Vállalkozói vagyonbiztosítás

Feltétel

Vállalkozás & fejlôdés 4

Vállalkozói vagyonbiztosítás

Érvényes: 2014. március 15-től

Vállalkozás & fejlôdés 4 Vállalkozói vagyonbiztosítás

Tartalomjegyzék

A) Ügyféltájékoztató 3

B) Általános vagyonbiztosítási feltételek 4

C) Xxxxxxx feltétel 8

D) Xxxxxxxxxx felelôsségbiztosítási szabályzat 15

E) Xxxxxxxxxx baleset-biztosítás feltételei 18

F) Záradékok 21

1. sz. melléklet 23

A Vállalkozás & fejlôdés 4 Vállalkozói vagyonbiztosítás védelmi szintjei, és a hozzájuk tartozó kártérítési limitek

2. sz. melléklet 24

A védelmi szintek kritériumai

3. sz. melléklet 26

A Vállalkozás & fejlôdés 4 Vállalkozói vagyonbiztosítás fedezettípusai

A) Ügyféltájékoztató

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük, hogy biztosítási ajánlatával társaságunkat, az UNIQA Biztosító Zrt.-t tisztelte meg.

Az alábbiakban rövid tájékoztatót nyújtunk társaságunk eredményeiről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és szék- helyéről, valamint a biztosítási szerződés legfontosabb jellemzőiről.

1. Az UNIQA Biztosító Zrt. a magyar biztosítási piac egyik legnagyobb szereplője. Jogelődei révén több mint két évtize- des múlttal és évről évre növekvő díjbevétellel a biztosítótársaságok között a 7. helyet foglalja el.

A társaság székhelye:

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. · Tel.: x00 0 0000-000

A tulajdonosi szerkezet:

UNIQA International Beteiligungs-Verwaltungs GmbH (Bécs)		99,92%
UNIQA International Versicherungs-Holding AG (Bécs) Alaptôke: 4079160000 Ft		0,08%
Regionális központjaink: Központi Régió	1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.	Tel.: x00 0 000-0000
Nyugat-magyarországi Régió	9024 Gyôr, Baross Xxxxxx xx 00.	Tel.: x00 00 000-000
Észak-magyarországi Régió	3525 Miskolc, Széchenyi u. 3–9.	Tel.: x00 00 000-000
Dél-magyarországi Régió	6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3.	Tel.: x00 00 000-000
Dél-dunántúli Régió	7621 Pécs, Citrom u. 2.	Tel.: x00 00 000-000

2. Az UNIQA Biztosító Zrt. felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.; telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

(1535 Budapest, 114. Pf. 777).

3. Az UNIQA Biztosító Zrt.-vel szembeni esetleges panaszok elbírálása az UNIQA Biztosító Zrt. Panaszmenezsdment osz- tályán történik (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.).

Az igénybe vehető jogorvoslati eljárások további szabályait, a jelen szerződési feltételek XII.3. pontja, valamint a biz- tosító Panaszkezelési szabályzata tartalmazza.

4. A biztosítási szerződés jellemzői

A Vállalkozás & fejlődés 4 fantázianévvel ellátott Vállalkozói biztosítás ún. „csomag” rendszerben kínálja a biztosítási fedezeteket. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett választás szerinti „csomag” – STANDARD, PLUS, LUX, ÖSSZKOCKÁZATÚ – kockázataira, s a velük kapcsolatban felmerült károkra terjed ki. A „csomagok” kockázatai a 3. sz mellékletben kerültek meghatározásra, melyek mellé opcionálisan kiegészítő biztosítás is köthető.

A biztosítási események meghatározását és az általános kizárásokon túlmenően más esetleges kizárásokat, valamint a biztosítható vagyoncsoportokat a szerződés különös feltételei részletesen tartalmazzák.

A biztosítási események bejelentését, módját, határidejét az általános feltételek kárbejelentéssel, kárrendezéssel fog- lalkozó fejezete részletezi. Ugyanitt került meghatározásra a díjfizetésre, ill. a biztosítottnak, szerződő félnek a szer- ződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következ- ményeire vonatkozó rendelkezések.

Az általános feltétel ezen kívül tartalmazza az értékkövetés részletes szabályozását, az egyes igények elévülési idejét és a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.

A biztosítási ajánlat aláírása előtt, kérjük, szíveskedjen figyelembe venni a következőket:

• A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződés általános és különös feltételei, valamint záradékok és mellékletek előírásai az irányadók!

• Kéjük szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni. Ajánlatát csak ezt követően írja alá!

• A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek, a szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a bizto- sító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

B) Általános vagyonbiztosítási feltételek

Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt. (to- vábbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások külön feltételei sze- rint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) be- következésétől függően a biztosítási szerződésben kikötött kárté- rítési összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj ellenében.

I. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT

1. Vagyonbiztosítási szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerződést ilyen – jogi vagy természetes – személy javára köti (továbbiakban: szerződő).

2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára harma- dik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt ter- heli, a biztosító a jognyilatkozatot hozzá intézi és ő köteles a nyilatkozatok megtételére is.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi.

2. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton jelzett időponttal, de legkorábban az ajánlat aláírását követő napon 00 órakor kez- dődik, feltéve, ha a biztosító az elutasítás jogával nem él, és a szerződő a biztosítás első díját maradéktalanul megfizette.

3. Az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére történt át- adása időpontjától számított 15 napon belül a biztosító el- utasíthatja. Ha ezen határidőn belül elutasítási jogával nem él, akkor az ajánlat elfogadottnak minősül, a szerződés pedig az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre, az ajánlaton fel- tüntetett kockázatviselési kezdettel.

Ha a szerződés nem jön létre, a díj visszajár.

III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE

1. A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú.

2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a szerződés létrejöttének napja. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatják.

3. A határozott időtartamra kötött szerződés biztosítási időszaka a megállapodás szerinti időtartam, az ilyen szerződés a lejárat napján megszűnik.

IV. A DÍJFIZETÉS RENDJE

1. A biztosítás első díja ajánlattételkor esedékes, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számí- tott harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írás- ban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szer- ződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszű- nik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bí- rósági úton érvényesíti.A biztosítási díj esedékességétől szá- mított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha

addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított ha- lasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton nem érvényesítette. A 30 napos türelmi idő (res- píró) mind az első, mind pedig a további díjaknál érvényes.

2. Amennyiben a szerződő felek részletfizetésben állapodtak meg, a kint lévő részletekkel a szerződő tartozik, de ezek meg- fizetése csak a megjelölt időpontban válik esedékessé. Ha a szerződő hátralékba kerül, vagy a biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt a szerződés megszűnik, az adott biztosítási időszakra járó teljes díj kifizetése esedékessé válik.

3. A biztosító eltekinthet az előleg megfizetésétől, ebben az esetben a díj, illetve az első díjrészlet a kötvény kézhezvételé- től, attól számított nyolc napon belül esedékes.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállítá- sának) költségeit, illetőleg új állapotban való beszerzésének értékét.

2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy kár- időponti új értéke (helyreállítási költsége), a biztosító arány- lagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépí- tés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem ha- ladja meg a biztosítási összeg 10%-át.

3. A biztosítási összeg ugyanakkor nem haladhatja meg a bizto- sításra feladott vagyontárgyak káridőponti új értékét (helyre- állítási költségét) sem. Túlbiztosítás esetén a vagyontárgyak utánpótlási/újrabeszerzési értékét (helyreállítási költségét) meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megál- lapodás semmis.

4. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek a következők szerint te- kintik biztosítottnak:

a) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsopor- tokat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felső határa is. Az egyes szerződés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön lettek volna biztosítva.

b) az alulbiztosítás, illetőleg túlbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

A szerződésben külön megjelölhető biztosított az egyes va- gyontárgyakra,vagy vagyoncsoportokra vonatkozóan is.

5. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja:

a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával.

6. Betöréses lopás és rablás kockázatok vonatkozásában – a szer- ződő (biztosított) döntése alapján – a biztosítás megköthető a teljes biztosítási összegre vagy annak a szerződésben meg- határozott hányadára (hányadrész-biztosítás). Ez utóbbi eset- ben a biztosító kockázatviselésének felső határa káresemé- nyenként legfeljebb a teljes biztosítási összeg szerződésben meghatározott százalékos hányada. Hányadrész-biztosítás ki- zárólag „Gépek, berendezések, eszközök”, „Számítógépek”,

illetőleg „Áruk, készletek” vagyoncsoportokra köthető. Kár esetén a biztosító a hányadrész-biztosítás vonatkozásában is vizsgálja az esetleges alulbiztosítottság tényét, és érvényesíti annak következményeit.

7. A biztosító – a szerződő hozzájárulásával – az újérték biztosí- tás fenntartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hi- vatal által kiadott építőipari és fogyasztói árindex, melytől a biztosító ±3% ponttal eltérhet, és melyet biztosítási évfordu- lókor vesz figyelembe, és ennek megfelelően módosítja a biz- tosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biz- tosítási összegének és a KSH indexszámának szorzata. A biz- tosítási összeg módosításáról a biztosító a biztosítási évfordu- lót megelőzően értesíti a szerződőt. Ha a szerződő a módosí- táshoz nem járul hozzá, írásban kérheti biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását. Ha a szerződő az értékkövetést írásos formában nem ellenzi, vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

8. Az indexálást követően a feltételekben meglévő összeghatá- rok (limitek) változatlanok maradnak.

9. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat meg- felelően kiegészíti.

VI. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

1. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) harci cselekmények, háborús események és terrorcse- lekmények által okozott károkra, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett ká- rokra;

b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tünte- tés, elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzavarás- ban résztvevők, vagy bármilyen politikai szervezettel kap- csolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt vagy velük összefüggésben keletkezett károkra;

c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával össze- függésben keletkező károkra, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási események formájában jelentkeznek.

2. Jelen kizárásokon kívül a biztosítási szerződés és a különös fel- tételek további kizárásokat is tartalmazhatnak.

VII. A SZERZŐDŐ (BIZTOSÍTOTT) KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS- BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEI

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

2. A szerződőnek (biztosítottnak) bekövetkezésüktől számított 8 napon belül a biztosítónak be kell jelentenie:

a) ha a vagyonérték 10%-át meghaladó mértékű változás tör- tént, ami a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási ösz- szeg módosítását indokolja;

b) ha a biztosítási szerződésben szereplő vagyontárgyakra to- vábbi biztosítást kötött;

c) ha a biztosított vagyontárgyakra bármilyen jelzálog lett ter- helve, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak bérbeadását;

e) a vállalkozást érintő minden lényeges körülményt (különös tekintettel: csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás elindítása a biztosított (szerződő) ellen; új alaptevékenység indítása a kockázatviselés helyén; üzem, berendezés

– 3 hónapnál hosszabb – leállása).

3. Ha a szerződő (biztosított) a szerződésben meghatározott lé- nyeges körülmények változását 8 napon belül a biztosítónak írásban nem jelenti be, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a be nem jelen- tett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. kiegészítés:

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatko- zik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség meg- sértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a koc- kázatot a feltétel értelmében nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

5. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.

6. Ha a biztosító a 4. pontban meghatározott jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. KÁRBEJELENTÉS, KÁRRENDEZÉS

1. A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt annak bekövet- kezte után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásá- tól számított 2 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a szerződést kezelő szervezeti egységnél, meg kell adnia a szük- séges felvilágosításokat, valamint lehetővé kell tennie a beje- lentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. Ameny-nyi- ben a fentiek elmulasztása miatt lényeges körülmények (a kár- térítés jogalapja, a káresemény bekövetkeztének ideje, a kár összege) kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

2. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.

3. A tűz, betöréses lopás, rablás károkat azok felfedezésével egyi- dejűleg az első fokú tűzrendészeti hatóságnak illetve az illeté- kes rendőrhatóságnak is be kell jelenteni. Betétkönyvek, ér- tékpapírok eltűnése esetén a szerződő köteles haladéktalanul zároltatni a kifizetést és megindítani a hirdetményi eljárást.

4. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyon- tárgy állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a bejelentéstől számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Amennyiben az indokoltnál nagyobb mérvű változtatás követ- keztében a biztosító számára lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a kárszemlét a biztosító a bejelentéstől számított 5. napon belül nem végzi el, akkor a biztosított jogosult a megsérült vagyontárgy javításáról, helyreállításáról intézkedni. A vagyon- tárgy fel nem használt, illetve megsérült részeit azonban to- vábbi 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

6. A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okiratok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a káresemény bizo- nyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékessé- gét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szük- séges. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, károsultnak bizonyítania szük- séges. A káresemény bekövetkezése esetén a károk, költségek bizonyítására alkalmasak okiratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerű- ségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, bizto- sítottnak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költségek igazolására – a bizonyítás általános sza- bályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvénye- síthesse.

7. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visz- szaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kö- telezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

8. Amennyiben a biztosítottnak tudomására jut a tőle eltulajdo- nított tárgyak holléte, arról haladéktalanul köteles a rendőr- séget és a biztosítót értesíteni, továbbá a tárgyak azonosítá- sára és visszaszerzésére minden tőle jogszerűen elvárhatót megtenni.

9. A biztosító a kártérítési összeget a megállapítástól számított 15 napon belül a biztosított részére forintban fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okirat benyújtására kötelezett, úgy a 15 napos határidő az utolsó okirat beérkezésének nap- jától számítandó. A biztosító szolgáltatásának késedelmes tel- jesítése esetén a magyar polgári jog szabályai szerint késedel- mi kamat megfizetésére köteles.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert a biztosí- tási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekö- vetkeztének ténye, valamint a jogalap is tisztázott, a biztosító a károsult kérésére kárelőleget folyósíthat.

11. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat meg- felelően kiegészíti.

IX. A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI KÖTELEZETTSÉGE

1. A biztosított a káresemények megelőzése és elhárítása érdeké- ben köteles mindent megtenni, illetve a biztonsági intézke- déseket betartatni.

