VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről a

MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Számlavezető pénzintézet: K&H Bank Zrt.

Számlaszám: 10402142-49575648-49521007

Számlázási cím: 1426 Budapest, Pf.: 27.

Adószám: 13834492-2-44

Statisztikai jelzőszám: 13834492-4910-114-01

Cégbíróság és cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága,

Cg. 00-00-000000

Aláírási joggal felruházott képviselő: [•]

mint megrendelő (a továbbiakban: „Megrendelő”),

másrészről a

[teljes cégnév]

Székhelye: [•]

Cégbíróság és cégjegyzékszám: [•] Adószáma: [•]

KSH besorolási száma: [•]

Számlavezető pénzintézet: [•]

Bankszámlaszám: [•]

Kivitelezői nyilvántartási szám: [•] Képviseletében eljár: [•]

mint vállalkozó (a továbbiakban: „Vállalkozó”) (együttesen: „Felek”) között alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel:

ELŐZMÉNYEK

Felek rögzítik, hogy Megrendelő Szombathely JBI Celldömölk „B” típusú teherkocsi javító telephely fűtéskorszerűsítési kivitelezési munkái tárgyban 201... …………. napján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) … §-a szerinti

……………. eljárást folytatott le, amelynek nyertese a Vállalkozó lett. Felek minderre tekintettel az alábbi vállalkozási szerződést (a továbbiakban: „Szerződés”) kötik.

Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben az előző bekezdésben hivatkozott eljárást megindító felhívásban, az annak részét képező műszaki

leírásban, a Vállalkozó Megrendelő részére adott, árazott költségvetést is tartalmazó végső ajánlatában, továbbá az eljáráshoz kapcsolódó egyéb dokumentumokban, így például a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvben, a Vállalkozó részére adott esetleges kiegészítő tájékoztatásokban (a továbbiakban együtt: „Eljárási Dokumentumok”) foglaltak irányadók, ebben a sorrendben. A vitás kérdéseket is elsősorban az Eljárási Dokumentumok segítségével kell értelmezni, szintén az előzőekben írt sorrendben.

1. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

1.1. Megrendelő jelen Szerződés aláírásával megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja a 9500 Celldömölk, Rendező pu. sz. alatti, 0193/3 hrsz.-ú ingatlan, [GPS-koordináták: É47.252595, K17.168267] alatti létesítményi helyen (az építési munka helye, a továbbiakban: „Létesítmény”) a jelen Szerződés 1. számú mellékletében (a továbbiakban: „Műszaki Leírás”) meghatározott munkálatok teljes körű kivitelezését (a továbbiakban: „Munkák”).

A Felek rögzítik, hogy a Munkák elvégzése szakhatósági engedélyköteles tevékenységnek minősül.

Felek rögzítik, hogy a szakhatósági engedélyezési eljárás lefolytatása és a szakhatósági engedély megszerzése a jogosult javára a Szerződés tárgyát, és Vállalkozó feladatát képezi.

1.2. Vállalkozó vállalja, hogy a Munkákat szakszerűen, a hatályos jogszabályi előírások betartása mellett, a mindenkor hatályban lévő, irányadó magyar szabványok szerinti I. osztályú minőségben, a jelen Szerződésben rögzített ütemezés szerint és határidőre, valamint díj ellenében, az előírt műszaki tartalomnak megfelelően megvalósítja.

1.3. Megrendelő jelen Szerződés aláírásával egyidejűleg átadja Vállalkozó részére 1 (egy) példányban a jelen Szerződés 2. sz. mellékletét képező részletes kivitelezési dokumentációt (a továbbiakban: „Kivitelezési dokumentáció”). Vállalkozó az átvételt jelen Szerződés aláírásával nyugtázza és vállalja, hogy a Xxxxxx megvalósítása során a Kivitelezési dokumentáció előírásait maradéktalanul betartja.

1.4. Vállalkozó kijelenti, hogy a rendelkezésére bocsátott Műszaki Leírást és terv(ek)et és a Kivitelezési dokumentáció tartalmát kellő részletességgel tanulmányozta és a Munkák kivitelezését ez alapján megfelelő információk birtokában, kellő szakmai tapasztalattal, és a saját költségen történő megvalósításhoz szükséges fedezet birtokában vállalta (ide értve az igénybe venni szándékozott alvállalkozók díjazását is).

A Megrendelő a Vállalkozó részére átadja a rendelkezésére álló terv(ek) példányait a fenti pontok alapján, az abban (azokban) foglaltakat a megvalósítás során figyelembe kell venni. A Vállalkozó a Megrendelő által szolgáltatott terv(ek) műszaki tartalmát részletesen, teljes körűen megvizsgálta, és mindezek alapján teljes körű felelősséget vállal azért, hogy a terv(ek) a Szerződés tárgyának teljes körű megvalósításához mindenben megfelelő(ek) és kielégíti(k) az érvényes műszaki előírásokat, továbbá

azok vonatkozásában az esetlegesen szükséges intézkedéseket (kijavítás, kiegészítés) megteszi. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a terve(ke)t a Megrendelővel szembeni minden tervezési hibából fakadó vagy más jogcímből eredő jogfenntartás és későbbi jogérvényesítés lehetősége nélkül átveszi, a jelen Szerződésben foglaltak szerint.

A Megrendelő által szolgáltatott terv(ek) nem mentesíti(k) a Vállalkozót a jelen szerződés szerinti teljesítései eredményeképpen – akár időszakosan, akár véglegesen – létrejött építmények, elvégzett munkák megfelelősége alól. A további, esetlegesen szükséges tervek, tervmódosítások elkészíttetése és a szükséges hatósági jóváhagyások, engedélyek (pl. a tűzgyújtáshoz, hegesztéshez esetlegesen szükséges engedélyeket is ideértve) beszerzése – a Vállalkozó részére átadott terv(ek) tekintetében is – a Vállalkozó feladata és ennek költségeit is Vállalkozó viseli. A hatósági jóváhagyások, engedélyek beszerzésére irányuló eljárás(ok)ban a Megrendelő

– szükség esetén – közreműködik. Az általa szolgáltatott terv(ek) hibáiért a Megrendelő nem felel.

1.5. Felek rögzítik, hogy a Létesítmény tulajdonosa/vagyonkezelője a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Megrendelő kijelenti és szavatolja, hogy a tulajdonos/vagyonkezelő engedélye a Munkák elvégzéséhez rendelkezésére áll.

1.6. Felek rögzítik, hogy Vállalkozó az építési kivitelezési tevékenységet a jelen Szerződésben foglaltak szerint, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 39. § és 39/A. § paragrafusában meghatározottak betartásával folytatja.

2. ÜTEMTERV ÉS TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐK

2.1. A Munkák teljesítési véghatárideje: a szerződés mindkét fél általi aláírását követő 157 (százötvenhét) nap.

A részletes ütemterv a jelen szerződés 3. sz. mellékletét képezi.

Felek a félreértések elkerülése végett rögzítik, hogy a teljesítési véghatáridőn belül Vállalkozónak a jelen Szerződés tárgyát a rendeltetésszerű használatra minden szempontból alkalmas állapotban, ill. minden egyéb, jogszabály által előírt kötelezettség teljesítésével, oly módon kell Megrendelő használatába adnia, hogy Megrendelő azt korlátozásmentesen használhassa.

3. A MUNKATERÜLET ÁTADÁSA

3.1. A munkaterület a Létesítmény azon területe, amelyet Megrendelő a Munkák kivitelezése céljából Vállalkozó rendelkezésére bocsát, illetve amelyen Vállalkozó a Munkákat kivitelezi és ahol a Munkák megvalósulnak, ide értve a felvonulás és levonulás, a kivitelezéssel kapcsolatos kiegészítő-kisegítő tevékenységek végzése,

építési hulladék időszaki tárolása céljából foglalt területeket is (a továbbiakban:

„Munkaterület”).

3.2. Vállalkozó a Munkák kivitelezését legkorábban a Munkaterület átadását követően, az átadás napján kezdheti meg (ide értve a Munkák kivitelezéséhez szükséges felvonulást is).

3.3. A Munkaterület átadás-átvételével egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót, és abban a Munkaterület átadás-átvételét – az időpont, a tevékenység és a Munkaterület megjelölésével – rögzíteni kell. Az építési naplót papír alapon kell vezetni. Az építési napló vezetésére vonatkozó előírásokat Felek a jelen Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező 4. sz. mellékletben rögzítik.

3.4. A Munkaterület átadás-átvételéről Felek külön jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben rögzítésre kerülnek az átadás-átvétel körülményei, különösen a Munkaterület átvételi állapota (részletes leírással és fotók készítésével), a közművek mérőóra-állásai, a helyi körülményekre vonatkozó specifikus munka-, tűz-, környezet- és egészségvédelmi szabályok. A – mindkét fél képviselője által aláírt – jegyzőkönyvet az építési naplóhoz csatolni kell.

3.5. Vállalkozó és a teljesítésben részt vevő munkatársai, alvállalkozói kötelesek a Megrendelő által szervezett munkavédelmi-, tűzvédelmi-, környezetvédelmi oktatáson

– a Munkaterületre való felvonulást megelőzően – részt venni. Az oktatásról Felek oktatási naplót vezetnek.

3.6. A Megrendelő biztosítja Vállalkozó munkavállalóinak a Munkaterületre történő belépés jogát a Szerződés teljesítése érdekében. A Munkaterületre történő belépésre a Megrendelő által adott írásbeli engedély alapján a Vállalkozó, továbbá a 3.5. pont szerinti oktatáson részt vett - munkavállalói és képviselői jogosultak.

3.7. Vállalkozó a szerződés teljesítése során teljes körűen köteles betartani – és alvállalkozóival betartatni – az idegen személyek Megrendelő és/vagy a MÁV Zrt. területén történő tartózkodásának, munkavégzésének munkavédelmi feltételeiről, engedélyezésének rendjéről szóló – a Megrendelő által a szerződés hatálybalépését követő 5 munkanapon belül a Vállalkozó rendelkezésére bocsátott – utasításban vagy annak kivonatában foglaltakat.

4. AZ ELKÉSZÜLT MUNKÁK MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTELE

4.1. Vállalkozó köteles az elkészült Munkát Megrendelő képviselőjének írásban készre jelenti, amelyben javaslatot tesz az átadás-átvétel időpontjára, mely javasolt időpont nem lehet későbbi, mint a készre jelentést követő 8 munkanap. Az átadás-átvételi eljárás megkezdésének pontos időpontját Felek kapcsolattartói rövid úton (pl. telefonon vagy e-mailen) egyeztetik. A Xxxxx által egyeztetett, majd a Megrendelő képviselője által írásban kitűzött időpontban a Felek az átadás-átvételi eljárást megkezdik.

4.2. A műszaki átadás-átvétel feltételeinek biztosítása Vállalkozó feladata és felelőssége. A Vállalkozó kötelessége az átadás-átvételhez szükséges, jogszabály által előírt dokumentumok, okmányok biztosítása is.

4.3. Vállalkozó viseli továbbá a műszaki átadás-átvétel során őt terhelő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket, így különösen az üzempróbák-, próbaüzemek során jelentkező költséget.

4.4. Az átadás-átvételi eljárást annak kezdési időpontjától számított 30 napon belül be kell fejezni.

4.5. A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak ellenőrzése, hogy a Vállalkozó és alvállalkozói a Munkákat a Szerződésben és az irányadó jogszabályokban előírtak alapján, a Kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósították-e, és a teljesítés ennek alapján megfelel-e az előírt műszaki- és a Szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek.

4.6. A műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni és azt az építési naplóhoz csatolni kell. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat a tényeket, melyek a teljesítés szempontjából jelentősek lehetnek, így különösen

- az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,

- a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,

- a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibák, hiányok, hiányosságok megnevezését (hibajegyzék),

- a Megrendelő által érvényesíteni kívánt igényeket (kijavítás, kicserélés, stb.)

- a hibák kijavításának, illetve az esetleges hiányok pótlásának Megrendelő által előírt póthatáridejét, továbbá a Vállalkozó ezekre vonatkozó vállalási nyilatkozatát,

- a hibás munkarészek kijavítására eső költségvetési összegeket,

- a jogszabályban előírt nyilatkozatokat,

- a Megrendelő döntését arról, hogy átveszi-e a Munkákat,

- a Felek által lényegesnek tartott egyéb megállapításokat,

- a jegyzőkönyv felvételének helyét és időpontját, végül

- a résztvevők részéről a jegyzőkönyv minden oldalának aláírását.

4.7. Az átadás-átvételi eljárást nem lehet megkezdeni, illetve megkezdése esetén meghiúsultnak kell tekinteni, amennyiben

- az elvégzett Munka a rendeltetésszerű-, illetve – amennyiben utóbbi szigorúbb feltételeket határoz meg – a Szerződésben előírt használatra alkalmatlan és/vagy

- az átvételt megelőző próbák során megállapított hiányokat/hiányosságokat nem vagy nem megfelelően pótolta/javította ki a Vállalkozó.

4.8. A Műszaki átadás-átvétel továbbá csak akkor kezdhető meg, ha a Vállalkozó legkésőbb az átadás-átvétel megkezdésekor átadja Megrendelő részére a teljes átadási dokumentációt (a továbbiakban: Átadási dokumentáció), amely az alábbiakat tartalmazza:

- a megvalósulási dokumentációt, azaz az Munka tényleges megvalósult állapotának műszaki terveit, illetve a Vállalkozó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a megvalósult állapot mindenben maradéktalanul megfelel a Kivitelezési dokumentációnak,

- mérési jegyzőkönyveket,

- minőségtanúsítási dokumentációt, szabvány-megfelelőségi tanúsítványokat és jegyzőkönyveket,

- szükséges minőségvizsgálati jegyzőkönyveket,

- az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit,

- telepi gázvezeték (csatlakozó vezeték) nyomáspróba jegyzőkönyvét, a területileg illetékes gázszolgáltató által készített átadás-átvételi dokumentációt (jegyzőkönyvet),

- a melegvizes (radiátoros) fűtési rendszer nyomáspróba jegyzőkönyvét,

- építési naplók másolatát

- a kivitelezésben közreműködő alvállalkozók megnevezését, a természetes azonosító adataikat, egyéni vállalkozói igazolvány számukat, cégjegyzékszámukat, ill. az azonosításukhoz szükséges egyéb lényeges adatokat,

- nem szabványosított beépített anyagok műbizonylatait,

- kivitelezői nyilatkozatot, felelős műszaki vezetői nyilatkozatot,

- fotódokumentációt, amelyen jól láthatóan dokumentálásra kerül az átvételi állapot,

- a jótállási dokumentumokat (garancialevél, jótállási jegy, feltételfüzet, stb.),

- az üzemeltetési-, használati- és karbantartási utasítást,

- a villamos berendezések első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot,

- az erős- és gyengeáramú hálózatok kapcsolási rajzait,

- a közüzemi mérőórák jótállási jegyét, hitelesítési jegyzőkönyveit, és az üzembe helyezési jegyzőkönyveket,

- a nagynyomású berendezések és nyomástartó edények tanúsítványait és a kazán- biztosi jelentéseket,

- az építési-bontási hulladék-nyilvántartó lapokat, valamint a hatóságok felé tett bevallások másolatát,

- egyéb jogszabályban előírt szükséges dokumentumokat, nyilatkozatokat.

4.9. Az Átadási dokumentációt Vállalkozó köteles Megrendelő részére 6 egymással teljesen megegyező példányban, papír alapon és 1 példányban, elektronikus formátumban (CD-, DVD- lemezen, vagy más, számítástechnikai periférián futtatható egyenértékű adathordozón) átadni.

4.10. Vállalkozó köteles a jegyzőkönyvben megállapított (ennek hiányában a Megrendelő által tűzött) határidőre az esetleges hiányosságokat pótolni, ill. hibákat kijavítani, az Átadási dokumentációt pedig szükség szerint megfelelően módosítani, ill. kiegészíteni. Ezt követően Vállalkozó köteles haladéktalanul ismételten készre jelenteni a munkát a Megrendelőnél. Felek a jelen pontban írt eljárás keretében szükség szerint ismételt bejárást tartanak, illetve lefolytatják a megismételt átadás-átvételi eljárást. A műszaki átadás-átvételi eljárás mindaddig nem zárható le, amíg a hiányok pótlásra, a hibák kijavításra nem kerültek, ill. az Átadási dokumentációt Vállalkozó hiánytalanul a Megrendelő részére át nem adta.

4.11. Vállalkozó késedelmes teljesítésének minősül, amennyiben olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős az átadás-átvétel megkezdéséhez szükséges feltételek nem teljesülnek, és így a jelen Szerződésben foglalt teljesítési véghatáridőig az átadás- átvételi eljárás nem zárul le.

4.12. Ha a Vállalkozó a műszaki átadás-átvételi eljárás során felvett jegyzőkönyvben, illetve a hibajegyzékben foglalt, ennek hiányában a Megrendelő által tűzött, határidőre nem végzi el a szerződésszerű teljesítéshez szükséges javításokat, vagy egyébként nem végzi el az Átadási dokumentációhoz elkészítéséhez szükséges vizsgálatokat, méréseket, úgy a Megrendelő – a Vállalkozó kockázatára és költségére – jogosult azokat mással elvégeztetni. Ezen költségeket a Megrendelő jogosult a Vállalkozó díjazásába beszámítani vagy a Vállalkozó részére 8 napos fizetési határidővel kiszámlázni, amely esetben a fizetési határidő a számla kiállításától számítandó. A vizsgálatokra, mérésekre, Vállalkozót Megrendelő köteles (az adott időpont előtt legalább 3 nappal írásban) meghívni, azonban Vállalkozó távolmaradása az eljárás(ok) lefolytatását nem akadályozza. Az ilyen vizsgálatokat úgy kell tekinteni, hogy azokat a Vállalkozó jelenlétében folytatták le és a vizsgálati eredményeket a Vállalkozó utóbb nem vitathatja.

4.13. Amennyiben az átadás-átvételi eljárás során megállapított hibákat és hiányosságokat a Vállalkozó orvosolta, vagy az átadás-átvételi eljárás során nem került sor hibák és hiányosságok megállapítására, úgy a Megrendelő köteles a Munkákat átvenni és a teljesítésigazolást kiállítani.

4.14. A kárveszély viselése a Szerződés tárgya tekintetében azzal a nappal száll át a Vállalkozóról a Megrendelőre, amely a teljesítés napjaként a Megrendelő által kiállított teljesítésigazolásban meghatározásra került.

4.15. Külön birtokbavételi eljárás nem kerül lefolytatásra, a birtokbaadásra vonatkozó jogi tényeket Felek a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv(ek)ben rögzítik.

4.16. Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó által elvégzett Munkák szerződésszerű teljesítésének tényét Megrendelő teljesítésigazolások kiadásával tanúsítja. Vállalkozó kizárólag a mindenkori teljesítésigazolásban foglalt összegre és a teljesítésigazolásban meghatározott teljesítési időpont feltüntetésével állíthat ki számlát.

A Megrendelő a Vállalkozó a (rész)teljesítésétől számított 5 (öt) munkanapon belül köteles a Munka, vagy a Munka elvégzett része teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás kiállításával) vagy az elismerés megtagadásáról nyilatkozni.

A teljesítésigazoláson Megrendelő képviselője aláírásával igazolja, hogy a Vállalkozó a jelen Szerződés szerinti kötelezettségeit szerződésszerűen teljesítette, s jogosult számla kiállítására.

A teljesítésigazolásban fel kell tüntetni a teljesítés napját.

A Megrendelő részéről teljesítésigazolásra jogosult személyt a jelen Szerződés 7. számú melléklete tartalmazza.

A Megrendelő képviselője által leigazolt teljesítésigazolás a Vállalkozó által kiállított (rész)számla teljesítést igazoló alapokmánya.

4.17. Felek a jótállási időszak leteltét megelőzően legkésőbb 60 (hatvan) nappal a Munkákat újból megvizsgálják (utó-felülvizsgálati eljárás). Az utó-felülvizsgálati eljárást Megrendelő rendezi, és hívja meg arra Vállalkozót. Az utó-felülvizsgálati eljárás során a Felek közös bejárással és a szükséges üzempróbák elvégzésével, jegyzőkönyv felvételével rögzítik az esetleges hibákat, a kijavítás módját és a Vállalkozó jótállására, szavatossági felelősségére vonatkozó nyilatkozatait, vállalásait. Vállalkozónak az előírt javítási munkákat, vállalt kötelezettségeit – a Felek eltérő megállapodása hiányában – a jegyzőkönyv felvételétől számított 14 napon belül kell elvégeznie, ill. teljesítenie. A Vállalkozó távolmaradása az utó-felülvizsgálati eljárás lefolytatásának nem akadálya. Az utó-felülvizsgálati eljárás során rögzített hibák jótállási időn belül bejelentett hibáknak minősülnek.

4.18. A Megrendelő fenntartja a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésének jogát arra az esetre is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta és igényét nem jelentette be azonnal.

5. VÁLLALKOZÓI DÍJ

5.1. Felek megállapodnak, hogy Vállalkozó a jelen Szerződés 1. pontjában meghatározott Munkák hiba és hiánymentes megvalósítása és a Szerződés maradéktalan teljesítése esetén az alábbi díjra (a továbbiakban „Vállalkozói Díj”) jogosult:

………………,- Ft, azaz forint1

A Vállalkozói díj részletes megbontását a jelen Szerződés 5. számú melléklete tartalmazza.

5.2. Felek nyilatkoznak, hogy mindegyikük belföldön nyilvántartásba vett ÁFA alany és egyiküknek sincs az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. ÁFA törvényben szabályozott jogállása, mely alapján tőle az ÁFA fizetése nem követelhető. Az adó megfizetésére az ÁFA törvény 142. §-ában foglaltak szerint a Megrendelő köteles.

