközök, szerszámok, mûszerek, lakás-karbantartási készletek, kerékpár és azok, valamint egyéb jármûvek ápolási, szerelési anyagai és tartalék alkatrészei,

kertápolási kisgépek, berendezések és eszközök.

d) Általános háztartási ingóságok: azok a hûtõ, mosó, mosogató, szárító, porszívó, tisztító háztartási és varrógépek, valamint a be nem épített konyhai fõzõ, sütõ, melegítõ és elszívóberendezések, bútorok, lakásvilágítási lakberendezési és felszerelési tárgyak, valamint ezek tartozékai és segédanyagai, ruházat, könyvek, gyermekjátékok, élelmiszerkészletek, amelyek nem tartoznak az a)-c) vagyoncsoport egyikéhez sem.

e) Egyéb ingóságok: a Szerzõdõ által az ajánlatban konkretizált egyéb ingóság.

f) Jármûvek: azon jármûvek és szállítóeszközök, amelyek forgalmi engedélyre nem kötelezettek, és amelyeket

-a Biztosított lakóhelyének kiszolgálására használnak, illetve

-mozgáskorlátozottak segítésére terveztek.

2.1.2. Értékõrzõ vagyonrész:

g) Nemesfémek: a jogszabály szerint nemesfémnek minõsülõ anyagok, drágakõ vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült használati tárgyak.

h) Ékszerek, órák.

i) Érmék és bélyegek.

j) Képzõmûvészeti alkotások, antik bútorok.

k) Valódi szõrmék és kézi csomózású keleti szõnyegek.

2.1.3. A Biztosított a szerzõdéskötéskor köteles az értékõrzõ ingóságokról, valamint a 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási ingóságokról tételes jegyzéket készíteni a vagyontárgy mennyiségének, jellemzõinek és értékének meghatározásával, valamint a vagyontárgyak rendelkezésre álló számlamásolatait benyújtani. E jegyzéket a szerzõdéskötéskor a Biztosítónak át kell adni. A Biztosított köteles továbbá az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgy értékét minden esetben számlával vagy egyéb hiteles dokumentummal igazolni, vagy képesítéssel rendelkezõ hivatalos értékbecslõvel saját költségére értéklistát készíttetni.

2.1.4. Eltávolított vagyontárgyak

A biztosítási fedezet kiterjed a vagyontárgy bárminemû közvetlen károsodására abban az esetben, ha a vagyontárgyakat a lakóhelyrõl legfeljebb 30 napra elviszik, mert valamely biztosítási esemény veszélyezteti azokat. A veszélyeztetés tényét a Biztosítónak be kell jelenteni, és a Biztosító elõzetes hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az elszállított vagyontárgyakra a jelen pontban szabályozott fedezet kiterjedjen. Ez a fedezet nem változtatja meg az eltávolított vagyontárgyra vonatkozó kártérítési összeghatárt.

16

3. A biztosítási összeg

3.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerzõdõ határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak új állapotban való újrabeszerzésének költségeit. A 2. pont a.)-k.) vagyoncsoportokra külön-külön megjelölt biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felsõ határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja.

4. Alulbiztosítás

4.1. Ha a vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az abban foglalt biztosított vagyontárgyak új állapotban való újrabeszerzésének költségei, a Biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak új állapotban való újrabeszerzésének költségeihez aránylik (továbbiakban: arányos kártérítés).

4.2. A háztartási vagyonrész d.) vagyoncsoport vonatkozásában a Biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést, ha a biztosítási szerzõdés a Biztosító által ajánlott megjelölt küszöbértéken (minimális biztosítási összeg) vagy azt meghaladó biztosítási összeg meghatározásával jött létre.

5. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG INDEXELÉSE

5.1. A vagyontárgyak értékének (helyreállítás költségeinek) követése érdekében a Biztosító a biztosítási összegeket rendszeresen indexeli. Az indexelt biztosítási összeg az elõzõ biztosítási összeg és az inflációs index szorzata.

