Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása

A Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás (továbbiakban TLK), mint csoportos biztosítás a jelen Általános és Különös feltételek szerint jön létre az Aegon Magyarország Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító), valamint a feltételekben meghatározott szerzôdô (biztosított) között. Ennek alapján a biztosító a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezésétôl függôen, az ugyancsak itt meghatározott biztosítási szolgáltatásra, a szerzôdô pedig a biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.

A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás), a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megﬁzetésében (összegbiztosítás) áll.

Az alapbiztosítást a tûz- és elemi károk, valamint az egyéb vagyoni károk fedezetét jelentô kárbiztosítás képezi, ennek létrejötte a kiegészítô biztosítások megkötésének feltétele.

A feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013 évi

V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

Általános feltételek

A jelen feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a szerzôdô és a biztosító között TLK jön létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a kárbiztosítás és kiegészítô biztosítások különös feltételei, azok függeléke, valamint az ajánlat és a kötvény ettôl eltérôen nem rendelkeznek.

I. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT

1. A Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítási szerzôdést az kötheti meg (továbbiakban: szerzôdô), aki a biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen társasház, lakásszövetkezet javára köti. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.

2. Szerzôdô

2.1. Az a társasház-közösség az elôbbiek közös képviseletét ellátó természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet, illetve lakásszövetkezet (Ptk. 8:1.§ pont), amely a biztosítási ajánlatot megtette és a szerzôdés létrejötte esetén a díjﬁzetést teljesíti. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá a szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére valamint a biztosítottak (társasházi tulajdonostársak, szövetkezeti tagok, stb.) tájékoztatására

a szerzôdés tartalmával, módosításával és megszûnésével kapcsolatban.

2.2. A szerzôdés minden esetben csak a teljes közösség illetve szövetkezet egészére köthetô, a biztosítottak hozzájárulása a képviselô erre vonatkozó megbízásából következik.

TLK–SZ–140210

3. E feltételek alapján biztosítottak lehetnek:

3.1. Épületek, építmények vonatkozásában:

• a kötvényen feltüntetett társasház,

• a társasház tulajdonostársai, maximum tulajdoni hányaduk arányában,

• a kötvényen feltüntetett lakásszövetkezet, valamint

• a lakásszövetkezeti tagok, maximum a szövetkezeti tulajdoni egységük arányában.

3.2. Ingóságok vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

3.2.1. A társasház illetve szövetkezet közös tulajdonú ingóságaira vonatkozóan

• a társasház,

• a lakásszövetkezet.

3.2.2. A tulajdonostársak, bérlôk magántulajdonú ingóságaira vonatkozóan

• a lakástulajdonos, amennyiben a lakásban nem a tulajdonos lakik, úgy a bérlô és a bennlakóval közös háztartásban élô hozzátartozók.

4. A társasházi/lakászövetkezeti szerzôdôs biztosítottjai jellemzôen fogyasztónak minôsülô tulajdonosok, szövetkezet tagjai, így annak ellenére, hogy a szerzôdést nem minden esetben fogyasztó köti meg, a biztosító a szerzôdést a Ptk. fogyasztói biztosítási szerzôdésekre elôírt – a szerzôdô, biztosított, javára egyoldalúan kogens szabályok szerint kezeli.

5. A szerzôdés biztosítottjai a szerzôdésbe szerzôdôként nem léphetnek be.

II. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét a biztosító által használt és mindenkor érvényes formanyomtatványon írásbeli ajánlattal kezdeményezi.

Írásbeli ajánlatnak minôsül a biztosító által használt formanyomtatványon kézzel kitöltött ajánlat vagy azzal megegyezô adattartamú elektronikusan készített, ajánlat, melyet a szerzôdô vagy a kötésre vonatkozó írásbeli megbízás alapján az alkusz aláír.

2. A biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) kiállítani, melyet a szerzôdônek küld meg.

3. Ha a kötvény a szerzôdô fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerzôdô fél a dokumentum kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény szerinti

tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô fél ﬁgyelmét a kötvény kiadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

4. A biztosítónak az ajánlattételtôl számítottan 15 napja van a kockázat elbírálására, az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított tizenöt napig kötve van.

5. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak megtételétôl számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették.

6. A szerzôdés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselôje részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

7. A biztosító kockázat-elbírálási ideje az ajánlattétel napjától indul.

a) Amennyiben az írásbeli ajánlatot a szerzôdô aláírásával egyidejûleg a biztosító képviselôje (üzletkötôje), vagy megbízottja átvette, úgy az ajánlattétel napja az ajánlat aláírásának napjával egyezik meg.

b) Amennyiben az írásbeli ajánlatot a szerzôdô megbízásából eljáró alkusz vette át, vagy az távértékesítéssel, vagy egyéb postai úton juttatják el a biztosítóhoz, úgy az ajánlattétel napja az ajánlatnak a biztosító bármely egységhez történô beérkezésének napjával egyezik meg.

8. Ha a kockázatelbírálási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon

a ﬁgyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

9. Amennyiben a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik, a beﬁzetett biztosítási díjat az ajánlat visszautasítása esetén a döntést követô 15 napon belül a biztosító kamatmentesen visszaﬁzeti. A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszaﬁzetése a biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja.

10. Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

11. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerzôdési feltételétôl, a biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

12. Ha a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô fél ﬁgyelmét felhívta.

13. Ha a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító 12. bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

A biztosító kockázatviselése

a) amennyiben az írásbeli ajánlatot a biztosító képviselôje vagy a biztosító bármely egyéb megbízottja átvette, úgy az ajánlat aláírását követô nap 0.00 órája,

b) amennyiben a szerzôdést alkusz közremûködésével, vagy távértékesítéssel kötötték, úgy a szerzôdô által aláírt ajánlat biztosító részére való beérkezését (II.7.b.) követô nap 0.00 órája; vagy

c) az ajánlaton feltüntetett késôbbi idôpont (halasztott kockázatviselés), feltéve, hogy a szerzôdés létrejött, vagy utóbb létrejön.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS IDÔBENI HATÁLYA

1. A biztosítás határozatlan idôtartamra jön létre.

A tartamon belül a biztosítási idôszak egy év. A biztosítási év elsô napja (technikai kezdet) a szerzôdés kockázatviselésének kezdetét követô hónap elsô napja, kivéve, ha a kockázatviselési kezdet a hónap elsô napjára esik.

A kockázatviselési kezdet és a biztosítási év elsô napja (technikai kezdet) megegyezik, amennyiben a kockázatviselési kezdet valamely hónap elsô napja.

2. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

3. Ha a szerzôdô vagy a biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban a szerzôdést felmondja, úgy az a biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor maradékjog nélkül megszûnik.

4. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

5. A kiegészítô biztosítások bármelyikére a szerzôdés évfordulója elôtt minimum 30 nappal mindkét fél írásban jelezheti, hogy a következô biztosítási évre felmondja. Az alapszerzôdés valamint annak egyéb kiegészítôi ebben az esetben az ily módon megszüntetett kiegészítô szolgáltatás nélkül maradnak érvényben.

6. Az alapbiztosítás bármely okú megszûnésével a kiegészítô biztosítások is maradékjogok nélkül megszûnnek.

V. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

A biztosító kockázatviselésének helye Magyarország, kizárólag országhatáron belül:

Épületek esetében:

• az ajánlaton, illetve a kötvényen magyarországi kockázatviselési helyként feltüntetett cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek,

Ingóságok esetében:

• az ajánlaton, illetve a kötvényen kockázatviselési helyként feltüntetett cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek,

• hatósági kiköltöztetés esetén az a hely, ahová a biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált,

• a magántulajdonú háztartási ingóságok, a biztosított lakására számított biztosítási összegének 5%-áig Magyarország

egész területe, a biztosított által magával vitt ingóságok tekintetében. Nem fedezi a biztosítás azonban a biztosított tulajdonában, tartós bérletében vagy kizárólagos használatában lévô, nem biztosított ingatlanokban, ingatlanrészekben elhelyezett tárgyakat, kivéve, ha ezekre a szerzôdô (biztosított) önálló biztosítást nem köthetett volna.