2. A biztosított helyiségek zárásáról – távollét esetén – a biztosí- tott köteles gondoskodni, és minden rendelkezésre álló biz- tonsági berendezést üzembe helyezni.

3. A biztosított köteles az elektromos víz- és gázvezetékek, vala- mint a hozzájuk kapcsolódó berendezések, készülékek, to- vábbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti előírásokat betartani. A biztosított köteles az üzemen kívüli épületek vezetékeit, be- rendezéseit, felszereléseit elzárni. Fűtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat át- menetileg nem üzemeltetik.

X. MENTESÜLÉS

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:

a) a biztosított, illetve a szerződő fél,

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülő, vala- mint testvér, élettárs, jegyes);

c) a biztosított vezetői, vagy a biztosított vagyontárgyak ke- zelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottai, il- letőleg megbízottai;

d) a biztosított jogi személy vezetői, vagy a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő al- kalmazottai, megbízottai, tagjai, illetőleg szervei szándé- kosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Amennyiben a kár a kármegelőzési vagy kárenyhítési köte- lezettségek elmulasztásával okozati összefüggésbe hoz- ható, a biztosító olyan mértékben mentesül fizetési kötele- zettsége alól, amilyen mértékben a mulasztás a biztosítási ese- mény bekövetkezésében közrehatott.

3. A biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított megkísérli a biztosítót csalárd módon azon tények tekintetében megtéveszteni, melyek a kártérítés okát vagy mértékét illetően jelentőséggel bírnak.

XI. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

1. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatokat a Biztosító az ügyfél hozzájárulása és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 154.§-a és 155.§-a alapján kezeli. A biztosító jogosult a biztosítási szerző- déssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával össze- függően tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti adatok

– törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biz- tosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

2. A Biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Ser- vice GmbH (X-0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx 00.), a DRES- CHER Magyarországi Direct Mailing Kft., a DEKRA-EXPERT Kft., továbbá a Biztosító által felkért orvosszakértő és a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatban mindenkor kiszervezett tevékenységet végző személyek, megbízottak járhatnak el. Az adatokat e sze- mélyek ismerhetik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek sze- rint. Az ügyfél adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivé- telével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatározott ese- tekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak meg- sértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.

3. Biztosítási titok minden olyan – minősítetett adatot nem tartal- mazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biz- tosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

4. A Biztosító az általa kezelt adatokat – jogszabály eltérő rendel- kezése hiányában – a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító kö- teles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése ese- tében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez

az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

5. A biztosítási titok tekintetében a Biztosító a Bit. szerint jár el. Biz- tosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító, biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktaná- csadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltat- ható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatko- zóan írásban felmentést ad, vagy

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

Az ügyfelek adatait a Biztosító a biztosítási titok megsértése nél- kül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szer- vekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozóhatósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a nyomozó- hatóság, az ügyészség és bíróság által kirendelt szakértőhöz, bí- rósági végrehajtóhoz, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kirendelt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szolgálathoz, Gazdasági Ver- senyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjté- sére felhatalmazott szervhez, viszontbiztosítóhoz, együttbiztosí- tásban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruházáskor az át- vevő biztosítóhoz, fióktelep esetében a harmadik országbeli biz- tosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, szaktanácsadóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabad- ság Hatósághoz, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályo- zásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörével össze- függésben eljáró magyar bűnüldöző szervhez vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szervhez. A biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó in- tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott be- jelentési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üz- leti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az össze- vont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Amennyiben a biztosító részéről a kárkifizetés megtörtént, őt illetik azok a jogok, amelyek korábban a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha ez a biz- tosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

2. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év alatt évülnek el.

3. Panasz ügyintézés és jogvita esetén alkalmazandó eljárás:

Az UNIQA Biztosító Zrt. tevékenységével összefüggő panasz szóban (személyesen, vagy telefonon) és írásban (e-mailben) terjeszthető elő az alábbiak szerint:

A szóbeli panasz – a biztosító székhelyén, valamint a cégnyil- vántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszolgálati irodákban – ügyfélfogadási időben személyesen (vagy meg- hatalmazott útján); vagy telefonon, az alábbi telefonszámo- kon [+36 (1/20/30/70) 544 5555].

Írásbeli panasz eljuttatható:

– a biztosító központi ügyfélszolgálatára [1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70-74.],

– a cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfél- szolgálati irodákhoz;

– a fenti levelezési címünkre postai úton, vagy telefaxon a

x00 (0) 0000 000 fax számra, valamint elektronikus levél- ben a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címre.

A panaszbeadványokon kérjük címzettként feltüntetni a Pa- naszmenedzsment Osztály megnevezést is! A panaszkezelési eljárás részletes szabályai [Panaszkezelési Szabályzat] az xxx.xxxxx.xx honlapon, valamint a biztosító cégnyilvántar- tásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszolgálati irodái- ban ismerhető meg.

Amennyiben a panaszban megfogalmazott igény a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival (pl.: kártérítés összege, vagy annak elutasítása) és megszűnésével kapcsolatosan került elutasításra, úgy:

– Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) [H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefon: 00 (0) 0000 000, e-mail: xxx@xxx.xx], vagy

– az ügy eldöntésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság

eljárása kezdeményezhető.

Amennyiben az elutasított panaszban a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. tör- vény fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek megsértését sérel- mezik, úgy az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 00 (0) 0000 000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx] fo- gyasztóvédelmi eljárása kezdeményezhető.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele, hogy az ügyfél a – 2013. évi CXXXIX. törvényben leírtak sze- rint – biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rende- zését és az is, hogy a hatályos jogszabályok szerint fogyasztó- nak minősüljön..

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. Vállalkozás & fejlődés 4 Vállalkozói vagyonbiz- tosítás különös és kiegészítő feltételeinek rendelkezései, a Pol- gári Törvénykönyv, valamint egyéb vonatkozó magyar jog- szabályok rendelkezései az irányadóak.

C) Különös feltételek

I. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONCSOPORTOK

1. Vagyoncsoportok meghatározása

A) Épületek, építmények

1. Épületnek minősül minden olyan a környező külső tértől épü- letszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret al- kotó építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, emberek számára hosszabb benntartózkodásra alkalmas, külső beha- tásokkal szemben védelmet nyújt, és időtállósággal rendel- kezik, valamint ezek szerkezeti tartozékai, így például, de nem kizárólag:

a) előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóaknák, és ha- sonló épületelemek, amelyek szerkezetileg az előző pont- ban felsorolt épületek részét képezik;

b) kémények, függetlenül attól, hogy könnyűszerkezetes ki- vitelűek, vagy téglából, kőből, betonból készültek;

c) csővezetékek, kábelek, csatornák, aknák, valamint össze- kötő folyosók, ha azok téglából, vagy betonból készültek.

A fenti meghatározásnak megfelelően nem biztosíthatók a felvonulási épületek, pavilonok és üvegházak. (Pavilon: köny- nyűszerkezetes, vagy több oldalon nyitott, illetve üvegezett építmény.)

2. Építménynek minősülnek:

a) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának megfelelően készült épít- mények, úgymint: silók, bunkerek, víz- és egyéb tárolók;

b) továbbá mindenfajta épített kerítés.

Az épület, illetve építmény értékéhez tartoznak a funkcioná- lis kiegészítő épületszerkezeti elemek és kiegészítők, különös tekintettel:

• az épületen lévő villámhárító berendezések;

• szilárd válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzí- tett elemek (az elmozdítható, ill. beépített bútorok azon- ban nem);

• rögzített padló- és szegélyburkolatok, hidegburkolatok;

• rögzített lambéria és egyéb falburkolatok;

• az épülethez hozzáépített lépcsők, létrák;

• az épülethez rögzített zászlótartók;

• elektronikusan működő kapuk mozgató berendezéseikkel együtt;

• az üveg közé, illetve kívülre telepített redőnyök, azok kiegé- szítőivel együtt;

• szilárdan rögzített közbenső födém, födémborítások, ál- mennyezetek, galériák;

• az épület villamossági szerelvényezettsége a hozzá tartozó mérőműszerekkel (a fogyasztók, világítótestek, elektromos készülékek nem tartoznak bele – kivéve klímaberendezés, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos víz- melegítő);

• az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó műszerezettség- gel (a gázfogyasztó készülékek nélkül, kivéve gáztűzhely és gázbojler);

• az épület vízvezeték szerelése, valamennyi a vízellátást és szennyvízelvezetést, valamint a fűtést szolgáló berendezé- sek a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal, szűrő- és tisztító berendezésekkel valamint azok tartozékaival;

• egyéb, fixen beépített épületgépészeti elemek (pl. központi elszívó, központi porszívó);

• WC, fürdő és mosdóberendezések;

• felvonók;

• erkélyburkolatok;

• antenna-berendezések;

• kaputelefon;

• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba beépített érték- tároló.

B) Gépek, berendezések, eszközök

A biztosítási szerződés keretében ipari és kereskedelmi berende- zésnek minősülnek azok az üzemelést, valamint kereskedelmi, ter- melő, illetve szolgáltató tevékenységet szolgáló berendezések és eszközök, amelyek a biztosított ingatlanon találhatók és azokat biztosításra feladták. Konkrétan:

1. Energia termelésére, átalakítására, tárolására és felhasználá- sára szolgáló gépek, berendezések, eszközök, és szerelvények;

2. Gépek tartozékaikkal együtt

a) szerszámok, kisgépek és egyéb segédeszközök, amennyi- ben nem reprodukciós eszközök. Reprodukciós eszköznek kell tekinteni azokat az eszközöket, melyek a termék meg- változtatása vagy kifutása esetén többé már nem használ- hatók fel vagy legalábbis meg kell változtatni, ilyenek pél- dául: fröccsöntő és présformák, öntőminták, szabásmin- ták, a képlékeny alakítás szerszámai (folyató-, sajtoló-, ki- vágó- stb.), nyomólemezek és -hengerek, különböző sab- lonok, matricák, klisék, szövő- és jacquardkártyák stb.

b) szabályozó, mérő, vezérlő készülékek és szerelvényeik;

c) anyagmozgató és szállító gépek, berendezések, szerelvé- nyek és felvonók;

d) tárolóeszközök, tartályok, edények, valamint csomagoló- eszközök, raklapok, konténerek;

e) önjáró munkagépek, vontatók, targoncák, (kivéve rend- számmal ellátott gépjárművek);

f) tűzoltó, tűzvédelmi, üzemvédelmi, egészségügyi és sport- eszközök és berendezések;

g) bútorok;

h) értéktárolók (kivéve páncélterem);

i) hűtő- és fagyasztó berendezések, konténerek;

j) mobilizálható (telepített) kemencék;

k) üzemen kívüli, valamint tartalékolt műszaki és kereskedel- mi berendezési eszközök és tárgyak;

l) pótalkatrészek, beszerzett, de még be nem épített új esz- közök.

3. Csak külön megállapodás esetén biztosíthatók:

• Automaták és azok tartalma. Külön megállapodással sem biztosíthatók a pénzváltó- és nyerő automaták, valamint a játékautomaták.

• Vízi és légi járművek.

C) Számítógépek

Irodatechnikai berendezések, adatfeldolgozó és átvivő, valamint továbbító eszközök, szoftverek (amennyiben a jogdíjat megfizet- ték).

Nem biztosítottak:

a) a számítógépekre installált programok (kivéve jogdíjat meg- fizetett) és az ott tárolt adatok;

b) külső, a számítógépekbe nem fixen beépített adathordo- zókra, s a rajtuk tárolt adatokra;

D) Áruk, készletek

Alapanyagok, nyersanyagok, félkész és késztermékek, valamint feldolgozásra, felhasználásra és beépítésre váró áruk. Készletnek minősülnek továbbá az energiahordozók, értékesíthető hulladé- kok, reklámanyagok, valamint kereskedelmi tevékenységet foly- tatók esetében mindenfajta árukészlet.

2. Egyéb kikötések

Amennyiben a biztosítani kívánt objektum lakott területen (tele- püléstáblán) kívül helyezkedik el, a biztosító kockázatviselésének feltétele, hogy a kockázatviselés helyén állandó portaszolgálat működjön, vagy olyan vagyonvédelmi berendezés legyen tele- pítve, amely a jelzést (riasztást) rendőri/tűzoltósági ügyeletre vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező, állandó készenléti ügyele- tet biztosító vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszerbe továbbítja. Az alap vagyonbiztosítás üvegtörés kockázat kivételével önrészt nem tartalmaz, azonban választható a KF-08 Önrész alkalmazása külön feltétel alkalmazása esetén.

II. BIZTOSÍTOTT VESZÉLYNEMEK ÉS KÁROK

A biztosító kockázatviselése a részletezett veszélynemek közül a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt fedezettípus (bizto- sítási csomag) kockázataira, s a velük kapcsolatban felmerült ká- rokra terjed ki. A fedezettípusok kockázatai a 3. sz. mellékletben kerültek megállapításra.

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított ve- szélynemmel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított va- gyontárgyakban azok megrongálódása, értékcsökkenése, meg- semmisülése, eltulajdonítása során a szerződés hatálya alatt ke- letkeztek.

1. Tűzkockázatok

Jelen feltétel alapján a biztosító kockázatviselése és kártérítési fe- lelőssége nem terjed ki arra az esetre, ha a kockázatviselési he- lyen A vagy B tűzveszélyességi osztály szerinti tűzveszélyes, illetve robbanásveszélyes anyagok tárolása, illetve felhasználása, vala- mint ilyen anyagokkal bármiféle tevékenység végzése folyik.

1.1 Tűz

Tűznek minősül biztosítási szempontból az a tűz, amely nem a rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből továbbterjedni képes.

Nem tekintendő tűznek, így a biztosító nem téríti meg a biztosí- tott vagyontárgyak sérülését, megsemmisülését, ha a kár az alábbi okokra vezethető vissza:

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió illetve vegyi fo- lyamat;

b) tűztérbe dobták, vagy oda estek;

c) tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés;

d) megmunkálási vagy egyéb célból hasznos tűznek illetve hő- kezelésnek, füsthatásnak alávetés;

e) biztosított elektromos gépekben, berendezésekben elektro- mos áram hatására – fényjelenség kíséretében, vagy anélkül – keletkezik (pl. túlfeszültség, zárlat, szigetelési hibából adódó kár, érintkezési hibák stb.).

