BIZTOSÍTÁSI INFORMÁCIÓK

Hatályos: 2021. április 1-jétől

ÜDVÖZÖLJÜK AZ ALLIANZ-NÁL

TARTALOM

ÜDVÖZÖLJÜK AZ ALLIANZ-NÁL

TARTALOM

KÖSZÖNJÜK, HOGY MEGTISZTEL BENNÜNKET BIZALMÁVAL, ÉS OTTHONA BIZTOSÍTÁSÁHOZ AZ ALLIANZ-OT VÁLASZTOTTA PARTNERÉÜL.

A mi dolgunk, hogy

a kockázatokkal törődjünk.

Azért vagyunk, hogy megvédjük Önt és otthonát azoktól a pénzügyi veszteségektől, amelyeket a váratlan káresemények okoznak. Bízzon

szaktudásunkban. Ön mellett leszünk minden lépésnél.

Bevezető az Ön biztosításához 6

I. Általános biztosítási feltételek 8

1. Biztosító, szerződő, biztosított és a biztosításközvetítő 10

2. A biztosítási szerződés létrejötte 11

3. A kockázatviselés kezdete 15

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló

és a biztosítási időszak 15

5. A biztosítási szerződés módosítása 16

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 16

7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 17

8. A biztosítási összeg, alulbiztosítás, többszörös

biztosítás, túlbiztosítás 20

9. Az értékkövetés és a biztosítási évfordulóra

kezdeményezett egyéb szerződésmódosítás szabályai 21

10. Önrész 22

11. A szerződő felek kötelezettségei 23

11.A. A szerződő és a biztosított kötelezettségei 23

11.B. A biztosító kötelezettségei 28

12. Mentesülés 29

13. Általános kizárások 29

14. Egyéb rendelkezések 31

14.A. Megtérítési igény 31

14.B. Elévülés 31

14.C. Adatkezelés, adatvédelem 31

14.D. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi

szerződési gyakorlattól 31

14.E. Illetékesség, panaszkezelés, a szerződés nyelve 36

15. Az Alapbiztosítás és a Kiegészítő

biztosítások kapcsolata 36

II. A vagyonbiztosítási fedezetek különös

biztosítási feltételei 38

1. A biztosított 39

2. Területi hatály, a kockázatviselés helye 39

3. A biztosítható vagyontárgyak 39

4. Biztosítási összeg meghatározása

vagyoncsoportonként 44

5. Biztosítási események 50

6. A biztosító szolgáltatása 62

III. A felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei 66

1. Biztosított, károsult, sérelmet szenvedett fél 67

2. Területi és időbeli hatály 67

3. A biztosítási összeg (éves limit) 68

4. Biztosítási események 68

5. A biztosító szolgáltatása 70

100

104

108

114

IV. Az Assistance biztosítás különös biztosítási feltételei

1. Biztosított

2. Biztosítási események (káresemények)

3. Biztosítással nem fedezett biztosítási események, költségek

4. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor és a biztosító, illetve a szolgáltató kárbejelentést követő intézkedése

5. Kárenyhítési kötelezettség

6. A biztosítási szolgáltatás

7. A biztosítási szolgáltatás teljesítése

8. Az Assistance szolgáltatás meghiúsulása

V. Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

VI. Szerződéses záradékok

VII. Biztosítási fogalmak

Kár történt – Mi a teendő? Hasznos tippek

Xxxxxxx ismételt kérdések Xxxxxxxx, hogy jobbak lehessünk!

BEVEZETŐ AZ ÖN

BIZTOSÍTÁSÁHOZ

Üdvözöljük!

OTTHONÁT AZ ALLIANZ OTTHONOM LAKÁSBIZTOSÍTÁSSAL BIZTOSÍTJA.

A VÁLASZTOTT CSOMAG AZ ÖN SZEMÉLYES IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN VÉDI ÖNT ÉS

VAGYONTÁRGYAIT.

A Biztosítási Információk:

• tartalmazza az egyes csomagokba tartozó fedezeteket,

• tájékoztatja Önt a kárrendezési folyamatokról,

• magyarázatot ad a biztosítási szakki- fejezésekhez,

• és választ ad a gyakran ismétlődő kérdésekre.

Ön ezen kívül megkapja a biztosítási ajánlatot és kötvényt is, amelyben az Ön által választott csomagra, valamint Kiegészítő biztosításokra vonatkozó adatok, az alkalmazott önrészesedés és / vagy limitek szerepelnek. A Biztosí- tási Információk, az ajánlat és a kötvény egymást kiegészítő dokumentumok, ezért kérjük, ezeket együtt olvassa el.

Ha a tájékoztató olvasása közben vagy az után kérdései merülnek fel, forduljon hozzánk bizalommal a

+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es tele-

fonszámon vagy a xxx.xxxxxxx.xx

weboldalon! Készséggel segítünk.

I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

ENGEDJE MEG, HOGY BEMUTASSUK ÖNNEK ÁTFOGÓ OTTHONBIZTOSÍTÁSI TERMÉKÜNKET, AZ

ALLIANZ OTTHONOM LAKÁSBIZTOSÍTÁST.

Az Allianz Otthonom lakásbiztosítás Általános szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, ame- lyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Allianz Ott- honom lakásbiztosítás szerződéseire alkalmazni kell.

Az Általános szerződési feltételeket az Általános és a Különös biztosítási

feltételek, valamint a hozzájuk kapcso- lódó záradékok alkotják. Ezen kívül a biztosítási szerződés része az ajánlat, az ajánlattétel során tett nyilatkoza- tok, a záradékok, az „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése” és a kötvény.

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben meg- határozott biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén a jelen Általános szerződési feltételekben meghatáro- zott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a biztosítási szerző- dés szerint.

A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanács- adás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok keze- lésére vonatkozó rendelkezéseit, a biztosítási titokkal kapcsolatos sza- bályokat, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a távértékesítéssel

kapcsolatos tájékoztatást, valamint az

elektronikus szerződéskötés szabályait jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése” tartalmazza.

Az általános és különös biztosítási fel- tételekben nem szabályozott kérdések- ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.), valamint a biztosítási tevékeny- ségről szóló törvény és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Jelen Általános szerződési feltételek teljes körűen tartalmazza a Ptk.-nak, valamint a Biztosítási Tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvénynek (a továbbiakban Bit.) megfelelő infor- mációkat, így különösen a választható

csomagokat, a kárrendezési tudnivaló- kat, valamint a biztosítással kapcsola- tos fogalmakat.

Az Allianz Otthonom lakásbiztosítási termékünk a vagyonbiztosítási, felelős- ségbiztosítási és assistance fedezeteket tartalmazó Alapbiztosításból (továb- biakban: Alapbiztosítás) és az Alap- biztosítás mellé választható kiegészítő családi balesetbiztosításból és kiegé- szítő családi életbiztosításból (további- akban: Kiegészítő biztosítások) áll.

A Kiegészítő biztosítások önálló Ügyfél- tájékoztató és Általános Szerződési fel- tételekkel rendelkeznek, ezért részletes ismertetésüket jelen tájékoztató nem tartalmazza.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT ÉS A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ

A biztosító

A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a Magyar Nemzeti Bank enge- délyével biztosítási tevékenység végzé- sére jogosult.

Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.

Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191

A szerződő

Szerződő az, aki ajánlatot tesz a bizto- sítási szerződés megkötésére és a biz- tosítási díj megfizetésére köteles.

Szerződést az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti.

A biztosított

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, amennyiben a feltételek elté- rően nem rendelkeznek.

A biztosított, ha nem azonos a szerző- dővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, a belépéshez a bizto- sító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszakban

esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemle- gesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ide- értve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

Ha a biztosított vagyontárgy finan- szírozott, úgy a biztosító a vonatkozó záradék(ok) alapján teljesíti a szolgál- tatást.

A biztosításközvetítő

A biztosításközvetítő a biztosítási szer- ződések megkötésében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz.

A függő biztosításközvetítő díjat nem vehet át.

A függő biztosításközvetítő a biztosí- tótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.

A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő, illetve a bizto- sított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.

Ha a szerződő a biztosítási szerződés- sel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilat- kozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatko- zat a biztosítóhoz beérkezett.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A szerződés létrejöttének szabályai

A biztosítási szerződés a felek megál- lapodásával jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja.

A biztosítási szerződés megkötéséhez a szerződő a kommunikáció módjától függetlenül köteles megadni e-mail címét és mobiltelefonszámát. A bizto- sító minden e-mail címmel rendelkező ügyfelének biztosítja, hogy az Alli- anz Küldeményeim portálra történő

regisztrációt követően megtekinthesse, letölthesse a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat, ideértve különösen, de nem kizárólagosan a biztosítási köt- vényt, díjértesítő/index levelet, díjese- dékességi értesítőt, díjfelszólítót.

A biztosító a kockázat-elbírálásához szükséges szemle időpontjáról a szer- ződő által megadott mobiltelefon- számra is értesítést küld (SMS), illetve a szerződő közreműködésével, egy előzetesen letöltött mobil applikáció segítségével a szemlét a megadott számon elérhető mobiltelefon video kapcsolatával is elvégezheti.

Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biz- tosítási esemény bekövetkezik, az aján- latot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetősé- gére az ajánlati lapon a figyelmet kifeje- zetten felhívta, és az igényelt biztosítási

fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.

Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadá- sakor írásban felhívta.

Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

Az ajánlattevő ajánlatához annak meg- tételétől számított 15 napig kötve van.

A szerződés a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfele- lően tett ajánlatnak a biztosító vagy annak megbízottja részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határ- időn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító

a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy

a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák.

Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítás- tól vagy a módosító javaslat kézhez- vételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmond- hatja. Ha a biztosító az ajánlat módo- sítására tesz javaslatot amiatt, hogy az nem felel meg az általános szerződési feltételeknek, akkor erről egyidejűleg

a biztosító értesítést küld (SMS) a szerződő által megadott mobiltele- fonszámra is. Biztosítási szerződés táv- értékesítés útján – például interneten vagy telefonon – is köthető. Ebben az esetben a távértékesítésre vonatkozó jogszabály is alkalmazandó.

Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani.

2.2. Felek közötti kapcsolattartás sza- bályai, jognyilatkozatok, elektronikus levélküldés

A biztosítási szerződés az alábbi kap- csolattartási, kommunikációs módok választásával köthető meg:

• alapértelmezetten e-termékként, vagy

• nem e-termékként, mely pótdíj köte- lezettséggel jár és melynek során a felek közötti kapcsolattartás módja a szerződő választása szerint

– elektronikus kommunikáció (e-kom- munikáció) vagy

– hagyományos (postai) kommuni- káció.

A biztosító a szerződéssel, valamint a szolgáltatással kapcsolatos dokumen- tumokat a választott kommunikációs módtól függően, e-termék esetén az Allianz Ügyfélportálon, míg elektroni- kus kommunikáció vagy hagyományos kommunikáció esetén az Allianz Külde- ményeim portálon bocsátja a szerződő rendelkezésére, amelyről a szerződőt az általa megadott e-mail címen értesíti.

A kommunikációs módokhoz kapcsolódó pótdíjakra vonatkozó szabályokat és a pótdíjak szorzóit a 7.1.3. pont tartalmazza.

2.2.1. E-termékre vonatkozó szabályok A szerződés alapértelmezetten e-ter- mékként, tehát elektronikus ügyintézésen alapuló Allianz Otthonom lakásbiztosí- tási szerződésként köthető meg.

A szerződés az alábbi együttes felté- telek fennállása esetén minősül e-ter- méknek:

• a szerződő és a díjfizető megegyezik,

• a díjfizetés módja bankkártya, banki átutalás vagy lehívás,

• a díjfizetés gyakorisága éves, féléves vagy negyedéves,

• a szerződő az elektronikus úton történő kommunikáció érdekében a szerződő személyéhez kapcsolódó valós, az elektronikus értesítések fogadására alkalmas e-mail címet, valamint valós, a szöveges üzenetek (SMS) és a telefonhívások fogadá- sára alkalmas mobiltelefonszámot adott meg, továbbá

• a szerződő elfogadta az Ügyfélpor- tál általános szerződési feltételeit.

Az Ügyfélportál lehetővé teszi a szer- ződő számára, hogy a szolgáltatás keretein belül biztosítási szerződésének adatait megtekintse, illetve hogy az Ügyfélportál által biztosított művele- teket elvégezze (többek között online bankkártyás díjfizetés, adatok módo- sítása, szerződésekhez kapcsolódó dokumentumok letöltése és igénylése).

Az e-termék választása esetén a bizto- sító a szerződő által megadott e-mail címre és Ügyfélportál fiókba küldi meg a szerződéssel kapcsolatos nyilatko- zatokat, dokumentumokat (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a kötvényt, számlát/számviteli bizonyla- tot, indexértesítőt, felszólítót, felmon- dást, törlésértesítőt).

Az e-termék fennállása alatt a fentiek szerint megadott e-mail cím és mobilte- lefonszám módosítható, de nem töröl- hető.

2.2.2. Elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályok – e-kommunikáció A szerződés, pótdíj ellenében megköt- hető elektronikus kommunikáción ala- puló szerződésként is. Ha a szerződő a biztosító részére a mobiltelefon számát és az e-mail elérhetőségét megadta, és a biztosítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, akkor a biztosító a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok, dokumentumok (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, indexértesítőt, felszólítót, felmondást, törlésértesítőt), valamint értesítések küldésére felhasználja a szerződő

által megadott mobiltelefon számot és e-mail címet.

A szerződés kizárólag abban az eset- ben minősülhet elektronikus kommuni- káción alapuló szerződésnek, ha:

• szerződő és a díjfizető megegyezik,

• a díjfizetés módja, bankkártya, banki átutalás, vagy lehívás, és

• a szerződő az elektronikus kom- munikáció érdekében, a szerződő személyéhez kapcsolódó valós, az elektronikus értesítések fogadására alkalmas e-mail címet, valamint valós, a szöveges üzenetek (SMS) és a telefonhívások fogadására alkal- mas mobiltelefonszámot adott meg.

2.2.3. E-termékre és elektronikus kom- munikációra (e-kommunikáció) vonat- kozó közös szabályok

Az e-mail cím és telefonszám változá- sát 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért, következményekért a biztosító nem vál- lal felelősséget.

A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlanságából, hiányosságá- ból származó károkért, következmé- nyekért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, valamint a szolgáltató biztonsági, illetve a szer- ződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget. A szerződő által

e-mailen küldött jognyilatkozatot a biz- tosító csak abban az esetben fogadja el, ha az e-mailcím a szerződő szemé- lyéhez kapcsolt, korábban a biztosító számára bejelentett és a biztosító által rögzített címről érkezett.

2.2.4. Hagyományos (postai) kommuni- kációra vonatkozó szabályok

Pótdíj ellenében a szerződés megköt- hető hagyományos (postai) kapcsolat- tartáson alapuló szerződésként is.

Ebben az esetben a biztosító a bizto- sítási szerződés megkötésével, kezelé- sével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást, vagy nyilatkozatot postai úton küldi meg

a szerződő részére. A biztosító a fenti dokumentumokat az Allianz Küldemé- nyeim portálra is elhelyezi, amelyeket a szerződő regisztrációt követően tekinthet meg. A szerződő hagyomá- nyos (postai) kommunikáció választása esetén is köteles megadni a szerződő személyéhez kapcsolódó valós, az elektronikus értesítések fogadására alkalmas e-mail címet, valamint a szöveges üzenetek (SMS) és a telefon- hívások fogadására alkalmas mobil- telefonszámot, amelyek felek közötti kapcsolattartáshoz és a szolgáltatás- nyújtáshoz szükséges.

A szerződéssel kapcsolatos jognyilat- kozat megérkezettnek tekintendő, ha a postai úton megküldött dokumen- tum kézbesítése azért volt sikertelen, mert azt a címzett az általa megadott

elérhetőségen nem vette át („nem kereste”, „ismeretlen”, „elköltözött”). Ebben az esetben a megérkezés nap- jának a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot kell tekinteni.

2.2.5. Jognyilatkozatok átadása

Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvé- nyességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Ptk.-ban előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidé- zésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjá- nak azonosítására.

Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írás- ban, vagy e-mailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üze- meltetett Ügyfélportálon vagy a xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül, vagy egyéb maradandó eszközzel tet- ték, és az a biztosító tudomására jut.

A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail) jognyilatkozata – e-termék választása, vagy elektronikus kommunikációban való megállapodás esetében – abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő által megadott

e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálra illetve Kül- deményeim portálra elhelyezte.

A szerződést a felek kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfélszol- gálati vagy ügyfélkapcsolati pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumban mondhatják fel. A biztosító e körben joghatályosnak fogadja el a szerződő által az Ügyfél- portálon közölt felmondást is.

Felhívjuk a figyelmet az e-mail útján történő adattovábbítás kockázataira, tekintettel arra, hogy az e-mailben vagy annak csatolmányaként történő adatküldés nem minősül biztonságos csatornának.

2.2.6. Ügyfélportálra vonatkozó egyéb szabályok

A biztosító által üzemeltetett Ügyfél- portál szolgáltatásait kizárólag elő- zetes regisztrációt követően lehet igénybe venni. Az Ügyfélportál szolgál- tatásai a szerződő által megadott e- mail címével és megadott jelszavával vehetők igénybe. A biztosító a szerződő által megtettnek tekint valamennyi nyi- latkozatot, amelyet az Ügyfélportálon keresztül, az ügyfél e mail címével és jelszavával történő belépést követően tettek meg. Az elektronikus kapcsolat- tartás szabályaira, az Ügyfélportálra

és az Allianz Küldeményeim portálra vonatkozó további információk meg- tekinthetők a xxx.xxxxxxx.xx oldalon az Allianz Online Portál meg- oldások menüben, továbbá az „Adat-

kezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészítése” című dokumentumban.

3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete:

• az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy

• ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc.

A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza.

3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perc – kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha

a kockázatviselésnek a szerződésben meghatározott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.

4. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

4.1. A biztosítási szerződés határozat- lan tartamra köthető.

4.2. A biztosítási évforduló a kocká- zatviselés kezdetét követő hónap első napja. Ha a kockázatviselés a tárgyhó- nap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap.

A biztosítás tartamát és az évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.

4.3. A biztosítási időszak egy év.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.

5.2. A díjfizetési mód illetve díjfizetési gyakoriság módosítása esetén a szerző- dés a díjfizetési gyakoriság szerinti utolsó díjjal fedezett időszakot követő nappal módosítható, kivéve a bankok és taka- rékszövetkezetek által használt elekt- ronikus elszámolási rendszeren (GIRO) keresztül érkező értesítések alapján elvégzett automatikus tranzakciókat.

5.3. A szerződés módosítását bárme- lyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

5.4. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a bizto- sító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tesz, vagy a szerződést harminc napra írás- ban felmondhatja.

5.5. Ha a szerződő 15 napon belül írás- ban jelzi, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kéz- hezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a javaslat

közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

5.6. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biz- tosítási kockázat jelentős megnöve- kedése ezek közül csak egyesekkel kapcsolatban merül fel, a biztosító a fenti pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy tekintetében nem gyakorolhatja.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

A biztosítási szerződés megszűnik:

A. Érdekmúlással, lehetetlenüléssel

Ha a biztosító kockázatviselése előtt a biztosítási esemény bekövetkezett,

bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek megszűnt (ideértve a biztosított vagyontárgy tulaj- donjogában bekövetkezett változás valamennyi esetét), vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak meg- felelő része az érdekmúlás, illetőleg a lehetetlenülés bekövetkezése napjával megszűnik.

B. Évfordulóra történő felmondással

A határozatlan tartamú biztosítási szer- ződést a felek 30 napos felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.

C. Díjnemfizetés miatt

A szerződés megszűnik a díjesedékes- ség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfize- tésére a szerződőt írásban felhívta és

a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvé- nyesíti. A díjnemfizetés miatti megszű- nés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfize- tési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkal- mazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészíté- sére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében megszűnt, a szerződő fél a megszűnés napjától szá- mított 120 napon belül írásban kérheti

a biztosítót a kockázatviselés helyreállí- tására. A biztosító a biztosítási fedezetet

a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

D. Közös megegyezéssel

A biztosítási szerződés közös megegye- zéssel bármikor megszüntethető a meg- állapodásban megjelölt időpontban.

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

7.1. A biztosítási díj megállapítása

7.1.1. A biztosító a biztosítás díját az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg.

A biztosítás díját a biztosító a biztosítási ajánlatban, illetve a szerződésmódo- sítás során megadott adatok alapján állapítja meg, többek között az alábbi tényezők figyelembevételével: biztosítási összegek, kockázatviselési hely címe, lakottság, tulajdonjog/bérleti jog, biztosí- tás hatóköre (ingatlan és/vagy ingóság), szerződő születési éve, ingatlan típusa, főépület építési éve.

Az Alapbiztosítás díjához hozzáadódik a szerződő által választott Kiegészítő biztosítás(ok) díja.

A biztosítás díját az alábbi táblázatok szerinti pótdíjak és kedvezmények is befolyásolhatják.

7.1.2. Kedvezmények


Kedvezmény elnevezése	Kedvezményre való jogosultság feltétele	Kedvezmény szorzója

Kedvezmény elnevezése

Kedvezményre való jogosultság feltétele

Kedvezmény szorzója

Partner- kedvezmény

1. Új lakásbiztosítási szerződés megkötése esetén

Amennyiben a jelen szerződési feltételek szerinti lakásbiztosítási szerződés (a továbbiakban lakásbiztosítási szerződés) megkötésekor a szerződő a biztosító kérésére megadja az Allianz Hungária Zrt-nél fennálló*, hatályban lévő, határozat- lan tartamra megkötött gépjármű- vagy életbiztosítási szerződés kötvényszámát, úgy a lakásbiztosítási szerződés Partnerkedvezményre válik jogosulttá. A biztosító a kedvezmény alapjául szolgáló kötvényszámot a lakásbiztosítási szerződésre tett ajánlatot követő 15. napig, de legkésőbb a kötvény kiállításának napjáig kérheti a szerződőtől.

* Amennyiben a lakásbiztosítási szerződést előremutató kockázatviselési kezdettel kötik, úgy a Partnerkedvezmény feltétele az is, hogy a kedvezményre alapot adó, további Allianz biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetekor is fennálljon.

2. Már fennálló lakásbiztosítási szerződés esetén

Amennyiben a már fennálló lakásbiztosítás szerződője kíván Partnerkedvezményt érvényesíteni, úgy ehhez az Allianz Hungária Zrt-nél fennálló, határozatlan tartamra megkötött gépjármű- vagy életbiztosítási szerződés kötvényszámát kell megadnia.

3. A Partnerkedvezményre való jogosultság további feltétele mind az 1., mind a 2. pont szerinti esetekben az, hogy a Partnerkedvezményre alapot adó, a fenti feltételeknek megfelelő további Allianz biztosítással vagy a lakásbiztosítás biztosítottja, vagy a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vele közös háztartásban élő hozzátartozója vagy a lakásbiztosítás biztosítottjának a kockázatviselés helyén állandó jelleggel ott lakó, de vele közös háztartásban nem élő közeli hozzátartozója rendelkezzen.

4. Egy adott lakásbiztosítási szerződésen egyidejűleg csak egy Partnerkedvezmény érvényesíthető. Egy Partnerkedvezményre jogosító szerződés egy időben csak egy, a biztosítóval fennálló lakásbiztosítási szerződésen vehető figyelembe, mint a Part- nerkedvezmény alapja.

0,9

Üzletpolitikai kedvezmény

7.1.3. Pótdíjak

A szerződéskötéskor a termék éves díjából üzletpolitikai kedvezmény nyújtható.


Pótdíj elnevezése	Pótdíj alkalmazásának feltétele	Pótdíj szorzója

Díjfizetési gyakoriság miatti pótdíj

A biztosító pótdíjat alkalmaz abban az esetben, ha az adott lakásbiztosítási szerződés díját havi, negyedéves, féléves gyakorisággal fizetik.

Havi 1,05

Negyedéves 1,03

Féléves 1,02

E-termék nem A biztosító pótdíjat alkalmaz abban az esetben, ha a szerződés szerződő által választása választott kommunikációs módja e-termék helyett e-kommunikáció vagy hagyomá- miatti pótdíj nyos kommunikáció.	E-kommunikáció 1,01
	Hagyományos kommunikáció 1,05

Tartam- kedvezmény

Tartamkedvezményre jogosult a szerződő, ha vállalja, hogy az általa választott tartamon belül nem szünteti meg a szerződést díjnemfizetéssel, vagy évfordulós felmondással.