Nem téríti meg a biztosító a biztosított „Értéktárgyak”-ban (Kárbiztosítás különös feltételei I.3. pont) keletkezett károkat, ha azokat nem állandó lakás céljára szolgáló helyiségekben (pl. pince, padlás, melléképület, társasházi-, szövetkezeti közös használatban lévô helyiség, nyaraló, hétvégi ház), vagy a szabadban tartották.

VI. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

1. A biztosítási összeg az a biztosítási ajánlaton/kötvényen/ aktuális indexértesítôben meghatározott összeg, amely

a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

2. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezetei alapján a szerzôdô határozza meg. Önállóan határozandó meg és kezelendô minden, az ajánlaton külön soron, saját

biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport és azon belüli vagyonkategória. A vagyoncsoportok és azon belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei kárrendezéskor sem vonhatók össze.

3. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdés kötéskori újjáépítési, illetve az új állapotban való beszerzésének értéke.

4. A szerzôdés, a szerzôdô felek által meghatározott hasznos alapterület egy négyzetméterére vetített egységárral jön létre az „Épületek” (Kárbiztosítás különös feltételei I/1. pont), Háztartási ingóságok vagyoncsoportok esetében.

5. Az egyes albetétekre jutó maximális biztosítási összeget a négyzetméter egységár és az adott albetét hasznos alapterületének szorzata adja, az alábbiak szerint:

• Az egyéni tulajdont képezô épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegének és egyben a biztosító által ﬁzethetô térítés maximumát, az adott albetét, lakás, melléképület hasznos alapterületének és

az érintett vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja.

• Az egyéni tulajdont képezô Háztartási ingóságok biztosítási összegének és egyben a biztosító által ﬁzethetô térítés maximumát, az adott lakás hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter irányár szorzata adja (a vállalkozási célú épületrészek, a melléképületek, pl. garázsok itt nem veendôk ﬁgyelembe).

6. Az Épületek és a Háztartási ingóságok vagyoncsoportokban keletkezett károk az aránylagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kiﬁzetésre, maximum a

biztosítási összeg erejéig, kivéve, ha a biztosított épület hasznos alapterülete a káresemény bekövetkeztekor nagyobb, az ajánlaton feltüntetett, illetve az ennek ﬁgyelembevételével elfogadott kötvényben szereplô alapterületnél.

A biztosító, a javasolt biztosítási összeget a biztosított épület hasznos alapterületére vetítve adja meg. Amennyiben

a tényleges hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nagyobb az ajánlaton feltüntetett alapterületnél, úgy a biztosító a biztosított és a tényleges hasznos alapterület arányában nyújt térítést az alábbiak szerint:

A hasznos alapterület meghatározása:

• Az épületek esetében: a biztosított épületben lévô albetétek, valamint a tulajdonostársak kizárólagos használatban lévô helyiségek alapterületének összege.

• A háztartási ingóságok esetében: a biztosított épületben lévô lakáscélú ill. felhasználású albetétek alapterületének összege.

7. Az Értéktárgyak vagyoncsoportban, a felek lakásonként egységes, abszolút számban (fix összegben) határozzák meg a biztosítási összeget.

A biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, ezen vagyoncsoport kárai az aránylagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kiﬁzetésre, maximum az értéktárgyakra vonatkozó biztosítási összeg erejéig.

8. A „Közös tulajdonú ingóságok” vagyoncsoport esetében a biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, ezen vagyoncsoport kárai az aránylagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kiﬁzetésre, maximum az erre vonatkozó biztosítási összeg erejéig.

9. Túlbiztosítás

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét (3. pont). Túlbiztosítás esetén, a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelôen le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerzôdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

10. Többszörös biztosítás

10.1. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani, de a kára csak egyszeresen térülhet meg. A biztosított köteles bejelenteni, ha az igényelt kárkiﬁzetés esetére a vagyontárgyra más biztosítónál is rendelkezik biztosítással és azt is, ha onnan térítésben részesült, vagy igényt érvényesített.

10.2. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles ﬁzetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

10.3. A biztosítók a 10.2. bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kiﬁzetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek

megfelelôen az egyes biztosítók a biztosított irányában külön- külön felelnének.

11. A biztosító, a biztosítási összeg rögzítésénél és a díj megállapításánál a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva, az alábbiak szerint jár el:

• az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket, a felelôsségbiztosítási limitet egész ezer forintokban,

• az éves biztosítási díjat egész forintokban határozza meg, 12-vel oszthatóan.

12. A kárbiztosítási szerzôdés biztosítási összegeinek módosítását a szerzôdô a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül, és a biztosító új ajánlatként bírálja el az Általános feltételek II.1. pontja szerint. A szerzôdésmódosításról a szerzôdô tájékoztatja a biztosítottakat.

VII. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS

A biztosítási összeg az a biztosítási ajánlaton meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító

szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

1. A biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében a biztosító minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási szolgáltatások és a teljes biztosítási díj értékkövetô módosítását (indexálását).

2. Az index mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelôzô naptári évre vonatkozóan közzétett, 1 éves idôszakra vonatkozó fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index alkalmazására legelôször a szerzôdés létrejöttét követô biztosítási évfordulóval kerülhet sor, majd évente a biztosítási évforduló napjának hatályával.

3. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelôen a biztosítás egyéb elemei is.

4. A biztosító által megállapított index mértékérôl, a biztosítási összeg értékkövetô módosításáról, a díj változásáról a biztosító legkésôbb 60 nappal a

biztosítási év vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

5. A biztosítás indexálásával egyidejûleg a biztosító a biztosítási díjtételek, illetve díjmódosító tényezôk megváltoztatását

is kezdeményezheti, különösen akkor, ha a szerzôdés fennállása alatt összesen beﬁzetett díj 100%-át meghaladó összesített kárkiﬁzetés történt. A biztosítási díjtétel-változásról a biztosító a biztosítási idôszak végét legalább 60 nappal megelôzôen – az indexálásról való értesítéssel egyidejûleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a szerzôdôt.

6. A biztosítási szerzôdés az adott idôszakra a biztosító által az indexálás alkalmával közölt biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy az Általános feltételek IV. pontja alapján a szerzôdést az évfordulóra felmondja. Amennyiben a szerzôdô a díjváltozásra vonatkozó szerzôdésmódosítást

írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti. Ha a szerzôdô a díjmódosítást visszautasítja az a szerzôdés felmondásának tekinthetô, feltéve, hogy megfelelô határidôben történik.

Az alapbiztosítás felmondása a szerzôdés egészének megszûnését eredményezi.

Az alapbiztosítás (Kárbiztosítás különös feltételei II.A.) érvényben hagyása mellett, az egyéb biztosításokat

(különdíjas-, pótdíjas, kiegészítô biztosítások) mindkét fél az alábbiak szerint mondhatja fel, a szerzôdés évfordulója elôtt minimum 30 nappal írásban. A szerzôdés ebben az esetben – ha a szerzôdô a biztosító általi felmondás esetén ettôl eltérôen nem nyilatkozik – a felmondott különdíjas-, pótdíjas vagy kiegészítô biztosítási szolgáltatás nélkül marad hatályban.

VIII. DÍJFIZETÉS

1. Jelen biztosítás éves díjú, az éves díj részletekben történô megﬁzetésének gyakorisága az ajánlaton kerül meghatározásra. Az éves díj részletekben való ﬁzetésének kedvezménye elvész, ha bármely részlet beﬁzetése az esedékessége idôpontjában nem történik meg. A részletelmaradás a teljes idôszakra járó díjat esedékessé teszi.

