ÜZLETSZABÁLYZAT

ÜZLETSZABÁLYZAT

A VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITEL ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEIRŐL

Hatályos: 2018. május 25. napjától

I. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

I.1. Adós: az az Ügyfél, aki a Hitel– és Kölcsönszerződésben kötelezettséget vállal a Kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg visszafizetésére;

I.2. Beszedés: a kedvezményezett rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számlájának a kedvezményezett javára történő megterhelése a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján történik;

I.3. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény;

I.4. Devizahitel: forinttól eltérő pénznemben nyújtott és törlesztett hitel;

I.5. Deviza alapú hitel: devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel;

I.6. Deviza alapú kölcsönszerződés: devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés;

I.7. Devizakölcsön-szerződés: devizaalapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés;

I.8. Forintalapú kölcsönszerződés: forintban folyósított, nyilvántartott, és kizárólag forintban törleszthető hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés;

I.9. Egyszerű Xxxxx: az az Ügyfél aki, a Bankkal kezességvállalási szerződést/kezesi szerződést köt, mely alapján a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés az Adóstól vagy olyan kezestől behajtható, aki őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállalt kezességet;

I.10. Előtörlesztés: Hhitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése;

I.11. Felhatalmazó levél: az Ügyfél által a számlavezető hitelintézetének adott olyan bejelentés, amelyben az Ügyfél engedélyezi a kedvezményezett számára beszedési megbízás benyújtását;

I.12. Hitel: a Hitelszerződés alapján nyújtott szolgáltatás;

I.13. Hitelkamat: a hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg;

I.14. Hitelnyújtás: a Bank és az Adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az Adós részére jutalék ellenében, és a Bank kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére;

I.15. Hitelszerződés: a Bank és az Adós között létrejött olyan szerződés, amelyben a Bank arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart az Adós rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez;

I.16. Hitel teljes összege: a hitelnek a hitelszerződésben meghatározott teljes összege vagy felső összeghatára;

I.17. Ingatlan: A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint termőföldnek nem minősülő önálló ingatlan;

I.18. Ingó: minden, ami nem Ingatlan;

I.19. Kamat: az Adós által a Banknak az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék;

I.20. Kamatbázis: a kamatperiódus kezdő napját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes, a

Kölcsönszerződésben meghatározott 1, 3, vagy 6 havi BUBOR vagy EURIBOR;

I.21. Kamatperiódus: az a Kölcsönszerződésben meghatározott időszak, amely időszakra az Adós által fizetendő kamat állandó, amely az ügyleti kamat számításának alapjául szolgál, és amely időszak utolsó napját követő napon az ügyleti kamat az akkor irányadó mértékéhez igazodva megváltozik, és új kamatperiódus kezdődik;

I.22. Kamatfelár: a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamat, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész;

I.23. Készfizető Xxxxx: az az Ügyfél, aki a Bankkal készfizető kezességvállalási szerződést köt, és amely alapján a készfizető kezes nem hivatkozhat arra, hogy a Bank a követelését először az Adóstól hajtsa be, továbbá - az Új Ptk. Hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén - az Egyszerű Kezes, ha az Új Ptk. 6:420. §-ban foglalt esetekben nem illeti meg őt a sortartás kifogása;

I.24. Kezességvállalási/Kezesi szerződés: a Bank és a Kezes között létrejött olyan szerződés, melyben az Egyszerű vagy Készfizető Kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az Adós nem teljesít maga fog helyette a Banknak teljesíteni;

I.25. Kölcsönszerződés: a Bank és az Adós között létrejött olyan szerződés, amely alapján a Bank köteles a szerződésben meghatározott feltételek teljesülését követően meghatározott pénzösszeget az Adós rendelkezésére bocsátani, az Adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni;

I.26. Lakáscélú jelzálogkölcsön-szerződés: lakáscélú jelzáloghitel nyújtására irányuló szerződés;

I.27. LIBOR: (London Interbank Offered Rate) londoni bankközi, referencia jellegű kínálati kamatláb;

I.28. Óvadéki szerződés: a Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén olyan szerződés a Bank és az Ügyfél között, melyben az óvadéknyújtó a hitel-, kölcsönszerződés biztosítékául pénzt, betétkönyvet, illetve értékpapírt nyújt fedezetként, melyből a Bank az Adós nemteljesítése esetén közvetlenül kielégítést kereshet. Az Új Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén a Ptk. 5:95. §-a szerinti óvadék alapítására irányuló szerződés;

I.29. Önálló zálogszerződés: a Régi Ptk. hatálya alatt a Bank és a Zálogkötelezett között létrejött olyan szerződés, amely alapján a Bank a Zálogtárgyból kielégítést kereshet;

I.30. Pénzkölcsön nyújtása:

a) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni,

b) minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet,

c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység,

d) zálogkölcsön nyújtása, valamint

e) csoportfinanszírozás,

a pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel- és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja;

I.31. Referencia kamatlábhoz kötött kamat: az az ügyleti kamat, melynek meghatározása Referencia kamatláb alapulvételével történik;

I.32. Rögzített hitelkamat: a Hitelszerződésben, annak megkötésekor meghatározott, a hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került;

I.33. Szerződés: eltérő rendelkezés hiányában a kölcsön-, és egyéb hitelműveletre vonatkozó szerződés, valamint a biztosítéki szerződések

I.34. Szoros kapcsolat: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személyt kapcsolat fűzi egymáshoz bármely következő módon:

a) tulajdonosi részesedés formájában, amely egy vállalkozás szavazati jogainak vagy tőkéjének 20%-os vagy azt meghaladó részben közvetlen vagy ellenőrzés útján fennálló tulajdonlása,

b) ellenőrzés,

c) az a tény, hogy mindkettő vagy mindegyik ellenőrzési kapcsolat révén tartósan kapcsolódik ugyanahhoz a harmadik személyhez;

I.35. Ügyfél:, egyéni vállalkozó, gazdálkodó szervezet vagy más szervezet, aki vagy amely részére a Bank hitel- és pénzkölcsön nyújtása, illetve kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása pénzügyi szolgáltatást nyújt, továbbá aki vagy amely ilyen pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés kötését vagy szolgáltatás igénybevételét kezdeményezi, illetve aki ilyen szerződést köt, vagy a szerződésből származó követelés személyes, vagy dologi kötelezettje;

I.36. Üzletszabályzat: a Bank jelen Üzletszabályzata a vállalkozások részére nyújtott hitel általános szerződési feltételeiről és

annak részét képező, mindenkori mellékletei;

I.37. Változó hitelkamat : minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak;

I.38. Zálogkötelezett: az az Ügyfél, aki a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelés biztosítására szolgáló Zálogtárgy tulajdonosa;

I.39. Zálogszerződés: a Bank és a Zálogkötelezett között létrejött olyan szerződés, amely alapján a Bank a Zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, amennyiben az Adós nem teljesít;

I.40. Zálogtárgy: minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés; az Új Ptk. Rendelkezései szerint: Zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet, azzal, hogy Fogyasztói Zálogszerződés esetén az Új Ptk. 5:90. §-ban meghatározottak szolgálhatnak zálogtárgyul.

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

II. 1. Az Üzletszabályzat hatálya

II.1.1. A jelen Üzletszabályzat - jogszabály kötelező erejű rendelkezése, vagy a Felek eltérő tartalmú kikötése hiányában - a Bank és egyéni vállalkozó, gazdálkodó szervezet vagy más jogképes szervezet Ügyfelei részére végzett hitelműveletekre, a kapcsolódó biztosítéki szerződésekre, egyéb megállapodásokra, illetve nyilatkozatokra vonatkozó általános érvényű szabályok és szerződéses feltételek megállapítása. A Bank által nyújtott és az Ügyfél által igénybe vett vállalati hitelezési szolgáltatásra elsősorban az arra vonatkozó egyedi szerződés rendelkezései, másodsorban a jelen Üzletszabályzatban, a Hirdetményben, ezek rendelkezései hiányában a Bank Általános Üzleti Feltételeiben, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglaltak az irányadóak.

II.1.2. A Bank Általános Üzleti Feltételeinek rendelkezései a Bank és az Ügyfél között létrejött valamennyi szerződés vonatkozásában általános szerződési feltételnek minősül. Ebből következően a jelen Üzletszabályzat vonatkozásában is irányadók és alkalmazandók az ÁÜF-nek azon rendelkezései, melyekre jelen Üzletszabályzat rendelkezést nem tartalmaz. Az egyedi szerződésben, vagy egyéb dokumentumban a jelen Üzletszabályzatra vonatkozó hivatkozás az Általános Üzleti Feltételek rendelkezéseire való hivatkozást is jelenti.

II.1.3. A Felek a Szerződésben a jelen Üzletszabályzat rendelkezései egy részének, vagy teljes egészének alkalmazását kifejezett, erre irányuló nyilatkozatukkal kizárhatják. A jelen Üzletszabályzat bármely pontjával ellentétes tartalmú jogszabályváltozás esetén – annak hatálybelépésétől – az érintett pont automatikusan a jogszabályváltozásnak megfelelően, módosított tartalommal értelmezendő, mely a jelen Üzletszabályzat jogszabályváltozással nem érintett pontjainak, illetve az érintett pontváltozással nem érintett rendelkezéseinek érvényességét és hatályát nem érinti.

II.1.4. A Bank gondoskodik arról, hogy az Ügyfél a jelen Üzletszabályzatot megismerhesse. Ennek érdekében a hatályos és az azt megelőző Üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára nyitva álló banki helyiségekben bárki megtekintheti, illetve a Bank elektronikus kapcsolat esetében elektronikus úton minden Ügyfele részére elérhetővé teszi. A Bank – az Ügyfél erre vonatkozó kérése esetén - díjtalanul rendelkezésre bocsátja a hatályos vonatkozó üzletszabályzat(ok) egy példányát.

II.1.5. Az Ügyfél a jelen Üzletszabályzatba foglalt rendelkezéseket a Bankkal való szerződéses jogviszony létesítésére irányuló hitelkérelem formanyomtatvány aláírásával vagy az általa készített hitelkérelem Bankhoz történő benyújtásával fogadja el. Írásos elfogadás hiányában az Üzletszabályzat rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha az Ügyfél az üzleti kapcsolat létesítésének kezdetekor, ráutaló magatartásával fogadja el az Üzletszabályzat rendelkezéseit.

