Késedelmes díjfizetés. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerző dő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A pótha táridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Késedelmes díjfizetés. (1) A biztosító a díjelmaradás tartama alatt a 2. § (19) bekezdésében meghatározott szabályok szerint a szerzôdô számláját terhelô költségeket változatlanul érvényesíti.
(2) A biztosító egy év díjjal nem fedezett idôszak elteltével a biztosítást a 24. § szerint díjmentesíti, illetôleg ha a biztosítás nem felel meg a díjmen- tesítés feltételeinek, akkor a biztosító a további díjnemfizetést a szerzôdô 27. § szerinti vissza- vásárlási szándékának vélelmezi.
(3) Amennyiben a biztosító nem tud eljárni az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelôen, a 13. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével, a szerzô- dés kifizetés nélkül a biztosítási hónapforduló napjával megszûnik.
Késedelmes díjfizetés. 4.4.1. Ha a szerződő az első időszakra járó díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyen- líti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkö- vetelését bírósági úton nem érvényesítette, a biztosítás megszűnik.
4.4.2. Ha a szerződő a további díjakat az esedé- kességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 45 napig viseli, azt követően: – Amennyiben a szerződés nem rendelkezik eseti befizetésekkel és a szerződés legalább 30 díjjal fedezett hónapja érvényben van, a szerződés díj- mentes leszállításra kerül. A díjmentesítés mértéke a kötvény mellékletében feltűntetett értékek alapján kerül meghatározásra. A tartam hátralevő részében csak a díjmentesen leszállított értékkel áll a szerző- dés kockázatban. Ha a díjjal fedezett hónapok száma kevesebb mint 30, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik. – Amennyiben a szerződés rendelkezik eseti befizeté- sekkel és annak aktuális szolgáltatási értéke fede- zetet nyújt a rendszeres díjak tekintetében fennálló tartozás maradéktalan kiegyenlítésére, a Biztosító a terheléseket (alapbiztosítás díja + esetleges kiegé- szítő fedezetek díja) változatlanul érvényesíti az eseti egységek szolgáltatási áron történő eladása révén, úgy, hogy az alapkezelők különböző befektetési alapjaiban lévő egységek egymáshoz viszonyított aránya ne változzon. Ha az eseti egységek aktuális szolgáltatási értéke nem nyújt teljes fedezetet a díjtartozásra, abban az esetben az egységek vissza- vásárlásra kerülnek, és az alapbiztosítás díjtartozása az előző alpontban foglaltak szerint szűnik meg.
Késedelmes díjfizetés. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos pót-
Késedelmes díjfizetés. (1) Ha a szerzôdô az esedékességtôl számított 90 napon belül az elmaradt díjakat és azok késedelmi kamatát nem fizeti meg, akkor díjfizetési késede- lembe esik.
(2) Díjfizetési késedelem esetén a biztosítási szer- zôdés az esedékességtôl számított 90 nap elteltével megszûnik, vagy megfelelôen csökkentett biztosí- tási összeggel marad fenn. A biztosító errôl a tényrôl 15 napon belül a szerzôdôt írásban értesíti.
(3) A visszavásárlási értékkel nem rendelkezô biz- tosítás kifizetés nélkül szûnik meg.
(4) Amennyiben a visszavásárlási értékkel rendel- kezô biztosítási szerzôdés a díjmentes leszállítás 15. §-ban foglalt feltételeinek nem felel meg, akkor a biztosító kifizeti a szerzôdés megszûnése napján érvényes visszavásárlási értékének az elmaradt díjakkal, késedelmi kamatokkal, valamint egyéb tartozásokkal csökkentett összegét.
(5) Amennyiben a visszavásárlási értékkel rendelke- zô biztosítási szerzôdés a díjmentes leszállítás 15. §- ban foglalt feltételeinek megfelel, akkor a szerzôdés díjmentes leszállításra kerül, és a szerzôdô az errôl szóló írásos értesítés kézhezvételét követô 30 napon belül az alábbi lehetôségek közül választhat:
a) A szerzôdés a díjmentes leszállítás alapján csök- kentett biztosítási összeggel marad fenn.
b) A szerzôdô írásbeli nyilatkozatban követelheti a szerzôdés megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését. Ebben az esetben a biztosító kifizeti a szerzôdés megszûnése napján érvényes visszavásárlási értékének az elmaradt díjakkal, késedelmi kamatokkal, valamint egyéb tartozá- sokkal csökkentett összegét.