5.3. Vállalkozó kijelenti, hogy a Műszaki Leírást megismerte, részletesen tanulmányozta, a tervezéssel és/vagy kivitelezéssel kapcsolatos kérdéseire a Megrendelőtől megfelelő és elégséges információt kapott, így a Szerződés tárgyát képező Munkákat befolyásoló valamennyi körülmény ismeretében a Vállalkozói Díjba az összes költségét beépítette, így a Vállalkozói Díj magában foglalja különösen

a) a Vállalkozó által a Munkák szerződésszerű műszaki tartalom szerinti megvalósításának teljes költségét a többletmunkák ellenértékére is kiterjedően (amelyért külön díjazás nem jár);

b) a Szerződés alapján Vállalkozó által fizetendő vámok, adók, illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak, esetleges engedélyezetési eljárások költségeit, a felvonulási, levonulási és műszaki átadás-átvételi eljárási költségeket, a végrehajtandó vizsgálatokkal, mérésekkel, üzempróbákkal és próbaüzemekkel kapcsolatos költségeket, a rezsiköltségeket, a hulladék kezelésével és elszállításával kapcsolatos költségeket, melyek Megrendelőre nem háríthatók át;

c) a vagyonvédelmi és biztosítási díjakat;

d) A Vállalkozói Díj magában foglalja a tervezéssel, kivitelezéssel kapcsolatban keletkező szellemi alkotásokkal kapcsolatos összes átruházható szerzői vagyoni jog – Megrendelő részére történő – átruházásának költségét is.

5.3.1. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó meggyőződött és számot vetett az ajánlatában és az elkészített költségvetésben:

• a Vállalkozói Díjat érintő minden feltétellel és körülménnyel,

• azzal a kötelezettséggel, hogy a Munkákat a Szerződésben leírt módon kell végrehajtania,

• a munkavégzés helyének általános és speciális körülményeivel.

5.4. Vállalkozó a Vállalkozói Díj összegén felül semmilyen jogcímen többletköltséget nem érvényesíthet, többletmunkát nem számolhat el. A többletmunka az a vállalkozói

1 A nyertes ajánlattevő végső ajánlata alapján kerül kitöltésre.

többletteljesítmény, amelyet a Munkák elvégzésére adott ajánlata, illetve a szerződéskötés során a Vállalkozó nem, vagy nem megfelelően tervezett, de a Vállalkozó szerződésszerű teljesítéséhez szükségszerű, feltéve, hogy nem minősül Pótmunkának.

5.5. Pótmunka ellenben a Megrendelő érdekkörében felmerült okból elvégzett azon vállalkozói többletteljesítés, amely munka elvégzésnek szükségessége a Szerződés megkötésekor előre nem volt látható, de amelynek elvégzésére a Felek egymással megállapodnak az alábbiak szerint (a továbbiakban: Pótmunka):

5.5.1. Vállalkozó legfeljebb az 5.1. pont szerinti vállalkozói díj 10%-a, azaz ( ,- Ft)2 tartalékkeret erejéig jogosult Pótmunkák elszámolására.

5.5.2. Megrendelőt a tartalékkeret felett kizárólagos rendelkezési jog illeti meg. A tartalékkeret terhére elszámolható Pótmunkák elrendelésének hiányában Vállalkozó a tartalékkerettel összefüggésben semminemű igényt nem támaszthat Megrendelővel szemben.

5.5.3. Amennyiben a Vállalkozó Pótmunka elvégzésének szükségességét észleli, úgy köteles erről részletes jegyzőkönyvet felvenni és az építési naplóban is jelezni azt a Megrendelő felé a jegyzőkönyv csatolásával. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Vállalkozó Pótmunka elvégzésére vonatkozó tételes árajánlatát, egyedi, tételes árelemzéssel alátámasztott költségvetés formájában. Vállalkozó kijelenti, hogy a végleges ajánlatában vállalt egységárakkal készíti el a hivatkozott árajánlatát. A Megrendelő a jegyzőkönyv megvizsgálását és szükség szerint a Pótmunka igénnyel érintett munkarész megszemlélését követően – a Megrendelő belső szabályzataival és utasításaival összhangban meghozott megfelelő szintű vezetői döntés alapján – az építési naplóba tett bejegyzésével a lehető legrövidebb időn belül jelzi Vállalkozó felé, ha a Pótmunka szükségességével egyet ért. Felek sürgős esetben soron kívül egyeztetnek egymással.

5.5.4. Amennyiben Megrendelő a Pótmunka szükségességét elfogadja, Felek az elvégzendő Pótmunkát, és annak elszámolható összegét az építési naplóban, vagy írásban külön rögzítik. A Pótmunka ellenértékének elszámolására – a tartalékkeret terhére és erejéig – a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően van lehetőség.

5.5.5. Amennyiben a Megrendelő részéről építési műszaki ellenőr megbízásra került, Pótmunka engedélyezésére és kifizetésére kizárólag – a Megrendelő belső szabályzataival és utasításaival összhangban meghozott megfelelő szintű vezetői döntés alapján – a műszaki ellenőr jóváhagyásával kerülhet sor, amely jóváhagyást az építési naplóban rögzíteni kell.

5.5.6. Pótmunka elszámolására kizárólag a Vállalkozó soron következő részszámlájában/végszámlájában van lehetőség.

6. FIZETÉSI FELTÉTELEK

6.1. A Megrendelő fizetési biztosítékot nem nyújt, egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettség nem terheli.

6.2. Megrendelő a Vállalkozó részére – a Kbt. 135. § (7) bekezdésére tekintettel – a Vállalkozói Díj 8%-ának megfelelő mértékű, azaz …………….,- Ft (azaz

………………….. forint)3 összegű előleget (a továbbiakban: Előleg) biztosít. Vállalkozó az előleg iránti igényét írásban jelezheti a Megrendelő részére, legkésőbb a Munkaterület átadását követő 5 naptári napon belül, a Vállalkozó által a jelen pont rendelkezései szerint átadott, a Megrendelő javára szóló, a Kbt. 135. § (7) bekezdése szerinti mértéket meghaladó részre (3%) vonatkozó Előleg-visszafizetési Biztosíték benyújtása ellenében. A Szerződés későbbi esetleges módosítása a biztosítandó előleg összegét nem érinti, így Megrendelő további előleg fizetésére nem köteles.

6.3. Vállalkozó az igényelt előleg mértékéig köteles Előleg-visszafizetési Biztosíték nyújtására.

6.4. Az Előleget a Vállalkozó – az előlegbekérő okirat benyújtásával – a Megrendelőtől igényelheti. A Megrendelő az értesítéstől számított 5 naptári napon belül jelezheti az Előleggel kapcsolatos észrevételeit. Ennek hiányában az Előleg-igénylést a Megrendelő részéről elfogadottnak kell tekinteni.

Az Előleg jóváhagyott összegét a Megrendelő köteles a Szerződés hatályba lépésétől, de legkésőbb a Munkaterület átadásától számított 15 (tizenöt) naptári napon belül folyósítani a Vállalkozó részére.

A Vállalkozó köteles a folyósított Előlegről számlát kiállítani a bankszámláján történt jóváírást követően azonnal, és azt a Megrendelő részére megküldeni, melynek teljesítési dátuma az előleg jóváírásának napja.

6.5. Az Előleg kifizetésének további feltétele, hogy Vállalkozó Előleg-visszafizetési Biztosítékot nyújtson a Megrendelő részére, amelynek rendelkezésre bocsátása tárgyában Felek az alábbiak szerint állapodnak meg. A Megrendelő az előleg-visszafizetési biztosíték terhére részben vagy egészben abban az esetben érvényesítheti igényét, ha a Szerződés a Vállalkozó szerződésszegése miatt megszűnik.

6.5.1. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó az Előleg-visszafizetési Biztosítékot az Előleg igénylésével egyidejűleg köteles közvetlenül a Megrendelő részére benyújtani.

6.5.2. Az Előleg-visszafizetési Biztosíték megadható

• óvadékként az előírt pénzösszegnek a Megrendelő fizetési számlájára történő befizetésével (átutalásával),

• bank vagy biztosító által vállalt garancia,

• banki készfizető kezesség biztosításával,

• biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel,

a Vállalkozó választása szerint.

6.5.3. Amennyiben a Vállalkozó az Előleg-visszafizetési Biztosítékot részben vagy egészben bank vagy biztosító által vállalt garancia vagy banki készfizető kezesség biztosításával nyújtja (a továbbiakban: „Előleg-visszafizetési garancia”), úgy a bank, ill. biztosító kötelezettségvállalásának az alábbi követelményeknek is meg kell felelnie:

a) a garanciavállaló nyilatkozatnak rögzítenie kell a kibocsátó kifejezett, visszavonhatatlan, önálló fizetési kötelezettségvállalását,

b) a garanciavállaló nyilatkozatnak a Megrendelőt kell jogosultként megjelölnie és tartalmaznia kell a jelen szerzősé azonosításához szükséges adatokat (minimálisan a szerződésszámot és a szerződés megkötésének napját),

c) a garancia érvényesíthetőségének feltételeként csak a jogosult által cégszerűen aláírt írásbeli felszólítás benyújtása köthető ki, amelyben a jogosult írásban nyilatkozik arról, hogy az alapjogviszony kötelezettje nem teljesítette fizetési vagy egyéb szerződéses kötelezettségét,

d) a kibocsátó az alapjogviszony vizsgálatára a garancia lehívásakor nem jogosult,

e) a garanciavállaló nyilatkozatnak az aláírástól kell érvényesnek lennie a garanciavállaló nyilatkozatban rögzített végdátumig,

f) a garanciavállaló nyilatkozat a fenti, a)-e) pontokon kívül csak olyan kérdésekről rendelkezhet, amelyek nem korlátozzák Megrendelő jelen szerződés és a vonatkozó jogszabályok szerinti jogai érvényesíthetőségét,

g) a garanciavállaló nyilatkozat tartalmazhatja, hogy a garancia összege minden, a kibocsátója által teljesített lehívással automatikusan csökken,

h) tartalmaznia kell továbbá a kibocsátó pontos és teljes nevét, székhelyét, a jogosult nevét és székhelyét,

i) a garancia számát vagy egyedi azonosítóját,

j) minden oldalon pecsétet és cégszerű aláírást,

k) a pontos összeget – összeghatár-jellegű megjelöléssel – számmal és betűvel,

l) a legfeljebb 15 banki munkanapban megállapított fizetési határidőt,

m) annak kijelentését, hogy a garanciából származó bármely jogvita esetén a magyar jog az irányadó és a rendes magyar bíróságok az illetékesek.

Az Előleg-visszafizetési garancia érvényessége minimálisan a rendelkezésre bocsátást követő 90 (kilencven) naptári nap. Az előleg-visszafizetési biztosíték az előleg összegének a 6.8. pont szerinti teljes elszámolásáig marad érvényben, ezt követően Megrendelő 8 (nyolc) napon belül visszajuttatja az előleg-visszafizetési biztosíték összegét/eredeti példányát a Vállalkozó részére. Az Előleg-visszafizetési Garancia mintáját a jelen Szerződés 8/a. számú melléklete tartalmazza.

6.5.4. Amennyiben a Vállalkozó az Előleg-visszafizetési Biztosítékot részben vagy egészben biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást

tartalmazó kötelezvény formájában nyújtja (a továbbiakban: „Előleg-visszafizetési Kötelezvény”), úgy a bank, ill. biztosító kötelezettségvállalásában az előző 6.5.3. pontban foglalt rendelkezések értelemszerűen alkalmazandóak. Az Előleg- visszafizetési Kötelezvény mintáját a jelen Szerződés 8/b. számú melléklete tartalmazza.

6.5.5. Az Előleg-visszafizetési biztosítékot úgy kell rendelkezésre bocsátani, hogy a fenti esetben, a fenti feltételeknek megfelelően kiállított biztosíték alapján a bank vagy a biztosító a Megrendelő azon írásbeli nyilatkozata alapján, amelyben a Szerződés Vállalkozónak felróható okból történő megszűnésére hivatkozik, további feltételek nélkül köteles az Előleg-visszafizetési biztosíték terhére a kifizetést 5 (öt) banki napon belül teljesíteni.

6.5.6. Amennyiben a Vállalkozó az Előleg-visszafizetési Biztosítékot részben vagy egészben óvadék formájában nyújtja (a továbbiakban: Előleg-visszafizetési Óvadék), úgy az Előleg-visszafizetési Óvadék összegét Vállalkozó a Megrendelő jelen Szerződésben megadott bankszámlájára köteles átutalni, és az utalás megtörténtét Megrendelő felé hiteles banki terhelési értesítő megküldésével igazolni, amelyben szerepelnie kell, hogy a Vállalkozó bankszámláját az azt kezelő pénzintézet az Előleg-visszafizetési Óvadék összegével visszavonhatatlanul megterhelte. Az Előleg-visszafizetési Óvadék letétbe helyezési kötelezettség az Előleg-visszafizetési Óvadék összegének a Megrendelő bankszámláján történt maradéktalan jóváírásakor minősül pénzügyileg teljesítettnek.

6.5.7. Felek a félreértések elkerülése érdekében rögzítik, hogy a Megrendelő nem köteles az Előleg-visszafizetési Óvadékot kamatozó betétként lekötni vagy azzal más hasonló pénzügyi műveletet végezni. A Megrendelő a Vállalkozónak az Előleg- visszafizetési Óvadék összege után kamatot nem fizet.

6.5.8. Felek megállapodnak, hogy a Megrendelőt semmilyen felelősség nem terheli az Előleg-visszafizetési Óvadékot kezelő pénzintézet cselekedeteiért és/vagy esetleges fizetésképtelenségéért.

6.5.9. Megrendelő az Előleg-visszafizetési Biztosítékot – illetve annak igénybe nem vett részét – a műszaki átadás-átvétel sikeres lezárásának Megrendelő általi 4.16. pont szerinti leigazolásától számított 30 (harminc) napon belül szolgáltatja vissza Vállalkozó részére, oly módon, hogy az eredeti Előleg-visszafizetési garancia, ill. Előleg-visszafizetési Kötelezvény okiratot visszaadja, az esetlegesen kezelt (fel nem használt) Előleg-visszafizetési Óvadék összeget pedig visszautalja a Vállalkozó jelen Szerződésben feltüntetett bankszámlájára.

6.5.10. Vállalkozó köteles a részére folyósított Előleg összegét a jelen Szerződés céljával és tartalmával összhangban felhasználni. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő az Előleg felhasználását jogosult ellenőrizni, és annak kapcsán – ideértve a Vállalkozó szerződésszegésének eseteit is – fenntartja magának a jogot az Előlegnek a jelen Szerződés céljával és tartalmával nem összeegyeztethető módon történő felhasználása vagy hasznosítása esetén az Előleg

visszakövetelésére, valamint annak visszafizetése hiányában az Előleg- visszafizetési Biztosíték lehívására.

6.6. Megrendelő részszámlázást biztosít. Vállalkozó 2 darab számla benyújtására jogosult, az alábbi ütemezés szerint:

Számla	Kiszámlázható Vállalkozói Díj mértéke	Számla kiállításának feltétele
1. részszámla	63 %	az első sikeres részátadást követően (ld. 2.1 pont és 3.sz.melléklet)
2 részszámla	37 %	a második rész-, egyben végteljesítést követően (ld. 2.1 pont és 3.sz.melléklet)

6.7. A Megrendelő által a 6.2. pont alapján a Vállalkozó részére kifizetett előleg összege az

1. részszámlában kerül elszámolásra.

6.8. Vállalkozónak a számlá(i)t 2 példányban kell benyújtania Megrendelő részére. Vállalkozó a számla kiállítására a Megrendelő jelen Szerződés szerinti teljesítésigazolása birtokában jogosult, azzal, hogy köteles a számlájához a teljesítésigazolás egy másolati példányát mellékelni.

Számlázási cím: MÁV-START Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.) Számla benyújtásának címe: MÁV-START Zrt. 1426 Budapest, Pf. 27.

6.9. A Vállalkozó – a vonatkozó jogszabályok szerinti határidőben – a teljesítéstől számított 15 napon belül köteles számláját kiállítani és a Megrendelő részére benyújtani.

6.10. A számla ellenértéke a teljesítésigazolásban elismert összeg.

6.11. A számlán a teljesítés napjaként a teljesítésigazolásban szereplő dátumot kell megjelölni (ÁFA tv. 55.§).

6.12.Megrendelő kizárólag olyan számlát fogad be, amely valamennyi, a számlákra vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezésekben, valamint a jelen Szerződésben rögzített tartalmi kelléket tartalmaz, és amely alapján beazonosítható a Vállalkozó azon szolgáltatása (kötelezettsége), amellyel összefüggésben a számlát kiállították. Vállalkozó köteles a számlára felvezetni jelen Szerződés számát. A szerződésszám megjelölése nélkül beérkezett számlát Megrendelő jogosult hiánypótlásra visszaküldeni. Ebben az esetben a fizetési határidő a megfelelő számla kézhezvétele napján kezdődik.

Amennyiben a Megrendelő a Kbt. és/vagy egyéb, vonatkozó jogszabály és/vagy a jelen Szerződés alapján felmerülő bármely okból a kifizetés visszatartására kényszerül, a jogszerű visszatartás következtében bekövetkező későbbi, részleges vagy teljes kifizetésből eredően a Vállalkozó és – a 6.15. pont szerinti esetben – alvállalkozója a Megrendelővel szemben semmiféle igényt – különös tekintettel a késedelmi kamat, kamat vagy egyéb költség megtérítésére irányuló igényre – nem érvényesíthet.

Vállalkozó köteles a jelen pontban rögzített rendelkezéseket az általa megkötésre kerülő alvállalkozói szerződésekben is szerepeltetni.

6.13. Vállalkozó az esetleges hibás teljesítése esetére Megrendelő szavatossági és jótállási igényeinek fedezetéül a jelen Szerződésben meghatározott Vállalkozói Díj tartalékkeret nélküli nettó összegének 5%-ával megegyező mértékű biztosítékot nyújt, jóteljesítési visszatartás formájában (a továbbiakban: „Jóteljesítési visszatartás”).

6.13.1. A Jóteljesítési visszatartás rendelkezésre tartási kötelezettsége Vállalkozót a teljesítésigazolásban foglalt (rész)teljesítés napjától kezdődően a jótállási időszak végéig, illetőleg – amennyiben ez a jótállási időszak végét követően következik be

– az utó-felülvizsgálati eljárás sikeres (a feltárt hibák, kellékhiányok kijavítását követő) lezárásáig terheli. A Jóteljesítési visszatartás összegét a teljesítésigazolásban meg kell határozni, és a Vállalkozónak azt a vonatkozó (rész

)számláján szerepeltetnie kell.

6.13.2. A Jóteljesítési visszatartás Vállalkozónak a mindenkori, jelen Szerződés alapján kibocsátott (rész)számlája nettó végösszegéből kerül arányosan visszatartásra. Megrendelő ennek megfelelően a Vállalkozó számlájának ellenértékét a Jóteljesítési visszatartás összegével csökkentett összegben egyenlíti ki.

6.13.3. A Jóteljesítési visszatartás felhasználására akkor kerülhet sor, ha a Vállalkozó a Megrendelő jótállási/szavatossági igényét nem teljesíti, illetve úgy rendelkezik, hogy Megrendelő azt a Jóteljesítési visszatartás összegének terhére rendezze. Megrendelő a Jóteljesítési visszatartás kimerüléséről írásban értesíti a Vállalkozót. Felek rögzítik, hogy a Jóteljesítési visszatartás semmilyen szempontból nem értelmezhető Vállalkozó jótállási/szavatossági felelősségének korlátozásaként.

6.13.4. A Jóteljesítési visszatartás rendelkezésre tartási idejének leteltét követően Megrendelő a Jóteljesítési visszatartás fel nem használt összegét Vállalkozó írásbeli értesítésére az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a Vállalkozó számláján/értesítésén feltüntetett bankszámlaszámára átutalja.

6.13.5. Felek a félreértések elkerülése érdekében rögzítik, hogy Megrendelő nem köteles a Jóteljesítési visszatartás összegét kamatozó betétként lekötni vagy azzal más hasonló pénzügyi műveletet végezni. Megrendelő a Vállalkozónak a Jóteljesítési visszatartás összege után kamatot nem fizet.

6.13.6. A Jóteljesítési visszatartás címén visszatartott összeg 6.9.3. pont szerinti felhasználása Megrendelő kötbérigényének egyidejű érvényesítését nem zárja ki.

6.13.7. A Jóteljesítési visszatartás feltétlen és visszavonhatatlan bankgaranciával kiváltható. A bankgaranciát Megrendelő akkor fogadja el, ha a bank kötelezettségvállalása minimálisan a Jóteljesítési visszatartás teljes összegére kiterjed, és legalább a fentiekben meghatározott kötelező rendelkezésre tartási idő alatt visszavonhatatlanul fennáll. A bankgarancia eredeti példányát Vállalkozó köteles a Megrendelő részére legkésőbb a tejesítéskor átadni, aki a rendelkezésre tartási idő leteltét követő elszámolás lezárását követően – amennyiben lehívásra nem került sor – köteles azt visszaadni Vállalkozónak. Bankgarancia elfogadása esetén a Megrendelő az esetlegesen már levonásba helyezett, de bankgaranciával fedezett Jóteljesítési visszatartási összeget köteles a Vállalkozó részére az előző pontban foglaltak szerint visszautalni.