A szerződő 3, 4 vagy 5 éves tartamot választhat.

A Tartamkedvezmény részletes feltételeit a VI. Szerződéses záradékok fejezet tartalmazza.

3 év tartam

esetén: 0,95

4 év tartam

esetén: 0,92

5 év tartam

Akció/ promóció

A biztosító által meghatározott időszakra, értékesítési csatorná(k)ra és/vagy személyi kör számára meghirdetett kedvezmény, melynek feltételeiről a biztosító egyedileg nyújt tájékoztatást.

esetén: 0,90

A kedvezmény és a pótdíj alkalmazása az ajánlaton, kötvényen szereplő bizto- sítási alapdíj és a kedvezmény, illetve pótdíj szorzójának szorzatával történik. Több különböző kedvezmény, illetve pótdíj alkalmazása esetén a biztosítási alapdíjat valamennyi alkalmazandó szorzóval megszorozva adódik a fize- tendő díj.

7.2. Minimum díj

A biztosító a szerződés egészére vonatkozóan minimum díjat határoz meg, amely a jelen Ügyfél-tájékoz- tató és általános szerződési feltételek

kiadása idején 8 000 forint/biztosítási időszak. A biztosítási időszakra meg- határozott fizetendő díj pótdíjakkal és kedvezményekkel együtt sem a szerződés megkötésekor, sem annak

későbbi módosításakor nem lehet ala- csonyabb a minimum díjnál.

Tartamkedvezmény nem választható abban az esetben, ha a szerződés biztosítási időszakra meghatározott fizetendő díja megegyezik a minimum díjjal.

Amennyiben a szerződő vagy

a biztosított által kezdeményezett,

a biztosítási díj csökkenését eredmé- nyező módosítás következtében a szerződés biztosítási időszakra meg- határozott fizetendő díja nem éri el a minimum díjat, úgy a biztosító a biz- tosítási díj csökkentését a minimum díj mértékéig hajtja végre.

7.3. A biztosítási díj megfizetése

7.3.1. A szerződő havi, negyedéves, fél- éves vagy éves díjfizetési gyakoriságot választhat.

7.3.2. A szerződő a biztosítás első díját megfizetheti díjelőlegként az ajánlat- tétellel egyidejűleg, illetve a szerződés létrejöttének időpontjáig – a választott díjfizetési módtól függetlenül – bank- kártyával. A díjelőleg megfizetésére

a xxx.xxxxxxx.xx oldalról elérhető Online Díjfizetés oldalunkon, vagy biz- tosításközvetítői ügynökeinknél, vala- mint ügyfélkapcsolati pontjainkon, és partnereink bankfiókjában POS termi- nálon keresztül van lehetőség. A bizto- sító a díjelőleget az ajánlat elfogadása esetén biztosítási díjként kezeli, az ajánlat elutasítása esetén a szerződő részére visszafizeti.

A biztosítás első díja a szerződés létre- jöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Első díj: az első díjesedékességkor fizetendő, a választott díjfizetési gyakoriság sze- rinti havi, negyedéves, féléves vagy éves díj, valamint – ha a kockázatvise- lés kezdete korábbi, mint a biztosítási

évforduló – e két időpont közötti törtidő- szakra eső díj.

A felek az első díj halasztott fizetésé- ben állapodnak meg. A halasztott díj esedékességének dátuma az ajánlaton található.

A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése illetve a pótdíjat meg- alapozó körülmény keletkezése ese- tén az adott változás biztosító általi átvezetésének hatályától az elvesztett kedvezménnyel vagy az alkalmazandó pótdíjjal növelt díjat kell megfizetni.

A biztosítót a kockázatviselés teljes tar- tamára megilleti a díj.

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, ALULBIZTOSÍTÁS, TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS, TÚLBIZTOSÍTÁS

8.1. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosító szolgálta- tási kötelezettségének felső határa.

A biztosítási összeget a szerződő hatá- rozza meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i) alapján.

A biztosítás a biztosító által ajánlott biz- tosítási összeggel is létrejöhet.

8.2. Alulbiztosítás

Alulbiztosított a vagyontárgy, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacso- nyabb, mint a biztosított vagyontárgyak

új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i).

Alulbiztosítás esetén a biztosító olyan arányban nyújt szolgáltatást, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyon- tárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségéhez aránylik.

A biztosító „Épület” vagyoncsoport, valamint „Háztartási ingóságok” vagyonkategória-rész esetén nem ará- nyosan nyújt szolgáltatást, ha – a való- ságnak megfelelően megadott adatok alapján – a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre a biztosítási szerződés. A biztosító az általa ajánlott biztosítási összeget

az ingatlan hasznos alapterülete alap- xxx xxxxxxxxx meg. Amennyiben a szerződő által meghatározott hasznos alapterület nem felel meg a valóság- nak, úgy a biztosító az ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeg esetén is vizsgálhatja az alulbiztosítottságot.

8.3. Az adott biztosítási időszakra vonat- kozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biz- tosítási esemény miatt kifizetett összeg- gel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. A biztosító ezt a jogkövetkezményt abban az eset- ben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb

a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett

összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosí- tási időszakra.

8.4. Többszörös biztosítás

Ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyon- csoportot, kockázatot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosí- tási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási esemény- nek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt.

8.5. Túlbiztosítás

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A bizto- sított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megál- lapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani, valamint a biztosítási díj túlbiztosítással arányos részét a biztosító a szerződő részére visszafizeti. E rendel- kezés ellenére is lehet biztosítási szerző- dést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

9. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓRA KEZDEMÉNYEZETT EGYÉB SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS SZABÁLYAI

9.1. A biztosító a következő biztosí- tási időszakra vonatkozó biztosítási összegeket és a biztosítási díjat

– a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

9.2. Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az index

szorzata adja. Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, az előző év azonos hónapjára vonat- koztatott júniusi fogyasztói-árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. A biztosító az indexszámot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza. A biz- tosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

9.3. A biztosítási összeg és díj érték- követő módosításáról, az alkalmazott index mértékéről, valamint a módo- sított biztosítási összegről és díjról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

9.4. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.

9.5. Ha az indexált biztosítási összeg- gel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére

– 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.

9.6. Az Assistance biztosítás díjának biztosító általi megváltoztatására az a körülmény adhat okot, ha a KSH által

közzétett, az előző év azonos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztói-árin- dex a 3%-ot meghaladja. Ebben az esetben az Assistance biztosítás díja

a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeinek indexálásával egyidejűleg, azokkal arányosan változik.

9.7. A fenti díjmódosításokkal egyide- jűleg a biztosító a biztosítás díját a jog- szabályok és a szabályozói környezet változása esetén is módosíthatja, ha

a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közterhekre gyakorol köz- vetlen hatást.

A biztosító értesítési kötelezettségére és a szerződő felmondási jogára a 9.3. pontban és a 9.5. pontban foglaltak az irányadók.

10. ÖNRÉSZ

A biztosítási szerződés önrészesedés- sel vagy önrészesedés nélkül köthető meg.

Ha a szerződés önrészesedéssel jött létre, akkor a biztosított a kárnak egy részét a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott esetekben és mér- tékben – önrészesedés címén – maga viseli. A biztosító azonban ebben az esetben sem von le önrészesedést,

ha a Felelősség-biztosítás vagy az Assistance biztosítás alapján nyújt szol- gáltatást.

11. A SZERZŐDŐ FELEK KÖTELEZETTSÉGEI

11.A. A szerződő és a biztosított kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig

vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változások- ról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a bizto- sító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vála- szokkal a szerződő fél közlési kötele- zettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagá- ban nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A szerződő, illetve a biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni minden, az ajánlatban feltüntetett körülményben bekövetkezett változást.

A közlésre, illetve a változás beje- lentésre irányuló kötelezettség

megsértése esetében a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha szerződő, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy ese- tén nem hivatkozhat.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmu- lasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és az közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

c) Kármegelőzési, kárenyhítési köte- lezettség

A szerződő, illetve a biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és eny- híteni.

c /1. A káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

• tűz és robbanás esetén értesíteni

a tűzoltóságot/katasztrófavédelmet,

• bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azono- síthatóan megjelölni.

c /2. Ha az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövi- debb időtartamú tartózkodás, a szer- ződő (biztosított) köteles az ingatlanban az elfagyás megelőzése érdekében:

• a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízte- leníteni, és a vezetékek főelzáró szele- pét elzárni, vagy

• a temperáló fűtésről gondoskodni.

d) Kárbejelentési és állapot-megőr- zési kötelezettség

A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyí- tása a biztosítottat terheli.

Kárbejelentési kötelezettség

d /1. A biztosítási eseményt a tudo- mására jutástól számított két mun- kanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak, interneten a biztosító honlapján (www.allianz.hu), a biz- tosító telefonos ügyfélszolgálatán (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) írásban vagy személyesen az Allianz Ügyfél-

kapcsolati Pontokban. A bejelentésben pontosan meg kell határozni a bizto- sítási eseményt, a bekövetkezésének körülményeit, időpontját, helyszínét, a károsodott vagyontárgyakat és a kár becsült összegét.

d /2. A bejelentéshez illetve a kárrende- zés során – a 11.e) pont és a biztosítás különös feltételei szerint – csatolni kell a biztosítási esemény bekövetkezését iga- zoló és a szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükséges okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumo- kat. A biztosító részére a szükséges felvi- lágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítá- sok tartalmának ellenőrzését.

d /3. A biztosító szolgáltatásának igény- bevételéhez a biztosított/károsult/sérel- met szenvedett fél (továbbiakban: fél)

a bizonyítás általános szabályai szerint jogosult bármilyen eszközzel, doku- mentummal a biztosítási esemény, a károk, költségek, illetve a nem vagyoni sérelem igazolására. A biztosító részére becsatolt dokumentum esetében a fél köteles gondoskodni arról, hogy azok kizárólag azokat a személyes adato- kat tartalmazzák, amelyek a kár- vagy szolgáltatási igény alátámasztására szolgálnak (például hagyatéki eljá- rásban kizárólag a biztosító szolgál- tatására jogosult személyes adatait tartalmazzák; vagy bírósági döntés, szabálysértési jegyzőkönyv vagy hatá- rozat esetében ne tartalmazza a tanúk személyes adatait). Ennek érdekében a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem érintő személyes adatokat a fél köteles előzetesen kitakarni vagy kitö- rölni a dokumentumban.

d /4. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási esemény bejelen- téssel kapcsolatos kötelezettségét nem

teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

Állapot-megőrzési kötelezettség

d /5. A szerződő, illetve a biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de leg- feljebb a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül a károsodott vagyontárgy állapotán csak a káreny- hítéshez szükséges mértékben változ-

tathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következ- tében a biztosító számára a fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjá- ból lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be.

Ha a biztosító a bejelentés kézhezvé- telétől számított 5 munkanapon belül nem végezte el a kárfelmérést, a bizto- sított intézkedhet a károsodott vagyon- tárgy helyreállításáról, kivéve, ha a biztosító a kárt a biztosított érdekköré- ben felmerült okból nem tudta felmérni. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig a biztosított köteles változatlan állapotban megőrizni.

e) A kárbejelentéshez és a szolgál- tatás teljesítéshez kérhető doku- mentumok

• összegszerűen meghatározott, ada- tokkal alátámasztott szolgáltatási igény,

• a biztosítási esemény bekövetkezé- sének részletes leírása, az esemény

bekövetkezésének helye, ideje, módja, a biztosítási esemény bekö- vetkezéséért esetlegesen felelős sze- mély neve, címe, elérhetősége;

• a biztosított/károsult/sérelmet szen- vedett fél neve, születési dátuma, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, a kapcsolattartó sze- mély neve, telefonszáma, e-mail címe;

• nem természetes személy biztosított/ károsult neve, székhelye, nyilvántar- tási azonosító száma, adószáma, a kapcsolattartó személy neve, telefon- száma, e-mail címe;

• a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közokirat, illetve az élettársi kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat;

• a biztosított/károsult/sérelmet szen- vedett fél bankszámlaszáma;

• meghatalmazás (kárbejelentésre, kárügyintézésre, kárkifizetésre);

• a vagyontárgy értékét igazoló doku- mentumokat (számlát, szerződést);

• biztosítási érdek igazolása, idegen vagyontárgyak esetében a birtoklás jogcímét igazoló dokumentum pl. adás-vételi szerződés, tulajdoni lap, bérleti, haszonbérleti, lízing-, kölcsön-, haszonkölcsön- szerződés, ingyenes használat, javításra átadás igazo- lása, idegen vagyontárgy esetében a vagyontárgy tulajdonosának megne- vezése;

• a biztosított arra vonatkozó nyilatko- zata, hogy az adott biztosítási ese- mény kapcsán mástól (biztosítótól vagy károkozótól) kapott-e bármilyen összeget, szolgáltatást (kártérítést,

vagy biztosítási – pénzbeli vagy assistance – szolgáltatást);

• a biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum (amennyiben a díj a biztosítóhoz még nem érkezett be);

• a helyreállításra vonatkozó árajánla- tok, illetve a károsodás helyreállítása esetén a helyreállítás költségét iga- zoló számla;

• a vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyilvántartás, leltárívek, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapok, számlák a készletekről;

• adatkezelési nyilatkozat;

• a biztosított áfa visszatérítésre vonat- kozó nyilatkozata, beleértve az adó- szám/ adóazonosító jel közlését is;

• árajánlatok, számlák, garanciajegy, szakvélemény (méret, anyag, munka- díj és mennyiség kimutatással);

• épületek, építmények sérülését/hely- reállítását rögzítő fotók;

• építési engedélyezési tervdokumentáció;

• földhivatali térkép másolata;

• kiskorú vagy gondnokság alá helye- zett biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél esetén a képviseletet ellátó személy jogosultságának iga- zolása;

• társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya;

• sürgősségi előleg kérelem;

• katasztrófavédelmi hatóság igazolása;

• a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv;

• kéményseprői tanúsítvány, (szak) véle- mény;

• rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv;

• rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv;

• rendőrségi nyomozást felfüggesztő, lezáró határozat;

• tételes ingósági lista;

• statikai szakvélemény;

• gázszolgáltató igazolása;

• hatósági igazolás a nyomástartó edények engedélyezéséről, megfele- lőségéről;

• villámcsapás indukciós hatása, vala- mint rövidzárlat miatti kár esetén a szerviz igazolása/szakvéleménye, hogy a kárt a villámcsapás másod- lagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta és a hiba javítha- tó-e vagy sem, javítható hiba esetén a javításról kiállított számla;

• a területileg illetékes hatóság igazo- lása az ingatlan lakhatatlanná nyilvá- nításáról, valamint az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása;

• utolsó karbantartást igazoló doku- mentum;

• talajmechanikai szakvélemény;

• az ingatlan vázlatrajz vagy eredeti alaprajz;

• járművezető személy vezetői engedé- lye; gépjármű forgalmi engedélye; gép- jármű ideiglenes forgalmi engedélye;

• vagyontárgyakról készített fotó, váz- latrajz, értékbecslés;

• a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyeleti rendszer/ eszköz működőképességéről és működéséről;

• károkozói nyilatkozat a felelősségről;

• kárenyhítési, vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelék eItakarítás és -elszállítás, ideiglenes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági engedélyezési költségek igazolása, bizonylata;

• halotti anyakönyvi kivonat;

• a kárbejelentés esetleges késedelmé- nek indokát alátámasztó dokumen- tumok;

• jövedelem kiesésnél munkáltatói iga- zolás, vállalkozás esetén adóigazolás;

• állat oltási igazolása;

• kórházi fekvőbeteg-kezelés igazolása;

• maradandó egészségkárosodás mér- tékének igazolására szolgáló orvosi dokumentáció;

• bank/okmányiroda igazolás bankkár- tya/okmányok letiltás/pótlás költségéről;

• vízfogyasztás igazolása (számla, hiva- talos igazolás);

• rögzítéshez használt kerékpárzár/ak kulcsai, maradványai, számlája;

• tanúnyilatkozat;

• igazságügyi szakértői vélemény;

• orvos szakértői és orvos-szakértői bizott- ságok által kiállított szakvélemény;

• nyilatkozat személyi sérült adatbeké- résre vonatkozó hozzájárulásról;

• közvetítői eljárással kapcsolatos hatá- rozatok;

• bontási igazolás;

• közjegyzői okirat;

• vállalkozói vagy megbízási szerződés;

• munkaszerződés, alkalmi munkaválla- lói kiskönyv;

• munkáltatói, munkanélküli igazolás/ nyilatkozat;

• vállalkozói igazolvány;

• őstermelői igazolvány;

• cégbejegyzést igazoló bírósági végzés;

• az illetékes hatóság igazolása a köz- terület megnevezésének, az ingatlan számozásának esetleges változásáról;

• adókártya;

• útnyilvántartás;

• menetlevél, fuvarlevél;

A tulajdonjog tisztázására illetve a szolgáltatásra/kártérítésre való jogo- sultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok

• pénzintézet, munkáltató zálogjogosulti nyilatkozata, meghatalmazása;

• a tulajdonjog megszerzését eredmé- nyező jogerős hatósági határozat (pl. kisajátítási határozat), bírósági döntés vagy árverési okirat;

• jogerős hagyaték átadó végzés;

• tulajdonjog igazolása (tulajdoni lap, lakcímkártya, adásvételi szerződés);

• törzskönyv, üzembentartói okirat vagy szerződés;

• beszerzési számla, beszerzési bizony- lat pl. nyugta;

• bérleti-, vagy lízingszerződés;

• kölcsönadási, ajándékozási szerződés;

• ingatlan bérleti, haszonbérleti szerző- dése;

• engedményezési szerződés;

• aláírási címpéldány;

• tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok (pl: Okmányiroda, Földhivatal);

• öröklési bizonyítvány

A felsoroltakon kívül a biztosított a bizo- nyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk és költségek igazolására.

Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei a kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéséhez szüksé- ges további dokumentumokat tartal- mazhatnak.

f) Díjfizetési kötelezettség

f /1. A szerződő díj fizetésére köteles a biztosító kockázatviselésének teljes tartamára.

f /2. Díjfizetési kötelezettség a szerző- dés megszűnése esetén:

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kocká- zatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

11.B. A biztosító kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

A biztosítási szerződés megkötése előtt a biztosítónak a Bit. 152 §. (1) bekez- dése szerint írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó fél részére. A tájékoztatási kötelezettség

a szerződés tartama alatt a közölt adatokban bekövetkezett változásra is vonatkozik, figyelemmel a Bit. 152 § (5) bekezdésében foglaltakra.

b) Szolgáltatási kötelezettség

b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni.

A biztosító

• a kárbejelentésben foglaltak,

• a feltételek szerint szükséges, a biz- tosított által benyújtott dokumentu- mok, valamint

• helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok

alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

b /2. A biztosító szolgáltatási kötele- zettségének felső határa a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg.

Ha a biztosítási feltételekben kár- eseményenkénti szolgáltatási limit illetve azon belül részlimit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekövet- kezésekor érvényes káreseményenkénti szolgáltatási limitösszegig illetve részli- mitig terjed.

b /3. A biztosító a biztosítási szerző- désből eredő kötelezettségével össze- függésben, a biztosítási eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következmé- nyeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, ame- lyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a

jogosultnak nincs lehetősége az általá- nos forgalmi adó visszaigénylésére.

b /4. Ha a kár bekövetkeztében a biz- tosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.

b /5. Amennyiben a szerződő a bizto- sítási díjat díjlehívással fizeti és a szer- ződő azonos a károsult biztosítottal, a szolgáltatási összegeket a biztosító a szerződésben a kár időpontjában rögzí- tett folyószámlára utalja, ha a szerződő másképp nem rendelkezik. A fenti felté- telek hiányában a biztosító a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy kárren- dezési eljárásban tett nyilatkozata alap- ján vagy bankszámlára, vagy lakcímre teljesíti szolgáltatását.

b /6. A biztosító szolgáltatása az igény- bejelentést követő 15 napon belül ese- dékes. Ha a biztosító szolgáltatására jogosult igazoló dokumentumot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

12. MENTESÜLÉS

12.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

• a szerződő vagy a biztosított,

• a velük közös háztartásban élő hoz- zátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési

feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk,

• a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott – vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbí- zottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

12.2. Ezek a rendelkezések a kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

12.3. A mentesülés szabályai a Felelős- ségbiztosításra nem vonatkoznak.

13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki

a) az olyan kárra, amelynek oka háború, invázió, háborús cselekmé- nyek (függetlenül attól, hogy hiva- talosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, for- radalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvé- tel vagy ezek kísérlete,

b) az olyan kárra, amelynek oka a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,

c) az olyan kárra, amelynek oka lázadás, sztrájk, teljes vagy rész- leges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabotázs,

továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségálla- potot hirdettek ki,

d) az olyan kárra, amelynek oka terror- cselekmény, illetve terrorcselekmé- nyekkel, terrorizmus miatti megelőző intézkedésekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben keletkezett,

e) az olyan kárra, amelynek oka hasadóanyagok robbanása, nuk- leáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás, elektromágneses mező vagy elektromágneses sugárzás (pl. mobiltelefon) vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a biztosítási szerződés szerint biz- tosítási eseménynek minősülő ese- mények okozták-e, vagy sem,

f) azbeszttel kapcsolatos károkra,

g) genetikailag módosított termék gyártásával, forgalmazásával oko- zott károkra; pirotechnikai anyagok, robbanóanyagok, fegyverek, lősze- rek gyártásával, forgalmazásával, tárolásával, minősítésével kapcsola- tos károkra;

h) mindenfajta dohány, illetve dohány- ipari termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógy- hatású készítmények alkalmazásá- ból eredő károkra,

i) környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével okozott károkra,

j) bármely, a nanotechnológiával kap- csolatos kárra,

k) a károsodott vagyontárgy esztétikai értékcsökkenésére, amennyiben a

károsodott vagyontárgy eredetivel megegyező alkatrésze vagy eleme már nem kapható, és emiatt eltérő alkat- részt vagy elemet kell felhasználni.

l) a jelen pontban felsorolt vállalkozói tevékenységekre, az azt folytató vál- lalkozást ért vagy a vállalkozás által okozott károkra, mert ezek a vállal- kozói tevékenységek a jelen bizto- sítási feltételek szempontjából nem biztosított vállalkozói tevékenysé- geknek minősülnek: asztalosműhely, lakatosműhely, restaurátor, régiség kereskedelem, iparművészeti bolt, nemesfémek, drágakövek, igazgyön- gyök feldolgozása és kereskedelme, bélyeg- és érmekereskedés; autóke- reskedés, autóbontó, játékautomata üzemeltetés, szűcs és szőrmeáru, szeszfőzde, kocsma, söröző, borozó, pub, bár, italkereskedés, bisztró, hulladék kereskedelem, fegyverke- reskedés, építőanyag kereskedés, italgyártás, erdőgazdálkodás, ipari gépek javítása, üzembe helyezése, szárazföldi csővezetékes szállítás, villamos berendezés gyártása, jármű gyártás, zálog tevékenység, vegy- szer kereskedelem, disco, kaszinó, játékterem, tűz- és/vagy robbanás- veszélyes anyagokkal végzett tevé- kenység.

Az itt szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők.

Az egyes fedezetek és Kiegészítő biz- tosítások az általános kizárásokon túl további kizárásokat tartalmazhatnak.

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

14.A. Megtérítési igény

Amennyiben a biztosító a Vagyonbiz- tosítás alapján a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha a kár- okozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e köve- telést biztosítják. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító

a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosí- tott igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosí- tott követelését kell kielégíteni.

14.B. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 2 év eltelté- vel évülnek el. Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.

14.C. Adatkezelés, adatvédelem

A biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (az „Adatkezelési és

Ügyféltájékoztató, valamint szerződési fel- tételek kiegészítése”) tartalmazza.

14.D. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

a) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált otthonbiztosítási terméktől az aláb- biakban térnek el lényegesen:

• Az Allianz Otthonom lakásbiztosítási termék három, egymásra épülő fedezeti körű csomagban köthető, melyek egyike sem nyújt összkockázati fedezetet;

• A Max csomagban új fedezeti elem- ként a rövidzárlat is biztosítási ese- mény, valamint a csomag kiegészül a Többletszolgáltatás (MTS) záradékkal, mely az egyes biztosítási események vonatkozásában fedezetet nyújt bizo- nyos, a Komfort és Extra csomagban kizárásként, szolgáltatás korlátozás- ként megfogalmazott eseményekre is;

• A földrengés biztosítási esemény a korábbi terméktől eltérően mindhá- rom csomaghoz kötelező fedezet;

• A biztosított vagyontárgyak köre kie- gészült a „Megújuló energia rendszer” elemeivel;

• A Megújuló energia rendszer bizto- sított vagyontárgyai közül törlésre került a hőszivattyú és a szélturbina.

