ÉLETBIZTOSITÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

ÉLETBIZTOSITÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen általános szerződési feltételek, melyek egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak, a hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Polgári törvény- könyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a Biztosítóintézetekről és a biz- tosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján jöttek létre.

A szerződési feltételek a SIGNAL Biztosító Zrt. életbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést az Életbiztosítási Általános Feltételek- re hivatkozással kötötték.

Nem alkalmazandók az Életbiztosítási Általános Feltételeinek egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazásának kizárását az egyes életbiztosítási különös és kiegészítő feltételek kifejezetten előírják.

Jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog az irányadó.

Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvény- társaság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Cégbejegyzési száma: 00-00-000000

1. Biztosítási esemény

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezése- kor áll be.

Életbiztosítási esemény lehet:

– a biztosított elhalálozása

– előre meghatározott időpont életben elérése, valamint

– az egyes különös és kiegészítő biztosítási feltételekben felsorolt esemé- nyek.

2. A biztosítási szerződés alanyai

1.) A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat.

A szerződő a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díjat tartozik fizetni.

A biztosított az a személy, akinek a biztosítási tartamon belüli elhalálozása, a szerződésben meghatározott időpont életben elérése, vagy egyéb a szemé- lyével kapcsolatban, a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben megha- tározott biztosítási esemény bekövetkezése kapcsán a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

A kedvezményezett a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet

a) a szerződésben megnevezett személy, vagy

b) a biztosított örököse, ha kedvezményezettet a szerződésben nem jelöl- tek meg.

2.) A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor más kedvezményezettet nevez- het meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított írásbeli hoz- zájárulása szükséges.

3. A szerződés létrejötte, a kockázatviselés kezdete, 30 napos felmondás, a szerződés megszűnése

1.) A szerződés létrejötte, a kockázatviselés kezdete

a) A biztosítási szerződés a szerződő által benyújtott ajánlat alapján, vagy a felek írásbeli megállapodásával, vagy a kötvény kiállításával jön létre.

b) Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hozzájáru- lása szükséges.

c) A biztosító kockázatviselése a biztosítás első vagy egyszeri díjának megfizetését követő nap 0 órájakor kezdődik, illetőleg amikor a felek díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy az életbiztosítási szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön.

d) Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg

pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.

e) A szerződés módosítására a biztosító és a szerződő, illetve biztosított közös megegyezésével az első biztosítási év elteltét követően van lehe- tőség.

2.) A 30 napos felmondás

a) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerző- dés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagálla- mának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére, más nyelven – a szerződőt bizonyítható és azonosít- ható módon, köteles egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés lét- rejöttéről.

b) Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékeny- sége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilatkozat- tal – indoklás nélkül – felmondhatja.

A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződőt a felmondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítások esetén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

c) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően, a bizto- sító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kap- csolatban, bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni, az alábbiak szerint.

d) A biztosító a szerződő által befizetett első vagy egyszeri díjból – a szer- ződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kockázatelbírálás, a kötvé- nyesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el.

e) Az elszámolás elve a következő: a biztosító a fenti költségek fedezésé- re a befizetett díjat, de maximum 5.900 Ft-ot tart vissza.

f) Abban az esetben, ha a szerződés orvosi vizsgálattal jött létre és az or- vosi vizsgálat költségét a biztosító fedezte és a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével, akkor a szerződő köteles az orvosi vizsgálati díjat a biztosítónak visszafizetni.

g) Abban az esetben, ha az ügyfél él a szerződés 30 napon belüli felmon- dási lehetőségével, akkor a biztosító kockázatviselésének megszűnésé- nek időpontja, az ügyfél által írt felmondó nyilatkozatnak a biztosító köz- pontjába történő beérkezését követő nap 0 órája.

3.) A szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik

– a szerződés lejártakor,

– a biztosított elhalálozásakor,

– díjnemfizetéskor, ha díjmentes leszállításra nincs lehetőség,

– a szerződés visszavásárlásakor,

– ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével.

4. Biztosítási díj

1.) A biztosítási díj fizetése lehet egyszeri vagy folyamatos. A folyamatos díj éves díj.

2.) Az egyszeri díj, illetve az első biztosítási évre szóló díj a szerződés létrejöt- tekor, minden későbbi díj pedig annak a biztosítási évnek az első napján ese- dékes, amelyre vonatkozik. Biztosítási évnek egy éves időtartamot kell tekin- teni, amely nem minden esetben azonos a naptári évvel (biztosítási időszak). 3.) Ha a szerződő az első vagy az egyszeri díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamat- mentesen kezeli.

4.) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti.