6.13.8. A Megrendelő által elfogadható bankgarancia mintáját a jelen Szerződés 9. sz. melléklete tartalmazza.

6.14. Vállalkozó legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig (azaz a teljesítésigazolás Megrendelő általi kiállításának időpontjáig) köteles a jelen Szerződés 10. számú melléklete szerinti nyilatkozat (a továbbiakban: Nyilatkozat) felhasználásával nyilatkozni arról, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból, illetve az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg kötelesek felhívni az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat.

Vállalkozó a Nyilatkozatot cégszerűen aláírva, 2 (kettő) eredeti példányban köteles eljuttatni a Megrendelő jelen szerződés szerinti kapcsolattartója részére.

6.15. Amennyiben a Vállalkozó a Nyilatkozata értelmében a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe:

6.15.1. A Megrendelő a 322/2015. (X.30.) Korm.rendelet 32/A. § (1) bekezdés d) és g) pontja szerinti kötelezettségeit kizárólag a Vállalkozó Nyilatkozatában megadottak szerint, annak birtokában teljesíti.

Vállalkozó köteles az alvállalkozókat a szerződésük megkötésekor – vagy amennyiben az ilyen szerződés megkötésére az adott alvállalkozó jelen Szerződés teljesítésébe történő bevonását megelőzően kerül sor, akkor az adott alvállalkozó jelen Szerződés teljesítésében történő bevonásáig – tájékoztatni a számlák Kbt. szerinti fizetésének rendjéről.

Felek rögzítik, hogy Megrendelő a Vállalkozó Nyilatkozatában rögzítettek teljes körűségét, helytállóságát és valóságtartalmát semmilyen szempontból nem köteles vizsgálni és semmiféle felelősséget nem vállal a Vállalkozó által adott Nyilatkozatban foglaltakért. Felek rögzítik, hogy az előzőek szerinti felelősség- kizárás a Megrendelő oldalán minden körülmények között fennáll, függetlenül attól, hogy a Vállalkozó Nyilatkozatában foglaltak hiányos, téves, hamis, pontatlan vagy a jelen Szerződés 10. sz. mellékletének aktuális változatával összhangban nem álló (a továbbiakban együtt: nem megfelelő) voltát felismerte vagy felismerhette-e.

Felek megállapodnak továbbá, hogy amennyiben a Megrendelő a Vállalkozó Xxxxxxxxxxxxxxx nem megfelelő voltát felismeri és megállapítja, hogy emiatt a 322/2015. (X.30.) Korm.rendelet 32/A. § (1) bekezdés d) és g) pontja szerinti kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően tudná teljesíteni, úgy köteles a Vállalkozó jelen Szerződés szerinti kapcsolattartóját a Nyilatkozat nem megfelelő mivolta felismerésétől számított 3 (három) munkanapon belül írásban felszólítani a megfelelő tartalmú Nyilatkozat megtételére. Felek rögzítik, hogy Megrendelő a jelen bekezdés szerinti esetben a 322/2015. (X.30.) Korm.rendelet 32/A. § (1) bekezdés d) és/vagy g) pontja szerinti kötelezettségei teljesítését jogosult mindaddig megtagadni, amíg a Vállalkozó megfelelő, javított adattartalmú Nyilatkozatot nem bocsát a Megrendelő rendelkezésére. Felek megállapodnak, hogy a jelen bekezdés szerinti esetből származó valamennyi kár, költség és az abból eredő felelősség a Vállalkozót terheli és sem Vállalkozó, sem az alvállalkozói nem jogosultak a Vállalkozó Nyilatkozatának nem megfelelő volta miatti bármely – így különösen késedelemből eredő – igényt érvényesíteni a Megrendelővel szemben. Vállalkozó kifejezetten kijelenti, hogy a jelen Szerződést ezen vállalkozói kötelezettségek és megrendelői jogosultságok ismeretében köti meg és vállalja, hogy a jelen pontban foglaltakról az alvállalkozóit is tájékoztatja, illetőleg velük olyan szerződéseket köt, melyek a Megrendelővel szembeni igényérvényesítés lehetőségét ezen esetekre kizárják.

6.15.2. A Megrendelő a Vállalkozó Nyilatkozatának kézhezvételét követő 3 (három) munkanapon belül írásban, a Vállalkozó Nyilatkozatában megadott értesítési címre megküldött értesítésben felhívja a Vállalkozót, hogy a Teljesítésigazolás Megrendelő általi kiállítását követően állítsa ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét.

6.15.3. Megrendelő a vállalkozói teljesítésnek a vállalkozói Nyilatkozatban megjelölt alvállalkozói teljesítések ellenértékét a Vállalkozó számlája Megrendelő általi kézhezvételét követő 15 (tizenöt) napon belül utalja át a Vállalkozó részére azzal, hogy Vállalkozó haladéktalanul köteles kiegyenlíteni az alvállalkozók számláit, vagy a 322/2015. (X.30.) Korm.rendelet 32/B. §-a szerint azt vagy annak egy részét visszatartani, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartani.

Megrendelő mindaddig jogosult a Vállalkozó számláját írásban visszautasítani, amíg az nem felel meg maradéktalanul a jelen Szerződésben és a Nyilatkozatban foglaltaknak. A hibás, hiányos, téves címre megküldött, a Nyilatkozatban foglaltaktól eltérő tartalmú vagy egyéb okból nem a jelen Szerződés rendelkezéseiben és/vagy a hatályos jogszabályokban megfogalmazottaknak megfelelő számla visszautasításából eredően a Vállalkozó és alvállalkozói a Megrendelővel szemben igényt nem érvényesíthetnek. Az előzőek szerinti esetekben a fizetési határidő az adott, megfelelő számla kézhezvétele napjától számítandó.

Vállalkozó ezt követően átadja a Nyilatkozat szerinti átutalások igazolásainak másolatait vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát Megrendelőnek (annak érdekében, hogy Megrendelő megállapíthassa, hogy Vállalkozó jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak).

Megrendelő a Vállalkozó által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét a fenti igazolások kézhezvételét követő tizenöt napon belül átutalja Vállalkozónak.

Amennyiben a Vállalkozó a fentiek szerinti igazolási kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét Megrendelő őrzi, és az akkor illeti meg az Vállalkozót, ha a Megrendelő részére igazolja, hogy az alvállalkozók felé kifizetési kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó nem jogosult a Nyilatkozatban bejelentett összegre vagy annak egy részére.

6.16. Amennyiben a Vállalkozó a Nyilatkozata értelmében a teljesítéshez nem vesz igénybe alvállalkozót:

6.16.1. Az ellenérték kifizetésének teljesítése a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésében foglalt szabályoknak megfelelően történik. Vállalkozó a számla kiállítására a Megrendelő által kiállított, a jelen Szerződés 4.16. pontja szerinti teljesítésigazolása birtokában jogosult.

6.16.2. A Megrendelő a vállalkozói díjat a számla és mellékleteinek kézhezvételétől számított 30 (Harminc) naptári napon belül utalja át a Vállalkozó számláján megjelölt bankszámlaszámra.

6.16.3. Amennyiben a Vállalkozó által kiállított számla a hatályos jogszabályoknak, illetőleg a jelen Szerződés előírásainak nem felel meg, vagy a fizetés jelen Szerződésben meghatározott egyéb előfeltételei nem teljesülnek, a Megrendelő jogosult a számlát visszautasítani és a hiányok pótlására írásban felszólítani a Vállalkozót. Ebben az esetben a fizetési határidő a megfelelő számla kézhezvétele napján kezdődik.

6.17. Felek rögzítik, hogy a fentiek szerinti esetekben az érintett összeg megfizetése kapcsán a kifizetés előfeltételeinek maradéktalan teljesülésétől számítandó a vonatkozó fizetési határidő.Megrendelő késedelmes fizetése esetén Vállalkozó a Ptk. 6:155 § szerinti mértékű késedelmi kamat felszámítására jogosult.

6.18. Amennyiben a Vállalkozó jelen Szerződésben rögzített bankszámlaszáma megváltozik, és a kibocsátott számlán nem a Szerződésben meghatározott számlaszám szerepel, úgy Vállalkozó ezt írásban köteles a Megrendelő részére jelezni. Bankszámlaszám eltérésre visszavezethető fizetési késedelem időszakára a Vállalkozót késedelmi kamat nem illeti meg.

6.19. Vállalkozó számlája azon a napon számít pénzügyileg teljesítettnek, amikor a Megrendelő bankszámláját számlavezető pénzintézete a számla összegével megterheli.

6.20. Felek rögzítik, hogy Vállalkozót nem illeti meg a Ptk. 6:246. § szerinti törvényi zálogjog; a Ptk. e rendelkezésének alkalmazását a Felek kifejezetten kizárják.

6.21. Megrendelő kijelenti, hogy a jelen Szerződésben meghatározott Xxxxx ellenértékével (az esetleges Pótmunkák fedezetére megállapított tartalékkeretre is kiterjedően) rendelkezik.

7. KAPCSOLATTARTÁS

7.1. Felek kapcsolattartóinak, a kivitelezés során jognyilatkozat tételére jogosult képviselőinek megnevezését és elérhetőségét a jelen Szerződés 6. sz. melléklete tartalmazza.

7.2. Amennyiben a kapcsolattartók személye megváltozik, erről Xxxxx írásban kötelesek értesíteni egymást.

7.3. A jelen Szerződéssel kapcsolatos bármely rendelkezés kizárólag írásban érvényes és a címzettnek a jelen Szerződésben megadott elérhetőségére történő kézbesítéssel, a közléssel válik hatályossá. Felek megállapodnak, hogy az írásbeli nyilatkozatok

- postai küldemények esetén a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ill. ajánlott küldemények esetén – vagy ha a címzett a részére a megadott kapcsolattartási címére küldött tértivevényes küldeményt bármely okból nem veszi át – a postai feladásától számított ötödik napon,

- személyes kézbesítés esetén az átvételi elismervényen szereplő időpontban,

- email-címre történő küldés esetén abban az esetben, ha az e-mail címzettje az e- mailt visszaigazolja,

- fax-számra küldött nyilatkozat esetén a sikeres kézbesítési értesítésen megadott időpontban,

- az építési naplóban tett bejegyzés útján tett nyilatkozat a másik Fél ellenjegyzésének időpontjában

minősül közöltnek. Felek a jelen Szerződés módosítása, ill. felmondása esetén az e- mail és/vagy fax és/vagy építési naplóba tett bejegyzés útján tett nyilatkozattétel lehetőségét kizárják.

7.4. Felek a Szerződés teljesítése során együttműködni kötelesek. Ennek keretében a Felek kötelesek egymást kapcsolattartóik útján írásban értesíteni mindazon körülményekről, amelyek a szerződésben vállalt kölcsönös kötelezettségekből kifolyólag a teljesítést érintik.

7.5. A Felek a Szerződést érintő adataikban bekövetkező bármilyen változást, az érintett adatok hatályossá válásának napjától számított 5 munkanapon belül írásban kötelesek

közölni a másik Féllel. Ezen kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből fakadó minden kárért a mulasztó Felet terheli a felelősség.

8. MEGRENDELŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

8.1. Megrendelő képviselője külön jegyzőkönyvben, valamint, írásban előre jelzett időpontban átadja a Munkaterületet. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. § (5a)-(5b) bekezdése szerinti nyilatkozat beszerzése a Megrendelő kötelezettsége.

8.2. Amennyiben a Vállalkozó az építészeti-műszaki dokumentációtól és/vagy a Kivitelezési dokumentációtól eltérni kényszerül, illetve ha a jogszabály előírja, vagy a Vállalkozó az erre vonatkozó igényét az építési naplóban megfelelően rögzíti, Megrendelő (illetve az általa megbízott műszaki ellenőr) köteles a Vállalkozó által készített részletrajzokat, műhelyrajzokat, a beépítésre javasolt anyagokat, bemutatott mintákat ellenőrizni és jóváhagyással, vagy megjegyzéssel ellátni, vagy elutasítva a Vállalkozó részére visszajuttatni, legkésőbb 5 (öt) munkanapon belül. Vállalkozó köteles a Megrendelő által igényelt javításokat legkésőbb 5 (öt) munkanapon belül elvégezni, és köteles a Megrendelő jogszerű igényeit, kívánságait figyelembe venni, utasításainak – a jelen Szerződésben, ill. az irányadó jogszabály(ok)ban foglalt kivételektől eltekintve – eleget tenni.

8.3. Megrendelő biztosítja, hogy a Vállalkozó, illetőleg munkatársai, alvállalkozói, illetve teljesítési segédei Vállalkozó kérelmére, a Megrendelő munkaidejében a Munkaterületre folyamatosan beléphessenek, és az adott esetben szükséges engedélyek beszerzésre kerüljenek annak érdekében, hogy a feladataikat és munkáikat a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően teljesítsék. Vállalkozó indokolt kérésére a Megrendelő lehetőség szerint a hivatalos munkaidőn kívül is biztosítja a területre történő belépést.

8.4. Megrendelő jogosult a Vállalkozó, valamint annak alvállalkozói, teljesítési segédei jelen Szerződés teljesítésével összefüggő tevékenységét – a Vállalkozó/alvállalkozó tevékenységének indokolatlan zavarása nélkül – bármikor, szúrópróbaszerűen ellenőrizni. A Megrendelő ellenőrzési joga kiterjed különösen az adat-, irat- és dokumentáció-szolgáltatás kérésére, helyszíni (műszaki, szakmai) ellenőrzés, személyes meghallgatás tartására, melynek során azonban az ott folyó munkát indokolatlanul nem zavarhatja, Vállalkozó tevékenységét indokolatlanul nem késleltetheti. Vállalkozó köteles a Megrendelő ilyen irányú indokolt kéréseinek eleget tenni. Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő jelen pont szerinti jogosultsága gyakorlását akadályozza, vagy a tapasztalt hiányosságot a Megrendelő által megadott határidőre nem pótolja, súlyos szerződésszegésnek minősül és Megrendelő jogosult a jelen Szerződést azonnali hatállyal felmondani. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a jelen pont szerinti ellenőrzést a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Biztonsági Főigazgatósága is jogosult gyakorolni.

A Megrendelő által végzett bármelyik ellenőrzés, jóváhagyás nem menti fel a Vállalkozót a Munka kivitelezése során a vonatkozó jogszabályokban, illetve a jelen Szerződésben foglaltak betartása iránti felelőssége alól.

8.5. A Megrendelő köteles a Szerződés teljesítése során a Vállalkozóval együttműködni, különösen az alábbi körben:

a) a tőle elvárható módon és mértékben közreműködik az átadás-átvételt megelőző próbák határidőben történő lefolytatása során;

b) a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja folyamatosan a teljesítéshez szükséges – a műszaki leírásban nem szereplő – rendelkezésére álló információkat, dokumentációkat, valamint, a szükséges, de rendelkezésére nem álló információk, dokumentációk megszerzésénél, amelyek a Megrendelő érdekkörében merülnek fel, együttműködik a Vállalkozóval ezek megszerzése érdekében.

8.6. A munkavégzéshez a Megrendelő a Vállalkozó részére eszközt nem ad át, a Vállalkozó a szerződés teljesítéséhez szükséges összes munkát, feladatot a saját eszközeivel és erőforrásaira támaszkodva köteles elvégezni.

8.7. Megrendelő a Vállalkozó részére a Munkák kivitelezéséhez szükséges mértékben a munkaterületen víz- és áramvételezési lehetőséget biztosít, a 9.9.3. pontban foglaltaknak megfelelően.

8.8. Megrendelő, illetve képviselője a Munkaterületen (elektronikus építési napló esetén annak online megtekintésével) az építési naplót folyamatosan, legalább 15 munkanaponként ellenőrzi, és kimutatható módon véleményezi, illetve ellenjegyzi, az ellenőrzés, véleményezés, ellenjegyzés dátumának feltüntetésével. Felek a félreértések elkerülése végett rögzítik, hogy Megrendelő, ill. képviselője ellenőrzése/véleményezése/ellenjegyzése semmilyen körülmények között nem tekinthető a Vállalkozó igénye elismerésének, vagy a Megrendelő részéről joglemondásnak.

9. VÁLLALKOZÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

9.1. Vállalkozó kijelenti, hogy a Szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges valamennyi személyi és tárgyi feltétellel, engedéllyel és képesítéssel rendelkezik.

9.2. Vállalkozó a Megrendelő utasításai szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, és nem teheti terhesebbé a Vállalkozó teljesítését.

9.2.1. Vállalkozó a Megrendelő utasításaitól abban az esetben térhet el, ha azt a Megrendelő érdeke feltétlenül megköveteli, és a Megrendelő előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a Megrendelőt az utasítástól való eltérésről haladéktalanul értesíteni kell.

9.2.2. Vállalkozó kérheti a Megrendelőt, hogy írásban erősítse meg bármelyik döntését vagy utasítását, amelyet még nem adott írásba. A Vállalkozó köteles minden indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni a Megrendelőt az ilyen jellegű kívánságáról.

9.2.3. Vállalkozó írásban köteles figyelmeztetni a Megrendelőt, ha a Megrendelő olyan utasítást ad, amely a Szerződés vagy jogszabály rendelkezéseivel ellentétes, illetőleg ezek előírásainak mellőzésére vonatkozik, vagy egyébként szakszerűtlen. Ha a Megrendelő az utasítását a figyelmeztetés ellenére is fenntartja, akkor minden, az utasításból eredő kockázatot viselnie kell. Vállalkozó az adott munka elvégzését élet, testi épség, egészség, környezet vagy vagyon védelmének megóvása érdekében megtagadhatja.

9.3. Vállalkozó köteles a Megrendelővel a teljesítés során együttműködni. Ha a Szerződés teljesítése során a Vállalkozó bármikor olyan körülményt észlel, amely akadályozza a határidő szerinti teljesítést, köteles a Megrendelőt haladéktalanul írásban értesíteni, megjelölve a késedelem okát és a késedelem várható időtartamát. A fenti értesítés elmaradása vagy késedelmes közlése esetén a késedelem minden következményét a Vállalkozó viseli, függetlenül a késedelem okától, illetve attól, hogy utóbb a Vállalkozó a késedelmét ki tudja-e menteni.

9.4. Jelen Szerződést a Kbt. 138. § (1) bekezdése szerint a Vállalkozónak kell teljesítenie. Vállalkozó ugyanakkor a jelen Szerződés teljesítéséhez a Kbt-ben foglalt feltételek szerint jogosult alvállalkozót igénybe venni.

9.5. A jelen szerződés teljesítésébe a Vállalkozó által bevonni kívánt, a jelen szerződés megkötésekor ismert alvállalkozók adatait a Vállalkozó által a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg aláírt, a jelen szerződés 11. sz. mellékletét képező nyilatkozat tartalmazza.

9.5.1. Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó a jelen Szerződés hatálya alatt új alvállalkozó bevonására csak a Kbt-ben foglalt feltételekkel, előzetes bejelentés mellett jogosult azzal, hogy az új alvállalkozó bevonását a jelen szerződés 11. sz. melléklete szerinti nyilatkozat aktualizált, a Vállalkozó által cégszerűen aláírt 4 (négy) eredeti példányának Megrendelő részére történő megküldésével köteles teljesíteni.

9.5.2. Felek rögzítik továbbá, hogy bármely, a jelen szerződés 11. sz. mellékletét érintő változásról – ideértve különösen, de nem kizárólagosan az alvállalkozói teljesítésének arányának megváltozását – Vállalkozó a jelen szerződés 11. sz. melléklete szerinti nyilatkozat aktualizált, a Vállalkozó által cégszerűen aláírt 4 (négy) eredeti példányának Megrendelő részére történő megküldésével köteles bejelenteni.

9.5.3. A jelen szerződés 11. sz. mellékletének a 9.5.1. és 9.5.2. pontban rögzítettek szerinti változása nem minősül a jelen szerződés módosításának. Felek rögzítik, hogy a 9.5.1. és 9.5.2. pont szerinti aktualizált mellékletet Vállalkozó – a benyújtás sorrendjében – folytatólagos alszámozással (11/1., 11/2., 11/3. stb.) ellátva köteles benyújtani a Megrendelő részére.

9.5.4. Vállalkozó a 9.5.1. és 9.5.2. pontban rögzítettek kapcsán kifejezetten kijelenti, hogy a Kbt-ben rögzített, az alvállalkozók vonatkozásában irányadó szabályokkal maradéktalanul tisztában van és minden intézkedést megtesz ezen rendelkezések betartása érdekében, továbbá a jelen szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul veszi, hogy e kötelezettségei megszegése a részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, melyre tekintettel Megrendelő jogosulttá válik a jelen szerződés azonnali hatályú felmondására vagy az attól történő elállásra, továbbá Vállalkozóval szemben a jelen szerződés és a vonatkozó jogszabályok szerinti jogkövetkezmények is korlátozás nélkül érvényesíthetők.

9.5.5. A Megrendelő vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítése során korlátozás nélkül jogosult ellenőrizni, hogy a jelen szerződés teljesítésében a Vállalkozó oldalán a jelen szerződés 11. sz. melléklete szerinti alvállalkozó(k) vesz(nek)-e részt.

9.5.6. A Vállalkozó az alvállalkozók kiválasztásáért és teljesítésükért, a titoktartási kötelezettség velük történő betartatásáért egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint felel.

9.6. Vállalkozó a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65.§ (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott, jelen Szerződés 6. számú mellékletében megjelölt szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása a Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdésében rögzítettek figyelembevételével maradhat el, továbbá helyettük a Kbt.

138. § (2) és (4) bekezdésben rögzítettek figyelembevételével vonható be más szervezet vagy szakember (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történő jogutódlás eseteit is).

9.7. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy jelen Szerződés teljesítése során személye csak a Kbt. 139. §-ban és a 140. §-ban rögzítettek figyelembevételével változhat meg.