Ha a d) és e) pontokban felsorolt okok miatt keletkező tűz átter- jed más biztosított vagyontárgyakra is, a biztosító megtéríti a tűz miatt más vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.2 Villámcsapás

A biztosító villámcsapás kárnak tekinti azokat a károkat, amelye- ket a becsapódó villám, illetve gömbvillám erő- és hőhatása köz- vetlenül okoz a biztosított vagyontárgyakban.

1.3 Villámcsapás közvetett hatása

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított elektromos készülékekben keletkeznek azáltal, hogy a becsapódó villám következtében túlfeszültség, indukció lép fel. Ugyancsak térülnek azok a károk is, melyek az előbbi okok következtében ke- letkező tűz miatt más biztosított vagyontárgyakban keletkeznek.

1.4 Robbanás

Robbanásnak tekintendő a gőzök, gázok, porok terjeszkedési haj- landóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erő-megnyilvánulás. Zárt rendszerű tartályok (kazán, csővezeték stb.) esetében a rob- banás csak akkor tekintendő biztosítási eseménynek, ha annak fa- lazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kí- vüli nyomáskülönbség hirtelen tud kiegyenlítődni.

A biztosító nem tekinti biztosítási eseménynek, és nem téríti meg azokat a robbanás-károkat, amelyek:

a) a tartályban/készülékben keletkeznek, ha a robbanás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányos- ságokra vezethetők vissza,

b) belső égésű motorok égéstérében fellépő robbanások, vala- mint elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomó- gáz- megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáz- nyomás folytán következik be,

c) repülőgépek hangrobbanása,

d) üzemeléssel összefüggő mechanikus hatások (vízlökés, cső- törés, stb.),

e) összeroppanás (implózió),

f) hatósági engedélyhez kötött tervszerű robbantás miatt ke- letkeznek.

2. Elemi károk

2.1 Viharkár

Viharkárnak tekintendők azok a károk, amelyeket legalább

54 km/ó sebességű szél nyomó- és szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban okoznak, beleértve a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázás miatti károkat is.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkra.

2.2 Jégverés

Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn történő egyidejű beázás.

2.3 Hónyomás

Nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása által a biz- tosított épületben/építményben okozott kár.

A biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelyeket:

a) a biztosított épületbe a hónyomás által megrongált tetőn ke- resztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapa- dék a biztosított vagyontárgyakban okoz,

b) az olvadáskor a biztosított épületről lecsúszó hó az építésügyi előírásnak megfelelő állapotú, hiánytalan hófogók megléte esetén az ereszcsatornában és a szerződésben biztosított épü- letszerkezeti elemben okoz.

2.4 Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás

Azok a károk, amelyeket a lehulló, illetőleg a helyükről elmozduló szikladarabok, kőzetdarabok, valamint földtömeg a biztosított va- gyontárgyakban okoznak.

Nem téríti meg a biztosító:

a) a tudatos emberi tevékenység következményeként fellépő ká- rokat

b) az épületek alatti feltöltések ülepedése, süllyedése miatti károkat

c) a támfalak kivitelezési, vagy tervezési hibája miatt fellépő ká- rokat, illetve ha a kár a támfal karbantartásának elmulasztása következtében keletkezett. Ugyancsak mentesül a biztosító a kártérítés alól, ha a terep statikai viszonyai támfal megépíté- sét tették volna szükségessé, de azt valamilyen okból kifolyó- lag nem építették meg, s emiatt következett be a káresemény.

2.5 Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Azok a károk, amelyek azáltal következnek be, hogy a természe- tes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnik, ezáltal hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel, vagy a ha- tóságok által nincs feltárva.

Nem téríti meg a kárt a biztosító, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, illetőleg felhagyott bányákban történt.

2.6 Ismeretlen jármű ütközése

Az a kár, amelyet az ismeretlen jármű, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése okoz.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat amelyek:

a) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendezhetők,

b) azon járművek által keletkeztek, melyeket a biztosított vagy munkavállalója üzemeltet,

c) magában a járműben keletkezett.

2.7 Légi jármű és rakományainak ütközése

Az a kár, amelyet személyzet által irányított légi jármű részeinek illetve rakományának ütközése vagy lezuhanása okoz, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

2.8 Felhőszakadás

Azok a károk, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Nagy mennyiségű csapadékvíznek minősül, ha a lehullott csapa- dék mennyisége eléri az 1 mm/perc értéket.

A biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat,

b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat,

c) a talajszint alatt tárolt árukban, készletekben keletkezett ká- rokat, ha ezeket nem emelték legalább 14 cm-re (minimum egy EUR raklapmagasság) a helyiség padlószintje fölé.

3. Vezetékes vízkár

Azon károk, amelyeket az épület külső határoló falába beépített, vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken, a biztosított tu- lajdonában, kezelésében lévő használati víz, szennyvíz és csapa- dékvíz be- és elvezető vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó víz- vezeték-, melegvíz-szolgáltató- és központi fűtés rendszerek víz- vezetékeinek törése, repedése vagy dugulása miatt kilépő víz okoz.

Nem téríti a biztosító:

a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerel- vények, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeit,

b) a kiömlő folyadék, gőz értékét,

c) a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat,

d) a csővezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek kötelező karbantartási munkáinak elmulasztása következtében fellépő károkat,

e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat, és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.

f) a talajszint alatt tárolt árukban, készletekben keletkezett ká- rokat, ha ezeket nem emelték legalább 14 cm-re (minimum egy EUR raklapmagasság) a helyiség padlószintje fölé.

4. Bővített vezetékes vízkár

Azon károk, amelyeket az épület külső határoló falába beépített, vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken, a biztosított tu- lajdonában, kezelésében lévő használati víz, szennyvíz és csapa- dékvíz be- és elvezető vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó víz- vezeték-, melegvíz-szolgáltató- és központi fűtés rendszerekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekből és készülékekből kilépő víz vagy gőz okoz.

A fentieken túl megtéríti a biztosító:

a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költ- ségeket;

b) a kárelhárításra, helyreállításra fordított költségeket;

c) törés, repedés, kilyukadás esetén legfeljebb 6 m új cső, a hozzá tartozó idomok és annak behúzási költségeit;

d) fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költségeit és legfeljebb 6 m csőhosszig a helyreállítás költségeit.

Nem téríti a biztosító:

a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott szerelvények, be- rendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékai- nak javítási, pótlási költségeit;

b) a kiömlő folyadék, gőz értékét;

c) a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat;

d) a csővezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek kötelező karbantartási munkáinak elmulasztása következtében fellépő károkat;

e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat, és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.

f) a talajszint alatt tárolt árukban, készletekben keletkezett ká- rokat, ha ezeket nem emelték legalább 14 cm-re (minimum egy EUR raklapmagasság) a helyiség padlószintje fölé.

5. Betöréses lopás kockázatok

Gépek, berendezések, eszközök, Számítógépek, Áruk, készletek vagyoncsoportok betöréses lopás kockázatokra történő biztosítá- sát a biztosító az 1. és 2. sz. mellékletben szabályozott védelmi előírások mellett vállalja.

A biztosító kártérítési kötelezettsége a betöréses lopás és rablás, valamint az ezekkel összefüggésben lévő rongálás káresemény bekövetkezésekor a meglévő, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelően, a fel- tétel 1. sz. mellékletében rögzített limitekig terjed, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek V. fejezete 2. pontja szerinti alulbiz- tosítottság vizsgálata mellett.

5.1 Betöréses lopás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyon- tárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a lezárt helyiségekbe:

a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, tető, vagy födém kibontásával illetve ezekhez hasonló módon) be- tört, behatolt;

b) eredeti kulccsal vagy másodkulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsokhoz az a) pontban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott;

c) az a) pontban felsorolt módon jutott be, és a szabályosan le- zárt értéktárolót (páncél- és pénzszekrény, fali széf, egyéb a biztosító által elfogadott tároló)

• a biztosítási helyről eltulajdonította,

• feltörte vagy más – nem a kinyitás célját szolgáló – eszköz, szerszám segítségével nyitotta fel,

• betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyi- totta fel, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de állandóan lakott épületben tartották, illetve azokat az őrzésre jogosult személytől rabolták el.

5.2 Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosí- tott vagyontárgyakat a kockázatviselés helyén jogtalanul úgy szer- zi meg, hogy evégből a biztosított(ak) ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba hozza.

5.3 Rongálás

Biztosítási események azok a rongálási károk, melyeket a tet- tes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kí- sérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban.

6. Üvegtörés

Épületszerkezeti üvegezések biztosítására kizárólag épületek, épít- mények vagyoncsoport biztosítása mellett van mód. Ennek hiá- nyában a biztosító kockázatviselése üvegtörés kockázatra csak a KF-02 vagy a KF-03 záradékok alkalmazásával az ott megfogal- mazottak szerint terjed ki.

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletke- zett törés- vagy repedéskár.

A biztosító kockázatviselése kiterjed:

a) az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok valamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb síküvegeire, hőszigetelő, drót- illetve katedrálüvegeire a 3. sz. melléklet fedezettípusaiban meghatározott táblaméretig;

b) olyan akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló a nyílá- száróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, ame- lyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.

A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett káro- kat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

d) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezé- sében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett ká- rokat;

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, bele- értve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során kelet- kező károkat.

7. Katasztrófa kockázatok

7.1 Árvíz

Az a kár, amikor élővizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükből, és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:

a) belvíz és talajvíz által keletkeztek;

b) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületen lévő biztosí- tott vagyontárgyakban keletkeztek.

A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek idő- tartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A koc- kázatviselés a várakozási idő alatt az árvíz biztosítási eseményre nem terjed ki.

7.2 Földrengés

Az a kár, melyet a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makro- szeizmikus Skála) VII. fokozatát elérő földmozgást okoz.

A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek idő- tartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A koc- kázatviselés a várakozási idő alatt a földrengés biztosítási ese- ményre nem terjed ki.

7.3. Árvíz és földrengés kiegészítő feltétel

Azonos káridőpontban (egymást követő 168 órán belül) bekö- vetkező árvíz- vagy földrengéskár esetén a kifizethető kártérítés mértékének maximuma társasági szinten 34 milliárd Ft. Ha az összkár meghaladja a 34 milliárd Ft-ot, úgy szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 34 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek idő- tartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő alatti földrengés és árvíz biztosítási eseményekre nem terjed ki.

8. Füst és hő okozta károk

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított va- gyontárgyakban keletkeznek azáltal, hogy a biztosított tulajdo- nában lévő tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hir- telen erővel kiáramló füst és hő, valamint égés nélküli gyulladás okoz.

Nem fedezi a biztosító azokat a károkat, melyek:

– magában a hőt, füstöt kibocsátó vagyontárgyban keletkeztek,

– használati értéket nem csökkentő esztétikai károkat,

– illetve azokat a károsodott vagyontárgyakat, melyek rendelte- tésszerűen hőnek, füstnek vannak kitéve.

9. Tűz-üzemszünet

A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére az alábbi bekövetkezett károkat megtéríti.

1. Biztosítási esemény

1.1 Biztosítási eseménynek minősül, ha a tűzkockázatok követ- keztében – amelyekre a biztosító kifizetést teljesített – a biz- tosított üzem működésének teljes, vagy részleges megszaka- dása (üzemszünet) következik be.

1.2 Üzemszüneti kár:

− Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges ráfordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi költ- ségek, stb.), amelyekre a számviteli törvény költség-elszá- molási szabályai vonatkoznak és amelyeket a Biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újrain- dítását – a káresetet megelőző állapotnak megfelelő keretek között – mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek meg- fizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.

− Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a Biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt a kiesésnek megfelelő üzemi telje- sítménnyel.

1.3 Nem minősül üzemszüneti kárnak és nem téríti meg a bizto- sító az üzemszüneti kár azon részét, amely:

– rendkívüli, az üzemszünet alatt fellépő események;

– hatóságilag elrendelt újrafelépítés vagy üzemkorlátozások;

– a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlásá- nak késedelmessége, a beszerzéshez szükséges pénzeszkö- zök hiánya miatt következett be;

– készpénz, értékpapírok, üzleti feljegyzések (pl. oklevelek, tervek, rajzok, mikrofilmek, lyukkártyák, mágnesszalagok, mágnestárolók és egyéb adathordozók), üzleti könyvek vagy iratok sérülésével vagy megsemmisülésével kapcsola- tosan keletkeznek;

– a vagyonkár bekövetkeztétől számított szerződésben limit- ként rögzített időtartamot és összeget meghaladja.

1.4 Az üzemszüneti kárt csak abban az esetben téríti meg a biz- tosító, ha a kárrendezés alapját képező üzleti könyveket, ira- tokat, feljegyzéseket, mágneses adathordozókat a biztosított a kárrendezés során a biztosító rendelkezésére bocsátja.

2. Termelési költségek, elmaradt haszon

2.1 Termelési költségnek minősül az üzemi, üzleti és szolgáltatási költségek, a termelés, értékesítés és szolgáltatás során felme-

rülő közvetlen és közvetett (fel nem osztott) költségek ösz- szege. Nem tekintendők termelési költségnek:

– anyagköltségek;

– adók;

– a biztosított tevékenységével össze nem függő költségek.

2.2 Elmaradt haszonnak minősül az az érték, amelyet a biztosí- tott zavartalan üzem esetén az üzemszünet tartama alatt, leg- feljebb azonban a kockázatvállalási idő alatt

– gyártó üzemek esetében a termelésből;

– szolgáltató üzemek esetében a szolgáltatásból;

– kereskedelmi tevékenység esetén az értékesítésből ért volna el, ha a káresemény nem következett volna be.

3. Biztosítási összeg

Biztosítási összeg a biztosítási évre eső, az 1.2 pontban meghatá- rozott költségek és elmaradt haszon összege.

