Érvényes: 2006. október 1-jétôl

Felt tel

Komfort & nyugalom lakóépület-biztosítás

Érvényes: 2006. október 1-jétôl

Komfort & nyugalom lakóépület-biztosítás általános feltételei

Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) – az egyes biztosítások külön feltételei szerint – meghatározott jövôbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétôl függôen a biztosítási szerzôdésben kikötött kártérítési összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzôdô (biz- tosított) által fizetett díj ellenében.

I. Szerzôdô/biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzôdést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerzôdést ilyen – jogi vagy természetes – személy javá- ra köti (továbbiakban: szerzôdô).

2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ô javára harma- dik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerzôdôt ter- heli, a biztosító a jognyilatkozatot hozzá intézi és ô köteles a nyilatkozatok megtételére is.

II. A biztosítási szerzôdés létrejötte

1. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzôdô (biztosított) a szerzôdés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi.

2. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton jelzett idôponttal, de legkorábban az ajánlat aláírását követô napon 00 órakor kez- dôdik, feltéve, ha a biztosító az elutasítás jogával nem él, és a szerzôdô a biztosítás elsô díját maradéktalanul megfizette.

3. Az ajánlatot a beérkezéstôl számított 15 napon belül a biztosí- tó elutasíthatja. Ha ezen határidôn belül elutasítási jogával nem él, akkor az ajánlat elfogadottnak minôsül, a szerzôdés pedig az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre, az ajánlat átadási idôpontjára visszamenô hatállyal.

Ha a szerzôdés nem jön létre, a díj visszajár.

III. A biztosítási szerzôdés tartama és megszûnése

1. A szerzôdés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a szerzôdés létrejöttének napja. A felek a szerzôdést a biztosítási idôszak végére, azt legalább 30 nappal megelôzôen írásban felmondhatják.

3. A határozott idôtartamra kötött szerzôdés biztosítási idôszaka a megállapodás szerinti idôtartam, az ilyen szerzôdés a lejárat napján megszûnik.

IV. A díjfizetés rendje

1. A biztosítás elsô díja ajánlattételkor esedékes, minden késôb- bi díj pedig annak az idôszaknak elsô napján esedékes, amely- re a díj vonatkozik. A biztosítási díj esedékességétôl számított harmincadik nap elteltével a szerzôdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetôleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A 30 napos türelmi idô (respíró) mind az elsô, mind pedig a további díjaknál érvényes.

2. Amennyiben a szerzôdô felek részletfizetésben állapodtak meg, a kint lévô részletekkel a szerzôdô tartozik, de ezek meg- fizetése csak a megjelölt idôpontban válik esedékessé. Ha a szerzôdô hátralékba kerül, vagy a biztosítási esemény

bekövetkezése miatt a szerzôdés megszûnik, az adott biztosí- tási idôszakra járó teljes díj kifizetése esedékessé válik.

V. Biztosítási összeg

1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállításá- nak) költségeit, illetôleg új állapotban való beszerzésének ér- tékét.

2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy kár- idôponti új értéke (helyreállítási költsége), a biztosító arányla- gos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépí- tés, helyreállítás költségeihez, illetôleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem halad- ja meg a biztosítási összeg 10%-át.

3. A biztosítási szerzôdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzôdô felek a következôk szerint te- kintik biztosítottnak:

a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, amikor is a kártérítés felsô határát az egyes vagyontárgyak- ra megadott biztosítási összeg képezi.

b) az azonos szempontok alapján összevont vagyoncsoporto- kat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biz- tosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô határa is. Az egyes szerzôdés-tételekbe tartozó vagyontárgyakat a biztosító úgy tekinti a kárrendezés során, mintha külön let- tek volna biztosítva.

c) az alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzôdés minden egyes vagyontárgyánál, és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

4. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja:

a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával.

5. A biztosító – a szerzôdô hozzájárulásával – az újérték biztosí- tás fenntartása érdekében automatikus értékkövetô indexet alkalmazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hi- vatal által kiadott építôipari és fogyasztói árindex, melytôl a biztosító ±3% ponttal eltérhet , és melyet biztosítási évfor- dulókor vesz figyelembe és ennek megfelelôen módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetés- sel módosított biztosítási összeg az elôzô biztosítási idôszak biztosítási összegének és a KSH indexszámának szorzata. A biztosítási összeg módosításáról a biztosító a biztosítási évfor- dulót megelôzôen értesíti a szerzôdôt. Ha a szerzôdô a módo- sításhoz nem járul hozzá, írásban kérheti biztosításának erede- ti összegekre való visszaállítását. Ha a szerzôdô az értékköve- tést írásos formában nem ellenzi vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

6. Az indexálást követôen a feltételekben meglévô összeghatá- rok (limitek) változatlanok maradnak.

VI. Általános kizárások

1. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) harci cselekmények, háborús események és terrorcselekmé- nyek által okozott károkra, továbbá harci eszközök által

okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkra.

b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevôk, vagy bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépô személyek miatt vagy velük össze- függésben keletkezett károkra;

c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüg- gésben keletkezô károkra, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási ese- mények formájában jelentkeznek.

2. Jelen kizárásokon kívül a biztosítási szerzôdés és a különös fel- tételek további kizárásokat is tartalmazhatnak.

VII. A szerzôdô (biztosított) közlési

és változás-bejelentési kötelezettségei

1. A szerzôdô (biztosított) a szerzôdéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

2. A szerzôdônek (biztosítottnak) bekövetkezésüktôl számított 8 napon belül a biztosítónak be kell jelentenie:

a) ha a vagyonérték 10%-át meghaladó mértékû változás tör- tént, ami a biztosítási szerzôdésben szereplô biztosítási összeg módosítását indokolja.

b) ha a biztosítási szerzôdésben szereplô vagyontárgyakra to- vábbi biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakra bármilyen jelzálog lett terhel- ve, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak bérbeadását.