9.8. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő – a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítése jegyében – a jelen Szerződés teljesítése, illetve teljesülése során a Kbt. 142. §-ában rögzítettek figyelembevételével köteles eljárni. Megrendelő ennek keretében köteles a Közbeszerzési Hatóságnak a Kbt. 142. § (5) és

(6) bekezdésében rögzített esetekben és körben adatot szolgáltatni, melyet Vállalkozó a jelen Szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul vesz.

9.9. Vállalkozó a kivitelezés során csak a technológiában jártas, megfelelő szakmai kompetenciával, tapasztalattal és rendezett munkajogi háttérrel rendelkező munkaerőt alkalmazhat. A Munkaterületen Vállalkozó köteles folyamatosan egy fő építésvezető jelenlétét biztosítani, aki bármely releváns, a teljesítést érintő körülményről értesíti Megrendelő képviselőjét (műszaki ellenőrét).

9.10. Vállalkozó a Munkaterület részére történő átadásától annak visszaadásáig köteles biztosítani a Munkaterület és a Munkaterületen található dolgok megfelelő őrzését, köteles továbbá a Létesítmény területén, illetve a Munkaterületen a munka-, baleset-, vagyon-, tűz- és - környezetvédelmi előírások és más vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartására a teljesítés folyamán.

9.10.1. A Vállalkozó köteles a Munkák végzése során rendszeresen munka- és balesetvédelmi szemlét tartani, munkavédelmi-, tűzvédelmi-, balesetvédelmi oktatást végezni és mindezeket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően dokumentálni.

9.10.2. Vállalkozó a jelen Szerződés szerinti tevékenységével járó kockázatok csökkentése, ill. a nem várt, véletlenszerű dologi károk, személyi sérülések okozta többletforrások és kártérítés fedezetének biztosítása céljából köteles az Európai Unión belül nyilvántartott, és az Európai Unió tagállamai területén biztosítási tevékenységre engedéllyel rendelkező Biztosító társaságnál (a továbbiakban: Biztosító) Építés-szerelésbiztosítást kötni és a jelen Szerződés hatálya alatt fenntartani az alábbi feltételekkel:

9.10.2.1. Az Építés-szerelésbiztosítás akkor megfelelő, ha az valamennyi, az építési kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos vagyoni és felelősségi kockázatra kiterjed, illetve ha a biztosítás biztosítási eseményenként és biztosítási időszakra kifizethető összege legalább az 50 000 000 Ft-ot (azaz Ötvemillió Forintot) eléri. A biztosítás kockázatviselésének a kivitelezési munka megkezdése előtt kell kezdődnie, és legalább a jótállás időtartamának első 12 hónapjára fenn kell állnia.

9.10.2.2. Arra az esetre, amennyiben a Vállalkozó alvállalkozót is igénybe vesz a teljesítéshez, a biztosításnak tartalmaznia kell az alvállalkozók által okozott károk fedezetét is.

9.10.2.3. Az Építés-szerelésbiztosítás vagyonbiztosítási részének ki kell terjednie az alábbiakra:

- a kivitelezés biztosításra, beleértve a Vállalkozói Díjat és az építési anyagokat,

- építőgépek, építés helyszíni berendezések és eszközök biztosítására,

- a Megrendelő használatában/tulajdonában/kezelésében lévő vagyontárgyakra 100 000 000 Ft értékben (első kockázati érték).

9.10.2.4. Vállalkozó a biztosítási kötvényt, a biztosítás feltételeit, valamint a Biztosító által kiállított díjfizetési igazolást legkésőbb a jelen szerződés megkötésekor köteles eredeti példányban a Megrendelőnek bemutatni és abból egy egyszerű másolati példányt a Megrendelő részére átadni.

9.10.2.5. Amennyiben Vállalkozó a fentiekben szabályozott biztosítási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, ill. Megrendelő felé a biztosítás fennállását nem igazolja hitelt érdemlően, vagy a biztosítást a Szerződés hatálya alatt – bármely okból kifolyóan – megszünteti, vagy a biztosítás megszűnik, Megrendelő jogosult – választása szerint – a Szerződéstől elállni, vagy azt azonnal hatállyal felmondani a jelen Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

9.10.2.6. Vállalkozó biztosítási kötvényének másolata jelen szerződés 12. számú mellékletét képzi.

9.10.3. Vállalkozó a Munkaterület használata során köteles Megrendelő utasításainak és hatályban lévő szabályzatainak, valamint a jelen Szerződés rendelkezéseinek, különösen a jelen pontban foglaltaknak a betartásával eljárni:

9.10.4. Vállalkozó a Munkaterületen csak a Szerződés teljesítésével összefüggő tevékenységet végezhet.

9.10.5. Vállalkozó építési anyagokat, berendezéseket, eszközöket a Munkaterületen kizárólag az erre kijelölt helyen, Megrendelő utasításainak betartásával tárolhat. Vállalkozónak az előzőek szerint a Munkaterületen tárolt dolgaiért Megrendelő felelősséget nem vállal, azok őrzéséről pedig Vállalkozónak saját maga és saját költségén kell gondoskodnia.

9.10.6. A Vállalkozó – a Megrendelővel előre egyeztetett módon – jogosult a Munkák kivitelezése céljából, költségkímélő módon, használni a Munkaterületen megtalálható villamos energia- és víz/csatorna szolgáltatásokat. A Vállalkozó Megrendelő hozzájárulásával saját költségére is felállíthat ilyen célt szolgáló berendezéseket, azonban a Munkák sikeres átadása után a Munkaterületet az eredeti állapotába helyre kell állítania.

9.10.7. A Vállalkozó a Megrendelőnél hatályban lévő – a Szerződésben szabályozottak tekintetében alkalmazandó – normatív utasításokat, a Létesítmény tulajdonosa/vagyonkezelője vonatkozó utasításaira is kiterjedően, magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Vállalkozó jelen Szerződés aláírásával elismeri, hogy e normatív utasításokat a Megrendelő a részére ismertette és ő azokat megértette. Megrendelő az irányadó utasításokról Vállalkozó kérésére másolatot biztosít.

9.11. Vállalkozó a saját költségére köteles gondoskodni közterület használati engedély beszerzéséről abban az esetben, ha a Munkák kivitelezése során közterületet használata válik szükségessé. Harmadik személyek tulajdonában és/vagy használatában álló területek igénybe vétele csak engedélyükkel lehetséges, amelynek beszerzéséért Vállalkozó felelős. Vállalkozó felelős a területhasználati engedélyekben foglaltak betartásáért. A Vállalkozó a Megrendelőt ért valamennyi kárt köteles a Megrendelőnek megtéríteni, ha a kár a Vállalkozó, vagy a felelősségi körébe tartozó harmadik személyek esetleges engedélysértő cselekményeiből ered.

9.12. A Vállalkozónak a Munkák tényleges megkezdése előtt ellenőriznie kell, hogy tevékenysége nem veszélyezteti-e a közművek biztonságát. Ennek keretében Vállalkozónak a Munkaterületen minden közművet azonosítania kell, és - amennyiben a technológia azt szükségessé teszi - gondoskodnia kell annak védelméről, esetleges áthelyezéséről. Az érintett közművek üzemeltetőivel/ közműszolgáltatóival/ szakfelügyeleti szerveikkel a kivitelezés megkezdése előtt a Vállalkozónak egyeztetnie kell, szükség szerint a Munka kivitelezéséhez az engedélyeket be kell szereznie, és az egyeztetési jegyzőkönyvben, illetve az engedélyben előírtakat köteles betartani. A Vállalkozó a közművekben általa okozott kárért teljes felelősséget vállal.

9.13. Vállalkozó köteles a jelen Szerződésben és mellékleteiben előírt, egyébiránt a Munkák szerződésszerű kivitelezésére alkalmas alapanyagok, eszközök, alkatrészek, berendezések használatára és beépítésére, az irányadó magyar szabványok szerinti, I. osztályú minőségben. Vállalkozó eltérő anyag, alkatrész, eszköz, berendezés használatára és/vagy beépítésére csak indokolt esetben (pl.: kedvezőbb beszerzési lehetőség, vagy átmeneti készlethiány) és kizárólag Megrendelő előzetes jóváhagyásával jogosult, feltéve, hogy a helyettesítő termék a helyettesített termékkel azonos vagy jobb minőségi paraméterekkel rendelkezik, amelyet Vállalkozó köteles vizsgálni és megfelelő termékleírás, minőségtanúsítvány, stb. bemutatása útján igazolni. Vállalkozó a jelen pont alkalmazása során köteles körültekintően eljárni és a Megrendelővel időben egyeztetni úgy, hogy a folyamatos munkavégzés biztosított legyen. Felek rögzítik, hogy a teljesítési határidők a jelen pontban foglaltak alkalmazása során nem módosulhatnak.

9.14. A beépített anyagok eltakarására csak a Megrendelő képviselőjének jóváhagyásával, ellenőrzését követően kerülhet sor. Az eltakarás várható időpontjáról a Vállalkozó köteles legalább 3 munkanappal korábban értesíteni a Megrendelő képviselőjét; aki köteles az ellenőrzést a lehető legrövidebb időn belül lefolytatni. Amennyiben az értesítésre nem kerül sor, Vállalkozó viseli ennek következményeit és az esetleges károkat.

9.15. Vállalkozónak a kivitelezési munkák során a jogszabályi előírásoknak megfelelő helyen és módon kell gyűjtenie és elszállítania, illetve elszállíttatnia a Munkaterületről a Munka során keletkezett hulladékot, felesleges, fel nem használt anyagokat, bontási- és építési törmeléket (a továbbiakban együttesen: hulladék).

9.15.1. Vállalkozó a Munkaterületen köteles rendet tartani, maga után takarítani, és az elszállításig a hulladékot a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően, előírás hiányában az anyag tulajdonságainak megfelelően, elkülönítetten, rendezetten gyűjteni és nyilvántartani.

9.15.2. Vállalkozó a Munkák során keletkező hulladékot, veszélyes hulladékot csak olyan társaságnak adhatja át kezelés, ártalmatlanítás vagy szállítás céljából, amely rendelkezik az adott hulladéktípus(ok)ra, valamint a kezelésre és/vagy ártalmatlanításra és/vagy szállításra vonatkozó érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel.

9.15.3. Vállalkozó köteles a hulladékkezeléssel, szállítással kapcsolatban keletkezett dokumentumokat Megrendelő részére másolatban tájékoztatásul átadni a műszaki átadás-átvétel alkalmával.

9.15.4. Vállalkozó a jelen Szerződés teljesítésének megkezdése előtt köteles tájékoztatni Megrendelőt arról, hogy a keletkező veszélyes- és nem veszélyes hulladék(ok) szállítója(i)ként és kezelője(i)ként mely alvállalkozó(ka)t kívánja bevonni.

9.15.5. A hulladék tárolásával, szállításával és kezelésével kapcsolatos költségeket Vállalkozó viseli.

9.15.6. A Vállalkozónak rendelkeznie kell a Munka elvégzéséhez szükséges környezetvédelmi azonosítókkal (KÜJ, KTJ). A Vállalkozónak a Munkák elvégzését követő esetleges adatszolgáltatásokat ezen azonosítók használatával kell megtennie [ld. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről – hulladék nyilvántartó lapok].

9.16. A kivitelezési munkák befejezése után a Vállalkozónak el kell szállítania a munkaeszközeit, és a Munkaterületet tisztán és rendezett állapotban, az átvételkor rögzített állapotnak megfelelően kell átadnia az átvevő Megrendelő részére.

9.17. A Vállalkozó szavatol azért, hogy a jelen Szerződés teljesítése és a Munkák kivitelezése során harmadik személy(ek) szellemi alkotásokhoz fűződő jogait, ipari tulajdonjogait, védjegy-, ill. egyéb oltalmi jogait, vagy más jogát, jogos érdekét nem sérti. Amennyiben harmadik személy ilyen jellegű, a jelen Szerződés tárgyának használatát korlátozó vagy akadályozó igénnyel lépne fel, Vállalkozó köteles a Megrendelőt/tulajdonost/vagyonkezelőt mentesíteni, ill. jogos érdekük védelmében fellépni, végső esetben őket teljes körűen kártalanítani.

9.18. Az átadott munkaterületen, tevékenységével összefüggésben a munkálatok időtartama alatt a Vállalkozó az általa ellátott tevékenységért, illetve annak eredményéért teljes körű anyagi felelősséget vállal, ennek keretében felel mindazon kárért, mely nem megfelelő munkavégzésére, vagy nem megfelelő anyag beépítésére vezethető vissza. Ezen körben Vállalkozó azon kárért is felel, melyet harmadik személy a Vállalkozó tevékenységével összefüggésben érvényesít a Megrendelővel szemben. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy harmadik személy kárigénye érvényesítése esetén a Megrendelő érdekében az egyeztetéseken, illetve esetleges peres eljárásban részt vesz, végső esetben Megrendelőt teljes körűen kártalanítja.

9.19. Amennyiben a Megrendelő úgy ítéli meg, hogy a Munkák gördülékeny lebonyolításához, koordinálásához koordinációs értekezlet tartása szükséges, akkor a koordinációs értekezletet összehívja és a megtartáshoz szükséges feltételeket biztosítja, Vállalkozó pedig köteles a koordinációs értekezleten részt venni.

9.20. Amennyiben a Vállalkozó szakfelügyelet igénybevételére kötelezett, akkor a Vállalkozónak megállapodást kell kötnie az illetékes szakfelügyelettel, amelyben – többek között – rögzítik a szakfelügyelet biztosításának feltételeit és az elszámolás

rendjét. Vállalkozó a megállapodás tartalmáról (annak egy példánya megküldésével) köteles a Megrendelőt tájékoztatni.

9.21. Vállalkozó a szerződés elfogadásával nyilatkozik, hogy ajánlatadása előtt az átadott tervek, vázlatrajzok, és a bejárás során a tervezési feladat méretadatait, mennyiségeit ellenőrizte, ajánlatát az általa ellenőrzött mennyiségekre adta.

9.22. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő által átadott dokumentáció a Megrendelő kizárólagos szellemi tulajdonát képezi, az arra vonatkozó szerzői vagyoni jogok a Vállalkozó részére nem kerülnek átadásra. Vállalkozó az átadott műszaki dokumentációt kizárólag a Szerződés teljesítésével összefüggésben használhatja fel, minden egyéb, más célú használat csak Megrendelő előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. Így Vállalkozó nem jogosult a műszaki dokumentációt harmadik személy részére kiadni, értékesíteni, nyilvánosságra hozni, más megrendelő részére végzett munkához felhasználni.

9.23. A Vállalkozó nem jogosult megfizetni, illetve elszámolni a jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek alkalmasak a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére. A Vállalkozó köteles haladéktalanul – erre irányuló külön felhívás nélkül – írásban tájékoztatni a Megrendelőt a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről, illetve a szerződés teljes időtartama alatt biztosítania kell – erre irányuló külön felhívás nélkül

– a Megrendelő számára azt, hogy a Vállalkozó tulajdonosi szerkezete, illetve annak bármely változása megismerhető legyen, olyan mértékben és módon, hogy a Megrendelő az őt a mindenkor hatályos jogszabályok és a jelen szerződés alapján megillető jogait korlátozás nélkül tudja gyakorolni. A jelen pont szerinti kötelezettségek megszegése Vállalkozó súlyos szerződésszegésének minősül.

10. TITOKVÉDELEM

10.1. Felek rögzítik, hogy Vállalkozó jelen Szerződésből eredő kötelezettségei teljesítése során Megrendelő gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan üzleti titkokat nem kap Megrendelőtől. Amennyiben Vállalkozó véletlenszerűen mégis megismeri Megrendelő üzleti titkát, akkor kötelezően be kell tartania a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit.

10.2. Vállalkozó köteles a Megrendelővel kötött szerződése teljesítése során tudomására jutott mindennemű adatot időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

10.3. Felek megállapodnak, hogy a Megrendelőtől és/vagy az általa meghatalmazott személytől kapott információkat Vállalkozó csak a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használhatja fel.

10.4. Jelen Szerződésben foglaltakra vonatkozóan Vállalkozó titoktartásra kötelezett. Megrendelő írásba foglalt egyetértése nélkül nem adhat át harmadik személy részére olyan dokumentumot, adatot vagy más információt, amelyet közvetlenül, vagy

közvetve kapott a Megrendelőtől a jelen Szerződéssel kapcsolatosan, akár annak megkötését megelőzően, akár a Szerződés időtartama alatt vagy megszűnése után, hacsak a jelen Szerződésben nincs máshogy meghatározva. Felek rögzítik, hogy Vállalkozó titoktartási kötelezettségvállalása kiterjed minden alkalmazottjára és közreműködőjére, akikkel jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben jogviszonyt létesített, illetve kapcsolatba került.

10.5. Felek fent meghatározott kötelezettsége nem terjed ki azon információkra:

• amelyek már a szerződéskötés időpontjában vagy ezt követően közismertté válnak anélkül, hogy valamely Fél titoktartási kötelezettségét sértené,

• amelyről bizonyítható, hogy a Fél ismerte a titoktartási körbe vonásakor és korábban közvetlenül vagy közvetve nem a másik Féltől jutott tudomására; vagy

• amely egyébként jog szerint válik elérhetővé a Fél számára egy harmadik féltől, aki nem kötelezett titoktartásra.

10.6. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik továbbá arra az esetre és azon információkra, melyek kiadására jogszabály vagy kötelező hatósági, bírósági döntés kötelezi valamely Felet.

10.7. Felek rögzítik, hogy a jelen pont szerinti titoktartási kötelezettség a jelen Szerződés megszűnését követően is időbeli korlátozás nélkül fennmarad.

11. JÓTÁLLÁS, SZAVATOSSÁG

11.1. Vállalkozót a Munkákra és a beépített anyagokra, alkatrészekre, berendezésekre (12 tizenkettő) hónap teljes körű, a Ptk. 6:171-173. § szerinti jótállást vállal, és ezen idő alatt a jótállási feltételek szerint helyt áll a hibás teljesítésért. Amennyiben bármely beépített anyagra, alkatrészre a gyártó, beszállító, alvállalkozó vagy más közreműködő a jelen pont szerinti jótállásnál hosszabb és / vagy Megrendelőre kedvezőbb tartalmú jótállást vállal, vagy jogszabály hosszabb, kedvezőbb feltételű jótállási időt ír elő, akkor ezen alkatrészek tekintetében e kedvezőbb jótállási feltételek és / vagy jótállási időtartam irányadó.

11.2. A jótállási időszak kezdő napja az elismert teljesítési nap. Felek rögzítik, hogy amennyiben a jótállási feltételek kedvezőbb rendelkezéseket nem tartalmaznak, Megrendelő – kizárólagos választása szerint, az alábbiakban meghatározott eltérésekkel – ugyanazokat a jogokat érvényesítheti a jótállás alapján, mint amelyeket a Ptk. a szavatosság kapcsán biztosít Megrendelő számára.

11.3. Amennyiben a jótállási időszak alatt a Megrendelő a Xxxxx hibáját fedezi fel, úgy a Vállalkozó köteles a javítást – saját költségére – a hiba bejelentésétől számítva haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül megkezdeni, és azt a hiba jellegétől függően a lehető legrövidebb - a Megrendelővel egyeztetett és írásban rögzített – határidő alatt befejezni. A Felek a félreértések elkerülése érdekében rögzítik, hogy sem

a jelen Szerződésben, sem az egyébként meghatározott orvoslási határidők nem érintik a Megrendelőnek azt a jogát, hogy a jótállási igényeit a jótállás időtartama alatt bármikor érvényesítse.

11.4. Amennyiben határidőn belül a Vállalkozó nem kezdi meg a hibajavítást vagy nem hárítja el a hibát, a Megrendelő jogosult a javítást a Vállalkozó terhére és költségére harmadik személlyel elvégeztetni.

11.5. Nem terjed ki az általános jótállási kötelezettség a bizonyítottan nem rendeltetésszerű használatból származó hibákra. Vállalkozó a jótállási kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

11.6. Vállalkozó a jótállási időszakot követően a Ptk. szerint szavatol azért, hogy a kivitelezett Munka, az épületszerkezetek és beépített anyagok, berendezések megfelelnek a vonatkozó jogszabályok, érvényes magyar szabványok, illetve a jelen Szerződés rendelkezéseinek, hiba- és hiánymentesek.

12. SZERZŐDÉSSZEGÉS, KÖTBÉR

12.1. Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármelyik Fél jogszabály, illetve a Szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségének teljesítését részben vagy egészben elmulasztja és/vagy ha kötelezettségét az előírtaktól eltérően teljesíti.

Vállalkozó az általa a jelen Szerződéssel összefüggésben okozott károkért a Ptk. – így különösen annak 6:142.-6:143. §-aiban – rögzített szabályok szerint tartozik kártérítési felelősséggel.

Vállalkozó visszavonhatatlanul kijelenti, hogy a jelen Szerződés megkötését megelőző beszerzési eljárás során az ajánlatában a jelen Szerződés szerinti díjat a jelen pontban foglaltakra is figyelemmel határozta meg.

12.2. Felek rögzítik továbbá, hogy a Vállalkozó köteles viselni – olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős – az engedélyeztetési eljárás során és/vagy a jelen Szerződésben előírt engedélyektől eltérő engedély(ek) megszerzése miatt megállapított, illetve kiszabott összes díjat, bírságot, illetéket, beleértve a hiánypótlás eredményeképpen felmerülő többletmunka költségét is.