2. Amennyiben a szerzôdés kockázatviselési kezdete megelôzi a biztosítás technikai kezdetét (IV.1. pont), a köztes idôszakra a biztosító díjat nem számít fel.

3. A biztosítás elsô díjrészlete a felek által meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

4. A szerzôdô köteles a kötvényben, illetve az évenkénti indexlevélben meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, legkésôbb az esedékesség idôpontjáig megfizetni.

5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerzôdés megszûnik, a biztosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megﬁzetését követelheti.

6. A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megﬁzetését követelheti, amikor

kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat ﬁzettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

IX. A DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI.

1. Ha az esedékes biztosítási díjat nem ﬁzetik meg, a biztosító – a következményekre történô ﬁgyelmeztetés mellett –

a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja.

A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, vagy díjhalasztást ad.

2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét ﬁzették meg, és a biztosító a díjﬁzetési kötelezettség elmulasztására a

póthatáridô megadásával eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a beﬁzetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a beﬁzetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn.

3. Amennyiben a szerzôdés az 1. és 2. pontban írt módon a díj nem fizetésével megszûnik a biztosító bírósági úton a biztosítási idôszak végéig járó teljes díj megfizetését, kamatot és költségeit követelheti.

4. Abban az esetben, ha a szerzôdés az 1. és 2. pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem ﬁzetése következtében szûnt meg, a szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a reaktiválási

kérelmet nem köteles elfogadni, de amennyiben arra 15 napon belül nem válaszol az elfogadottnak tekinthetô.

A reaktiválási kérelem elfogadását a korábban esedékes díjak beérkezésétôl, így a folyó biztosítási idôszak végéig járó teljes díj megfizetésétôl teheti függôvé. A biztosító a díjak megﬁzetése és a reaktiválási kérelem elfogadása után a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint állítja helyre.

X. A FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

1. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

1.1. A szerzôdô illetve megbízottja saját felelôsségére köteles nyilatkozni, illetve beszerezni az

általa képviselt társasház, lakásszövetkezet lakóközösségének, tagjainak felhatalmazását a szerzôdés megkötésére, figyelembe véve az erre vonatkozó aktuális jogszabályokat.

1.2. A szerzôdô és a biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelôen közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel.

1.3. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

1.4. Mivel a szerzôdô és a biztosított nem azonos, úgy a szerzôdô köteles tájékoztatni a biztosított(ak)at a biztosítási szerzôdés tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos változásról, a szerzôdés megszûnésérôl is.

1.5. Az adatok valóságtartalmáért a szerzôdô és a biztosított is felelôs. A közölt adatok ellenôrzését a biztosító részére lehetôvé kell tenni. A biztosító ellenôrzési lehetôsége a szerzôdôt és biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

1.6. A szerzôdô fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak 15 napon belül írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

1.7. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesülése nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.8. A közlésre, illetôleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô felet és a biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.

1.9. Ha a szerzôdés több vagyontárgyra, vagy biztosítottra vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben

merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére

irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy, biztosított esetén nem hivatkozhat.

2. Kárbejelentési kötelezettség

2.1. A szerzôdônek (biztosítottnak) a biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak. Lehetôvé kell tenni a biztosító számára a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A tûzesetet és a robbanást a tûzrendészeti hatóságnak, a betöréses lopást, rablást a rendôrségnek is be kell jelenteni.

A biztosító késedelmes igényérvényesítés idejére kamatot nem ﬁzet.

2.2. A kárbejelentés történhet:

• a biztosító Call Centerén keresztül (06-1-477-4800),

• levélben (Aegon Országos Kárrendezési Központ, 9700 Szombathely, Paragvári u. 17.),

• a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxx kárbejelentés/lakásbiztosítási kárbejelentés),

• a biztosító Ügyfélszolgálati Irodáiban.

2.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerzôdô fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerzôdében meghatározott módon vagy a szerzôdésben megállapított határidôben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

2.4. A szerzôdô (biztosított) a kár bejelentésétôl számított 5 napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a megengedettnél

nagyobb mértékû változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megállapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, külön kiemelve, a biztosított erkély-, függôfolyosó- vagy lépcsôházi korlátüvegek, sérült üvegtéglák, kopolitüvegek, üvegtetôk, valamint közös tulajdonú épületrészek üvegezésében bekövetkezett kár, valamint vízkár

(pl. csôtörés) esetét amikor biztosított csak a helyszíni kárfelmérést követôen kezdheti meg a helyreállítást.

3. Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

3.1 A szerzôdô fél és a biztosított a kár megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerzôdés szabályozza a szerzôdô fél és a biztosított kármegelôzési teendôit, elôírja a kár megelôzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

3.2. A szerzôdô (biztosított) köteles különösen:

• az épületeit az építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelôen építtetni és karbantartani,

• ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóságnak megfelelôen, gondosan eljárni,

• a biztosító által a biztosítási feltételekben és mellékleteiben meghatározott biztonsági elôírásokat betartani,

• a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejû távozás esetén a védettségi szintnek megfelelôen (Különös Feltételek II/B/1. pont), szakszerûen bezárni,

• a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerû intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

3.3. A szerzôdô fél és a biztosított a biztosító elôírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, de legalább az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

3.4. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

3.5. A biztosító a kármegelôzés vállalt költségeit, illetve a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg keretei között, alulbiztosítás esetén pedig a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

4. Állapot megôrzési kötelezettség

4.1. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a szerzôdésben megállapított határidôn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.

4.2. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége,

ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

5. A biztosító tájékoztatási kötelezettsége

A biztosító köteles a szerzôdôt tájékoztatni:

• a szerzôdés adatairól,

• a bejelentett károk rendezésérôl,

• a biztosítási összeg(ek) kiﬁzetésérôl, a kárkiﬁzetésekrôl, illetve ezek akadályáról.

6. Szolgáltatási kötelezettség

6.1. A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás), a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megﬁzetésében (összegbiztosítás) áll.

6.2. A biztosító az elbíráláshoz szükséges összes iratnak a biztosítóhoz való beérkezését követô 30 napon belül teljesíti szolgáltatásait. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat megﬁzetésére köteles. Az elbíráláshoz a biztosító által kért iratokat (Kárbiztosítás különös feltételei III.1. pontja) az igény érvényesítôjének kell beszereznie.

6.3. Amennyiben a szerzôdés díjhátralékkal rendelkezik, az elmaradt díjak befizetéséig, a hátralék beszámítására tekintettel, a biztosító visszatarthatja a kárkifizetéseket.

7. Fedezetfeltöltés

A biztosító nem alkalmazza a fedezetfeltöltés lehetôségét, mert sem az alapbiztosítás, sem a kiegészítô biztosítások szolgáltatásai biztosítási idôszakra vonatkozó, éves limit korlátozást nem tartalmaznak

XI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK

1. Mentesülések

1.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerzôdési feltételben

meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c) a nem fogyasztónak minôsülô biztosított(ak) az általános szerzôdési feltételben meghatározott vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

1.2. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a szerzôdô fél vagy a biztosított(ak) a kármegelôzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésével okozta.

1.3. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy, a szerzôdô (biztosított) bejelentési kötelezettségének (Általános Feltételek X/3. pont) idôben nem tett eleget, és emiatt a káresemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké váltak.

2. Kizárások

2.1. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.

2.2. Amennyiben a kár bekövetkezésében – az elôzô bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

2.3. Nem téríti a biztosító a sérelemdíjat abban az esetben, ha az nem személysérülés miatt merült fel.

X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A Xxxxx egyedileg megállapodtak abban, hogy a biztosító jelen szerzôdésében kizárja és így nem válik a szerzôdés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Továbbá nem válik a szerzôdés tartalmává az adott üzletágban

a hasonló jellegû szerzôdés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás,

amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

2. A biztosítási szerzôdésbôl eredô bármely igény két év alatt évül el, ide értve a biztosítási eseményekre azok bekövetkeztétôl igényelt szolgáltatásokat, vagy a biztosítási szerzôdésbôl keletkezett egyéb követeléseket is a biztosítási szerzôdések több évtizedes gyakorlatára tekintettel.

