A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki az olyan kárra, amelynek oka háború, invázió, hábo- rús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforra- dalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete,
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki az olyan kárra, amelynek oka hasadó anyagok robba- nása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés,
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki. 19.1. az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak üzemeltetésével okozott károkra;
19.2. a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre;
19.3. kötbérre, bírságra és egyéb büntető jellegű költségekre;
19.4. a biztosított munkavállalójának munkabalesetéből eredő kárigényekre;
19.5. a hibás szolgáltatás újbóli elvégzésével vagy a hiba kijavításával járó költségekre;
19.6. a környezetszennyezéssel okozott károkra;
19.7. a kizárólag esztétikai célból végzett plasztikai műtét során okozott károkra;
19.8. azokra a kárigényekre, amelyeket – a beavatkozás indokától, céljától függetlenül – plasztikai műtéttel/beavatkozással összefüggésben kizárólag esztétikai okokra hivatkozva terjesztenek elő;
19.9. az RU 486 elnevezésű készítmény alkalmazásából eredő károkra;
19.10. a hasadóanyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, a röntgen- és sugárártalomból eredő kárigényekre;
19.11. a génmanipulációval kapcsolatos károkra;
19.12. a vérátömlesztéssel, vérkészítmények alkalmazásával összefüggésben keletkezett, valamint a HIV-fertőzéssel, AIDS betegséggel kapcsolatos károkra;
19.13. az adatvédelmi jogsértéssel okozott károkra;
19.14. az állam ellen közvetlenül érvényesíthető követelésekre;
19.15. a biztosított által engedély nélkül végzett tevékenységből eredő károkra;
19.16. a kizárólag pszichikai/lelki sérülés miatt előterjesztett kárigényekre;
19.17. a termékfelelősségi károkra;
19.18. olyan kárigényekre, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) megrongálódásából, elveszéséből, eltulajdonításából erednek;
19.19. az olyan károkra, melyeknek oka sztrájk;
19.20. a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából, a tájékoztatás hiányosságából, vagy más okból nem megfelelő tájékoztatásból származó károkra;
19.21. az elmaradt vagyoni előny jogcímén előterjesztett kárigényekre, kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét;
19.22. a biztosítási esemény miatt a termelés (szolgáltatás) szüneteléséből, a szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő károkra;
19.23. a gazdasági hátrányból és pénzügyi veszteségből eredő károkra;
19.24. azokra a károkra, amelyeket a magánorvos, illetve az egészségügyi vállalkozás tagja/alkalmazottja olyan egészségügyi intézményben végzett tevékenységével okozott, amelynek fenntartója nem a károkozó magánorvos, illetve a fenntartó nem az a vállalkozás, amelynek a károkozó egészségügyi dolgozó ...
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a) az olyan kárra, amelynek oka hábo- rú, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgár- háború, ellenforradalom, forrada- lom, katonai vagy népfelkelés, statá- rium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete,
b) az olyan kárra, amelynek oka a tu- lajdonjog hatósági korlátozása köz- érdekből állandó vagy ideiglenes jel- leggel,
c) az olyan kárra, amelynek oka láza- dás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári enge- detlenség, polgári zavargás, munka- helyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,
d) az olyan kárra, amelynek oka terror- cselekmény (Terrorcselekmény alatt olyan az állami szer- vek, más állam, nemzetközi szervezetek kény- szerítésére, és/vagy más állam alkotmányos és/vagy társadalmi és/vagy gazdasági rendjé- nek megváltoztatására, megzavarására és/vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarására és/vagy a lakosság bármely ré- szének megfélemlítésére irányuló személy el- leni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt értünk, amelyet külö- nösen politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló célból egyénileg vagy szervezett (terrorista) csoportban követnek el. Terrorcse- lekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyan- ezen indítóokból és célból jelentős anyagi java- kat kerít(enek) hatalmá(uk)ba, és azok sértet- lenül hagyását vagy visszaadását állami szerv- hez vagy nemzetközi szervezethez intézett kö- vetelés teljesítésétől teszi függővé. A személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 261. § (9) bekezdésének a) pontjában, illetve a ter- rorcselekményre vonatkozó mindenkor hatá- lyos rendelkezésekben meghatározott bűncse- lekmények értendők.),
e) az olyan kárra, amelynek oka hasa- dóanyagok robbanása, nukleáris re- akció, nukleáris robbanás, sugárzás, elektromágneses mező vagy elekt- romágneses sugárzás (pl. mobiltele- fon) vagy radioaktív szennyezés, te- kintet nélkül arra, hogy a bekövet- kezett káreseményt a biztosítási szerződés szerint biztosítási ese- ménynek minősülő események okozták- e, vagy sem,
f) azbeszttel kapcsolatos károkra
g) a biztosított jogszabályban megha- tározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilat- kozatban vállalt helytállási kötele- zettség alapján térítendő kárra,
h) szavatossági, jótállási és ...