II. 2. Az Üzletszabályzat módosítása

II.2.1. A Bank az Üzletszabályzatát – jogszabály, Üzletszabályzat, vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - egyoldalúan módosíthatja. Az Üzletszabályzat módosításáról, annak hatálybalépése előtt - jogszabály, vagy az Üzletszabályzat eltérő rendelkezése hiányában - legalább 15 nappal korábban köteles értesíteni ügyfeleit az új, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, a módosítást dőlt betűvel tartalmazó Üzletszabályzatnak a Bank üzleti helyiségeiben való kifüggesztésével illetve elektronikus úton való hozzáféréssel. Amennyiben az Ügyfél a módosítás ellen a módosítás hatálybalépéséig írásban nem tiltakozik, azt általa elfogadottnak kell tekinteni.

II.2.2. Az Üzletszabályzat Ügyfél számára kedvező módosítása esetén, továbbá akkor, ha a módosításra új termék, vagy szolgáltatás bevezetése, illetőleg jogszabályváltozás miatt kerül sor, -az Üzletszabályzat vagy jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - a módosítás a közzétételt követő naptól hatályos.

II.2.3. Az Üzletszabályzat módosítása, hatálybalépésétől kezdve vonatkozik a már megkötött szerződésekre és a folyamatban lévő ügyekre is.

II.2.4. Amennyiben az Ügyfél a módosítást nem fogadja el, – jogszabály, Üzletszabályzat, vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - erről szóló írásbeli bejelentését a Felek a módosítással érintett szerződés felmondásának tekintik és az Ügyfélnek az e szerződésből származó tartozása az írásbeli bejelentés Bank általi kézhezvételének napján lejárttá, és azonnal esedékessé

válnak.

III. KAPCSOLATTARTÁS A BANK ÉS AZ ÜGYFÉL KÖZÖTT

III.1. Együttműködési kötelezettség

III.1.1. A Bank és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködnek, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, változásokról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni.

III.1.2. Az Ügyfél köteles megadni minden olyan, az ügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyet a Bank a döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez, a kockázatkezeléshez szükségesnek tart.

III.1.3.A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Bankot, ha valamely, a Banktól várt értesítés – különösen, ha az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik – nem érkezett meg időben. A kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik.

III.1.4. Az Ügyfél köteles a hitelezési időtartam alatt a Bank rendelkezésére bocsátani az éves és évközi főkönyvi kivonatok egy példányát, továbbá köteles az ellenőrzéshez szükséges adatokat, információkat megadni, dokumentumokat benyújtani, és köteles biztosítani a Bank részére az üzleti könyveibe való betekintési jogot. Az Ügyfél köteles biztosítani, hogy a Bank a hitelcél megvalósulását folyamatosan ellenőrizhesse.

III.2. Az Ügyfél azonosítása

Tekintettel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) előírásaira, a Bank az Ügyfél azonosítása során az Általános Üzleti Feltételek V. pontjában meghatározottak szerint jár el.

III.3. Tájékoztatási kötelezettség

III.3.1. A Bank tájékoztatási kötelezettsége

A Bank a tájékoztatási kötelezettségének jogszabályban meghatározott esetekben és módon tesz eleget.

III.3.2. Az Ügyfél előre, illetve a tudomásszerzését követően haladéktalanul köteles tájékoztatni a Bankot az azonosítás során nem rögzített minden más adata változásáról, így különösen amennyiben személyét vagy jogi státuszát érintő változás történt, jegyzett tőkéjének mértéke, vagy a Bankhoz bejelentett képviselőjének személye megváltozott, vagy ha azt jogszabály írja elő, így:

- az átalakulási, kiválási, szétválási, egyesülési és beolvadási szándékáról;

- ha csőd vagy felszámolási eljárást szándékozik kezdeményezni maga ellen, illetve ennek a jogszabályi feltételei fennállnak;

- ha bármilyen módon a tudomására jut, hogy harmadik személy felszámolási eljárás megindítását kezdeményezte vele szemben;

- ha gazdasági társaságot akar létrehozni vagy vagyonának egy részét gazdasági társaságba akarja bevinni, továbbá ha valamely gazdasági társaságban fennálló részesedését harmadik személyre akarja átruházni, amennyiben a legutolsó tájékoztatáshoz képest a változás mértéke az Ügyfél jegyzett tőkéjének 25 %-át esetenként vagy összességében meghaladná;

- a tulajdonosai körében – a Bank felé adott legutolsó tájékoztatás óta – bekövetkezett, a jegyzett tőkéjének 25 %-át esetenként vagy összességében meghaladó változásról, ha az a tudomására jut;

- a gazdálkodásában, a vagyoni és pénzügyi helyzetében bekövetkező minden lényeges változásról;

- vezető tisztségviselői és vezető beosztású dolgozói körében bekövetkező minden lényeges változásról;

- ha a Bankkal szemben esedékessé vált, vagy a jövőben esedékessé váló tartozásának megfizetését bármilyen egyéb körülmény veszélyezteti;

-

- egyéni vállalkozó Ügyfél egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, vagy egyéni vállalkozó tevékenységre való jogosultsága megszűnik, továbbá ha egyéni céget alapít;

- az Ügyfél alaptőkéjének mértéke csökken;

- a Szerződés biztosítékát bíróság, nyomozó hatóság, ügyészség, végrehajtó, NAV stb. valamely eljárásában lefoglalja, zár alá veszi, zárlatát rendeli el, vagy más módon el kívánja vonni,

- bármely olyan tény, adat, körülmény jutott a tudomására, mely a biztosíték értékét csökkenti, illetve értékesíthetőségét befolyásolja,

- valaki a zálogtárgyat magának követeli,

- az Ügyfél xxxxx xxxxx, nemperes (pl. fizetési meghagyásos, végrehajtási), vagy szabálysértési eljárás indult,

- az Ügyfél ellen jogerős, marasztalásra irányuló határozat született.

Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Bankot a Szerződés teljesítése szempontjából jelentős tényről, körülményről.

A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, mely alapján a Bank jogosult az Ügyféllel

kötött szerződést azonnali hatállyal felmondani. Az Ügyfél felel a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges kárért.

Amennyiben tartozása fennállása alatt az Ügyfél valamely fizetési számlájának (elszámolási/pénzforgalmi) száma megváltozik, illetve valamelyik hitelintézetnél új fizetési számlát nyit, köteles a számlaváltozás, illetve a számlanyitás napjától számított 5 banki munkanapon belül a Bankot erről értesíteni, és a Fizetési számlára vonatkozó, XIV.8.6. pont szerinti felhatalmazó levelet a Bankhoz eljuttatni.

Az Ügyfél viseli mindazon károkat, melyek bármely, a Bank számára releváns tájékoztatás hiányából illetve téves tájékoztatásból adódnak.

III.4. Értesítések

III.4.1. A Bank és az Ügyfél köteles az egymásnak szóló étesítéseket, megbízásokat, üzeneteket, szerződéseket és módosításokat írásba foglalni. Írásbeli formának tekinthető az az eredeti irat, amin a Bank, az Ügyfél vagy képviselőjének cégszerű aláírása szerepel, továbbá – a Bank és az Ügyfél erre vonatkozó szerződésbe foglalt írásbeli megállapodása alapján – az elektronikus úton küldött értesítés, üzenet, stb.

Az Ügyfél kötelezettségeinek teljesítésével, illetve nemteljesítésével kapcsolatos értesítéseket és felszólításokat, valamint a jogszabály által elrendelt, az Ügyfelek széles körét érintő tájékoztatásokat a Bank jogosult cégszerű aláírás nélkül, kizárólag a Bank nevének feltüntetésével kiküldeni az Ügyfél részére azzal, hogy ezen értesítéseket és felszólításokat –ellenkező bizonyításáig– a Banktól származónak kell tekinteni. Írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó, továbbá az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta.

III.4.2. A Bank az Ügyfél részére szóló értesítéseket – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az Ügyfél rendelkezésének megfelelően a Bank hivatali helyiségében az Ügyfélnek adja át, vagy az általa megadott címre küldi postai úton. Ilyen cím hiányában a Bank az általa ismert címre küldi az értesítéseket. Az Új Ptk. Harmadik könyv Harmadik részének hatálya alá tartozó szervezet esetében kizárólag a társaság bejegyzett székhelye, magyarországi fióktelep adható meg levelezési címként. A Bank elektronikus kapcsolat esetében az Ügyfélnek szóló értesítéseket elektronikus postaládájában is elhelyezheti. A Bank egyes szolgáltatásoknál az értesítés egyéb módját is meghatározhatja.

III.4.3. A Bank az Ügyfél részére szóló értesítéseket – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem köteles ajánlottan, vagy tértivevénnyel postára adni. A kézbesítést megtörténtnek kell tekintetni, ha az eredeti irat másolata átvételének az Ügyfél kézjegyével igazolt példánya a Bank birtokában van, vagy az elküldést a Bank más módon igazolja.

III.4.4. A Bank nem felel azért, hogy a megadott név, cím vagy egyéb elérhetőség pontatlansága, változása miatt, vagy más a Bankon kívülálló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Amennyiben a Bank rendelkezésére egyáltalán nem áll semmiféle cím, az értesítés elmaradásából származó károkért a Bank nem felel.

III.4.5. Az Ügyfél teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazást adhat egy vagy több személy részére arra vonatkozóan, hogy az Ügyfélnek szóló számlakivonatot, elszámolásokat, értesítéseket, okmányokat és egyéb küldeményeket a Banktól átvegye (kézbesítési meghatalmazott) A kézbesítési meghatalmazottat az Ügyfél írásban jelenti be a Banknak. A kézbesítési meghatalmazott által átvett küldemény az átvétel napján az Ügyfél részére kézbesítettnek minősül.

III.4.6. Elektronikus kapcsolat esetében az értesítést az Ügyfél elektronikus postaládájában való elhelyezés időpontjában kézbesítettnek kell tekinteni.