3. A Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás valamennyi feltételének, ajánlatának, esetleges adatközlôinek fogalmai a hétköznapi szóhasználatnak megfelelô tartalommal kerülnek alkalmazásra, kivéve azokat, amelyek speciális tartalmát az Általános vagy Különös feltételek külön meghatározzák.

4. A szerzôdô és a biztosítottak hozzájárulnak ahhoz, hogy a biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó adataikat a jelen biztosítás keretein belül a biztosító nyilvántartsa és kezelje.

5. A biztosító a szerzôdô és a biztosított adatait (biztosítási titok) a 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit) 155–159. §-ai alapján törvényi felhatalmazás alapján kezeli.

5.1. A biztosító a szerzôdô/biztosított személyes adatait a biztosítási szerzôdés teljesítésével nem összefüggô célra csak a szerzôdô/biztosított hozzájárulása alapján kezelheti. Az ilyen célú adatkezelésekhez a szerzôdô és a biztosított a szerzôdés részét képezô, „Tájékoztatás és nyilatkozat az adatkezelésrôl” címû okiraton köteles nyilatkozni.

5.2. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô

-, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely az egyes ügyfeleknek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

Az elôzô bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet, a hozzájárulást a biztosító az ajánlat aláírásával egyidejûleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait

és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

5.3. A biztosító ügyfelei biztosítási titkát csak a törvény illetve az ügyfél hozzájárulása esetén adhatja át. A törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértôvel,

c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §

(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állomány átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,

m) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelô szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,

o) feladatkörében eljáró alapvetô jogok, valamint pénzügyi jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

q) nem áll fenn titoktartási kötelezettség, a nyomozóhatóság

„halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott megkeresésével kapcsolatban

r) nem áll fenn titoktartási kötelezettség az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések ellenôrzésével kapcsolatban,

s) a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kapcsolatban áll

– kábítószer-kereskedelemmel,

– terrorizmussal,

– illegális fegyverkereskedelemmel, vagy

– a pénzmosás bûncselekményével.

5.4. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

5.5. Biztosító a személyes adatokat a biztosítási szerzôdés fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi adatokat vagy az adatvédelmi törvény szerinti különleges adatokat 20 év elteltével törölni kell.

6. A biztosító a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 161/A

§-ában és a jelen szerzôdésben foglalt felhatalmazás alapján, az általa szervezett veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy szerzôdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során a szolgáltatásoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából

– megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az általa kezelt, a Bit-ben meghatározott ágazatokhoz

tartozó szerzôdésben rögzített adatok részére történô kiadása érdekében. A biztosító ezen adatokat a Bit-ben meghatározott idôtartamon át kezeli. A szerzôdô/biztosított a biztosító által megkeresés útján megszerzett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.

A biztosító székhelye: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0. Székhelyének állama: Magyarország

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank

(1000 Xxxxxxxx, xxxxxxxxx xxx 0–0.)

6.1. A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a jogosult szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban közölheti. Írásos bejelentését átadhatja személyesen vagy más által, megküldheti postai úton, telefaxon, illetve elektronikus levélben.

A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban és a biztosító honlapján: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx- szabalyzat.html

Központi Panasziroda: 1813 Budapest, Pf. 245. E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Online panaszbejelentés:

xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx

6.2. Jogorvoslati lehetôségek

• Pénzügyi Békéltetô Testület:

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1525 Budapest, BKKP Pf. 172.

Telefonszám: 06-1-4899-100, E-mail cím: xxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx honlapon kaphat tájékoztatást.

• Fogyasztóvédelmi eljárás:

A 2013. CXXXIX törvény szerinti pénzügyi fogyasztói vitában fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP Pf. 777.

Telefonszám: 06-40/203-776

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ ugyfelszolgalat honlapon kaphat tájékoztatást.

• Bíróság:

Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx).

7. A biztosítás Általános, illetve Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv, az aktuális személyi jövedelemadó jogszabályok és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

8. A szerzôdés nyelve magyar.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása A Kárbiztosítás Különös feltételei

A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében a jelen csoportos biztosítási feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események,

a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

A különös feltételekben nem rendezett kérdésekben az Általános Xxxxxxxxxx, a 2013 évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv és a magyar jog szabályai az irányadók.

I. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

1. Épületek, építmények

A biztosító kockázatviselése a megadott kockázatviselési helyen lévô, az építésügyi szabályok által épületnek*, építménynek** minôsített vagyontárgyakra (továbbiakban: épületek, építmények), terjed ki, melyek lehetnek:

Társasházak esetében:

1.1. a tulajdonostársak külön tulajdonában lévô, mûszakilag megosztott lakások és épületrészek, az ajánlaton épületként* feltüntetve,

1.2. továbbá minden olyan épületrész (pl. pince, garázs, folyosó, tároló, stb.), épületszerkezeti elem, építmény** (medence, kerítés, kerti építmények, stb.), lakás és nem lakáscélú helyiség, melyet az alapító okirat közös tulajdonként vagy valamelyik tulajdonostárs tulajdonaként jelöl meg, az ajánlaton épületként feltüntetve.

Lakásszövetkezetek esetében:

1.3. a lakásszövetkezeti tagok tulajdonában lévô lakások és épületrészek, az ajánlaton épületként feltüntetve,

1.4. továbbá minden olyan épületrész (pl. pince, garázs, folyosó, tároló, stb.), épületszerkezeti elem, építmény (medence, kerítés, kerti építmények, stb.), lakás

és nem lakáscélú helyiség, melyet az alapszabály a szövetkezet tulajdonába, vagy a tagok közös

tulajdonába sorol, az ajánlaton épületként feltüntetve.

A biztosító kockázatviselése a szerzôdô (biztosítottak) tulajdonát képezô épületek, építmények esetében kiterjed mind az elkészült, mind a felújítás alatt álló biztosított épületek és épületrészek, építmények teljes – a szerzôdésben szereplô – állagára, beleértve azok beépített alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület-felszerelési tárgyakat is.

* Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezô külsô tértôl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az idôszakos tartózkodás, illetôleg használat feltételeit biztosítja.

** Építmény: Mindazon végleges, vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegû mûszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre.

2. Háztartási ingóságok

Jelen feltételek szerint ingóság az a be nem épített, a biztosítottak magántulajdonában álló vagyontárgy, amely a háztartás mindennapos mûködéséhez szükséges, és a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgál,

és nem tartozik a közös vagyon, illetve a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

Ezen vagyoncsoportba tartoznak továbbá külön tulajdont képezô:

• A kerti berendezési és felszerelési tárgyak,

• Egy háztartásban általánosan elfogadott gépjármûvek (személygépkocsi, motorkerékpár, a teljes gépjármû és a fôdarabok kivételével) napi üzemeltetéséhez használt alkatrészek és tartozékok, feltéve, hogy nem érik el a kereskedelmi mennyiség mértékét,

• Hobbieszközök, barkács-felszerelések,

• A vállalkozói tevékenység vagyontárgyai, a kárt szenvedett albetétre, lakásra számított Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig.

A biztosító kockázatviselése kizárólag az egyéni biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk bérelt, lízingelt, kölcsönvett ingóságokra terjed ki.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

• a készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítô eszközök és értékcikkek,

• az okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésû számítógépes programok,

• vízi-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fôdarabjai,

• az albérlôk, fizetôvendégek, vendégek vagyontárgyai,

• a vállalkozási célú albetétekben, épületrészekben elhelyezett ingóságok.