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a) a környezetszennyezéssel (élővilág, levegő, talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével) okozott károkra;
b) a valamely termék vagy szolgáltatás hibájából származó (termékfelelősségi) károkra;
c) a szerződésszegéssel a szerződő partnernek okozott károkra,
d) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
e) a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen más jogcímen birtokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett károkra,
f) kötbérre, bírságra, egyéb büntetőjellegő költségekre,
g) az ún. dúvadak miatti ütközésből eredő károkra,
h) a természetvédelmi oltalom (1996. évi LV. törvény 1.§ (2) bekezdés) és vadászati tilalom (1996. évi LV. törvény 1. § (3) bekezdés) alatt álló vadfajok okozta károkra.
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki. 1. A jogszabályban meghatározott felelõsségnél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló károkra.
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki. AHE-12930/6J
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki x. a kötelezô felelôsségbiztosításokkal fedezett károkra;
b. a vadgazdálkodás körében okozott károkra;
c. a vegyszerhasználattal okozott károkra.
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki. 22.1. Az olyan kárra, amely olyan magatartásból ered, vagy olyan körülménynek tulajdonítható, amelyet a jelen szerződés hatálybalépése előtt már bármely más biztosítási szerződés alapján fedezetbe vontak.
22.2. Az olyan kárra, amely olyan eljárásból vagy körülményből ered, illetőleg olyan eljárásnak vagy körülménynek tulajdonítható, amely a biztosítási szerződésben, illetve a kötvényben megállapított kockázatviselési időszak előtt történt, vagy maradt függőben, illetőleg vált ismertté. Egy követelés azon a napon válik ismertté, amikor a 3.8. pont szerinti tudomásszerzés megtörténik.
22.3. Az olyan kárra, amely összefügg azzal, hogy a szerződő fél a biztosított közrehatására nem rendelkezik a megfelelő biztosítási védelemmel. A biztosítási védelem a biztosított közrehatására nem megfelelő, ha a biztosított: - nem az adott helyzetben elvárható biztosítási fedezetről gondoskodott, - egyáltalán nem gondoskodott biztosítási fedezetről, - nem gondoskodott egy korábbi biztosítás fenntartásáról.
22.4. Az alábbi bármelyik eset bekövetkezése után okozott kárra:
22.5. A biztosítottak egymással szemben érvényesített követeléseire, kivéve, ha valamelyik biztosított által okozott kárért a jogszabályok értelmében a károsult harmadik személlyel szemben a szerződő fél köteles helytállni, és e helytállási kötelezettség biztosítási fedezetbe vonására tekintettel (lásd társasági fedezet,
3.1. pont) a szerződő fél biztosítottnak minősül, és a harmadik személlyel szembeni helytállását követően a biztosítottal szemben követelést érvényesít.
22.6. Olyan kárra, amely a biztosítottak valamelyikének olyan kárt okozó magatartásából ered: A jelen kizárás vonatkozik a többségi tulajdonos által a részvényesi jogok gyakorlására felruházott személyekre is.
22.7. Az értékpapírok vásárlásával vagy eladásával összefüggő olyan kárra, amelynél a tényállás része, hogy a biztosítottak − tudomással bírtak vagy tudomással kellett volna bírniuk az általuk irányított vagy felügyelt társaság ügyeinek lényeges változásáról, és ezen lényeges változásokat nem jelentették be, vagy − azelőtt szolgáltattak információt harmadik személynek (természetes vagy jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanynak) olyan tényről, amely az általuk irányított vagy felügyelt gazdasági társaság ügyeiben lényeges változásokat eredményezett, mielőtt a változásokat nyilvánosságra hozták volna. (Nem minősül harmadik személynek az olyan szervezet, amely részére az információ átadása jogszabály alapján kötelező)...
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki. 1.) a károsult elmaradt hasznainak, gazdasági veszteségeinek és az egyéb olyan következményi kárainak megtérítésére, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek,
2.) a más biztosítással korábban biztosítási fedezetbe vont és onnan megtérülő károkra, így nem terjed ki a gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett károkra sem,
3.) a gépjármű –forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett károkra (záradékkal feloldható lsd. 3. záradék)
4.) az álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett károkra (záradékkal feloldható, lsd. 4. záradék),
5.) a kötbérre, bírságra és punitives damages-re, 6.) a tisztán pénzügyi veszteségre,