5.) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjnak megfizetését kérheti, amelyben a kockázatviselés véget ér.

6.) Az esedékes, de még meg nem fizetett díjat, a biztosító a biztosítási és a visszavásárlási összegből levonja, valamint figyelembe veszi annak összegét a szerződés díjmentesítése esetén.

5. Késedelmes díjfizetés

1.) Ha a szerződő az első időszakra járó díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító

díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, a biztosítás megszűnik.

2.) Ha a szerződő a további díjakat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 45 napig viseli.

6. Újra érvénybe helyezés (reaktiválás)

1.) Ha a szerződő a teljes díjhátralékot az esedékességtől számított hat hó- napon belül befizeti, a biztosító a befizetett díjat 15 napon belül nem utasítja vissza és vállalja a kockázatot, akkor a kockázatviselés a teljes díjhátralék befizetését követő nap 0 órájakor újra kezdődik, ha a biztosítási esemény ezalatt nem következett be.

2.) Újra érvénybehelyezéskor a biztosító vizsgálhatja a biztosított személy egészségi állapotát.

3.) A biztosítás tartama alatt újra érvénybe helyezést legfeljebb kétszer lehet igénybe venni.

4.) Már visszavásárolt biztosítás nem helyezhető újra érvénybe.

7. A szerződés visszavásárlása vagy díjmentes leszállítása

1.) Azon életbiztosításoknál, amelyeknél a biztosító szolgáltatására mindig sor kerül (feltétlen esedékességű biztosítások), a biztosítási díjak egy részé- ből a biztosító biztosításmatematikai alapon díjtartalékot képez. Ez a díjtarta- lék képezi számítási alapját a szerződés visszavásárlásának, díjmentes leszál- lításának, a nyereségrészesedés (20. pont) megállapításának.

2.) A befizetett díjak visszafizetését, amennyiben a kockázatviselés már meg- kezdődött, a szerződő nem követelheti.

3.) A visszavásárlási összeg kifizetésével egyidejűleg a biztosító kockázatvi- selése teljes egészében megszűnik.

4.) A visszavásárlás összegeire és a díjmentes leszállítás értékeire és idő- pontjaira vonatkozó tájékoztatást a biztosítási kötvény mellékletét képező táblázatok tartalmazzák.

Folyamatos díjfizetés esetén Visszavásárlás

5.) Ha a szerződő a feltétlen esedékességű biztosítás megszüntetését kéri, és legalább kettő, – az adott biztosítási szerződés tartamától és a biztosított életkorától függően – legfeljebb három biztosítási év eltelte után, – feltéve, hogy erre az időszakra járó díjat a szerződő befizette –, lehetőség van a szer- ződésnek a kötvény mellékletét képező visszavásárlási táblázatban foglaltak szerinti visszavásárlási összeg kifizetésével történő megszüntetésére.

Díjmentesítés

Ha a szerződő a feltétlen esedékességű biztosítás díjfizetését megszünteti, vagy kéri a szerződés díjmentes leszállítását és legalább kettő, – az adott biz- tosítási szerződés tartamától és a biztosított életkorától függően – legfeljebb három biztosítási év eltelte után, a szerződés díjmentesen leszállítható. A díj- mentes leszállítás esetén a biztosítás a díjtartalék alapján számított csökken- tett biztosítási összegre marad érvényben.

6.) Díjmentesen leszállított biztosításra a biztosító nem fogad el újabb díjfize- tést és díjmentes szerződésekre nem érvényes az értékkövetésre vonatkozó rendelkezés (21. pont).

Egyszeri díjfizetés esetén

7.) Ha a szerződő a biztosítás megszüntetését kéri és egy biztosítási év már eltelt, a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki.

8. Életbiztosítási kötvénykölcsön

1.) Folyamatos díjfizetésű, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokra, legalább kettő, – de az adott biztosítási szerződés tartamától és a biztosított életkorától függően – legfeljebb három biztosítási év eltelte után, egyszeri díjas biztosításoknál egy biztosítási év eltelte után a visszavásárlási öszszeg erejéig, a biztosító kamat felszámítása mellett életbiztosítási kötvénykölcsönt nyújthat, melynek feltételeiről a felek külön szerződésben állapodnak meg.

2.) Díjmentesített biztosítás életbiztosítási kötvénykölcsönnel nem terhelhető. 3.) Az életbiztosítási kötvénykölcsön felvevője az életbiztosítási kötvényköl- csönként felvett összeget és az esedékes kamatokat minden díjesedékesség alkalmával fizetheti vissza.

4.) Az életbiztosítási kötvénykölcsönt és esedékes kamatait, – ha azt még nem fizették vissza – a biztosítási esemény bekövetkezésekor esedékes biz- tosítási összegből és a visszavásárlási összegből a biztosító levonja, valamint figyelembe veszi a szerződés díjmentesítése esetén.