3. Értéktárgyak

Jelen feltételek szerint értéktárgyak a biztosítottak

magántulajdonában álló:

• Nemesfémek, drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak.

• Bélyeg- és érmegyûjtemények azzal, hogy a forgalomban lévô érmék, bélyegek esetében kibocsátási évenként fajtánként maximum egy sort, nem sor károsodása esetén fajtánként egy darabot ﬁzet meg a biztosító a gyûjtemény részeként.

• Képzômûvészeti alkotások, különösen a zsûrizett és a mûvészeti alapoknál nyilvántartott alkotások. Az ipar- és népmûvészeti alkotások háztartási ingóságnak és nem értéktárgynak tekintendôk.

• Valódi szôrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésû keleti szônyegek.

• Antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró régiségek.

Az olyan ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritkaságjellege, állapota miatt kiemelt értékük van. Bútorok esetében az 1900 elôtt készültek sorolandók ide.

A biztosítás nem terjed ki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében vállalkozási céllal elhelyezett, illetve a vállalkozási célú albetétekben elhelyezett értéktárgyakra.

4. Közös tulajdonú ingóságok

Jelen feltételek szerint ingóság az a be nem épített vagyontárgy, amely a társasház – lakásszövetkezet tulajdona és a mindennapos mûködéséhez szükséges, továbbá a társasház, szövetkezet érdekében a kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszköz, és nem tartozik a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

4.1. A biztosító kockázatviselése ebben a körben kizárólag a társasházi, vagy lakásszövetkezeti lakóközösség közös tulajdonát képezô ingóságokra terjed ki.

4.2. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra akkor sem, ha azok közösségi tulajdont képeznek:

• a készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítô eszközök és értékcikkek,

• értéktárgyak (pl. nemesfémek, gyûjtemények, képzômûvészeti alkotások, valódi szôrmék, antik tárgyak, stb.)

• az okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésû számítógépes programok.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerzôdés alapján a biztosító az alább felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkat téríti meg. Nem téríti meg a biztosító a következményi károkat, továbbá azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, terrorcselekménnyel, belsô zavargással, lázadással, illetve a nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be.

A) A Kárbiztosítás alapbiztosítási eseményei

1. Tûz

A jelen feltételek szempontjából tûznek minôsül a terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

A tûz biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben,

készülékekben, gépekben keletkezô tûzkárokat, ha a tûz más tárgyakra nem terjedt tovább,

• az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezett tûzkárokat,

•· a pörkölôdés, hô hatására történô szín- vagy alakváltozás, füst- vagy koromszennyezôdés formájában keletkezô károkat, ha azok nem tényleges tûzkár következményei.

2. Robbanás

A jelen feltételek szempontjából robbanás alatt a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen,

rendkívül gyors energia felszabadulása értendô, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövô nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítôdik.

A robbanás biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a hangrobbanás által okozott károkat,

• a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károkat,

• a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károkat.

3. Villámcsapás

Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkezô károkat.

A biztosító megtéríti a villámcsapás indukciós hatása által az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, vezetékekben, szerelvényekben okozott károkat is.

4. Vihar

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérô, vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

• a káresemény elôtt zárt nyílászáróján és

• az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített tetôfedésén

keresztül, a viharral egyidejûleg beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a keletkezô légmozgások által a helyiségeken belül, valamint

• a szabadban tartott ingóságokban, a szabadban tartott növényi kultúrákban, továbbá

•· az üvegtetôkben, az épületek üvegezésében, külsô vakolatában, burkolatában és festésében keletkezô, vihar által okozott károkat.

5. Felhôszakadás

Jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségû csapadékvizet a szabályszerûen kialakított és karbantartott

vízelvezetô rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• az épületek, építmények külsô vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkezô,

• a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban bekövetkezô, valamint a

• gombásodás és penészesedés formájában jelentkezô károkat, továbbá

• a csapadékvíz el(-le)vezetô csatornáinak telítôdése miatti repedések, törések által bekövetkezô károkat.

6. Árvíz

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élôvizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével, árvízvédelmi szempontból védettnek minôsített területen, a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban, azok elöntésével okozott.

Xxxxx feltételek alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha:

• azt a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buzgár okozza,

• a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ennek következtében való talajmozgás okozta,

• az nyílt ártéren* vagy hullámtéren** következett be,

• azt belvíz vagy talajvíz okozta.

7. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetôszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített és karbantartott tetôfedésben a hónyomás okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás által megrongált, fentiek szerinti tetôfedésen keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított

vagyontárgyakban. Megtéríti a biztosító a lecsúszó hó által a biztosított épületekben okozott károkat is.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• az épületek szerkezetileg beépített üvegtetôiben keletkezett károkat.

8. Jégverés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a rongálódási károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített – tetôfedésében, továbbá a biztosított épületek redônyeiben a jégverés vagy jégesô okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégesô által megrongált fentiek szerinti tetôfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

* Nyílt ártér: Az árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér, illetve a vízügyi szakhatóság által ártérnek minôsített terület.

** Hullámtér: A folyó és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• az épületek szerkezetileg beépített üvegtetôiben keletkezett károkat.

9. Földrengés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérô földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

10. Földcsuszamlás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Nem tekinthetô váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító nem téríti meg:

• a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkat.

11. Kô- és földomlás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a kô- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító nem téríti meg:

• a kô- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkat.

12. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Nem ismeretlen az építmény, üreg, amelynek létezésérôl a kár bekövetkezéséig a biztosító, a szerzôdô, a biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a bányák földalatti részeinek beomlásából, valamint

• az alapok alatti talajsüllyedésbôl, a padozat alatti feltöltések ülepedésébôl származó károkat.

13. Idegen jármû ütközése

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító, ha nem a szerzôdô vagy a biztosítottak bármelyikének tulajdonában vagy használatában lévô jármû (szárazföldi- vízi vagy légi), annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe

való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényen cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

14. Idegen tárgyak rádôlése

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító, ha a kockázatviselés helyén idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra – kívülrôl – rádôl, és ezzel a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Idegen tárgynak minôsülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény idôpontjában nem voltak a szerzôdô vagy biztosítottak bármelyikének tulajdonában, illetve

használatában, nem bérelt, nem kölcsönvett, nem lízingelt tárgyak, illetve nem az ô érdekükben használták azokat.

B) Külön díj ellenében biztosítható biztosítási események

Az alább felsorolt biztosítási események által okozott károk a jelen feltételek alapján csak akkor térülnek meg, ha azokra a szerzôdô a külön díjat megﬁzette.

1. Betöréses lopás és rablás

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévô épület lezárt egyéni vagy közös tulajdonú helyiségébe* erôszakkal behatol, vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 2 méternél magasabban van.

Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a tettes a lopást ál-, hamis, zárfésûs vagy elvesztett, ill. nem a szerzôdés szerinti biztosítási esemény megvalósulásával megszerzett vagy felhasznált kulccsal követi el.

Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen

fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj

az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

A biztosítottak magántulajdonában álló ingóságokat ért, betöréses lopás, illetve rablás biztosítási eseménybôl eredô kárt, a biztosító az Általános feltételek VI.5. pontjában meghatározott, alapterület arányos módon számított, limitig téríti meg.

A közös tulajdont képezô ingóságokat ért, betöréses lopás, illetve rablás biztosítási eseménybôl eredô kárt, a biztosító a kötvényben meghatározott limitig téríti meg.

Megtéríti a biztosító a betöréses lopás bekövetkezésével vagy annak kísérletével összefüggô rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület-felszereléseket ért rongálási, lopási károkat.

2. Vízkár

Vízkár biztosítási esemény akkor következik be, ha a kockázatviselés helyén belüli víz-, csatorna-, fûtési víz- és gôzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, dugulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, vagy egyéb folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

* Helyiség: Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterû, meghatározott rendeltetésû részét tekintjük.