4. Kártérítés

4.1 A biztosító azokat a termelési költségeket és elmaradt hasznot téríti meg, melyek fedezetét az üzemszünet miatt a biztosított nem tudta kigazdálkodni. A kockázatvállalási idő az üzem- szünet tartama, de legfeljebb a szerződésben meghatározott fedezeti tartam.

4.2 Kártérítési limit

A 3. pont alapján számított biztosítási összeg szerződő által meghatározott fedezeti tartamra eső része.

4.3 A biztosító csak azon költségeket téríti meg, melyek az üzem- szünet alatt indokoltak voltak és üzemszünet nélkül kigazdál- kodták volna, s amelyeket igazságügyi könyvszakértői mód- szerekkel igazolni lehet.

4.4 Értékcsökkenési leírás térítésére a teljes kárt szenvedett tárgyi eszközök esetében nem kerül sor.

4.5 A kár nagyságának megállapításánál figyelembe kell venni:

– a termelés, értékesítés vagy szolgáltatás menetét és ered- ményességét kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásoló kö- rülményeket, ha az üzemszünet nem következett volna be;

– a nyereséget, amely a nyersanyag és a félkész áruk értéke- sítése esetén a biztosítási esemény után elérhető;

– a pót-, szükség- vagy bérüzem lehetőségét;

– annak lehetőségét, hogy a kiesés az üzem újrafelvétele után az áruk intenzívebb gyártása, megmunkálása vagy értékesí- tése által elfogadható határidőn belül behozható;

– azon üzemeknél, amelyeknél az elmaradt haszon nem egyenletesen oszlik meg a kockázati időre vonatkozóan, ezen körülményt figyelembe kell venni a káresemény bekö- vetkeztekor. A kártérítést a valószínű üzemszünet teljes idő- tartamára, legtovább a felelősségi időtartamra, előre és minden naptári hónapra külön kell rögzíteni.

4.6 Megtéríti a biztosító az üzemszüneti kár elhárítására, ill. csök- kentésére tett intézkedések költségét is, ha azok a kártérítés összegét csökkentik, vagy a biztosító utasítására történtek.

4.7 Nem téríti meg a biztosító azokat a kárenyhítési ráfordításo- kat,

– amelyekből a későbbiekben a biztosítottnak haszna szár- mazik;

– amelyekkel nem biztosított költségeket tud fedezni;

– amelyek a kártérítéssel együtt a biztosítási összeget meg- haladják.

4.8 Alulbiztosítás esetén a kárenyhítési ráfordításokat is arányla- gosan téríti meg a biztosító.

4.9 A kár összegének megállapítása céljából a kármegállapító jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az üzemszünetet megelőző időszak költség- és nyereség- fedezeti elszámolását a tárgyévben és az előző évben;

b) a kár nagyságát befolyásoló intézkedések költségeit, az in- tézkedések hatását a kár összegére.

5. A 3. pont alapján számított biztosítási összeg és a kártérítési limit alapja a káresemény bekövetkeztétől visszamenőleg szá- mított egy év.

6. Önrész

Káreseményenként a kártérítés összegéből levonásra kerül az önrész, melynek mértéke a 3. pont alapján számított biztosí- tási összeg 2 napra eső része.

10. Mellékköltségek térítése

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, alább felsorolt, indokolt és célszerű költségeket, ha e költségek a bizto- sítottat terhelik. A kártérítés felső határa biztosításra ténylegesen feladott teljes biztosítási összeg 2%-a.

a) bontási, törmelékeltakarítási és takarítási költségek;

b) betétkönyvek és értékpapírok esetében a megsemmisítési el- járással kapcsolatos költségek;

c) kárenyhítés indokolt, és igazolt költségei.

A biztosító nem téríti meg az elmaradt haszonból, illetve a helyi- ségek használhatatlanságából eredő kárigényeket.

Alulbiztosítottság esetén a költségek is olyan mértékben térülnek, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

III. ÖSSZKOCKÁZATÚ FEDEZET

A Standard, Plus, Lux alapfedezetekben meghatározott biztosí- tási események okozta károkon túl a Biztosító jelen fedezet alap- ján – a szerződésben foglalt kártérítési korlátozások és kártérítési szabályok figyelembe vételével – megtéríti azon károkat, amelyek a biztosítási időszak alatt, a kockázatviselés helyén bármely hirte- len, véletlen és előre nem látható fizikai behatás vagy esemény következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, és a kizárások és mentesülések között nem szerepel.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A biztosító kártérítési szolgáltatásának felső határa a biztosítási összeg. A biztosítási összeg a vagyoncsoportokra külön-külön megállapított biztosítási összegek összessége.

2. A vagyontárgyak teljes megsemmisülése esetén (totálkár), a biztosító a káresemény bekövetkezésének időpontjában meg- határozható új értéket veszi alapul a kárösszeg megállapítása- kor. Totálkárnak minősül, ha a vagyontárgy helyreállítási, (épületek esetén) újraépítési költségei elérik, illetve megha- ladják a káridőponti új értéket.

3. Részkárok esetében a kárösszeg megállapításának alapja a ká- resemény napja szerinti helyreállítási költség. A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridőponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét.

4. A biztosító szolgáltatása:

a) készletek esetében: káridőponti újrabeszerzési költség;

b) értékcsökkenéstől mentes vagyontárgyak esetében (mu- zeális értékű vagyontárgyak, művészeti alkotások stb.): forgalmi érték.

5. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak akkor téríti, ha az a végleges helyreállítás részét képezi, s annak költségeit nem növeli.

6. A biztosító nem nyújt kártérítést azokra a károkra, amelyek a kockázatviselés kezdete előtt keletkeztek.

7. Önrész alkalmazása

A biztosító üvegtörés kár esetén a kártérítési összegből kár- eseményenként 10%, de minimum 3000 Ft önrész levonását alkalmazza. Az önrész alatti károk nem térülnek meg.

V. KIZÁRÁSOK

A biztosító az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek VI. illetve X. fejezetében foglalt kizárásokon és mentesüléseken túl az alábbi esetekre sem terjeszti ki a biztosítási fedezetet:

a) a természetes elhasználódásból, öregedésből, anyagfáradás- ból bekövetkezett károkra;

b) a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló károkra (pl. esztétikai hiba);

c) a biztosítás megkötésekor már meglévő károkra, amiről a szerződőnek és biztosítottnak tudomása volt, vagy tudnia kel- lett;

d) a karbantartások elmulasztásával, az üzemeltetési szabályok figyelmen kívül hagyásával okozati összefüggésbe kerülő ká- rokra, kivéve ha bizonyítást nyer, hogy a káresemény ezekkel a hiányosságokkal nem állt összefüggésben;

e) bírság, kötbér, büntető kamat és egyéb büntető jellegű költ- ségek;

f) termelési folyamat leállásából, szüneteltetésből származó anyagi hátrány, kivéve tűz-üzemszünet.

g) a szabadban tárolt Gépek, berendezések, eszközök, Áruk, készletek, illetve Számítógépek vagyoncsoportok vagyontár- gyaira.

h) a kép és hanghordozókra, valamint a rajtuk tárolt informá- ciókra;

i) az üzemi és segédanyagok (pl. tüzelőanyagok, vegyszerek, kontaktanyagok, kenőanyagok, tisztítószerek stb.) kiömlése, szivárgása, stb. következtében keletkezett károkra (kivéve tűz- és robbanáskárokat);

j) azokra a károkra, melyek az elégtelen vagy hiányos klimatizá- lási viszonyokkal hozhatók összefüggésbe, kivéve, ha a káre- semény a biztosított klímaberendezés biztosítási esemény kö- vetkeztében történő meghibásodásával áll összefüggésben;

k) az automatikus gázelárasztásos tűzoltó berendezések tűzol- tóanyaggal való újratöltésének költségeire.

1. Továbbá a Biztosító nem téríti meg azon károkat, amelyek

a) nem a szerződésben meghatározott kockázatviselési he- lyen – belül – keletkeztek;

b) fokozatos romlás ill. elhasználódás következményei, úgy- mint az elhasználódásból eredő kopás, törés vagy szaka- dás illetve attól függetlenül, rozsdásodás, korrózió, por il- letve korom lerakódás, bepiszkolódás; szennyeződés,

moly, féreg, rovar, illetve egyéb kártevők okozta károso- dás;

c) különösen természetes romlás illetve zsugorodás folyamán keletkezett rohadás, anyagveszteség, romlás, értékcsökke- nés, párolgás, súlyveszteség, íz veszteség, felszínben ke- letkezett festék és szerkezeti elváltozás miatt keletkeztek;

d) keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fizi- kai behatásra, eseményre. Ilyenek például az elkobzás, ál- lamosítás, megmagyarázatlan eltűnés, hiány, szivárgás, pénzügyi veszteség vagy ezekhez hasonló esemény követ- keztében történt károk;

e) bekövetkezése a Biztosított vagy képviselője számára előre látható volt, illetve a kárveszély felismerése tőlük elvárható lett volna. A szerződésben képviselőnek kell tekinteni Biz- tosított vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak keze- lésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottait, meg- bízottait, tagjait illetve testületeit;

f) Biztosított illetve képviselője jogellenes és vagy szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekedete(i) okozták. Ez eset- ben a Biztosító részben vagy egészben mentesül a kárté- rítés alól, az Általános feltételekben leírtaknak megfele- lően;

g) géptörés és/vagy kazán, gép, számítógép, illetve elektro- mos berendezések meghibásodása következtében kelet- keztek;

h) alul- vagy túlnyomás által keletkezett robbanás és/vagy kazánok, csővezetékek törése és szakadása miatt keletkez- tek;

i) az elektromos berendezések, és készülékek elektromos áram hatására történő meghibásodása következtében ke- letkeztek;

j) bármilyen leltár folyamán felmerült megmagyarázhatat- lan eltűnés vagy hiány következtében keletkeztek;

k) irodai vagy könyvelési tévedésből eredő hiány formájában keletkeztek;

l) eltulajdonítás, csalás, lopás miatt keletkeztek;

m) a tevékenység kényszerű lassítása vagy leállása miatt kelet- kezett, illetve fellépő károk, pl. piacvesztés, késedelem, el- maradt haszon, termelés kiesés, kifizetett bér;

n) az üzleti tevékenységen belül, a gyártás és/vagy a tervezés során fellépő tervezési, gyártási, szerkezeti, anyaghiba miatt keletkezett károk, ideértve egy esetleges kárese- ményt követő helyreállítás folyamán hibás anyag, rossz munkavégzés miatt keletkezett károkat is;

o) nem nyilvánvaló hiba, hibás nyersanyag használata, rossz tervezés, nyersanyag vagy munkavégzés miatt keletkez- tek;

p) vámhivatal, kormány vagy más hatóság által elrendelt el- kobzás, lefoglalás miatt keletkeztek;

q) gyenge építési alap, hibás építés, rossz épületfenntartás, az ésszerű biztonsági és megelőzési intézkedések elmu- lasztása miatt keletkeztek;

r) gyártási, építési, nyersanyagbeli, tervezési és/vagy kivite- lezési hiba miatt keletkeztek;

s) épületek, járdák, építési alapozások vagy ezek részeinek beomlása, süllyedése, törése, hőtágulása (különös tekin- tettel falak, padlók, mennyezetek, tetők esetében), illetve az ésszerű megelőzési intézkedések vagy a megfelelő épü- letfenntartás elmulasztásából származó összeomlás miatt keletkeztek;

t) a kockázatviselés helyén belüli, kívüli szállítások, ki- és be- rakodások során keletkeztek;

u) építési, szerelési tevékenység, ill. bontás, beüzemelés, üzemi próbák során keletkeztek;

v) átmenetileg nem használt, felügyelet nélküli épületek, be- rendezések, vezetékek elzárásának elmulasztása, víztelení- tés hiánya miatt keletkeztek;

w) víz, gáz, elektromos energia, üzemanyag szolgáltatásával, szállításával vagy annak kimaradása következtében kelet- keztek;

x) számítógépes vírus miatt keletkeztek;

y) elektromos energia közvetlen hatásai (rövidzárlat, induk- ció, influencia, áramerősség túlzott megnövekedése) miatt keletkeztek kivéve a KF-04: Számítógépek kiegészítő bizto- sítása záradék alkalmazása esetén.

z) kezelői hiba, ügyetlenség, gondatlanság miatt keletkeztek kivéve a KF-04: Számítógépek kiegészítő biztosítása zára- dék alkalmazása esetén.

aa) összeroppanás (implózió), illetve nyomáshiány fellé- pése következtében előálló egyéb hatások miatt ke- letkeztek kivéve a KF-04: Számítógépek kiegészítő biz- tosítása záradék alkalmazása esetén.

bb) Számítógép üvegrészeinek törése miatt keletkeztek ki- véve a KF-04: Számítógépek kiegészítő biztosítása zá- radék alkalmazása esetén.

cc) következményi károk.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Bizto- sító Zrt. Vállalkozás & fejlődés 4 Vállalkozói vagyonbiztosításának az Általános vagyonbiztosítási feltételeiben rögzítettek az iránya- dók.

D) Kiegészítő felelősségbiztosítási szabályzat

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket

– ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az UNIQA Bizto- sító Zrt. (továbbiakban: biztosító) felelősségbiztosítási szerző- déseire, illetve a biztosítási szerződések felelősségbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést a szabályzatra hivatkozással kötötték.