III.4.7. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy belföldi cím esetén a postára adást követő 5., európai cím esetén a 10., Európán kívüli cím esetén a 20. postai munkanap elteltével a Bank az értesítést kézbesítettnek tekinti.

III.4.8. A Bank Hirdetmény útján teszi közzé, ha az Ügyféllel kapcsolatban álló részlege, bázis fiókjának címe megváltozik.

III.4.9. A Bank az Ügyfelet – eltérő rendelkezés hiányában – közleményében (Hirdetmény, kondíciós lista) az Ügyfélforgalom részére nyitva álló helyiségeiben történt kifüggesztése útján is értesítheti - abban az esetben, ha a közleményben foglaltak az Ügyfelek széles körét érintik -, melyet kézbesítettnek kell tekintetni a kifüggesztést követő napon.

III.4.10. Egyes szolgáltatásoknál meghatározott egyéb értesítési mód esetében az értesítést kézbesítettnek kell tekinteni az értesítés Bank általi elküldésének időpontjában.

III.4.11. A Bank jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra a kézbesítést, illetőleg közzétételt követő 10 napon belül nem érkezett az Ügyféltől írásbeli észrevétel vagy kifogás.

III.4.12. Az Ügyfél a Bank részére szóló küldeményeket a Szerződésben meghatározott, ennek hiányában a Fizetési számláját vezető szervezeti egység címére köteles megküldeni. A Bankhoz érkezett küldemények érkezési idejére a Bank nyilvántartása az irányadó.

III.4.13. Az Ügyfél szóban tett bejelentését köteles haladéktalanul írásban, az eredeti dokumentum Bankhoz való eljuttatásával megerősíteni.

III.4.14. Az Ügyfél viseli mindazon károkat, melyek bármely, a Bank számára releváns tájékoztatás hiányából illetve téves tájékoztatásból adódnak.

IV. KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBEVÉTELE XX.0.Xxxx által igénybevett 3. személy

IV.1.1. A Bank jogosult harmadik személy közreműködését igénybe venni, ha ez az Ügyféltől kapott bejelentés, megbízás, szerződés teljesítéséhez, a saját követelésének érvényesítéséhez, vagy ha üzleti érdekének védelmében szükséges.

IV.1.2. Amennyiben az Ügyfél valamely kötelezettségének esedékességekor nem tesz eleget, a Bank jogosult az igényérvényesítés és a végrehajtás során harmadik személyt igénybe venni.

IV.1.3. A Bank az általa igénybevett közreműködőért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Ha a közreműködő felelősségét jogszabály vagy üzletszabályzat, vagy a közreműködés feltételeit szabályozó szerződés korlátozza, a Bank felelőssége is ehhez igazodik.

IV.2.1. Ügyfél által igénybevett 3. személy

IV.2.1. Az Ügyfél jogosult 3. személy közreműködését igénybe venni.

IV.2.2. Az Ügyfél képviseletében eljáró 3. személy (meghatalmazott) képviseleti jogosultságáról valamint személyazonosságáról a Bank köteles meggyőződni. Az üzleti tárgyalások megkezdése, folytatása, megbízások teljesítése vagy okmányok átadása előtt a Bank kéri a képviseleti jog valamint a személyazonosság megfelelő igazolását. A képviseleti jogosultság igazolásához közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges. E körben a Bank a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni.

IV.2.3. A Bank a hozzá bejelentett képviselőket és az ő aláírásukat mindaddig érvényesnek tekinti, amíg a képviseleti jog visszavonásáról/ megszűnéséről szóló írásos értesítés, és ha szükséges a megszűnésről szóló bírósági vagy egyéb határozat meg nem érkezett. A Bank nem felel azon károkért, amelyek abból származnak, hogy az Ügyfél a képviselőjének bejelentéséről, és képviseleti jogosultságának megszűnésére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

IV.2.4. A Bank – az Új Ptk. 6:57. § (1) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül - elfogadja az Új Ptk. 6:57. §-nak megfelelő harmadik személy részéről történő teljesítést

V. A BANK FELELŐSSÉGE

V.1. A Bank a megbízások és az ügyfeleivel megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során az Ügyfél érdekeinek – az adott körülmények között lehetséges – figyelembevételével, a tőle elvárható gondossággal jár el.

V.2. A Bank nem felel az olyan károkért, amelyek olyan okok miatt következnek be, amelyeknek elhárítására vagy befolyásolására a Banknak nincs lehetősége (vis major).

V.3. A Bank nem vállal felelősséget a megbízások teljesítésébe bekapcsolt hitelintézetekért, még akkor sem, ha azokat nem Ügyfele megbízásából, de Ügyfele megbízásának végrehajtása érdekében vonta be a lebonyolításba.

V.4. A Bank nem vállal felelősséget a posta, a futárszolgálat, kézbesítési meghatalmazott mulasztásaiért, az okmányok továbbítása során azok esetleges elvesztéséért, késedelmes kézbesítéséért.

V.5. A Bank nem felel a címzett (különösen az okmányiroda, földhivatal, bíróság) részére megküldött és általuk átvett iratok, nyilatkozatok azok szervezetén belüli elveszéséből, megsemmisüléséből származó károkért.

V.6. A Bank nem felel a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos vizsgálattal sem felismerhető hamis vagy hamisított nyilatkozatba foglaltak teljesítésének következményeiért.

V.7. A Bank a továbbítás céljából átvett okmányokat vagy egyéb értékeket csak abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e a megbízásban foglaltaknak. Nem felel azonban az okmányok, az aláírások valódiságáért, azok esetleges időközi módosításáért, jogi tartalmáért.

V.8. A Bank okmányok kiszolgáltatása, illetve fizetés esetén annak teljesít, akit igazoló iratainak megvizsgálása alapján az okmányok, illetve fizetés elfogadására jogosultnak tart.

V.9. A Bank a tőle elvárható gondossággal vizsgálja a személyazonosság vagy a meghatalmazás igazolására neki bemutatott okmányokat, ezek valódiságáért azonban nem vállal felelősséget.

V.10.Amennyiben az Ügyfél a személyazonosságát és képviseleti jogosultságát, hitelt érdemlően nem tudja igazolni, a Bank az üzleti tárgyalások folytatását, a nyilatkozatokba foglaltak teljesítését megtagadja. A Bank kizárja a felelősségét az ilyen esetekben bekövetkezett károkért.

V.11.A Bank felelősségének fentiek szerinti korlátozása nem érinti a Banknak azt a felelősségét, amelyet a Ptk. szerint érvényesen nem lehet kizárni.

VI. HITELKÉRELEMRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

VI.1. A Bank a jelen Üzletszabályzatban meghatározott feltételek megléte esetén az Ügyfél írásbeli kérelmére, a Bank egyedi döntése alapján a Hirdetményben meghatározott típusú hitelt,- illetve kölcsönt nyújt, egyéb hitelműveleteket végez (együtt: Hitelművelet) az Ügyfél részére.

XX.0.Xx Ügyfél kérelmét a Bank által készített, az igényelt hitelművelet típusának megfelelő Hitelkérelem formanyomtatványon, vagy az Ügyfél által készített kérelmen nyújtja be a Bankhoz. Az Ügyfél által készített kérelemnek tartalmaznia kell mindazon adatokat, amelyek a Bank által kialakított hitelkérelem formanyomtatványon találhatóak. A hitelkérelem benyújtásával egyidejűleg az Ügyfél köteles a Hirdetményben meghatározott hitelkérelem regisztrációs díjat megfizetni. A Bank a szabályszerűen benyújtott hitelkérelmet mindaddig nem fogadja be, amíg az Ügyfél a díjat nem fizeti meg. A Bank nem felel a díj meg nem fizetése miatt keletkezett károkért.

VI.3. A hitelkérelmet a szervezet Ügyfél cégszerű aláírásával illetve a természetes személy Ügyfél a személyi azonosságát igazoló okiratban meghatározottak szerint köteles aláírni, és szervezet Ügyfél köteles csatolni a nyilvántartását végző hatóság által kiállított, nyilvántartását igazoló okiratot és a képviseletre jogosult személy aláírási címpéldányát.

XX.0.Xx Ügyfél köteles a hitelkérelemben feltüntetni a kérelem okát, célját, továbbá vagyoni helyzetére, likviditására, gazdasági helyzetének korábbi és várható alakulására vonatkozó adatokat, illetve minden olyan körülményt, amelyek a kérelem elbíráláshoz szükségesek. Köteles mellékletként benyújtani a Bank által kért minden dokumentációt, engedélyt, igazolást, szerződést.

VI.5.A Bank a kérelmet elutasítja, a szerződéskötést megtagadja, ha az Ügyfél a kölcsönkérelem elbírálásához szükséges tényt, adatot nem a valóságnak megfelelően közöl vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.

VI.6.A kérelem befogadása a Bank részéről nem jelent elkötelezettséget a szerződés megkötésére, csupán a kérelem érdemi elbírálásához szükséges eljárás elvállalását jelenti.

VI.7.A befogadásra alkalmatlan, hiányos hitelkérelmet a fő hiányosságok felsorolásával az Ügyfél részére a Bank visszaküldi. A Bank nem felel a hitelkérelem nem megfelelő benyújtásából származó károkért.

VI.8.Amennyiben a kérelem elbírásához a benyújtottakon kívül egyéb adatok megadása, dokumentumok benyújtása szükséges, a Bank az Ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel. Az Ügyfél köteles a hiánypótlásnak 20 napon belül eleget tenni. Amennyiben az Ügyfél ezen kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a Bank a Hitelkérelmet elutasítja. A Bank nem felel azért a kárért, ami abból származik, hogy az Ügyfél a fenti kötelezettségének nem tesz eleget.

VI.9.Amennyiben a Bank szükségesnek tarja, helyszíni vizsgálatot végez. A helyszíni vizsgálat során az Ügyfél köteles biztosítani, hogy a Bank a hitel elbírásához szükséges adatokat megismerje, iratokba betekintsen, és azokról fénymásolatot készítsen, illetve a biztosítékul felajánlott Zálogtárgyat megtekintse, az ingatlanba bemenjen. A Bank, amennyiben szükségesnek ítéli meg, a biztosíték értékéről szakvéleményt készít, melynek költsége az Ügyfelet terheli. Az Ügyfél tudomásul veszi és hozzájárul ahhoz, hogy a helyszíni vizsgálat során a Bank, illetőleg a megbízásából eljáró szakértő képfelvételeket készíthet.