5.2. A biztosítási összeg indexelésének alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexelés alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ évre vonatkoztatott fogyasztói árindex. A biztosítási összeg indexelésére a biztosítási évfordulón kerül sor. A biztosítási összegek értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a biztosítási díjak arányos változásáról a Biztosító az évfordulót 60 nappal megelõzõen írásban értesíti a Szerzõdõt.

5.3. A Biztosító az indexelt biztosítási összegeket ezer Ft-ra és a biztosítási díjakat egész Ft-ra kerekítve számítja ki.

5.4. Amennyiben a Szerzõdõ az indexelt biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerzõdést nem kívánja fenntartani, a szerzõdést a biztosítási idõszak végére 30 napos felmondási idõvel írásban felmondhatja.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

6.1. A Biztosító a jelen szabályzat alapján az érintett vagyontárgyak káridõponti új állapotban való újrabeszerzésének (a 6.7. pontban felsoroltak kivételével) költségeit téríti, kivéve ha a vagyontárgy javítással helyreállítható. A káridõponti újrabeszerzési költségek megállapításának alapja a károsodottal azonos minõségû, hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy káridõponti új állapotban való beszerzésének átlagos költsége.

6.2. A javítással helyreállítható károk esetén a Biztosító a javítás (helyreállítás) általános forgalmi adóval (a továbbiakban: ÁFA) csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridõponti új állapotban való újrabeszerzésének értékét meghaladná, a Biztosító a vagyontárgy káridõponti új állapotban való újrabeszerzésének értékét téríti.

6.3. A Biztosító a javítással helyreállítható károk esetében a javítási költség számbavételénél, valamint az újrabeszerzési értékének meghatározásánál is csak abban az esetben térít az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költségen, ha a Biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történõ visszaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.

6.4. Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a Biztosító a korszerûbb technológia értéknövelõ hatását a kártérítési összegbõl levonja.

6.5. A Biztosító a szolgáltatás összegébõl levonja a felhasználható maradványok értékét.

6.6. Ha a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel a hazai kereskedelemben már nem kapható egyenértékû vagyontárgy, akkor a Biztosító úgy becsüli a károsodott vagyontárgy elméleti új értékét, hogy a kár idõpontjában forgalmazott hasonló vagyontárgy beszerzési értékébõl levonja a mûszaki különbségek becsült értékét.

6.7. A Biztosító káridõponti avult értéken téríti meg a kár idõpontjában:

-85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok kárait.

6.8. A Biztosító a vagyontárgyat 85%-nál nagyobb elhasználtságúnak tekinti különösen, ha az az eredetivel megegyezõ alkatrész, elem kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre.

6.9. A Biztosító kártérítési fedezete nem terjed ki a sorozathoz, garnitúrákhoz, készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a részbeni károsodás miatt a nem károsodott rész értékcsökkenésére, továbbá az ún. elõszereteti értékre.

6.10. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményeken kívül más károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

6.11. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

6.12. A Biztosító 10 000 Ft felsõ határösszegig viseli a kockázatot a biztosított objektumhoz tartozó közös vagy kizárólagos használatú, de a biztosítási kötvényen külön fel nem tûntetett helyiségekben.

6.13. Amennyiben a betöréses lopás, illetve rablás során eltulajdonított vagyontárgy megkerül, a Biztosított köteles errõl 15 napon belül a Biztosítót értesíteni. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat. Ebben az esetben azonban a Biztosító által kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetni.

7. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

7.1. A jelen szabályzat alapján nem biztosított vagyontárgyak:

-laptop, mobiltelefon és azok tartozékai,

-értékpapírok, számlák, okmányok, kölcsönigazolások, hitellevelek, bankjegyet megtestesítõ papírok, útlevelek, bankkártyák,

-személyes feljegyzések, kéziratok, tervek, dokumentációk, szoftverek, számítógépes adathordozókon tárolt adatállományok,

-olyan vagyontárgyak, amelyeket minta gyanánt, eladásra, illetve eladást követõ kiszállításra tartanak,

-keresõ tevékenységgel kapcsolatos vagyontárgyak,

-növények, állatok.