3. Ha a szerzôdô (biztosított) a szerzôdésben meghatározott lényeges körülmények változását 8 napon belül a biztosító- nak írásban nem jelenti be, a biztosító kártérítési kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezé- sében.

4. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl 15 napon belül ja- vaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a koc- kázatot a feltétel értelmében nem vállalja – a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.

5. Ha a szerzôdô (biztosított) a módosító javaslatot nem fogad- ja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik.

6. Ha a biztosító a 4. pontban meghatározott jogaival nem él, a szerzôdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzôdônek (biztosítottnak) a káreseményt annak bekövet- kezte után haladéktalanul, de legkésôbb a tudomására jutásá- tól számított 2 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a szerzôdést kezelô szervezeti egységnél, meg kell adnia a szük- séges felvilágosításokat, valamint lehetôvé kell tennie a beje- lentés és a felvilágosítás tartalmának ellenôrzését. Amennyi- ben a fentiek elmulasztása miatt lényeges körülmények (a kár- térítés jogalapja, a káresemény bekövetkeztének ideje, a kár összege) kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

2. A tûz, betöréses lopás, rablás károkat azok felfedezésével egy- idejûleg az elsô fokú tûzrendészeti hatóságnak illetve az illeté- kes rendôrhatóságnak is be kell jelenteni.

Betétkönyvek, értékpapírok eltûnése esetén a szerzôdô köteles haladéktalanul zároltatni a kifizetést és megindítani a hirdet- ményi eljárást.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított va- gyontárgy állapotában a szerzôdô (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésôbb a bejelentéstôl számított

5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtat- hat. Ameny-

nyiben az indokoltnál nagyobb mérvû változtatás következté- ben a biztosító számára lényeges körülmények tisztázása lehe- tetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

4. Ha a kárszemlét a biztosító a bejelentéstôl számított 5. napon belül nem végzi el, akkor a biztosított jogosult a megsérült va- gyontárgy javítására, helyreállítására intézkedni. A vagyon- tárgy fel nem használt, illetve megsérült részeit azonban to- vábbi 30 napig változatlan állapotban meg kell ôrizni.

5. A szerzôdônek (biztosítottnak) a kár összegszerûségét hitelt érdemlôen bizonyító terveket, számlákat, kartonokat, bizony- latokat stb. – a biztosító kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani.

6. Amennyiben a biztosítottnak tudomására jut a tôle eltulajdo- nított tárgyak holléte, arról haladéktalanul köteles a rendôrsé- get és a biztosítót értesíteni, továbbá a tárgyak azonosítására és visszaszerzésére minden tôle jogszerûen elvárhatót meg- tenni.

7. A biztosító a kár kifizetését tûzkárnál a tûzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás- és rablás- nál a nyomozó hatóság nyomozást megszüntetô határozatá- nak megküldéséhez, vagy a bíróság jogerôs végzésének kéz- hez vételéhez köti.

8. A biztosító a kártérítési összeget a megállapítástól számított 15 napon belül a biztosított részére forintban fizeti meg. Ha a szerzôdô (biztosított) igazoló okirat benyújtására kötelezett, úgy a 15 napos határidô az utolsó okirat beérkezésének nap- jától számítandó. A biztosító szolgáltatásának késedelmes tel- jesítése esetén a magyar polgári jog szabályai szerint késedel- mi kamat megfizetésére köteles.

9. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert a biztosí- tási szerzôdésben meghatározott biztosítási esemény bekö- vetkeztének ténye, valamint a jogalap is tisztázott, a biztosító a károsult kérésére kárelôleget folyósíthat.

IX. A biztosított kármegelôzési kötelezettsége

1. A biztosított a káresemények megelôzése és elhárítása érdeké- ben köteles mindent megtenni, illetve a biztonsági intézkedé- seket betartatni.

2. A biztosított helyiségek zárásáról – távollét esetén – a biztosí- tott köteles gondoskodni, és minden rendelkezésre álló biz- tonsági berendezést üzembe helyezni.

3. A biztosított köteles az elektromos víz- és gázvezetékek, vala- mint a hozzájuk kapcsolódó berendezések, készülékek, továb- bá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról gon- doskodni, a hatósági és építészeti elôírásokat betartani. A biz- tosított köteles a nem lakott épületek vezetékeit, berendezé- seit, felszereléseit elzárni. Fûtési idényben valamennyi vízveze- téket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:

a) a biztosított, illetve a szerzôdô fél,

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, mostoha és nevelôszülô, vala- mint testvér, élettárs, jegyes) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Amennyiben a kár a kármegelôzési kötelezettségek elmulasz- tásával okozati összefüggésbe hozható, a biztosító olyan mér- tékben mentesül fizetési kötelezettsége alól, amilyen mérték- ben a mulasztás a biztosítási esemény bekövetkezésében köz- rehatott.

XI. A biztosítási titok

1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minô- sülô –, a biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szakta- nácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosí- tásközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

2. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biz- tosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelé- sek megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által megha- tározott egyéb cél lehet.

3. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanác- sadó ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn többek között

a) feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévô bûntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre- hajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközve- títô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosí- tásközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Ver- senyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal.

6. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogvis- zony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszon- nyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

7. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöt- tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

8. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

XII. Egyéb rendelkezések

1. Amennyiben a biztosító részérôl a kárkifizetés megtörtént, ôt illetik azok a jogok, amelyek korábban a biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.

2. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény bekövetkezésétôl számított kettô év alatt évülnek el.