VII. HITELKÉRELEM ELBÍRÁLÁSA

VII.1. A Bank a befogadott hitelkérelem alapján megvizsgálja az Ügyfél hitelképességét, törlesztési képességét, a felajánlott biztosítékok fedezerti értékét és érvényesíthetőségét a maga által meghatátrozott szempontok szerint. Az Ügyfél által rendelkezésre bocsátott okiratok, információk, adatok valódiságát a Bank jogosult minden lehetséges eszközzel és módon, az irányadó jogszabályok és a rendeltetésszerű joggyakorlás keretei között ellenőrizni, szükség esetén azok ismételt rendelkezésre bocsátását kérheti. Az Ügyfél visszavonhatatlanul felhatalmazza a Bankot, hogy az ellenőrzés keretében az Ügyfél azonosításához szükséges adatokat az azok forrását jelentő személyek, szervek megkeresése útján ellenőrizze, ennek érdekében felhatalmazza őket arra, hogy a Bank által kért tájékoztatást részére megadják.

VII.2. Kockázatvállalásra irányuló jogügylet létesítésére akkor kerülhet sor, ha a Bank az Ügyfél hitelképességét megfelelőnek ítéli. A Bank az Ügyfél hitelképességét és a fedezetértékelést a Hpt., és ennek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok valamint az MNB rendelkezései és a Bank adósminősítésre és fedezetértékelésre vonatkozó belső szabályai alapján végzi el. A hitelképesség megítéléséhez a Bank elsősorban Ügyfelével kialakított üzleti kapcsolatai során szerzett ismereteit, az Ügyfél által a hitelkérelem benyújtásakor, illetőleg azt követően meghatározott időközönként szolgáltatott adatokat, információkat használja fel, de a Bank a jogosult bármely egyéb, az elbíráláshoz általa szükségesnek tartott adatot, információt, okiratot kérni.

VII.3. Az Ügyfélvizsgálat társasági formában működő Ügyfélnél általában az éves beszámolói, valamint a Bank által összeállított kérdőív alapján történik. Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, Egyéni vállalkozó esetében az Ügyfélvizsgálatot a Bank a tevékenység elemzése, a rendszeres jövedelemforrások és az adóbevallás vizsgálata alapján végzi el. A Bank belátása szerint a hitelképességi vizsgálathoz egyéb adatokat is bekérhet, és szükség esetén szakértőt is igénybe vehet.

VII.4. A biztosítékként felajánlott dolgok, jogok értékelését a Bank a fedezetértékelési szabályzata alapján végzi el. A fedezetértékelési eljárás során a Bank a biztosítékok hitelbiztosítéki értékének megállapításához az általa kijelölt szakértő szakvéleményét fogadja el. A szakvélemény elkészítésének költségét az Ügyfél köteles viselni. Az Ügyfél elfogadja a Bank által kijelölt szakértő szakvéleményét. A Bank, amennyiben úgy ítéli meg, a biztosítékok hitelbiztosítéki értékének megállapításához elfogadhatja az Ügyfél által benyújtott szakvéleményt vagy a Bank saját belső értékelését.

VII.5. A hitelkérelem érdemi elbírálásának, valamint a már biztosított hitelkeret további fenntartásának az a feltétele, hogy az Ügyfél a gazdálkodásáról a Bank által kért szükséges információkat, adatokat és okiratokat időben, pontosan, a Bank által igényelt formában megadja. A hitelkérelem benyújtásakor az Ügyfélnek tájékoztatást kell adnia tartozásairól, és lehetővé kell tennie az általa szolgáltatott adatok ellenőrizhetőségét. A Bank az Ügyfél hitelképességét akkor tekinti általánosságban megfelelőnek, ha az Ügyfél jövedelmezően gazdálkodik, termékeit, szolgáltatásait fizetőképes piacra értékesíti, esedékes fizetési kötelezettségének rendben eleget tesz, valószínűsíthető a hitelcél megvalósítása és a kölcsönnek és járulékainak megterülése.

VII.6. A hitelkérelem elbírálásáról a Bank az Ügyfelet írásban értesíti. A Bank döntését – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem köteles indokolni. A Bank kizárja a felelősségét a hitelkérelem el nem fogadásából, illetve a hitelkérelemtől eltérő döntésből származó károkért. A hitelkérelem elfogadásáról a Bank az Ügyfelet szóban is értesítheti. Amennyiben a hitelkérelem elutasításra kerül, az Ügyfél visszakérheti a Bankhoz benyújtott eredeti iratokat. Az Ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy a visszaadott eredeti iratokról a Bank másolatot készítsen és azt megőrizze, valamint statisztika célra felhasználja.

VII.7. A Bank biztosítja, hogy Ügyfele a szerződés aláírása előtt megismerhesse és tanulmányozhassa a következőket:

1) a banki kockázatvállalásra irányuló szerződés, biztosítéki szerződések, és egyéb, a jogügylethez kapcsoló szerződés és nyilatkozat tervezetét,

2) a szerződéskötés várható költségét,

3) a teljes futamidőre kiszámított ügyleti kamatot.

VIII. SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

VIII.1. A kölcsön-, és egyéb hitelműveletre vonatkozó szerződés, valamint a biztosítéki szerződések (továbbiakban: Szerződés) érvényességi feltétele azok írásba foglalása.

VIII.2. A szerződéskötés és a szerződés fennállása alatti kapcsolattartás nyelve – szerződés kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – a magyar. Amennyiben a Bank és az Ügyfél között megkötött szerződésről idegen nyelvű példány is készül, úgy a szerződéssel összefüggő értelmezési vita esetén annak magyar nyelvű változata irányadó.

VIII.3. A Szerződés Ügyféllel előzetesen megtárgyalt tervezetét a Bank készíti el és szerződéskötést megelőzően kellő időben az Ügyfél rendelkezésére bocsátja. Amennyiben az Ügyfél a Bank által készített szerződés-tervezet tartalmát vitatja, szerződéskötésre nem kerül sor. A Bank nem felel az ebből származó károkért.

VIII.4. A Bank jogosult a szerződéskötés feltételéül előírni, hogy az Ügyfél a Banknál fizetési számlát nyisson és pénzforgalmát ezen a számlán bonyolítsa.

VIII.5. A Bank egyes konstrukciók esetében előírhatja az igényelhető legkisebb és legmagasabb összeget.

VIII.6. A Bank előírhatja a Szerződés és módosításának közjegyző általi közokiratba foglalását, illetőleg a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt Szerződés alapján közokiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat tételét.

VIII.7. A Szerződés azon a napon jön létre, amikor azt az előírt alakban minden érintett fél aláírta képviseleti jogosultságának megfelelően, és teljesültek az érvényesség feltételei. Amennyiben a hatálybalépés feltételtől, vagy időponttól függ, úgy a Szerződésből eredő jogok, és kötelezettségek a Feleket a hatályosság bekövetkeztétől illetik, illetve terhelik.

IX. KAMATOK, DÍJAK, JUTALÉKOK, KÖLTSÉGEK

IX.1. Az Ügyfél a hitelműveletek végzéséért a Bank részére a Szerződésben, és/vagy a Hirdetményben meghatározott mértékű ügyleti kamatot, jutalékot, költségtérítést, díjat fizet, a Szerződésben, ennek hiányában a Hirdetményben, vagy Üzletszabályzatban meghatározott módon és határidőben. Az ügyleti kamat a Szerződésben és a Hirdetményben meghatározott körben Referencia kamatlábhoz kötött kamat, melynek aktuális mértékét a Hirdetmény tartalmazza.

IX.2. A Bank – eltérő rendelkezés hiányában – jogosult, és az Ügyfél a Bankkal történő Szerződés aláírásával elismeri a Bank azon jogát, hogy a Szerződésben meghatározott kamatot, díjat, vagy egyéb szerződéses feltételt rendszeresen felülvizsgálja, annak eredményeképpen a Hirdetményben, és az Ügyféllel kötött Szerződésben egyoldalúan megváltoztassa. Az Ügyfél számára kedvezőtlen módosításra az alábbiakban felsorolt feltételek, körülmények bekövetkezte esetén kerül sor:

- a lakáscélú állami támogatások változása és/vagy megszűnése;

- bármely, a hitelezési tevékenységre vonatkozó jogi, szabályozói környezet változása, hatósági előírás bevezetése, tulajdonosi-, üzletpolitikai döntés;

- állampapírok hozamának emelkedése;

- a tőke- és pénzpiaci kamatlábak emelkedése;

- a jegybanki alapkamat emelkedése;

- bankközi hitelkamatok emelkedése;

- a Bank közteher fizetési kötelezettségének növekedése;

- a kötelező tartalékolási szabályok változása;

- a fogyasztói árindex emelkedése;

- a Bank forrás- és hitelszámla vezetési költségeinek emelkedése, a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, kockázati kamatfelár emelkedése;

- az Ügyfélért vállalt kockázat tényezőinek – a Bank megítélése szerinti – romlása, ideértve a hitelképesség romlását, a biztosítékok értékében bekövetkező csökkenést;

- a Bank hitelműveletekkel kapcsolatos költségeinek (dologi, adatvédelmi, informatikai) kötelező előíráson alapuló emelkedése;

IX.3. A Referencia kamatlábhoz kötött ügyleti kamat változása nem jelent szerződésmódosítást, arról a Bank Hirdetményében értesíti az Ügyfelet.

IX.4. Eltérő rendelkezés hiányában, a változtatás a Hirdetmény kifüggesztését követő naptól lép hatályba. A Bank az Ügyfeleket a Hirdetmény Ügyfelek számára kedvezőtlen módosításról- eltérő rendelkezés hiányában- annak hatályba lépését megelőzően 15 nappal a Hirdetmény kifüggesztésével, és internetes honlapján értesíti.

