Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 44
Biztosítási összeg meghatározása. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor. A szerződő által meghatározott biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapot- ban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszer- zésének költségét. Ezen értéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás), a díjat megfelelően le kell szállítani. A biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy annál magasabb biztosítási összegekkel köthető meg.
Biztosítási összeg meghatározása. A biztosítási összeget a jármű újkori bruttó értéke határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.
Biztosítási összeg meghatározása. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. Annak érdekében, hogy a biztosított biztosítási eseményből eredő tényleges kára minden esetben megtérüljön, a biztosítási összeget úgy tanácsos meghatározni, hogy az fedezze a biztosított vagyon- tárgyak új állapotban való beszerzésének értékét. Az épület vagyon- csoportokra vonatkozó biztosítási összeget a hasznos alapterület (az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m) és az egységár szorzataként kell megállapítani. A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az épület, valamint az általá- nos háztartási ingóságok biztosítási összegére.
Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 50
Biztosítási összeg meghatározása. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. A biztosítási összeget úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a biztosított vagyontárgyak új állapotban való beszer- zésének értékét. Az épület, melléképület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási össze- get a hasznos alapterület (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) és az egységár szorzataként kell megállapítani. Az ingatlan vagyoncsoporton belül külön-külön meg kell határozni az Épület, lakás, vala- mint a biztosítani kívánt Melléképületek biztosítási összegeit. Az épületek hasznos alapterületének meghatározása: Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket kell figyelembe venni. • lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.), • tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget, • a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket, • üvegverandát és télikertet. • nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.), • lakáson belül kialakított galériát, • tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket, • teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot. • lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azo- nos épületben található, a biztosított tulajdonában, vagy kizárólagos használatában lévő nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince), • ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendel- kező melléképületet (garázs, tároló, hobbiműhely, ól, istálló stb.). Az Ingóság vagyoncsoporton belül külön-külön kell meghatározni az Ingóságok (Általá- nos háztartási ingóságok) és az Értéktárgyak biztosítási összegeit. Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása egyszerűsített lista mentén történjen. Az egyszerű- sített ingóságlista a kárrendezési folyamatban a kárösszeg megállapítása során is irányadó. Az egyszerűsített ingóságlistának a következő ingóságokat, valamint a szerződő által az ezekhez megadott biztosítási összegeket kell tartalmaznia: – háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák – telekommunikációs eszközök (pl. TV, számítógép, mobiltelefon) – bútorok – ruhanemű és lábbeli – konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok) – textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző) – egyéb használati tárgyak (pl....
Biztosítási összeg meghatározása. 4.1. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szer- ződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor. A biztosítási összeget az alábbiak szerint kell meghatározni: – az Ingatlan vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak, valamint a biztosítási szerződésben (ajánlaton) külön- külön feltüntetett vagyontárgyak esetében (pl.: főépület, melléképület) tételesen, vagyontárgyanként külön-külön meghatározott biztosítási összeggel, – a Háztartási ingóságok körében felsorolt vagyonkate- góriák szerint tételesen külön-külön meghatározott biz- tosítási összeggel vagy vagyonkategóriáktól függetlenül összevontan egyösszegben; – 200 ezer Ft-ig terjedő vagyonérték esetén az Értéktárgyak körében felsorolt vagyonkategóriák szerint tételesen külön-külön meghatározott biztosítási összeg- gel vagy vagyonkategóriáktól függetlenül összevontan egyösszegben; – 200 ezer Ft feletti vagyonérték esetén az Értéktárgyak körében felsorolt vagyonkategóriák szerint tételesen külön-külön meghatározott biztosítási összeggel.
Biztosítási összeg meghatározása. A biztosítási összeget a szerződő fél határozza meg az alábbi adatok figye- lembevételével: – tenyész és újszülött állatok esetében a fajtánkénti és tenyésztési cso- portonkénti darabszám és a darabonkénti valós forgalmi érték (mely év- közben nem módosítható) szorzata; – növendék- és hízóállatok esetében a korcsoportonkénti állomány da- rabszám, a tervezett leadási vagy korcsoport elhagyási élőtömeg és a korcsoportra jellemző tömegegységre vetített egységár szorzata; – turnusos állattartás esetén a biztosítási időszak alatt telepíteni tervezett összes darabszám, a tervezett leadási élőtömeg és a tömegegységre ve- tített egységár szorzata. kek biztosítása egyedi azonosítás alapján, egyedenként történhet, azonban azonos fajtájú, korú, teljesítményű és értékű állatok kockázatviselési helyen- kénti teljes állománya azonosítási megjelölés nélkül is biztosítható. Az egye- dileg nem azonosított állatoknak csak a biztosítási időszak alatti legnagyobb állománya (csúcsérték) biztosítható. Jelen különös szerződési feltételek szempontjából egyedi azonosításnak a biztosítási ajánlat melléklete- ként megadott tételes lista megadását értjük a biztosított állatokról. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg biztosítási idő- szakonként kerül meghatározásra. Az adott biztosítási időszakra vo- natkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszak- ban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A biztosító a szerződő részére fedezetfel- töltési jogot nem biztosít, azonban a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az ere- deti biztosítási összeg és díj az érvényes.
Biztosítási összeg meghatározása. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. A biztosítási összeget úgy tanácsos meghatározni, hogy az fedezze a biztosí- tott vagyontárgyak új állapotban való beszerzésének értékét. Az épület, melléképület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összeget a hasznos alapterület (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) és az egységár szorzataként kell megállapítani. Az épületek hasznos alapterületének meghatározása: az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket kell figyelembe venni.
Biztosítási összeg meghatározása. Az egyes növénykultúrák biztosítási összegét a bizto- sító állapítja meg a szerződő fél által a szerződéskö- téskor megadott adatok alapján, biztosítási idősza- konként (vagy a biztosítási szerződés teljes tartamá- ra) és kockázatviselési helyenként. Az egyes biztosí- tott növénykultúráknak a biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó biztosítási összegét, valamint az ezek összegzésével meghatározott, valamennyi biztosított növénykultú- rára vonatkozó teljes biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza. A biztosítási összeg meghatározásának szabályait a választott kockázat(ok)ra vonatkozó különös biztosí- tási feltételek tartalmazzák. Az egyes kockázatviselési helyekre és növénykultú- rákra megállapított biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át. Kiműveléses és újravetéses károk esetén az újravetett növénykultúrára nem terjed ki a korábbi növénykultú- rára vonatkozó fedezet, ebben az esetben a fedezet alá vont, újravetett kultúrára (másodvetés) is meg kell fizetni a biztosítási díjat.