7.2. A jelen feltételek szerint nem minõsül biztosítási eseménynek a lakók, szobabérlõk vagy albérlõk, a lakók családtagjai, illetve az alkalmazottak által okozott károk.

7.3. Az értékõrzõ vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem állandó jelleggel lakott épületben, valamint a Biztosított közvetlen felügyelete nélkül a szabadban bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.

17

8. ÖNRÉSZESEDÉS

8.1. A szerzodésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésénél a Biztosító önrészesedést nem alkalmaz.

9. VAGYONVÉDELMI ÉS TÁROLÁSI KÖVETELMÉNYEK

9.1. A betöréses lopás biztosítási eseménynél a kártérítési szolgáltatás kötelezettsége a Biztosító által az alábbi táblázatban megjelölt összeg erejéig, illetve az egyes vagyoncsoportokra meghatározott részlimit összegekig, de legfeljebb a Szerzõdõ által az ajánlaton konkrétan megjelölt összeghatárig terjed, feltéve, hogy a Biztosított rendelkezik az ingóság értékének megfelelõ, részletesen felsorolt, és az alábbiakban magyarázott vagyonvédelmi szinttel. Amennyiben a biztosított ingóság értékének (biztosítási összegének) megfelelõ védettségi szinttel a Biztosított nem rendelkezik, a Biztosító helytállási kötelezettsége a Szerzõdõ által megjelölt biztosítási összegtõl függetlenül az alábbi táblázatban jelölt összeghatárig terjed.

A BIZTOSÍTÓ MAXIMÁLIS KÁRTÉRÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSÁNAK ÖSSZEGE BETÖRÉSES LOPÁS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYNÉL

(a biztosítási összeg keretén belül)

fedezet

Káridõponti vagyonvédelmi szintek	Teljes limitösszeg Ft	Részlimit összegek (a teljes limitösszeg százalékában)
		Háztartási vagyonrész		Értékõrzõ vagyonrész
		a. és b. vagyon- csoport	c., d., e., és f. vagyon- csoport	g., h., és i. vagyon- csoport	.j., és k. vagyon- csoport
A (Minimális mechanikai védelem)	8 000 000	30%	100%	8%	10%
B (Részleges mechanikai védelem)	15 000 000	30%	100%	8%	10%
C (Teljeskörû mechanikai védelem)	20 000 000	30%	100%	8%	20%
D (Minimális elektronikai jelzõrendszer)	30 000 000	40%	100%	15%	20%
E (Részleges elektronikai jelzõrendszer)	40 000 000	40%	100%	15%	20%

V.I.P. fedezet

Káridõponti vagyonvédelmi szintek	Teljes limitösszeg Ft	Részlimit összegek (a teljes limitösszeg százalékában)
		Háztartási vagyonrész		Értékõrzõ vagyonrész
		a. és b. vagyon- csoport	c., d., e., és f. vagyon- csoport	g., h., és i. vagyon- csoport	.j., és k. vagyon- csoport
C (Teljeskörû mechanikai védelem)	40 000 000	30%	100%	10%	20%
D (Minimális elektronikai jelzõrendszer)	50 000 000	50%	100%	20%	20%
E (Részleges elektronikai jelzõrendszer)	60 000 000	50%	100%	20%	20%

A vagyonvédelmi szintek a következõk:

9.2. Minimális mechanikai védelem (A)

Minimális mechanikai védelemrõl beszélünk, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és zárszerkezetek az alábbi követelményeknek megfelelnek:

-az ajtók, az ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében, szerkezetenként minimum 6 mm vastagságúak,

-az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek *,

-az ajtók zárását a gyártó elõírása szerint felszerelt 2 darab biztonsági zárszerkezet ** vagy a tartószerkezetével együtt minõsített és ennek megfelelõen felszerelt biztonsági lakat végzi,

-a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm-es hagyományos kisméretû téglafallal egyenértékû.