IX.5. Amennyiben az Ügyfél a módosítást a változás hatályossá válásáig nem fogadja el, erről szóló írásbeli bejelentést a Bank – eltérő rendelkezés hiányában - a módosítással érintett Szerződés felmondásának tekinti, és az Adós Szerződésből származó valamennyi tartozásai a bejelentés kézhezvételének napján lejárttá és esedékessé válnak, ellenkező esetben a módosítást a Bank elfogadottnak tekinti. Az e pont szerint felmondásnak minősülő esetben a Bank 30 napon belül elszámolást küld az Ügyfélnek a fennálló tartozásról, aki azt –eltérő rendelkezés hiányában - ugyanezen határidőn belül köteles megfizetni.

IX.6. Az Ügyfél jogosult írásban szerződésmódosítást kezdeményezni a Szerződésben meghatározott kondíciók, vagy egyéb rendelkezések tekintetében. A Bank a javaslat beérkezését követően a VII.1-VII.7. pontban foglaltak szerint jár el.

IX.7. A Bank a Szerződésben meghatározott ügyleti kamatot, ha a Szerződés másként nem rendelkezik, a következő módon számolja el:

tőke x kamatláb x naptári napok száma 360 x 100

IX.8. Amennyiben a Bank a tőkét és kamatot is tartalmazó törlesztő részletet az annuitás számítás módszerével állapítja meg, az alábbi képletet alkalmazza:

H=A( 1 + 1 +...+ 1 )=AxSn (1+r) (1+r)2 (1+r)n

ahol:

r = az érvényes kamatláb H = a felvett hitel összege

A = a fizetendő részlet összege n = a részletfizetések száma

Sn = az n különböző idejű diszkonttényező összege

A =  H

Sn

IX.9. A kamatszámítás kezdő napja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja a lejárat előtti nap (amennyiben lejáratkor a teljes tartozás megfizetésre kerül), illetve ha a kölcsön lejárat előtt törlesztésre kerül, akkor a törlesztés napja.

IX.10. A szerződéses jogviszony során felmerült költségek, a postaköltségek, az estleges hatósági és egyéb eljárási díjak, illetve az illetékek az Ügyfelet terhelik. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy az előbb meghatározott díjak, jutalékok, költségek megfizetését a Bank áthárítja az Ügyfélre, ennek érdekében arról számlát bocsát ki.

IX.11. Az Ügyfél szerződésszegése esetén viseli a jogérvényesítés költségét, melyek példálózva a következők: megbízott igénybevételének költsége, zálogjog érvényesítésének költsége, zálogtárgy, vagy más biztosítékul szolgáló dolog birtokbavételével, őrzésével, kezelésével, illetve értékesítésével kapcsolatban felmerülő költségek, a perköltségek, ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói munkadíj stb.

IX.12. A Bank által a megbízás teljesítése során igénybevett belföldi és külföldi közreműködő hitelintézetek által felszámított költségek, jutalékok az Ügyfelet terhelik.

IX.13. Az Ügyfelet terhelő kamat, díjak, jutalékok, költségek ellenértékének megfizetése – eltérő rendelkezés hiányában – az elvégzett szolgáltatással egyidejűleg vagy tárgyhónap végét követő első banki munkanapon belül esedékes. Amennyiben az Ügyfelet terhelő valamely fizetési kötelezettség esedékessége nem banki munkanapra esik akkor a fizetési nap az azt követő banki munkanap.

IX.14. Szerződés eltérő rendelkezése hiányában az Ügyfél az ügyleti kamatot havonta köteles megfizetni, a folyósítási jutalék, kezelési költség egyösszegben a kölcsön folyósításakor vagy a hitelkeret megnyitásakor beszámításra kerül az Ügyfél Bankkal szembeni követelésébe.

IX.15. Egyedi esetekben, illetve a Bank által meghatározott szolgáltatásoknál a Bank jogosult a szolgáltatás nyújtását az ellenérték egyidejű, illetve előre történő megfizetéséhez kötni.

IX.16. Késedelmes fizetés esetén a Bank jogosult a Szerződésben, vagy a Hirdetményében, ezek hiányában jogszabályban meghatározott mértékű késedelmi kamatot felszámítani.

IX.17. Amennyiben a Vállalkozással a Kölcsön- vagy Hitelszerződés 2013. július 1-jén, vagy azt követően került megkötésre, úgy a kötelezett fizetési késedelembe esése esetén köteles a Banknak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére EUR hitel vagy kölcsön esetén negyven eurót, forint hitel vagy kölcsön esetén pedig negyven eurónak megfelelő, az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni.

Amennyiben az Ügyfél forinttól vagy eurótól eltérő devizanemű hitellel vagy kölcsönnel rendelkezik, úgy a negyven euró összeget a Bank a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kezdőnapján érvényes hivatalos deviza- középárfolyamon először átváltja forintra, majd ugyanezen napi MNB deviza-középárfolyam alapul vételével az adott forintösszeget átszámítja a kölcsön eredeti devizanemére.

A behajtási költségátalány megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, a kártérítésbe azonban a teljesített költségátalány összege beszámít.

A behajtási költségátalány megfizetése a késedelembe esés napján esedékes. A késedelmesen megfizetett behajtási költségátalány összege után a Bank jogosult a Szerződésben, vagy a Hirdetményében, ezek hiányában pedig jogszabályban meghatározott mértékű késedelmi kamatot felszámítani.

X. A KÖLCSÖN FOLYÓSÍTÁSA

X.1. A kölcsön folyósításának feltétele: a kölcsönszerződés és a biztosítéki szerződések előírt alakban történő érvényes létrejötte, hatályba-lépése, a kölcsön biztosítékának Bank rendelkezésére bocsátása a Szerződésben előírt módon, és a Szerződésben meghatározott folyósítási feltételek Szerződés szerinti teljesülése.

A folyósítás, illetőleg egyéb hitelművelet az utolsó folyósítási feltétel igazolt teljesülését követő 5 banki munkanapon belül történik, a Szerződésben meghatározott módon.

X.2. A kölcsön folyósítását a X.1. pontban foglalt feltételek teljesülése ellenére a Bank megtagadhatja, ha a Szerződés megkötése után akár az ő, akár az Ügyfél körülményeiben olyan lényeges változás állt be, amely miatt a Szerződés teljesítése többé el nem várható, továbbá a Szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.

X.3. Az Ügyfél a kölcsönösszeg átvételére nem köteles, ebben az esetben azonban arra az időre, amely alatt a kölcsönösszeget a Bank az Ügyfél rendelkezésére tartotta, az Ügyfél jutalék fizetésére köteles.

X.4. A hitel- és kölcsönszerződéseket biztosító lehetséges mellékkötelezettségekre vonatkozó általános rendelkezéseket e szabályzat „Biztosítékok” elnevezésű része tartalmazza. Biztosítékul elsősorban óvadék, bankgarancia, zálogjog, kezesség vállalás szolgálhat.

XI. FIZETÉSEK TELJESÍTÉSÉNEK HELYE, IDEJE, MÓDJA

XI.1.Ellenkező megállapodás hiányában a Bank és az Ügyfél közötti üzleti kapcsolatok során keletkező kötelezettségek teljesítésének helye az Ügyfélnek az adott ügylethez kapcsolódó bankszámláját vezető Banki egység, egyéb esetben pedig a Bank ügyintézésre illetékes egysége.

Eltérő rendelkezés hiányában a Szerződés alapján járó valamennyi fizetési kötelezettség megfizetése az Ügyfél Szerződésben adott felhatalmazásával olymódon történik, hogy a Bank esedékességkor az Ügyfélnek a Banknál vezetett, Szerződésben meghatározott számláját megterheli az esedékes tartozás összegével. Deviza alapú hitel esetén az esedékes törlesztőrészlet, az elő- és végtörlesztés illetve bármely fizetési kötelezettség forintban meghatározott összegének kiszámítása – eltérő rendelkezés hiányában - az esedékességet megelőző munkanapon a Bank által megállapított és közzétett saját kereskedelmi középárfolyamon történik.

XX.0.Xx Ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy a számláján a mindenkori fizetési kötelezettségei teljesítéséhez és a Bank követeléseinek kiegyenlítéséhez szükséges fedezet esedékességkor rendelkezésre álljon.

XI.3.A fizetés azon a napon tekintendő teljesítettnek, amikor az esedékes tartozás összege határidőben a Bank javára jóváírásra kerül.

XI.4.A pénztartozás teljesítése esetén a Bank az elszámolást oly módon végzi, hogy ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra számolja el. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan, a Bank azonban jogosult egyoldalú

nyilatkozattal az Ügyfél javára az elszámolás sorrendjét megváltoztatni.

XI.5. Ha a fizetési határidő nem banki napra esik - és jogszabály vagy Szerződés másként nem rendelkezik, a teljesítés napja az azt követő banki nap.

XII. SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

XII.1. Amennyiben az Ügyfél megkötött Szerződése módosítását kéri, úgy a Bank – eltérő rendelkezés hiányában – jogosult módosítási díjat és a módosítással neki okozott költségeket felszámítani, és jogosult a módosítási kérelem elbírálását vagy a módosítás hatályba lépését a díj befizetésétől függővé tenni.

XII.2. Az Ügyfél a módosítási kérelmét olyan időpontban köteles benyújtani, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a Banknak a kérelem elbírálásához. Amennyiben az Ügyfél a Szerződés lejáratának idejét kéri módosítani (prolongálás), erre irányuló kérelmét a lejárati idő előtt legalább 15 nappal köteles a Bankhoz benyújtania.

XIII. ELŐTÖRLESZTÉS

XIII.1. Amennyiben az Ügyfél a szerződésben meghatározott esedékesség előtt a Bankkal szemben fennálló tartozás egészét vagy egy részét (előtörlesztés) vissza kívánja fizetni, ezt a szándékát a megfizetés előtt - eltérő rendelkezés hiányában - legalább 5 banki munkanappal megelőzően köteles írásban a Banknak bejelenteni. Az előtörlesztést a Bank díj illetve költség fizetéséhez kötheti.

XIII.2. Előtörlesztés esetén a Bank csökkenti a Hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a Hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó ügyleti kamattal, és ügyleti kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással.