2. A jelen általános, illetve különös feltételekben nem rögzített kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, ill. a Polgári Törvénykönyv, valamint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

3. A biztosítási szerződés írásbeli megállapodás alapján jön létre.

4. Területi hatály: Magyarország területén okozott, bekövetke- zett és érvényesített károk.

5. Időbeli hatály: a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károk.

1.1 A biztosítás

Xxxxx szabályzat alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

1.2 Biztosítási esemény

A biztosítási fedezet a 2.1, 2.2, 2.3, 2.4, 2.5, 2.6 pontokban rész- letezettek közül a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt fe- lelősségbiztosítási káreseményekre terjed ki. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és egymással ok-okozati össze- függésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

1.3 Általános kizárások

1.3.1 Egyéb megállapodás hiányában kizártak a biztosításból azok a károk:

a) amelyeket a biztosított szerződésszegésével szerződő partne- reinek okoz;

b) amelyek környezetszennyezésből származnak;

c) amelyek a biztosított által előállított illetve forgalomba hozott termékek, vagy a biztosított által nyújtott szolgáltatások hi- bájából erednek;

d) amelyek a biztosított birtokában (rendelkezési körében, vagy ellenőrzése alatt) bármilyen jogcímen levő idegen dolgokban keletkeztek;

e) amelyek a biztosított által hivatása gyakorlásánál fogva, vagy cégnyilvántartás szerint tevékenysége folytatása körében ma- gánál tartott vagy megmunkált idegen dolgokban keletkez- tek, vagy amelyeket ilyen dolgokkal okoztak;

f) amelyekért a biztosított, mint munkáltató felel a Xxxxx Xxx- vénykönyve alapján.

1.3.2 Nem téríti meg a biztosító

a) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban írt felelősségé- nél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

b) azt a kárt, amelyet a biztosított (szerződő) a vállalkozásban résztvevők a Ptk. Záró rendelkezések 8:1.§.(1)bek.1. pontjá- ban felsorolt közeli hozzátartozójának okoz;

c) a tulajdon százalékos arányában azt a kárt, amelyet a biztosí- tott (szerződő) tulajdonosai, illetve a biztosított (szerződő) tu- lajdonában lévő gazdasági társaságok, egyéb szervezetek szenvednek el;

d) azt a kárt, melyet a biztosított a vele közös vállalkozásban mű- ködő tulajdonostársnak és annak hozzátartozójának okozott;

e) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

f) azokat a károkat, melyeket a biztosított illetve szerződő maga szenved el;

g) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakciókból vagy sugárzásból eredő károkat;

h) a kötelező gépjármű, valamint, vízi-, légi jármű felelősség- biztosítás alapján térülő károkat, valamint az egyéb, jogszabá- lyon alapuló biztosítási kötelezettség körébe tartozó károkat;

i) az államigazgatási jogkörben okozott károkat;

j) szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), bír- ságot, pénzbüntetést és egyéb büntetés jellegű költségeket, valamint az ezek kapcsán felmerülő képviseleti költségeket;

k) azokat a költségeket, amelyek a biztosított felelősség-elisme- résének vitatása, részleges vagy teljes megtagadása, illetőleg a felelősség késedelmes elismerése miatt merültek fel;

l) a biztosított vezető tisztségviselői által ilyen minőségükben okozott károkat;

m) a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, korom, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;

n) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával össze- függő berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berendezések előállításával, telepítésével, karbantartá- sával és javításával hivatásszerűen foglalkozik, és e minőségé- ben kártérítési kötelezettsége áll be;

o) a többletkárt, ha a biztosított a biztosító felhívása ellenére nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének;

p) adatok vagy szoftver károsodását vagy sérülését, így különö- sen az adatokban, szoftverekben és számítógépes programo- kban keletkezett azon káros változásokat, amelyeket az ere- deti struktúra törlése, sérülése vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteséget, amelyet ezek a károsodá- sok ill. sérülések eredményeznek. Ettől a kizárástól függetle- nül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyontárgy lényegét érintő fizikai károsodás közvetlen következménye, továbbá azok a károk és veszteségek, ame- lyek a működés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mér- téke vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bár- miféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek.

q) háború, polgárháború, forradalom, polgári zavargás, tünte- tés, sztrájk, zendülés következtében beállott károkra.

r) Azbeszt záradék: jelen biztosítási szerződés szövegezésében, feltételeiben vagy annak záradékaiban foglalt bármely ezzel ellenkező értelmű rendelkezéssel szemben a szerződő felek ezennel megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet nem ter- jed ki semmiféle kárra, veszteségre vagy költségre, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen azbeszt alapanyag, vagy

azbeszt tartalmú anyag okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bár- mely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésé- ben.

s) Elektromágneses mezők (EMM) záradék: jelen biztosítási szer- ződés szövegezésében, feltételeiben vagy annak záradékai- ban foglalt bármely ezzel ellenkező értelmű rendelkezéssel szemben a szerződő felek ezennel megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet nem terjed ki semmiféle kárra, veszteségre vagy költségre, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen elektromos mező (erőtér) hatásával okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.

1.4 Biztosítási összeg

A biztosítási összeg az a szerződésben (kötvényen, ajánlaton) fel- tüntetett, biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként meghatározott összeg, amely a biztosító szolgáltatásának ösz- szegszerű felső határát jelenti.

A biztosító teljesítési kötelezettsége – függetlenül az adott bizto- sítási időszakban bekövetkezett biztosítási események számától – a szerződésben biztosítási időszakonként meghatározott biztosí- tási összeget nem haladhatja meg.

Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult lép fel megalapozott kárigénnyel, és az azok alapján fizetendő kártérí- tések együttes összege a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeget meghaladja, akkor az egyes károk megtérítése – figye- lemmel a biztosítási összeg esetleges kimerülésére is – olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményen- kénti összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.

1.5 A kártérítés szabályai

A biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – az alábbi, biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült károkat téríti meg a ma- gyar jog szabályai szerint:

a) a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában bekö- vetkezett értékcsökkenést, valamint személyi sérülés esetén az elmaradt vagyoni előnyt;

b) azt a kárpótlást, valamint azokat az igazolt és indokolt költ- ségeket, amelyek a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek;

c) a kockázatba vett felelősségi károk járulékai, így a kamatot, a biztosított ellen a biztosítási eseménnyel összefüggésben in- dított peres eljárás költségeit feltéve, ha a biztosító a perben részt vett, vagy a részvételről lemondott, továbbá a kárren- dezés során a biztosító előzetes jóváhagyása alapján a bizto- sított által felkért szakértő költségét.

Amennyiben többen közösen okoznak kárt, a biztosító helytállási kötelezettsége saját biztosítottja magatartásának felróhatóságá- hoz igazodik. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának aránya nem állapítható meg, a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, és ehhez igazodik a biztosító helytállási kö- telezettsége is.

A biztosítási fedezet Magyarország területén kívül okozott, bekö- vetkezett és érvényesített károkra történő kiterjesztése esetén a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, amelyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása, vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötele- zettségének teljesítése érdekében merülnek fel.

A biztosító a kártérítési összeg kifizetését – egyéb ettől eltérő megállapodás hiányában – kizárólag belföldi fizetőeszközben tel- jesíti a károsult részére.

1.6 Önrész alkalmazása

Káreseményenként a kártérítés összegéből levonásra kerül az ön- rész, melynek mértéke 10%, de legalább 20000 Ft. Amennyiben a tényleges kár mértéke meghaladja a kártérítési limitet, úgy a biztosító az önrészt a limit összegéből vonja le.

2. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK

2.1 Általános felelősség

A jelen kiegészítő különös feltétel alapján a biztosító megtéríti a károsultnak a biztosított által szerződésen kívül okozott olyan sze- mélysérüléses és dologi károkat, melyekért a biztosított a polgári jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.1.1 Kizárások

Nem téríti meg a biztosító egyéb rendelkezés hiányában:

a) azokat a károkat, amelyek a 1.3 pontban kizárásra kerültek

b) azokat a dologi károkat, amelyeket a biztosított szerződéssze- géssel, szerződés hibás teljesítésével, és (vagy) szerződéstelje- sítése során szerződő partnerének egyéb módon okozott,

c) azokat a károkat, amelyeket a biztosított, mint rendszámmal ellátott gépjármű üzemben tartója okozott, kivéve, ha a kár a gépjármű munkagépként való használata során keletkezett,

d) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkat,

e) azokat a károkat, amelyeket munkagépek, járművek, nyomá- sa, helyváltoztatása következtében mesterséges tereptárgyak- ban, (pl. utak, árkok, töltések, támfalak stb.) illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek,

f) azokat a károkat, amelyek állati, növényi kultúrákban kelet- keztek.

2.2 Munkáltatói felelősség

Jelen kiegészítő különös feltétel alapján a biztosító a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint fede- zetet nyújt azokra a kártérítési igényekre, illetve megtérítési köve- telésekre, melyeket a biztosítottal, mint munkáltatóval szemben, munkavállalójának munkahelyi balesetével összefüggésben tá- masztanak, és amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kár- térítési felelősséggel tartozik.

2.2.1 Kizárások

Nem téríti meg a biztosító:

a) a foglalkozási megbetegedésekből eredő, illetve munkahelyi-, munkaköri ártalom miatt támasztott kárigényeket;

b) azokat a károkat, melyekért a biztosított, mint üzemben tartó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján tartozik fe- lelősséggel, ide nem értve az üzemi balesetnek minősülő és a gépjármű javítási, vagy karbantartási munkái során bekövet- kezett károkat;

c) a dologi károkat;

d) a munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan távozó- ban, útközben ért balesetek során, illetve következtében kelet- kező károkat, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa bérelt szállítóeszközén, utazás során történt.

2.3 Szolgáltatói felelősségbiztosítás

Jelen kiegészítő különös feltétel alapján a biztosított kérheti, hogy a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse őt a szerződéses partnereinek (a szolgáltatás igénybe vevőinek) a szolgáltatás hibás teljesítésével okozott olyan károk megtérítése alól, amelyekért mint a szerző- désben nevesített szolgáltatás teljesítője a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Biztosítási esemény a biztosítottal szembeni szolgáltatói kárigény (hibás teljesítés) érvényesítés

Jelen kiegészítő különös feltételek alapján a biztosító a károsultnak a biztosított által a szerződés hibás teljesítésével okozott alábbi kárait téríti meg:

– személysérüléses és dologi károk (személysérüléses kárnak mi- nősül valakinek a halála, egészségkárosodása, vagy testi sérü- lése folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni sérelem; do- logi kárnak pedig az, ha valamely tárgy megsérül, megsemmi- sül, vagy használhatatlanná válik),

2.3.1 Kizárások

Nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, amelyek a 1.3 pontban kizárásra kerültek,

b) a szolgáltatással szemben emelt esztétikai kifogások miatti kárigényt,

d) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkat,

e) azokat a károkat, amelyeket munkagépek, járművek, nyo- mása, helyváltoztatása következtében mesterséges tereptár- gyakban, (pl. árok, töltés, támfal stb.) illetve a talaj vagy nö- vényi kultúrák letaposásával keletkeztek,

f) a környezetveszélyeztető, károsító tevékenységgel okozott ká- rokat,

g) a mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) őstermékek és vadászati termékek által okozott károkat,

h) a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolat- ban felmerülő költségek és egyéb kiadások),

i) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgál- tatás leállásából eredő károkat,

j) azokban a dolgokban keletkezett károkat, melyekre a biztosí- tott által nyújtott szolgáltatás irányul.

2.4 Termék felelősségbiztosítás

A termék felelősségbiztosítás alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben meghatározott mértékben és fel- tételek szerint mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért, mint valamely termék gyártója, importálója, forgalmazója a ma- gyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

A biztosítási fedezet a biztosított által gyártott, importált, forgal- mazott termék hibája által okozott személysérüléses, és dologi ká- rokra terjed ki. A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biz- tonságot, amely általában elvárható.

Káresemény a biztosított által gyártott, forgalomba hozott, szol- gáltatott termék károkozása, ha a kár a termék:

a) valamely hibája, vagy

b) egészségre fokozottan veszélyes tulajdonsága miatt keletke- zett.

2.4.1 Kizárások

Nem téríti meg a biztosító:

a) magában a hibás termékben keletkezett károkat,

b) azokat a károkat, amelyek a hibás termék más termékekkel való egyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása foly- tán magában az új termékben keletkeztek,

c) azokat a költségeket, amelyek a hibás termék kijavítása, kicse- rélése folytán, illetőleg kifogástalan más termékkel való pót- lása folytán állnak elő,

d) azokat a károkat, költségeket, amelyek a biztosított jótállás- vállalásának, vagy szavatosság alapján fennálló kötelezettsé- gének a megsértéséből állnak elő,

e) azokat a károkat, amelyek a kárt okozó termék forgalomból való kivonásával, visszahívásával, megsemmisítésével, vagy egyéb a termékkel kapcsolatos kiadásokkal összefüggőek,

f) azokat a károkat, amelyek a termékre vonatkozó felhaszná- lási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibá- iból állnak elő,

g) ha a termék nem került kereskedelmi forgalomba, vagy a ter- melő a terméket nem üzletszerű gazdasági tevékenysége kö- rében gyártotta vagy forgalmazta,

h) a termék a gyártáskor vagy a forgalomba hozatalkor hibátlan volt, a hiba oka ezt követően keletkezett, vagy az a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető,

i) a hibát nem a biztosított résztermék hiányossága, hanem az ebből előállított végtermék szerkezete, illetőleg összetétele okozta, továbbá ha a végtermékben jelentkező hiba a vég- termék gyártójának használati utasítása miatt keletkezett.

2.5 Bérbevevői tűz felelősség

Jelen kiegészítő különös biztosítási feltétel alapján a biztosító a biztosított helyett megtéríti azokat a biztosított által bérelt helyi- ségben (ingatlanban) okozott károkat, melyek az alább megha- tározott biztosítási esemény(ek) folytán következtek be, s melye- kért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.

2.5.1 Biztosítási események

Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül a

– tűzkockázatok (Különös Feltétel C II.1.)

– vezetékes vízkár (Különös Feltétel C II.3.)

– bővített vezetékes vízkár (Különös Feltétel C II.4.)

2.6 Bérbeadói tűz felelősség

Jelen kiegészítő különös biztosítási feltétel alapján a biztosító men- tesíti a biztosítottat, mint bérbeadót a bérlő bérlemény területén lévő, a bérlet rendeltetésszerű gyakorlásához szükséges vagyon- tárgyaiban okozott olyan károk megtérítése alól, melyek jelen sza- bályzatban meghatározott biztosítási események folytán követ- keztek be – s melyekért a biztosított a magyar jog, illetve a bér- leti szerződés alapján kártérítési felelősséggel tartozik.