9.3. Részleges mechanikai védelem (B)

Részleges mechanikai védelemrõl beszélünk, ha védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és zárszerkezetek az alábbi követelményeknek megfelelnek:

-minimális mechanikai védelem követelményei,

-a 2 méternél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhetõ nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 10x30 cm-es osztású, 12 mm átmérõjû köracél ráccsal vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel (pl.: MABISZ*** által minõsített biztonsági üveggel vagy biztonsági fóliával) védettek,

-a rácsot a falazatba 30 cm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel, legalább 10 cm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez rögzíteni kell. (Az említett rács kiváltható a kívülrõl nem szerelhetõ, belsõ leereszthetõ biztonsági ráccsal.)

-a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon falazatba erõsítettek,

-az ajtószerkezetek megerõsített kivitelûek, kiemelés ellen védettek (pl.: hevederzárral),

-a zárást törésvédetten szerelt biztonsági zár **** vagy a tartószerkezetével együtt a MABISZ által részleges mechanikai védelemre minõsített biztonsági lakat végzi,

-az ajtók legalább 3 diópánttal rögzítettek,

18

-az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

-a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárnak,

-az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,

-bevésõzár esetén az ajtólap külsõ oldala fémlemezzel megerõsített,

-fatok esetén a zárlemez megerõsített kivitelû,

-a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum a 15 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafallal egyenértékû.

9.4. Teljeskörû mechanikai védelem (C)

Teljeskörû mechanikai védelemrõl beszélünk, ha védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és zárszerkezetek az alábbi követelményeknek megfelelnek:

-részleges mechanikai védelem követelményei,

-a rács a falazatba legalább 15 cm-es beépítési mélységgel rögzített,

-az ajtók és ajtótokok fémbõl vagy keményfából készültek,

-fa anyag esetén az ajtólap minimum 4 cm vastag és tömör kivitelû,

-az ajtólap és a tok záráspontossága oldalanként 2 mm-en belüli,

-a zárszerkezet legalább 2 irányú és 4 pontos zárást (ebbõl 3 aktív zárási pont) biztosít,

-a zárás törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minõsített biztonsági zár vagy a tartószerkezetével együtt a MABISZ által teljeskörû mechanikai védelemre minõsített biztonsági lakat végzi,

-a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak,

-a falazatok, födémek, padozatok, szilárdsága minimum 38 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafallal egyenértékû.

9.5. Minimális elektronikai jelzõrendszer (D)

Minimális elektronikai védelemrõl beszélünk, ha védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és zárszerkezetek a teljeskörû mechanikai védelem követelményeinek megfelelnek, illetve minimális elektronikai jelzõrendszer van a helyiségbe beszerelve. Minimális elektronikai jelzõrendszerrõl beszélünk, ha a felületvédelem kiterjed a 2 m-nél alacsonyabb magasságkülönbség leküzdésével elérhetõ nyílászárókra, vagy csapdaszerû területvédelem van kialakítva egy-egy helyiségben. Az alkalmazott elektronikai készülék rendelkezzen a minimális elektronikai jelzõrendszerre kiadott minõsítési tanúsítvánnyal, szabotázsvédetten legyenek telepítve a MABISZ elõírásai szerint. A szerelést – errõl jognyilatkozatot adó – szakember végezze.

9.6. Részleges eletronikai jelzõrendszer (E)

Részleges elektronikai védelemrõl beszélünk, ha védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei, a nyílászárók és zárszerkezetek a teljeskörû mechanikai védelem követelményeinek megfelelnek, illetve részleges elektronikai jelzõrendszer van a helyiségbe beszerelve. Részleges az elektronikai jelzõrendszer, ha a behatolásvédelem teljes körû és csapdaszerû térvédelem van kialakítva. Az alkalmazott elektronikai készülék rendelkezzen a részleges elektronikai jelzõrendszerre kiadott minõsítési tanúsítvánnyal, szabotázsvédetten legyenek telepítve a MABISZ elõírásai szerint. A szerelést

– errõl jognyilatkozatot adó – szakember végezze.