A feltételben nem rögzített kérdésekben az ide vonatkozó min- denkor hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Komfort & nyugalom lakóépület-biztosítás különös feltételei

A biztosításra jelen különös feltételeken kívül az UNIQA Bizto- sító Zrt. Lakóépület-biztosítás általános feltételeinek rendelkezé- sei, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók.

A biztosítás csak használatbavételi engedéllyel rendelkezô épüle- tekre terjed ki.

I. Biztosítottak köre

1. E különös feltétel alapján biztosított lehet a kötvényben meg- nevezett:

a) lakóközösségi tulajdonosok és tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;

b) a lakásszövetkezet vagy társasház az UNIQA Biztosító Zrt.- nél biztosított lakásainak és az összes lakás arányában.

2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

II. Biztosított vagyontárgyak

A) Közös tulajdon

A szerzôdés szempontjából közös tulajdonnak minôsülnek a tár- sasházi alapító okiratban, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály- ban közös tulajdonként megjelölt épületrészek, szerkezeti és gé- pészeti elemek.

Amennyiben a fenti okiratok (alapító okirat, illetve alapszabály) részleteiben nem rendelkeznek a közös tulajdonú épületrészek- rôl, abban az esetben a szerzôdés hatálya alá vont biztosított va- gyontárgyak a következôk:

❏ Közös tulajdonú épületrészek:

• alap- és fôfalak, határoló- és válaszfalak, födémek, kémé- nyek;

• lábazati és homlokzati vakolatok;

• tetôszerkezet és fedés;

• csatorna- és belsô csapadékvíz elvezetô rendszer.

❏ Közös tulajdonú és közös használati célt szolgáló helyiségek:

• padlás és pincehelyiségek;

• mosó- és szárító helyiségek;

• közös használatú fürdôszoba, mosdó és WC;

• tároló helyiségek (gyermekkocsi, kerékpár, közös tulajdonú ingóság tárolására).

❏ Egyéb közös tulajdonú és használatú területek:

• lépcsôház, lift elôtér;

• kapualjak;

• folyosó rendszerek (belsô és külsô folyosók),

valamint a fenti épületrészek, közös helyiségek és közös hasz- nálatú területek burkolatai, szerkezetileg funkcionálisan beépített üvegezései.

❏ Közös tulajdon részét képezô központi berendezések:

• központi fûtô és melegvíz szolgáltató berendezések, eszkö- zök, szerelvényekkel együtt (kivéve a külön tulajdon részét képezô vezetékszakaszokat és fûtôtesteket);

• elektromos vezetékek és a hozzá tartozó kiépített érintésvé- delmi rendszer elemei (kivéve a külön tulajdon részét képe- zô vezetékszakaszokat és elektromos csatlakozókat);

• víz-, csatorna-, és gázvezetékek a mûködéshez hozzátartozó berendezésekkel (kivéve a külön tulajdon részét képezô ve- zetékszakaszokat);

• személy- és teherfelvonó berendezések;

• kaputelefon és kapucsengô berendezések a kiépített veze- tékhálózattal együtt;

• központi antenna berendezések a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó kiegészítô berendezésekkel (erôsítô, elosztó

stb.); (kivéve a külön tulajdon részét képezô vezetékszaka- szokat és csatlakozókat)

• a beépített (nem mobilizálható) szemétledobó és gyûjtô be- rendezések.

❏ Építmények

• kerítések, kapuk, járda, gépkocsi bejáró stb.

B) Külön tulajdon

A szerzôdés szempontjából külön tulajdonnak minôsülnek a tár- sasházi alapító okiratban, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály- ban külön tulajdonként megjelölt lakások és épületrészek.

Amennyiben a fenti okiratok (alapító okirat, illetve alapszabály) részleteiben nem rendelkeznek a külön tulajdonú épületrészek- rôl, abban az esetben a szerzôdés hatálya alá vont biztosított va- gyontárgyak a következôk:

• lakáson belüli rögzített burkolatok, álmennyezetek, nyílászá- rók, kiépített galériák, fényvédô, -szûrô és szabályozó eszközök (redôny, roló, reluxa);

• a lakáson belüli fixen beépített szekrények, amelyek nem mo- bilizálhatók;

• a lakáson belüli nyílászárók üvegezései;

• elektromos hálózat a hozzájuk csatlakoztatott szerelvényekkel együtt (a lakás elektromos fogyasztásmérôjétôl kezdôdôen);

• a lakáson belüli villanybojler, villanytûzhely, átfolyó üzemû te- lepített vízmelegítôk;

• a lakás gázszerelvényezése, a hozzá tartozó merômûszerekkel, és telepített fogyasztókkal (gázkazán, gáztûzhely, gázbojler, gázkonvektor);

• a lakáson belüli vízszerelvényezés (vízellátó, szennyvíz és csa- padékvíz elvezetô rendszerek és berendezések a hozzá tartozó merômûszerekkel, tartozékokkal, szivattyúkkal, a tisztálkodásra és egészségügyi célokra szolgáló berendezésekkel együtt (WC, fürdô- és mosdóberendezések);

• a lakás és az értékek védelmét ellátó eszközök és berendezések (rács, riasztó, falba beépített értéktároló).

C) Közös tulajdont képezô ingóságok

A biztosítási fedezet kiterjed a társasház, illetve a lakószövetkezet közös tulajdonát képezô, s a kockázatviselés helyén elzártan tá- rolt ingóságokra is az ajánlaton megjelölt értékhatárig.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi közös tulajdonú ingósá- gokra:

• készpénz, értékpapír;

• okmányok, dokumentációk, kéziratok, tervek, adathordozón tárolt információk;

• szabadban, illetve nem lezárt helyiségben tárolt ingóságok;

• a lakóközösség tagjainak külön tulajdonát képezô ingóságok.