• A biztosítható vagyontárgyak köre kiegészült a „Háztartási ingóság vagyonkategórián” belül biztosít- ható „Szabadban tárolt vagyontár- gyak”-kal, melyek kizárásra kerültek a következő biztosítási események vonatkozásában: földcsuszamláskár,

kő- és földomláskár, ismeretlen épít- mény, üreg beomlása által okozott kár, idegen tárgyak rádőlése által okozott kár, üvegtöréskár, graffiti kár, valamint rövidzárlat és indukció.

• A termék tartamkedvezménnyel is megköthető (VI. Szerződéses záradé- kok, TMK záradék);

• A korábbi termékben „Költségtéríté- sek”-ként megjelölt és a biztosítási összegen felül, az épületbiztosítási összeg 5%-ig térülő, a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsola- tos és indokolt tűzoltás, mentés, bon- tás és ideiglenes tetőépítés, rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás, ter- vezés és hatósági engedélyezés, hely- reállítást követő egyszeri takarítás, valamint kárenyhítés költségek jelen termékben két csoportra oszlanak a

II. A vagyonbiztosítás különös bizto- sítási feltételei 5. pontjában szereplő

„Biztosítási eseménnyel kapcsolatos költségek térítése” c. alpontjában

„Kárenyhítési költségek térítése” alcím alatt szereplő költségek a biztosítási összegen belül limit nélkül térülnek, míg az „Egyéb költségek térítése” alcím alatt szereplő költségek válto- zatlanul az épületbiztosítási összeg 5%-ig térülnek.

• Üvegtörés biztosítási esemény kizá- rásaiban rögzítésre került a felújítás definíció.

• A Különleges üveg töréskára bizto- sítási esemény fedezete kiterjed a különálló, szilárd falazatú, épített medencék üveg vagy polikarbonát fedésében balesetszerűen bekövet- kező törés- vagy repedéskáraira.

• Nem szerepel a szerződési feltétel- ben az alábbi kitétel:

„A biztosító káridőponti avult értéken téríti a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok kárait, az idegen tulajdonú ingóságok kárait, a biztosítási ajánlaton, kötvé- nyen fel nem tüntetett helyiségekben tárolt háztartási ingóságok tűz és elemi kárait, valamint a fix tárgyhoz

U-lakattal, lánc-lakat kombinációjú zárral vagy egyéb minősített kerék- párzárral rögzített kerékpárok betöré- ses lopáskárait.”, valamint:

„Az ingóság 85 százalékosnál nagyobb elhasználtságúnak minősül, ha – az eredetivel megegyező alkat- rész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javí- tással nem állítható helyre.”

• Megváltozott a kötelező előírás/ szabvány/EU-s követelmény miatti térítés szabálya (II. A vagyonbizto- sítás különös biztosítási feltételei 6.B.8.) A biztosító ilyen esetben az adott vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg 10 százalékáig térít.

• A 6.B.9 pontban módosultak a szol- gáltatás szabályai.

• Kiegészítő biztosításként bevezetésre került a Családi balesetbiztosítás

és a Családi életbiztosítás, amelyek önálló Ügyfél-tájékoztatóval és Álta- lános szerződési feltételekkel rendel- keznek, ezért részletes ismertetésüket jelen tájékoztató nem tartalmazza.

• Az „Ügyféltájékoztató és szerző- dési feltételek kiegészítése” nyom- tatvány elnevezése „Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint

szerződési feltételek kiegészítése” elnevezésre változott

• A jelen Ügyfél-tájékoztató és Általá- nos szerződési Feltételek I. Általános biztosítási feltételek alábbiakban megjelölt pontjai:

– 2.1. Rögzítésre került a szerződő fél ajánlati kötöttsége, bekerültek a kockázatelbírálás ideje alatt bekövetkező biztosítási eseményre irányadó szabályok valamint az alábbi rendelkezések:

· A biztosítási szerződés megköté- séhez a szerződő a kommunikáció módjától függetlenül köteles meg- adni e-mail címét és mobiltelefon- számát.

· A biztosító a kockázat-elbírálásá- hoz szükséges szemle időpont- járól a szerződő által megadott mobiltelefonszámra is értesítést küld (SMS), illetve a szerződő köz- reműködésével, egy előzetesen letöltött mobil applikáció segítsé- gével a szemlét a megadott szá- mon elérhető mobiltelefon video kapcsolatával is elvégezheti.

· Ha a biztosító az ajánlat módo- sítására tesz javaslatot amiatt, hogy az nem felel meg az álta- lános szerződési feltételeknek, akkor erről egyidejűleg a bizto- sító értesítést küld a szerződő által megadott mobiltelefon- számra is.

– 2.2. A felek közötti kapcsolattar- tás szabályai, jognyilatkozatok átadása, elektronikus levélküldés pont kiegészült azzal, hogy a biz- tosító a szerződéssel, valamint a

szolgáltatással kapcsolatos doku- mentumokat a választott kommu- nikációs módtól függően, e-termék esetén az Allianz Ügyfélportálon, míg elektronikus kommunikáció vagy hagyományos kommunikáció esetén az Allianz Küldeményeim portálon bocsátja a szerződő ren- delkezésére, amelyről a szerződőt az általa megadott e-mail címen értesíti.

– 2.2.4. pont kiegészült azzal, hogy a szerződő köteles megadni valós,

az elektronikus értesítések fogadá- sára alkalmas e-mail címét hagyo- mányos (postai) kommunikáció választása esetén is.

– 2.2.5. pont kiegészült azzal, hogy a biztosító szerződéssel kapcsola- tos elektronikus úton megküldött

(e-mail) jognyilatkozata – e-termék választása, vagy elektronikus kom- munikációban való megállapodás esetében – abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő által megadott e-mail címre, vagy a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálra, illetve Küldeményeim portálra elhelyezte.

– 4.1. pont módosult, az Allianz Ott- honom lakásbiztosítási szerződés határozott tartamra nem köthető.

– 6.A. A rendelkezés kiegészült a biztosító kockázatviselésének kez- dete előtt bekövetkezett biztosítási eseménnyel, mint szerződés meg- szűnési okkal;

– 6.C. Szabályozásra került a díjfizetés elmulasztása esetében a szerződőt

megillető póthatáridő kezdete és a díjkövetelés késedelem nélküli érvé- nyesítése, mint feltétel;

– 7.1. A biztosítási díjra vonatkozó szabályok kiegészültek a pótdí- jakra és kedvezményekre vonat- kozó tájékoztatással;

◾ A 7.1.2. pontban módosultak a Partnerkedvezményre vonatkozó feltételek.

◾ A korábbi feltételektől eltérően az e-kommunikációs kedvezmény törlésre került, melyet felvált a

7.1.3. pontban található e-termék nem választási miatti pótdíj.

◾ Rögzítésre került, hogy a kedvez- mény és a pótdíj alkalmazása az ajánlaton, kötvényen szereplő biztosítási alapdíj és a kedvez- mény, illetve pótdíj szorzójának szorzatával történik. Több külön- böző kedvezmény, illetve pótdíj alkalmazása esetén a biztosítási alapdíjat valamennyi alkalma- zandó szorzóval megszorozva adódik a fizetendő díj.

◾ A biztosító nem alkalmaz díjfize- tési mód miatti pótdíjat.

◾ A korábbi szerződési gyakor- latunktól eltérően a mobilte- lefonszám és az e-mail cím megadása a szerződéskötés során kötelező, mivel jelen biz-

tosítás alapvetően digitális szol- gáltatásokat nyújtó elektronikus termék (e-termék). Ettől elté- rően pótdíj ellenében van lehe- tőség megállapodni (e-termék nem választása miatti pótdíj) a biztosítóval, amelynek mértéke

attól függ, hogy a szerződő az elektronikus kommunikáció

mely formáját választja, illetve hagyományos (postai) ügyinté- zést választ-e.

◾ A biztosító a biztosítási díj meg- állapítása során a következő tényezőket nem veszi figyelembe: közös háztartásban élők száma, fűtési mód, riasztórendszer, épü- let emeleteinek száma.

– 8.5. A szerződési feltételek kiegé- szültek a túlbiztosításra vonatkozó rendelkezésekkel;

– 9. Az Assistance biztosítás díjának módosítási szabálya változott;

– 11.A.a) A szerződő felet terhelő, a biztosított felé fennálló tájékozta- tási kötelezettség kiegészült e köte- lezettség határidejével;

– 11.A.b) A közlési és változásbe- jelentési kötelezettség szabályai kiegészültek azzal a rendelkezéssel, hogy ha a szerződés több vagyon- tárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás-bejelen- tési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggés- ben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértésére

a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

– 11.A.d) Kárbejelentési és állapot- megőrzési kötelezettség kiegészült a személyes adatok átadására vonatkozóan.

– 11.A.f) A díjfizetési kötelezettség kiegészült azzal a szabállyal, hogy ha az időarányos díjnál több díjat

fizettek be, a biztosító a díjtöbble- tet köteles visszatéríteni.

– 11.B.b/5. Módosultak a biztosító szolgáltatásának szabályai.

– 13. Általános kizárások

◾ d) pont kiegészült: terrorcselek- ményekkel, terrorizmus miatt megelőző intézkedésekkel közvet- len vagy közvetett okozati össze- függésben keletkezett károkkal,

◾ Kiegészült az l) vállalkozói tevé- kenységek kizárása ponttal.

– 14.A. A megtérítési igény kiegészült a Ptk. 6:468. § rendelkezéseivel.

– 14.E. Illetékesség, a szerződés nyelve pont kiegészült a panaszkezelésre, valamint a Kiegészítő baleset- és életbiztosítási feltételek angol nyelvű változatára vonatkozóan.

– 15. pontban szabályozásra került

„Az Alapbiztosítás és a Kiegészítő biztosítások kapcsolata”.

• A II. Vagyonbiztosítás különös biztosí- tási feltételek A. Épület vagyoncsoport kockázatviselésből kizárt vagyon- tárgyak első pontjába bekerültek az épületgépészeti berendezések, vala- mint kiegészültek a medencék lágy lemez és fólia burkolatával.

• IV. Az Assistance különös biztosítási feltételei az alábbiakban változtak:

– Az Assistance biztosítás limitei módosultak.

• VI. Szerződéses záradékok TMK záradék 1. pontjában rögzítésre került: A tartamkedvezmény összegét a biztosító úgy határozza meg, hogy az adott szerződésre vonatkozó pótdíjak, illetve – a tartamkedvezmé- nyen kívüli – egyéb kedvezmények

7.1.1. pont szerinti alkalmazásával kiszámított díjra vetíti a tartamked- vezményt.

• A VII. Biztosítási fogalmak Hobbi-, sport- és barkácseszközök pontjából kikerült a mobil jakuzzi, kiegészült a terrorcselekmény definícióval.

• A Kiegészítő családi balesetbiztosí- tás biztosítási eseményei változtak a korábbi termék kiegészítő családi

balesetbiztosítás meghatározásaihoz képest.

b) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv rendelke- zéseitől az alábbiakban térnek el lényegesen:

• Általános biztosítási feltételek alábbi- akban megjelölt pontjai:

– 3. A kockázatviselés kezdete: a Ptk. rendelkezéseitől eltérően a 3.2 pont szerint árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja a biztosító;

– 6. A. A biztosítási szerződés megszű- nése: a Ptk. 6:454.§ (3) bekezdésétől eltérően érdekmúlási oknak tekinti a biztosító azt az esetet is, ha a biz- tosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállt, de a vagyontárgy más jog- cím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt;

– 8.4. pont Többszörös biztosí- tás: a Ptk. 6:459.§-tól eltérően, ha ugyanazt a vagyontárgyat/ vagyoncsoportot, költséget és veszteséget több biztosító egy- mástól függetlenül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki

a jelen biztosítási feltételekkel lét- rejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítási fede- zetet nyújt;

– 14.B. Elévülés: A Ptk.-ban megha- tározott általános 5 éves elévülési időtől eltérően az elévülési idő

2 év.

• III. A felelősségbiztosítás különös biz- tosítási feltételei:

– 3. A biztosítási összeg: A Ptk. ren- delkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolat- ban felmerült jogi képviselet költ- ségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

– 5.6. Elévülés: a jogszabályi általá- nos 5 éves elévülési időtől eltérően felelősségi fedezet esetében 1 év.

• VII. Biztosítási alapfogalmak:

– A hozzátartozó fogalma, melybe beletartozik a bejegyzett élettárs, valamint az élettárs és a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona is.

14.E. Illetékesség, panaszkezelés, a szerződés nyelve

A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a kötvényen megjelölt kockázatviselési hely szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.

Panaszkezelés – Társaságunk panasz- kezelésére vonatkozó tájékoztatást

az Adatkezelési és Ügyféltájékoztató, valamint szerződési feltételek kiegészí- tése című dokumentumban adunk.

A szerződés nyelve a magyar. Ameny- nyiben jelen Ügyfél-tájékoztató és Álta- lános szerződési feltételek, valamint a Kiegészítő családi balesetbiztosítás és Kiegészítő családi életbiztosítás az Alli- anz Otthonom lakásbiztosításhoz Ügy- fél-tájékoztató és Általános szerződési feltételek magyar nyelvű verziója mel- lett az angol nyelvű is átadásra kerül

a szerződő részére, úgy az angol és a magyar nyelvű verzió közötti esetleges eltérés esetén a magyar nyelvű verzió az irányadó.

15. AZ ALAPBIZTOSÍTÁS ÉS A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK KAPCSOLATA

Kiegészítő biztosítások kizárólag akkor köthetők, ha a szerződő már rendelke- zik Alapbiztosítással, vagy a Kiegészítő biztosításokat az Alapbiztosítással együtt köti meg.

II. A VAGYONBIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

A következő fejezetben részletesen olvashat arról, hogy milyen biztosítási eseményeket fedeznek

az Allianz Otthonom lakásbiztosítást alkotó egyes csomagok. Kérjük, vegye figyelembe, hogy biztosítása csak azokat

a biztosítási eseményeket fedezi, amelyeket az Ön (szerződő) által választott és a biztosítási kötvényen feltüntetett csomag tartalmaz.

A Vagyonbiztosítási fedezetek különös biztosítási feltételeiben (a továbbiakban: vagyonbiztosítási különös feltételek) nem szabályozott kérdésekre az Általános biztosítási feltételeket kell alkalmazni, az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezések esetén a Vagyonbiztosítási különös feltételek rendelkezése az irányadó.

1. A BIZTOSÍTOTT

A szerződésben biztosított az, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és

a) szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megje- lölt ingatlan

◾ tulajdonosa és tulajdonostársa(i),

◾ bérlője és bérlőtársa(i),

◾ haszonélvezője

b) az a) pontban megjelölt biztosítot- tal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó,

c) amennyiben az a) pontban megje- lölt biztosított nem él a kockázatvi- selés helyén állandó jelleggel, de közeli hozzátartozója igen, úgy e közeli hozzátartozó is biztosítottnak minősül.

2. TERÜLETI HATÁLY, A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

2.A. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén lévő és a kötvényen pontos

címmel vagy helyrajzi számmal megje- lölt ingatlan.

2.B. Ha a területileg illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözés- től a lakhatóvá válásig az ideiglenes lakás is kockázatviselési helynek minő- sül az ingóságok tekintetében.

2.C. A fenti pontokban meghatározott kockázatviselési helyeken kívül a szol- gáltatás szabályai (6.B.11. és 6.B.12.) a területi hatályt érintő további rendelke- zéseket tartalmaznak.

3. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

A. ÉPÜLET VAGYONCSOPORT

Biztosított vagyontárgyak

A kötvényen az Épület vagyoncsoport részeként alapterülettel és biztosítási összeggel külön-külön megjelölt alábbi épületek:

Főépület, amely lehet·

• elkészült és építés alatt álló családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hét- végi ház, présház, tanya stb.);

• saját tulajdonú (társasházi, szövet- kezeti) lakás, bérlakás (ide értve a lakásszövetkezet tagjának állandó lakáshasználatát is);

• vállalkozás célra használt épületrész a főépületben.

A főépülettel együtt biztosított:

• a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz

(szövetkezeti házhoz) tartozó föld- részleten lévő vállalkozási vagy nem vállalkozási célra használt melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló stb.);

• a családi házhoz vagy a lakást magába foglaló társasházhoz (szö- vetkezeti házhoz) tartozó földrész- leten kívül lévő, a kötvényen külön címmel/helyrajzi számmal feltün- tetett melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, terménytároló, stb.);

• különálló szilárd falazatú, épített medence;

• lakás esetén a lakással egy épület- ben található, a biztosított tulajdo- nában és kizárólagos használatában levő tároló(k) és egyéb helyiség(ek).

Az épületekre kötött biztosítási fedezet kiterjed az adott épület épülettarto- zékaira, felszerelt és üzembe helyezett épületberendezéseire, valamint épület- üvegezéseire is.

Biztosítottnak minősülnek továbbá a kockázatviselés helyén található, a kötvényen külön-külön fel nem tün- tetett:

• építmények (vízóraakna, kerítés stb.),

• a társasház tulajdoni törzslapján nyil- vántartott közös tulajdon a biztosított tulajdoni hányada erejéig,

• a szövetkezeti ház tulajdoni törzs- lapján nyilvántartott szövetkezeti tulajdon a biztosított lakás és a szö- vetkezeti ház összes lakása arányá- ban.

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• az építés alatt álló épületekben elhe- lyezett, betárolt, beépítésre váró épü- letgépészeti berendezések, építő-, segéd- és kiegészítő anyagok;

• a földbe vájt, kikövezetlen falú épít- mények; fóliasátrak,ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak;

• a medencék lágy lemez vagy fólia burkolata.

B. MEGÚJULÓ ENERGIA RENDSZER

Biztosított vagyontárgyak

Az ingatlan tulajdonosának tulajdoná- ban lévő, a biztosított épület(ek) tető- szerkezetén vagy homlokzatán illetve a biztosított telken az előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített, az épület fűtését, energia- vagy hasz- nálati melegvíz ellátását szolgáló nap- kollektorok, napelemek.

A jelen B. vagyoncsoportban biztosított berendezések körén belül a biztosított épület gépészeti rendszeréhez csatla- kozó vezetékeknek az épület határoló falain belüli csatlakozásáig viseli a koc- kázatot a biztosító.

C. INGÓSÁG VAGYONCSOPORT

Biztosított vagyontárgyak

Minden olyan be nem épített ingóság, amely a biztosított tulajdonát képezi, vagy a jogszabályoknak megfelelő szerződés, illetve felelős őrzés alapján jogszerűen a birtokában van, feltéve, hogy az adott ingóság az alábbi

vagyonkategória-részek valamelyikébe besorolható.

Értékőrző vagyonkategória részei:

• Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet

• Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűj- temény

Háztartási ingóság vagyonkategória részei:

• Háztartási ingóságok

• Különleges ingóságok

• Szabadban tárolt vagyontárgyak

Vállalkozás eszközei vagyonkategória részei:

• Gépek, berendezések, felszerelések

• Áruk, készletek, termékek

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• a készpénzkímélő fizetőeszközök, az értékpapír, az utalványok, a bérletek,az igazolvány és az egyéb okmányok;

• a kézirat, terv, dokumentáció, adat- hordozókon tárolt adatállomány;

• a KRESZ szerinti gépjárművek (kivéve a 20 LE teljesítmény alatti önjáró fűnyíró és hóeltakarító kisgépek, feltéve, hogy ezeket Különleges ingóságként biztosították), valamint ezeknek a „Gépjármű-tartozék” cím alatt fel nem sorolt tartozékai, alkat- részei, segédanyagai, a lakókocsi, az utánfutó, a vízi és a légi járművek, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai.

AZ ÉRTÉKŐRZŐ VAGYONKATEGÓRIA RÉSZEI

1. Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet

Biztosított vagyontárgyak:

• A jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok,

• a drágakő vagy igazgyöngy, vala- mint

• az első és második bekezdésben fog- lalt anyagok felhasználásával készült használati tárgyak,

• az érmék, bélyegek, dísztárgyak és ezek gyűjteményei,

• a készpénz és valuta 100 000 Ft értékhatárig,

• az otthon folytatott vállalkozási tevé- kenység esetén készpénz és valuta

1 000 000 Ft értékhatárig, ameny- nyiben az ilyen jellegű készpénzre vonatkozóan a szerződő külön nyilat- kozatot tett.

2. Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűjtemény

Biztosított vagyontárgyak:

A képzőművészeti alkotások, a valódi szőrmék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, gyűjte- mények.

Gyűjtemény: azoknak a vagyontár- gyaknak a csoportja, amelyek egyedi- ségüknél, ritkaságuknál fogva kiemelt értéket képviselnek.

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

Az Értékőrző vagyonkategória részei- ben a kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• garázsban, padláson, pincében, mel- léképületben, tárolóban vagy más,

a főépületen kívüli nem lakás céljára szolgáló helyiségben, valamint a biz- tosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.) elhelyezett vagyontárgyak;

• bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságok.

HÁZTARTÁSI INGÓSÁG VAGYONKATEGÓRIA RÉSZEI

3. Háztartási ingóságok

Biztosított vagyontárgyak:

1. Azok a be nem épített, a háztartás- ban általában előforduló vagyontár- gyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, vagy a biztosítottak személyes használatára, fogyasz- tására szolgálnak, ide nem értve a hobbi-, sport- és barkácseszközöket;

2. a hobbi-, sport és barkácseszközök;

3. a beépített konyhabútorba beszerelt gépek és berendezések;

4. a kedvtelésből és saját szükségletre tartott házi- és hobbiállatok, az ezek részére szolgáló takarmányok, a

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• azok a házi- és hobbiállatok, ame- lyek tartása engedélyhez kötött,

• az engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek,

• a biztosítási fedezetbe vonáskor

300 000 Ft egyedi beszerzési értéket meghaladó, a 2. alcsoportba (hobbi-, sport- és barkácseszközök) tartozó vagyontárgyak,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak”.

Korlátozások:

• a 2. pont szerinti alcsoportba (hobbi-, sport- és barkácseszközök) tartozó ingóságokra egy adott biztosítási eseménnyel kapcsolatban együttesen kifizetett szolgáltatási összeg nem haladhatja meg a háztartási ingósá- gok biztosítási összegének 30%-át,

• a 4. pont szerinti alcsoportba tartozó ingóságokra egy adott biztosítási eseménnyel kapcsolatban együttesen kifizetett szolgáltatási összeg nem haladhatja meg a háztartási ingósá- gok biztosítási összegének 5%-át.

4. Különleges ingóságok

Biztosított vagyontárgyak:

Mindazon ingóságok, amelyekre együt- tesen teljesülnek az alábbi feltételek:

• A szerződő tételes listát mellékelt a biztosítási ajánlathoz a vagyon-

• A vagyontárgy egyedi beszerzési értéke a biztosítási fedezetbe vonás- kor meghaladja a 300 000 Ft-ot.

• A vagyontárgy a Háztartási ingósá- gok 2. alcsoportjába (Hobbi-, sport- és barkács-eszközök) tartozik.1

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• az értékőrző és a vállalkozás eszközei vagyonkategóriába tartozó ingóságok

5. Szabadban tárolt vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgyak:

A kockázatviselés helyén használati jellegénél fogva szabadban lévő kerti bútor(ok), ideiglenes sátrak/árnyéko- lók, grillsütők, mobil kemence, kerti világítás, kutyaház, kerti zuhany, mobil jakuzzi, kerti öntözőrendszerek, kerti gyerekjátékok.

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

• a mobil jakuzzi lágy lemez vagy fólia burkolata,

• akkumulátoros gyermek járművek (különösen: kismotor, kisautó, traktor, roller),

• a „Háztartási ingóságok” és a „Külön- leges ingóságok” vagyonkategória- részben biztosítható vagyontárgyak.

VÁLLALKOZÁS ESZKÖZEI VAGYONKATEGÓRIA RÉSZEI

6. Gépek, berendezések, felszerelések

Biztosított vagyontárgyak:

• a biztosított ingatlanban a biztosított által folytatott vállalkozási tevékeny- ség gépei, berendezései, felszerelései,

• a biztosított ingatlanban eseti jel- leggel tárolt, a biztosított által a kockázatviselési helyen kívül folyta- tott vállalkozási tevékenység gépei, berendezései, felszerelései.

