Tűz. Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való égés – amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Tűz. 5.1. Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből tovább- terjedni képes, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
a) a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alak- változás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az a jelen pont szerinti esemény következményei;
b) biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy rongálódnak meg, hogy ren- deltetésszerűen tűz, füst vagy hő hatásának voltak kitéve, függetlenül attól, hogy milyen módon kerültek oda, (beleértve azt az esetet is, ha a vagyontárgyakat tűz- térbe dobták vagy azok tűztérbe estek). Nem terjed ki a biztosítási fedezet a beren- dezés azon funkcionális egységeire, amelyekben vagy amelyeken keresztül ren- deltetésszerűen tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, de kiterjed az abból a biztosított berendezés más funkcionális egysége- ire, illetve más biztosított vagyontárgyakra átterjedő tűz által okozott kárra;
c) a kárt olyan tűz okozza, amely önmagától a keletkezés helyéről nem képes továbbterjedni;
d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károk.
Tűz. Tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetéssze- rű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Biztosítási esemény az is, ha az elektromos készülékekben létrejövő túlfe- szültség miatt keletkező és továbbterjedő tűz más vagyontárgyakat károsít. Nem biztosított, – ha a vagyontárgy olyan tűz következtében károsodik, amely ön- erejéből nem képes tovaterjedni (pl. cigarettaparázs, izzó szén- darab vagy világító-, fűtőtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzselődése, stb.); – ha a vagyontárgy közvetlen tűz, füst vagy hő hatásának van ki- téve (pl. vasalás, szárítás, sütés, főzés, stb. közben szín- és alak- változás következik be); – a biztosított által szándékosan gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés); – ha öngyulladás következik be.
Tűz. Tűz alatt olyan tűzesetet kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosító nem téríti meg:
a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folya- mat formájában bekövetkező károkat, kivéve, ha ezek amiatt ke- letkeznek, mert tűz esemény következett be;
b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó káro- kat;
c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat;
d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőke- zelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasz- nos tüzet, hőt, vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezet- nek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt ká- rosodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok tűztérbe estek; Abban az esetben, ha a c. és d. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti. A biztosító megtéríti az elektromos áram okozta tűz miatt a biztosított elekt- romos (elektronikus) gépekben, készülékekben és berendezésekben – ide- értve a biztosított épület/épületrész elektromos hálózatának a mérőóra
e. azt a tűzkárt és/vagy robbanáskárt, amely a kockázatviselési he- lyen „A”, vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyes- nek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok, nem ház- tartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával okozati összefüggésben következik be. „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok. – az az anyag, amelynek heves égése, robbanása bármely halmazálla- potában bekövetkezhet, indító (iniciáló) gyújtásra, illetőleg más fizi- kai, kémiai hatásra; – az a folyadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legfeljebb 20°C; – az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi (robbanási) határér- téke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%. – az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben azt az a. pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgoz- zák, használják, tárolj...
Tűz. Jelen feltétel szerint tűz biztosítási eseményen olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezett – vagy ott keletkezett, de azt elhagyta –, és önerőből továbbterjedt.
Tűz. Tűznek minősül biztosítási szempontból az a tűz, amely nem a rendelte- tésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és öne- rejéből továbbterjedni képes. Nem tekintendő tűznek, így a Biztosító nem téríti meg a biztosított va- gyontárgyak sérülését, megsemmisülését, ha a kár az alábbi okokra vezet- hető vissza:
a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió illetve vegyi folyamat;
b) tűztérbe dobták, vagy oda estek;
c) tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés (STANDARD és PLUS csomag esetén);
d) megmunkálási vagy egyéb célból hasznos tűznek illetve hőkezelésnek, füsthatásnak alávetés;
e) biztosított elektromos gépekben, berendezésekben elektromos áram ha- tására – fényjelenség kíséretében, vagy anélkül – keletkezik (pl. túlfe- szültség, zárlat, szigetelési hibából adódó kár, érintkezési hibák stb.) amennyiben nem terjed tovább más biztosított vagyontárgyra.
Tűz. (Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)
2.1.1. Jelen szabályzat szempontjából tűznek minősül a terjedő képes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.
2.1.2. Nem minősül tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár: - a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezik, és a tűz más vagyontárgyra nem terjed tovább, - az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik, - pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás, füst-, vagy koromszennyeződés formájában keletkezik, amennyiben azok nem tényleges tűzkár következményei, - azzal okozati összefüggésben keletkezik, hogy a kockázatviselés helyén az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyesnek, illetve tűzveszélyesnek minősülő anyagokat nem az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint tárolnak, illetve használnak fel.
Tűz. Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való égés, izzás - amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből tovább terjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. • öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás, • pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás formájában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár következményei, • a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok - Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok - nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetkező károk, • tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebből keletkezik, • a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkező károk.
Tűz. Tűz biztosítási eseménynek minősül a füsttel, lángképződéssel, illetve hőfelszabadulással járó égés, amely a biztosított(ak) szándéka ellenére balesetszerűen jön létre. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja. Nem biztosítási esemény az a kár, amelyik - különösen vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás, - öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatás, - elektromos berendezésekben és vezetékében keletkező, tovaterjedéssel nem járó zárlat, - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztálya szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékben vagy jelleggel történő felhasználásának, tárolásának következtében keletkezett.
Tűz. 19.1.1. Az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
19.1.2. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azo- kat is felgyújtja.
19.1.3. Nem minősül biztosítási eseménynek különösen az a kár, amelyik · öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatás, következtében keletkezett.