III. Biztosított veszélynemek és károk

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított ve- szélynemmel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított va- gyontárgyakban azok megrongálódása, értékcsökkenése, meg- semmisülése, eltulajdonítása során a szerzôdés hatálya alatt ke- letkeztek.

A biztosító kockázatviselése a részletezett veszélynemek közül a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt fedezettípus (bizto- sítási csomag) kockázataira, s a velük kapcsolatban felmerült ká- rokra terjed ki.

A) Biztosítási csomagok

Alapcsomag kockázatai:

– tûz

– villámcsapás

– robbanás

– vihar

– jégverés

– hónyomás

– sziklaomlás

– kôomlás

– földcsuszamlás

– ismeretlen üreg beomlása

– ismeretlen jármû ütközése

– légijármû lezuhanása

– üvegtörés

Opciós jelleggel köthetô kockázatok:

– vezetékes vízkár

– felhôszakadás

– árvíz

– földrengés

– épület felelôsségbiztosítás

– bôvített vezetékes vízkár

– lapostetôbeázás

– rongálási kockázatok

• bejárati kapu

• lakás bejárati ajtók

• kaputelefon

• falfirka

• lift rongálása

– különleges üveg törése

– közös ingóság biztosítása

– lakóközösség tagjai részérôl egymásnak okozott felelôsségi károk biztosítása

– teremgarázsban tárolt gépjármûvek tûzbiztosítása

B) Biztosított kockázatok

1. Tûzkockázatok

Jelen feltétel alapján a biztosító kockázatviselése és kártérítési fe- lelôssége nem terjed ki arra az esetre, ha a kockázatviselési he- lyen A vagy B tûzveszélyességi osztály szerinti tûzveszélyes, illet- ve robbanásveszélyes anyagok – amelyek mennyisége megha- ladja az általános háztartási célú felhasználás mértékét – tárolá- sa, illetve felhasználása, valamint ilyen anyagokkal bármiféle te- vékenység végzése folyik.

1.1 Tûz

Tûz biztosítási esemény alatt olyan anyagi változásokat is kiváltó oxidációs folyamatot értünk, amely gyulladási hômérséklet kö- vetkeztében öntáplálóan, terjedô-képesen, hô- és fényhatás (lánggal égés) kíséretében alakul ki.

Jelen feltétel értelmében tûz alatt olyan tûzeset értendô, amely nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta, és önerôbôl továbbterjedt.

Nem minôsül biztosítási eseménynek, így a biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) mindazokra a tûzkárokra, amelyek a biztosított vagyontárgyak- ban úgy keletkeztek, hogy azokat megmunkálás végett – vagy egyéb célból – hasznos tûzhatásnak, hôkezelésnek vetik alá;

b) nem tûzbiztosítási esemény következtében fellépô gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölôdés szín- és alakváltozás, zsugorodás, korrózió okozta károkra;

c) perzselés okozta károkra (kivéve, ha tûz következtében kelet- keztek);

d) a tûzkár nélküli füst, hô és korom okozta károkra;

e) elektromos gépekben, berendezésekben az elektromos áram hatására keletkezô rendellenességekbôl adódó károkra (túláram, túlfeszültség, zárlat stb.).

1.2 Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási esemény alatt olyan töltéskiegyenlítô- désbôl adódó erô és hôhatást értünk (nagyfeszültségû villamos kisülés), mely romboló, gyújtó, égetô hatással, vagy a vele együtt járó indukált feszültséggel közvetlenül, vagy közvetett úton okoz kárt a biztosított vagyontárgyakban.

Xxxxx feltétel értelmében a biztosító megtéríti a biztosított elekt- romos gépekben, készülékekben és berendezésekben a villám- csapás miatti túlfeszültség vagy indukció által okozott károkat is.

Az elôírt villámhárító rendszer hiánya, vagy karbantartásának el- mulasztása mentesíti a biztosítót kártérítési kötelezettsége alól.

1.3 Robbanás

Robbanás biztosítási esemény alatt a gázok, gôzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen fellépô hanghatással együtt járó erômegnyilvánulást értjük. Valamely tartály, vagy nyomástartó edény esetében a robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata oly mértékben reped szét, hogy a tartályon kívüli és belüli nyomás- különbség hirtelen egyenlítôdik ki.

Nem minôsülnek biztosítási eseménynek:

a) belsô égésû motorok égésterében fellépô robbanások;

b) üzemeléssel összefüggô mechanikus hatások (vízlökés, csôtö- rés stb.);

c) repülôgépek okozta hangrobbanás;

d) összeroppanás (implózió);

e) hatósági engedélyhez kötött xxxxxxxxx xxxxxxxxx.

2. Elemi károk

2.1 Viharkár

Viharkárnak tekintendôk azok a károk, amelyeket legalább 15 m/s sebességû szél nyomó- és szívó hatása a biztosított va- gyontárgyakban okoznak, beleértve a vihar által megbontott te- tôn történô egyidejû beázás miatti károkat is. A biztosítási fede- zet nem terjed ki a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt ke- letkezett károkra. A légmozgás sebességét az adott idôpontban és helyen – vitatott esetben – az Országos Meteorológiai Intézet, illetve annak jogutódja igazolja.

2.2 Jégverés

Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított va- gyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetôn történô egyidejû beázás.

2.3 Hónyomás

Nagy mennyiségben felgyülemlô hó statikus nyomása által a biztosított épületben okozott kár.

A biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelyeket:

a) a biztosított épületbe a hónyomás által megrongált tetôn ke- resztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg beömlô csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz;

b) az olvadáskor a biztosított épületrôl lecsúszó hó az építésügyi elôírásnak megfelelô állapotú, hiánytalan hófogók megléte esetén az ereszcsatornában és a szerzôdésben biztosított épü- letszerkezeti elemben okoz.