12.3. Felek a Vállalkozó nem teljesítése és késedelmes teljesítése, illetve hibás teljesítése esetére kötbérfizetésben állapodnak meg. A kötbér alapja a nem, vagy hibás teljesítéssel, illetve késedelmes teljesítéssel érintett Munkára eső Vállalkozási Díjrész (oszthatatlan szolgáltatás esetén a teljes Vállalkozási Díj) nettó összege (a továbbiakban: „Kötbéralap”).

12.4. Vállalkozó késedelembe esik és késedelmi kötbér fizetésére köteles, ha a jelen Szerződésben vállalt bármely kötelezettségét olyan okból, amelyért a Vállalkozó

felelős határidőre nem teljesíti. A késedelmi kötbér mértéke a késedelem minden megkezdett napja után a Kötbéralap 1 %-a, de legfeljebb a Kötbéralap 30%-a.

Amennyiben Vállalkozó késedelmesen teljesít, Megrendelővel egyeztetve köteles póthatáridőt vállalni. A póthatáridő elmulasztása a Szerződés nem teljesítését eredményezi. A póthatáridő kitűzése, illetve a Szerződés nem teljesítése sem mentesíti Vállalkozót a késedelmi kötbér megfizetésének kötelezettsége alól.

Megállapodás hiányában a Megrendelő által megszabott határidő alkalmazandó. A Felek a félreértések elkerülése érdekében rögzítik, hogy sem a jelen Szerződésben, sem az egyébként meghatározott orvoslási határidők nem érintik a Megrendelőnek azt a jogát, hogy a hibás teljesítés miatti igényeit a meghibásodás bekövetkeztének időpontjától számítva érvényesítse.

12.5. Amennyiben Vállalkozó a Szerződésben rögzített bármely határidőt olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős elmulasztja, és nem kerül sor a Megrendelővel egyeztetett (vagy a Megrendelő által egyoldalúan meghatározott) póthatáridő tűzésére vagy a teljesítésre kitűzött póthatáridő eredménytelenül telik el, a Szerződést nem teljesítettnek kell tekinteni. Nem teljesítettnek minősül a Szerződés (annak a teljesítés megtagadásával, az elállással, illetve felmondással érintett részében) abban az esetben is, ha a Vállalkozó a teljesítést megtagadja, illetve ha a Megrendelő olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős a Szerződéstől – részben vagy egészben – eláll, vagy a Szerződést – részben vagy egészben – felmondja, és így a teljesítés elmarad. Nemteljesítés esetén Vállalkozó nemteljesítési kötbért köteles fizetni, melynek mértéke a Kötbéralap 30%-a.

12.6. Amennyiben Vállalkozó teljesítése olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős egyebekben nem szerződésszerű (hibás teljesítés), Vállalkozó kötbért köteles fizetni, melynek mértéke alkalmanként a kötbéralap 20%-a. A hibás teljesítés miatti kötbér nem érinti a Megrendelő egyéb jogait, azzal, hogy a Megrendelő a hibás teljesítési kötbér felszámítása esetén nem érvényesíthet kijavításra, kicserélésre irányuló szavatossági igényt. Amennyiben Megrendelő – kizárólagos döntése alapján – a Vállalkozó hibás teljesítése esetén a hibásan elvégzett Munkák kijavítását vagy – amennyibe ez adott Munka kapcsán értelmezhető – kicserélését igényli (akár ismételten is), ennek a Vállalkozó a Megrendelő által meghatározott ésszerű póthatáridőn belül köteles eleget tenni; ezen esetben a hibás teljesítés időpontjától a kijavítással vagy kicseréléssel történt szerződésszerű teljesítésig eltelt időre Megrendelő a 12.4. pont szerinti késedelmi kötbér felszámítására jogosult.

12.7. Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő és / vagy a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatósága szerinti ellenőrzési jogát akadályozza, vagy ezt megkísérli és / vagy az ellenőrzés során téves adatot, információt szolgáltat, kötbért köteles fizetni, melynek mértéke alkalmanként 50.000,- Ft.

12.8. Vállalkozó mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha a szerződésszegését kimenti.

12.9. A kötbér esedékessé válik az alábbiak szerint

- késedelmi kötbér esetén, ha a késedelem megszűnik, illetve amennyiben Megrendelő a felmondás/elállás jogát gyakorolja, az elállási/felmondási nyilatkozat közlése napján;

- nemteljesítési kötbér esetén az elállási/felmondási nyilatkozat közlése napján, illetve azon a napon, amelyen a Vállalkozó a teljesítést megtagadja;

- hibás teljesítés esetén Megrendelő hibabejelentésének napján;

- a 12.7. pont szerinti kötbér esetén az ellenőrzés akadályozásának, illetve a téves adatszolgáltatásnak a napján.

12.10. Vállalkozó a kötbér után annak esedékességétől a megfizetéséig terjedő időre a jelen Szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamat fizetésére köteles.

12.11. A Megrendelő kötbérigényéről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bizonylatot állít ki és küld meg a Vállalkozónak. A Megrendelőnek jogában áll kötbérigényét a Vállalkozónak jelen Szerződés alapján fizetendő díjazás összegébe beszámítani.

12.12. Megrendelő jogosult a Vállalkozóval szemben a kötbéreket meghaladó kárának érvényesítésére is.

13. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

A jelen szerződést mindkét Fél belegyezésével, kizárólag a Kbt. 141. §-ban foglaltak alapján írásban lehet módosítani, a Felek cégszerű aláírásával. Szóban, ráutaló magatartással a szerződés nem módosítható. Nem minősül szerződés-módosításnak a Felek cégjegyzékben nyilvántartott adataiban, így különösen a székhelyében, képviselőiben, bankszámlaszámában bekövetkező változás, továbbá a szerződéskötés és teljesítés során eljáró szervezet és/vagy személy(ek) és a kapcsolattartók adataiban bekövetkező változás.

14. A SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE, MEGSZŰNÉSE

14.1. A Szerződés mindkét Fél általi aláírásának napján lép hatályba. Amennyiben az aláírás nem egy időben történik, a hatályba lépés tekintetében a későbbi aláírás dátuma irányadó.

14.2. Jelen Szerződés megszűnik, amennyiben mindkét fél a jelen Szerződésben rögzített összes kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.

14.3. Jelen szerződés megszüntethető továbbá:

• közös megegyezéssel;

• rendes felmondással;

• rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal;

• elállással.

14.4. Bármelyik Fél kezdeményezésére a szerződés írásban, közös megegyezéssel, bármikor megszüntethető. A megszüntetés időpontjára, illetve a Felek elszámolási kötelezettségére vonatkozóan a Xxxxx a megszüntetésről rendelkező megállapodásban kötelesek rendelkezni.

14.5. Megrendelő jogosult a Szerződést bármikor, indoklás nélkül, 30 (Harminc) napos felmondási idő betartásával, a Vállalkozóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal – részben vagy egészben – megszüntetni (rendes felmondás).

Továbbá Megrendelő jogosult és egyben köteles a Szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a Szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha

• a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

• a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott valamely feltétel.

A Megrendelő a jelen Szerződést felmondhatja, vagy – a Ptk-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat a Kbt. 143. § (1) bekezdésében rögzített esetekben.

A Megrendelő a Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján köteles a jelen Szerződést felmondani, vagy – a Ptk-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a jelen Szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a jelen Szerződés megkötését megelőző közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

14.6. A Vállalkozó a Megrendelő rendes felmondása okán semmilyen kártérítési, kártalanítási vagy egyéb igénnyel nem léphet fel a Megrendelővel szemben. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy Xxxxx a jelen Szerződést az alábbiakban meghatározott okok bekövetkezése esetén a másik Félhez intézett írásbeli nyilatkozattal, azonnali hatályú, rendkívüli felmondás útján részlegesen vagy teljes egészében megszüntethetik:

14.6.1. Rendkívüli felmondási okok a Megrendelő részéről különösen, de nem kizárólagosan: Megrendelő jogosult a jelen Szerződést azonnali hatállyal felmondani abban az esetben, ha

• a Vállalkozó a Megrendelő erre vonatkozó írásbeli figyelmeztetése ellenére, a szerződésszerű teljesítésre jelen Szerződésben rögzített, illetőleg a Megrendelő

által meghatározott ésszerű póthatáridőn belül sem teljesíti a jelen Szerződés alapján fennálló bármely kötelezettségét;

• Vállalkozó hibásan teljesít, és a kijavítást, illetve kicserélést nem vállalja, vagy a Megrendelő által meghatározott – az elvégzendő munka jellegére és az eset összes körülményére tekintettel – ésszerű póthatáridőn belül sem végzi el, illetőleg a kijavítás, kicserélés lehetetlen, vagy Megrendelőnek a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt;

• Vállalkozó késedelmesen teljesít, és a Megrendelő által megszabott, illetve kölcsönösen meghatározott póthatáridő is eredménytelenül telik el;

• Vállalkozó késedelmesen teljesít és a késedelmi kötbér összege eléri vagy meghaladja a jelen Szerződés 12.4. pontja szerinti maximális mértéket;

• Vállalkozó ellen az illetékes bíróság jogerősen felszámolási eljárás lefolytatását rendeli el, vagy Vállalkozó önmaga végelszámolását határozza el;

• Vállalkozó együttműködési kötelezettségét súlyosan vagy ismétlődően megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely jelen szerződés fenntartását lehetetlenné teszi;

• Vállalkozó a Megrendelő vagy Megrendelő szerződő partnerei jó hírnevét, harmadik személyekkel fennálló üzleti kapcsolatát veszélyeztető magatartást tanúsít;

• Vállalkozó a Megrendelő és / vagy a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatósága ellenőrzési jogát akadályozza vagy ezt megkísérli és / vagy az ellenőrzés során téves adatot, információt szolgáltat;

• Vállalkozó hibásan teljesít, és 2 (kettő) vagy több alkalommal kerül sor hibás teljesítési kötbér érvényesítésére a Vállalkozóval szemben;

•

Felek megállapodnak, hogy a Vállalkozót kártérítési kötelezettség terheli, ha a Megrendelő a Vállalkozó érdekkörében felmerülő ok miatt él a jelen Szerződésben meghatározottak alapján a rendkívüli felmondás lehetőségével. Ebben az esetben a Megrendelő azon igazolható, közvetlen, közvetett és következményes kárai megtérítését követelheti a Vállalkozótól, amelyek a jelen Szerződés Megrendelő általi rendkívüli felmondásából fakadóan Megrendelőt érték, ideértve különösen, de nem kizárólag a helyettesítő megoldás igazolt többletköltségeit.

14.6.2. Rendkívüli felmondási okok a Vállalkozó részéről: a Vállalkozó jogosult a jelen Szerződést azonnali hatállyal felmondani abban az esetben, ha

• a Megrendelő a Vállalkozó erre vonatkozó írásbeli figyelmeztetése és a szerződésszerű teljesítésre a Vállalkozó által meghatározott ésszerű – de legalább 30 napos – póthatáridőn belül sem teljesíti a jelen szerződés alapján fennálló kötelezettségeit, feltéve, hogy Vállalkozó szerződésszerű teljesítésének igazolása megtörtént.

• a Megrendelő ellen az illetékes bíróság jogerősen felszámolási eljárás lefolytatását rendeli el, vagy Megrendelő önmaga végelszámolását határozza el.

14.7. Felek megállapodnak, hogy Megrendelő a jelen Szerződést abban az esetben is jogosult azonnali hatállyal felmondani, ha és amennyiben a Munkaterület tulajdonosa/vagyonkezelője a Munkák kivitelezéséhez bármely okból kifolyóan nem adja meg a hozzájárulását. Ebben az esetben Vállalkozó követelheti az indokoltan felmerült és megfelelően igazolt költségei megtérítését, de kártérítésére nem jogosult. Megrendelő kötbérre, ill. kártérítésre ebben az esetben is Vállalkozó szerződésszegése esetén tarthat igényt.

14.8. Felek megállapodnak, hogy Megrendelő a jelen Szerződés azonnali hatályú rendkívüli felmondással történő megszüntetése helyett választása szerint jogosult a Szerződéstől vagy annak Megrendelő által behatárolt részétől elállni. A Vállalkozó által teljesítendő szolgáltatás oszthatósága esetén a Megrendelő jogosult – választása szerint – az osztható részek tekintetében egyes szolgáltatások (Munkák) vonatkozásában az elállás jogát gyakorolni, míg mások vonatozásában a jelen Szerződés – azonnali – felmondásának jogával élni.

14.9. Felek rögzítik, hogy a jelen pontban foglalt megszűnési okok nem érintik a Felek jelen Szerződésből eredő egyéb jogainak és kötelezettségeinek fennállását (pl. jótállásból eredő jogok és kötelezettségek, titoktartás).

14.10. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződésnek bármilyen okból történő megszűnése esetén a Megrendelő által rendelkezésre bocsátott iratokat, feljegyzéseket, mintaelemeket, bármely adathordozó berendezést vagy eszközt a Szerződés megszűnésének napján a Megrendelő részére visszaszolgáltatja.

14.11. Felek a jelen Szerződés bármely okból történő megszűnésekor – legkésőbb a megszűnés napjától számított 15 (tizenöt) napon belül – kötelesek elszámolni egymással.

15. VIS MAIOR

15.1. Vis maiornak minősül minden olyan rendkívüli, a szerződéskötéskor előre nem látható és a Felek működési körén kívül eső körülmény, amely a Xxxxx által elháríthatatlan, és amely a Szerződés teljesítését akadályozza vagy korlátozza, így különösen: háború, ellenségeskedés, lázadás, forradalom, katasztrófa, továbbá sztrájk, zendülés, tüntetés vagy rendzavarás, kivéve, ha az kizárólag a Vállalkozó alkalmazottaira terjed ki. A Felek mentesülnek a szerződésszegés jogkövetkezményei alól, ha a szerződésszegés vis maiorra vezethető vissza.

15.2. Ha bármelyik Fél úgy véli, hogy vis maior esemény következett be, és ez korlátozza vagy akadályozza a kötelezettségeinek teljesítésében, a lehető legrövidebb időn belül köteles írásban (elsősorban faxon) értesíteni a másik Felet, s közölni vele az esemény

körülményeit, okát és feltehetően várható időtartamát. Ebben az esetben valamennyi érintett teljesítési határidő meghosszabbodik a Xxxxx által nem vitatott vis maior időtartamával.

15.3. A vis maiorról szóló értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó Felet felelősség terheli.

15.4. Ha vis maior körülmény bekövetkezett, mindkét Fél köteles törekedni a Szerződésből eredő kötelezettségeinek folytatólagos teljesítésére, amennyiben az ésszerűen elképzelhető. Amennyiben a vis maior időtartama a [•] napot meghaladja, bármelyik fél jogosult a jelen Szerződést rendes felmondással, [•] napos felmondási idővel megszüntetni.

16. ENGEDMÉNYEZÉS, ÁTRUHÁZÁS

A Megrendelővel szembeni bármilyen követelés átruházása, engedményezése (ide értve annak faktorálását is), illetve bármilyen Megrendelővel szembeni követelésen zálogjog alapítása csak a Megrendelő előzetes írásos jóváhagyásával lehetséges.

Megrendelő ugyanakkor a jelen Szerződést – az annak alapján őt terhelő kötelezettségek és őt illető jogosultságok összességét – harmadik személyre bármikor átruházhatja, amelyhez Vállalkozó a jelen Szerződés aláírásával előzetesen és visszavonhatatlanul hozzájárul. A Vállalkozót a Szerződés átruházásáról értesíteni kell. Az értesítés – amennyiben az nem a Megrendelőtől származik – csak akkor tekinthető joghatályosnak, ha a Megrendelő azt írásban megerősítette. Az értesítésig, illetve az értesítés Megrendelő általi írásbeli megerősítésig a Vállalkozó kizárólag a Megrendelő részére teljesíthet, azt követően pedig kizárólag a Szerződésbe belép harmadik fél részére jogosult teljesíteni.

17. ELJÁRÁS JOGVITA ESETÉN

Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Szerződésből eredő jogvitáikat tárgyalások útján kísérelik meg rendezni. Amennyiben ezek a kezdeményezéstől számított 30 napon belül nem vezetnek eredményre, úgy a Felek bármelyike jogosult bírósági eljárást kezdeményezni a mindenkor hatályos polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező polgári bíróság előtt polgári jogi követelése érvényesítése érdekében.

18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18.1. A Szerződésben nem szabályozott kérdésekre a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a következők az irányadók:

- a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről;

- a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény;az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet;

- az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről;

- a 191/2009 (IX.15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről;

- a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről;

- a 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról;

- a 12/1988 (XII.27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BKM együttes rendelet az egyes nyomvonal jellegű épületszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről;

- 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről.

A Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés vonatkozásában a Vállalkozó általános szerződési feltételeinek (ÁSZF) rendelkezései nem alkalmazandók.

18.2. A Szerződés 3 db egymással mindenben megegyező példányban készült. A Szerződés 2 db eredeti példánya a Megrendelőnél, 1 db eredeti példánya pedig a Vállalkozónál marad.

18.3. Vállalkozó kijelenti és szavatolja továbbá, hogy a jelen Szerződés Vállalkozó általi teljesítése nem jelenti és nem eredményezi bármilyen olyan szerződés vagy kötelezettség megszegését, amely valamely harmadik személlyel kötött szerződés alapján áll fenn, illetőleg valamely harmadik fél tulajdonát képező információ titokban tartására vonatkozik.

18.4. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a jelen Szerződésben meghatározott ellenérték megfizetése ellenében Vállalkozó a jelen Szerződés alapján általa létrehozott bármely szerzői jogi védelem alá eső szellemi termék(ek)re – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) által engedélyezett körben – vonatkozó összes, átruházható szerzői vagyoni jogot átruházza a Megrendelőre. Az átruházott szerzői vagyoni jog a Megrendelőt kizárólagosan, időbeli és területi korlátozás nélkül illeti meg.

Felek rögzítik továbbá, hogy azon szellemi termékek esetén ahol a szerzői vagyoni jog átruházását az Szjt. nem teszi lehetővé Megrendelő az érintett szellemi termék(ek) időbeli, területi és felhasználó számon alapuló bármely korlátozás nélküli kizárólagos felhasználási jogát az átadással megszerzi, felhasználási joga keretében a Megrendelőnek joga van különösen az érintett szellemi terméke(ke)t sokszorosítani, átdolgozni, továbbadni, azt tanulmányokban, üzleti iratokban és / vagy más módon felhasználni, elektronizálni, stb.

Szerződő Xxxxx fentiekre tekintettel rögzítik, hogy a Vállalkozót a jelen Szerződés alapján a Vállalkozó által létrehozott eredménytermék felhasználása tárgyában semminemű jogosultság nem illeti meg.

A jelen pont szerinti szerzői vagyoni jogok ellenértékét a Vállalkozói díj magában foglalja

18.5. Vállalkozó szavatolja, hogy a Megrendelő a Munka eredménytermékének tulajdonjogát harmadik személy jogfenntartásától, szerzői jogi, szabadalmi, minta, know-how és egyéb korlátozástól mentesen megszerzi. A jelen pontban foglaltak megszegéséért a Vállalkozó teljeskörű felelősséget vállal.

18.6. A Felek vállalják, hogy nem tanúsítanak olyan magatartást, mellyel egymás vagy kapcsolt vállalkozásaik jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetnék. Ide tartozik a Szerződés megkötésétől a Felek vagy kapcsolt vállalkozásaik munkajogi állományába tartozó munkavállalók közvetett vagy közvetlen foglalkoztatása is. Ennek biztosítása érdekében a Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződéssel összefüggésben, annak teljesítése során sem a Megrendelőnél, sem annak kapcsolt vállalkozásainál munkaviszonyban lévő alkalmazottat sem közvetlenül, sem közreműködőik útján nem foglalkoztatnak, kivéve, ha ebbe a Megrendelő előzetesen írásban beleegyezett. Ezen szabály megsértése szándékos károkozásnak minősül és a Vállalkozót kártérítési felelősség terheli. A rendelkezés betartását a Megrendelő bármikor jogosult ellenőrizni.

18.7. A Vállalkozó megismerte (xxxxx://xxxxxxxxxx.xx/xxx-xxxxxxx/xxxxxx-xxxxx) és elfogadja a Megrendelő Etikai Kódexét, az abban foglalt értékeket a jogviszony fennállása alatt magára nézve mérvadónak tartja. Kijelenti, hogy vitás eset felmerülésekor a Megrendelő által lefolytatott eljárásban együttműködik a vizsgálókkal. Vállalja, hogy a Megrendelő nevében eljáró személy(ek) Etikai Kódexet sértő cselekményét/cselekményeit jelzi a Megrendelő által működtetett etikai bejelentő és tanácsadó csatornán keresztül.

18.8. Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés hatályon kívül helyez a Felek között a jelen Szerződés tárgyában létrejött minden korábbi – akár írásos, akár szóbeli – megállapodást.

18.9. Amennyiben a jelen Szerződés bármely rendelkezése érvénytelennek vagy végrehajthatatlannak minősülne, úgy a Szerződés e rendelkezés nélkül is érvényesnek és hatályosnak tekintendő, ám az érvénytelen vagy végrehajthatatlan rendelkezést olyan módon kell – tárgyalások útján vagy az irányadó jogszabály szövegének alkalmazásával – módosítani, hogy az a Felek szerződéses gazdasági akaratának a leginkább megfeleljen.

18.10. Vállalkozó nyilatkozik, hogy tulajdonosai, vezető tisztségviselői, valamint jelen Szerződés megkötésében közreműködő alkalmazottai nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban a Megrendelővel, valamint nem közeli hozzátartozói a

Megrendelő vezető tisztségviselőinek és a jelen Szerződés megkötésében közreműködő alkalmazottjainak.