Lezárt helyiség: Az a helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födém-szerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:

• a bejárati ajtók zárását biztonsági zár** védi (minimálisan 1 db),

• a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

** Biztonsági zárnak minôsül a minimum 5 csapos hengerzár,

a minimum 6 rotoros hengerzár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôség száma meghaladja a 10.000-et, és az egyedileg minôsített lamellás zár.

A fentieken túl megtéríti a biztosító a ténylegesen sérült vezeték, vagy vezetékszakasz javításának, vagy pótlásának költségeit a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának költségeit,

• az épület felújításával kapcsolatos károkat,

• a káreseményektôl függetlenül a tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit,

• a kiömlô folyadék értékét,

• valamint a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat.

3. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minôsül, és az „alap” üvegdíjtétel alkalmazása mellett, megtéríti a biztosító a vagyonbiztosításban biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített ajtóinak és ablakainak, üvegezésében keletkezett törés és repedéskárokat, kivéve, ha azok drótüvegbôl készültek.

Kiegészítô üveg díjtétel mellett biztosíthatók:

• drótüvegezett felületek (kivéve tetôfelületek)

• az erkélyek és loggiák üvegezése

• lépcsôházi és folyosói korlátok üvegezése,

Külön pótdíj ellenében biztosíthatók:

• üvegtetôk,

• kirakatok,

• üvegfalak,

• üvegtéglák

üvegezésében bekövetkezô törés- és repedéskárok.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• név- és cégtáblák,

• az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

• kirakatszekrények,

• tükörfelületek,

• az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait, valamint,

• az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kômûves) munkák költségeit, továbbá

• a sérült üvegfelületet rögzítô tartószerkezet elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségeit,

• az épület felújításával kapcsolatos üvegezési károkat.

4. Tetô- és panelhézag beázás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító, ha az építészeti szabályoknak megfelelôen kialakított és karbantartott tetôszerkezeten, valamint a panelhézagok szigetelésén keresztül beáramló csapadékvíz, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító szolgáltatásának feltétele a káreseményt kiváltó ok megszüntetése

(a tetôszerkezet, panelhézag kijaví(tta)tása, felújítása), illetve az ezt igazoló bizonylatok biztosítónak való bemutatása.

A tetôszerkezet, illetve a falszigetelés építészeti, mûszaki szabályoknak megfelelô állapotát és karbantartásának utolsó idôpontját a biztosítottnak kell igazolnia.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a beázást elôidézô ok megszüntetésével (tetôjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelése) kapcsolatos költségeket.

5. Kaputelefon rongálás

Biztosítási eseménynek minôsül és külön díj ellenében megtéríti a biztosító a biztosított épülethez tartozó kaputelefon-rendszer kültéri egységében rongálás vagy vandalizmus által okozott károkat készülékenként és évente egy alkalommal, maximum a kötvényen foglalt biztosítási összeg erejéig.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

• a kaputelefon-rendszer egységeink lopásából eredô kárait, valamint

• a kaputelefon-rendszerek kültéri egységeinek megrongálódása által a beltéri (erôsítô) egységekben keletkezett károkat.

6. Kerti növényzet biztosítás

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosított épület ingatlanának területén található telepített növényzet (fák, bokor, tuják, sövények stb.) az alapbiztosítási eseményekben foglaltaknak, illetve udvari csôtörés feltárási munkálatai miatt elpusztul.

Megtéríti a biztosító a minimum 180 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben, a növényzetben vandalizmussal okozott rongálási károkat.

Jelen szolgáltatás keretében a biztosító megtéríti a kert, biztosítási esemény miatt elpusztult növényeinek, az eredeti állapotot pótló, újratelepítésével járó költségeket, de nem terjed ki az elmaradt haszonra.

A biztosító szolgáltatása biztosítási eseményenként nem haladhatja meg az épületek biztosítási összegének 1%-át.

A vandalizmussal okozott károk rendezésének elôfeltétele a rendôrségnél tett feljelentés.

Nem téríti meg a biztosító a biztosítottak által okozott rongálási károkat.

7. Személyfelvonó biztosítás

A szerzôdés alapbiztosítási és választható kockázati eseményein túlmenôen, biztosítási eseménynek minôsül a biztosított épület(ek)ben található lift(ek), véletlen, váratlan, elôre nem látható, formában fellépô törés vagy egyéb mûszaki jellegû – de kizárólag gépészeti, épületgépészeti elemek – kára,

• rongálási (vandalizmus),

• géptörési, és

• gépbaleseti, okból következôen.

A biztosítás kiterjed az üzembe helyezett liftekre, függetlenül attól, hogy üzemelnek, vagy állnak. Biztosítási esemény, ha

kár az alábbi okok valamelyike vagy többek együttes hatására keletkezik:

• anyag-, tervezési- vagy kivitelezési hiba,

• önrezonancia, alkatrész kilazulás,

• hibás beállítás, szabályozás,

• rossz elhelyezés, beépítés,

• túlterhelés,

•· túlhevülés,

• túlpörgés,

• rövidzárlat, szigetelési hiba,

• mérô-, szabályozó-, vezérlô- és biztonsági berendezések meghibásodása,

• váratlan külsô erôhatás,

• szándékos rongálás, vandalizmus.

Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyek

• próbaüzem,

• szándékos túlterhelés,

• a hatóságilag elôírt karbantartási, üzembiztonsági ellenôrzések elmaradásából,

• a lift mûszaki ellenôrzésére jogosult szakhatóság döntésének végre nem hajtásából,

• a karbantartás súlyosan gondatlan elhanyagolása, miatt keletkeztek.

Nem téríti meg a Biztosító azon vandalizmusból, rongálásból eredô károkat sem, amelyek kizárólag a liftajtó, liftszekrény festésében okoztak esztétikai jellegû károkat, amelyek a lift mûszaki, gépészeti mûködését, mûködtetését nem befolyásolják.

Nem téríti meg a biztosító

• lift alkotóelemeinek természetes elhasználódásából,

• a fokozatos állagromlásból,

• a gyakori elhasználódás miatt sûrûn cserélendô alkatrészekben keletkezô,

• a gépkönyv nem megfelelô vezetése miatt ellenôrizhetetlen, bizonyíthatatlan és

• a következményi károkat.

A biztosító a kár rendezéséhez minden esetben kéri a karbantartási napló, gépkönyv bemutatását.

A biztosító szolgáltatásának felsô határa liftenként és káreseményenként nem haladhatja meg az 537.000 Ft-ot.

8. Garázsban tárolt személygépkocsik biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosított épület garázsá(ai)ban tárolt személygépkocsik az alapbiztosítási eseményekben és a kiegészítô vízkárbiztosításban foglaltaknak megfelelôen a biztosított garázsban károsodnak, amennyiben ezen kockázatok után a díjat megﬁzették.

Biztosított vagyontárgy ezen biztosítás alapján, kizárólag a biztosított épület, természetes személy tulajdonostársainak (társasházi-, lakásszövetkezeti tagok), természetes személyiségû bérlôinek és velük együtt élô közeli hozzátartozóiknak, a forgalmi engedély szerint, személyi tulajdonát képezô személygépkocsikra és azok gyárilag vagy utólag beépített jogszabály által nem tiltott alkatrészeire, tartozékaira terjed ki.

A biztosítási fedezet minden esetben, kizárólag az esetleges – bármely biztosítónál megkötött – casco biztosítási alapon való

kárrendezés után lép életbe és csak az ott meg nem térülô károkat fedezi.

A biztosítással nem fedezett esetek

• Nem téríti meg a biztosító azon kárösszeget, amelyet a biztosított más biztosítási szerzôdés alapján megkaphat (pl. casco, bármely felelôsségbiztosítás).

• Nem téríti meg a Biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan kárt, amely nem az alapbiztosítási és vízkár-biztosítási feltételekben foglalt okból keletkeztek.