2.4 Xxxxxxxxxxx, kôomlás, földcsuszamlás

Azok a károk, amelyeket a lehulló, illetôleg a helyükrôl elmoz- duló szikladarabok, kôzetdarabok, valamint földtömeg a biztosí- tott vagyontárgyakban okoznak.

Nem téríti meg a biztosító:

a) tudatos emberi tevékenység következményeként fellépô káro- kat;

b) az épületek alatti feltöltések ülepedése, süllyedése miatti káro- kat;

c) a támfalak kivitelezési, vagy tervezési hibája miatt fellépô ká- rokat, illetve ha a kár a támfal karbantartásának elmulasztása következtében keletkezett. Ugyancsak mentesül a biztosító a kártérítés alól, ha a terep statikai viszonyai támfal megépíté- sét tették volna szükségessé, de azt valamilyen okból kifolyó- lag nem építették meg, s emiatt következett be a káresemény.

2.5 Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Azok a károk, amelyek azáltal következnek be, hogy a természe- tes egyensúlyi állapot külsô erôhatás következtében megszûnik, ezáltal hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel, vagy a ha- tóságok által nincs feltárva.

Nem térít kárt a biztosító, ha az ismeretlen üreg beomlása bá- nyában, bányászati tevékenység közben, illetôleg felhagyott bá- nyákban történt.

2.6 Ismeretlen jármû ütközése

Az a kár, amelyet az ismeretlen jármû, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése során okoz.

2.7 Légi jármû, illetve rakományainak lezuhanása

Az a kár, amelyet személyzet által irányított légi jármû részeinek illetve rakományának ütközése vagy lezuhanása okoz, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

3. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított üvegekben keletke- zett törés- vagy repedéskár.

3.1 Az üvegtörés biztosítás keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:

a) Az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok valamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb síküvegeire, hôszigetelô, drót- illetve katedrálüvegeire 5 m2/tábla méretig.

b) Olyan akadályok (védôrácsok, belsô zárak és hasonló a nyílás- záróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, ame- lyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.

3.2 A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén (KF-9 alkalmazása) terjed ki az alábbiakra:

a) a 4.1 a) pontban meghatározott táblaméretet meghaladó és/vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek;

b) épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetôk, üvegfalak, tükör- falak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés;

c) üveg építô elemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetôcserép, copolit üvegek;

d) növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése;

e) különleges kivitelezésû üvegek, mint pl. a tükör- és fényvissza- verô, a biztonsági, a fóliával borított, a plexi és akryl, a savval maratott, homokfúvott üvegek, a díszített és díszüvegezések, üvegkerámia lapok és tükörcsempék;

f) az üvegfelületen elhelyezett fénytörô és egyéb fóliákban vala- mint az üvegfelületen lévô dekorációban az üvegtörés miatt keletkezett károk.

3.3 A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvé- dô bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

d) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésé- ben, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleért- ve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkezô károkat.

IV. Költségek

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, alább felsorolt, indokolt és célszerû költségeket, ha e költségek a bizto- sítottat terhelik. A kártérítés felsô határa a biztosítási összeg 1%-a.

a) Bontási, törmelékeltakarítási és takarítási költségek.

b) Kárenyhítés indokolt, és igazolt költségei.

A biztosító nem téríti meg az elmaradt haszonból, illetve a helyi- ségek használhatatlanságából eredô kárigényeket.

V. Kockázatviselési hely

A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett cím.

Kárkifizetés

A kártérítés a biztosító által kért okiratok közül az utolsó okirat beérkezése után két héttel esedékes, a Komfort & nyugalom la- kóépület-biztosítás általános feltételei figyelembe vétele mellett.

1. A biztosító a károkat a kár bekövetkezésének idôpontjában ér- vényes beszerzési új értéken, illetve a helyreállítási költségen téríti meg, kivéve a következô (2.) pontban felsorolt eseteket. A biztosító a kár összegébôl levonja a maradványok értékét, valamint azon összegeket, amelyek a biztosítottnak harmadik személyek bármely jogcímen történô kifizetései alapján meg- térülnek.

2. Káridôponti avult értéken kerül térítésre:

• azoknak a lakóépületeknek a kára, amelyeknek a káridôpon- ti avultsága a 75%-ot elérte vagy meghaladta;

• festés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padlóburko- latban keletkezett kár, ha a 20%-os avultságot elérte, vagy meghaladta.

3. Javítással, részek pótlásával (részleges károk) – beleértve a fes- tés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padlóburkolat részleges kárait is – helyreállítható károk esetében a biztosító a javítási és helyreállítási költséget téríti meg. A helyreállítási költség azonban nem haladhatja meg a teljes (totál) kár cí- men fizethetô összeget.

4. Az üvegkároknál a biztosított törött üveggel azonos kivitelû, méretû, beépítettségû és minôségû üveg pótlásának költsé- gét téríti meg.

5. Ha a káreljárás során megállapítást nyer, hogy a kár biztosítási eseményen kívüli elhasználódásból, karbantartási mulasztás- ból ered, mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól.