9.7. Tárolási szabályok Vagyoncsoport

Vagyoncsoport	Elõírások
Háztartási vagyonrész	Tetszõleges módon
Értékõrzõ vagyonrész j.) és k.)	Lakás céljait szolgáló helyiségben tetszõleges módon.
Értékõrzõ vagyonrész g.), h.) és i.) 600 000 Ft-ig	Lakás céljait szolgáló helyiségben tetszõleges módon.
Értékõrzõ vagyonrész g.), h.) és i.) 601 000 - 1 000 000Ft-ig	A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által legalább ilyen értékhatárra minõsített, épületszerkezethez rögzített és lezárt páncélkazettában, vagy lezárt páncélszekrényben.
Értékõrzõ vagyonrész g.), h.) és i.) 1 000 000Ft felett	A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által legalább ilyen értékhatárra minõsített, épületszerkezethez rögzített és lezárt páncélkazettában, vagy lezárt páncélszekrényben, nyitás- és fúrásérzékelõvel az elektronikai jelzõrendszerhez kapcsolva.

.

*Reteszhúzás elleni védelem: A kétszárnyú bejárati ajtók egyik része a mozgó ajtó, a másik része az álló, vagy rögzített ajtó. Ezt a rögzítést riglivel szokták megoldani, amelyik lehet csúszó vagy áthajtós rigli. A rigli függõlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.

** Biztonsági zárszerkezetnek minõsül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerkezet, a szám vagy betûjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minõsített lamellás zár.

***MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége.

**** Törés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsõ oldalon kívülrõl nem szerelhetõen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.

19

FÖLDMOZGÁSKÁROK KIEGÉSZÍTÕ BIZTOSÍTÁSA

1.Pótdíj ellenében megtéríti a Biztosító az alábbi kockázatokból eredõ, illetve azokkal összefüggõ (pl.: talajsüllyedés által okozott) károkat, ha azok a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

1.1. Földrengésnek minõsül a jelen szerzõdés szempontjából az olyan földmozgás, amely a föld belsõ energiájából származó talajmozgásként állt elõ és károsító hatása a Richter skála 5. fokozatát eléri vagy meghaladja.

1.2. Földcsuszamlást jelent a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében lejtõs terepen, hegy- vagy domboldalon bekövetkezett talajelmozdulás.

1.3. Föld- és kõomlás a lejtõs terepen, hegy vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása, illetve bármely külsõ terhelés miatt a kõ, kõtörmelék, szikla, földanyag természetes lejtés irányában történõ leomlása, lezúdulása.

1.4. Az ismeretlen üregek vagy talajszint alatti építmények beomlása olyan jelenség, amelynél a természetes egyensúlyi állapot külsõ erõhatás következtében megszûnt és hirtelen bekövetkezõ talajelmozdulás, omlás történt.

2. A biztosítási fedezet nem vonatkozik az alábbi károkra:

-a már feltárt üregek vagy talajszint alatti építmények beomlására,

-ha az ismeretlen üregek beomlása bányában, bányászati tevékenység során vagy elhagyott bányában következett be,

-a Biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák során keletkezett károkra,

-az épületek alatti feltöltések ülepedésébõl, az alapok alatti talajsüllyedésbõl keletkeztek,

-utak, járdák, kapuk, kerítések, udvarok kára, kivéve ha a káresemény kihatással van a biztosított épületre, illetve vagyontárgyakra,

-alapozás, illetve kiásás során keletkezõ károk.

3. Nem téríti meg a Biztosító a talaj stabilizálásának, eredeti állapotába történõ visszaállításának, üregek megszüntetésének költségeit.

