Kezesség mintaszakaszok

Kezesség. Amennyiben a Kezes a Bankot kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt a Kezesre száll. A biztosított ügyletnek a jelen Üzletszabályzatban és a kölcsönszerződésben írottak szerint a Bankot megillető egyoldalú jogosultságok gyakorlása folytán történő módosulása, valamint a biztosított ügyletnek a felmondási jog gyakorlása következtében történő megszűnése kivételével, a biztosított ügylet bárminemű módosítása esetén a Kezes felelőssége a kezesség elvállalásához képest csak a Kezes kifejezett, írásbeli hozzájáruló nyilatkozatával válhat a Kezesre terhesebbé. A Kezesnek a Bankkal szembeni kötelezettsége akkor szűnik meg, ha a kezességgel biztosított tartozás megszűnik. A Xxxxx a kezességi szerződést akkor sem jogosult felmondani, ha a kezességet határozatlan időre vállalta. 2014. március 15. vagy ezt követően kötött szerződések esetén az előzőeken túl: A Kezes az Adós ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért felel, ha a keresetindítás előtt a Bank a teljesítésre eredménytelenül szólította fel. Amennyiben a Bank lemond a követelést biztosító valamely jogáról vagy egyébként az Ő hibájából a követelés az Adóssal szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtás jelentősen megnehezül, a Kezes szabadul annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna.
Sample 1Sample 2Sample 3See All (8)
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Kezesség. A kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett /Xxxx/ nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt, érvényesítheti azokat a kifogásokat amelyeket a kötelezett érvényesíthet a Bankkal szemben. Két típusa van: egyszerű és készfizető kezesség.
Sample 1
Kezesség. 7.1.1 A Bank az Üzletfél tartozásai megfizetésének személyi biztosítékaként egy vagy több kezes állítását igényelheti. A kezes olyan nagykorú, cselekvőképes magánszemély, illetve olyan jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a 2014. március 15. napját megelőzően létrejött Szerződések esetén, hacsak a Felek az új Ptk. alkalmazásában nem állapodtak meg) a Ptk. 685. §- a szerinti gazdálkodó szervezet, vagy (2014. március 15. napján, vagy azt követően létrejött Szerződések esetén, ha a Felek az új Ptk. alkalmazásában állapodtak meg) az új Ptk. 8:1. §-a szerinti vállalkozó lehet, aki/amely:
Sample 1Sample 2
Kezesség. 1. A Szállítmányozónak jogában áll visszautasítani a Szállítmányozó birtokában lévő vagy bármely okból és bármely célállomás vonatkozásában a birtokába jutó, valamely másik félhez tartozó Áruk, dokumentumok és készpénz átadását.
Sample 1
Kezesség. A Lízingbeadóval kötött készfizető kezességi szerződésben a kezes (Kezes) a Lízingbevevőnek a Szerződés alapján a Lízingbeadóval szembeni tartozásáért, valamint annak járulékaiért (késedelmi kamat, esetleges végrehajtási vagy más, a jogérvényesítéssel kapcsolatos költség) vállal készfizető kezességet. A Lízingbevevő(ke)t és Xxxxx(eke)t a Lízingbeadóval szembeni tartozás visszafizetéséért egyetemleges kötelezettség terheli. A Kezes a Ptk. 6:420.§-a szerinti sortartási kifogás nélküli készfizető kezességet vállal, így a kötelezettség megfizetéséért a Lízingbevevővel egy sorban felelős, azaz nem követelheti, hogy a Lízingbeadó a tartozás behajtását először a Lízingbevevővel, más Kezessel, vagy más biztosítékkal szemben kísérelje meg. Amennyiben több személy vállal készfizető kezességet a Lízingbevevőnek a Lízingbeadóval szembeni fizetési kötelezettségéért, a Kezesek egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a Kezes a Lízingbevevő helyett teljesít, a teljesítés erejéig megtérítési igény illeti meg a Lízingbevevővel szemben és ennek biztosítására reá szállnak a követelés biztosítékai is. Ezért – ha van – a Lízingbeadó megteszi a szükséges intézkedéseket a jelzálogjog Kezes javára történő átjegyeztetése érdekében.
Sample 1
Kezesség. Megnövekedett jelentőségére tekintettel meg kell vizsgálni, hogy mely kérdésekben nem kielégítőek a kezesség szabályai. Mintául szolgálhat a svájci OR, a Ptk.-nál részletesebb, bevált normáival (492-512. §-ok), vagy az új holland kódex (7:850-870 cikkelyek).
Sample 1
Kezesség. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az alapszerződés, a biztosított szerződés kötelezettje nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség tehát személyi természetű biztosíték, mely járulékos jellege miatt mindig az alapkötelezettséghez igazodik. Az alapkötelezettségnek ismertnek, meghatározhatónak kell lennie. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. Főszabály szerint a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől / vagy az őt megelőző kezesektől / behajtható. Ezzel ellentétben a készfizető kezes a kötelezettel egysorban köteles helytállni a követelésért. Zálogszerződés A zálogjog a szerződés úgynevezett dologi biztosítéka. Birtokba vehető dolgon, átruházható jogon vagy követelésen fennálló olyan jog, amely alapján a zálogjogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelését,- esetleg jövőbeni vagy feltételes követelését - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítheti - ha a biztosított szerződés kötelezettje nem teljesít. A zálogjog - az önálló zálogjog kivételével - járulékos jellegű biztosíték, így a zálogjog terjedelme az alapul szolgáló követeléshez igazodik.
Sample 1
Kezesség. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség a kötelem megerősítését célzó személyi jellegű (személyhez kötött) biztosíték, amely rendeltetését azáltal tölti be, hogy az adós kötelezettségének teljesítésére (meghatározott feltételek mellett) más is kötelezettséget vállal. Ez annyit jelent, hogy az adós teljes vagyonán kívül, a kezes teljes vagyona is fedezetül szolgál a jogosult részére. A kezesség gyakorlatilag pénzkövetelések biztosítására szolgál, de törvényi korlátozás hiányában kezességet bármilyen tartalmú kötelezettségre lehet vállalni.
Sample 1
Kezesség. A Könyvelő Iroda az Ügyfél tartozásai megfizetésének személyi biztosítékaként egy vagy több kezes állítását igényelheti. A kezes olyan nagykorú, cselekvőképes magánszemély illetve olyan jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet lehet, aki/amely az Ügyfél tartozásának (beleértve a járulékokat is) ismeretében, írásban vállalja, hogy az Ügyfél helyett esedékességkor képes és kész a tartozást (beleértve a járulékokat is) az Ügyfél helyett megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy a Könyvelő Iroda az Ügyféltől a tartozást megkísérelte-e behajtani (készfizető kezesség). Amennyiben az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti a Könyvelő Irodával szemben fennálló fizetési kötelezettségét a Könyvelő Iroda az Ügyfél értesítése nélkül jogosult a követelést a kezessel szemben érvényesíteni.
Sample 1

