Vihar. Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszö- bértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti lég- mozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a bizto- sított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén. Vihar biztosítási eseménynek minősül továbbá az is, ha a vihar ál- tal megbontott nyílászárókon, tetőhéjazaton keresztül a viharral egy időben történő beázás okoz kárt.
Vihar. Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghala- dó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a bizto- sított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázatvi- selés helyén. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megron- gált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyak- ban kárt okoz. – az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt kelet- kezett károk, – különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésé- ben keletkezett károk, – ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk, – a keletkező légmozgások következtében a helyi- ségen belül keletkezett károk, – szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, – a lábon álló növényzetben keletkezett károk, – nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggően keletkezett károk
Vihar. 5.5.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a kockázatviselés helyén az 54 km/h-t elérô, vagy azt meghaladó sebességû szél toló, nyomó, vagy szívó- ereje által:
a) a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül oko- zott kár;
b) az elsodort tárgyak ütközése, elmozdulása, defor- málódása miatt keletkezô kár;
c) a vihar által megrongált végleges tetôszerkeze- ten, vagy nyílászárókon keresztül az épületbe ju- tó csapadék áztató hatása miatt, a biztosított va- gyontárgyakban keletkezô kár. A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.
5.5.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:
a) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett ká- rokat;
b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható károkat;
c) a tetôzet rongálódása, megbontása nélkül kelet- kezett átnedvesedési, beázási károkat;
d) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt kelet- kezett károkat.
Vihar. Viharkárnak minősül az a kár, amelyet az 54 km/h (15 m/s) küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak a kockázatviselés helyén. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon, valamint a nyitva hagyott ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejűleg be- ömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Nem téríti a biztosító: – a helyiségeken belül keletkező léghuzat által okozott károkat; – az épületek üvegezésében keletkezett károkat; – a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat.
Vihar. Vihar biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha a kockázatviselés helyén 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű időjárás miatti légmozgások, vagy e légmozgások által elsodort, döntött tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak. Biztosítási esemény az is, ha a biztosított épületek vihar által megrongált nyílászáróján vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, vihar által megrongált tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.
a) a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező, vihar által okozott károkat,
b) a biztosított vagyontárgyakban keletkező olyan kárt, amely visszavezethető le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezen nyílások a vihar következtében keletkeztek, vagy visszavezethető épületszerkezeti hiányosságokra, kivéve, ha ezek a hiányosságok vihar következtében keletkeztek,
c) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat. Vihar biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
Vihar. Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a legalább 19 m/s sebességű légmozgás nyomó- és/ vagy szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz ideértve a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázás miatti károkat is.
Vihar. Biztosítási eseménynek minôsül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérô, vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált • nyílászáróján és/vagy • az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített és karbantartott tetôfedésén keresztül a viharral egyidejûleg beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban, • továbbá a vihar által a biztosított vagyontárgyakra rádôlô, ráesô saját vagy idegen ingatlanról származó vagyontárgyak okoznak.
a) a keletkezô légmozgások által a helyiségeken belül,
b) az épületek üvegezésében6, valamint
c) a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkezô, vihar által okozott károkat7,
d) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat7.
Vihar. Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket legalább 15 m/sec sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyak- nak a biztosított vagyontárgyakkal történő ütközése okoz. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon, keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg:
a. a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkezett károkat;
b. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, hó) által az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károkat;
c. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő be- áramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar követ- keztében keletkeztek;
d. az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkezett, illetve az ezeken keresztül be- áramló csapadék által okozott károkat;
e. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.
Vihar. 19.5.1. Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert, és toló vagy szívó hatása a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
19.5.1.1. Biztosítási esemény az is, ha a - tetőn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését), - ajtón, - ablakon, keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áz- tatással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.
19.5.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a helyiségen belül keletkezett léghuzat.
19.5.3. Vihar biztosítási esemény alapján nem térül meg
Vihar. Vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált épület - szabályszerűen beépített és bezárt (nem kulcsra zárt), megrongálódott nyílászáróján, - az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésen keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz. Nem biztosítási esemény a helyiségen belül keletkezett léghuzat. Vihar biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épületek üvegezésében, külső festésében, vakolatában, burkolatában valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.