7. Áruk, készletek, termékek

Biztosított vagyontárgyak:

• a biztosított ingatlanban a biztosított által folytatott vállalkozási tevékeny- séghez kapcsolódó áruk, készletek, termékek, valamint a javításra átvett vagyontárgyak.

Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak:

A Vállalkozás eszközei vagyonkategó- ria részeinek esetében a kockázatvise- lésből kizárt vagyontárgyak:

• a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek fel- használásával készült használati tárgyak, az érmék, bélyegek és ezek gyűjteményei,

saját fogyasztásra szánt termények; tárgy pontos megnevezésével,

lábon álló növényi kultúrák.

szerződéskötéskori értékének megje- lölésével.

1 A „Hobbi-, sport- és barkácseszközök” körébe tartozó eszköz abban az esetben is kizárólag a vagyontárgy pontos megnevezésével, beszerzési évének, szerződéskötéskori értékének és gyártási számának tételes megjelölésével vonható fedezetbe, amennyiben az adott eszközt a biztosított munkaeszközként használja. (pl.: rendvédelmi szerv tagja vagy erdész által használt lőfegyver)

• a képzőművészeti alkotások, a valódi szőrmék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szőnyegek, gyűj- temények,

• haszonállatok,

• takarmányok, termények, lábon álló növényi kultúrák.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT

A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor.

A biztosítási összeget az alábbiak sze- rint kell meghatározni:

• összevontan: az „Ingóság” vagyon- csoporton belül az „Értékőrző”,

a „Háztartási” és a „Vállalkozás eszközei” vagyonkategória körébe tartozó ingóságokra – a különleges ingóságok kivételével – a vagyon- kategórián belüli vagyonkategória

részekre, valamint a Megújuló ener- gia rendszer elemeire, berende- zéseire meghatározott biztosítási összeggel,

• tételesen: az „Épület” vagyoncso- portba tartozó, a kötvényen külön- külön feltüntetett vagyontárgyakra, (pl.: főépület, melléképület), valamint a különleges ingóságok körébe tartozó vagyontárgyakra vagyon- tárgyanként megjelölt biztosítási összeggel.

A biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott biztosítási összegekkel is meg- köthető az „Épület” vagyoncsoport egyes vagyontárgyaira és a „Háztartási ingóságok” vagyonkategória-részre.

A biztosító a háztartási ingóságok kivételével nem ajánl meg biztosítási összeget az „Ingóság” vagyoncsoport részeire. Az ajánlottnál alacsonyabb biztosítási összeggel a szerződés nem jöhet létre.

MAX

EXTRA

KOMFORT

BIZTOSÍTÁSI CSOMAGOK ÁTTEKINTÉSE

Az Allianz Otthonom lakásbiztosítás három választható csomagban érhető el – Komfort, Extra és Max.

Az alábbiakban tájékoztatást adunk arról, hogy az Allianz Otthonom lakás- biztosítás egyes csomagjai alapján az Allianz mikor téríti meg az Ön kárát.

Kérjük, a Kiegészítő biztosításokra, a kockázatviselésből kizárt eseményekre és vagyontárgyakra, valamint a szol- gáltatás-korlátozásra vonatkozó részeket is olvassa el.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Max csomag fedezetet nyújt egyes olyan biztosítási események vonatkozásában is, melyek a Komfort és Extra csomagban kizárás- ként, szolgáltatás korlátozásként vannak megfogalmazva.

AZ ALLIANZ OTTHONOM LAKÁSBIZTOSÍTÁS HÁROM CSOMAGBAN ÉRHETŐ EL.

BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK

FEDEZETEK	KOMFORT	EXTRA	MAX	MIRE NYÚJT FEDEZETET?
ALAPKÁROK				Tűz, villámcsapás, robbanás, robbantás vagy idegen jármű ütközése miatti károkra
TERMÉSZETI KÁROK				Vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, árvíz, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása vagy idegen tárgyak rádőlése miatti károkra
ASSISTANCE BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK				Az assistance szolgáltatások vészhelyzet elhárításában nyújtanak azonnali segítséget, szervezés illetve gyors szerviz formájában, pl. vízvezetékszerelés, üvegezés, zárjavítás
FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS				A szerződő választása szerinti limitösszegen belül, a különös biztosítási feltételekben rögzítettek szerint nyújt fedezetet a biztosított által harmadik félnek okozott személyi sérüléses, valamint dologi (anyagi) károkra
BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSE				A kárenyhítési költségekre, a biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő egyéb költségekre (bontás, rom- és törmelékeltakarítás, elszállítás, tervezés és hatósági engedélyezés, helyreállítást követő egyszeri takarítás), valamint a biztosított ingatlan lakhatatlanná válása esetén az ideiglenes szálláshely bérleti díjának térítésére
VÍZKÁROK				Csőtörés, beázás, csővezetékek dugulása miatti károkra, elfolyt víz miatti veszteségre
ÜVEGTÖRÉS				Üvegezések (pl.: nyílászárók üvegezése, bútorüvegek, tükrök, kerámiai főzőlap, biztonsági üvegek) törése, repedése miatti károkra
BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS				Betöréses lopás vagy rablás miatt az épületben és/vagy ingóságokban keletkezett károkra (a vagyontárgyak ellopására, eltűnésére, illetve az eseménnyel kapcsolatos megrongálódásukra)
VANDALIZMUS				Az ismeretlen elkövető által okozott rongálásra (ideértve a külső felületek összefirkálását), az épülettartozékok vagy –berendezések eltulajdonítására
RÖVIDZÁRLAT ÉS INDUKCIÓ				Rövidzárlat és villámcsapás miatti túlfeszültség okozta károkra
FÖLDRENGÉS				Mindhárom csomag kiterjed a földrengés által okozott károkra

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Felhívjuk figyelmét, hogy a jelen pontban feltüntetett biztosítási ese- ményekre a biztosító fedezete az Ön által választott csomag függvényében terjed ki. E körben részletes leírást jelen Ügyfél-tájékoztató és Általános szer- ződési feltételek Biztosítási csomagok áttekintése pontja tartalmaz.

ALAPKÁROK

Tűzkár

Mit fedez a biztosítás?

• Az olyan égés által okozott kár, ame- lyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és ren- deltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka elle- nére, balesetszerűen jön létre.

• A kockázatviselés helyén kívül kelet- kezett tűzből eredő károsodások (pl. kormozódás, olvadás).

Komfort és az Extra csomag esetén a rendeltetésüknél fogva láng, hő és

elektromos áram hatásának kitett tár- gyakban keletkező tűzkár csak akkor biztosítási esemény, ha a tűz más tár- gyakra átterjedve azokat is felgyújtja, vagy hőhatás révén károsítja.

Mit nem fedez a biztosítás?

• vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi elváltozások;

• öngyulladásból, erjedésből, befülle- désből eredő hőhatás.

Villámcsapáskár

Mit fedez a biztosítás?

A biztosított vagyontárgyba közvetle- nül becsapódó, látható roncsolási nyo- mot hagyó villám által okozott kár.

TÉRÍTJÜK

A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK- BAN VILLÁM- CSAPÁS ÁLTAL OKOZOTT KÁROKAT.

Robbanás- és robbantáskár

Mit fedez a biztosítás?

A gázok vagy gőzök tágulásán ala- puló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel valamint nagy nyomással jár és kárt okoz.

Mit nem fedez a biztosítás?

• Komfort és Extra csomag esetén a légi járműtől eredő hangrobbanás,

• a televízió képernyőjének összerop- panása,

• vízmelegítőkben vízhiány miatt kelet- kezett robbanás jellegű meghibáso- dások,

• kizárólag magában a nyomástartó edényben keletkezett kár,

• nem zárt nyomástartó edényben keletkezett túlnyomásból eredő kár.

Idegen jármű ütközése által okozott kár

Mit fedez a biztosítás?

Idegen jármű ütközésével összefüggő, a jármű, annak alkatrésze vagy rako- mánya által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• nem térül az idegen jármű ütközése által okozott kár, ha a károkozó jármű a szerződő/biztosított tudo- másával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosítható vagyontárgyakban keletkezett károk.

TERMÉSZETI KÁROK

Viharkár

Mit fedez a biztosítás?

Az olyan légmozgás toló vagy szívó hatása által okozott kár, továbbiakban vihar2, amelynek sebessége

• Komfort és Extra csomag esetében eléri óránként az 54 kilométert (15m/s).

• Max csomag esetében az olyan lég- mozgás által okozott kár is, amelynek sebessége nem éri el az 54 kilométert (15m/s).

• Mindhárom csomag esetében a viharral egyidejűleg

– a vihar által megrongált tetőn,

– a nyílászárón (nyitva hagyotton is) keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár.

– A vihar által elsodort, ledöntött, leszakított és a biztosított vagyon- tárgyakhoz csapódott tárgyak által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a helyiségen belül keletkezett léghu- zat által okozott kár,

• az épületek üvegezésében keletke- zett kár (ide nem értve az előtetők üvegezését),

2 A légmozgás sebessége tekintetében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában – az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai az irányadók.

• a lábonálló növényi kultúrákban keletkezett kár;

• az építés, felújítás alatt álló épületek vihar által megrongált ideiglenes fedésén keresztül beömlő csapadék- víz által keletkezett kár.

Felhőszakadáskár

Mit fedez a biztosítás?

A felhőszakadásból származó és a sza- bályszerűen kialakított, karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége miatt összegyűlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntés- sel okozott kár.

Felhőszakadásnak minősül, ha a koc- kázatviselési helyen lehullott csapadék mennyiségéből számított átlagos inten- zitás3 mértéke elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t.

Max csomag esetében az ezalatti intenzitású csapadék okozta károk is térülnek.

Mit nem fedez a biztosítás?

• vizek okozta kiüregelődésből,

• alapok alatti talajsüllyedésből,

• a padozat alatti feltöltések ülepedé- séből

eredő kár,

• Komfort és Extra csomag esetén az épületek külső vakolatában, külső festésében,

• a lábonálló növényi kultúrákban keletkezett kár,

• a talajszint alatti padozatú helyi- ségek elöntése esetén az ingósá- gokban keletkezett kár, kivéve Max csomag esetében a használatuknál fogva, rendeltetésszerűen a pado- zaton tárolt ingóságok (pl. bútorok) kárai,

• a gombásodás, penészedés formájá- ban jelentkező kár.

Jégveréskár

Mit fedez a biztosítás?

• A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt keletkezett kár,

• Az épület állandó fedésében vagy a tetőtéri ablakokban a jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt kelet- kezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését),

• a lábon álló növényi kultúrákban keletkezett kár.

Hónyomáskár

Mit fedez a biztosítás?

• A hó és jég súlya vagy a lecsúszó hótö- meg sodró hatása miatt keletkezett kár.

• Az épület állandó fedésében vagy a tetőtéri ablakokban a fenti okok miatt keletkezett nyíláson keresztül bejutó csapadék által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a lábon álló növényi kultúrákban keletkezett kár.

Árvízkár

Mit fedez a biztosítás?

• A felszíni élővizek, és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, valamint

• az árvízvédelmi töltés tengelyétől 100 méteren belüli fakadó víz és átszivárgás

által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a hullámtéren és nyílt ártéren kelet- kezett kár,

• a talajvíz szintjének megemelkedése, a talajvíz mozgása által okozott kár,

• a belvíz miatti kár.

Földcsuszamláskár

Mit fedez a biztosítás?

A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irá- nyú elcsúszása által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• emberi tevékenység miatt történt földcsuszamlás,

• a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár,

• a támfal hiánya miatti kár, ha a támfal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosított

Kő- és földomláskár

Mit fedez a biztosítás?

A véletlenül, váratlanul, balesetsze- rűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• emberi tevékenység miatt történt omlás,

• a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár,

• a támfal hiánya miatti kár, ha a tám- fal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk.

Ismeretlen építmény, üreg beomlása által okozott kár

Mit fedez a biztosítás?

A szerződő vagy a biztosított által nem ismert és az építési dokumentációban nem szereplő, feltáratlan építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása miatt keletkezett kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• vizek okozta kiüregelődésből,

• alapok alatti talajsüllyedésből,

• a padozat alatti feltöltések ülepedé- séből,

• bányák föld alatti részének beomlásából eredő kár,

3 A csapadék intenzitás körében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában – az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai az irányadók.

vagyontárgyakban keletkezett károk.

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk.

Idegen tárgyak rádőlése által okozott kár

Mit fedez a biztosítás?

A kockázatviselés helyén kívüli, olyan vagyontárgy által rádőléssel okozott kár, mely vagyontárgy nem áll a bizto- sított tulajdonában, használatában.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNNYEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSE

Kárenyhítési költségek térítése

Mit fedez a biztosítás?

A biztosító a biztosítási összeg keretei között megtéríti a kárenyhítés költsé- geit, abban az esetben is, ha a káreny- hítés nem vezetett eredményre.

Kárenyhítésnek minősülnek különösen, de nem kizárólagosan az alábbi tevé- kenységek: tűzoltás, mentés, ideiglenes tetőépítés, aládúcolás.

Szolgáltatás korlátozások: Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének

Ideiglenes lakás bérleti díjának térítése

Mit fedez a biztosítás?

Ha a területileg illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig, megtéríti a biz- tosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díját is

legfeljebb 300 000 Ft-ig, azaz három- százezer forintig.

Egyéb költségek térítése

Mit fedez a biztosítás?

Az egyéb költségek térítése nem a szerződésben meghatározott biztosí- tási összeg keretében történik, hanem azon felül téríti meg a biztosító a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt, kárenyhítésnek nem minősülő

• bontás,

• rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,

• tervezés és hatósági engedélyezés,

• helyreállítást követő egyszeri takarítás. költségeit.

Szolgáltatás korlátozások:

Az 5%-os térítési határ valamennyi Egyéb költségre együttesen vonatkozik. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költségeket a biztosítási

VÍZKÁROK

Csőtöréskár

Mit fedez a biztosítás?

A kockázatviselés helyén

• a víz-, csatorna-, fűtési, hűtési és gőz- vezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákap- csolt háztartási gépek törése, repe- dése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gőz által, valamint

• a nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék vagy gőz által

okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a gombásodás, penészedés formájá- ban jelentkező károk,

• a függő és fekvő ereszcsatorna valamint az ezek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, vagy csat- lakozásának elmozdulása miatt az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában csa- padékvíz által okozott károk,

• Extra csomag esetén a hűtési, gáz- és a gőzvezetékek továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költsége,

• a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt, az adott kárt okozó ház- tartási gépek, berendezések és tartozékaik javításának/pótlásának költsége,

• a kiömlő folyadék vagy gőz értéke.

Szolgáltatás korlátozások/szolgálta- tás feltétele:

• a csőtörés felkutatásának és a felku- tatással okozott kár helyreállításának a költsége az épület külső falsíkján belül a technológiailag indokolt mér- tékig4, az épület külső falsíkján kívül legfeljebb 6 m hosszúságig,

• a kárt okozó víznyomó, belső csa- padékvíz-lefolyó és szennyvízle- folyó-vezeték pótlásának, cseréjének

költsége a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig4

• a kárt okozó fűtési vezeték pótlá- sának, cseréjének költségét a kár elhárításához szükséges és technoló- giailag indokolt mértékig4, de legfel- jebb hat méter hosszúságig

térül.

Dugulás miatti kár

Mit fedez a biztosítás?

A kockázatviselés helyén szennyvízcsa- torna-vezetékek dugulása által okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a csapadékvíz elvezető csatorna dugulásából eredő károk.

Szolgáltatás korlátozások:

• a dugulás helye felkutatásának és a felkutatással okozott kár helyreállítá- sának a költsége az épület külső fal- síkján belül a technológiailag indokolt mértékig4, az épület külső falsíkján kívül legfeljebb 6 m hosszúságig.

arányában téríti meg. összeg és a vagyontárgy értékének

arányában téríti meg.

4 Technológiailag indokolt mérték: a sérült elem legközelebbi csatlakozási pontjai közötti szakasz és szükséges szerelvényei.

Beázáskár

Mit fedez a biztosítás?

A kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz által okozott kár.

A beszivárgó csapadékvíz által okozott kár akkor biztosítási esemény, ha a biz- tosított épület

• tetőszigetelésének (vagy héjalásának) meghibásodása,

• panelhézag-tömítésének hiánya, elöregedése, illetve

• nyílászáróinak

– szigetelési meghibásodása, elöre- gedése,

– vízorr profiljának hiánya vagy kialakítási hibája

következtében keletkezett.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a talajvíz- vagy belvízkár,

• az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatti kár,

• az épületszerkezetek, nyílászárók, szige- telések, tetőfedések, bádogozások kivi- telezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatti károk a biztosítási eseményben felsoroltak kivételével,

• az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában csa- padékvíz által okozott kár,

• Extra csomag esetén az ajtó, ablak nyitva hagyása miatti kár,

• a meghibásodott, elöregedett szi-

Szolgáltatás feltétele:

Valamely helyiség csapadékvíz miatti ismételt beázása esetén a biztosító megtéríti a keletkezett vízkárt, ha a korábban beázott felületeket helyre- állították, valamint az előzménykárt okozó hibát szakember kijavította, és az újabb meghibásodás:

• Extra csomag esetén a javítás idő- pontjától számított egy éven túl,

• Max csomag esetén akár a javítás időpontjától számított egy éven belül, vagy azon túl

történt.

Elfolyt víz miatti veszteség

MEGTÉRÍTJÜK

A VÍZVEZETÉKEK CSŐTÖRÉSKÁRA MIATTI TÖBBLETVÍZDÍJAT.

Mit fedez a biztosítás?

A vízvezetékek csőtöréskára következ- tében a vezetékes víz elfolyása miatt

• a káresemény időszaka alatti

– átlagos vízfogyasztás,

– medencefeltöltésre felhasznált víz.

Szolgáltatás korlátozások/szolgálta- tás feltétele:

• Extra csomag esetén biztosítási idő- szakonként 1 alkalommal legfeljebb 50 000 Ft-ig, Max csomag esetén legfeljebb 200 000 Ft-ig térül.

• A szolgáltatás feltétele: 1 évre vissza- menőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása.

ÜVEGTÖRÉS

Alapüveg töréskára

Mit fedez a biztosítás?

A biztosított vagyontárgyak általános épületüvegezésében (lásd Biztosítási alapfogalmak) bármely okból, bal- esetszerűen bekövetkező törés- vagy repedéskár.

Mit nem fedez a biztosítás?

Az építés, felújítás5 alatt álló épületek biztosított üvegfelületeiben keletkezett kár.

Szolgáltatás korlátozások:

Alapüveg töréskár címén egy biztosí- tási időszakban kifizetett teljes biztosí- tási szolgáltatás összességében nem

haladhatja meg a biztosított épületek szumma biztosítási összegét.

Különleges üveg töréskára

Mit fedez a biztosítás?

• Az épületek, lakások szerkezetileg beépített az Alapüveg töréskár fede- zetbe nem tartozó üvegfelületeinek üvegezésében, üvegezést helyette- sítő polikarbonát felületeiben,

• bútorüvegezésekben, üvegasztalokban,

• üvegmosdókban, zuhanykabinok- ban, szaunaajtókban és ablakokban,

• tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjaiban, sütőajtó, kandalló üvegezésében,

• épületszerkezeti elemhez fixen, legalább 4 ponton rögzített vagy bútorba beépített tükörfelületekben,

• különálló, szilárd falazatú, épített medencék üveg vagy polikarbonát fedésében

balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• az építés, felújítás alatt álló épületek biztosított üvegfelületeiben keletke- zett kár,

• bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblet,

• a sérült üveget, tükröt magukban foglaló bútorok, keretek kárai,

• a név-, a reklám- és a cégtáblák, vala- mint ezek tartószerkezetének kárai,

getelés és fedési hibák helyreállítási költségei,

többletvízdíj felmerülése.

5 Felújításnak számít minden olyan általános javítási, építés, szerelési munka, amely az eredeti műszaki állapotot részben

• a gombásodás, penészedés formájá- ban jelentkező kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• elfolyt vízre eső csatornahasználati díj,

vagy egészben visszaállítja, vagy annak fejlesztését szolgálja, továbbá az olyan munkálatok, melyek során egyes szerke-

zetek, berendezések cseréjével, átalakításával javul az ingatlan használhatósága, esztétikai megjelenése. (Például lakás/ ház belső és külső tatarozása, parkettázás, festés, mázolás stb.)

• kizárólag a törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliák kárai,

• az üvegezést rögzítő és tartó szerke- zetek és ezek elektromos berendezé- seinek kárai,

• kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében keletkezett károk,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” üvegezésében keletkezett károk.

Szolgáltatás korlátozások: Különleges üveg töréskár címén a biztosító az ugyanazon biztosítási időszak alatt bekövetkezett károkat a biztosítási időszakra vonatkozó és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg.

BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS

Betöréses lopáskár

Mit fedez a biztosítás?

A biztosított ingóságokban betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüg- gésben okozott kár. A betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben:

• a biztosított épületek, építmények megrongálásával,

• a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezések, illetve épület- tartozékok megrongálásával, meg- semmisítésével, ellopásával

okozott kár.

Betöréses lopás: a lezárt helyiségbe

• dolog elleni erőszakkal, vagy

• hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem

a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy

• a helyiség rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a fel- használásával jogtalanul behatolva

elkövetett lopás.

Betöréses lopásnak minősül a lopás abban az esetben is, ha olyan nyitva hagyott nyílászárón keresztül törté- nik a behatolás, amelynek alsó éle a járószinttől vagy valamely bejutást megkönnyítő épülettől, épületrésztől, építménytől vagy épülettartozéktól mérve 3 méternél magasabban van.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával elkövetett lopás,

• ha behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve, ha a kulcshoz rablás vagy kifosztás útján jutottak,

• ha a vagyontárgyat olyan helyiség- ből lopták el, mely egyik vagyon- védelmi szintnek sem felel meg.

(V. fejezet Betörésvédelmi szintek és összeghatárok)

Szolgáltatás korlátozások/szolgálta- tás feltétele:

A szolgáltatás feltétele:

• a rendőrségi feljelentés.

A biztosított ingóságok betöréses lopáskára a 6.C. pontban meghatá- rozottak szerint térül (1. sz. táblázat

A káridőponti védettségtől függő szol- gáltatási limitösszegek).

A betöréses lopással vagy annak kísér- letével összefüggésben az „Épület” vagyoncsoportba tartozó biztosított vagyontárgyakban okozott rongálási kár, az „Épület” vagyoncsoport biztosí- tási összege 1%-ának megfelelő érték- határig, de legfeljebb 1 000 000 Ft-ig, azaz egymillió forintig térül.

Rabláskár

Mit fedez a biztosítás?

A biztosított vagyontárgyakban rablás- sal okozott kár.

Rablás:

• ha az elkövető a biztosított vagyon- tárgyat úgy szerzi vagy tartja meg, hogy a biztosított ellen erőszakot illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan vagy védekezésre képte- len állapotba helyezi.

Mit nem fedez a biztosítás?

Nem minősül rablásnak

• ha a biztosított úgy kerül öntudatlan vagy védekezésre képtelen álla- potba, hogy önként alkoholt illetve kábító hatású készítményt fogyaszt,

• ha a kockázatviselés helyén nyitva hagyott nyílászárón besurrant tolvaj a vagyontárgy megszerzése vagy megtartása végett erőszakot illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Szolgáltatás feltétele:

• a rendőrségi feljelentés.

VANDALIZMUS

Épület-lopáskár

Mit fedez a biztosítás?

• A biztosított épület oldalfalához, tető- zetéhez a talajszinttől 3 m-nél maga- sabban szilárdan rögzített, és az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy valamely melléképületről, építményről, beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető vagyontárgyat ellopják,

• a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített vagyontárgyat úgy lopják el, hogy a tettes a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erő- szakkal vagy hamis kulcs használatával

– nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült esz- közzel –, de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatol be, illetve jut ki,

• a biztosított telken az előírásoknak és szabványoknak megfelelően rög- zített, a „Megújuló energiarendszer” vagyoncsoportba tartozó vagyontár- gyakat, valamint hőszivattyút, szél- turbinát ellopják.

Vandalizmuskár

Mit fedez a biztosítás?