Az előtörlesztés tervezett értéknapjáig esedékes törlesztőrészleteket Adós köteles megfizetni. Amennyiben a kölcsönnel kapcsolatban az előtörlesztés értéknapján az Adósnak késedelme áll fenn, a Bank jogosult az előtörlesztés összegéből a késedelem miatt esedékessé vált követelését kielégíteni.

Mindezek alapján a Bank az előtörlesztés folytán lecsökkent tőket tartozás alapján a hátralévő futamidőnek megfelelő átértékelt törlesztőrészlet összegéről az Adóst írásban értesíti.

XIV. BIZTOSÍTÉKOK

XIV.1. A Bank az üzleti kapcsolat fennállása alatt bármely időpontban és valamennyi követelése tekintetében jogosult az Ügyféltől megkövetelni, hogy nyújtson megfelelő biztosítékot, illetve hogy a már adott biztosítékot egészítse ki olyan mértékben, amilyen mértékben a Bank követelései megtérülésének biztosításához szükséges. A fenti kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.

XIV.2. A nyújtott biztosíték Bank által kért kiegészítésének megtörténtéig a Bank jogosult az Ügyféllel szembeni esetleges fizetési kötelezettségei teljesítését felfüggeszteni.

A Bank fedezetként nem fogadja el:

1) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,

2) a Bankkal szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt;

3) a Bank vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó, Bankkal szoros kapcsolatban álló vállalkozás az Új Ptk-ban meghatározott közvetlen irányítást biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét,

A Bank maga határozza meg a kockázatvállalásra irányuló ügylet fedezeteinek körét.

XIV.3. A biztosítékok kikötésekor a Bank jogosult meghatározni, hogy az egyes biztosítékokat milyen értéken fogadja el, és miként minősíti. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a biztosíték piaci értékének esetleges megváltozása miatt a Bank a fedezetet újraértékelheti.

XIV.4. A Bank javára biztosítékul lekötött valamennyi vagyontárgy, jog vagy követelés a Banknak az Ügyféllel szembeni valamennyi követelésére biztosítékul szolgál, függetlenül attól, hogy a követelés hitelnyújtásból vagy egyéb üzleti kapcsolatból ered. Ugyanez a szabály érvényes azokra az adott Ügyféllel szembeni követelésekre is, amelyeket harmadik személy ruházott a Bankra. Az Ügyfél bármely vagyontárgya, joga vagy követelése, amely a Bankkal fennálló üzleti kapcsolata során a Bank birtokába jut, külön biztosítéki szerződés nélkül is fedezetül szolgál a Banknak az Ügyféllel szembeni követelései biztosítékául.

XIV.5. Az Ügyfél köteles gondoskodni a Bank javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról és megőrzéséről, a biztosítékul szolgáló követelések érvényesítéséről. A biztosíték érvényesíthetőségében, értékében és értékesíthetőségében bekövetkezett változásokról az Ügyfél köteles a Bankot haladéktalanul tájékoztatni.

XIV.6. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével, újraértékelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden szükséges költség az Ügyfelet terheli.

XIV.7. A biztosítékok kezelése

XIV.7.1. Az Ügyfél jogosult és köteles a Bank javára lekötött, de az Ügyfél használatában maradó vagyontárgyakat rendeltetésszerűen használni, kezelni, üzemeltetni és karbantartani, valamint megőrzésükről, biztosításukról gondoskodni.

XIV.7.2. A Bank jogosult a helyszínen is ellenőrizni, hogy az Ügyfél a XIV.7.1. pontban foglalt kötelezettségének eleget tesz-e.

XIV.7.3. Amennyiben az Ügyfél a fenti kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a Bank jogosult közvetlenül eljárni az Ügyfél helyett, közreműködőt igénybe venni, illetve kezdeményezni a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást.

XIV.8. A biztosítékok érvényesítése

XIV.8.1. Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Bank jogosult a hatályos jogszabályi előírásoknak és a Szerződésnek megfelelő módon érvényesíteni bármely biztosítékból eredő jogát az Ügyfél érdekeinek lehetséges figyelembevételével.

XIV.8.2. A Bank jogosult közreműködőt igénybe venni a biztosítékok megőrzéséhez, érvényesítéséhez és értékesítéséhez.

XIV.8.3. A Bank jogosult az Ügyfél rendelkezése nélkül, illetőleg kifejezett rendelkezése ellenére a nála vezettet bármely számláját az Ügyféllel szemben fennálló, bármely jogcímen keletkezett esedékes, illetve lejárt követelésével megterhelni, ennek érdekében az Ügyfél Bankkal szembeni bármely követelését a lejárt tartozása összegével azonos mértéken lejárttá tenni és a Bank követelését beszámítás útján kielégíteni. Pénznemek közötti átváltás esetén a Bank a Hirdetmény szerinti, a terhelést megelőző munkanapon érvényes kereskedelmi középárfolyamot alkalmazza. A beszámítási jog az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó Szerződés megszűnését követően is fennáll az Ügyfél javára befolyt, illetőleg a Bank birtokába került jogokra, követelésekre, vagyontárgyakra. A Bank jogosult saját követelései erejéig beszüntetni az Ügyféllel szemben őt terhelő fizetéseket akkor is, ha követelései nem egy jogviszonyból fakadnak, valamint akkor is, ha követelései még nem esedékesek, de azok megfizetését a Bank bizonytalannak ítéli meg.

XIV.8.4. Ha az Ügyfélnek a Bankkal szemben egyidőben több jogcímen keletkező, illetve jogviszonyból származó tartozása áll fenn, és az Ügyfél teljesítése, illetőleg fizetési számlaegyenlege csak részben fedezné a tartozásokat, a Bank eltérő megállapodás hiányában, szabad belátása szerint a régebben lejárt vagy kevésbé biztosított tartozás teljesítésére fordíthatja a befolyt összeget.

XIV.8.5. Ha a biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy a követelés érvényesítése a lejárati időt megelőzően esedékessé válik, a Bank jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni, és az így kapott összegeket biztosítékként kezelni. Ha ez nem szükséges, a Bank jóváírja vagy átutalja az ellenértéket az Ügyfél számlájára.

XIV.8.6. Az Ügyfél köteles a Bank javára fennálló beszedési megbízás benyújtásának jogáról, felhatalmazó levélben a számlavezető hitelintézetét értesíteni. Az Ügyfél köteles a felhatalmazó levél olyan másolatát a Banknak benyújtani, amelyben a számlavezető hitelintézet a felhatalmazás tudomásulvételét igazolta, és amely megfelel a Bank által kialakított felhatalmazó levél formanyomtatványnak.

XIV.8.7. Az Ügyfél nem jogosult a Bankkal kötött Szerződések alapján fennálló követeléseit – a Bank hozzájárulása nélkül – harmadik személy részére átruházni.

XIV.8.8. A Fogyasztónak nem minősülő Ügyfél nem jogosult a Banknak a vele szemben a hitelezési jogviszonyból származó követelésébe saját, Bankkal szembeni követelését beszámítani.

XV. SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK ÉS BIZTOSÍTÁS

XV.1. Szerződést biztosító mellékkötelezettség kikötése a biztosítéki szerződésekben történik.

XV.2. A biztosítéki szerződések létrejöttére, és alakszerűségére a VIII. pontban foglaltak irányadók.

XV.3. A biztosítékok főbb típusai:

XV.3.1. Zálogjog

XV.3.1.1. Ingatlan jelzálogjog:

Ingatlan jelzálogjog kikötése esetén a Zálogtárgy a Zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a Zálogtárgy használatára, hasznosítására.

Ingatlan jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzésre irányuló kérelmet a Bank nyújtja be az illetékes földhivatalhoz. A bejegyzéssel kapcsolatos költségek, díjak, illetékek az Ügyfelet terhelik.

A zálogtárgy bármely ingatlan-nyilvántartási helyzetében bekövetkező változáshoz a Bank előzetes hozzájárulása szükséges, amely kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.

A Zálogkötelezett köteles a Zálogtárgyra a zálogszerződésben meghatározottak szerint biztosítási szerződést kötni, és kedvezményezettként a Bankot megjelölni.

XV.3.1.2. Ingót és vagyont terhelő/körülírással meghatározott vagyontárgy feletti jelzálogjog:

A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén: Ingót és vagyont terhelő jelzálogjog létrejöttéhez a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása, és a zálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Xxxxxx által vezetett nyilvántartásába való bejegyzése szükséges. A nyilvántartásba való bejegyzésről a közjegyző gondoskodik, és a bejegyzésről tanúsítványt bocsát ki. Vagyont terhelő zálogszerződés Zálogkötelezettje kizárólag jogi személy illetve jogi személy nélküli gazdasági társaság lehet.

Az Új Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén: Ingót terhelő jelzálogjog létrejöttéhez a zálogszerződés létrejötte és a zálogjognak a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásába történő bejegyzése szükséges. Ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jelzálogjog megalapításához a megfelelő lajstromba való bejegyzés szükséges.

Az Új Ptk. hatályba lépését követően, ha a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyát körülírással határozták meg, a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír. A rendelkezési jog megszűnése ellenére fennmarad a zálogjog, ha a zálogtárgy elidegenítésére kereskedelmi forgalmon kívül vagy nem jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző részére kerül sor.

XV.3.1.3. Jogon vagy követelésen alapított zálogjog

Jogon vagy követelésen alapított zálogjog alapján a jogot a Bank gyakorolja, és a követelést a Bank hajtja be. Az Új Ptk. rendelkezései alapján: Xxxxx vagy követelésen alapított zálogjog esetén a zálogkötelezett köteles, a Bank pedig jogosult, a jog vagy követelés kötelezettjét írásban értesíteni a zálogjog megalapításáról. A zálogkötelezett a Bank hozzájárulása nélkül a zálogjogra kiterjedő hatállyal nem tehet olyan jognyilatkozatot, amely a Bank kielégítési alapját megszünteti vagy hátrányosan változtatja meg.