KIEGÉSZÍTÕ ÜVEGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

1. Az épület vagy bérlemény biztosításához (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ üvegbiztosítás alapján a szerzõdésben meghatározott díj ellenében a Biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti az alapbiztosításban biztosított épületek, lakások szerkezetileg beépített ajtajainak és ablakainak üvegezésében bármely okból, balesetszerûen bekövetkezett törés vagy repedéskárokat az alábbiak szerint:

1.1. A Biztosító nem viseli a kockázatot a következõkre:

-üvegtetõk, üvegházak,

-erkély- és loggiaüvegezések,

-meleg és hidegágyak,

-festett vagy ólombetétes üvegek,

-pinceablakok,

-kirakatok, kirakatszekrények,

-tükörfelületek,

-név- és cégtáblák,

-beépített üvegfalak,

-törésvédõ fóliák,

-üveg dísztárgyak,

-csillárok üvegezése, neonok és egyéb fényforrások.

2. A Biztosító kizárólag a 3 mm-es síküveggel való helyreállítás költségét téríti meg, ha a szerzõdés ettõl eltérõ megállapodást nem tartalmaz. Az esetleges eltérõ megállapodást a biztosítási kötvény tartalmazza. Az ilyen eltérõ megállapodás esetében a Biztosító a károsodottal azonos méretû és minõségû üvegtábla pótlásának költségeit téríti meg.

3. A jelen kiegészítõ üvegbiztosítás alapján a Biztosító nem fedezi az üvegtábla rögzítõ tartószerkezet javítási költségeit.

4. Az üvegtörési károknál a Biztosító önrészt nem alkalmaz.

5. A kiegészítõ üvegbiztosítás díja az alapbiztosítás indexelésével egyidejûleg, azzal arányos mértékben változik.

6. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.

7. A jelen kiegészítõ szabályzatban nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadóak.

MILLENIUMI KIZÁRÁS

Jelen kizárást - erre vonatkozó eltérõ megállapodás hiányában - a Biztosító “Édes Otthon” lakásbiztosítási szerzõdéseire kell alkalmazni.

1. Tekintet nélkül arra, hogy az alábbiak a Biztosított tulajdonát képezik, birtokában vagy felelõs õrizetében, illetve ellenõrzése alatt állnak vagy a 2000. év elõtt, alatt vagy után következnek be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkezõ károkra, illetve következményi károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetõk vissza vagy azzal bármilyen módon kapcsolatosak, hogy bármely számítógép, adatfeldolgozó berendezés, illetve adathordozó microchip, operációs rendszer, mikroprocesszor (számítógépes chip), integrált áramkör, beépített vezérlõ logisztika vagy hasonló feladatot ellátó egység vagy bármilyen számítógépes szoftver nem képes:

-valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva rendszerdátumként helyesen felismerni,

-adatok, információk, parancsok, illetve utasítások mentésére, fenntartására, helyes kezelésére, értelmezésére, illetve feldolgozására annak következtében, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumként kezelni,

-adatok rögzítésére, mentésére, megõrzésére vagy helyes feldolgozására azért, mert egy számítógépes szoftverbe olyan parancsot, utasítást programoztak be, amely egy adott idõpontban vagy azt követõen bármikor adatvesztést idéz elõ, illetve lehetetlenné teszik az adatok rögzítését, mentését, megõrzését vagy helyes feldolgozását, azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumként kezelni.

2. A Biztosító nem nyújt kártérítést az 1. pontban felsorolt adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységek hiányosságait, jellemzõit, szolgáltatásait, logikai rendszerét vagy mûködését helyesbítõ javítási vagy átalakítási munkákra.

3. A Biztosító nem téríti meg azokat a veszteségeket vagy következményi károkat, amelyek azért következtek be, mert a Biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a mûszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenõrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fenti 1. pontban ismertetett tényleges vagy lehetséges hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához vagy üzemi körülmények között történõ teszteléshez.

4. Az 1., 2. és 3. pontokban leírt eseményekbõl eredõ közvetlen és következményi károk a biztosítási fedezetbõl kizárásra kerülnek.

20