2.6.1 Biztosítási események

Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül a

– tűzkockázatok (Különös Feltétel C II.1.)

– vezetékes vízkár (Különös Feltétel C II.3.)

– bővített vezetékes vízkár (Különös Feltétel C II.4.)

E) Kiegészítő balesetbiztosítás általános feltételei

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melye- ket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az UNIQA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) balesetbiztosítási szer- ződéseire, illetve a biztosítási szerződések balesetbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést a szabályzatra hivatkozással kötötték.

3. A biztosítási szerződés írásbeli megállapodás alapján jön létre.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1. A biztosított az a személy, akinek életére, egészségi állapo- tára, testi épségére a biztosító a biztosítási szerződéssel koc- kázatot vállal.

2. A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki a szerző- dést a biztosítóval megköti, a szerződést aláírja és a biztosítási díjak befizetését teljesíti.

3. A szerződés megkötéséhez, módosításához, amennyiben a szerződő nem azonos a biztosítottal, a biztosított írásbeli hoz- zájárulása is szükséges.

4. A kedvezményezett az a szerződő által írásban megjelölt sze- mély, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult, amennyiben az nem a biztosítottat illeti meg.

A biztosított életében esedékes szolgáltatás kedvezménye- zettje a biztosított.

Kedvezményezett megjelöléséhez a biztosított írásbeli hozzá- járulása szükséges. A kedvezményezett a biztosított életében a biztosítóhoz intézett írásos nyilatkozattal bármikor megvál- toztatható.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Balesetnek minősül a biztosított akaratán kívül, hirtelen fel- lépő olyan külső behatás, melynek következtében a biztosított meghal, egészségkárosodást szenved.

2. A biztosító azon balesetekre nyújt biztosítási védelmet, me- lyek a biztosítottat a szerződés (kockázatviselés) érvényessége alatt érik.

3. A kockázatviselés a bárhol, bármikor bekövetkező balesetekre kiterjed.

4. Nem terjed ki a biztosítás:

• A biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyilkos- sággal vagy annak kísérletével, valamint ittassággal okozati összefüggésben bekövetkező balesetekre.

• A biztosítottat szándékos bűncselekmény elkövetése vagy annak kísérlete során, azzal összefüggésben ért balesetekre.

• Háborús vagy polgárháborús események által közvetlenül vagy közvetve okozott balesetekre, továbbá azon belső za- vargások, tüntetések miatt bekövetkező balesetekre, me- lyekben a biztosított aktívan részt vett.

• Motor nélküli és motoros repülőgépekkel, repülő szerkezetek- kel, sárkányrepülővel, mindenfajta ejtőernyős ugrás során, va- lamint repülőgép személyzetenként elszenvedett balesetekre.

• A radioaktív magenergia, ionizáló sugárzás által közvetve vagy közvetlenül okozott balesetekre.

• Napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, fagyás okozta sé- rülésekre.

• Gyógykezelés- vagy gyógyászati beavatkozás miatt bekö- vetkező egészségkárosodásokra (kivéve, ha annak igénybe- vételére a szerződés hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt volt szükség).

• A balesettel összefüggésbe nem hozható fertőzésekre, az Európában nem honos fertőzésekből a rovarok csípéseitől származó betegségekre.

• Szilárd, folyékony, légnemű anyagok szándékos bevétele miatti mérgezésekre, sérülésekre, ideértve a drogokat, ká- bítószereket is.

• Hasi- vagy altesti sérvre (megemelésre), ha az balesettel nincs okozati összefüggésben.

• Porckorong sérülésekre, rándulásokra, ficamokra, továbbá nem baleseti eredetű vérzésekre és agyvérzésre.

• A versenyszerű sportolás, edzés közben bekövetkezett bal- esetekre.

• A biztosított fegyveres szolgálat teljesítése közben bekövet- kező balesetekre, illetve ha a baleset a biztosított fegyvervi- selésének vagy fegyverhasználatának során, azzal összefüg- gésben következett be.

IV. A SZOLGÁLTATÁSOK FAJTÁI

1. Baleseti halál

Baleseti halálesetnek minősül, ha a biztosított a biztosítási vé- delem alá eső baleset következtében 1 éven belül meghal. Ebben az esetben a baleseti halálra megjelölt biztosítási ösz- szeg kerül kifizetésre.

2. Baleseti végleges egészségkárosodás (rokkantság):

a) Balesettel közvetlen okozati összefüggésben fellépő olyan egészségkárosodás, amely a testi vagy szellemi teljesítő- képesség tartós (maradandó) károsodásához vezet.

b) A szolgáltatás nagysága a végleges egészségkárosodásra megjelölt biztosítási összegtől és a károsodás mértékétől függ.

c) A bekövetkezett rokkantság, illetve egészségkárosodás szá- zaléka a felsorolt testrészek és érzékszervek elvesztése vagy funkcióképtelensége esetén az összes körülményt figye- lembe vevő orvosi vizsgálat alapján, az alábbi táblázat iránymutató mértéke alapján kerül megállapításra: Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Ízlelôképesség teljes elvesztése	5%
Egy kar vállizülettôl való teljes elvesztése
vagy teljes mûködôképtelensége	70%
Egy kar könyökizület fölöttig való teljes elvesztése
vagy teljes mûkôdôképtelensége	65%
Egy kar könyökizület alattig való teljes elvesztése
vagy teljes mûködôképtelensége Egyik kéz teljes elvesztése	60% 55%
Hüvelykujj elvesztése	20%
Mutatóujjak elvesztése	10%
Többi ujj elvesztése, egyenként	5%
Egy láb combközép fölöttig való teljes elvesztése

vagy teljes mûködôképtelensége 70%

Egy láb combközépig való teljes elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 60%

Egyik láb térdig elvesztése	50%
Egyik lábszár térd alattig történô elvesztése	45%
Lábfej elvesztése	40%
Nagyujj elvesztése	5%
Másik lábujj elvesztése	2%

• Testrészek vagy érzékszervek részleges elvesztése vagy funkciócsökkenése esetén a táblázatban megadott mérték megfelelő százaléka vehető figyelembe.

• A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek el- vesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosszak-

értője állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben csökkent. A biztosító orvosszakértőjének megállapítása független minden más orvosi vagy társadalombiztosítási szerv vagy testület, valamint más orvosszakértők megállapításától.

• Ha a kiegészítő biztosítás tartamán belül több biztosítási esemény következett be, vagy ugyanazon baleset több, különböző funkciócsökkenést eredményezett, a megálla- pított egészségkárosodások (rokkantságok) százalékos mértékei összeadódnak, de a biztosító szolgáltatása – a jelen kiegészítő biztosítás teljes tartamán belül összessé- gében – nem haladhatja meg a 100%-os egészségkároso- dási mértéknek megfelelő szolgáltatási összeget.

• Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek ká- rosodnak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor az előzetes rokkantság mértéke a táb- lázat alapján levonásra került a szolgáltatás meghatározá- sánál.

• Ha a baleset következtében a biztosított 1 éven belül meg- hal, a rokkantsági szolgáltatás nem igényelhető, a már ki- fizetett kártérítés a haláleseti összegből levonásra kerül.

3. Baleseti kórházi napi térítés

a) Amennyiben a biztosító szolgáltatása a kórházi ápolás té- nyéhez, illetve tartamához kapcsolódik, azon kizárólag a baleset miatt szükségessé váló indokolt ápolás tartama ér- tendő.

b) A biztosító orvosa ezen esetekben is jogosult az ápolás, il- letve gyógyulás tartamának felülvizsgálatára.

c) A kórházi napi térítés nem fizethető a szanatóriumban, gyógyüdülőben vagy gyógyfürdőben tartózkodás tarta- mára.

4. Egyszeri szolgáltatású gyógyulási támogatás (csonttörés ese- tén).

V. KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

1. A biztosított (szerződő) a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biz- tosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, ada- tot, melyre a biztosító kérdést tett fel és melyet ismert vagy ismernie kell.

A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére és e célból a biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, szabad- idős tevékenységével kapcsolatban kérdéseket tehet fel és or- vosi vizsgálatot is kérhet.

2. Amennyiben a kérdésekre adott válaszok vagy az orvosi vizs- gálat kockázatnövelő tényezőt tárnak fel, a biztosító 30 na- pon belül jogosult a szolgáltatásokat alacsonyabb összegre megajánlani, pótdíjat megállapítani vagy az ajánlatot elutasí- tani.

3. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkez- tében.

4. A biztosított (szerződő) felhatalmazást kell, hogy adjon a biz- tosító részére az általa adott adatok ellenőrzésére és kiértéke- lésére, valamint az orvosi titoktartás alóli felmentésre minden olyan orvos, kórház és egyéb egészségügyi intézménnyel szemben, amelyeknél kezelték vagy kezelni fogják, valamint saját egészségi állapotát illetően más biztosítóval, társadalom- biztosítóval és hatósággal való kapcsolatfelvételre.

5. A biztosított foglalkozásában, tevékenységi körében, egész- ségi állapotában a szerződés tartama alatt bekövetkező válto- zásokat haladéktalanul írásban be kell jelenteni.

a) Amennyiben a biztosított új foglalkozása, tevékenységi köre, egészségi állapota kedvezőbb díj alkalmazását teszi lehe- tővé, az a bejelentést követő hónap elsejétől alkalmazható.

b) Ha az új tevékenységi körhöz, egészségi állapothoz maga- sabb díj tartozik, akkor a tevékenység megváltozásának időpontját követő 2 hónapig a szerződés még az eredeti biztosítási összeggel marad érvényben. Ezen határidő le- telte után bekövetkező balesetek esetén – amennyiben a változást nem jelentették be vagy az új díjban nem sikerült megállapodni –, a biztosítási összeg olyan arányban csök- ken, ahogy a követelhető díj a régi díjhoz viszonyul.

VI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

1. A biztosítási összeg nem kerül kifizetésre az esetben, ha bizo- nyítást nyer, hogy a balesetet, illetve egészségromlást:

– a biztosítási szolgáltatásra jogosult szándékos magatartása,

– a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatar- tása jogellenesen idézte elő.

2. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül, és a biztosító mentesülését eredményezi, ha baleset a biztosított:

– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,

– kábítószeres vagy súlyosan ittas állapotával közvetlen oko- zati összefüggésben,

– jogosítvány nélküli vagy ittas gépjárművezetés közben kö- vetkezett be.

VII. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

1. A biztosított (szerződő) köteles a biztosítási esemény bekö- vetkeztét a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a beje- lentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosí- tott (szerződő) az előző bekezdésben írt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak.

3. A biztosítási összeg kifizetéséhez a biztosított (szerződő) a kö- vetkező okiratokat köteles a biztosító rendelkezésére bocsá- tani:

– kötvény,

– a jogosultság (személyazonosság, ill. kedvezményezetti mi- nőség) igazolását,

– a baleset helyének, idejének, körülményeinek részletes le- írását, munkahelyi baleset esetén üzemi baleseti jegyző- könyvét,

– elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi bizonyítványt,

– kórházi ápolás esetén a zárójelentést,

– hatósági eljárás esetén annak határozatát,

– a biztosított foglalkozásának, tevékenységi körének igazolá- sát,

– azokat az egyéb okiratokat, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításá- hoz szükségesek.

VIII. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

1. A biztosítási szolgáltatások kifizetése a szükséges igazolások (utolsó irat) kézhezvételétől, illetve az egészségkárosodás mértéke megállapításától számított 15 napon belül esedékes.

2. Maradandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatás mértéké- nek végleges megállapítására a balesetet követő 1 évvel kerül sor. Ezen tartamon belül szolgáltatási előleg – a várható igény figyelembevételével – legfeljebb a haláleseti biztosítási összeg mértékéig fizethető.

Maradandó egészségkárosodás esetén a biztosított jogosult évente, de legfeljebb a balesetet követő 2 évig állapotát fe- lülvizsgáltatni, s rosszabbodás esetén további szolgáltatási igényt bejelenteni.

3. A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított 2 éven belül elévülnek.

BALESETI HALÁL BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

I. Általános rendelkezések

1. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általá- nos Vagyonbiztosítási Feltételek, a Kiegészítő Balesetbiztosítás Általános Feltételei, ill. a Polgári Törvénykönyv, valamint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irá- nyadóak.

2. A biztosítási szerződés – eltérő kikötés hiányában – határo- zatlan tartamú.

II. Biztosítási esemény

1. Jelen feltétel keretében biztosítási esemény a biztosított bal- esetből eredő, a baleset bekövetkeztétől számított 1 éven be- lüli halála.

III. Biztosító szolgáltatása

1. A biztosítási esemény bekövetkeztével a biztosító a 3. sz. mel- léklet szerinti biztosítási összeget fizeti ki a jogosultnak.

IV. A biztosítás díja

1. A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke.

2. A biztosítási szolgáltatás díját a biztosító a biztosítási összeg és a biztosított tevékenysége (foglalkozás, szabadidős tevé- kenység) alapján határozza meg.

V. Biztosító teljesítéséhez szükséges dokumentumok

1. A Kiegészítő Balesetbiztosítás Általános Feltételeiben megha- tározott dokumentumok

VI. A biztosítási szerződés megszűnése

1. A Kiegészítő Balesetbiztosítás Általános Feltételeiben megha- tározott esetekben.

2. Xxxxx a biztosítási évnek a végén, melyben a biztosított be- tölti a 70. életévét.

BALESETI EREDETŰ VÉGLEGES EGÉSZSÉGKÁROSODÁS (2/C LINEÁRIS) BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

I. Általános rendelkezések

2. A biztosítási szerződés – eltérő kikötés hiányában – határo- zatlan tartamú.

II. Biztosítási esemény

1. A biztosított közvetlenül baleseti eredetű végleges egészség- károsodása, mely a teljesítőképesség tartós csökkenését ered- ményezi.