18.11. A Felek kifejezetten rögzítik, hogy jelen Szerződés vonatkozásában a Ptk. 6:63. § (5) bekezdés első mondatának alkalmazását kizárják.

18.12. Vállalkozó a Ptk. 6:209. § (1) bekezdése alapján már most hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Megrendelő a jelen Szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit harmadik személy(ek) részére – kizárólagos választása szerint akár teljesen, akár részlegesen – átruházza a Ptk. 6:208. §-ában foglaltak szerint. A Vállalkozó vállalja, hogy a Megrendelő ez irányú írásbeli megkeresése esetén az előzőektől függetlenül is minden szükséges nyilatkozatot, intézkedést haladéktalanul – de legkésőbb a megkereséstől számított 5 (öt) napon belül - megtesz annak érdekében, hogy a Megrendelő oldalán a jogalanycsere bármely fennakadás és / vagy szükségtelen késedelem nélkül megtörténhessen.

A Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés alapján a Vállalkozó által szolgáltatandó biztosítékokból származó megrendelői jogok harmadik személy részére – egészben vagy részben is – korlátozás nélkül átruházhatók.

18.13. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése alapján Megrendelő nem köthet olyan jogi személlyel érvényesen visszterhes szerződést, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek.

Vállalkozó a Előzményekben hivatkozott beszerzési eljárás során nyilatkozott átláthatóságáról – amely nyilatkozata a jelen Szerződés 14. sz. mellékletét képezi –, és a jelen Szerződés aláírásával is megerősíti, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül.

Vállalkozó tudomásul veszi továbbá, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján létrejött szerződést Megrendelő jogosult azonnali hatállyal felmondani vagy attól elállni.

Megrendelő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani vagy attól elállni, amennyiben a Vállalkozó kikerül az átlátható szervezetek köréből.

18.14. Vállalkozó jelen Szerződést aláíró képviselője a Ptk. 3:31. §-ára is különös figyelemmel a jelen szerződés aláírásával kijelenti és teljeskörű személyes felelősséget vállal azért, hogy a jelen Szerződés vonatkozásában képviseleti joga nincs korlátozva és nyilatkozattétele nincs feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötve. Amennyiben az aláíró nyilatkozattétele feltételhez vagy jóváhagyáshoz van kötve harmadik személyekkel szemben, akkor jelen Szerződés aláírásával nyilatkozik arról, hogy a feltétel bekövetkezett, vagy a szükséges jóváhagyást megszerezte, illetve a korlátozás nem terjed ki a jelen Szerződés megkötésére és aláírására. Szerződő Xxxxx rögzítik, hogy az esetleges korlátozás megszegéséből eredő teljes felelősség az aláírót terheli, a

korlátozás a Megrendelővel szemben nem hatályos és annak semmilyen következménye Megrendelőt nem terheli.

18.15. Adott esetben (amennyiben a Vállalkozó a közbeszerzési eljárás során a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához más szervezet kapacitásaira támaszkodva felelt meg)

Felek rögzítik, hogy a Kbt. 65. § (8) bekezdése alapján az a szervezet, amelynek adatait a jelen Szerződés megkötését megelőző közbeszerzési eljárás során a Vállalkozó a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználta, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel a Megrendelőt a Vállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért károk megtérítéséért.

18.16. Adott esetben [külföldi adóilletőségű Vállalkozó esetén]

Vállalkozó a Kbt. 136. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban visszavonhatatlanul kijelenti, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül. Vállalkozó ezzel kapcsolatos, kifejezett és visszavonhatatlan meghatalmazása jelen Szerződés 15. számú mellékletét képezi.

A fenti Szerződést Xxxxx elolvasás és egységes értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag és cégszerűen aláírták.

Mellékletek:

1. Műszaki Dokumentáció

2. Kivitelezési Dokumentáció

3. Részletes műszaki ütemterv

4. Papír alapú építési napló vezetésére vonatkozó előírások

5. Vállalkozónak a végső árazott költségvetését tartalmazó ajánlata

6. Kapcsolattartó személyek

7. Teljesítésigazolás kiállítására jogosult személyek 8/a. Előleg-visszafizetési garancia minta

8/b. Előleg-visszafizetési kötelezvény minta

9. Jóteljesítési garancia minta

10. Vállalkozó nyilatkozata a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése

a) és b) pontjában foglaltakkal összhangban

11. Nyilatkozat alvállalkozókról

12. Vállalkozó biztosítási kötvényének, feltételeinek és díjfizetésének másolata

13. Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások

14. Nyilatkozat átláthatóságról

15. Meghatalmazás a Kbt. 136.§ (2) bekezdése alapján

Budapest, …………………….	Kelt: …………. , ……………………
……………………………………	……………………………………
Megrendelő	Vállalkozó4

4 Amennyiben a Vállalkozó képviseletében a Szerződést aláíró személy nem érti a magyar nyelvet, úgy kérjük, hogy ezen személy aláírása mellett két tanú az aláírásával igazolja, hogy egyrészt a Szerződést aláíró személy a jelen Szerződést előttük írta alá vagy az aláírást előttük saját aláírásának ismerte el, másrészt legalább a tanúk egyike kifejezetten nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a Vállalkozó képviseletében a Szerződést aláíró személynek a Szerződés tartalmát megmagyarázta. A tanúk esetén kérjük a tanúk nevének, lakóhelyének, aláírásának, valamint az aláírás keltének feltüntetését!

1. számú melléklet

Műszaki Dokumentáció

2. sz. melléklet

Kivitelezési Dokumentáció

Részletes műszaki ütemterv

	Feladat	Határnap
1.	A Munkaterület átadása	A szerződés mindkét fél általi aláírásától számított 7. naptári nap
2.	Telepi gázelosztó hálózat kiépítése, műszaki átadása a területileg illetékes szakmai hatóság (gázszolgáltató) részére. A szociális épületrészekben az új radiátoros fűtési rendszer kialakítása, és üzembe helyezése, az új hőközpontok létesítésével együtt, valamint a kapcsolódó bontási munkák elvégzése (régi radiátoros rendszer, a régi hőközpontok gépészeti berendezései). Az elkészült munkarész műszaki átadás- átvétele (részteljesítés).	A munkaterület átadásától számított 79. naptári nap
3.	A javítócsarnok új fűtési rendszerének kiépítése (a régi rendszer bontásával egyidejűleg), és üzembe helyezése, a napkollektorok telepítése, üzembe helyezése, a bontási munkák befejezése (gőz távvezeték, kazánház gépészeti berendezései, kémény). A kivitelezési munka végátadása.	A munkaterület átadásától számított 150. naptári nap.

Papír alapú építési napló vezetésére vonatkozó előírások

Tekintettel arra, hogy a Szerződés szerinti Munkák nem minősülnek építési engedélyköteles vagy hatósági bejelentéshez kötött tevékenységnek, Felek megállapodnak, hogy papír alapú építési naplót vezetnek az alábbiak szerint:

1. Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

2. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik.

3. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 (tíz) naptári naponként

a) a fővállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető,

b) az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező ellenőrzi, illetve abban észrevételeit rögzíti.

4. Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési naplót megőrzi, illetve ha nem azonos az építtető az ingatlan tulajdonosával, az építmény használatbavételi engedélyét (bejelentését) követően abba - az építmény jókarbantartási munkálatainak elvégzéséhez - az építmény tulajdonosának betekintést biztosít.

5. Az építési naplót a munkaterület átvételekor meg kell nyitni, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően le kell zárni, és azt a munkák megkezdésekor, illetve befejezésekor az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 (tíz) évig meg kell őriznie. A kivitelezési folyamat résztvevői (Megrendelő, Vállalkozó és alvállalkozói, a felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr, stb.) az építési napló vezetési-, ellenőrzési- és bejegyzési kötelezettségüket építési naplóban teljesítik.

6. Az építési naplót a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tartalommal és formában kell vezetni.

7. Az építési naplót magyar nyelven egy eredeti és egy másolati példányban kell vezetni. Az építési napló első példánya a fővállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya az építtetőt illeti meg.

8. Ha az alvállalkozó kivitelező vezeti az építési naplót, az építési napló első példánya az alvállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezőt illeti meg. A naplópéldány átvételét a naplóban el kell ismerni.

9. Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. A hatósági, bírósági eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni.

10. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, akkor erről jegyzőkönyvet kell felvenni és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni.

11. A vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, ha a köztük megkötött szerződésben erről állapodtak meg, az alvállalkozói építési napló vezetését átvállalhatja. Az erről szóló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban kell rögzíteni.

12. Az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehet

a) az építtető, a beruházás lebonyolító,

b) az építési műszaki ellenőr, a tervezői művezető,

c) a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, illetve az alvállalkozó kivitelező,

d) a felelős műszaki vezető,

e) a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság, valamint az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más hatóság,

f) a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor.

13. Az építtető, illetve az építtető megbízása alapján az építési műszaki ellenőr a fővállalkozó kivitelezőnek vagy a felelős műszaki vezetőjének az építőipari kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban az építési naplóban utasítást adhat.

14. Az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplóban a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, illetve annak felelős műszaki vezetője adhat utasítást az építési-szerelési munkával kapcsolatosan.

15. Az építési naplóba bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásával igazolja.

16. Az építési naplóba és mellékleteibe betekinthet

a) az építésügyi (létesítési, műemlék esetén az örökségvédelmi) hatóság,

b) az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított más hatóság,

c) a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi és munkaügyi hatóság,

d) e) az építtetői fedezetkezelő. Az építési napló mellékletei:

a) a jogerős építésügyi hatósági (műemlék esetén örökségvédelmi hatósági) engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció,

b) az ellenőrző hatóságok által készített okiratok,

c) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat,

d) a felmérési napló,

e) a vállalkozó, illetve alvállalkozó kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók,

f) a tervezői művezető által átadott tervrajzok,

g) a megfelelőség igazolások nyilvántartása,

h) a kivitelezéssel kapcsolatos mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembehelyezési vizsgálati tanúsítványokat, egyéb jegyzőkönyvek, tervrajzok, számítások és okiratok,

i) az alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő - vele szerződéses viszonyban álló - további alvállalkozó kivitelező adatai.

Az építési napló címoldalból, sorszámozott és azonosító jellel ellátott nyilvántartási rész lapokból és folyamatosan számozott naplórészből áll.

Az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni vagy a bejegyzést eltávolítani.

Az építési napló nyilvántartási rész lapjait az építési napló megnyitásakor kell kitölteni és a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe sorszám és azonosító jel szerint nyilvántartásba venni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell felvezetni és a nyilvántartási részhez csatolni. A nyilvántartási rész lapjait annak kitöltésekor dátummal kell ellátni, valamint az építtetőnek és a fővállalkozó kivitelezőnek - ha az építési naplót az alvállalkozó kivitelező vezeti a vállalkozó kivitelezőnek és az alvállalkozó kivitelezőnek - alá kell írnia.

17. Az építési napló mellékleteiről az építési napló nyilvántartási részében sorszámozott jegyzéket kell vezetni.

18. A naplórészt naponta kell vezetni, naprakész állapotban kell tartani. A naplórész "napi jelentés" rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni.

19. Ha egy építmény építőipari kivitelezése során több egymást követő naplórész megnyitására van szükség, mert a naplórész betelt, a naplórész köteteket folytatólagosan római számmal kell sorszámozni, és minden naplórész oldalon a sorszámozás előtt a kötet sorszámát is fel kell tüntetni. A betelt naplórész kötet lezárásának, valamint az új kötet megnyitásának dátumát a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe be kell jegyezni.

20. A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni. A bejegyzéseket az aláírás után naponta vízszintes vonallal le kell zárni.

21. A naplórész a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti napi jelentésből és eseti bejegyzésekből áll.

22. Az építési napló alvállalkozókról vezetett nyilvántartási része tartalmazza a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező szerződéses kötelezettsége teljesítésében részt vevő, vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező megnevezését, székhelyét, adószámát, vállalkozói engedélyének vagy cégbírósági bejegyzésének számát, nyilvántartási számát, az általuk vállalt kivitelezési tevékenység rövid meghatározását, a kivitelezési tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját, a fizetési határidőt, az adatok helyességének igazolásaként az alvállalkozó cégszerű aláírását. A vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező a vele szerződött alvállalkozó kivitelezők nyilvántartását - azok tevékenysége megkezdésétől - köteles vezetni, melyből egy példányt a vállalkozó kivitelező a kivitelezési tevékenységéért ellenszolgáltatási kötelezettséget vállaló szerződő félnek köteles átadni.

23. Az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő minden vállalkozó kivitelező építési naplója a közreműködő alvállalkozókról tartalmazza

a) a vállalkozó kivitelező által szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésében közreműködő, vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező 22. pont szerinti adatait (építési napló nyilvántartási rész), és

b) a vállalkozó kivitelezővel szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő, vele szerződéses viszonyban álló további alvállalkozó kivitelező adatait (építési napló melléklete).

Budapest, …………………….	Kelt: …………, …………………….
……………………………………	……………………………………
Megrendelő	Vállalkozó

Vállalkozónak a végső árazott költségvetését tartalmazó ajánlata

6. sz. melléklet

Kapcsolattartó személyek

Megrendelő:

Név, beosztás: ……………………………………………….

Telefon: ………………………………………………………

E-mail: ……………………………………………………….

Név, beosztás: ……………………………………………….

Telefon: ………………………………………………………

E-mail: ……………………………………………………….

Vállalkozó:

Név, beosztás: ……………………………………………….

Telefon: ………………………………………………………

E-mail: ……………………………………………………….

Név, beosztás: ……………………………………………….

Telefon: ………………………………………………………

E-mail: ……………………………………………………….

7. sz. melléklet

Teljesítésigazolás kiállítására jogosult személy(ek)

Név, beosztás: ……………………………………………….

Telefon: ………………………………………………………

E-mail: ……………………………………………………….

Név, beosztás: ……………………………………………….

Telefon: ………………………………………………………

E-mail: ……………………………………………………….

8/a. sz. melléklet

ELŐLEG-VISSZAFIZETÉSI GARANCIA MINTA

A garancia kedvezményezettjének neve, címe:

MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Garanciaszám:

Garancia nyilvántartási száma:

Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Bankszámlaszáma (EUR): 12001008-01044118-00300006

IBAN (EUR): XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000

Bankszámlaszáma (HUF): 12001008-00154206-00500001

IBAN (HUF): XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000

Adószáma: 13834492-2-44 Közösségi adószám: HU13834492

Statisztikai jelzőszáma: 13834492-4910-114-01 Cégjegyzékszám: Cg.00-00-000000

Tárgy: Előleg-visszafizetési garancia

Tudomásunk van arról, hogy a (székhely/cím:

.........................., a cégjegyzék helye és száma:..................., Cg. ) (a továbbiakban: Megbízó)

"……………………….” tárgyban, …………….. napon, számon Vállalkozási szerződést (a

továbbiakban: Szerződés) köt Önökkel.

Tudomással bírunk arról továbbá, hogy Xxxx a Szerződésben előleg-visszafizetési bankgarancia rendelkezésre bocsátását is előírták.

A Megbízó megbízása alapján ezennel a Bank 5 (cím: ……………., a cégjegyzék helye és száma:

..................., Cg ) (továbbiakban: Bank ) előleg-visszafizetési garanciát vállalunk az Önök javára

legfeljebb.........,-HUF, azaz Forint

erejéig, az alábbiak szerint:

E garanciavállalás alapján a Bank feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal arra, hogy az Önök első írásbeli felszólítására, az alapjogviszony vizsgálata nélkül, a Bank vagy bármely más fél által támasztott jogi kifogás vagy vita ellenére, az Önök javára az Önök által megjelölt összegben - legfeljebb azonban a jelen garancia fent megjelölt keretösszege erejéig – 5 (öt) banki munkanapon belül fizetést teljesít, amennyiben a Bank ………………. címére küldött írásbeli felszólításukban úgy nyilatkoznak, hogy az Önök által követelt összeg azért vált esedékessé, mert a Megbízó az előleg összegét a Szerződés céljával és tartalmával nem összeegyeztethető módon használta fel vagy hasznosította és/vagy a garancia meghosszabbítására és/vagy kicserélésére vonatkozó kötelezettségét határidőben nem teljesítette.

Az igénybejelentés az Önök számlavezető hitelintézetén keresztül nyújtandó be, a rajta szereplő cégszerű aláírás hitelességének igazolásával, valamint a bankgarancia eredeti példányának bemutatásával.

Jelen bankgarancia igénybevétele csak azt követően lehetséges, hogy az előleg teljes összege a Megbízó nálunk vezetett … sz. számláján a jelen bankgarancia számára való hivatkozással jóváírásra került.

5Amennyiben a Teljesítési garanciát biztosító nyújtja, úgy a mintában a „Pénzügyi intézmény” helyett a „Biztosító” fogalmat kell használni.

Jelen garancia keretösszege a garancia alapján teljesített kifizetésekkel automatikusan csökken.

Ezen garancia ..-ig marad hatályban.

A garanciaigény bejelentésnek legkésőbb a lejárat napjának – ha e nap munkaszüneti vagy bankszünnap, úgy az ezt megelőző banki munkanap – …h-ig kell megérkeznie a Bankhoz.

Ezen időponton túl beérkezett igénybevételre a Bank fizetést nem teljesít, a fenti időpontot követően a jelen bankgarancia minden külön jognyilatkozat nélkül automatikusan hatályát veszti, azaz annak alapján a Bankot fizetési kötelezettség nem terheli, függetlenül attól, hogy a bankgarancia eredeti példánya Önöknél marad.

A garancia – a fent jelzett határnapot megelőzően is – megszűnik, ha Önök egy cégszerűen aláírt nyilatkozatban a jelen kötelezettség-vállalásunk alól felszabadítják a Bankot.

Amennyiben Önök a Megbízóval abban állapodnak meg, hogy a Megbízó személyét a Szerződés módosításával megváltoztatják, a Bank a jelen bankgarancia alapján fizetést kizárólag abban az esetben teljesít, ha a Megbízó jogutódlásához a garancia megbízási szerződés és a jelen bankgarancia módosításával hozzájárul.

A jelen Előleg-visszafizetési garanciára a magyar jog előírásai irányadók. A jelen Előleg-visszafizetési garanciából vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkező bármely jogvita tekintetében a mindenkor hatályos, a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság jogosult eljárni.

Felek az előzőek korlátozása nélkül a félreértések elkerülése érdekében rögzítik, hogy a jelen Előleg- visszafizetési garanciából fakadó vagy azzal összefüggő jogviták tekintetében a magyar bíróságok rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.

Dátum:

Bank / Biztosító

8/b. sz. melléklet

ELŐLEG-VISSZAFIZETÉSI KÖTELEZVMÉNY MINTA

Kötelezvényszám: ……………………..

Biztosító (Készfizető kezes) neve: …………………………

címe: ………………………...

Szerződő (Kötelezett) neve: ………………………..

címe: ………………………..

Kedvezményezett (Jogosult): neve, székhelye, számlavezető pénzintézete, bankszámlaszáma, adószáma: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság; 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.

Bankszámlaszáma (EUR): 12001008-01044118-00300006

IBAN (EUR): XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000

Bankszámlaszáma (HUF): 12001008-00154206-00500001

IBAN (HUF): XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000

Adószáma: 13834492-2-44 Közösségi adószám: HU13834492

Statisztikai jelzőszáma: 13834492-4910-114-01 Cégjegyzékszám: Cg.00-00-000000

A Szerződő értesített bennünket az alábbi Vállalkozási szerződés (továbbiakban: Szerződés) megkötéséről: Szerződéses Felek: MÁV-START Zrt. – …………………… ………….

Szerződés kelte, száma, megnevezése: ……………………

Szerződésben foglalt szolgáltatás megjelölése: ……………………….

Tájékoztatott továbbá a Szerződő arról, hogy a Szerződésben kapott előleg visszafizetésére

………………,- HUF összegű – előleg-visszafizetési kötelezvénnyel kell biztosítania.

A fentiekre tekintettel a Készfizető kezes a Szerződő írásbeli felhívására a Kedvezményezett javára jelen kötelezvényt állítja ki.

A kötelezvény keretösszege: HUF ……………..,- azaz forint.

E kötelezvény alapján a Készfizető kezes feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal arra, hogy az Önök első írásbeli felszólítására, az alapjogviszony vizsgálata nélkül, a Készfizető kezes vagy bármely más fél által támasztott jogi kifogás vagy vita ellenére, az Önök javára az Önök által megjelölt összegben – legfeljebb azonban a jelen garancia fent megjelölt keretösszege erejéig –azonnal fizetést teljesít, amennyiben a Készfizető kezes címére küldött írásbeli felszólításukban úgy

nyilatkoznak, hogy az Önök által követelt összeg azért vált esedékessé, mert a Kötelezett az előleg összegét a Szerződés céljával és tartalmával nem összeegyeztethető módon használta fel vagy hasznosította és/vagy a garancia meghosszabbítására és/vagy kicserélésére vonatkozó kötelezettségét határidőben nem teljesítette.

A Készfizető kezes kijelenti, hogy a Kötelezvényben vállalt készfizető kezességet úgy kell érteni, ahogy azt a Ptk. 6:420. § szabályozza, azzal, hogy a Készfizető kezes nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a Kötelezett érvényesíthet a Kedvezményezettel szemben, és saját, Kedvezményezettel szembeni, egyéb jogviszony(ok)ból származó igényeit sem jogosult beszámítani a Kedvezményezettel szemben.