9. Közlési kötelezettség

1.) A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjá- ból lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal közlési kötelezettségüknek tesznek eleget. 2.) Ha a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről a bizto- sító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létre- jöttétől számított öt évig gyakorolhatja.

3.) A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, csak az esetleges visszavásárlási összeget fizeti ki, kivéve ha

a) bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére,

b) a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt biz- tosítási év már eltelt.

4.) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javasla- tot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

10. Orvosi vizsgálat

1.) A szerződés megkötéséhez a biztosító a biztosított egészségi állapotának vizsgálatát kérheti.

2.) A biztosítási szerződésekre – ha a különös feltételek ettől eltérően nem rendelkeznek – várakozási idő nem vonatkozik.

3.) Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egész- ségügyi szolgáltatónál megismerni.

11. A biztosítás hatálya és kizárások

1.) Az életbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező szerződéses kikötés hiá- nyában – egyaránt kiterjed a belföldön és a külföldön bekövetkezett biztosítá- si eseményekre.

2.) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi események- ben történő aktív vagy passzív részvétellel:

– háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forra- dalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás,

– felkelésben, lázadásban vagy zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesíté- se közben került sor,

– gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben sportversenyen való részvétellel vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevékenységgel (sárkányrepülő, ejtőernyős ugrás).

3.) A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biztosító a biztosítási ösz- szeg helyett a visszavásárlási összeget fizeti ki.

12. A biztosító mentesülése a szolgáltatás kifizetése alól

1.) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. A visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a ked- vezményezett abból nem részesülhet.

2.) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a bizto- sító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatérí- teni, ha a biztosított

– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

– a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halálozik el.

13. A biztosítási esemény bejelentése

A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül kell a biztosítónak bejelenteni. A bejelentési határidő elmulasztása ese- tén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási összeg kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

14. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

1.) A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a kedvezményezett a szolgáltatási kötelezettség beálltának és összeg- szerűségének megállapításához szükséges iratokat maradéktalanul a bizto- sító rendelkezésére bocsátotta.

2.) A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez és az igény jogosságának megállapításához a biztosító a következő iratok bemutatását kérheti:

a) biztosítási kötvény,

b) az utolsó díjfizetést igazoló nyugta,

c) a biztosított születési anyakönyvi kivonata,

d) halál esetén

– a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

– a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,

– a biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok,

e) hatósági eljárás esetén

– az eljárást lezáró jogerős határozat,

– a nyomozást megszüntető vagy megtagadó jogerős határozat,

f) meghatározott időpont elérése esetén

– a biztosított életbenlétét hitelt érdemlően igazoló okirat,

g) örökösi minőség igazolására – jogerős hagyatékátadó végzés

h) továbbá azokat az egyéb iratokat, amelyek a jogosultság, valamint a biztosítási esemény megállapításához szükségesek.

3.) A fenti iratok beszerzésének költségeit annak kell viselni, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

4.) A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvé- delmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatal- mazhatja a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat sze- rezzen be. Továbbá azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szük- séges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze.

15. A szerződés megszűnésekor járó visszatérítés kifizetéséhez szükséges iratok

A biztosítási díj visszatérítéséhez, a visszavásárlási összeg kifizetéséhez a biz- tosító a következő okiratokat kérheti:

a) kötvény,

b) az utolsó díjfizetést igazoló nyugta.

16. A szolgáltatásra jogosult személy

Az életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövet- kezése esetén a biztosítási összegre illetve az életjáradék összegeire a ked- vezményezett jogosult.

17. A szolgáltatás kifizetése

1.) A biztosító szolgáltatásait a kedvezményezett részére postai utalással vagy banki folyószámlára utalással teljesíti.

2.) A biztosítási szolgáltatások kifizetéséhez szükséges utolsó irat kézhezvé- telétől számított 15 munkanapon belül a biztosító köteles a szolgáltatás iránti igény jogosságát elbírálni és a jogos igényt kifizetni.

18. A kötvény

1.) A biztosítási összeget a biztosító csak a kötvény visszaszolgáltatása ellenében köteles kifizetni.

2.) Ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült a szerződő (biztosított) köte- les azt bejelenteni, amelynek alapján a biztosító másolatot állít ki. A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a biztosító a másolaton záradékban feltünteti.

19. Változások bejelentése

1.) A szerződés tartama alatt a lakcímben és a személyi adatokban bekövet- kezett változást mind a szerződőnek, mind a biztosítottnak haladéktalanul

közölnie kell a biztosítóval.

2.) A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz.