Komfort & nyugalom lakóépület-biztosítás Xxxxx feltételei és Záradékai

KF-1 Külön Feltétel: Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkár a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelye- ket az épületen belüli, használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetô vezetékeibôl és a hozzájuk csatlakozó vízveze/ ték-, melegvíz-szolgáltató és központifûtés-rendszerekbôl, a víz- vezetékek törése, repedése vagy dugulása miatt nem rendelte- tésszerûen távozó víz okoz.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet:

a) A biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerel- vények, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeire;

b) a fakorhadási, gombásodási, penészesedési károkra;

c) vízgôz hatására keletkezett károkra;

d) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csôvezetékekbôl, szelepekbôl, csapokból, öntözôberendezésekbôl stb. kilépô víz által okozott károkra;

e) a kiömlô, elfolyt folyadékban keletkezett károkra;

f) a csôvezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek kötelezô karbantartási munkáinak elmulasztása következtében fellépô károkra;

g) az ipari, technológiai vezetékekben keletkezô töréskárokra és az ezekben lévô folyadék vagy anyag által okozott károkra;

h) az átmenetileg nem használt épületek, berendezések és gé- pek vezetékeinek víztelenítésének elmulasztása miatt keletke- zett fagykárokra, és azok következményi káraira.

KF-2 Külön Feltétel: Felhôszakadás

Azok a károk, amelyeket a csapadékhullásból eredô, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezetô rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Nagy mennyiségû csapadékvíznek minôsül, ha a lehullott csapa- dék mennyisége eléri az 1 mm/perc értéket, vagy 24 óra lefor- gása alatt átlagosan eléri, illetve meghaladja a 40 mm-es mérté- ket.

A biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezô károkat;

b) a felhôszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.

KF-3 Külön Feltétel: Árvíz

Az a kár, amikor élôvizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlako- zó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, va- lamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükbôl és a biz- tosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:

a) belvíz és talajvíz által keletkeztek;

b) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületen lévô biztosí- tott vagyontárgyakban keletkeztek.

KF-4 Külön Feltétel: Földrengés

Az a kár amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérô földrengés okoz. A biztosító egy biztosítási ese- ménynek tekinti az egy epicentrumból kiinduló és egymással okozati összefüggésbe hozható egymást követô rengések soro- zatát.

KF-5 Külön Feltétel: Épület felelôsségbiztosítás

I. Biztosítottak

1. A ház tulajdonosai és birtokosai. Társas- és szövetkezeti tulaj- donban lévô ingatlanok esetében – a közös tulajdon vonatko- zásában – a biztosítás a biztosított tulajdoni részaránya mér- tékéig áll fenn.

2. Az ingatlan kezelôje és gondozója

3. Azok a személyek, akik – nem vállalkozói minôségben – a biz- tosított megbízásából az ingatlannal összefüggô tevékenysé- get végeznek.

4. Mindazok, akik haszonélvezet, felszámolási eljárás, vagy vég- rehajtási eljárás eredményeként – a biztosítás hatálya alatt – a biztosított helyébe lépnek.

A biztosítás nem terjed ki azokra a károkra és kártérítési igények- re, amelyeket az 1–4. pontokban megnevezett biztosított sze- mélyek üzemi baleset címén támasztanak.

II. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minôsül az a káresemény, amelyért a biz- tosított – mint károkozó vagy mint károkozásért felelôs sze- mély – a magyar jog szerint a 2. pontban meghatározott minô- ségében kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személy- nek okozott személysérülésekért, szerzôdésen kívül okozott do- logi károkért és az ezekre visszavezethetô vagyoni károkért.

Tulajdonostársak, lakástulajdonosok, használatra jogosultak és hozzátartozóik kártérítési igényei akkor biztosítottak, ha ezen személyek, vagy törvényes képviselôik nem maguk felelôsek a keletkezett kárért.

III. Kizárások

Nem terjed ki a biztosítás:

a) azokra a felelôsségi károkra, amelyekért a biztosított nem a je- len szerzôdésben meghatározott magánemberi minôségében felel;

b) szerzôdésszegés miatt támasztott kártérítési igényekre;

c) légi jármûvek, gépjármûvek, utánfutók üzembentartója minô- ségben okozott károkra;

d) az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek:

– a biztosított vagy annak megbízásából eljáró személyek ál- tal kölcsönzött, bérelt, haszonbérbe vett vagy megôrzésre átvett vagyontárgyakban (dolgokban) következtek be, még akkor sem, ha ez mellékkötelezettségként megôrzés során történt;

– ingó dolgokban azok szállítása, feldolgozása vagy azokon végzett vállalkozói tevékenység következtében álltak elô;

– nem ingó dolgok olyan részeiben következnek be, amelyek közvetlenül megmunkálás vagy egyéb tevékenység tárgyát képezik;

e) kötbér, bírság, egyéb büntetés jellegû költség megfizetésére.

IV. A biztosítás idôbeni hatálya

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

Azok az események, amelyek a biztosítás hatályba lépése után következtek be, de a károkozó tényezô már a hatályba lépés elôtt fennállt, csak akkor vannak a biztosítással fedezve, ha a biz- tosítottnak nem volt tudomása a biztosítás hatályba lépéséig a károkozó tényezô létezésérôl.

V. Kártérítés

1. A biztosító a szerzôdéssel fedezett károkat a magyar magán- jog szabályai szerint téríti meg.

2. Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért va- gyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszö- böléséhez szükséges.

3. A kármegelôzés és kárenyhítés körébe esô költségeket a biz-

tosító – a biztosítási összeg keretein belül – akkor is megtérí- ti, ha azok eredményre nem vezettek.

4. A kártérítési összeg felsô határa biztosítási eseményenként 10 millió Ft, éves szinten legfeljebb 50 millió Ft.

5. A biztosító kártérítést kizárólag belföldi fizetôeszközben telje- sít.

6. A kártérítés során káreseményként a kár mértékének 10%-a, de minimum 10000 Ft önrész levonásra kerül.

VI. A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérí- tési összeget, ha a biztosított a kárt:

– szándékosan, vagy

– súlyosan gondatlan magatartásával okozta.