• A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések,

• a kerítések, kapuk, kapunyitó rend- szerek, kaputelefon-rendszer kültéri egységei,

ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

MAX

II. VAGYONBIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

• a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek,

• a légkondicionálók,

• a „Megújuló energiarendszer” vagyoncsoportba tartozó vagyon- tárgyak, valamint hőszivattyú, szél- turbina

ismeretlen elkövető által történő meg- rongálása.

Mit nem fedez a biztosítás?

• másik biztosítási esemény alapján téríthető rongálási kár,

• kizárólag esztétikai kár.

Graffiti-kár

Mit fedez a biztosítás?

A biztosított épület külső határoló fala- zatán vagy burkolatain összefestéssel, összefirkálással okozott kár.

Mit nem fedez a biztosítás?

• másik biztosítási esemény alapján téríthető rongálási kár,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” graffiti-kárai.

A Vandalizmus fedezet biztosítási ese- ményeire az alábbi Szolgáltatás korlá- tozások és feltételek vonatkoznak:

A szolgáltatás feltétele (a Graffiti-kár kivételével):

• a rendőrségi feljelentés.

A biztosító a „Vandalizmus” fedezet körében biztosítási időszakonként

az „Épület” vagyoncsoport biztosítási összegének 1%-ának megfelelő, de

legfeljebb 1 000 000 Ft-ig, azaz egymil- lió forintig terjedő limitet alkalmaz.

Graffiti kár esetén a károsodott falaza- tok újrafestésének, vagy a burkolatok letisztításának költsége a járdaszinttől számított 3 m magasságig térül.

RÖVIDZÁRLAT ÉS INDUKCIÓ

Rövidzárlat által okozott kár

Mit fedez a biztosítás?

Elektromos vezetékek érintkezése miatt bekövetkező áramerősség növekedés, mely károsítja a biztosított vagyontár- gyakat.

Mit nem fedez a biztosítás?

• a rendeltetésüknél fogva elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező rövidzárlatkár csak akkor biztosítási esemény, ha a rövidzár- lat következtében más biztosított vagyontárgyak is károsodnak,

• a „Szabadban tárolt vagyontárgyak” vagyonkategóriában biztosítható vagyontárgyakban rövidzárlat által okozott károk.

Villámcsapás indukciós hatása miatti kár

Mit fedez a biztosítás?

A villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mágneses térerősség- változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által okozott kár.

FÖLDRENGÉS

Földrengéskár

Mit fedez a biztosítás?

Az EMS skála (Európai Makro- szeizmikus Skála) V. fokozatát elérő földrengés által okozott kár.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, az egyes tulajdo- nosok a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak az Épület vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak káraival kapcso- latos szolgáltatásra.

6.B. A térítési összegek meghatározásának alapelvei

6.B.1. Új értéken térítés

A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, ha az a sérült részek pótlásával, javításá- val nem állítható helyre, vagy a javítás (helyreállítás) várható költsége meg- haladná a vagyontárgy káridőponti

új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét. A káridőponti új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyon- tárgy káridőponti felépítésének vagy beszerzésének általános forgalmi adó nélküli átlagos költsége, az Általános biztosítási feltételek 11.B.b/3. pontban foglalt eltérésekkel.

6.B.2. „Vállalkozás” vagyonkategórián belül, az „Áruk, készletek, termékek” vagyonkategória-rész tekintetében a biztosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek esetében pedig az előállítási költséget téríti meg.

6.B.3. Javítási (helyreállítási) költség térítése

Ha a sérült részek pótlása és javítása lehetséges, és a javítás (helyreállítás) várható költsége nem haladná meg a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének, vagy beszerzésének költségét, úgy a biztosító a javításnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adó nélküli átlagos költségét téríti meg, az Általános biztosítási feltételek

11.B.b/3. pontban foglalt eltérésekkel.

6.B.4. A biztosító a szolgáltatás össze- géből levonja a felhasználható marad- ványok értékét, ha azért térít új értéken, mert a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépíté- sének vagy beszerzésének költségét.

6.B.5 A biztosítási összeg a biztosítási szol- gáltatás kifizetett összegével nem csökken.

6.B.6. A biztosító kizárólag akkor téríti meg a helyiség egész felületének tech- nológiailag indokolt helyreállítási költ- ségét, ha a helyiség

• mennyezetének vagy egyik oldalfalá- nak a festése, tapétázása vagy mázo- lása legalább 40%-ban károsodott,

• mennyezetének és legalább egyik oldal- falának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodott.

6.B.7. Ha a károsodott vagyontárgy tech- nológiai váltás miatt csak korszerűbb megoldással javítható, melyből eredően a vagyontárgy eredeti műszaki paramé- tereihez képest korszerűbbé válik, akkor

a biztosító az ebből eredő értéknöveke- dést a szolgáltatási összegből levonja.

6.B.8. Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyreállítása az időközben megváltozott hatósági előírás, szabvány vagy Európai Uniós követelmények miatt nem végezhető el annak eredeti állapo- tára, akkor a biztosítási összegen belül az előírások változása miatti többletköltsé- get legfeljebb az adott vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeg 10 százalé- káig téríti meg a biztosító.

6.B.9. A biztosító a károsodott ingó- sághoz jellemzőiben legközelebb álló ingóságnak a hazai piacon alkalma- zott áraiból kalkulált átlagos beszer- zési ára alapján határozza meg az újra beszerzési értéket, amennyiben:

• a károsodott ingóság a 6.B.1. pont- ban foglaltak szerint nem minősül javíthatónak, de az adott vagyon- tárgy a hazai kereskedelemben nem kapható, vagy

• a károsodott ingóság a 6.B.3. pont- ban foglaltak szerint javíthatónak minősül, de – az eredetivel meg- egyező alkatrész, elem hazai kereske- delmi hiánya, vagy technológia váltás miatt – javítással nem állítható helyre.

Ugyanilyen módon határozza meg a biztosító a káridőponti értéket abban az esetben, ha a károsodott ingóság:

a) nem a biztosított tulajdonában áll,

b) a „Gépek, berendezések, felszere- lések” vagyonkategória-részbe tar- tozik és értéke 50%-osnál nagyobb mértékben leírt, vagy

c) az „Áruk, készletek, termékek” vagyonkategória-részbe tartozó javí- tásra átvett vagyontárgy, vagy nem új áru, készlet, termék.

6.B.10. A biztosító nem téríti meg a biztosított objektumban folytatott tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalko- zás során, az azzal összefüggésben keletkezett károkat.

6.B.11. A biztosító biztosítási esemé- nyenként legfeljebb 100 000 forintig viseli a kockázatot a biztosítottnak

a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén magán viselt, biztosítási fedezettel bíró ruházatára és értéktárgyaira.

6.B.12. A biztosító biztosítási esemé- nyenként 100 000 forintig téríti meg a

6.B.9. pontban meghatározott értéken a kockázatviselés helyén kívül, de a kockázatviselési helyként megjelölt lakással egy fedélszék (egy teherhordó szerkezetű tető) alatt található közös helyiségekben tárolt és biztosított

• háztartási ingóságokban bekövetke- zett tűz és elemi károkat,

• fix tárgyhoz U-lakattal, lánc-lakat kombinációjú zárral vagy egyéb minősített kerékpárzárral rögzített kerékpárokban bekövetkezett betö- réses lopáskárokat.

6.B.13. A biztosító biztosítási eseményen- ként legfeljebb 100 000 forintig téríti meg a biztosított „Szabadban tárolt vagyontárgyak” eltulajdonításából eredő károkat, valamint az azokban keletkezett

betöréses lopáskárokat, amennyiben az eltulajdonítás a kockázatviselési helyen lévő zárt helyiségből történik, függetle- nül a tárolásra szolgáló helyiség káridő- ponti védettségi szintjétől.

6.C. A betöréses lopással kapcsolatos szolgáltatás különös szabályai

A szolgáltatási limitösszegeket az 1. sz. táblázat tartalmazza.

A táblázatban meghatározott limit összegek 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító, ha

• az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodás és

6.C.2. A betöréses lopással kapcsolatos szolgáltatás különös szabályai otthon folytatott vállalkozási tevékenység eszközeinek biztosítása esetén

„Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet” vagyonkategória-részben biztosított vagyontárgyainak tárolási előírásai

Mobil vagy rögzített lemezkazettában, pénztárgépben

100 000 Ft-ig

Pénzkészletekre vonatkozó előírások

6.C.1. A betöréses lopással okozott és

biztosítási eseménynek minősülő károkat a biztosító biztosítási eseményenként

• a biztosítási esemény időpontjában

a biztosított az ingatlant nem hasz- nálta életvitelszerűen.

100 000 Ft felett,

legfeljebb 1 000 000 Ft-ig

Mabisz által a megfelelő értékhatárra6 bevizsgált és ajánlott (minősített), előírásszerűen rögzített (telepített) lemez-, illetve páncélszekrényben

• a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül,

• a károsodott vagyonkategóriára, illetve a vagyonkategórián belüli vagyonkategória részre vonatkozó részlimitösszegig

téríti meg a kötvényen feltüntetett biz- tosítási összeg erejéig.

1. sz. táblázat

A káridőponti védettségi szint meghatá- rozása a behatolás helye és módszere alapján történik. A védettségi szint megha- tározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a káresemény bekövetkezésének időpontjá- ban nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni. A Mabisz hatályos ajánlásrendsze- rének összefoglalója és tájékoztató dokumentumai – Betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltéte-

lei (ajánlás) – a Mabisz honlapján (www.mabisz.hu) érhetők el.

Az otthon folytatott vállalkozás

„Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme

a fenti táblázatban meghatározott teljes kártérítési és részlimitösszegek 50%-áig nyújt szolgáltatást, de az

„Áruk, készletek, termékek” vagyonka- tegória-részben, illetve „Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme és pénzkészlet” vagyonkategória-részben biztosított vagyontárgyakra az időszakos üze- meltetési időn kívül nem nyújt szolgál- tatást.


Káridőponti védettségi szint	Szolgáltatási limit (Ft)	Szolgáltatási részlimit (Ft)
		Értékőrző ingóságok	Háztartási ingóságok	Különleges ingóságok	Gépek, berendezések, felszerelések	Áruk, készletek, termékek
		Értékőrző ingóságok		vagyonkategória-rész
1. védettségi szint	400 000	100 000	200 000	100 000	120 000	80 000

A káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegek

2. védettségi szint vagy

és pénzkészlet” vagyonkategória-rész- ben biztosított készpénzére, ha a kár- időponti védettség

• az 1. védettségi szintnek felel meg,

szolgáltatás nem nyújtható

• a 2. védettségi szintnek vagy az 1. védettségi szint + elektronikai jelző- rendszer védelmi szintnek felel meg,

6.D. Önrészesedés

Szolgáltatás önrészesedéssel létrejött Vagyonbiztosítás alapján:

Ha a biztosító önrészesedéssel kötött Vagyonbiztosítás alapján nyújt szol- gáltatást, a 6.B-C pontok alapján

1. védettségi szint +

3. védettségi szint vagy

2. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer

10 000 000

1 000 000

3 000 000

2 000 000

6 000 000

4 000 000

elektronikai jelzőrendszer

4. védettségi szint vagy

3. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer

2 000 000 500 000 1 000 000 500 000 500 000 500 000

20 000 000 3 000 000 9 000 000 4 000 000 20 000 000 10 000 000

legfeljebb 100 000 Ft szolgáltatás nyújtható a limitösszegen belül.

Az időszakos tartózkodás célját szolgáló lakóépületben keletkezett betöréseslopás-kár esetén a biztosító

megállapított térítési összegből kár- eseményenként levonja a kötvényben meghatározott összegű önrészese- dést.

4. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer

50 000 000

10 000 000

20 000 000

8 000 000

30 000 000

20 000 000

6 Az értékhatárok az A és G fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolókat fúrás- és nyitásérzékelővel ellátják, és bekötik az elektronikai jelzőrendszerbe.

BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

Ebben a fejezetben tájékoztatjuk az általános és épülettulajdonosi felelősség- biztosításra vonatkozó különös biztosítási feltételekről.

III. A FELELŐSSÉG-

1. BIZTOSÍTOTT, KÁROSULT, SÉRELMET SZENVEDETT FÉL

Biztosított

A biztosított azonos a II. 1. pontban meghatározott biztosítottal.

A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult, sérelmet szenvedett fél követelését ő egyenlítette ki.

Károsult

Az a személy, akinek vagyonában a biztosítási esemény kapcsán károsodás következett be.

Sérelmet szenvedett fél

Az a természetes személy, aki személyi- ségi jogának megsértése miatt sérelem- díjra jogosult. Jelen felelősségbiztosítás szempontjából kizárólag a személy- sérüléses kár minősül olyan biztosítási eseménynek, mellyel kapcsolatban a biztosító sérelemdíjat térít.

Dologi kár

Valamely tárgy megsemmisülése, hasz- nálhatatlanná válása vagy megsérü- lése miatt bekövetkezett vagyoni kár.

egy biztosított okozott, és amelyért egy biztosított köteles helytállni.

Személysérüléses kár

Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelem.

Szerződésen kívül okozott kár

Az a kár, amelyet a biztosítottal szerződé- ses jogviszonyban nem álló személynek vagy a biztosítottal szerződéses kapcso- latban állóknak az adott szerződésen kívül okoztak. Jelen felelősségbiztosítás szempontjából a társasház/szövetkezeti ház és a lakóközösség egyes tagjai között a társasházi törvény és a lakásszövetke- zeti törvény alapján létrejött jogviszony nem minősül szerződésnek.

2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

A felelősségbiztosítás a kockázatviselés ideje alatt okozott és bekövetkezett felelősségi károkra terjed ki.

A biztosító a felelősségbiztosítás keretében az EGT területén okozott és bekövetkezett felelősségi károkra

A Felelősségbiztosítás különös biztosí- tási feltételeiben (a továbbiakban: fele- lősségbiztosítási különös feltételek) nem szabályozott kérdésekre a Vagyonbizto- sítási különös feltételek és az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak.

A Felelősségbiztosítási különös feltéte- leknek a Vagyonbiztosítási különös fel- tételektől eltérő rendelkezése esetén a Felelősségbiztosítási különös feltételek az irányadók.

Felelősségi kár

A felelősségbiztosítás feltételeinek alkal- mazásában a felelősségi kár a dologi kár és a személysérüléses kár együttesen.

Sorozatkár

A felelősségbiztosítás keretében alkal- mazandó fogalom, melynek jelentése: több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő káresemény, amelyet

viseli a kockázatot. A biztosítási esemé- nyekre vonatkozó szabályok (jelen feje- zet 4. pontja) a területi hatályt érintő további rendelkezéseket tartalmaznak.

A felelősségi kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biztosított károkozó/ jogsértő magatartást tanúsított.

Amennyiben a károkozás mulasztás- sal valósult meg, úgy a károkozás

időpontja az a nap, amelyen az elmu- lasztott cselekményt még a kár bekö- vetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

A felelősségi kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a felelős- ségi kár bekövetkezett a károsultnál/ sérelmet szenvedett félnél, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a felelősségi kárt a biztosított vagy a károsult/sérelmet szenvedett fél először észlelte, vagy kellő gondosság- gal észlelhette volna.

3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG (ÉVES LIMIT)

3.1. A biztosító a biztosítási esemény- nek minősülő felelősségi károkat, vala- mint az ilyen károk érvényesítésével összefüggésben a károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerülő költ- ségeket – biztosítási időszakonként – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegig (éves limit) téríti meg. A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

3.2. A szerződéskötéskori, továbbá a felelősségbiztosítási éves limitet is érintő átdolgozás esetén az átdolgozást köve- tően választható biztosítási összeg (éves limit) az Alap limit választása esetén 10 millió forint, míg az Emelt limit válasz- tása esetén 30 millió forint.

A fenti biztosítási összeg (éves limit) az általános felelősségbiztosításra és

az épülettulajdonosi felelősségbiztosí- tásra külön-külön vonatkozik.

Ha több károsult/sérelmet szenvedett fél együttes felelősségi kára megha- ladja a biztosítási összeget, akkor a biztosító az okozott felelősségi kár ará- nyában nyújt térítést a károsultaknak/ sérelmet szenvedett feleknek.

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Mit fedez a biztosítás?

Az alább megjelölt helyeken szer- ződésen kívül okozott dologi károk, amelyekért a biztosított – az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezett- séggel tartozik és/vagy személysérü- léses károk, amelyekért a biztosított

– az alábbi minőségében – a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj fizetésére köteles.

Általános felelősségbiztosítás:

a) az Európai Gazdasági Térség orszá- gaiban, továbbá Andorra, Monaco, San Marino, Svájc és Vatikán területén oko- zott és bekövetkezett károk esetén, mint

• belátási képességgel nem rendel- kező vagy korlátozott belátási képes- ségű személyek gondozója,

• emberi erővel hajtott, vagy elektromos meghajtású rokkantjármű használója,

• közúti közlekedési balesetet előidéző gyalogos,

• szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet végző személy (a gépi meghajtású sporteszközök, vala- mint a kerékpár használat kivételével),

• kerékpár vagy egyéb, járműnek nem minősülő kerekes sporteszköz hasz- nálója, amelyet emberi erő hajt és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti,

• házi- és hobbiállat tartója.

b) a kockázatviselés helyén okozott és bekövetkezett károk esetén, mint

lőfegyver vagy egyéb önvédelmi céllal alkalmazott eszköz használója.

Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás: Magyarország területén okozott és bekövetkezett károk esetén, mint

• a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója,

• kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó.

Mit nem fedez a biztosítás?

Az Általános és az Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás esetében:

• a biztosított házi- és hobbiállatai által növényi kultúrákban okozott kár,

• a biztosított házi- és hobbiálla- tai által előidézett veszélyhelyzet

miatt – közvetlen fizikai kapcsolat lét- rejötte nélkül – bekövetkezett kár,

• jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár,

• gépjármű-felelősségbiztosítás, mun- káltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás-felelősségbiztosí- tás alapján téríthető kár,

• a biztosítottak illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár,

• a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,

• keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevé- kenység végzése során okozott kár,

• a biztosított által motoros jármű üzemben-tartójaként okozott kár,

• a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek,

• a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződés- ben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,

• a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,

• elmaradt haszonból, elmaradt jöve- delemből eredő igények.

Szolgáltatás lakóközösség* és bérle- mény esetén

Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás alapján:

• Bérlemény esetén megtéríti a bizto- sító azokat a tűz, robbanás okozta, illetve vezetékekből és azok szerel- vényeiből kiáramló víz vagy gőz által okozott, a bérleti szerződés keretébe tartozó károkat is, amelyek miatt a bérbeadó kártérítési igényt érvénye- sít a bérlővel szemben.

• A lakóközösség által tulajdonosi minőségben okozott felelősségi károkat

◾ társasház esetén a biztosított ingatlannak a tulajdoni lapon szereplő közös tulajdoni hányada arányában;

◾ lakásszövetkezet esetén a bizto- sított ingatlan és a lakásszövet- kezetben lévő összes ingatlan számának arányában

téríti meg a biztosító.

* Lakóközösségnek minősülnek a tár- sasházak és a lakásszövetkezetek, ahol:

Társasház

Az a fennálló vagy építés alatt álló lakóépület vagy nem lakás céljára szolgáló épület, amelyet a társashá- zakról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alapító okirat alapján az ingatlan-nyilvántartás társasházként nyilvántartásba vett (társas irodaépü- let, társas üdülő, társasgarázs stb.).

Lakóépület és nem lakás céljára szol- gáló épület: a társasházakról szóló törvény szerinti fogalom.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

5.1. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési köte- lezettsége – a biztosítási események számától függetlenül- nem haladhatja meg a felelősségi kár okozásának időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vonatkozó éves limitet. Ha

a biztosítási időszak alatt bekövet- kezett biztosítási események alapján teljesített kifizetések miatt a biztosítási időszakra vonatkozó éves limitből még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint a kár/sérelemdíj összege, e kisebb összeg erejéig áll helyt a biztosító.

Lakásszövetkezet

A lakásépítő és -fenntartó (nyugdíjas- házi, üdülő-, személygépkocsi-tároló) szövetkezetek, melyekben

a) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyi- ségek, a központi berendezések és a ház felügyelői lakás a szövetke- zet tulajdonában vannak, vagy

b) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyisé- gek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában vannak, és a tagokat csak használati jog illeti meg.

A biztosító szolgáltatása a Ptk. szerinti sérelemdíjra is kiterjed a szerződő által választott biztosítási összegen (éves limiten) belül.

A biztosító a szolgáltatási összeget a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek fizeti ki, a károsult/sérelmet szenvedett fél azonban – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvénye- sítheti.

Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél a biztosítóval szemben annak bírósági

megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás/személyiségi jog megsértése időpontjában a károsult kárára/a sérelmet szenvedett fél sze- mélyiségi jogának sérelmére fennállt-e.

5.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani az alábbi dokumentumokat:

• a biztosított felelősségének elisme- réséről, részleges elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló részletes, az elismerés vagy el nem ismerés indokait is tartalmazó nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,

• a biztosított nyilatkozatát arra vonat- kozóan, hogy a kártérítési/sérelemdíj iránti igényt előterjesztő személy a biztosított hozzátartozójának minő- sül-e,

• ha a károsult nem természetes sze- mély, a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e tulajdoni hányaddal a károsult tekin- tetében,

• ha a biztosított a kárt/sérelemdíjat már megtérítette, az önkéntes tel- jesítést és annak összegét igazoló okiratokat,

• a károsult/sérelmet szenvedett fél által érvényesített kártérítési igényt és az igény alátámasztására az általa csatolt dokumentumokat,

• a bekövetkezett dologi kár és/vagy sérelem mértékét igazoló dokumen- tumokat (pl. számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások),

• a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a károsodás

helyreállítása esetén a helyreállítás költségét igazoló számlát,

• a károsult áfa visszatérítésre vonat- kozó nyilatkozatát beleértve az adó- szám közlését is,

• a felsoroltakon kívül a biztosított/ károsult/sérelmet szenvedett fél

a bizonyítás általános szabályai sze- rint más módon is jogosult a károk, költségek és a sérelem igazolására.

5.3. A biztosított és a károsult/sérelmet szenvedett fél egyezsége

A károsult/sérelmet szenvedett fél igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése, és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosító- val szemben csak akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájá- rult, vagy azt tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél köve- telésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilván- valóan megalapozott. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval

szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvi- seletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító a biztosítottal kötött megállapodás alapján jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, mely esetben a képviselettel felmerülő költségek – legfeljebb a biztosítási összegig – a biztosítót terhelik.

5.4. A járadék tőkésítésének és a tőke- érték megállapításának szabályai

5.4.1. Járadékfizetési kötelezettség ese- tén mind a biztosító, mind a szerződő, mind a károsult/sérelmet szenvedett fél kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösz- szegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szer- ződő, mind pedig a károsult/sérelmet szenvedett fél elfogadja.

5.4.2. A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől, a jogosult életkorá- tól és a szerződésben rögzített biztosí- tási összeg mértékétől.

5.5. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása nem mente- síti a biztosítót a szolgáltatási kötele- zettsége alól a károsulttal, sérelmet szenvedett féllel szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtéríté- sét követelheti a biztosítottól, ha az a felelősségi kárt jogellenesen és szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Súlyos gondatlanságnak minősül jelen felelősségbiztosítás szempontjából különösen, ha

a) a felelősségi kár a biztosított- nak 2,5 ezrelék véralkoholszintet,

illetve 1,26 mg/l légalkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt

állapotával közvetlen okozati össze- függésben keletkezett,

b) a károkozás/sérelem okozása enge- délyhez kötött tevékenység enge- dély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,

c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban megha- tározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a felelősségi kár ezzel összefüg- gésben keletkezett,

d) a biztosított a felelősségi kárt a tevékenységre vonatkozó előírások kirívóan súlyos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,

e) a felelősségi kárt a biztosított a kármegelőzési, kárenyhítési kötele- zettség súlyos megsértésével okozta, vagy a felelősségi kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek veszélyére figyelmeztette, és az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

5.6. Elévülés

A felelősségbiztosításból eredő igé- nyek a felelősségi kárnak, illetve a kárigénynek/sérelemdíj iránti igénynek a biztosítottal való közlésétől illetve

a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 1 év alatt évülnek el. Az írásbeli felszólí- tás az elévülési időt nem szakítja meg.