Ha a jelzálogjog tárgya követelés, a Bank, zálogjogosult teljesítési utasítást adhat a követelés kötelezettje számára, és a követelés esedékessé válását követően az eredeti jogosult helyett a követelés kötelezettjével szemben érvényesítheti is a követelést. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jelzálogjog tárgya jog. A jogon vagy követelésen alapított zálogjogot a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

XV.3.1.4. Keretbiztosítéki jelzálogjog

A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyokban a tartós hitelezési jogviszonyban álló Ügyfél és a Bank keretbiztosítéki jelzálogjogot alapító szerződésben meghatározzák azt a legmagasabb összeget, amelyen belül a Bank a zálogtárgyból kielégítést kereshet. A keretbiztosítéki jelzálogszerződés alakszerűségére az előbbi pontokban meghatározottak az irányadóak.

XV.3.1.5. Kézizálogjog

A régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén kézizálogjogot bármilyen birtokba vehető vagyontárgyra lehet alapítani, kivéve a forgalomképtelen, ill. kizárólag az állam tulajdonában álló dolgokat.

Az Új Ptk. hatályba lépését követően alapított jogviszonyok vonatkozásában Kézizálogjog tárgya ingó dolog lehet. Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irányuló zálogszerződésen felül a zálogtárgy birtokának zálogjogosult részére történő átruházása is szükséges. Kézizálogjog esetén a zálogszerződést pótolhatja a zálogjogosult által kiállított értékpapír, amely a zálogjogosulttal szemben feljogosítja az okirat birtokosát arra, hogy az értékpapírban meghatározott összeg ellenében, az értékpapírban meghatározott időtartamon belül megkapja a zálogtárgyat.

XV.3.1.6 Önálló zálogjog:

A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyokban: Zálogjog úgy is alapítható, hogy a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje. Ilyen esetben a zálogjogosult – a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig – kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.

XV.3.2. Kezesség

A kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett /adós/ nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, érvényesítheti azokat a kifogásokat amelyeket a kötelezett érvényesíthet a Bankkal szemben. Két típusa van: egyszerű és készfizető kezesség. Az Új Ptk. hatályba lépését követően alapított kezességek esetén a kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is, továbbá kezes a jogosulttal szemben a kötelezett és a saját kifogásait érvényesítheti.

XV.3.3. Óvadék

A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyokban az óvadékból – a kielégítési jog megnyílásakor – a Bank közvetlenül kielégítheti követelését. Óvadékként készpénz, értékpapír, bemutatóra szóló, ügyleti biztosíték céljára kiállított takarékbetétkönyv és betéti számlakövetelés fogadható el.

Az Új Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyokban óvadék pénzen és értékpapíron kézizálogjogként, dematerializált értékpapíron kézizálogjogként vagy az Új Ptk. 5:95. § (2) bekezdésében meghatározott módokon, jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyakon az Új Ptk. 5:95. (4) bekezdésében meghatározott módon alapítható. Óvadék esetén,

ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, a zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig - a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre.

XV.3.4. Engedményezés

A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén: Az Ügyfél a kölcsön és járulékai megfizetésének biztosítékaként a Bankra engedményezheti a másokkal szemben fennálló követeléseit.

XV.3.5. Fedezetigazolás

A fedezetigazolással az Ügyfél fizetési számláját vezető (kivéve a Bankot) hitelintézet a Bank követelésének megfelelő pénzeszközt elkülönítetten kezeli és annak terhére az Ügyfelet terhelő kötelezettség teljesítésére vállal kötelezettséget.

XV.3.6. Vételi jog

A Régi Ptk. hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén Vételi jogi szerződéssel az Ügyfél a Banknak olyan jogot biztosít, hogy ha az Adós nem szerződésszerűen teljesít, akkor egyoldalú nyilatkozattal a Bank a vételi jogi szerződésben meghatározott dolgot megvásárolhatja.

XV.3.7. Garancia/Garanciaszerződés

A Régi Ptk. hatálya alatt létrejött jogviszonyok vonatkozásában: Az Ügyfél tartozásainak megfizetéséért a Magyar Állam, más hitelintézet, vagy bankgarancia vállalásra tevékenységi engedéllyel rendelkező szakosított hitelintézet vállalhat bankgaranciát.

Az Új Ptk. hatályba lépését követően: A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni.

XV.4. Biztosítás

XV.4.1. A Bank biztosítási szerződést kötött az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.-vel (1091 Budapest, IX. Üllői út 1., Cg.: 00-00-000000, a továbbiakban: Biztosító), mely alapján 2017. március 31. napjától a hitel- és kölcsönszerződések fedezetéül szolgáló lakóingatlanok a jelzálogszerződésben kötelezően előírt kárbiztosítás (Egyéni biztosítás) mellett másodlagos (azaz ha az egyéni biztosítás alapján – akár annak a bank tudomásszerzése, illetve engedélye nélküli megszűnése miatt, akár más okból – kárfelmérésre, illetve szolgáltatás nyújtására nem került sor) biztosítással (Biztosítás) is rendelkeznek. A Biztosítás szerződője és biztosítottja a Bank. A Biztosító a biztosítási összeget a Banknak fizeti meg, és a fedezeti ingatlanok (Zálogtárgy) tulajdonosai (Zálogkötelezettek) a biztosítási összegre a XV.4.2. pont szerint lehetnek jogosultak. A másodlagos biztosítás ténye nem mentesíti a Zálogkötelezettet az Egyéni biztosítás fenntartása, és az ott meghatározott kötelezettségek teljesítése alól.

XV.4.2. A káreseményt követő eljárás

A Bank a káreseményről való tudomásszerzést követően elvégzi az ingatlan rendkívüli felülvizsgálatát. A Zálogkötelezett tudomásul veszi, hogy a Zálogtárgy vonatkozásában kármegelőzési-, és kárenyhítési kötelezettség terheli, továbbá a másodlagos biztosítás kapcsán kötelessége biztosítani, hogy a Biztosító, illetve megbízottja a kárfelvételt elvégezhesse. Ha a Biztosító a Biztosítás szabályai szerint megállapítja szolgáltatási kötelezettségét, az alábbi szabályok irányadók:

a) Ha a Bank a rendkívüli felülvizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy a Zálogtárgy ésszerű módon helyreállítható, úgy a Bank felszólítja a Zálogkötelezettet arra, hogy a Zálogtárgyat állítsa helyre. A Zálogkötelezett köteles tűrni annak ellenőrzését, hogy a Zálogtárgy helyreállítása megtörtént.

A Bank kötelezi magát arra, hogy – amennyiben a Zálogkötelezett a Zálogtárgyat a Zálogszerződés megkötésekor fennálló állapotának megfelelően helyreállította, és a Zálogkötelezett az elvégzett helyreállítási munkálatokat hitelt érdemlően igazoló dokumentumokat bemutatja - a helyreállítás fizikai megtörténtét és a kapcsolódó dokumentumok ellenőrzését követően, azok megfelelősége esetén 15 napon belül kezdeményezi a biztosítási összeg engedményezésére irányuló, engedményezési okirati mellékletet is tartalmazó szerződés megkötését a Zálogkötelezettel, mely szerződés megkötése esetén a biztosítási összeg vonatkozásában a Zálogkötelezett válik jogosulttá.

b) Ha a helyreállítás ésszerűen nem végezhető el, vagy más okból nem célszerű, vagy ha a Zálogtárgy megsemmisült és helyreállítása nem lehetséges, vagy ha a Zálogkötelezett hat (6) hónapon belül nem kezdi meg a Zálogtárgy helyreállítását, vagy ha a Zálogkötelezett az engedményezési szerződést a Banknak az erről szóló értesítésétől számított 15 napon belül nem írja alá, továbbá abban az esetben, ha a adósnak lejárt és meg nem fizetett tartozása áll fenn a Bankkal szemben, úgy a Bank jogosult a biztosítási összeget az adós lejárt és meg nem fizetett tartozásába beszámítani, vagy a le nem járt tartozás előtörlesztésére fordítani.

A biztosítási összeg adósi tartozásba való beszámítása esetén, ha a biztosítási összeg meghaladja az adós teljes, hitel- illetve kölcsönszerződésből eredő tartozását, a biztosítási összeg fennmaradó részét a Bank a Zálogkötelezettre engedményezi.

A Zálogtárgy helyreállítása vagy pótlása hiányában a Zálogkötelezett köteles a Zálogtárgy helyett a Bank számára megfelelő új zálogtárgyat, vagy a Zálogtárgy értékének csökkenése esetén kiegészítő zálogtárgyat adni, amely a Zálogtárgy helyébe lép.

A biztosítási összeg felhasználásának jelen pontjában írt rendjétől a Bank egyedi ügyben hozott, egyoldalú döntésével eltekinthet a Zálogkötelezett javára.

XVI. SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, ELÉVÜLÉS

XVI.1. A Szerződés megszűnik, ha mindkét fél teljesítette a Szerződésből származó valamennyi kötelezettségét és a feleknek abból egymással szemben a Szerződés alapján további kötelezettsége nem is keletkezhet.

XVI.2. A Szerződés megszűnik, ha a felek erre nézve írásban – az előírt alakban – megállapodtak, a megállapodásban meghatározott időpontban.