2. Súlyosan gondatlan a károkozó magatartása, ha:

a) a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában, vagy ezen állapotával összefüggésben okozta;

b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ez által okozott kárt;

c) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszaté- rôen okozott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a károko- zás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntet- hetô lett volna;

d) a fegyverhasználat hatósági elôírásait megszegi;

e) ha a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövet- kezésének lehetôségére figyelmeztette, s a káresemény ez- után a szükséges intézkedés hiányában következett be.

3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítot- taktól, ha azok a kárenyhítési kötelezettségüknek teljesítését mulasztották el.

VII. Kárigény elévülése

A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények az esedékességtôl szá- mított két éven belül elévülnek.

VIII. Egyebek

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Komfort & nyugalom lakóépület-biztosítás általános és különös feltételei rendelkezéseit kell alkalmazni.

KF-6 Külön Feltétel: Bôvített vezetékes vízkár biztosítás

Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosító megtéríti azokat a ká- rokat, amelyeket az épület külsô határoló falába beépített, vagy azon belül lévô, valamint a biztosított telephelyen lévô használa- ti víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetô vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz-szolgáltató- és köz- ponti fûtés rendszerekbôl, valamint az ezekhez csatlakozó tarto- zékokból, szerelvényekbôl és készülékekbôl kilépô víz vagy gôz okoz.

A fentieken túl megtéríti a biztosító:

a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költsé- geket;

b) a kárelhárításra, helyreállításra fordított költségeket;

c) törés, repedés, kilyukadás esetén legfeljebb 6 m új csô és an- nak behúzási költségeit;

d) fagy miatti csôtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költségeit és legfeljebb 6 m csôhosszig a helyreállítás költségeit.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet:

a) A biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, szerel- vények, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeire;

b) a fakorhadási, gombásodási, penészesedési károkra;

c) vízgôz hatására keletkezett károkra;

d) a kiömlô, elfolyt folyadékban keletkezett károkra;

e) a csôvezetékek, armatúrák, tartályok és edényzetek kötelezô karbantartási munkáinak elmulasztása következtében fellépô károkra;

f) az ipari, technológiai vezetékekben keletkezô töréskárokra és az ezekben lévô folyadék vagy anyag által okozott károkra;

g) az átmenetileg nem használt épületek, berendezések és gé- pek vezetékeinek víztelenítésének elmulasztása miatt keletke- zett fagykárokra, és azok következményi káraira.

KF-7 Külön Feltétel: Lapostetô beázása

Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a többlakásos és többszintes épületek legfelsô emeletén található lakásainak a tetôrôl történô, csapadék okozta beázási káraira is. A kártérítési limit éves szinten legfeljebb az épület szerzôdés sze- rinti biztosítási összegének a 0,1%-a.

A kártérítés nem terjed ki a beázást elôidézô okok megszünteté- sének (pl. szigetelés, tetôjavítás) költségeire.

KF-8 Külön Feltétel: Lakóépület rongálási kárai

Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított lakóépületben az a-e pontokban felsorolt és részlete- zett események során keletkezett rongálási károkra, az alábbi fel- tételek mellett:

• Az éves kártérítési limit, amelyet rongálás címén e Külön Felté- tel értelmében a biztosító a biztosított részére fizethet, legfel- jebb a biztosításra feladott épület biztosítási összegének a 0,2%-a.

• A kártérítés során káreseményenként a kár mértékének 10%-a, de minimum 5000 Ft önrész levonásra kerül.

a) Bejárati kapu rongálási kárai

Kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított épület valamennyi be-, illetve kijárati célt szolgáló, és ilyen funkciót ténylegesen ellátó, épületszerkezetileg beépített kapuinak rongálási káraira, amennyiben azok a károk más biztosítás alapján nem térülnek.

b) Lakások bejárati ajtajainak rongálási kárai

Kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított épületek alapító okira- tában, illetve alapszabályában külön tulajdonként megjelölt albetéti lakások be-, illetve kijárati célt szolgáló, épületszerkezeti- leg beépített ajtajainak rongálási káraira, ha azok más biztosítás alapján nem térülnek.

A lakáson belüli helyiségeket elválasztó ajtók nem térülnek jelen feltétel értelmében.

c) Kaputelefon rongálási kárai

Kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított épület részét képezô és rendeltetésszerû használatban lévô kaputelefon szemmel látható rongálási káraira, ha az más biztosítás alapján nem térül.

d) Közös tulajdonú helyiség falazatának összefirkálása

Kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított közös tulajdonú helyi- ségek belsô falazatának, illetve burkolatának összefestési, össze- firkálási kárainak tisztítási, újrafestési költségeire, amennyiben az, a lakóközösség karbantartási kötelezettségébe tartozik. Jelen elôírás nem vonatkozik az épületgépészeti berendezések (pl. lif- tek) összefestési, összefirkálási és esztétikai rongálási káraira.

e) Xxxxxxx mûködésképtelenné tétele

Kiterjed a biztosítási fedezet a többszintes, biztosított lakóépület személyfelvonójának olyan szándékos, és látható rongálás okoz- ta káraira, amelyek a személyfelvonó rendeltetésszerû használa- tát lehetetlenné teszik. Jelen elôírás nem terjed ki a felvonó napi használatát nem gátoló esztétikai rongálási károkra.

KF-9 Külön Feltétel: Különleges üvegek biztosítása

Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosító kockázatviselése kiter- jed az alábbiakra:

a) a meghatározott táblaméretet meghaladó és/vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek;

b) épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetôk, üvegfalak, üveg- pultok, tükörfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüvege- zés;

c) üveg építô elemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetôcserép, co- polit üvegek;

d) növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése;

e) különleges kivitelezésû üvegek, mint pl. a tükör- és fényvissza- verô, a biztonsági fóliával borított, a plexi és akryl, a savval maratott, homokfúvott üvegek, a díszített és díszüvegezések, üvegkerámia lapok és tükörcsempék;

f) az üvegfelületen elhelyezett fénytörô és egyéb fóliákban vala- mint az üvegfelületen lévô dekorációban az üvegtörés miatt keletkezett károk.