• Különösen nem térülnek a biztosított személygépkocsik ellopásával (a gépjármû önkényes elvétele), elrablásával, feltörésével valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károk.

• Tûz-, robbanáskár esetén nem térül azon személygépkocsiban keletkezett kár, amelybôl hatóságilag igazolhatóan kiindult a tûz, vagy robbanáskár.

• Nem terjed ki a fedezet a bérelt, kölcsönvett, lízingelt, albérlôk valamint a látogatók, vendégek, gépjármûire.

• Nem téríti meg a biztosító a kockázatviselés helyén, de nem garázsokban, épületnek nem minôsíthetô helyen, szabadban tárolt személygépkocsikban keletkezett károkat.

Biztosítási szolgáltatások

• A Biztosító szolgáltatása sérült gépjármûvenként és káreseményenként maximum 6.542.000 Ft-ig terjed.

• Megtéríti a biztosító, a bármely biztosítótársaságnál casco biztosítással rendelkezô károsultaknak, a jelen szerzôdésben foglalt biztosítási esemény miatt, ki nem ﬁzetett önrészesedést, maximum az elôzô pontban meghatározott limitig.

• A biztosítási díjat az épületben található gépkocsi állások (garázshelyek) után kell megﬁzetni. Amennyiben a biztosított gépkocsi állások száma kevesebb, mint a tényleges helyek száma, úgy a Biztosító a károkat a biztosított és a tényleges gépkocsi állások arányban téríti meg.

• A Biztosító a magyarországi átlagos alkatrész árak és átlagos munkadíjak szerinti helyreállítás igazolt költségeit téríti meg, az alábbi pontokban meghatározott avultatási elvek ﬁgyelembe vételével.

• Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a Biztosító, a fentiekben meghatározott módon.

• Ha az alkatrész vagy tartozék nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak

az átlagos fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).

• Teljes kár (totálkár) esetén a Biztosító a gépjármû maradványértékkel csökkentett káridôponti értékét téríti meg.

• A jármûmaradványt (roncsot) a Biztosító nem köteles átvenni.

• A káridôponti érték alapján történô teljes kár (totál kár) térítése csak akkor indokolt, ha a sérült jármû

helyreállítása gazdaságtalan, azaz helyreállításának várható költsége eléri a káridôponti értékének a 70%-át.

• A gépjármû káridôponti értéke az az összeg, amelynek megﬁzetése ellenében a károsult azonos használati értékû gépjármûhöz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott jármûnek a káresemény napján érvényes magyar Eurotax katalógusban feltüntetett használt ára.

• A Biztosító a káresemény folytán sérült felületek fényezésének – a javítási technológia szerinti – költségeit téríti meg. A karosszéria teljes fényezését a Biztosító akkor téríti meg, ha a sérült rész a teljes külsô felületnek több mint 70%-a.

• A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsákot és tartozékait csak a jármûtípusnak megfelelô magyarországi márkaszerviz által kiállított számla esetén téríti meg.

A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

• a gépjármûben keletkezett értékcsökkenésre,

• a sérült gépjármû más gépjármûvel történô pótlásának járulékos költségeire (pl.: bérautó),

• a gépjármûhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl. elmaradt haszon stb.),

• a gépjármû szállítmányára, az abban tárolt ingóságokra (kivéve a kötelezô tartozékok és gyerekülés),

• a gépjármû helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés elôtti vizsga díjára, a forgalomba helyezés egyéb költségeire,

• hajtó, kenô, teljesítménynövelô, kopáscsökkentô olajadalék anyagokra, üzemanyagra,

• A helyreállítás során, a jármûvön végzett változtatásokkal, teljesítménynöveléssel, minôségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségekre.

III. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a kár jellegétôl függôen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

• kötvény és díjﬁzetést igazoló iratok,

• hatósági határozat,

• tulajdonjogot, bérleti, használati jogot bizonyító okirat,

• költségvetés, számla, vám-árunyilatkozat,

• lakottságot igazoló bizonylatok (pl.: közüzemi számlák),

• minden egyéb olyan irat, okirat, amely a kár elbírálásához szükséges adatokat igazolja.

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével keletkezô károk és költségek igazolását a fentiekben felsoroltakon kívül egyéb okiratok és igazolások benyújtásától nem teszi függôvé. A biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a biztosítás általános szabályai szerin t- követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

Továbbá a biztosító nem köti a teljesítendô szolgáltatás mértékének maghatározását és esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez.

A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles

szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.

1.1. A károk rendezésének speciális követelményei

Káresemény bekövetkezte esetén, a térítési összeg meghatározása

• vagy a biztosított és a biztosító által közösen elfogadott elôzetes becslés,

• vagy szakipari, kivitelezôi számla alapján alapján történhet, a felek döntése szerint.

Amennyiben a kár rendezése kivitelezôi számla alapján történik, úgy pl. 50.000 Ft feletti kárértéknél a biztosító, elôzetes kivitelezôi árajánlatot kér és annak elfogadását követôen, a kivitelezést tételesen részletezô számla alapján nyújt, a biztosító által elôzetesen becsült összegnél magasabb térítést.

2. A szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. A szerzôdésben szereplô külön kikötés esetén a jelzálogjogosult a megjelölt összeg erejéig tarthat igényt a szolgáltatásra.

A biztosító a szolgáltatásokat az alábbiak szerint teljesíti:

2.2. a kizárólagos használatban lévô, valamint kizárólagos tulajdonú épületrészekben (pl. lakásokban) bekövetkezô károk esetén:

• a lakás tulajdonosának,

• amennyiben a helyreállítást a társasház, illetve lakásszövetkezet végezteti, a társasháznak, vagy a lakásszövetkezetnek, a károsodott albetét tulajdonosának hozzájárulásával,

2.3. a közös használatban, illetve közös tulajdonban lévô épületrészek károsodása esetén:

• a társasházi lakóközösségnek, vagy a szövetkezetnek, illetve

• amennyiben a helyreállítást valamelyik albetét kizárólagos tulajdonosa végezteti, a tulajdonosnak ﬁzeti ki a

térítési összeget, a társasház, illetve lakásszövetkezet hozzájárulásával.

2.4. a biztosított egyéni ingóságokat (háztartási ingóságok és/vagy értéktárgyak) ért károk esetén:

• az ingóság tulajdonosának,

2.5. a biztosított közös tulajdonú ingóságokat ért károk esetén:

• a társasházi lakóközösségnek, vagy a szövetkezetnek.

3. A biztosító szolgáltatásának felsô határa:

3.6. A biztosító szolgáltatásának felsô határa biztosítási eseményenként a kötvényben az adott vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg, az Általános feltételek VI. pontjainak ﬁgyelembevételével.

3.7. A biztosító a térítést minden esetben Forintban nyújtja.

3.8. Betöréses lopás biztosítási eseménynél, a biztosító a kárt csak akkor téríti meg, ha a biztosítási esemény idôpontjában az eltulajdonított vagyontárgyak tárolására szolgáló helyiség megfelelt a Kárbiztosítás különös feltételei II/B/1. pontjában meghatározott lezárt helyiség feltételeinek.

4. Költségtérítések

4.1. A biztosítási összegen felül, biztosítási eseményenként az épületek vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 1%-áig téríti a biztosító a biztosított vagyontárgyak károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt:

• rom- és törmelékeltakarítás, egyszeri takarítás,

• a biztosítottat xxxxxxx xxxxx, mentés, tervezés és hatósági engedélyezés,

• minden egyéb szükséges kárenyhítési költséget.

4.2. Ha a biztosított épületet, épületrészt biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító a fentiekben meghatározott limiten belül megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, a költözés,

valamint a társasház, lakásszövetkezet közös tulajdonát képezô ingóságok költöztetésének költségeit.