A kötelezvény összege a Készfizető kezes szolgáltatásának a jelen kötelezvényre vonatkozó felső határa, s a Készfizető kezes jelen kötelezvény alapján fennálló fizetési kötelezettsége minden, a Kötelezvény alapján teljesített kifizetés összegével automatikusan csökken.

A kötelezvény alapján a Készfizető kezes kötelezettségvállalása napján szűnik meg.

A kötelezvény igény bejelentésnek legkésőbb a lejárat napjának –ha e nap munkaszüneti vagy bankszünnap, úgy az ezt megelőző banki munkanap – …h-ig kell megérkeznie a Készfizető kezeshez.

Ezen időponton túl beérkezett igénybevételre a Készfizető kezes fizetést nem teljesít, a fenti időpontot követően a jelen kötelezvény minden külön jognyilatkozat nélkül automatikusan hatályát veszti, azaz annak alapján a Készfizető kezest fizetési kötelezettség nem terheli, függetlenül attól, hogy a kötelezvény eredeti példánya Önöknél marad.

A kötelezvény – a fent jelzett határnapot megelőzően is– megszűnik, ha Önök egy cégszerűen aláírt nyilatkozatban a jelen kötelezettség-vállalásunk alól felszabadítják a Készfizető kezest.

A jelen Előleg-visszafizetési kötelezvényre a magyar jog előírásai irányadók. A jelen Előleg-visszafizetési kötelezvényből vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkező bármely jogvita tekintetében a mindenkor hatályos, a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság jogosult eljárni.

Felek az előzőek korlátozása nélkül a félreértések elkerülése érdekében rögzítik, hogy a jelen Előleg- visszafizetési kötelezvényből fakadó vagy azzal összefüggő jogviták tekintetében a magyar bíróságok rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.

……………, 201................

(Biztosító)

9. sz. melléklet

JÓTELJESÍTÉSI GARANCIA MINTA

Garanciaszám:

Garancia nyilvántartási száma:

A garancia kedvezményezettjének neve,címe:

MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt 54-60.

Bankszámlaszáma (EUR): 12001008-01044118-00300006

IBAN (EUR): XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000

Bankszámlaszáma (HUF): 12001008-00154206-00500001

IBAN (HUF): XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000

Adószáma: 13834492-2-44 Közösségi adószám: HU13834492

Statisztikai jelzőszáma: 13834492-4910-114-01 Cégjegyzékszám: Cg.00-00-000000

Tárgy: teljesítési bankgarancia

Tudomásunk van arról, hogy a (székhely/cím:

.........................., a cégjegyzék helye és száma:..................., Cg. ) (a továbbiakban: Megbízó)

"……………………….” tárgyban, …………….. napon, számon Vállalkozási szerződést (a

továbbiakban: Szerződés) köt Önökkel.

Tudomással bírunk arról továbbá, hogy Önök a Szerződésben jóteljesítési bankgarancia rendelkezésre bocsátását is előírták.

A Megbízó megbízása alapján ezennel a Pénzügyi intézmény 6 (cím , a cégjegyzék helye és

száma: ..................., Cg… ) (továbbiakban: Bank ) jóteljesítési garanciát vállalunk az Önök javára

legfeljebb.........,-HUF, azaz Forint.

erejéig, az alábbiak szerint:

E garanciavállalás alapján a Bank feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal arra, hogy az Önök első írásbeli felszólítására, az alapjogviszony vizsgálata nélkül, a Bank vagy bármely más fél által támasztott jogi kifogás vagy vita ellenére, az Önök javára az Önök által megjelölt összegben - legfeljebb azonban a jelen garancia fent megjelölt keretösszege erejéig – 5 (öt) banki munkanapon belül fizetést teljesít, amennyiben a Bank ………………. címére küldött írásbeli felszólításukban úgy nyilatkoznak, hogy az Önök által követelt összeg azért vált esedékessé, mert a Megbízó a Szerződés szerinti jótállási kötelezettsége teljesítését a saját érdekkörében felmerült ok miatt meg sem kezdte vagy megkezdte ugyan, de nem fejezte be és/vagy a garancia meghosszabbítására és/vagy kicserélésére vonatkozó kötelezettségét határidőben nem teljesítette.

6Amennyiben a Teljesítési garanciát biztosító nyújtja, úgy a mintában a „Pénzügyi intézmény” helyett a „Biztosító” fogalmat kell használni.

Az igénybejelentés az Önök számlavezető hitelintézetén keresztül nyújtandó be, a rajta szereplő cégszerű aláírás hitelességének igazolásával, valamint a bankgarancia eredeti példányának bemutatásával.

Jelen garancia keretösszege a garancia alapján teljesített kifizetésekkel automatikusan csökken.

Ezen garancia ..-ig marad hatályban.

A garanciaigény bejelentésnek legkésőbb a lejárat napjának –ha e nap munkaszüneti vagy bankszünnap, úgy az ezt megelőző banki munkanap – …h-ig kell megérkeznie a Bankhoz .

Ezen időponton túl beérkezett igénybevételre a Bank fizetést nem teljesít, a fenti időpontot követően a jelen bankgarancia minden külön jognyilatkozat nélkül automatikusan hatályát veszti, azaz annak alapján a Bank fizetési kötelezettség nem terheli, függetlenül attól, hogy a bankgarancia eredeti példánya Önöknél marad.

A garancia – a fent jelzett határnapot megelőzően is –megszűnik, ha Önök egy cégszerűen aláírt nyilatkozatban a jelen kötelezettség-vállalásunk alól felszabadítják a Bankot.

Amennyiben Önök a Megbízóval abban állapodnak meg, hogy a Megbízó személyét a Szerződés módosításával megváltoztatják, a Bank a jelen bankgarancia alapján fizetést kizárólag abban az esetben teljesít, ha a Megbízó jogutódlásához a garancia megbízási szerződés és a jelen bankgarancia módosításával hozzájárul.

A jelen Jóteljesítési garanciára a magyar jog előírásai irányadók. A jelen Jóteljesítési garanciából vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkező bármely jogvita tekintetében a mindenkor hatályos, a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság jogosult eljárni.

Dátum:

Bank

10. sz. melléklet

Vállalkozó nyilatkozata a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése

a) és b) pontjában foglaltakkal összhangban

11. számú melléklet

Nyilatkozat alvállalkozókról

Alulírott ………………….(név), a ……………………………. (cégnév) (székhely:……………………..; cégjegyzékszám: ;

adószám:………………………..) arra jogosult képviselőjeként - …-jaként

(beosztás) – polgári és büntetőjogi felelősségem tudatában, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (Kbt.) foglaltakkal összhangban visszavonhatatlanul kijelentem, hogy a (cégnév), mint vállalkozó és a MÁV-START Zrt., mint megrendelő

között a……………………………… tárgyában …………………..(dátum) napján kötött vállalkozási szerződés teljesítésében a ……………………… (cégnév) részéről a teljesítésbe bevontan az alábbi alvállalkozók vesznek részt, továbbá kijelentem, hogy ezen alvállalkozók nem állnak a Kbt. és a hivatkozott vállalkozási szerződés megkötését megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.

Alvállalkozó 1.7

Az alvállalkozó megnevezése:

Képviselőjének neve:

Székhely:

Cégjegyzékszám:

Adószám Telefon:

Telefax:

A teljesítés azon része, melyhez az alvállalkozó igénybevételre kerül:

Az alvállalkozó teljesítésének aránya a vállalkozási szerződés teljes értékéhez viszonyítottan:

Az alvállalkozó megrendelő részére történő bejelentésének időpontja: közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozó / a szerződéskötésig megnevezett alvállalkozó / a szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe ………………. (dátum) napjától bevont alvállalkozó8

Alvállalkozó 2.

Az alvállalkozó megnevezése: Képviselőjének neve: Székhely:

7 Értelemszerűen annyi alvállalkozó vonatkozásában töltendő ki, ahány alvállalkozó a teljesítésben részt vesz.

8 A megfelelő rész aláhúzandó. A szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe bevont alvállalkozó bejelentése esetén a dátum is kitöltendő, mely nem lehet korábbi, mint a nyilatkozat megrendelő részére történő bejelentésének napja!

Cégjegyzékszám:

Adószám Telefon:

Telefax:

A teljesítés azon része, melyhez az alvállalkozó igénybevételre kerül:

Az alvállalkozó teljesítésének aránya a vállalkozási szerződés teljes értékéhez viszonyítottan:

Az alvállalkozó megrendelő részére történő bejelentésének időpontja: közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozó / a szerződéskötésig megnevezett alvállalkozó / a szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe ………………. (dátum) napjától bevont alvállalkozó9

Alvállalkozó 3.

Az alvállalkozó megnevezése:

Képviselőjének neve:

Székhely:

Cégjegyzékszám:

Adószám Telefon:

Telefax:

A teljesítés azon része, melyhez az alvállalkozó igénybevételre kerül:

Az alvállalkozó teljesítésének aránya a vállalkozási szerződés teljes értékéhez viszonyítottan:

Az alvállalkozó megrendelő részére történő bejelentésének időpontja: közbeszerzési eljárásban megnevezett alvállalkozó / a szerződéskötésig megnevezett alvállalkozó / a szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe ………………. (dátum) napjától bevont alvállalkozó10

(keltezés – hely, idő) ……………….., 201………………..

………………… (cégnév)

Vállalkozó (képviselő neve) (képviselő beosztása)

[cégszerű aláírás szükséges]

9 A megfelelő rész aláhúzandó. A szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe bevont alvállalkozó bejelentése esetén a dátum is kitöltendő, mely nem lehet korábbi, mint a nyilatkozat megrendelő részére történő bejelentésének napja! 10 A megfelelő rész aláhúzandó. A szerződéskötést követően megnevezett és a teljesítésbe bevont alvállalkozó bejelentése esetén a dátum is kitöltendő, mely nem lehet korábbi, mint a nyilatkozat megrendelő részére történő bejelentésének napja!

12. számú melléklet

Vállalkozó biztosítási kötvényének, feltételeinek és díjfizetésének másolata

13. sz. melléklet

Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások

A Szerződés teljesítése során munkavédelmi kérdésekben az alábbi személyek jogosultak kapcsolattartásra:

1.1 Megrendelő munkavédelmi szervezetének képviseletében:

Szervezet: MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Humán Üzletág Munkavédelem Név:

Telefon:

E-mail:

A Szerződés teljesítése során környezetvédelmi kérdésekben az alábbi személyek jogosultak kapcsolattartásra:

1.2 Megrendelő környezetvédelmi szervezetének képviseletében:

Szervezet:

MÁV Szolgáltató Központ Zrt. BLÜ Környezetvédelem

Név: Telefon:

E-mail:

I. MUNKAVÉDELEM

1. Általános rendelkezések

1.1. Vállalkozó tudomásul veszi, és kötelezettséget vállal, hogy a munkabiztonsági szabályokat a Szerződés teljesítése során betartja.

Vállalkozó köteles betartani a tervezési és kivitelezési munkák során a hatóság, szakhatóság által kiadott valamennyi munkabiztonsági, környezetvédelmi tárgyú dokumentumban (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) foglalt követelményeket.

1.2. Az 1.1. pontban meghatározott kötelezettség kiterjed mind a Vállalkozóra, mind a Vállalkozó alvállalkozóira, és minden olyan személyre, aki a Szerződés teljesítése érdekében a MÁV Zrt. területére belép (továbbiakban együttesen: „Vállalkozó”)

Vállalkozó a kivitelezési munkáknál biztonsági és egészségvédelmi koordinátort köteles foglalkoztatni, akinek a nevét és elérhetőségét a kivitelezési munkák megkezdése előtt 5 munkanappal a

MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Szervezet (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 54-60.) részére köteles bejelenti.

1.3. Vállalkozó valamennyi engedélyezési-, bírálati-, kiviteli- megvalósulási tervdokumentáció készítésekor és a kivitelezés során köteles folyamatosan kapcsolatot tartani munkabiztonsági kérdésekben a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Szervezetével.

1.4. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a jelen megállapodásban meghatározott munkavédelmi követelményeket érvényesíti a vele szerződéses jogviszonyban álló további Vállalkozókkal, megbízottakkal (alvállalkozó, közúti fuvarozó, szakértő stb.) szemben, amennyiben azokkal a MÁV-START Zrt. (MÁV Zrt.) munkaterületén végeztet a Szerződés teljesítésével összefüggő munkát vagy szolgáltatást.

1.5. Jelen megállapodás nem tartalmazza azokat a – jogszabályban, kötelező szabványokban, biztonsági szabályzatokban előírt – munkavédelmi szabályokat, amelyek vonatkozó előírásait a Feleknek – jelen megállapodástól függetlenül is – ismerni és alkalmazni kell (pl. munkaköri alkalmasság, emelőgép biztonsági szabályzat, kémiai anyagok biztonsága stb.). Vállalkozó nyilatkozik, hogy valamennyi, a Szerződéssel kapcsolatos jogszabályt, illetve szabályzatot, kötelező szabványt ismeri – ideértve a munkavédelemre vonatkozó valamennyi jogszabályt, biztonsági előírást stb. is – és ezek betartására jelen megállapodás aláírásával kötelezettséget vállal.

1.6. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a munkavégzéshez csak munkabiztonsági szempontból megfelelő állapotban lévő helyiséget, technológiai csatlakozású berendezést (pl. hatásos érintésvédelemmel ellátott villamos dugaszoló aljzatot, vízvételezési lehetőséget, stb.), gépeket, berendezéseket, eszközöket (pl. előírás esetén érvényes vizsgálati, üzemeltetési dokumentációk megléte stb.) használhat, alkalmazhat.

Az átadott eszközökkel végzett munka személyi feltételeit, valamint a munkaeszköz

használatának időtartama alatt a munkaeszközre vonatkozó vizsgálati, karbantartási kötelezettséget – eltérő megállapodás hiányában – a Vállalkozó köteles biztosítani, illetve teljesíteni.

1.7. Állomási területen Vállalkozó köteles az átadott munkaterületet a munkavégzés időtartama alatt a közforgalom elől elzárt csatlakozási pontnál jól érzékelhetően jelölni.

1.8. Felek az átvett-átadott munkaterület munkabiztonsági állapotáról írásban nyilatkoznak, megállapításaikat a munkabiztonsági szabályokban foglaltaknak megfelelően rögzítik.

1.9. Az átadott-átvett munkaterület, valamint az ott lévő berendezések, eszközök, létesítmények biztonsági állapotának megőrzéséről, munkavédelmi szabályokban meghatározott kötelezettségek teljesítéséről a Vállalkozó gondoskodik, és felel az ennek elmulasztásából eredő kárért.

1.10. A Vállalkozó az átadási jegyzőkönyvben meghatározott időpont után – vagy bármely okból ettől eltérő időpontban – a munkaterület a munkabiztonsági állapotáról szóló írásbeli nyilatkozattal köteles visszaadni. A Vállalkozó a munkaterület visszaadásának meghatározott időpontjában várható módosítási igényét is köteles írásban jelezni, amelynek – közös megegyezéssel történő – módosítását Feleknek írásban kell rögzíteni.

1.11. A MÁV-START Zrt. (MÁV Zrt.) a munkaterületet – alvállalkozó bevonása esetén – is a Vállalkozó részére adja át, illetve a Vállalkozótól veszi vissza.

2. Közlekedés, anyagmozgatás, szállítás a vasúti vágányok között

2.1. A vasúti vágányok közötti és a vasúti vágányokat keresztező közlekedésnél a Vállalkozó az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról szóló 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelet 1. számú és 2. számú melléklet szerint köteles eljárni.

2.2. Vállalkozó tudomásul veszi, ha a közlekedés a vasúti vágányok között, vagy azokat keresztezve anyagmozgatás, szállítás céljából történik, be kell tartani a 2.1. pontban leírtakat valamint a „Biztonsági szabályok a vasúti vágányok közötti és a vasúti vágányokat keresztező anyagmozgatásnál, szállításnál” tárgyú rendelkezéseket.

2.3. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy a 2.1. és 2.2 pontban megjelölt utasításokat alvállalkozói, teljesítési segédei stb. részére átadja.

3. Munkavégzés

3.1. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a munkavégzés – a belépési engedélyen kívül – csak írásbeli engedély birtokában kezdhető meg, ha egyéb biztonsági szabályok azt kötelezővé teszik

(pl. villamos felsővezetékkel ellátott pályarészen végzett munkáknál, illetve rakodásnál).

3.2. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy munkavégzésnél a Megrendelő szakmai utasításaiban, biztonsági szabályzatokban, egyéb kötelező előírásokban meghatározott

biztonsági követelményektől eltérő, a személyi biztonságot csökkentő feltételeket nem enged meg.

3.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a villamos vontatási berendezések közelében az idevonatkozó szakmai utasításokban (E.101., E.102.) foglaltaknak megfelelően köteles munkát végezni.

4. Felügyelet alatt végezhető munkák és feltételei

4.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy ha a részére átadott munkaterület a vasúti egyéb technológia területektől munka és közlekedésbiztonsági szempontból szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem választható le, a munkavégzést a Vállalkozó részéről munkabiztonsági feladatokat összehangoló (felügyelő) személyt köteles kijelölni.

4.2. A munkavégzés munkabiztonsági szempontból történő összehangolását (felügyeletét) ellátó személy a munkavállaló(k) felügyeletét köteles úgy ellátni, hogy a munkavégzést, azt ellátó személyek személyi biztonságát, egészségét és a forgalom lebonyolítását ne veszélyeztesse. A felügyeletet ellátó személyt a munkáltatója más tevékenységgel is megbízhatja, ha a felügyelet ellátása nem igényel folyamatos jelenlétet vagy odafigyelést.

4.3. A felügyelet ellátásával, tevékenységek munkabiztonsági szempontból történő összehangolásával megbízott munkavállaló a közlekedésbiztonságára vonatkozó utasításokat köteles betartani és betartatni.

4.4. Ha felügyeletet ellátó, a tevékenységeket munkabiztonsági szempontból összehangoló személy a MÁV-START Zrt. és/vagy a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalója, a felügyelet kizárólag vasútüzemi munkák jellegéből adódó biztonsági szabályok betartására irányul, de jogosult az általa aggályosnak vagy veszélyesnek ítélt esetekben is a 6.1. pontban meghatározottak szerint eljárni. A felügyelet ellátó felelőssége és kötelezettsége nem terjed ki a Vállalkozó – a Szerződésben foglaltak teljesítésére irányuló – szakirányú és egyéb tevékenységére vonatkozó biztonsági előírások és az elvárható ismeretekből következő magatartási szabályok betartásának ellenőrzésére vagy betartatására.

4.5. A felügyelet ellátásával csak a tevékenység jellegének megfelelő, a felügyelet ellátására szakmailag és orvosilag alkalmas személy bízható meg.

4.6. A felügyeletet ellátó személy köteles a helyszínen vagy a helyszín áttekintésre alkalmas helyen tartózkodni, ha a munkavégzés jellege, a munkaterület áttekinthetősége, illetve a vasútüzemi és a szolgáltatásait igénybe vevők biztonsága ezt szükségessé teszi. Ha helyszín áttekinthetősége nem oldható meg, a felügyeletet ellátó személy és a távolabb tartózkodók között rádióval vagy más alkalmas módon kell a kommunikációt biztosítani.

4.7. Ha munkaterület a vasút zárt területétől nem választható el, a kiállított munkaengedély birtokában szabad csak munkát végezni. A munkaengedély idő előtti visszavonásáról a Vállalkozót írásban kell értesíteni.

4.8. A 4.7. pontban meghatározott esetekben a munkavégzés munkavédelmi szempontból történő összehangolását végző felügyeletet a Vállalkozó vasúti szakképzettséget igénylő

esetekben is elláthatja, ha rendelkezik a vasúti, vagy egyéb szakképzettséget igénylő (pl. vonatvezető, mozdonyvezető, pályamester, távközlőmester, blokkmester, figyelőőr, tolatásvezető stb.) tevékenységhez megfelelő szakképzettséggel, érvényes vizsgával, vizsgákkal és egyéb kötelező feltételekkel (pl. vonalismeret, helyismeret, orvosi alkalmasság stb.), valamint a szakképzettség és egyéb kötelező feltételek meglétét hitelt érdemlően igazolta.

5. Ellenőrzés

5.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. ellenőrzésre jogosult munkavállalója a technológiai, személy és közlekedésbiztonságot befolyásoló előírások betartását jogosult ellenőrizni az átadott, elválasztott munkaterületen.

5.2. Az ellenőrzés megkezdése előtt a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. munkavállalója ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.

5.3. A Vállalkozó az 5.1. és 5.2. pontokban foglaltakat köteles saját munkavállalói, illetve alvállalkozó tudomására hozni.

5.4. Vállalkozó – vasúti szakképzettséget igénylő – vasúti munkavégzéshez szükséges személyi feltételek teljesülését alvállalkozói vonatkozásában köteles ellenőrizni.

6. A munkavégzés felfüggesztése

6.1. Ha a foglalkoztatás, a munkaeszközök használata, vagy a biztonsági intézkedések betartásának hiánya a MÁV Csoport munkavállalóit, ügyfeleit, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyezteti, úgy a felügyeletet ellátó, az ellenőrzésre jogosult, illetve a Vállalkozó erre feljogosított munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja.

6.2. A munkavégzés leállítását az elrendelő Félnek írásban a Felek tudomására kell hozni.

6.3. A Vállalkozó képviselője köteles a munkavégzés leállítására vonatkozó elrendelést tudomásul venni, valamint Vállalkozó jelen megállapodás aláírásával , a munkavégzés leállítására vonatkozó jogosultságát kifejezetten tudomásul veszi.