20. Nyereségrészesedés

A biztosító az életbiztosítási díjtartalékok befektetései többlethozamának legalább 80%-át a biztosítási törvény rendelkezései szerint visszajuttatja élet- biztosítottaknak. A biztosító biztosítási szolgáltatásként, az aktuális biztosítási összeget és a többlethozamból származó biztosítási összeget fizeti ki.

21. A biztosítás értékének megőrzése (értékkövetés, indexálás) Folyamatos díjfizetés esetén

1.) A biztosítás értékének megőrzését a biztosítási díj és a biztosítási összeg évenkénti emelése biztosítja. Az emelésre a biztosító tesz ajánlatot a szerző- dőnek. Az emelést a biztosító a biztosított egészségi állapotának újabb vizs- gálata nélkül hajtja végre.

2.) A díjemelkedés mértéke minden évben a Központi Statisztikai Hivatal ál- tal hivatalosan közzétett, előző naptári év inflációs rátájával egyenlő. A bizto- sító javaslatot tehet az inflációs rátánál magasabb díjemelésre is.

3.) Ha az inflációs ráta nem éri el az 5 %-ot, a biztosító az értékkövetést szüneteltetheti.

4.) A biztosítási díj és összeg emelkedése a biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik és évente következik be. Az utolsó bizto- sítási összeg és díjemelés a szerződés lejárta előtt három évvel hajtható végre.

5.) A fenti díjemelésen kívül a szerződő a biztosítás lejárta előtt legalább három évvel bármikor további díjfizetést teljesíthet. Ezekben az esetekben a biztosító újabb orvosi vizsgálatot kérhet.

6.) A biztosítási összeg emelése a díj emelkedésének mértékén kívül a biztosítottnak az emelés időpontjában elért életkorától és a biztosítás hátra- lévő tartamától is függ.

7.) A biztosítási évfordulót megelőzően a biztosító minden évben értesítést küld a megemelkedett díjról és biztosítási összegről. A szerződőnek jogában áll a díjnövelést írásban visszautasítani, ha ezt 30 napon belül nem teszi meg, a biztosító a megnövelt díjat tekinti érvényesnek. Ha a szerződő egymásután két díjnövelést utasít viszsza, a továbbiakban nincs lehetősége újabb növe- lésre.

Egyszeri díjfizetés esetén

8.) A biztosítás értékének megőrzése érdekében a szerződő további díjfize- tést teljesíthet.

9.) A további díjfizetés ellenében a biztosító a biztosítási összeget a biztosí- tottnak az emelés időpontjában elért életkorának és a biztosítás hátralévő tartamának függvényében emeli.

10.) A további díjfizetéseknél a biztosító újabb orvosi vizsgálatot kérhet.

11.) Az utolsó díjfizetés a szerződés lejárta előtt három évvel történhet.

22. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók

A biztosító, a biztosítási ügynök, a biztosítási alkusz, a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyes adatait annak hozzájárulásával kezelheti. Különleges személyes adatok kezeléséhez, illetőleg a személyes adatok külföldi adatkezeléséhez a biztosított írásbeli hozzájárulására van szükség. A biztosított (szerződő, kedvezményezett) jogosult tájékoztatást kapni személyes adatairól, a biztosító – kérésére – adatait nyilvántartásaiban módosítja.

23. Titoktartási kötelezettség

1.) Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonat- kozik.

2.) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a követ- kező bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. 3.) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfelei- nek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az

adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításá- hoz, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelé- sek megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

4.) Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatke- zelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

5.) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a füg- getlen biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

6.) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

7.) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosí- tót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcso- latos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésé- ben foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Infor- mációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbí- zottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

q) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve tel- jesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielé- gítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, bizto- sításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)–j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jog- szabályi rendelkezés megjelölése is.

8.) Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonat- kozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség ese- tén.

9.) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodá- ja) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szük- séges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

Az előző bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosí- tási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg,

10.) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyo- mozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biz- tosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel vagy

d) a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.

11.) Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számí- tott 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

A biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

24. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított öt év elteltével évülnek el.

A jelen Életbiztosítási Általános Feltételekben és az egyes különös és kiegé- szítő életbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló többször módosított szóló 2003. évi LX. rendelkezései az irányadók.

25. Egyéb rendelkezések

A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irányadók.

A technikai kamat tőke- és hozamgaranciát is jelent a befektetésre kerülő tartalékra vonatkozóan.

Fogyasztói panaszokkal foglalkozik a SIGNAL Biztosító Zrt. (1123 Budapest, Alkotás u. 50.), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (1088 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx. 6.), illetve a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek, továbbá a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testületek. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.

Érvényes: 2006. április 1-től