IV. AZ ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

Ebben a fejezetben feltételek és az Általános biztosítási fel-

Vészhelyzetnek minősül az az ese- mény, mely a kockázatviselés helyén lévő ingatlan épületszerkezeteinek, épületberendezéseinek meghibáso- dása, vagy balesetszerűen bekövetke- zett fizikai károsodása következtében sürgős beavatkozást igényel a további károk és/vagy a balesetveszély megelőzése érdekében, amennyi-

ben az adott vészhelyzet a biztosító Assistance szolgáltatásával elhárít- ható.

Vészhelyzetnek minősülnek a fentieken túlmenően egyes tételesen meghatáro- zott élethelyzetek is, melyek előre nem

esetében ezen átalakítással összefüg- gésben keletkeznek.

3.2. Nem terjed ki a biztosítás továbbá

• a vészhelyzet elhárítását követően esetlegesen felmerülő helyreállítási költségekre;

• a biztosított ingatlanban tartott ingó- ságokban bekövetkező károkra;

• arra a veszélyhelyzetre, melynek elhárítását a biztosított a jelen biz- tosítás kockázatviselési kezdetét megelőzően kötött más biztosítási szerződés alapján igényelheti.

4. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI A

tájékoztatjuk az Assistance

biztosításra vonatkozó különös feltételekről.

A szolgáltatásokat a biztosító megbízása alapján az AWP P&C S.A., Niederlassung für Österreich, Hietzinger Kai 101-105

A-1130 Wien (továbbiakban: szolgáltató) nyújtja, mely a szolgáltatások teljesítésé- hez – az okmányokkal és bankkártyákkal kapcsolatos költségtérítést kivéve – szer- ződött vállalkozásokat vesz igénybe.

Az Assistance biztosítás vészhelyzet elhárítására szolgál a 2. pontban felso- rolt esetekben, az eredeti állapot vissza- állítására nem nyújt fedezetet.

Az Assistance biztosítás különös bizto- sítási feltételeiben nem szabályozott kérdésekre a Vagyonbiztosítási különös

tételek vonatkoznak.

Az Assistance biztosítási különös feltéte- leknek a Vagyonbiztosítási különös fel- tételektől eltérő rendelkezései esetén az Assistance biztosítási különös feltételek az irányadók.

1. BIZTOSÍTOTT

A biztosított azonos a II. 1. pontban meghatározott biztosítottal.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK (KÁRESEMÉNYEK)

A jelen Assistance biztosítás értelmé- ben biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén bekövetkező vészhelyzet. A biztosító szolgáltatá- sát megalapozó egyes vészhelyzetek

meghatározását az alább felsorolt biz- tosítási események, valamint a szolgál- tatásokról szóló 6. pont tartalmazza:

látható okból, véletlenül, váratlanul következnek be, és sürgős beavatkozást igényelnek a kockázatviselés helyén bekövetkező esetleges károk, hátrányos következmények megelőzésében.

A biztosító telefonos ügyfélszolgálata dönt arról, hogy a biztosított által a biz- tosítási esemény bejelentésekor közölt információk és a jelen különös biztosítási feltételek alapján a bekövetkezett ese- mény vészhelyzetnek minősül-e.

3. BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK, KÖLTSÉGEK

Az Általános biztosítási feltételekben és a Vagyonbiztosítási különös feltételek- ben felsorolt kizárások az alábbiakkal egészülnek ki:

3.1. A biztosítás nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek hatósági engedély nélkül átalakított ingatlan

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR ÉS A BIZTOSÍTÓ, ILLETVE A SZOLGÁLTATÓ KÁRBEJELENTÉST KÖVETŐ INTÉZKEDÉSE

A biztosított köteles a biztosítási ese- ményt haladéktalanul, de legfeljebb a tudomásra jutástól számított 24 órán belül telefonon bejelenteni a biztosító 0-24 óráig hívható telefonos ügyfél- szolgálatán, a +36 (1/20/30/70)

421-1-421 telefonszámokon.

Az igénybe vehető szolgáltatások-

ról – a biztosítási feltételek alapján – a telefonos ügyfélszolgálat dönt.

Ha a biztosított(ak) a kárbejelentés alkal- mával még nem ismert körülmények miatt a későbbiekben további kapcso- lódó szolgáltatást igényel(nek), a telefo- nos ügyfélszolgálat engedélyét ehhez is kérni kell. A biztosító az Assistance bizto- sítás alapján nem téríti meg az előzetes bejelentés és jóváhagyás nélkül igénybe vett szolgáltatások költségét.

A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító szolgáltatásainak igénybevé- teléhez a következő információkat kell megadni:

• a kötvényen megjelölt kockázatvise- lési helyet,

• a biztosított elérhetőségét,

• a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontját,

• a biztosítási esemény leírását,

• az igényelt szolgáltatást,

• lakhatatlanná válás esetén a szállást igénylő személyek adatait (név, anyja neve, születési időpont, lakcím).

Téves információadás esetén a bizto- sító helyszínre érkező közreműködője a szolgáltatást megtagadhatja, ha a helyszíni körülmények nem egyeznek a kárbejelentésben foglaltakkal.

A téves információadásból eredő több- letköltség a biztosítottat terheli.

A biztosító jogosult ellenőrizni a kárbe- jelentésben foglaltakat és a szolgálta- tások igénybevételének indokoltságát.

Ha a bejelentett adatok alapján a biz- tosított jogosult a szolgáltatásra, annak megkezdéséről a szolgáltató SMS-ben, vagy telefonon értesíti a kárbejelentést követő 1 órán belül. Ha a szolgáltatás nyújtása bármely okból akadályba ütközik, akkor a szolgáltató telefonon megkeresi a biztosítottat.

Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosítót nem ter- heli felelősség a biztosítottat ért azon

hátrányért, ami abból keletkezett, hogy a szerződőtől nem kapott tájékoz- tatást a szerződés alapján rá háruló kötelezettségekről és az őt megillető jogokról.

5. KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A felek a biztosítási esemény bejelenté- sekor megállapodhatnak a biztosított kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben.

A biztosított köteles a biztosítóval vagy az általa megbízott közreműködővel tör- tént egyeztetésnek megfelelően eljárni (pl. a szolgáltatót a biztosítási esemény helyszínén megvárni, a bejutást biztosí- tani, vagy a lefoglalt szállást elfoglalni). Amennyiben ezen kötelezettségeit nem teljesíti, e mulasztás a Vagyonbiztosítás alapján is a kárenyhítési kötelezettség megszegésének minősül.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

A biztosító a biztosítási esemény hely- színére irányítja megbízott közreműkö- dőjét a vészhelyzet elhárítása céljából. Az assistance szolgáltatás igénybevé- tele során, amennyiben a szerződő és a biztosított személye megegyezik – a szolgáltatás megszervezése és zök- kenőmentes nyújtása érdekében – a biztosító, illetve a szolgáltató a szerző-

dővel az általa megadott mobiltelefon- számon tartja a kapcsolatot.

A biztosítási szolgáltatás a vészhelyzet elhárításához szükséges munkadíjra és kiszállási költségre terjed ki.

A biztosító a következő szolgáltatáso- kat – az Öko-szerviz szolgáltatás kivé- telével – káreseményenként az alábbi értékhatárokig nyújtja. Az Öko-szervíz szolgáltatás esetében az értékhatár a biztosítási időszakra vonatkozik.

Amennyiben közreműködő által vég- zett vészelhárítás költsége meghaladja az adott biztosítási eseményhez tar- tozó limit összegét, úgy az azon felüli összeg a biztosítottat terheli.

A közreműködő által kiállított kész- pénzes számlát a biztosított köteles kifizetni, melyet a biztosító utóbb visz- szafizet, amennyiben az a Vagyonbiz- tosítás alapján téríthető.

A biztosító/szolgáltató jogosult ellen- őrizni a szolgáltatás igénybevételéről kiállított bizonylatok, számlák tartal- mát és valódiságát.

6.1. A szolgáltatások és azok érték- határa

Vízvezeték szerelés

A kockázatviselés helyén lévő ingatlan víz-, csatorna, fűtési, hűtési és gőzveze- tékeinek, továbbá ezek tartozékainak, szerelvényeinek törése, repedése, kilyu- kadása, dugulása miatt bekövetkező vészhelyzet esetén a hiba helyének feltá- rása és a meghibásodás elhárítása.

A hőellátásnak a fűtéscső károsodása miatti szünetelése csak a fűtési időszak- ban minősül biztosítási eseménynek.

Szolgáltatás korlátozás/limit:

32 000 Ft/biztosítási esemény

Üvegezés

A kötvényen feltüntetett főépület külső nyílászáróinak bármely típusú üvege- zésében balesetszerűen bekövetkező vagy betöréses lopás illetve annak kísérlete következtében bekövetkező károsodása miatti vészhelyzet esetén a nyílászáró üvegezésének pótlása, vagy a nyílás átmeneti befedése.

Vészhelyzetnek minősül, ha a fenti okokból a külső hőmérséklet vagy a külső időjárási viszonyok közvetlenül veszélyeztetik az ingatlanban tartóz- kodók egészségét, az ott található ingóságokat, vagy a betört ablaküveg miatt fennáll az illetéktelen behatolás közvetlen veszélye.

Szolgáltatás korlátozás/limit:

22 000 Ft/biztosítási esemény

Tetőfedés

A kötvényen feltüntetett főépület tetőzetének balesetszerű károsodása, kilyukadása miatti vészhelyzet esetén a tető javítása vagy ideiglenes fedése.

Vészhelyzetnek minősül, ha a megsérült fedésen keresztül az épületbe bejutó csapadékvíz veszélyezteti a lakhatósá- got és a biztosított ingóságokat. A biz- tosító kizárólag a Vagyonbiztosításban biztosított főépület tulajdonosának tulajdonában álló tetőzet károsodása esetén nyújt Assistance szolgáltatást.

Szolgáltatás korlátozás/limit:

65 000 Ft/biztosítási esemény

Zárszerelés

A zár javítása vagy indokolt eset- ben cseréje abban az esetben, ha a

Vagyonbiztosításban biztosított főépü- let bejárati ajtó kulcsának elvesztése, eltörése vagy a zár megrongálódása (pl. betöréses lopás miatt) következ- tében a biztosított nem tud az ingat- lanba be- vagy onnan kijutni.

Szolgáltatás korlátozás/limit:

16 000 Ft/biztosítási esemény

Szálláshely szolgáltatás

Legfeljebb 3 éjszakára átmeneti szál- láshely nyújtása a biztosított részére, amennyiben a kötvényen feltüntetett biztosított főépület a Vagyonbiztosítás

5. pontjában felsorolt biztosítási ese- mények következtében vagy az épü- letszerkezetek súlyos károsodása miatt lakhatatlanná válik.

Szolgáltatás korlátozás/limit:

73 000 Ft/biztosítási esemény

Öko-szerviz

A biztosított tulajdonában álló, a Vagyonbiztosításban biztosított főépület

• fűtését és/vagy melegvíz ellátását szolgáló hőszivattyú, napkollektor és ezek rendszerelemeinek, illetve

• áramellátását biztosító napelem és ezek rendszerelemeinek

meghibásodása, megrongálódása ese- tén a helyszíni javítás megszervezése és térítése.

Szolgáltatás korlátozás/limit:

32 000 Ft/biztosítási időszak

Okmány- és bankkártya védelem A biztosított személyes okmányainak (személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél, jogosítvány, TAJ-kártya, adó-

kártya) pótlása (újraigénylése) kapcsán felmerülő költségek, valamint bank- és hitelkártyái letiltási díjának térítése

a biztosított által benyújtott számla alapján, amennyiben a fenti okmányok, illetve bank- vagy hitelkártyák a jelen Assistance biztosításban meghatározott vészhelyzetnek minősülő biztosítási ese- mények miatt használhatatlanná válnak.

Szolgáltatás korlátozás/limit:

9 500 Ft/biztosítási esemény

6.2. A vészhelyzet elhárítását követően esetlegesen felmerülő helyreállítási költségeket a Vagyonbiztosítás különös feltételei szerint téríti meg a biztosító.

A közreműködő készpénzes számlát állít ki,

a) a felmerült többletköltségről, ha a vészhelyzet elhárítási költségek meghaladják az egyes Assistance

biztosítási eseményekre meghatá- rozott értékhatárt,

b) a felmerült többletköltségről, ha a közreműködővel olyan munkát is elvégeztet a biztosított, amelyre a biztosítási fedezet nem terjed ki,

c) az elvégzett munka költségéről, ha a helyszíni szemle alapján a vész- helyzet nem állapítható meg, és a biztosított ennek közlését követően is kéri a szolgáltatást.

7. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

Amennyiben a biztosított által igényelt szolgáltatást gátló helyi körülmények miatt a biztosító/szolgáltató nem tudja a megbízott közreműködővel a vészhely- zetet elhárítani, a biztosított és a biztosító telefonos egyeztetése során engedé- lyezett külső közreműködők költségét a biztosított köteles kiegyenlíteni, majd a külső közreműködő által kiállított tételes számlát és a kifizetés igazolását a bizto- sító/szolgáltató részére megküldeni.

Figyelem!

A biztosító előzetes hozzájárulásával igénybe vett szolgáltatások költsé- geit igazoló dokumentumo(ka)t, vagy azok másolatát a biztosított köteles megőrizni abban az esetben, ha azok olyan szolgáltatáshoz kapcsolódnak, amely költségeinek megtérítését a biz- tosítótól kéri.

A biztosított valamennyi dokumentum eredeti példányát a szolgáltatótól telefonon kapott kárszámmal ellátott, lezárt borítékban köteles eljuttatni a szolgáltató alábbi címére:

AWP P&C S.A., Niederlassung für Österreich

Magyarországi Fióktelepe,

2040 Budaörs, Szabadság út 117. ORCO Business Park, B. ép. 4. em.

Amennyiben a biztosított költségei megtérítését kéri a biztosítótól, úgy az

általa megküldött eredeti dokumen- tumokkal együtt köteles bejelenteni azt a bankszámlaszámot is, amelyre a biztosító pénzbeli szolgáltatását kéri. A biztosító a szolgáltatás iránti

igény elbírálásához szükséges igazoló dokumentumok beérkezésétől számí- tott 30 napon belül teljesíti a költségek visszatérítését.

8 AZ ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS MEGHIÚSULÁSA

Az Assistance szolgáltatás meghiúsul, ha a vészhelyzet a biztosítóval vagy a szolgáltatóval való kapcsolatfelvételt, illetve a munkavégzést gátló rendkívüli körülmények (vis maior, illetve a szol- gáltatást nyújtón kívül álló okok) miatt sem saját, sem külső közreműködővel nem hárítható el.

V. BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK

• továbbá az MSZ EN 356:2000 szab- vány szerinti P1A jelölésű biztonsági üvegek.

3. védettségi szint

• Falazatok, födémek, tetőszerke- zetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 12 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazaté-

falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemez biztosítja,

– kiemelés, valamint befeszítés ellen védett.

Az ajtók zárását

• 2 db egymástól min. 30 cm-re elhe- lyezett, törésvédetten szerelt bizton- sági zár, vagy

• 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten sze- relt biztonsági zár végzi.

Jelen fejezet tartalmazza a

mechanikai és elektronikai vagyonvédelmi rendszerek elemeit védettségi szintenként, az értékőrző vagyonkategória tárolási szabályait és az összeghatárokat.

BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK

A. MECHANIKAI VÉDETTSÉGI SZINTEK

1. védettségi szint:

Megfelel az 1. védettségi szintnek az a lezárt helyiség, amelyet határoló- szerkezetei (tető is) a jogosulatlan idegen személyek behatolásától és az elmozdítástól egyaránt megóvnak.

2. védettségi szint

• Falazatok, födémek, tetőszerke- zetek: a biztosított vagyontárgyak

elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kis- méretű téglából készült falazatéval.

• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászá- rónként legalább 5 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

• Bejárati ajtók, garázsajtók: zárá- sukat 2 db biztonsági zár vagy 1 db törés ellen védetten szerelt bizton- sági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit retesz- húzás elleni védelemmel kell ellátni.

Megfelelnek a 2. védettségi szint elő- írásainak az alábbiak is:

• a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szendvicsszerkezet,

• az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,

• az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsajtó, ha más mecha- nikai védelemmel nincsen felszerelve,

val.

• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászá- rónként legalább 5 mm vastag.

Ha valamely nyílászáró alsó éle a jár- daszinttől

– 3 méternél alacsonyabban van,

– 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást,

akkor üvegfelületét vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekin- tetében erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üveg- szerkezet ellenállóképességével.

• Bejárati ajtók, garázsajtók:

– fém- vagy legalább 25 mm vastag tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű,

– fa tokozat esetén a zár reteszva- sak fogadását megerősített, a

A törés elleni védelmet nehézfémből készült zárcímerrel, szintezőfémmel vagy rozettával kell biztosítani, és a törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélységének legalább 14 mm-nek kell lennie.

Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zár- szekrény magasságának.

Az ajtólap és a tok közötti záráspon- tosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásol- hatja.

Az ajtólapokat minimum 3 db dió- pánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgó- pánttal – rögzítették a tokhoz.

A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyaj- tók reteszeit reteszhúzás elleni védelem- mel kell ellátni. Megfelel a 3. védettségi szint előírásainak a legalább 12 cm vastagságú, három vagy több rétegű szendvicsszerkezet is. A 3. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan nyí- lászárók is, amelyekre a Mabisz „részle- ges mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) adott.

A 3. védettségi szint előírásainak meg- felelnek a Mabisz által ajánlott MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P2A (A1-es) és P3A (A2-es) biztonsági üvegek.

4. védettségi szint

• Falazatok, födémek, tetőszerke- zetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 38 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.

• Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászá- rónként legalább 6 mm vastag.

Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

• 3 méternél alacsonyabban van, vagy

• 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor a következő műszaki-technikai feltéte- leknek kell maradéktalanul megfelelni:

– az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldalvilágítók teljes felü- letét minimum 12 mm átmérőjű köracélból készült és maximum

100x300 mm-es osztású – vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárd- ságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerelhető le,

– a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosszúság eseté- ben egymástól legfeljebb 300 mm távolságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílás- záró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható,

– falba rögzítés esetén a falazókörmök keresztmetszetének legalább azo- nosnak kell lennie a rács anyagának keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzítési) mélység tégla- falban 150 mm, betonban 100 mm.

– A rács helyettesítésére megfe- lelnek az áttörésbiztos, réte- gelt – minimum P6B fokozatú

(B1-es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos védettséget nyújtó, a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) üvegszer- kezetek. A rács helyettesítésére alkalmas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a Mabisztól

„teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) kapott.

– Az ablakok tok és keretszerke- zetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebb- nek – de legalább egyenértékű- nek – kell lenni az üvegszerkezet ellenállóképességével.

– Bejárati ajtók, garázsajtók: a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) szerkezetek.

Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő műszaki-technikai feltéte- leknek kell maradéktalanul megfelelnie:

• az ajtólap fém- vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerke- zetű. A fémszerkezetű ajtó lapja leg- alább 2 mm vastagságú vaslemezzel van borítva,

• fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását megerősített, a falszerke- zethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemez biztosítja,

• az ajtólap kiemelés, befeszítés ellen védve van,

• az ajtólap és a tok közötti záráspon- tosság oldalanként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm,

• az ajtólapokat minimum 3 db dió- pánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgó- pánttal – rögzítették a tokhoz,

• a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást,

• a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t,

• a zártest és a zárbetét fúrás, finom- nyitás és letörés ellen védve van,

• a kétszárnyú bejárati ajtók és erkély- ajtók reteszei reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva,

• bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan

fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának,

A 4. védettségi szint elemeként elfo- gadhatók olyan szerkezetek is, ame- lyekre a Mabisz „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régeb- ben minősítést) adott.

B. ELEKTRONIKAI JELZŐRENDSZER

A riasztóközpont a védett téren belül van elhelyezve, burkolata szabotázsvédett, min. 1 mm lágyacél vagy azzal egyenér- tékű szilárdságú anyagból készült.

Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az illetéktelen személyek behatolását jelző elemek kombinációit kell telepíteni. A behatolást jelző elemek minimális kombinációi a következők:

• mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzé- kelő (reed), vagy

• mozgásérzékelő és akusztikus üveg- törés-érzékelő.

A behatolást jelző elemek kombiná- cióin túl az elektronikai jelzőrendszer- hez szükséges még legalább

• 1 db, célszerűen a kívülről legjob- ban látható helyre telepített, akku- mulátoros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászóeszköz nélkül ne lehessen leszerelni,

• telefonos, illetve rádiós kezelőegy- ség(ek) vagy GSM/GPRS-kommuni- kátorral ellátott riasztóközpont,

• a riasztóközpont olyan távfelügye- lethez van csatlakoztatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől számított max. 15 percen belüli kivo- nulást.

Ha a területen nincs saját kivonuló szolgálattal rendelkező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefonon) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.

Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak termé- szetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatla- kozás nélkül (csak helyi riasztásként) működik.

A fenti minimális kritériumokat meg- haladó elektronikai jelzőrendszer kiépítését egyedi elbírálás alapján, szolgáltatásnöveléssel veheti figye- lembe a biztosító.

AZ ÉRTÉKŐRZŐ VAGYONKATEGÓRIA TÁROLÁSI SZABÁLYAI

• A „Nemesfémek, drágakő, bélyeg, érme, pénzkészlet” vagyonkategória- részbe tartozó vagyontárgyak

1 000 000 Ft értékhatárig tetszőleges módon, az ezen értéket meghaladó vagyontárgyak csak a Mabisz által

a megfelelő értékhatárra7 ajánlott lemez- vagy páncélszekrényben tárolhatók.

• A „Műalkotások, szőrme, szőnyeg, gyűjtemény” vagyonkategória- részbe tartozó vagyontárgyak érték- határra tekintet nélkül tetszőleges módon tárolhatók.

A páncélszekrényekre vonatkozó elő- írások:

A lemez- vagy páncélszekrényt a Mabisz előírásai szerint kell telepíteni.

ÖSSZEGHATÁROK ÉS SZOLGÁLTATÁS BETÖRÉSES LOPÁSSAL OKOZOTT KÁROK ESETÉN

A betöréses lopással okozott és bizto- sítási eseménynek minősülő károkat a biztosító káreseményenként

• a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül,

• a károsodott vagyoncsoportra, illetve a vagyoncsoporton belüli vagyonkategória részekre vonatkozó részlimitösszegig téríti meg a kötvé- nyen feltüntetett biztosítási összeg erejéig.

A káridőponti védettségtől függő szol- gáltatási limitösszegek a Vagyonbiz- tosítási különös feltételek 6.C. pontja alatt találhatók.

7 Az értékhatárok A-G fokozat között megduplázódnak, ha az értéktárolót fúrás- és nyitásérzékelővel látják el és bekötik az elektronikai jelzőrendszerbe.

Általános záradékok
ETE	Allianz Otthonom lakásbiztosítás, Allianz Ügyfélportál szerződéssel rendelkezik.
EMA	A biztosító a vonatkozó jogszabályok alapján, az Allianz általános szerződési feltételének megfelelően, a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást vagy nyilatkozatot (beleértve különösen a indexértesítő levél, kötvény, számla/ számviteli bizonylat megküldését) elektronikus úton (e-mail-ben), fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küldi. A biztosító nem vállal felelősséget a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért.
HUI	A biztosító az Allianz általános szerződési feltételének megfelelően a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást, vagy nyilatkozatot postai úton küldi meg a szerződő részére.
DJT	A szerződés díjfizetése Díjnet rendszeren keresztül történik.
TMK	A biztosítási szerződésre a szerződő által választott időtartamú tartamkedvezmény vonatkozik. A tartamkedvezmény részletes szabályai az Általános Szerződési Feltételekben találhatók.
KPK	Közbeszerzési pályázat keretében megnyert szerződés.
V00	A szerződés az általános feltételek alapján jött létre.
VIR	Az ajánlat felvétele nem a kockázatviselés helyén történt.
VAC	Akciós biztosítási szerződés.
VKI	A szerződő nyilatkozata alapján a Háztartási ingóságok vagyonkategória tekintetében nem minősül(nek) kockázatviselési helynek a melléképület(ek) és a tároló(k).
MTS	Jelen biztosítási szerződés a szerződő által választott Max csomag keretében többletszolgáltatást tartalmaz, mely azt jelenti, hogy az Általános szerződési feltételekben meghatározott bizonyos kizárások, szolgáltatás korlátozások nem, vagy eltérő feltételekkel alkalmazandóak a Komfort és az Extra csomaghoz képest. A részletes szabályok az Általános szerződési feltételekben találhatóak.