7. Oktatás

7.1. A Vállalkozó vezetőit és/vagy megbízottjait (legfeljebb 6 főt) a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. képviseletében eljáró munkavállalója vagy megbízottja bizonyíthatóan köteles a tevékenységéhez kapcsolódó közlekedésbiztonsági és helyi körülményekből adódó veszélyekről kioktatni. Az oktatás tényét oktatási naplóban, vagy más – azonos adatokat tartalmazó módon – kell rögzíteni, amelyet a Vállalkozó valamint a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. képviselője aláírással köteles igazolni (oktató neve, munkaköre, oktatásra kötelezettek neve, születési helye, ideje, oktatás tárgya, oktatás ideje).

7.2. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az általa végzett munka technológiájából adódó munkavédelmi ismeretek, valamint a végzett munkára vonatkozó országos érvényű biztonsági

szabályzatok, jogszabályok, szabványok nem képezik a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. által megtartott oktatás tárgyát.

7.3. Az oktatást végzőt a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Munkavédelem Területi Szolgáltató Központ területi munkabiztonsági szakmai vezetője (adatai e melléklet 1.2 pontjában) jelöli ki.

7.4 A Vállalkozó munkavállalóinak munkavédelmi oktatására a Vállalkozó kötelezettséget vállal.

7.5. A Vállalkozóval szerződéses jogviszonyban álló vállalkozók (alvállalkozók, fuvarozók) munkavédelmi oktatásáról a Vállalkozó köteles gondoskodni jelen munkavédelmi megállapodásban foglaltak, továbbá a Vállalkozó részére szervezett munkavédelmi oktatáson elhangzottak valamint az esetlegesen részére rendelkezésére bocsátott oktatási segédanyag alapján. A Vállalkozó a saját munkavállalói munkavédelmi oktatására – térítés ellenében – a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-től oktatót kérhet. Ebben az esetben az oktatás tartalmát és formáját külön szerződésben kell meghatározni.

8. Több külső vállalkozó egyidejű munkavégzése a MÁV Zrt. területén

8.1. Olyan munkahelyen, ahol különböző külső vállalkozók (munkáltatók) alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a munkavégzés, illetve a munkaterület szervezési vagy egyéb intézkedésekkel nem határolható el, a munkavégzés munkabiztonsági szempontból történő összehangolásáért a Vállalkozó helyszíni vezetője felel.

9. Balesetek, rendkívüli események

9.1. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy köteles a személyi sérüléssel járó és/vagy csak dologi kár követelményű baleseteket és veszélyeztetéseket a MÁV-START Zrt. képviseletében eljáró Szolgáltató szerv részére (adatai e melléklet 1.2 pontjában) azonnal bejelenteni, amennyiben a bekövetkezett esemény a MÁV Csoport eszközeivel vagy munkavállalóinak tevékenységével összefüggésbe hozható, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a MÁV Csoport alkalmazottjainak vagy ügyfeleinek személyi biztonságát veszélyezteti.

9.2. Munkabaleset vagy veszélyeztetés esetén a Felek közös vizsgálatot kezdeményezhetnek, amelynek minden fél köteles eleget tenni, és a vizsgálathoz indokoltan szükséges és a vizsgálatot végzők által írásban pontosan megjelölt okiratokat a Felek kötelesek a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsátani.

10. Záró rendelkezések

10.1. Vállalkozó köteles írásban jognyilatkozatot tenni arról, hogy a munkát munkabiztonsági szempontból jelen mellékletben foglaltak szerint végzi, illetve végezteti munkavállalóival és képviselőivel.

10.2. A munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban, valamint a tervekben és a hatósági határozatokban foglalt munkabiztonsági szabályok nem vagy nem megfelelő tejesítéséből

eredő a

MÁV Csoport-ot és/vagy MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-t ért közvetlen és közvetett károkért a Vállalkozó felel.

10.3. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben a MÁV-START Zrt.-nek – a területén hatósági munkabiztonsági ellenőrzéskor a kivitelezéssel kapcsolatban a Vállalkozó érdekkörében és vétkes közrehatása miatt –, illetve a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-nek bírságot kellene fizetnie, úgy azt a MÁV Zrt. és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. a Vállalkozóra hárítja.

10.4. Vállalkozó az ad-hoc látogatók számára olyan egyéni védőruházatot köteles biztosítani, amely egészségügyi szempontból a részükre kiadható.

10.5. Vállalkozó vállalja, hogy az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II.20) SZCsM- EüM. rendelet szerinti feltételek fennállnak, e rendelet 6.§ (2) b) pontjában foglaltak szerint munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet készít.

II. TŰZVÉDELEM

A tűzvédelmi melléklet jogszabályi és egyéb normatív alapja a mindenkori hatályos:

- tűzvédelmi törvény (jelenleg az 1996. évi XXXI. törvény)

- országos tűzvédelmi szabályzat (jelenleg az 54/2014 BM rendelet)

- tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló jogszabály (jelenleg a 30/1996 BM rendelet)

- tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról szóló jogszabály (jelenleg a 45/2011 BM rendelet)

és ezen jogszabályok végrehajtási rendeletei.

1. A jelen megállapodásban, és az elfogadott tervek műszaki leírásában meghatározott tűzvédelmi feltételeket a szerződést kötő MÁV-Start Zrt. a vállalkozóval kötött szerződésben köteles érvényesíteni.

2. Amennyiben az adott kivitelezéshez kapcsolódóan hatóság vagy szakhatóság dokumentáltan (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) tűzvédelmi követelményeket támasztott, a Vállalkozó (beleértve valamennyi alvállalkozóját és közreműködőjét is) köteles azt betartani.

3. A vonatkozó MÁV Csoport tűzvédelmi tárgyú utasításaiban foglaltakról a munkakezdést megelőzően Vállalkozó vezetője vagy egy megbízottja részére a MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóság megbízott szakértője oktatást tart, emellett a Vállalkozó a tűzvédelmi követelményekről köteles a munkavégzés valamennyi résztevőjét szakszerű oktatásban részesíteni.

4. A Vállalkozó köteles az építési helyszínt és környékét, valamint az anyagok szállításával érintett területeket tisztán tartani, és a környezetre nézve a legkevésbé tűzveszélyes technológiát alkalmazni. Munkavégzése során, köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal eljárni, és mindent megtenni mindennemű tűzesetek megelőzése érdekében.

5. Valamennyi (engedélyezési, kiviteli, megvalósulási) tervdokumentáció készítésekor, és a kivitelezés során, a Vállalkozónak folyamatos kapcsolatot kell tartani az érintett hatóságokkal, valamint a MÁV-START Zrt.-vel. A jogszabályok be nem tartásából eredő károkkal kapcsolatos költségek és az érintett hatóságok által kirótt bírságok, amelyek Vállalkozó közrehatására, vagy munkavégzésére visszavezethetőek, kizárólag a Vállalkozót terhelik.

6. A Vállalkozó köteles a MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóságának a tűzvédelmi hatóság felé benyújtott, és a hatóság által kiadott dokumentumokból másolati példányt átadni.

7. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a tűzvédelemre vonatkozó rendelkezéseket, a Szerződésnek megfelelően, a Műszaki ellenőr köteles a MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóságának javaslatát figyelembe véve a jogszabályoknak megfelelően intézkedni.

8. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor a terület használója, jelen esetben a Vállalkozó, köteles a hatályos jogszabály szerint (jelenleg: az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról) eljárni. A hatóság tájékoztatásával egy időben a MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóságát, és a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságát is értesíteni kell.

9. A munkák befejezésekor Vállalkozó köteles a munkaterületet tisztán visszaadni, és a szerződésben vállalt, hatóságok által hiánypótlás nélkül elfogadott, engedélyeket a MÁV-START Zrt. részére átadni.

10. A Vállalkozó köteles felelős írásbeli nyilatkozatot adni, hogy a kivitelezés során valamennyi tűzvédelmi tárgyú jogszabályban, és más hatóság által kiadott dokumentumban foglalt előírásokat, kötelezettségeket betartotta.

Amennyiben a munkavégzés során bármilyen tűzvédelmet érintő tényezőt észlelnek, vagy következik be, arról a Vállalkozó azonnal köteles értesíteni MÁV-START Zrt. Biztonsági Igazgatóságát, és a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatóságát is.

III. KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezetvédelmi melléklet jogszabályi és egyéb normatív alapja a mindenkori hatályos:

- a környezetvédelemről szóló törvény (jelenleg a 1995. évi LVI törvény),

- a hulladékról szóló törvény (jelenleg a 2012.évi CLXXXV. törvény),

- a vízgazdálkodásról szóló törvény (1995. évi LVII. törvény),

- a természet védelméről szóló törvény (jelenleg a 1996. évi LIII. törvény),

- 306/2010 (XII. 23) Korm. rendelet a levegő védelméről

- az építési és bontási hulladék kezelésének szabályairól szóló jogszabály (jelenleg a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet),

- az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabály (jelenleg a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet)

- zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály (jelenleg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet)

- 225/2015. (VIII.7) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól

és ezen jogszabályok végrehajtási rendeletei.

1. Általános környezetvédelmi elvárások

1.1. A jelen megállapodásban, és az elfogadott tervek műszaki leírásában meghatározott környezetvédelmi feltételeket a szerződést kötő MÁV-Start Zrt. a vállalkozóval kötött szerződésben köteles érvényesíteni.

1.2. Amennyiben az adott kivitelezéshez kapcsolódóan hatóság vagy szakhatóság dokumentáltan (engedély, végzés, határozat, kötelezés stb.) környezetvédelmi követelményeket támasztott, a Vállalkozó (beleértve valamennyi alvállalkozóját és közreműködőjét is) köteles azt betartani.

1.3. A vonatkozó MÁV Csoport környezetvédelmi tárgyú utasításaiban foglaltakról a munkakezdést megelőzően Vállalkozó vezetője vagy egy megbízottja részére a MÁV- SZK Zrt. környezetvédelmi szervezete oktatást tart, emellett a Vállalkozó a környezetvédelmi követelményekről köteles a munkavégzés valamennyi résztevőjét szakszerű oktatásban részesíteni. Az oktatásról az 2.2 pontban megnevezett kapcsolattartó ad bővebb felvilágosítást.

1.4. A Vállalkozó köteles a kivitelezés megkezdése előtt a munkára vonatkozó környezetvédelmi azonosítókat (KÜJ, KTJ, FAVI LAL, LM stb.) az illetékes hatóságtól

megkérni. A továbbiakban valamennyi nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét a saját azonosítóinak alkalmazásával kell teljesítenie.

1.5. A Vállalkozó köteles az építési helyszínt és környékét, valamint az anyagok szállításával érintett területeket tisztán tartani, és a környezetet a legkevésbé károsító technológiát alkalmazni. Munkavégzése során, köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal eljárni, és mindent megtenni mindennemű környezetkárosítás megelőzése érdekében.

1.6. Vállalkozó köteles az olyan várható hatásterületet meghatározni (számítással, kísérlettel vagy egyéb módon) a munkafolyamatok megkezdése előtt, amelyen belül esetlegesen kárt okozhat a környező építményekben (vibrálás, szállítás, stb.). Ha a meghatározott hatásterületen belül épületek, építmények vannak, azok jelenlegi állagát a Vállalkozónak meg kell védeni, és a munkák során keletkezett esetleges károkat az érintettek részére meg kell téríteni.

1.7. Veszélyes hulladékok esetén vasúti szállítás során a RID11 a közúti szállítás során az ADR12 előírásait kell betartani.

1.8. Valamennyi (engedélyezési, kiviteli, megvalósulási) tervdokumentáció készítésekor, és a kivitelezés során, a Vállalkozó folyamatos kapcsolatot kell tartani az érintett hatóságokkal, valamint a MÁV-START Zrt.-vel. A jogszabályok be nem tartásából eredő károkkal kapcsolatos költségek és az érintett hatóságok által kirótt bírságok, amelyek Vállalkozó közrehatására, vagy munkavégzésére visszavezethetőek, kizárólag a Vállalkozót terhelik.

1.9. A Vállalkozó köteles a MÁV-SZK Zrt. környezetvédelmi szervezetének a környezetvédelmi hatóság felé benyújtott és a hatóság által kiadott dokumentumokból másolati példányt átadni.

1.10. Amennyiben a Vállalkozó nem tartja be a környezetvédelemre vonatkozó rendelkezéseket, a Szerződésnek megfelelően, a Műszaki ellenőr köteles a környezetvédelmi szervezet javaslatát figyelembe véve a jogszabályoknak megfelelően intézkedni.

1.11. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor a környezethasználó, jelen esetben a Vállalkozó köteles a hatályos jogszabály szerint (jelenleg: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. §) eljárni. A hatóság tájékoztatásával egy időben a MÁV-SZK Zrt. környezetvédelmi szervezetét is értesíteni kell.

11 RID: Veszélyes Áruk Vasúti Szállítására Vonatkozó Európai Szabályozás

12 ADR: Veszélyes Áruk Közúti Szállítására Vonatkozó Európai Szabályozás

1.12. A Vállalkozónak meg kell előznie, hogy az építési forgalommal összefüggédben a közutakra sár, por vagy egyéb szennyeződés kerüljön. Ha ez mégis megtörténne, a lerakódott szennyeződést a saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania.

1.13. A munkák befejezésekor Vállalkozó köteles a munkaterületet tisztán visszaadni, és a szerződésben vállalt, hatóságok által hiánypótlás nélkül elfogadott, engedélyeket a MÁV- START Zrt. részére átadni.

1.14. A Vállalkozó a műszaki átadás-átvétel alkalmával köteles felelős írásbeli nyilatkozatot adni arról, hogy a kivitelezés során valamennyi környezetvédelmi tárgyú jogszabályban, és más hatóság által kiadott dokumentumban foglalt előírásokat, kötelezettségeket betartotta.

1.15. Amennyiben a munkavégzés során bármilyen környezeti elemet érintő szennyezést észlelnek vagy következik be, arról a Vállalkozó azonnal köteles értesíteni az 2.2. pontban megjelölt környezetvédelmi kapcsolattartót illetve a MÁV-START Zrt.-t.

2. Hulladékgazdálkodás

2.1. A kivitelezési technológia során keletkező hulladékokat szelektíven a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságainak ellenálló módon kell gyűjteni.

2.2. Az építési napló napi jelentés részében a 191/2009. Korm. rendelet szerint rögzíteni kell a keletkező hulladékok megnevezését, mennyiségét, hulladékazonosító szám szerinti besorolását, elszállításának tényét, valamint a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény nevét, címét, KÜJ, KTJ számát. A hulladék a kivitelezési technológia során keletkezik, ezért valamennyi hulladékkal kapcsolatos feladat végrehajtása a hulladékot termelő Vállalkozó kötelezettsége.

2.3. A Szerződés teljesítésének megkezdése előtt írásban rögzíteni kell, hogy a keletkező hulladékok kezelését (szállítás, ártalmatlanítás, egyéb kezelés) a Vállalkozó saját maga teljesíti, vagy arra környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező alvállalkozónak ad megbízást. Az engedély hatályáról és érvényességéről a hulladék átadójának kötelessége meggyőződni. A jogszabályoknak megfelelő hulladék-kezelés a hulladékot termelő Vállalkozó kötelezettsége és felelőssége.

2.4. A hulladékokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot (tervlapok, nyilvántartás, átadási bizonylatok, befogadó nyilatkozatok, bevallások) a MÁV-SZK Zrt. környezetvédelmi szervezete jogosult ellenőrizni. illetve a dokumentumok másolati példányát rendelkezésükre kell bocsátani.

2.5. Az építés során keletkezett hulladékokkal kapcsolatosan a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltakat kell betartani. (jelenleg: veszélyesnek nem minősülő hulladék esetén a 2012. évi CLXXXV. törvény és az építési bontási hulladékokra vonatkozó 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a veszélyes hulladékok esetén 225/2015. (VIII.7) Korm. rendelet)

2.6. A hulladékokkal való valamennyi tevékenységnél külön kell választani a saját kivitelezési technológiából és a bontásból származó hulladékokat. A bontásból származó egyes, különösen a vasúti pályával kapcsolatos anyagok állami tulajdonban vannak, melyek köréről Vállalkozónak a munka megkezdése előtt tájékozódnia kell.

2.7. Vállalkozó a Munkák során keletkező hulladékot, veszélyes hulladékot csak olyan társaság részére adhatja át kezelés, ártalmatlanítás vagy szállítás céljából, amely rendelkezik adott hulladéktípus(ok)ra és a tervezett tevékenységre vonatkozó, érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel.

2.8. A keletkező hulladékok besorolását, a hulladék kód megadását csak környezetvédelmi ismeretekkel rendelkező szakember végezheti. Amennyiben Vállalkozó nem rendelkezik ilyen szakemberrel, a MÁV-SZK Zrt. környezetvédelmi szervezete – külön felkérés esetén elvégzi e szakfeladatot. Felkérés a kapcsolattartón keresztül adható

2.9. A kivitelezés során munkát végzők által termelt kommunális hulladékot a technológiai eredetű hulladékoktól elkülönítetten kell gyűjteni és elhelyezésükről gondoskodni.

3. Talajvédelem

3.1. A munkaterület átadás-átvétel során ki kell jelölni a munkálatok során keletkező anyagok és hulladékok gyűjtésének helyeit, magántulajdonban lévő ingatlanokon való deponálás nem engedélyezett.

3.2. A talajra vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a Vállalkozó kötelessége.

4. Vízminőség védelem

4.1. A felszíni és a felszín alatti vizekkel kapcsolatos előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan a Vállalkozó kötelessége.

4.2. Az építéssel érintett területen a Vállalkozónak gondoskodni kell a felszíni vizek jogszabályokban foglaltak szerinti elvezetéséről.

4.3. A vízi létesítmények, vagy műtárgyak hatósági engedélyeinek megszerzése a Vállalkozó feladata.

4.4. A téli munkavégzésnél csak engedélyezett síkosság-mentesítő kerülhet felhasználásra.

5. Levegőtisztaság védelem

5.1. A levegőtisztaság védelemre vonatkozó előírások betartása, feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan a Vállalkozó kötelessége.

5.2. A vállalt munka során létesített, jogszabály szerint (jelenleg: 306/2010 (XII. 23) Korm. rendelet) légszennyező pontforrásnak minősülő berendezések telepítéséhez kapcsolódó engedélyeztetés Vállalkozó feladata.

5.3. Ömlesztve szállított anyagok esetében a kiporzásból eredő levegőszennyezést ponyvával való takarással kell megakadályozni.

5.4. Deponálásnál a kiporzás megakadályozására locsolást vagy takarást kell alkalmazni.

5.5. Por keletkezésével járó munkálatok (pl.: bontás) során biztosítani szükséges, hogy a keletkező por sem a területhez közel lévő munkahelyeken végzett üzemi tevékenységet, sem a közeli lakóingatlanok használatát ne zavarja, korlátozza.

6. Zaj- és rezgésvédelem

6.1. A zajvédelemre vonatkozó előírások betartása, zajcsökkentési feladatok elvégzése a saját tevékenységére vonatkozóan Vállalkozó kötelessége.

6.2. Az építési munkálatokat úgy kell megtervezni és végezni az elérhető legjobb technika és szervezési intézkedések alkalmazásával, hogy a legközelebbi védendő létesítménynél a telephely zajkibocsátásából eredő mérhető zajterhelés valamennyi potenciális zajforrás

(pl. közlekedés, szállítás, munkagépek, stb.) együttes működése mellett se haladja meg a jogszabályban előírt határértéket.

6.3. Amennyiben a számításokkal meghatározott zajvédelmi hatásterületen belül védendő létesítmény található, a munkavégzés csak a hatóság által kiadott zajkibocsátási határérték birtokában, és annak előírásai szerint kezdhető meg.

7. Természet- és tájvédelem

7.1. Természetvédelmi területen illetve nemzeti park területén végzett munka - amennyiben természeti területet érint -–csak a terület felügyeletét végző Igazgatóság vagy eljáró hatóság engedélyével végezhető.

7.2. A Vállalkozó köteles betartani az illetékes szakhatóság által előírtakat (hatásvizsgálat köteles vagy nem az érintett terület, vonalszakasz), amelyek lehetnek tervben, kötelezésben, végzésben stb. meghatározott feladatok.

8. Kártérítési felelősség

8.1. A környezetvédelmi jogszabályokban, valamint a tervekben és a hatósági határozatokban foglalt követelmények nem vagy nem megfelelő hibás teljesítéséből eredő, a MÁV Zrt.-t, MÁV-START Zrt.-t ért károkért (támogatás megvonása, bírság, üzemeltetés felfüggesztése, környezeti károk felszámolása, harmadik személynek kifizetett kártérítés, stb.) a Vállalkozó felel.

8.2. A szerződésben foglalt munkálatok végzésével összefüggésben a MÁV Zrt. területén végzett a környezet igénybevételével járó tevékenység tekintetében a Vállalkozó képviselői minősülnek környezethasználónak. A tevékenységükből keletkező környezetveszélyeztetés illetve környezetkárosítás esetén a megelőzés és helyreállítás költségei környezethasználót terhelik. Ezen felelősségük független attól, hogy bármely hatóság esetlegesen fentiek ellenére is a MÁV Zrt.-t, MÁV-START Zrt.-t kötelezi.

A bekövetkezett környezetveszélyeztetés illetve károsítás esetén a Vállalkozó képviselői a MÁV-START Zrt.-vel együttműködnek abban, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102. § -ban foglaltak szerint a MÁV Zrt., MÁV-

START Zrt. kimentse magát egyetemleges felellősége alól. A kimentéssel kapcsolatos valamennyi költség – amennyiben az sikeres – a Vállalkozót terheli.

Nyilatkozat átláthatóságról

Meghatalmazás a Kbt. 136.§ (2) bekezdése alapján