XVI.3. A Bank azonnali hatállyal felmondhatja a Szerződést, ha

1) a Szerződésben meghatározott cél teljesülése lehetetlenné válik;

2) az Ügyfél a kölcsönösszeget, a Bank szolgáltatását a Szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;

3) a nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az Ügyfél a Bank felszólítására nem egészíti ki, illetőleg a biztosítéki szerződés megszűnik; a biztosíték érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható és az Adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;

4) az Ügyfél hitelképessége, vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a szerződésszerű teljesítést;

5) a Szerződés megkötése után az Ügyfél gazdasági körülményeiben illetve jogi státuszában lényeges változás állt be vagy változás bekövetkezése fenyeget illetve tisztázatlanná vált;

6) az Ügyfél hitelképtelenné válik;

7) az Ügyfél a Bankot valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával, elhallgatásával, valóságnak meg nem felelő adatok szolgáltatásával vagy más módon megtévesztette, vagy tévedésben tartotta, illetve erre kísérletet tett;

8) az Ügyfél a Szerződés fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a Szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi,

9) az Ügyfél a Bankkal szemben fennálló bármely pénzfizetési kötelezettségét, vagy egyéb kötelezettségét nem szerződésszerűen, illetőleg üzletszabályzatban, vagy jogszabályban előírt módon teljesíti;

10)az Ügyfél a folyósítási feltételeket az azokat tartalmazó Szerződés aláírásától számított 30 napon belül nem teljesíti, vagy azok nem teljesülnek, vagy az Ügyfél a kölcsön folyósítását nem kéri;

11)az Ügyfél, vagy a zálogkötelezett a Szerződés biztosítékát képező zálogtárgy(ak) elidegenítését vagy megterhelését a Bank előzetes hozzájárulása nélkül megkísérli, függetlenül attól, hogy a kísérlet milyen eredménnyel jár;

12)amennyiben az Ügyfél a Bank hozzájárulása nélkül vagy tiltása ellenére olyan szerződést köt, olyan tevékenységet végez, vagy tűr el, amelyhez a Bank előzetes hozzájárulása szükséges;

13)az Ügyfél ellen, illetve olyan társaság ellen, ahol bármelyik Ügyfél felelőssége korlátlan vagy a Szerződés biztosítékát képező zálogtárgy tulajdonosa ellen követelés érvényesítése iránt fizetési meghagyásos eljárás, polgári per, végrehajtási záradékolás iránti eljárás, adó-, illeték vagy más adó módjára behajtható követelés beszedésére irányuló, vagy egyéb végrehajtási eljárás indul és ezáltal a kölcsön visszafizetésének lehetősége veszélyeztetve látszik;

14)a Cstv. hatálya alá tartozó Ügyfél (ide értve az Ügyfél tartozása megfizetéséért felelősséget vállalt [pl.: kezes], vagy fedezetet nyújtott [pl.: zálogkötelezett] szervezetet is) végelszámolás vagy felszámolási eljárás kezdeményezése mellett döntött saját maga ellen vagy más arra jogosult felszámolási eljárás iránti kérelmet nyújtott be ellene;

15)a Cstv. hatálya alá nem tartozó Ügyfél (szervezet) arra feljogosított tagja, alapítója, vagy szerve a rá vonatkozó szabályok szerint a szervezet jogutód nélküli megszűnését napirendjére tűzte, vagy annak kezdeményezéséről döntött, illetve arra előkészületet tett;

16)egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette vagy egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt;

17)nyilvántartásba vett szervezet ellen a nyilvántartását végző szervezet törlési eljárást indított vagy hivatalból törölték a

nyilván-tartásból;

18) szervezet Ügyfél a jogutód nélküli megszűnését határozta el;

19)az Ügyfél Banknál vezetett bankszámlája megszűnt;

20)Ha az Ügyfél valamely esedékessé vált fizetési kötelezettségének a Bank írásbeli felhívása ellenére határidőn belül nem tesz eleget, a Bank jogosult valamennyi fennálló követeléséhez kapcsolódó jogviszonyt azonnali hatállyal felmondani, illetve az azokból származó követeléseket esedékessé tenni;

21)Ha a biztosítékot nyújtó Ügyfél kötelezett a jogszabályban foglalt kötelezettségét megszegi vagy a Bank jogainak gyakorlását akadályozza, illetve a Bank jogai gyakorlása során nem tanúsít együttműködő magatartást;

22)a természetes személy Ügyfél ellen olyan büntető, büntetés-végrehajtási eljárás indul, amely alapján a Bank valószínűsíti, hogy a kölcsön visszafizetésének lehetősége veszélyeztetve van;

23)az Ügyfél jogutódlással történő megszűnése esetén, ha jogutódja hitelképességét a Bank nem megfelelőnek ítéli meg;

24)az Ügyfél Hpt-ben meghatározott adatai az ott meghatározott esetekben bármely hitelintézet általi bejelentés alapján bekerülnek a KHR-be;

25)az Ügyfél együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét megszegi. E körbe tartozik, ha az Ügyfél a bankszámlaszerződését felmondja, a Bank előzetes hozzájárulása nélkül további hiteltartozás vállalásra, fedezet elvonására irányuló magatartást fejt ki;

26)Bank előzetes tájékoztatása nélkül más hitelintézetnél pénzforgalmi fizetési számlát nyit vagy tart fenn;

27)a Régi/ Új Ptk.-ban meghatározott egyéb okból;

28)jelen Üzletszabályzatban foglalt egyéb esetekben;

29)a Szerződésben meghatározott egyéb esetekben;

30) az Adós a Kölcsönszerződésben meghatározott rendelkezésre tartási végső időpontjáig a kölcsön összegét nem veszi igénybe;

31)ha az Adóssal szemben a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény alapján a hitelcél megvalósulását befolyásoló tevékenység korlátozását rendeli el a bíróság, vagy erre irányuló bírósági eljárás van folyamatban.

XVI.4. A Szerződés bármely okból történő azonnali hatályú felmondása a Szerződést megszünteti, az Ügyfélnek a Bankkal szembeni valamennyi, a felmondott Szerződésből eredő fizetési kötelezettsége azonnal lejárttá, és egyösszegben esedékessé válik, és az Ügyfél köteles a Bankkal szemben fennálló valamennyi tartozását haladéktalanul kiegyenlíteni.

XVI.5. A Szerződés megszűnése az abból származó követelést, vagy annak érvényesíthetőségét nem szünteti meg.

XVI.6.A Bank és az Ügyfél megállapodnak abban, – s így jelen rendelkezést az elévülési idő megváltoztatására irányuló írásbeli megállapodásnak tekintik - hogy jogviszonyaikból származó egymással szembeni követeléseik általános elévülési ideje – jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - 3 (három) év. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja.

XVII. AZ ÜGYFÉL ADATAINAK KEZELÉSE

XVII.1. Az adatkezelésre vonatkozó szabályokat az Általános Üzleti Feltételek VIII. pontja tartalmazza.

XVIII. BANKTITOK ÉS INFORMÁCIÓADÁS

XVIII.1. Banktitok minden olyan, az Ügyfélről a Bank rendelkezésére álló tény, információ, megoldás, adat, amely Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a Bankkal kötött szerződéseire vonatkozik. A Bank az ügyfeléről tudomására jutott adatokat banktitokként kezeli. A Bank az Ügyfél kérelmére, a tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról A Bank tájékoztatási kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban adja meg a tájékoztatást.

XVIII.2. A Bank az Ügyféllel való kapcsolata során tudomására jutott, banktitoknak minősülő információkat a jogszabályi előírásoknak megfelelően banktitokként kezeli, és azokat az Ügyfél, vagy törvényes képviselője közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kérelmében vagy meghatalmazásában megjelölt esetekben és kereteken túl, csak a Hpt-ben meghatározott esetekben és személyeknek köteles a szükséges mértékben kiadni.

A Kezes részére a Bank minden olyan banktitok-körbe tartozó adat átadására jogosult, amellyel kapcsolatban a Bankot a Ptk. értelmében a Kezes felé információszolgáltatási kötelezettség terheli.

XVIII.3. A Bank az információ adásával az Ügyfélért semmilyen garanciát nem nyújt és semmilyen felelősséget nem vállal.

XVIII.4. A Bank az üzleti kapcsolatok megszűnése után is megőrzi a banktitkot.

XVIII.5. A jelen Üzletszabályzat alapján az Ügyfél visszavonhatatlanul felhatalmazza a Bankot arra, hogy az a köztük fennálló üzleti kapcsolatból fakadó banki követelések teljes rendezéséig az Ügyfél más hitelintézetnél vezetett fizetési számláiról és nyilvántartott tartozásairól – az egyébként banktitoknak minősülő, a gazdálkodását érintő adatokról és tényekről is – felvilágosítást kérjen a maga részére.

XVIII.6. Nem jelenti a banktitok megsértését, ha a Bank megkeresésére bármely más hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás információt ad ki róla a Banknak.

XVIII.7. A Bank titoktartási kötelezettsége az így megszerzett információkra, adatokra is vonatkozik.

XVIII.8. A Bank, mint referenciaadat-szolgáltató tagja a Bankközi Informatikai Szolgáltató Zrt. (1205 Budapest, Mártonffy u. 25-27.) – továbbiakban: BISZ Zrt. – által működtetett KHR-nek, és oda adatokat továbbít a KHR törvényben előírtaknak megfelelően. A BISZ Zrt. a referenciaadatokat banktitokként kezeli. A KHR-ben kezelt adatokat csak a KHR törvényben meghatározott célra lehet felhasználni.

XIX. KHR RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ ADATSZOLGÁLTATÁS

XIX.1. A vállalkozás ügyfelekre vonatkozó referenciaadat-szolgáltatás részletes szabályait az Általános Üzleti Feltételek IX. pontja tartalmazza.

XX. A PANASZÜGYINTÉZÉS SZABÁLYAI

XX.1. Panasz a Bank magatartásával, tevékenységével, szolgáltatásával, termékével szemben felmerülő minden olyan egyedi kérelem vagy reklamáció, amelyben a panaszos a Bank eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényét megfogalmazza.

XX.2. Nem minősül panasznak, ha az Ügyfél a Banktól általános tájékoztatást, véleményt vagy állásfoglalást igényel.

XX.3. A Bank panaszügyintézésének szabályait a Panaszkezelési szabályzat tartalmazza, melyet az Ügyfél számára nyitvaálló helyiségében és székhelyén kifüggeszti, honlapján közzéteszi.

XXI. JOGRÓL VALÓ LEMONDÁS

Nem minősül jogról való lemondásnak, ha a Bank a jogszabályban, Üzletszabályzatban, illetve az egyes szerződésekben meghatározott jogát nem, vagy csak késedelmesen gyakorolja.

XXII. TELJES MEGÁLLAPODÁS

A Hitelszerződés és mellékletei, a vonatkozó hirdetmények, a jelen Üzletszabályzat, valamint az Általános Üzleti Feltételek testesíti meg a Felek között a hitelszerződés tárgyában létrejött teljes és végleges megállapodást. Bármilyen a Felek között a hitelszerződés tárgyában korábban létrejött megállapodás a Hitelszerződés mindkét fél általi aláírásával hatályát veszti.

Budapest, 2018. május 24.

MagNet Bank Zrt.

Záradék

Jelen Üzletszabályzatot a Bank Igazgatósága 2018. május 23. napján meghozott 20180523/1.számú határozatával jóváhagyta.

Xxx Xxxxx

az Igazgatóság elnöke