III. A biztosító szolgáltatása

1. Baleseti eredetű végleges egészségkárosodás biztosítási ese- mény bekövetkeztével a biztosító a 3. sz. mellékletben meg- jelölt biztosítási összegnek a megállapított végleges egész- ségkárosodással arányos részét téríti.

IV. A biztosítás díja

1. A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke.

2. A biztosítási szolgáltatás díját a biztosító biztosítási összeg és a biztosított tevékenysége (foglalkozás, szabadidős tevékeny- ség) alapján határozza meg.

V. A biztosítási szerződés megszűnése

1. Az Általános Balesetbiztosítási Szabályzatban meghatározott esetekben

2. 50%-nál magasabb fokú maradandó egészségkárosodás szol- gáltatásának teljesítésével

3. Xxxxx a biztosítási évnek a végén, melyben a biztosított be- tölti a 70. életévét.

EGYSZERI SZOLGÁLTATÁSÚ GYÓGYULÁSI TÁMOGATÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

I. Általános rendelkezések

2. A biztosítási szerződés – eltérő kikötés hiányában – határo- zatlan tartamú.

II. Biztosítási esemény

1. Jelen szerződés tekintetében biztosítási esemény: csonttörés, csontrepedés.

2. Nem minősül biztosítási eseménynek a fogtörés, fogpótlás.

3. Jelen szerződés értelmében keresőképtelennek minősül az a biztosított, aki a szokásos kereső tevékenységét az őt ért bal- eset miatt ellátni képtelen. Amennyiben a biztosított táp- pénzre jogosult, a keresőképtelenség feltétele a táppénzes ál- lomány (beleértve a betegszabadságot).

III. A biztosító szolgáltatása

1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztével a 3. sz. mel- léklet kiegészítő balesetbiztosítási részében meghatározott biztosítási összeget – egyszeri kifizetésként – téríti, függetle- nül az ugyanazon baleset eredményeként bekövetkező több- szörös sérülések számától.

2. Ugyanazon balesetből eredően a biztosítót egyszer terheli a szolgáltatási kötelezettség.

3. A biztosító az orvosi dokumentáció és orvosszakértői vizsgá- lat során állapítja meg a szolgáltatás jogosultságát.

IV. A biztosítás díja

A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke.

V. A teljesítéshez szükséges dokumentumok

1. A Kiegészítő Balesetbiztosítás Általános Feltételeiben megje- lölt dokumentumok

2. A biztosítási eseményt igazoló orvosi dokumentáció

3. Amennyiben a biztosított táppénzes állományra jogosult, a táppénzes állomány igénybe vételét igazoló dokumentum

4. A biztosító szükség esetén egyéb igazolásokat is bekérhet, illetve maga is beszerezhet adatokat, orvosi vizsgálatot vé- gezhet.

VI. A biztosítási szerződés megszűnése

1. A Kiegészítő Balesetbiztosítás Általános Feltételeiben megha- tározott esetekben.

2. Xxxxx a biztosítási évnek a végén, melyben a biztosított be- tölti a 70. életévét.

F) Záradékok

KF-01: Küldöttrablás biztosítás

1. Xxxxx külön feltétel értelmében a biztosító megtéríti azokat a rabláskárokat, amelyeket a kockázatviselés helyén kívül kö- vettek el a biztosított pénztári küldöttei ellen.

2. A küldöttrablási fedezet a kiindulási hely és a rendeltetési hely közötti indokolható legrövidebb útvonalra vonatkozik, a kül- demény kiindulási helyen történő átadásával kezdődik és a rendeltetés helyén történő átvétellel szűnik meg. A küldött személye lehet a biztosított, illetve alkalmazottja, valamint e feladatra szerződésben rögzített megbízottja.

3. Nem vonatkozik a biztosítási fedezet azokra az esetekre, ami- kor a szállításhoz, illetve kísérethez cselekvőképtelen, kor- látozottan cselekvőképes vagy fiatalkorú személyeket alkal- maznak, valamint ha a küldöttek és kísérőik hűtlensége miatt következik be káresemény.

4. A biztosító mentesül továbbá minden kártérítési kötelezett- sége alól, ha a kirabolt személy a kárt jogellenesen, szándéko- san, vagy súlyos gondatlanság idézte elő.

5. A biztosítás területi hatálya Magyarország.

6. A szerződő/biztosított a készpénz, értékpapír, értékkészlet szállítása közben köteles betartani a pénzszállításra vonatkozó előírásokat:

a) 100000 Ft biztosítási összegig tetszőleges módon egy fő,

b) 100000–500000 Ft biztosítási összeg között két fő, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával, gépkocsival,

c) 500000–2000000 Ft biztosítási összeg között három fő (vagy két fő, ha az egyik fegyveres) riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával, gépkocsival,

d) 2000000–5000000 Ft biztosítási összeg között kizárólag erre a célra kiképzett, a Biztosító által elfogadott pénz- szállító szervezet végezheti a szállítást

KF-02: Speciális üvegezés biztosítása

A biztosító kockázatviselése jelen külön feltétel értelmében kiter- jed az alábbiakra:

a) a meghatározott táblaméretet meghaladó és/vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek;

b) épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetők, üvegfalak, üveg- pultok, tükörfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüvege- zés;

c) üveg építő elemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetőcserép, ko- polit üvegek;

d) növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése;

e) különleges kivitelezésű üvegek, mint pl. a tükör- és fényvisz- szaverő, a biztonsági, a fóliával borított, a plexi és akril, a sav- val maratott, homokfúvott üvegek, a díszített és díszüvegezé- sek, üvegkerámia lapok és tükörcsempék;

f) az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fóliákban va- lamint az üvegfelületen lévő dekorációban az üvegtörés miatt keletkezett károk.

A biztosító kártérítésének felső határa a biztosítási összeg, de leg- feljebb 1000000 Ft. Az önrész mértéke 10%, de legalább 3000 Ft, amely minden káresemény alkalmával a kártérítési összegből le- vonásra kerül.

A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett káro- kat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

d) az üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, bele- értve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során kelet- kező károkat.

KF-03: Cégtábla, reklámtábla üvegezésének biztosítása

Xxxxx külön feltétel értelmében a biztosító megtéríti a cégtáblá- ban, reklámtáblában keletkezett üvegtörés és repedés károkat a biztosítási ajánlaton feladott biztosítási összeg erejéig, de legfel- jebb 300000 Ft értékig. Az önrész mértéke 10%, de legalább 3000 Ft, amely minden káresemény alkalmával a kártérítési ösz- szegből levonásra kerül.

Nem téríti meg a biztosító:

a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett káro- kat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

d) a cégtábla/reklámtábla neonjaiban és egyéb fényforrásaiban keletkezett károkat;

e) az épület átépítése miatt a biztosított üveg áthelyezése, vál- toztatása során keletkező károkat.

KF-04: Számítógépek kiegészítő biztosítása

Jelen külön feltétel értelmében a biztosító kártérítési kötelezett- sége kiterjed a választott fedezettípus (biztosítási csomag) kocká- zatain túlmenően a biztosított vagyontárgyakra az alábbiak sze- rint.

Jelen kiegészítő biztosítás érvényességének feltétele a biztosításra feladott számítógépek azonosító adatainak ajánlaton történő fel- sorolása.

1. Biztosítási esemény

A biztosító megtéríti az előre nem látható és hirtelen bekövet- kezett sérülések, vagy megsemmisülés okozta károkat, ha azok az alábbiak miatt következetek be:

a) elektromos energia közvetlen hatásai (rövidzárlat, induk- ció, influencia, áramerősség túlzott megnövekedése);

b) kezelői hiba, ügyetlenség, gondatlanság;

c) külső mechanikus behatás következményei (leesés, össze- ütközés, lökés stb.);

d) összeroppanás (implózió), illetve nyomáshiány fellépése következtében előálló egyéb hatások;

e) számítógép üvegrészeinek törése.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Irodatechnikai berendezések, adatfeldolgozó és átvivő, vala- mint továbbító eszközök (kivéve az adathordozókat).

A fenti vagyontárgyakra a kiegészítő biztosítás biztosítási ösz- szegét első kockázatra kell feladni. Ez az összeg képezi a kár- térítés felső határát.

3. A biztosító kockázatviselése Plus valamint Lux fedezetek ese- tén nem terjed ki:

– a kép és hanghordozókra, valamint a rajtuk tárolt informá- ciókra;

– az üzemi és segédanyagok (pl. tüzelőanyagok, vegyszerek, kontaktanyagok, kenőanyagok, tisztítószerek stb.) kiömlése,

szivárgása, stb. következtében keletkezett károkra (kivéve tűz- és robbanáskárokat);

– azokra a károkra, melyek az elégtelen vagy hiányos klimati- zálási viszonyokkal hozhatók összefüggésbe, kivéve, ha a káresemény a biztosított klímaberendezés biztosítási ese- mény következtében történő meghibásodásával áll össze- függésben;

– az automatikus gázelárasztásos tűzoltó berendezések tűz- oltóanyaggal való újratöltésének költségeire.

4. Kockázatviselési hely

A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (telephelyek) épületei, azok helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosítható módon feltüntetett vagyontárgyakra terjed ki, addig, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.

5. Kiegészítés az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekhez a szá- mítógép kiegészítő biztosításával kapcsolatban

a) A biztosított berendezések – jelen záradékban megfogal- mazott biztosítási események következtében történő – tel- jes megsemmisülése (totálkára) esetén, a kár minden eset- ben káridőponti (avult) értéken kerül megtérítésre.

b) Javítható sérült részek értékcsökkenésének megállapításá- nál a károsodott egység azon részeit kell alapul venni, amelyet az egység teljes beépített állapotában képvisel (beszerzési ár + beépítési költség). Ha a helyreállítást a biz- tosított saját maga végzi, akkor ennek csak az önköltsége kerül megtérítésre, annak mértéke viszont nem haladhatja meg egy szakvállalat által történő helyreállítás költségét.

c) A káridőponti (avult) érték minimális összege – az életkor- tól és a használtság fokától függetlenül – a káridőponti újra beszerzési ár 30%-a.

d) A kártérítésből önrész kerül levonásra, melynek mértéke: 10%, de legalább 20000 Ft. Az önrész alatti károk nem térülnek.

KF-05: Készpénz, értékpapír, értékkészlet biztosítása

1. Jelen külön feltétel értelmében a biztosító kockázatviselése

– a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz-, értékpapír és értékkészlet állományban keletke- zett biztosított károkra.

2. Biztosítható vagyontárgyak:

a) készpénz, valuta

b) bemutatóra szóló értékpapírok és más hasonló minőség- ben használt okmányok (részvények, kötvények, befekte- tési, illetve kárpótlási jegyek, betétkönyvek, hitellevelek)

c) névre szóló értékpapírok

d) értékkészletek

Értékkészlet: drágakövek, illetve nemesfémek felhasználásá- val készült ékszerek, arany és platina tárgyak, érmegyűjtemé- nyek.

3. Biztosítási események

– tűzkockázatok és elemi károk

– betöréses lopás kockázatok

4. A biztosított értékpapírokról a biztosítottnak kimutatást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetnie az egyértelmű azonosí- táshoz, illetve a kerestetéshez szükséges adatokat. E kimuta- tásokat az értékpapírtól elkülönítetten kell tárolni.

5. A biztosító szolgáltatása készpénz, értékpapír, értékcikk eseté- ben:

• Készpénznél: annak névértéke;

• Valuta esetében: azok káresemény előtti utolsó MNB-által számított forint értéke, de legfeljebb a biztosítási összeg;

• Bemutatóra szóló értékpapír esetében: azok a káresemény előtti utolsó – a BÉT-en jegyzett – árfolyamértéke, nem jegy- zett papírok esetében az átlagos vételi árfolyam értéke.

• Névre szóló értékpapírok esetében csak a hirdetményi eljá- rás költségei, valamint azok újraelőállítási költségei (ha az szükséges és megvalósul);

• Értékcikkek esetében azok névértéke.

KF-06: Legalább három évre kötött szerződés

A felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést legalább három évre kötik, mindemellett fenntartják a jogot a szerződés évfordulóra történő felmondására, 30 nap felmondási határidő betartásával. A legalább három évre kötött szerződé- sekre a biztosító az ajánlaton rögzített tartamengedményt nyújtja. Ha a szerződő az itt megjelölt lejárati idő előtt felmondja a szer- ződést, köteles az engedmény összegét visszamenőlegesen meg- fizetni, kivéve ha a biztosított vagyontárgy totálkárt szenved.

KF-07: Hányadrész-biztosítás

Xxxxx külön feltétel értelmében betöréses lopás és rablás kockáza- tok vonatkozásában a biztosító kockázatviselésének felső határa káreseményenként legfeljebb a teljes biztosítási összeg szerződés- ben meghatározott százalékos hányada.

A választható hányadrészek: 1, 2, 5, 10, 20, illetve 30%. Hányadrész-biztosítás választása esetén a szerződő az alap díjté- telből az ajánlaton rögzített engedményre jogosult.

Hányadrész-biztosítás „Gépek, berendezések, eszközök”, „Számí- tógépek”, illetőleg „Áruk, készletek” vagyoncsoportokra köthető. Az egyes vagyoncsoportokra egymástól eltérő hányadrészt is meghatározhat a szerződő (biztosított), a biztosításra feladott há- nyadrész összegének azonban el kell érnie a 2000000 forintot. Kár esetén a biztosító a hányadrész-biztosítás vonatkozásában is vizsgálja az esetleges alulbiztosítottság tényét, és érvényesíti annak következményeit.

Az értékkövetés (indexálás) a hányadrész összegének, így a biz- tosító kockázatviselése felső határának módosulásával is jár.

KF-08: Önrész alkalmazása

Jelen külön feltétel értelmében a biztosított kockázatok következ- tében keletkezett 30000 Ft alatti károkat a biztosító nem téríti meg, a 30000 Ft-ot elérő vagy meghaladó károkból 30000 Ft le- vonásra kerül. Az önrész nem érinti az üvegtörés veszélynemet, il- letve a kiegészítő biztosításokat.