Related to Kezesség

  • Kárbejelentési kötelezettség 11.15. A szerződő (biztosított), illetve baleset- és egészségbiztosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult, köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül – baleseti, egészségbiztosítási esemény és szolgáltatási igény esetén a biztosítási ese- mény bekövetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül –a biztosítónak

  • Változásbejelentési kötelezettség IX.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha – a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak; – a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be; – a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt; – a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt; – velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.

  • Közlési és változásbejelentési kötelezettség 58. A szerződő köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvál- lalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önma- gában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt 5 mun- kanapon belül köteles írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények megváltozását. Lényeges körülménynek mi- nősül minden olyan információ, amire a biztosító a koc- kázatelbírálás során rákérdezett, így különösen a biztosí- tott foglalkozásának, szabadidős tevékenységének a vállalt kockázat (például balesetveszély) szempontjából történő megváltozása.

  • Változás bejelentési kötelezettség Ön 8 napon belül köteles bejelen- teni – lényeges körülmények változása esetén írásban – és szükség esetén okiratokkal igazolni a biztosítás meg- kötése után bekövetkezett változáso- kat, így különösen: • a biztosított (szerződő) nevének, lakhelyének (székhelyének, telep- helyének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szervezet esetén adószámának is), e-mail címének, telefonszámának a megváltozását; • ha a szerződő jogi személy, akkor annak más jogi személlyel való egyesülését, szétválását, vagy átalakulását és egyéb okból való megszűnését; • a gépjármű engedélyköteles átalakí- tását vagy a gépjármű felszereltsé- gének megváltoztatását (pl. egyéb extra felszereltség); • a gépjármű forgalomból való végle- ges kivonását; • a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását; • a gépjármű nyitásához és indításá- hoz szükséges tartozékok (kulcsok, indítókártyák stb.) bármelyikének elvesztését, ellopását, pótlását, másolását; • a biztosított gépjármű bérgépjármű- ként, taxiként vagy személyszállítás céljára történő hasznosítását; • a biztosított gépjármű követelés biz- tosítékául történő lekötését; • azt a tényt, hogy a biztosított gép- jármű veszélyes anyagot szállít. Nem minősül bérgépjárműnek a 12 hónapot meghaladó tartamú bér- leti szerződéssel, lízingszerződéssel hasznosított gépjármű, feltéve, hogy a bérlő, illetve a lízingbe vevő nem hasz- nosítja azt további bérbeadással.

  • A Biztosító Kötelezettségei 12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizáró- lag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

  • Közlési és változás-bejelentési kötelezettség A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító lényeges körülménynek te- kinti különösen a biztosítási ajánlaton feltüntetett adatokat, az igényfelmé- rés során feltett kérdésekre adott válaszokat, amelyet az ajánlati dokumen- táció tartalmaz. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő (biztosított), a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi sza- bályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szem- pontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biz- tosító részére átadni. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bi- zonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlé- si vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

  • Kárenyhítési kötelezettség 7.6.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége (1) A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti a külö- nös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat, feltéve, ha nem áll- nak fenn a mentesülés esetei. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként (a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésével vagy a biztosított részére más szolgáltatás teljesítésével), vagy összegbiztosítási szolgáltatás- ként (a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésével) nyújtja.

  • Felek jogai és kötelezettségei 1.3.1 A Szolgáltató vállalja, hogy az Office Hirdető részére az 1.8.1. ponttal összhangban folyamatosan biztosítja az xxxxxxxx.xxx – Office Szolgáltatásait, amennyiben az Office Hirdető a szolgáltatások igénybevételének feltételeit teljesíti a jelen ÁSZF-ben foglaltaknak megfelelően.

  • A Megrendelő jogai és kötelezettségei 11.1. A Megrendelő a Vállalkozó szerződésszerű teljesítése esetén köteles a vállalkozói díjat a Vállalkozó részére megfizetni.