Késedelmes díjfizetés. (1) Ha a szerződő a biztosítási díjat az esedékesség nap- ján nem fizeti meg, akkor díjfizetési késedelembe esik.
(2) Díjfizetési késedelem esetén a biztosító az esedékes- ségtől számított 60 nap díjjal nem fedezett tartam elteltével a szerződő felet – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – 30 napos pótha- táridő tűzésével a teljesítésre írásban felszólítja. A póthatáridő elteltével (azaz 90 nap díjjal nem fedezett időszak elteltével) a biztosítási szerződés megszűnik.
Késedelmes díjfizetés. (1) A biztosító a díjelmaradás tartama alaG a 2.§ (19) bekezdésében meghatározoG szabályok szerint a szerződő számláját terhelő költségeket változatla- nul érvényesíti.
(2) A biztosító egy év díjjal nem fedezeG időszak elteltével a biztosítást a 20.§ szerint díjmentesíti, il- letőleg ha a biztosítás nem felel meg a díjmentesítés feltételeinek, akkor a biztosító a szerződést a 23.§ szerint visszavásárolja.
(3) Amennyiben a biztosító nem tud eljárni az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a szerződés – a 6.§ (7) figyelembevételével – kifizetés nélkül a biztosítási hónapforduló napjával megszűnik.
Késedelmes díjfizetés. (1) A biztosító a díjelmaradás tartama alatt a 3. § (21) bekezdésében meghatározott szabályok sze- rint a szerződő számláját terhelő költségeket vál- tozatlanul érvényesíti.
(2) A biztosító 60 nap díjjal nem fedezett tartam elteltével a szerződő felet – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – 30 napos pótha- táridő tűzésével a teljesítésre írásban felszólítja.
(3) A póthatáridő elteltével (azaz 90 nap díjjal nem fedezett időszak elteltével) a biztosító a biz- tosítást a 22. § szerint díjmentesíti, illetőleg, ha a biztosítás nem felel meg a díjmentesítés feltétele- inek, akkor a biztosító a további díjnemfizetést a szerződő 25. § szerinti visszavásárlási szándéká- nak vélelmezi.
(4) Amennyiben a biztosító nem tud eljárni az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a szer- ződés kifizetés nélkül a biztosítási hónapforduló napjával megszűnik.
Késedelmes díjfizetés. 6.1. Ha a szerződő az első időszakra járó díjat az ese- dékességtől számított 30 napon belül nem egyen- líti ki, és halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette, a szerződés megszűnik.
6.2. Ha a szerződő a későbbi díjakat az esedékes- ségtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számí- tott 45 napig viseli, ez alatt az idő alatt a szerződő az elmulasztott díjat pótolhatja, ha ez nem történik meg, a szerződés megszűnik.
Késedelmes díjfizetés. 4.4.1. Ha a szerződő az első időszakra járó díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító díjköve- telését bírósági úton nem érvényesítette, a biztosítás megszűnik.
4.4.2. Ha a szerződő a további díjakat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 45 napig viseli, azt követően: – Amennyiben a szerződés nem rendelkezik eseti befi- zetésekkel és a szerződés legalább 30 díjjal fedezett hónapja érvényben van, a szerződés díjmentes leszál- lításra kerül. Ha a díjjal fedezett hónapok száma keve- sebb mint 30, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik. – Amennyiben a szerződés rendelkezik eseti befizeté- sekkel és annak aktuális szolgáltatási értéke fedezetet nyújt a rendszeres díjak tekintetében fennálló tartozás maradéktalan kiegyenlítésére, a biztosító a terhelése- ket változatlanul érvényesíti az eseti egységek szol- gáltatási áron történő eladása révén, úgy, hogy az alapkezelők különböző befektetési alapjaiban lévő egységek egymáshoz viszonyított aránya ne változzon. Ha az eseti egységek aktuális szolgáltatási értéke nem nyújt teljes fedezetet a díjtartozásra, abban az esetben az egységek visszavásárlásra kerülnek, és az alapbiztosítás díjtartozása az előző alpontban foglaltak szerint szűnik meg.