VI. SZERZŐDÉSES ZÁRADÉKOK

Az Ön Allianz Otthonom lakásbiztosítási szerződéséhez kapcsolódó záradékokat az ajánlat és a kötvény tartalmazza, amelyek az következők lehetnek:

Kockázatelbírálás alapján alkalmazható záradékok
VBE	A jelen otthonbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre, mely a betöréseslopás-kockázatra a szerződési feltételekben meghatározottól eltérő szolgáltatási limiteket tartalmaz.
VEG	A jelen otthonbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre.

Engedményezésre, zálogjog bejegyzésre vonatkozó záradékok
VJE	Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal, mint engedményezővel kötött szerződésben (illetve az engedményező csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatására.
VJZ	A biztosított ingatlant jelzálogjog terheli.
ZLG	A biztosított Zálogkötelezetti nyilatkozatában foglaltak szerint a vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosítási összegen/ biztosítási szolgáltatáson a nyilatkozatban megjelölt zálogjogosult hitelintézetet – a biztosított vagyontárgyra megkötött hitel- és zálogszerződésre tekintettel – a Ptk 5:104. § alapján törvényi zálogjog illeti meg.

TMK ZÁRADÉK

Tartamkedvezmény az Allianz Ottho- nom lakásbiztosítás szerződéshez

1. A tartamkedvezmény

A szerződő a tartamkedvezmény kere- tében vállalja, hogy az Allianz Ottho- nom lakásbiztosítás szerződés az általa választott időtartamon belül (3, 4 vagy 5 évig) nem szűnik meg szerződő általi felmondás vagy díjnemfizetés miatt, míg a biztosító ugyanezen tartamked- vezmény keretében a szerződés díjából a szerződő által vállalt időtartamtól függő kedvezményt nyújt.

A tartamkedvezmény összegét a bizto- sító úgy határozza meg, hogy az adott szerződésre vonatkozó pótdíjak, illetve

– a tartamkedvezményen kívüli – egyéb kedvezmények 7.1.1. pont szerinti alkal- mazásával kiszámított díjra vetíti a tar- tamkedvezményt.

A szerződő a tartamkedvezményt az Allianz Otthonom lakásbiztosítás

szerződés megkötésével egyidejűleg, vagy a már hatályos Allianz Otthonom lakásbiztosítás szerződésére vonatko- zóan is választhatja.

2. Tartamkedvezmény periódus

A tartamkedvezmény periódus a szer- ződő által választott 3, 4 vagy 5 éves időszakot jelenti.

A szerződő által választott tartamked- vezmény periódust a kötvény tartal- mazza.

3. A tartamkedvezmény kezdete

3.1. Az Allianz Otthonom lakásbiztosí- tás szerződés megkötésekor választott tartamkedvezmény esetén a tartam- kedvezmény kezdete egybeesik a koc- kázatviselés kezdetével.

3.2. A már hatályos Allianz Otthonom lakásbiztosítás szerződéshez utólag választott tartamkedvezmény esetén a tartamkedvezmény kezdete a szerződő által megjelölt jövőbeni időpont lehet, mely időpont nem lehet későbbi, mint az Allianz Otthonom lakásbiztosítás biztosítási szerződésnek a tartamked- vezmény választást követő biztosítási évfordulója. Amennyiben a szerződő nem jelöl meg ilyen időpontot, úgy

a tartamkedvezmény az azt követő napon kezdődik, amikor a tartamked- vezmény igénylés a biztosítóhoz beér- kezik.

3.3. A tartamkedvezmény kezdetét a kötvény tartalmazza.

4. A tartamkedvezmény vége

4.1. A tartamkedvezmény véget ér a tartamkedvezmény periódus lejár- tával. A tartamkedvezmény vége minden esetben egybeesik az Allianz Otthonom lakásbiztosítás biztosítási szerződés biztosítási évfordulójával.

4.2. A biztosító a tartamkedvezmény végét a szerződő által választott tar- tamkedvezmény periódus alapján határozza meg.

4.2.1. Amennyiben a szerződő által a szerződéskötéssel egyidejűleg válasz- tott tartamkedvezmény kezdete egy- beesik a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biz- tosítási évforduló lesz, amelyen a tar- tamkedvezmény kezdetétől számított tartamkedvezmény periódus letelik.

4.2.2. Amennyiben az Allianz Otthonom lakásbiztosítás szerződés kötésével egyidejűleg választott tar- tamkedvezmény esetén a szerződő által választott tartamkedvezmény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a tartamkedvezmény kezde- tét követő első biztosítási évforduló napjától számított tartamkedvezmény periódus letelik.

4.2.3. Amennyiben a már hatályos Allianz Otthonom lakásbiztosítás szer- ződéshez utólag választott tartam- kedvezmény esetén a szerződő által választott tartamkedvezmény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordu- lóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a 3, 4 vagy 5 éves tartamkedvezmény periódus esetén a tartamkedvezmény kezdetét megelőző biztosítási évfordu- lótól számított periódus letelik.

4.3. A tartamkedvezmény végét a köt- vény tartalmazza.

5. A tartamkedvezmény megújulása

A tartamkedvezmény a választott tartamkedvezmény periódus lejáratát követően változatlan feltételekkel, így azonos tartamkedvezmény periódus- sal és azonos mértékű kedvezménnyel automatikusan megújul, amennyiben a szerződő

• nem kezdeményezi a tartamked- vezmény periódus időtartamának megváltoztatását a jelen záradék 6. pontja szerint, vagy

• nem kéri a tartamkedvezmény meg- szüntetését a jelen záradék 7. pontja szerint.

6. A tartamkedvezmény periódus időtartamának megváltoztatása

A szerződő a tartamkedvezmény periódus időtartamának megváltoz- tatására irányuló szándékát a tartam- kedvezmény periódusának lejárta előtt legkésőbb 30 nappal közölheti a biztosítóval, mely esetben a lejáratot követően megújuló tartamkedvezmény periódusa és a kapcsolódó tartam- kedvezmény mértéke a szerződő által választottak szerint módosul. A szer-

ződő a módosítás hatályba lépésétől kezdődően a biztosítás díját a módosí- tott tartamkedvezmény szerint köteles megfizetni.

7. Tartamkedvezmény megszüntetése a szerződés megszüntetése nélkül

A szerződő a tartamkedvezmény megszüntetésére irányuló szándékát a tartamkedvezmény periódusának lejárta előtt legkésőbb 30 nappal közölheti a biztosítóval, mely esetben

a tartamkedvezmény az adott tartam- kedvezmény periódus utolsó napján, a biztosítási évfordulóval megszűnik. Ezt követően a szerződő a tartamkedvez- mény nélkül számított biztosítási díjat köteles megfizetni.

8. A szerződés megszűnése a tartamkedvezmény alatt és ennek következményei

Amennyiben a szerződés a szerződő által választott tartamkedvezmény periódus lejárta előtt a szerződő általi felmondással, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, úgy a szerződő a biztosító által nyújtott tartamkedvezményt elve- szíti.

Ebben az esetben a szerződő a szer- ződés megszűnését követően köteles a biztosító által a megszűnt szerződésre tartamkedvezmény címén nyújtott díj- kedvezmény összegét a biztosító felhí- vására megfizetni.

A biztosító a visszakövetelt tartamked- vezmény összegét arra a biztosítási időszakra vonatkozó díjelőírásban érvényesíti, amely időszakon belül a szerződés megszűnt.

MTS ZÁRADÉK

Többletszolgáltatás záradék az Alli- anz Otthonom lakásbiztosítás Max csomagjához

Minden Max csomagban megkötött Allianz Otthonom lakásbiztosítási szerződés jelen záradékkal egészül

ki, mellyel a II. Vagyonbiztosítási fede- zetek különös biztosítási feltételek, 5. Biztosítási események pontjában meg- határozott egyes biztosítási események és azok kizárásai, szolgáltatás feltételei az alábbiak szerint módosulnak:

• tűzkár esetén a rendeltetésüknél fogva lángnak, hőnek, elektromos áram hatásának kitett vagyontárgyakban keletkező tűzkárokat abban az esetben is megtéríti a biztosító, ha a tűz más vagyontárgyakra nem terjed tovább,

• robbanás- és robbantáskár esetén, megtéríti a biztosító a légijárműtől eredő hangrobbanás által okozott károkat,

• viharkárnak minősülnek az óránként 54 km sebességet el nem érő szél, légmozgás által okozott károk is,

• felhőszakadáskár esetében megtéríti a biztosító

– az olyan károkat, amelyeket a koc- kázatviselési helyen lehullott olyan csapadék okozott, amely átlagos intenzitásának mértéke nem érte le a 0,75 mm/perc értéket, vagy a 24 óra alatt a 30 mm-t,

– az épületek külső vakolatában, külső festésében keletkezett károkat,

– a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése következ- tében a használatuknál fogva

rendeltetésszerűen a padozaton tárolt ingóságokban (pl. bútorok- ban) keletkezett károkat,

• csőtöréskár esetében megtéríti a biz- tosító a hűtési, gáz és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költségét,

• beázás kár esetén megtéríti a biztosító

– a nyitva hagyott ajtó, ablak miatti beázás károkat biztosítási idősza- konként egy alkalommal,

– valamely helyiség csapadékvíz miatti ismételt beázása esetén, ha a korábban beázott felületet helyre- állították, valamint az előzménykárt okozó hibát szakember kijavította, a

biztosító akkor is téríti a keletkezett vízkárt, ha a javítás igazolt időpont- ját követő egy éven belül történt az újabb meghibásodás,

• elfolyt víz miatti veszteség biztosítási időszakonként egy alkalommal leg- feljebb 200 000 Ft-ig térül,

• vandalizmuskár esetén a biztosító megtéríti a kaputelefon kültéri egysé- geinek megrongálása miatt a beltéri egységekben keletkezett károkat.

Max csomag kötésekor az 5. Biztosítási események egyéb, jelen záradékban nem érintett pontjai/meghatározásai változatlanul érvényesek.

VII. BIZTOSÍTÁSI

E-TERMÉK

E megoldására, anyagára, készültségi

FOGALMAK

Ebben a fejezetben a dokumentumban használt, biztosítással kapcsolatos szakkifejezések közérthető megfogalmazását találja.

A

Elektronikus ügyintézésen alapuló Allianz Otthonom lakásbiztosítás szerződés.

A szerződés kizárólag az alábbi együt- tes feltételek fennállása esetén minősül e-terméknek:

• a szerződő és a díjfizető megegyezik,

• a díjfizetés módja bankkártya, banki átutalás, lehívás,

• a díjfizetés gyakorisága éves, féléves vagy negyedéves,

fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre, és amelyekre a biztosító kockázat- viselése – külön díj nélkül – az épületbiz- tosítás megkötésével kiterjed.

ÉPÜLET

Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezetei- vel helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevé- kenység, avagy rendszeres munkavég- zés, illetve tárolás céljából.

ÁLTALÁNOS ÉPÜLETÜVEGEZÉS

Általános épületüvegezésnek minősül- nek az épületek, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerkeze- tileg beépített ajtóinak, ablakainak üvegfelületei, valamint a folyosói, lép- csőházi, erkély- és lodzsa-üvegezése, továbbá a felsorolt üvegfelületeket, illetve üvegezést helyettesítő polikar- bonát felületei.

Nem minősül általános épületüvege- zésnek:

• a 8 mm vastagságot meghaladó síküveg,

• a 3 nm táblaméretet meghaladó üvegfelület, üvegezés, valamint vas- tagságuktól és méretüktől függetle- nül

• az üvegtetők, üvegfödémek, üveghá- zak, meleg- és hidegágyak, kiraka- tok, kirakatszekrények,

• a festett, csiszolt, savmaratott, homokfúvott, metszett, ólom vagy rézbetétes üvegek,

• név- és cégtáblák,

• a tükörfelületek,

• a törésvédő, fényvédő és vagyonvé- delmi fóliák,

• a biztonsági üvegek,

• a kopolitüvegek,

B

• az üvegezést rögzítő- és tartószerke- zetek, valamint elektromos berende- zések.

BALESETSZERŰ ESEMÉNY

Előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt bekö- vetkező esemény.

sára alkalmas mobiltelefonszámot adott meg, továbbá

• a szerződő elfogadta az Ügyfélpor- tál általános szerződési feltételeit.

Az e-termék fennállása alatt a fent meghatározott e-mail cím és mobiltele- fonszám módosítható, de nem törölhető.

ÉLETVITELSZERŰ A HASZNÁLAT

Életvitelszerű az ingatlan használat, ha a biztosított

• aktív dolgozóként onnan indul mun- kába és munka után oda tér haza,

• passzív dolgozó (pl. gyesen lévő, munkanélküli) vagy nyugdíjas sze- mély esetében a pihenésre, alvásra fordított idejét ott tölti.

ÉPÍTMÉNY

Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként a kockázatviselési helyre szállított, rendeltetésére, szerkezeti

ÉPÜLETBERENDEZÉSEK, ÉPÜLETTARTOZÉ- KOK

Az épület vagy építmény rendeltetés- szerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szük- séges műszaki és technológiai beren- dezések, szerelvények.

Ide tartoznak különösen az alábbiak:

• az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berende- zések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előte- tők; padló- és falcsatornák (szerelőjá- ratok), rögzített padló-, fal-, födém és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyeze- tek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy

működtetésű nyílászárók a vezérlő/ működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozé- kaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),

• beépített szekrények – rendeltetésük- től és a beépítés idejétől függetlenül

–, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátá- sára építettek be, és amelyek károso- dás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),

• az épület elektromos ellátására szol- gáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezések- kel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellő- zőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberen- dezések, beépített porszívó és tarto- zékai, bojler, vízmelegítő és szauna, központi szünetmentes tápegység;

• az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyo- máscsökkentőkkel és beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok);

• az épület hideg-, meleg-,

szenny- és csapadékvízellátását/ elvezetését, fűtését, valamint tűz- oltást szolgáló vezetékrendsze- rek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozóberendezésekkel,

szerelvényekkel, szivattyúkkal; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tartozékokkal; egészségügyi beren- dezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel;

• felvonók, gépi működtetésű szintkü- lönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezé- sek;

• riasztó- és megfigyelőrendszerek / központok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektroni- kai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések,

• hőszivattyúk, szélturbinák.

Nem tartoznak ebbe a körbe az ener- gia megtakarítást eredményező beren- dezések, felszerelések, így például az esővíz hasznosítást alkalmazó beren- dezések, napkollektorok, napelemek, geotermikus kutak és berendezéseik, szélerőművek, illetve éjszakai melegvíz előállítást végző berendezések, fűtés- optimalizálást segítő berendezések, rekuperátorok (hővisszanyerő szellőz- tető készülék), épületen kívüli egységei és vezetékei az épület határoló falaza- tán belüli csatlakozásig.

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG (EGT) ORSZÁGAI

• az Európai Unió tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Fran- ciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelor- szág, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia,

Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia,

G

• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam: Izland, Liechtenstein, Norvégia.

GÉPJÁRMŰ-TARTOZÉK

• a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gumigarnitúra, valamint a hozzátar- tozó felnigarnitúra (gépjárművenként legfeljebb 1-1 készlet),

• a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékai,

• a biztonsági gyermekülés (gépjármű- venként legfeljebb 4 darab),

• a hólánc,

• a tetőcsomag- és síbox-tartó (gépjár- művenként legfeljebb 1-1 darab),

• a síléc- és snowboard-tartó (gépjár- művenként legfeljebb 2-2 darab)

H

• a gépjárműre szerelhető kerékpártartó (gépjárművenként legfeljebb 4 kerék- pár szállítására alkalmas kivitelben).

HÁZIÁLLAT

Hasznáért vagy más értékelt tulajdon- ságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok:

Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk), juh, kecske, sertés, szar- vasmarha, kutya, macska, ló.

HELYISÉG

A térnek minden oldalról épületszerke- zetekkel határolt része.

HOBBIÁLLAT

Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazdasági

haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.

HOBBI-, SPORT- ÉS BARKÁCSESZKÖZÖK

A háztartás viteléhez nem szükséges, kedvtelési (nem jövedelemszerzési) célú ingóságok, különösen, de nem kizáróla- gosan sporteszközök, játékok, hangszerek, barkácsszerszámok és gépek, fotóoptikai eszközök (pl. távcső, fényképezőgépek, mikroszkópok), modellek és makettek, horgász- és vadászfelszerelések, akvá- riumok és kiegészítő berendezéseik, műszerek, kertápolási és mezőgazdasági kisgépek, mobil infraszauna.

HOZZÁTARTOZÓ

A közeli hozzátartozó, az élettárs és a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a testvér házastársa; az élettárs, bejegy- zett élettárs egyeneságbeli rokona.

HULLÁMTÉR

K

A felszíni élővizek ármentesített szaka- szán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület.

KERÉKPÁR

Olyan, legalább kétkerekű jármű, ame- lyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti.

KÖZELI HOZZÁTARTOZÓ

A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és

a neveltgyerek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, valamint a testvér.

LÉGIJÁRMŰ

L NYÍLT ÁRTÉR NY

VÍZI JÁRMŰ

V ajánlott (régebben minősített) bizton-

M

S

Bármely szerkezet, amelynek légkör- ben maradása a levegővel olyan köl- csönhatásból ered, amely más, mint a földfelszinre ható légerők hatása.

MELLÉKÉPÜLET

Kiegészítő funkció(ka)t ellátó – nem életvitelszerű tartózkodást biztosító – a kockázatviselési helyen önállóan létesí- tett épület. Melléképületnek minősülnek azok a szilárd aljzattal és tetőzettel ren- delkező építmények is, amelyek alapte- rülete meghaladja az 5 négyzetmétert.

MINŐSÍTETT KERÉKPÁRZÁR

Minősített kerékpárzárként a biztosító a VdS A+ vagy B+; a Sold Secure Silver vagy Gold, illetve a minimum 2 csilla- gos ART besorolású zárakat fogadja el.

• VdS A+ vagy B+ besorolású zárak: a német VdS által – a németor- szági Kárbiztosítók Szövetsége, VdS (Köln) – minősített zárak.

• Sold Secure Silver vagy Gold besoro- lású zárak: az Egyesült Királyság füg- getlen egyesülete, a Master Locksmiths Association által bevizsgált és megfe- lelő kategóriába besorolt zárak.

• ART besorolású zárak: a Holland Minősítő Intézmény (Foundation ART) által legalább 2. kategóriás (**) – két csillaggal jelölt – ART besorolású, amely a kerékpár hosszabb tartózko- dás idejére történő magára hagyása esetén is biztosítani tudja a megfelelő védelmet. A vizsgálatok során ART** minősítést szerzett extra erős láncos lakat a kerékpárok, mopedek fokozott védelmére szolgál.

az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.

SZILÁRDFALÚ MEDENCE

T

Kizárólag a nem könnyűszerkezetű (pl.: műanyag, fémfalú) medence tekint- hető biztosítottnak, amely a biztosított ingatlan területén található és eltávolí- tása csak bontással lehetséges.

TERRORCSELEKMÉNY

Bármely erőszakos, erőszakkal fenye- gető, az emberi életre, a materiális

és immateriális javakra, az infrastruk- túrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irá- nyul, illetve arra alkalmas.

TŰZ ÉS ELEMI KÁROK

U

A Vagyonbiztosítási különös biztosítási feltételek 5.pontjában az Alapkárok és Természeti károk címek alatt felsorolt káresemények.

ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY

Vízi közlekedésre, vízen való munkavég- zésre és azokkal összefüggő tevékeny- ség folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés.

A jogszabály alapján nyilvántar- tásba vételre kötelezett, vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szol-

gáló – úszómunkagépnek, úszóműnek és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő – úszólétesítmény.

A

VAGYONVÉDELMI FOGALMAK

AKTÍV ZÁRÁSI PONT

B

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvetlenül vagy áttételesen, de nyitózáró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

BE- ÉS KIFESZÍTÉS ELLENI VÉDELEM

Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadá- lyozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás

a minél jobb záráspontosság, de meg- felelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.

BIZTONSÁGI ÜVEGEK

Több üvegréteg közé helyezett vagyon- védelmi fólia egybeépítésével gyártott üvegszerkezetek, vagy egyéb olyan fényáteresztő anyagok, amelyeket

a rétegvastagságból, összetételből adódó tulajdonságaik miatt „átdo- bást gátló” (P1A, P2A, P3A, P4A, P5A),

illetve „áttörést gátló” (P6B, P7B, P8B) minősítéssel láttak el.

BIZTONSÁGI ZÁR

Biztonsági zárnak minősül a tartó- szerkezetével együtt, a Mabisz által

sági lakat, továbbá a minimum 5 csa- pos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz „biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variá- ciós lehetőséggel kell rendelkeznie.

D

DOLOG ELLENI ERŐSZAK

E

Az elvétel fizikai akadályának leküz- dését szolgáló, dologra irányuló ren- deltetésellenes ráhatás, különösen, de nem kizárólagosan: helyiségbe történő erőszakos behatolás, pl. ajtóbetörés, fal- vagy tetőbontás, ablakbetörés, az ablak kívülről történő benyomása.

ÉRTÉKTÁROLÓK BIZTOSÍTÓK SZÁMÁRA AJÁNLOTT ÉRTÉKHATÁRAI

F

Az egyes értéktároló kategóriák Mabisz által ajánlott kockázatvál- lalási értékhatárai a Mabisz hon- lapján (http://www.mabisz.hu/hu/ biztonsagtechnika.html) érhetők el.

FINOMNYITÁS ELLENI VÉDELEM

Finomnyitás ellen akkor védett a zár, ha csak a rendeltetésszerű használa- tára szolgáló eszközzel lehet működ- tetni. Ilyen a két vagy több csapsoros, illetőleg a több különböző fizikai elven működő zárbetét.

FÚRÁS ELLENI VÉDELEM

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi

elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve

K

a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.

KIEMELÉS ELLENI VÉDELEM

L

Az ajtóra eredetileg vagy utólag fel- szerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

LEZÁRT HELYISÉG

A legalább 1. védettségi szintnek meg-

RETESZHÚZÁS ELLENI VÉDELEM

A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó vagy elfordítós rigli) ellenállnak a

külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresz- tül a reteszen át, vagy akár egy belül- ről beszorított és lecsavarozott ék a nem nyíló szárny alá stb.). Megfelel

a reteszhúzás elleni védelemnek a billenőkaros szerkezet.

felelő helyiség.

O TÖRÉS ELLENI VÉDELEM T

ÖNÁLLÓ ZÁRÁSI PONT

P

Önálló zárási pontnak csak az egymástól legalább 30 cm-re elhe- lyezkedő zárnyelvek (reteszvasak) tekinthetők.

PASSZÍV ZÁRÁSI PONT

R

Idetartoznak mindazok a zárást bizto- sító elemek, amelyek nem kulccsal hoz- hatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendők.

RETESZELÉSI MÉLYSÉG

A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyúlása, illetve a benyúlás mélysége.

Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtólap síkjából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolítható zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.

V

VAGYONVÉDELMI FÓLIÁK

Z

Mindazok a – szakcég által az üvegfelü- letek belső oldalára telepített – vagyon- védelmi (biztonsági) fóliák, amelyek az üveget annak összetörésekor egyben tartják.

ZÁRÁSPONTOSSÁG

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai közötti, mm-ben mért legnagyobb távolság.

KÁR TÖRTÉNT – MI A TEENDŐ?

Ebben a fejezetben arról talál információt, hogyan tudja

a leggyorsabban bejelenteni

a kárt, milyen határidőket kell

Kár történt

A legnagyobb elővigyázatosság ellenére is bekövetkezhetnek olyan események, amelyek károsíthatják értékeinket, vagyontárgyainkat.

Milyen adatokat kérhet a biztosító a kárbejelentéshez?

• a biztosítási szerződés szerződés- száma,

• a károsult és a kapcsolattartóként megjelölt személy neve, címe és tele- fonszáma,

• a káresemény helye, időpontja és annak rövid leírása,

• a kár becsült összege, és

• a hatósági intézkedés megnevezése –

betartania és hogyan tudja nyomon követni kárügyét. Célunk, hogy az ügyintézés a lehető legkényelmesebb legyen az Ön számára.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az alábbiak nem képezik az “Ügyfél- tájékoztató és Általános szerződési feltételek” részét.

A KÁRRENDEZÉS FOLYAMATA

Kár történt

Kár bejelentése

Kár felmérése

Kárigény elbírálása

A kár bekövetkezése után meg kell győződni arról, hogy életveszélybe került-e valaki, és amennyiben személyi sérülés történt elsőként a mentőket, szükség esetén a tűzoltókat és a rend- őrséget kell értesíteni, majd a kárt a biztosítónál is be kell jelenteni.