VF: Értéktároló alkalmazása

Kiterjed a biztosítási fedezet a készpénz, értékpapír, értékkészlet biztosításra, amennyiben azok a MABISZ által termékmegfelelő- ségi ajánlással rendelkező értéktárolóban kerültek elhelyezésre, ha

– az értéktároló a minősítési tanúsítványnak vagy a gyártó telepí- tési előírásainak megfelelő módon falba vagy padozatba épí- tett, vagy

– a 300 kg-nál kisebb tömegű lemezszekrényt, bútorszéfet 3000 N, az 1 000 kg-nál kisebb tömegű páncélszekrényt pedig 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon az értéktárolón belül épületszerkezeti tartóelemhez, bútorhoz rögzítették.

Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha a fenti kö- vetelmények hiányosan teljesülnek, vagy megfelelőség esetén a biztosított nem gondoskodott azok üzembe helyezéséről.

1. sz. melléklet

A Vállalkozás & fejlődés 4 Vállalkozói vagyonbiztosítás védelmi szintjei és a hozzájuk tartozó kártérítési limitek

A biztosító kártérítési kötelezettsége PLUS, LUX, ÖSSZKOCKÁZATÚ csomagok esetén a betöréses lopás és rablás, valamint az ezekkel összefüggésben lévő rongálás káresemény bekövetkezésekor a meglévő, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges be- törésvédelmi szintnek megfelelően, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzített limitekig terjed.

Védelmi szinthez rendelt maximális kártérítési összegek (E Ft) vagyoncsoportonként, betöréses lopás kockázatokra

Védelmi szint	Vagyoncsoportok
	Gépek, berendezések, eszközök; Számítógépek; Áruk, készletek	Készpénz, értékpapír, értékcikk
		értéktároló nélkül	értéktárolóban* (Védelmi Záradék)
I. védelmi szint II. védelmi szint III. védelmi szint IV. védelmi szint V. védelmi szint VI. védelmi szint	200 2000 15000 30000 65000 Biztosítási összeg	20 50 100 300 500 500	500 700 1000 3000 5000 5000

* Az értéktárolóban elhelyezett készpénz, értékpapír, értékcikk vagyoncsoport az értéktároló MABISZ minősítési határig, de legfeljebb a táblázatban meghatározott értékig első kockázatra biztosított.

A védelmi szintek kritériumai

I. Mechanikai védelmi kritériumok és elektronikai jelzôrendszerek kombinációjából kialakított védelmi szintek

2. sz. melléklet

I. védelmi szint:	V-1. mechanikai védelmi kritériumok
II. védelmi szint:	V-2. mechanikai védelmi kritériumok, vagy V-1. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer
III. védelmi szint:	V-3. mechanikai védelmi kritériumok, vagy V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer
IV. védelmi szint:	V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer, vagy V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer
V. védelmi szint:	V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer
VI. védelmi szint:	V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer + szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás + automatikus átjelzés rendôrségnek vagy egyéb vagyonvédelmi szakszolgálatnak

II. Mechanikai védelem követelményei

	V-1. védelmi kritériumok	V-2. védelmi kritériumok	V-3. védelmi kritériumok
Falazat, födém, padozat
Anyag minôsége, vastagság	6 cm vastag tömör tégla vagy 6-10 cm vastag szendvicsszerkezet vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegû szerkezet vagy legalább kétrétegû könnyûszerkezet vagy gyári elemekbôl összeállított faház	12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton	12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton
Ajtók
Ajtó, ajtótok anyaga	Tetszôleges	Tetszôleges	Tömör fa vagy fém
Ajtólap vastagsága	Tetszôleges	Tetszôleges	Fa ajtó esetén min. 40 mm
Zár	Biztonsági zár1 vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók)	Biztonsági zár1	Biztonsági zár1
Zárási pontok száma	Legalább 1 db	Legalább 2 db	Legalább 2 db
Zárási pontok távolsága	–	Legalább 30 cm	Legalább 30 cm
Zárnyelvek reteszelési mélysége	–	Legalább 15 mm	Legalább 20 mm
Zárbetétek védelme	–	Letörés ellen	Letörés ellen
Zárnyelvet fogadó ellenlemez	Tetszôleges	Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített	Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített
Reteszhúzás elleni védelem5	Szükséges	Szükséges	Szükséges
Kiemelés elleni védelem6	–	Szükséges	Szükséges
Záráspontosság	Nincs maximálva	5 mm-en belül	5 mm-en belül
Ajtólap rögzítése tokhoz	Xxxxxxxxx forgópánttal	Legalább 3 db diópánttal	Legalább 3 db diópánttal
Zárszerkezet védelme7	–	150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás	150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás
Tok rögzítése falhoz	Tetszôleges	Tetszôleges	Legfeljebb 30 cm-enként legalább 10 cm mélyen
Ablakok4
3 m alatti, 30x30 cm-nél nagyobb felületû ablakok	–	Belülrôl kulccsal zárható zárszerkezettel rendelkezô; vagy kívülrôl nem hozzzá- férhetô módon rögzíthetô redônnyel, spalettával szereltek; vagy biztonsági üvegfóliával2; vagy minimum A1 foko- zatú biztonsági üvegezéssel ellátottak	Fix3 vagy mobil rács vagy MABISZ által legalább részleges mechanikai védelem elemeként minôsített rács, redôny vagy minimum B1 fokozatú biztonsági üvegezés
Mobil rácsok zárása	–	–	2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral, vagy önzáró hajtó- mûvel ellátott mozgatószerkezettel

A számokkal jelölt fogalmakhoz magyarázatok:

1. Biztonsági zárnak minõsülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10000-et: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 ro- toros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betûjel kombinációs zár, az egyedi minõsített lamellás zár, ill. a kizárólag MABISZ által minôsített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt)

2. A MABISZ által minõsített min. 0,1 mm vastagságú biztonsági üvegfólia, mely- nek telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:

• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülrõl nem eltávolítható – rögzítõ- lécet kell alkalmazni;

• a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülrõl, buborékmentesen kell elhelyezni;

• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több, mint 1mm

3. Legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél – vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülrõl nem szerelhetõ rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 cm- enként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni.

4. Ablaknak minôsül és ezért az ablakokra vonatkozó elôírások vonatkoznak az aláb- biakra is:

• a fixen beépített portálüveg,

• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületû nyitható vagy fix üveg,

• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkezô ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó).

Az ablakok magasságát a járó- illetve megközelítési szinttôl az alsó párkányma- gasságukig számítjuk.

5. A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésõ gyûszûs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyûszû moz- gatásának megakadályozása. Ez történhet a gyûszûk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyûszûk csavarral történõ rögzítésével.

Billenõkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

6. Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történõ – leemel- hetõségének megakadályozása.

Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedõ csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés ere- jének ellenálló csavarokkal.

7. Az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésôzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kiszakadástól, másrészt az ajtólapon keresztüli megfúrástól egy kívülrôl nem szerelhetô acéllemez ráerôsítésével.

III. Elektronikus jelzőrendszerek követelményei

E-1. Elektronikai jelzőrendszer

A záradék értelmében az elektronikai jelzőrendszernek helyi riasz- tást kell kiváltania az alábbi feltételek szerint. Alapvető követel- mény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű területvéde- lem együttes teljesülése, vagy a teljes körű területvédelem meg- valósulása.

1. Megfelelő a felületvédelem, ha

• az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és beha- tolási kísérleteket;

• a nyílászárók védelmének megvalósítása során a felszerelt eszközök süllyesztettek legyenek, és 1-2 cm-es mozgást ér- zékeljenek;

• az üvegfelület-védő érzékelőknek már az üveg repedését is jelezniük kell. Az érzékelők védelme ki kell, hogy terjedjen a teljes üvegfelületre.

2. Csapdaszerű a területvédelem, ha

• az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található, veszélyeztetett tárgyak, kiemelt tér- ségek megközelítési útvonalát figyeli.

3. Teljes körű a térvédelem, ha

• az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen em- beri mozgást jelez.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető oly módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azono- sítható legyen. (Támadásjelző rendszer telepítésénél rögzített eszközök felszerelése szükséges. Az alkalmazott eszközök mű- ködtetése esetén a rendszernek éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (cím azonosítás, jelzőhurok azonosí- tás);

• a vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy rejtett szere- lés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsővel védve is történ- het;

• riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-fény jelző és hang- jelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy segédeszközök nélkül ne lehessen elérni őket. Távfelügyelt rendszer esetén a helyi hang és fényjelzés nem szükséges;

• a rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni. A kezelőegységnek védett térben kell elhelyezkednie és az éle- sítésre-oldásra legfeljebb 30 másodperc idő állhat rendelke- zésre;

• hat számjegyes kódok esetén a kezelőegység védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikai- lag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhe- lyezésre, a doboz szabotázsvédett legyen, a kezelésre legfeljebb 30 másodperc idő állhat rendelkezésre a doboz nyitását vagy rongálását követően;

• a rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenettel, amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható;

• a kültéri riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral ren- delkező hang-, fényjelzővel történjen. A védett térben legalább egy hangjelző szükséges. A hangjelzők hangereje legalább 100 dB/m legyen;

• kizárólag a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók;

• a központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt álla- potot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 db azonnali riasztási, és a szabotázsvonalon);

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktele- nek által ne legyenek változtathatók);

• a központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szerviz- üzemmódban nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – legyen;

• a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni;

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára je- lezze, a további részek maradjanak működőképesek;

• a rendszer minden eleme szabotázsvédett legyen;

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladóáramkört, kapcsoló- berendezést felügyelni kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

• a szabotázsvonalak jelzéseit a kezelő számára a rendszernek op- tikailag és akusztikailag is jeleznie, illetve tárolnia kell;

• a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rö- vidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze;

• minimálisan egy kültéri akusztikus és optikai jelzésadó, valamint egy beltéri akusztikus jelzésadó telepítendő;

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizá- rólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel le- kapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően is- mételten kapcsoljon éles állapotba;

• a kültéri hangjelző kettős burkolatú, legalább 1,2 mm-es lágy- acél (vagy azzal egyenértékű) burkolattal és váltakozó kéthangú jelzéssel rendelkezzen;

• az energia-ellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biz- tosítsa;

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automa- tikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemelését, annak letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;

• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védőcsőben kell elvezetni.

E-2. Riasztás kiváltása állandó készenléti ügyeleten

Szerződő fél kijelenti, hogy olyan – az E-1. Záradékban foglaltak- nak megfelelő – riasztóberendezéssel rendelkezik, amely riasztást állandó készenléttel rendelkező rendőri ügyeleten, vagy szakha- tósági engedéllyel rendelkező, állandó készenléti ügyeletet bizto- sító vagyonvédelmi figyelőrendszer központjában vált ki.

3. sz. melléklet

A Vállalkozás & fejlődés 4 Vállalkozói vagyonbiztosítás fedezettípusai

3.1 táblázat

Veszélynemek	ÖSSZKOCKÁZATÚ	LUX	PLUS	STANDARD
Tûzkockázatok – Tûz – Villámcsapás – Robbanás	+	+	+	+
Xxxxx xxxxx – Vihar – Jégverés – Hónyomás – Sziklaomlás, kôomlás, földcsuszamlás – Ismeretlen építmény, üreg beomlása – Ismeretlen jármû ütközése – Légijármû és rakományainak ütközése – Felhôszakadás	+	+	+	+
Katasztrófa kockázatok – Árvíz – Földrengés	+	+	+	+
Vezetékes vízkár	+	+	+	+
Mellékköltségek térítése	+	+	+	+
Betöréses lopás kockázatok – Betöréses lopás – Rablás – Rongálás	+	+	+
Üvegtörés	5 m2 táblaméretig	5 m2 táblaméretig	3 m2 táblaméretig
Bôvített vezetékes vízkár	+	+	+
Villámcsapás közvetett hatása	+	+
Füst és hô okozta károk	+	+
Minden kockázat, ami a kizárások között nem szerepel	+

KÜLÖN DÍJÉRT VÁLASZTHATÓ SZOLGÁLTATÁSOK

3.3 táblázat

Veszélynemek	ÖSSZKOCKÁZATÚ	LUX	PLUS	STANDARD
Általános felelôsségbiztosítás	+	+	+	+
Munkáltatói felelôsségbiztosítás	+	+	+
Bérbevevői tűz felelősségbiztosítás	+	+	+	+
Bérbeadói tűz felelősségbiztosítás	+	+	+	+
Szolgáltatói felelősségbiztosítás	+	+	+	+
Termék felelősségbiztosítás	+	+	+	+
Küldöttrablás	+	+	+
Tűz-üzemszünet biztosítás	+	+	+
Speciális üvegezés biztosítása	+	+
Cégtábla, reklámtábla üvegezésének
biztosítása	+	+	+
Számítógépek kiegészítő biztosítása	+	+	+
Készpénz, értékpapír, értékkészlet biztosítása	+	+
Kiegészítô balesetbiztosítás
– Baleseti halál	200000 Ft	200000 Ft	200000 Ft
– Baleseti rokkantság	200000 Ft	200000 Ft	200000 Ft
– Kórházi napi térítés	500 Ft	500 Ft	500 Ft
– Csonttörés	2000 Ft	2000 Ft	2000 Ft

További információval biztosítási tanácsadója készséggel áll rendelkezésére. Bizalommal fordulhat ezen túl az ország számos pontján megtalálható kirendeltségeinkhez is. Regionális központjaink:

Dél-magyarországi Régióigazgatóság

6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3. · Tel.: x00 00 000-000

Észak-magyarországi Régióigazgatóság

0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 3–9. · Tel.: x00 00 000-000

H 5023 / 2014. 03./ 076

Dél-dunántúli Régióigazgatóság

0000 Xxxx, Xxxxxx x. 2. · Tel.: x00 00 000-000

Nyugat-magyarországi Régióigazgatóság

0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx xx 00. · Tel.: x00 00 000-000

Vezérigazgatóság

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000

E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx

Document Metadata

Table of Contents

Vállalkozói vagyonbiztosítás

Document Metadata