A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvé- dô bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

d) az üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, bele- értve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során kelet- kezô károkat.

KF-10 Külön Feltétel: Közös tulajdonú ingóság biztosítása

Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a la- kóközösség tulajdonát képezô – és a biztosított lakóépületben el- zártan tárolt – vagyontárgyakra is (pl. takarítóeszközök, kertmû- velô eszközök, be nem épített épületszerkezeti, illetve gépészeti berendezések stb.), a választott biztosítási csomagban szereplô kockázatokon túl betöréses lopás kockázatra is, legfeljebb évi 500 ezer Ft összértékig.

Biztosítási eseménynek az minôsül, ha az elkövetô a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonította el, hogy a biztosított és lezárt helyiségbe:

• erôszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal-, fö- dém-, vagy tetôbontás útján) betört, illetve behatolt;

• álkulccsal, vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jutott be.

(Ha szemrevételezéssel a behatolás módja egyértelmûen nem meghatározható, az idegen eszköz használatának tényét igaz- ságügyi szakértônek kell igazolnia.)

• eredeti kulccsal, vagy kulcsmásolattal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz erôszakos módon, betöréses lopás vagy rablás út- ján jutott.

Nem minôsül biztosítási eseménynek a nyitva hagyott, illetve be nem zárt nyílászárón át történô behatolás.

A közös tulajdonú ingóság tárolására szolgáló helyiségnek telje- sítenie kell az alábbi minimális elvárásokat:

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos ér- tékû legyen;

• az ajtószerkezetek védettek legyenek reteszhúzás ellen;

• a bejárati ajtók zárását biztonsági zár végezze;

Biztonsági zárnak minôsül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôsé- gek száma meghaladja a tízezret, valamint minden olyan egyedileg minôsített lamellás zár, amely a felsoroltakkal azo- nos biztonsági fokozatú.

KF-11 Külön Feltétel: A lakóközösség tagjai részérôl

egymásnak okozott felelôsségi károk

Jelen Külön Feltétel értelmében biztosítási eseménynek minôsül- nek e szerzôdés hatálya alatt okozott és bekövetkezett személy- sérüléses és dologi károk, amelyekért a biztosítottak (lakóközös- ség tagjai), mint a kötvényen megjelölt épület tulajdonosai, tu- lajdonostársai, használatra jogosultak (kivéve vállalkozások) e mi- nôségükben a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezett- séggel tartoznak.

A Biztosító azokat a tûz, robbanás, valamint vezetékbôl vagy azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által elôidézett károkat téríti meg, amelyeket:

– a lakóközösség tagjai egymásnak okoztak

– a lakóközösség a lakóközösség tagjainak okozott

– a lakóközösség tagjai a lakóközösségnek okoztak.

A kártérítés során káreseményenként a kár mértékének 10%-a, de minimum 10000 Ft önrész levonásra kerül.

KF-12 Külön Feltétel: Teremgarázsban tárolt gépjármûvek

tûzbiztosítása

Jelen Külön Feltétel értelmében a Biztosító megtéríti azokat a tûzkárokat, amelyeket a kötvényen feltüntetett kockázatviselési hely teremgarázsában keletkezett tûz az ott tárolt és kizárólag a lakóközösség tagjainak tulajdonát képezô gépjármûvekben okoz.

A Biztosító szolgáltatása a casco biztosítással nem rendelkezô gépjármûvek esetében a keletkezett kár mértékéig, de legfeljebb 250000 Ft-ig terjed.

A casco biztosítással rendelkezô gépjármûvek esetében a kártérí- tés felsô határa a keletkezett kár, de legfeljebb az önrész mér- téke, maximum 250000 Ft.

A kártérítés során gépjármûvenként a kár mértékének 10%-a, de minimum 10000 Ft önrész levonásra kerül.

KF-13 Külön Feltétel: Határozott, 3 év tartamra kötött

szerzôdés

Jelen Külön Feltétel értelmében a szerzôdô felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerzôdést 3 évre kötik, az évfordulóra történô felmondás lehetôségének fenntartása mellett. A 3 évre kötött szerzôdések esetében a biztosító ún. tartamengedményt nyújt.

Amennyiben a szerzôdô a kötvényben megjelölt lejárati idô elôtt felmondja a szerzôdést, köteles az engedmény összegét vissza- menôlegesen is megfizetni, kivéve, ha a biztosított lakóépület to- tálkárt szenved.

T-1. Záradék: Önrész vezetékes víz károkra

A fônyomóvezetékbôl és szennyvízelvezetô gyûjtôvezetékekbôl, illetve szerelvényeikbôl kilépô víz által a közös tulajdonú épület- részekben okozott vezetékes víz károk esetében az önrész 10%, de legalább 10000 Ft., amely káreseményenként levonásra ke- rül.

T-2. Záradék: Önrész vezetékes víz károkra

A fônyomóvezetékbôl és szennyvízelvezetô gyûjtôvezetékekbôl, illetve szerelvényeikbôl kilépô víz által a közös tulajdonú épület- részekben okozott vezetékes víz károk esetében az önrész 20%, de legalább 20000 Ft., amely káreseményenként levonásra ke- rül.

T-3. Záradék: Ajánlott épületértéknél alacsonyabb m2-ár al- kalmazása

A szerzôdô/biztosított tudomásul veszi, hogy az általa meghatá- rozott m2-ár valószínûleg nem fedezi a ház/lakás újraépítési költ- ségét, amely beigazolódása esetén – káresemény során – a biz- tosító az épületre vonatkozóan alulbiztosítottságot érvényesít.