A kár bejelentése

A kár bejelentését megteheti kényel- mesen, sorban állás nélkül online, telefonon, de akár személyesen is az Allianz Ügyfélkapcsolati Pontokban.

Amennyiben vészhelyzeti szolgáltatása- inkra van szüksége, igényét haladékta- lanul, de legkésőbb az észlelést követő 24 órán belül telefonon jelezze az alábbi 0-24 óráig hívható telefonszámon:

+36 (1/20/30/70) 421-1-421

amennyiben volt ilyen.

Néhány határidőt nagyon fontos betar- tani annak érdekében, hogy az Allianz rendezni tudja a kárt.

A kárigényt a biztosítási esemény bekö- vetkezésétől számított 2 munkanapon, a baleset- és életbiztosítási eseményt

8 munkanapon belül be kell jelenteni. Emellett a kár ellenőrzése miatt a helyszínt a bejelentéstől számított 5. munkanapig változatlanul kell hagyni. Természetesen a kár enyhítésére lehe- tőség van, amennyiben ez az életmi- nőséget befolyásolja és a károsodás mértékének növekedését meggátolja. Csőtörés esetén például a vízszivárgást megszüntetheti, de ne falazza be a kibontott falrészt a szemléig.

Fontos, hogy a probléma enyhítése előtt – amennyiben van rá lehetősége

– készítsen fényképeket a helyszínről a kárszakértők munkájának megkönnyí- tése és a kárügy elbírálása érdekében.

A kár felmérése

Több olyan káresemény is van, amely nem igényel helyszíni szemlét. Például kisebb értékű üvegkár. Emellett vannak olyan kisebb összegű károk, ahol a kényelmesebb és gyorsabb ügyintézés érdekében telefonos kárrendezésre is van lehetőség. Ilyen például a felhősza- kadás, jégverés, vagy a csőtörés és a beázás. Fontos, hogy a telefonos kárren- dezés esetén is sor kerülhet a helyszín utólagos ellenőrzésére és amennyiben ez nem egyezik meg a bejelentés során elhangzottakkal, az Allianz visszaigényel- heti a kártérítés összegét. Ezért ebben

az esetben is – amennyiben lehetséges – készítsen fotót a kár helyszínéről.

Ha olyan káresemény történik, amely- nél szükséges a helyszíni szemle, annak részleteit az Allianz partnere előzete- sen egyezteti Önnel. A szemle során jegyzőkönyv készül, majd a kárszakértő kiszámítja a szolgáltatás összegét.

Lehetőség van bejelentett kára nyo- mon követésére, a www.allianz.hu oldalon, a Kárrendezés/Kárstátusz- Információkérés folyamatban levő kárról menüpontra kattintva. Az Online Kárstátuszlapra való belépéshez meg kell adnia biztosítási szerződésének számát, valamint a káreseménnyel kapcsolatos alapadatokat.

Online Kárstátuszlap felületünkön meg tudja tekinteni folyamatban lévő kár- ügyének aktuális állapotát, a szüksé- ges teendőket, valamint le tudja tölteni a kárral kapcsolatosan e-mailben vagy postai úton küldött értesítéseinket, tájé- koztató leveleinket.

HASZNOS INFORMÁCIÓK

KÁRBEJELENTÉSI LEHETŐSÉGEK:

Tűz, robbanás esetén értesítse a tűz- oltóságot!

Értesítse a veszélyben levőket! Tűzoltóság telefonszáma: 112 vagy 105

Online kárbejelentés: www.allianz.hu

Személyi sérülés, baleset esetén értesítse a mentőket!

Nyújtson elsősegélyt! Mentők telefonszáma: 112 vagy 104

Telefonos bejelentés:

Belföldről hívható telefonszám:

+36 (1/20/30/70) 421-1-421

Külföldről hívható telefonszám:

+36 (1) 421-1-421

Assistance biztosítás:

+36 (1/20/30/70) 421-1-421

(0-24 óráig)

Betöréses lopás, megkísérelt betöré- ses lopás, rablás, vandalizmus esetén értesítse a rendőrséget és tegyen feljelentést!

Rendőrség telefonszáma:

112 vagy 107

Személyes bejelentés

Ügyfélkapcsolati pontjainkban.

Az Önhöz legközelebbi ügyfélkap- csolati pontról honlapunkon talál tájékoztatást.

Ügyfélportál bejelentkezés Amennyiben regisztrált az Allianz Ügyfélportálunkon, kárát ezen a felületen is bejelentheti.

Kárigény elbírálása

A biztosító szolgáltatási kötelezettségé- nek felső határa a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg. Ha a biztosítási feltételekben kár- eseményenkénti szolgáltatási limit illetve azon belül részlimit is meg van hatá- rozva, a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes káreseményenkénti szolgálta- tási limitösszegig illetve részlimitig terjed.

A biztosító

• a kárbejelentésben foglaltak,

• a feltételek szerint kérhető, a biztosí- tott által benyújtott dokumentumok, valamint

• helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok

alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat díjlehívással fizeti és a szerződő

azonos a károsult biztosítottal, a szol- gáltatási összegeket a biztosító a szer- ződésben a kár időpontjában rögzített folyószámlára utalja, ha a szerződő másképp nem rendelkezik. A fenti felté- telek hiányában a biztosító a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy kár- rendezési eljárásban tett nyilatkozata alapján vagy bankszámlára, vagy lak- címre teljesíti szolgáltatását.

A biztosító szolgáltatása az igény- bejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosító szolgáltatá- sára jogosult igazoló dokumentumot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

HASZNOS TIPPEK

Ebben a fejezetben hasznos gyakorlati tanácsokat talál azzal kapcsolatban, hogyan védheti meg otthonát a káreseményektől.

gyelmét, hogy az aláb- az „Ügyfél-tájékoz- szerződési feltételek”	Ha rendelkezik garázzsal vagy fészerrel, ezek ajtaját soha ne hagyja nyitva, különösen akkor ne, ha onnan belső ajtón keresztül be lehet jutni a házba is! Szerszámokat, létrát ne tárolja könnyen hozzáférhető helyen!	Ellenőrizze, hogy bejárati ajtaja elég erős és biztonságos csuklópánttal van-e ellátva. Szereljen fel rá biztonsági zárat!
		Ne feledkezzen el arról sem, hogy időn- ként vizsgálja felül otthonbiztosítási szerződését, hiszen vagyontárgyainak köre bővülhet.
PEK LAKÁSA, HÁZA	Amennyiben értékes vagyontárgyakkal rendelkezik, érde- mes megfontolnia riasztóberendezés beszerzését. Ennek kültéri egységét min- denképp jól látható, járdaszinttől vagy egyéb tereptárgy- ról nem elérhető helyre szerelje fel!
Új lakásba költözés esetén minden esetben cserélje ki a zárbetéteket!
Sose hagyja felügye- let nélkül működés- ben lévő háztartási készülékeit, a hasz- nálat befejeztével áramtalanítsa őket!
	Tartalékkulcsot soha ne hagyjon köny- nyen felfedezhető helyen, például a lábtörlő alatt, virágcserép alatt, vagy a lakás ajtaján lévő leveles szek- rényben! A betörők ezeken a helyeken keresik azt először.
Kültérről (pl. utcáról, függőfolyosóról) könnyen megközelíthető nyílászáróit zárja be, ha nem tartózkodik a helyiségben!

Felhívjuk szíves fi biak nem képezik tató és Általános részét.

ÁLTALÁNOS TIP VÉDELMÉÉRT

Ne tegye közhírré pl. a közösségi médiában, hogy nem tartózkodik otthon!

Indulás előtt ellenőrizze, hogy az összes nyílászárót bezárta-e! Élesítse a riasztót!

A teraszon vagy erkélyen ne hagyjon a szél által köny- nyedén mozdít- ható tárgyakat!

Ahol lehetséges, áramtalanítson a lakásban!

Érdemes minden nap figyelnie az időjárás jelentést! Remek portálok és alkalmazások érhetők el, amelyek külön figyelmeztetnek, ha közeleg vihar.	Rendszeresen, de legalább szélviharok után ellenőrizze a tetőburkolatok, tetőcserepek állapotát! Károsodás esetén, amennyiben nem elegendő az elcsúszott cserepek visszaigazítása, javasolt ideiglenes fóliázás készítése a sérült szakaszon, a további károk megelőzése érdekében.
Mielőtt elindulna otthonról, minden- képpen győződjön meg róla, hogy nyí- lászáróit bezárta. Ne hagyja rögzítetlenül a teraszon vagy az erkélyen a köny- nyen mozdítható tárgyakat. Takarja le azokat, vagy vigye fedett helyre, ami- ket nem szeretne, hogy megázzanak.
	Szintén érdemes a csatornákat, vízelvezetőket időnként kitisztítani, hogy az esővíz el tudjon folyni.
Zivatar idején célszerű az elektromos készülékek csatlakozóit kihúznia a konnektorból a villámlás okozta túlfeszültségből eredő károk megelőzése érdekében.	A saját telken levő fák elszáradt és/ vagy túlnőtt ágait rendszeresen vágja vissza, hiszen ezeket egy erősebb szélvihar könnyebben kidöntheti, kárt okozva ezzel saját házában vagy más ingatlanában.

TIPPEK, HA HOSSZABB IDŐRE ÜRESEN MARAD AZ INGATLAN

JÓTANÁCSOK, TIPPEK A VIHAROS HÓNAPOKRA

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

Ebben a fejezetben az ügyfeleink leggyakoribb kérdéseire adott válaszokat találja. Ha további információra lenne szüksége, keressen bennünket

a +36 (1/20/30/70)

421-1-421-es

telefonszámon, vagy látogasson el honlapunkra: www.allianz.hu Készséggel állunk rendelkezésére.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az alábbiak nem képezik az „Ügyfél- tájékoztató és Általános szerződési feltételek” részét.

HOGYAN HATÁROZZAM MEG A BIZTOSÍTANI KÍVÁNT VAGYONTÁRGYAIM BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGÉT?

A biztosítási összeget szinte minden esetben vagyoncsoportonként (vagyon- kategóriánként) kell meghatározni: például lakás, melléképület, háztartási ingóságok, értékőrző vagyontárgyak stb. A biztosítási összeget formailag minden esetben a szerződő határozza meg, a gyakorlatban azonban ehhez a biztosító segítséget nyújt. A legjellem- zőbb vagyoncsoportokra, mint ami- lyenek a különböző épületek, valamint a háztartási ingóságok, a biztosító az ingatlan hasznos alapterülete alapján javasol biztosítási összeget. Ilyenkor a javasolt biztosítási összeg meghatáro- zásához a biztosító egy átlagos egység- árat alkalmaz, ezért ügyeljen arra, hogy az ingatlan valós hasznos alapterüle- tével számoljon. Természetesen így is előfordulhat, hogy a javasolt biztosítási

összeg Önnek nem felel meg, hiszen például az átlagosnál drágább, maga- sabb minőségű burkolatok, berende- zések jellemzik otthonát. A javasolt biztosítási összeget ezért lehetősége van módosítani.

Fontos, hogy a javasolt biztosítási összegtől lefelé csak bizonyos hatá- rokon belül térhet el, ezzel segíti a biztosító, hogy elkerülhesse az alul- biztosítottságot. Felfelé, magasabb biztosítási összegre szabadon módo- síthatja a javasolt értékeket, azonban az átlagnál jóval magasabb biztosítási összegek esetében a biztosító előírhat helyszíni szemlét, és az alapján dönt majd a kockázat vállalásáról.

Érdemes figyelni arra, hogy a biztosí- tani kívánt ingatlant, vagy ingóságot sose értékelje alul vagy felül. Mindig annak valós, újjáépítési, vagy – ingó- ságok esetében – beszerzési értékét adja meg, ezekhez viszonyítsa a java- solt biztosítási összegeket. A biztosító ugyanis kár esetén a reális értékek alapján állapítja meg a pótlás vagy helyreállítás értékét. Alulbiztosítás ese- tén kárt a biztosító csak olyan arány- ban téríti meg, ahogy a meghatározott biztosítási összeg a vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségeihez aránylik. Túlbiztosítottság esetén sem fizet a biz- tosító a károsultnak magasabb össze- get a vagyontárgy új állapotban való helyreállításának illetve beszerzésének költségénél.

MI A JELENTŐSÉGE OTTHONOM VÉDETTSÉGI SZINTJÉNEK?

A szerződési feltételek tartalmazzák a betörésvédelmi szintek, a vagyonvé- delmi fogalmak leírását, az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályait, valamint a káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegeket.

Fontos, hogy biztosítási esemény bekö- vetkeztekor a biztosító mindig a káridő- ponti védettségi szintet vizsgálja, mivel attól függően állapítja meg szolgálta- tását a feltételekben meghatározott szabályok alapján.

A BIZTOSÍTOTT INGATLAN BANKI HITELFEDEZETÜL SZOLGÁL.

MI A TEENDŐM?

Ingatlan vásárlásakor vagy felújításakor gyakran veszünk igénybe banki hitelt.

A hitelt nyújtó intézet (zálogjogosult) ilyen esetben – a hitel folyósítás feltétele- ként – ragaszkodik lakásbiztosítás meg- létéhez, és az elvárt fedezet legtöbbször a finanszírozott ingatlant veszélyeztető tűz és elemi károkra terjed ki.

A zálogjogot a hitelt felvevő biztosított, azaz a zálogkötelezett jelentheti be

a biztosítási szerződés megkötésekor (pl. lakás vásárlásakor), vagy utólag, a már megkötött otthonbiztosítási szer- ződésre vonatkozóan. Mindkét esetben zálogkötelezetti nyilatkozat szükséges, amely alapján a zálogjog rögzítésre kerül a biztosítási szerződésen és erről a biztosító igazolást állít ki.

Bejegyzett zálogjog módosításához vagy törléséhez a zálogjogosult hoz- zájáruló nyilatkozatára van szükség. A jelzáloggal rendelkező lakásbiztosí- tási szerződés megszűnéséről a bizto-

sító tájékoztatja a biztosítási szerződés szerződőjét és a zálogjogosult hitelin- tézetet.

Egy lakásbiztosítási szerződésen több jelzálog is rögzíthető, a jelzálog rögzí- tésével egyidőben azonban a korábbi jelzálogjogosultakat a biztosító értesíti az új bejegyzésről.

MIÉRT TÉRHET EL AZ ÉVENTE FIZETENDŐ DÍJ AZ AJÁNLATOMON SZEREPLŐ DÍJTÓL?

Amennyiben Ön nem éves díjfizetést választott, a teljes évre vonatkozó díja a gyakoriság szerinti díjak összege lesz. A kerekítések miatt a gyakoriság szerint megbontott díjak összege eltérhet az éves díj összegétől.

Emellett a szerződéskötést követő első évben fizetendő díjat növelheti az első, tört időszakra vonatkozó díj is. Tört időszaki díjat abban az esetben kell fizetnie, amennyiben a szerződése kockázatviselési kezdete nem hónap elsejére esik. Ilyenkor a következő hónap 1-ig (a szerződés első évfordu-

lójáig) egy időarányos díjat számolunk ki az éves díjból a tört időszak hossza alapján.

A szerződés fizetendő első díja az erre a töredék időszakra és az első

választott díjfizetési gyakoriság szerinti

időszakra számított díj összege. Ha szerződése kockázatviselésének kez- dete bármely hónap 1-je, a fizetendő első díj összege megegyezik az első választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszakra számított díjjal.

HOGYAN FIZETHETEM A SZERZŐDÉSEM DÍJÁT?

A szerződő határozza meg, hogy milyen fizetési móddal és gyakorisággal kívánja a biztosítási szerződés díját fizetni, ame- lyek igény esetén módosíthatók.

Az alábbi díjfizetési módok közül választhat:

• banki átutalás

• csoportos beszedési megbízás

• bankkártyás fizetés

• csekkes befizetés (elektronikus ter- mék esetén nem választható)

A választott díjfizetési módtól függet- lenül bankkártyával azonnal kifizetheti biztosítása díját a www.allianz.hu oldalon. Ehhez mindössze otthonbizto- sításának szerződésszámát és születési dátumát kell megadnia.

Hasznos tipp! A biztosítás kizárólag akkor tölti be funkcióját, ha a szerződés díjjal rendezett, vagyis ha Ön rendsze- resen és határidőre befizeti a biztosí- tási díjat.

Amennyiben a csekkes díjfizetési módot választotta, mindig a soron következő biztosítási időszak (hónap,

negyedév, félév vagy év) időszak első napjáig kell befizetnie a díjat.

Amennyiben banki átutalással telje- sít, akkor is figyelemmel kell lennie

a befizetési határidőre, illetve csopor- tos díjbeszedés esetén gondoskodnia kell arról, hogy a díjlehívás napján legyen elegendő fedezet bankszám- láján.

A biztosítási díj elmaradásának követ- kezménye: a vonatkozó jogszabályok alapján a biztosító által meghatározott póthatáridő leteltével megszűnik a szer- ződése és otthona, értékei fedezet nélkül maradhatnak.

MIT JELENT AZ ONLINE ÜGYINTÉZÉS? MILYEN ELŐNYEI VANNAK ENNEK A MÓDNAK?

Az egyik legkényelmesebb szerződés- kötési és ügyintézési mód az online csatorna.

Ha a szerződéskötéskor megadja

e-mail címét és mobiltelefonszámát, elektronikus kommunikációban álla- podik meg a biztosítóval. Amennyiben ezekkel együtt ez elektronikus termék feltételeit is vállalja, egyben vállalja azt is, hogy a kárbejelentést vagy például az adatmódosítást is online intézi. Fontos továbbá, hogy a bizto- sítótól érkező lényeges információkat, dokumentumokat, például a kötvé- nyét vagy az indexálási értesítőt is online fogja megkapni.

Ezért, ha megváltozik az e-mail címe, értesítse erről a biztosítót is, hiszen így fog a továbbiakban is értesülni a szerződését érintő lényeges informá- ciókról.

Allianz Ügyfélportálunkon keresztül egyszerűen kezelheti lakásbiztosításá- val kapcsolatos ügyeit: megtekintheti és módosíthatja szerződésének adatait, letölthet szükséges dokumentumokat, igazolásokat, kárt jelenthet be. Az Alli- anz Küldeményeim portálon pedig ügy- feleink adatainak biztonságos kezelését szem előtt tartva, kényelmes és ingye- nes megoldást kínálunk az általunk küldött dokumentumok megtekintésére. Az Ügyfélportál és az Allianz Küldemé- nyeim portál használatához regisztráci- óra van szükség, amelynek lépéseit és a használattal kapcsolatos információkat a www.allianz.hu oldal Allianz Online Portálok menüjében talál meg.

MIT JELENT AZ ÉRTÉKKÖVETÉS? VAN-E EZZEL KAPCSOLATBAN TENNIVALÓM?

Az Allianz minden évben az árszínvonal változásához igazítja a biztosítási szer- ződés biztosítási összegeit és biztosítási díját, ezzel biztosítja a fedezete érték- állóságát. Ez az évenkénti értékkövetés biztosítja azt, hogy még évek múltán

is kár esetén a vagyontárgy értékének megfelelő szolgáltatást nyújthassa a biztosító. Otthonbiztosításának évfor- dulója előtt 60 nappal kap tőlünk egy indexálási értesítőt, amely a következő egy éves időszakra vonatkozó biztosítási összegeket és díjakat tartalmazza.

Minden biztosítási évforduló előtt ellen- őrizze, hogy az indexálási értesítőben szereplő biztosítási összegek fedezik-e az ingatlanban bekövetkezett változá- sokat, vagy újonnan vásárolt értékeit, és ha szükséges, kérje szerződése módo- sítását. Az indexálási értesítő megtekin- tésekor ellenőrizze személyes adatait

is. Ha azokban bármi változás történt, kérjük, jelentse be az Allianznál.

MI A TEENDŐ, HA VÁLTOZTAK A SZERZŐDÉSBEN MEGADOTT ÉRTÉKEK (BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK)?

Azt is fontos kiemelni, hogy az évenkénti indexálás nem biztos, hogy elegendő

a biztosított vagyontárgyak változása vagy értéknövekedése esetén. Nem- csak gyarapodhat a vagyon, hanem az ingatlan esetében értékemelkedést jelent egy nagyobb volumenű beruhá- zás is, mint például a hozzáépítés, tető-

tér beépítés, korszerűsítések, felújítások. Az is változást jelent, ha újabb műszaki cikkek, a korábbinál értékesebb bútorok kerülnek a háztartásba.

A kötés időpontjában még megfele- lőnek számító biztosítási szerződés is időközönként karbantartást igényel. Az Ön érdeke, hogy rendszeresen, leg- alább évente egyszer hasonlítsa össze a szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyai értékével, és ha szükséges, akkor kez- deményezze a szerződés módosítását.

INGATLAN ADÁSVÉTELE

G YIK

Amennyiben a Társaságunknál bizto- sított ingatlanát eladja, az adásvétel tényét jelentse a biztosítónak. Ebben az esetben a biztosítási érdek meg- szűnése miatt az érdekmúlás napjával megszüntetjük szerződését, míg az érdekmúlás napját követő időszakra előre megfizetett többletdíjat visszafi- zetjük Önnek.

Egy-egy ingatlan értékesítése gyakran együtt jár egy másik ingatlan megvá- sárlásával. Nagyon fontos, hogy az újonnan megszerzett tulajdon rögtön a tulajdonszerzés legelső napjától biz- tosított legyen, ezért lehetőség szerint még a birtokba vétel napját megelő- zően kössön biztosítási szerződést.

KÖTHETEK-E A LAKÁSBIZTOSÍTÁSOMHOZ BALESETBIZTOSÍTÁST ÉS ÉLETBIZTOSÍTÁST?

Igen, a lakásbiztosításhoz kiegészítő biztosításként köthető Családi baleset- biztosítás, és életbiztosítás is. Ez meg- tehető a lakásbiztosítási szerződés megkötésével egyidejűleg vagy azt követően. A Kiegészítő biztosítások Ügyfél-tájékoztató és Általános szer- ződési feltételei külön nyomtatványon találhatók.

SEGÍTSEN, HOGY JOBBAK LEHESSÜNK!

Az Allianz-nál mindig arra törekszünk, hogy nagyszerű ügyfélélményt nyújtsunk.

Ha bármilyen felvetése vagy kérdése van, kiemelten foglalkozunk vele, és a lehető legrövidebb időn belül megválaszoljuk, az Ön által választott csatornán keresztül.

KÖSZÖNJÜK, HOGY MEGTISZTEL BENNÜNKET BIZALMÁVAL

KÉRJÜK, FORDULJON HOZZÁNK KÉRDÉSEIVEL, KÉRÉSEIVEL ÉS ÉSZREVÉTELEIVEL.

Ezt megteheti az alábbi módokon:

• Biztosításközvetítőjén keresztül

• Telefonos ügyfélszolgálatunkon:

• +36(1/20/30/70) 421-1-421

• Honlapunkon: www.allianz.hu Szolgáltatásaink elérhetőek:

114 115

• Honlapunkon: www.allianz.hu

Allianz Contact Center

Contact Centerünk szakértő munkatársai mindig készséggel állnak rendelkezésére és minden szerződésével kapcsolatos kérdésében segítenek munkanapokon

8.00 és 18.00 óra – csütörtökön

8.00 és 20.00 óra – között:

Telefonszám:

+36 (1/20/30/70) 421-1-421

Allianz Assistance Szolgáltatás

Ha vészhelyzet esetén szüksége van segítségünkre, kérjük, a hívjon minket az alábbi elérhetőségeken a hét min- den napján, a nap 24 órájában: Belföldről:

+36 (1/20/30/70) 421-1-421

Külföldről: +36 (1) 421-1-421

Az alábbi információkra van szükségünk a Contact Center vagy az Allianz Assistance szolgáltatások igénybevételéhez:

• Név

• Elérhetőség

• Szerződésszám

• Kockázatviselési hely

• Az igényelt szolgáltatás

• A biztosítási esemény leírása és bekövetkezésének időpontja

• Lakhatatlanná válás esetén a szállást igénylő személyek adatai (név, anyja neve, születési időpont, lakcím)

AHE-12710/7

Ezután tájékoztatni fogjuk a követ- kező lépésekről, és végigkísérjük a teljes ügyintézés során.

Document Metadata

Table of Contents

BIZTOSÍTÁSI INFORMÁCIÓK

Document Metadata