Vízkár miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket a biztosító csak akkor térít meg, ha a biztosított külön díj ellenében vízkár biztosítási eseményre biztosítást kötött.

4.3. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a költségeket az alulbiztosítás százalékának megfelelôen, aránylagosan téríti meg.

5. A térítési összeg meghatározásának alapelvei:

5.1. Épületek, építmények

Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridôponti új értéken számított helyreállítási költségeit, maximum a biztosítási összeg mértékéig. Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségû és minôségû épület építési költsége.

5.2. Ingóságok

Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg mértékéig a biztosított ingóságokban a biztosítási események által okozott károk káridôponti javítással történô helyreállításának költségeit vagy újrabeszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridôponti új értékét.

A károsodott vagyontárgyak új értéke megállapításának alapja:

• ha a termék a kár idôpontjában, hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,

• amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló termék átlagos beszerzési ára, az eltérések értékmódosító hatásának ﬁgyelembevételével.

Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyeknek avultsága a kár idôpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

5.3. A szolgáltatás összegébôl minden esetben levonásra kerül

• a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,

• valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô vagy egyéb okból már megtérült összeg.

5.4. A szolgáltatás nem terjed ki:

• a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,

• az értékcsökkenésre,

• az elmaradt haszonra,

• az elôszereteti értékre,

• a gyûjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra.

A szolgáltatás igénybevételének egyéb feltételeit az Általános feltételek IX.2. pontja határozza meg.

6. Megtérítési igény

6.1. Amennyiben a biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérítette, ôt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat a kárért felelôs személlyel szemben megillették kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

6.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a biztosított követelését kell kielégíteni.

7. A biztosított vagyontárgy megkerülése

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.

Kiegészítő felelőségbiztosítás különös feltételei

a Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosításhoz

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzôdésben rögzített

mértékig mentesíti a biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a biztosított a kockázatviselés helyén a jelen feltételekben meghatározott minôségben okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint szerzôdésen kívül okozott kárként kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás csak a Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás Általános Feltételeivel és a biztosítás különös feltételeivel együtt érvényes.

A feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013 évi

V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás biztosítottjai az Általános Feltételek I/3. pontjában meghatározott Társasház, illetve Lakásszövetkezet.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a szerzôdés tartama alatt keletkezett és a biztosítóhoz be is jelentett személysérüléses – beleértve a sérelmi díjként jogszerûen

megállapított igényeket is – és az ezzel kapcsolatos vagyoni károkat, valamint a szerzôdésen kívül, idegen, harmadik személynek kizárólag a kockázatviselés helyén okozott tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosított, mint

a) a kötvényen megjelölt épület, melléképület, építmény tulajdonosa, használója, vagy ezek építtetôje, felújíttatója,

b) háztartási céllal, rendeltetésszeruen gázpalackot, gáztartályt használó okozott,

feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. A jelen feltételek szerint nem minosül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:

a) a biztosítottak szándékosan okoztak,

b) a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzésébôl eredô károkat,

c) a biztosított szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, keresô foglalkozása végzése során, illetve azzal összefüggésben okozott,

d) azokat a károkat amelyeket a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

e) azokat a károkat, melyeket a biztosítottak

a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,

f) azokat a károkat, melyeket a biztosítottak egymásnak okoztak,

g) vagy amely károk térítésének vállalása a biztosított önként vállalt, de törvényes kártérítési kötelezettségét meghaladja.

Nem téríti meg a biztosító azon vagyontárgyakban okozott tárgyrongálási károkat, melyek a káresemény idôpontjában – bármely okból – a biztosított(ak) használatában, megôrzésében voltak, függetlenül attól, hogy a károk biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be.

Továbbá jelen felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján nem teljesíthetôek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási károkkal összefüggô sérelemdíjként érvényesített igények, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges értékcsökkenés, elmaradt haszon.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A biztosított a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerzôdésben meghatározott minôségben (II.1.) okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot és lehetôvé kell tenni a

biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzôdésben megállapított módon és mértékben mentesítse ôt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megﬁzetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A biztosító a károkat biztosítási eseményenként a szerzôdésben megjelölt felsô határig téríti meg.

2. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti azonban a károsult – ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik – nem

érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ô egyenlítette ki.

3. Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek és kamatok a biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával merültek fel a biztosítási összeg keretein belül. A biztosított kérésére a biztosító a költségeket megelôlegezheti.

4. A biztosító jelen szerzôdés alapján bejelentett kárigények esetén nem téríti a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

5. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszaﬁzetni tartozik.

6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a biztosító által teljesítendô kiﬁzetések összegébe az eseményenként meghatározott limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

A várható járadék kiﬁzetések tôkeértékének megállapításánál (tôkésítés) a biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó elôírásokat ﬁgyelembe véve jár el.

7. A biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elôzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

2. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

4. A biztosítót a biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kiﬁzetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt biztosítottól, ha a biztosított vagy

megbízottja, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt súlyosan gondatlanul okozta.

Kiegészítő bővített-felelősségbiztosítás különös feltételei a Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosításhoz

mértékig mentesíti a biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a biztosított a kockázatviselés helyén, a jelen feltételekben meghatározott minôségben okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint szerzôdésen kívül okozott kárként kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás csak a Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás Általános Feltételeivel és a Kárbiztosítás Különös Feltételeivel együtt érvényes. A feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013 évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás biztosítottjai az Általános Feltételek I/3. pontjában meghatározott biztosítottak.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a szerzôdés tartama alatt keletkezett és be is jelentett a személysérüléses – beleértve a sérelmi díjként jogszerûen megállapított igényeket is – és az ezzel kapcsolatos vagyoni károkat, valamint a szerzôdésen kívül, idegen, harmadik személynek kizárólag a kockázatviselés helyén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosított

a) a kötvényen megjelölt épület, melléképület, építmény tulajdonosaként, használójaként, vagy ezek építtetôjeként, felújíttatójaként,

b) háztartási céllal, rendeltetésszerûen gázpalackot, gáztartályt használóként okozott

és be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szerzôdésen kívül okozott károk szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. Megtéríti továbbá a biztosító biztosítottanként biztosítási eseményenként, maximum az aktuális biztosítási összeg 2%-áig azokat a tárgyrongálási károkat, amelyeket a

biztosított az 1. pontban meghatározott minôségében okozott és ezek miatt

a) a lakóközösség az egyes tulajdonostársakkal, vagy bérlôkkel szemben,

b) az egyes tulajdonostársak, illetve bérlôk a lakóközösséggel szemben,

c) a tulajdonostársak, illetve xxxxxx egymással szemben érvényesítenek igényt.

3. A jelen feltételek szerint nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:

a) a biztosítottak szándékosan okoztak,

b) a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzésébôl eredô károkat,

c) a biztosított szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, keresô foglalkozása végzése során, illetve azzal összefüggésben okozott,

d) azokat a károkat amelyeket a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak, továbbá

e) azokat a károkat, melyeket a biztosítottak a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,

f) vagy amely károk térítésének vállalása a biztosított önként vállalt, de törvényes kártérítési kötelezettségét meghaladja.

Továbbá jelen felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján nem teljesíthetôek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási károkkal összefüggô sérelemdíjként érvényesített igények, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges értékcsökkenés, elmaradt haszon.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A biztosított a tudomásra jutástól számított 30 napon belül- a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerzôdésben meghatározott minôségben (II.1.) okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot és lehetôvé kell tenni a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzôdésben megállapított módon és mértékben mentesítse ôt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megﬁzetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A biztosító a károkat biztosítási eseményenként a szerzôdésben megjelölt felsô határig téríti meg.

2. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti azonban a károsult – ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik – nem

érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ô egyenlítette ki.

3. Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek és kamatok a biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával merültek fel a biztosítási összeg keretein belül. A biztosított kérésére a biztosító a költségeket megelôlegezheti.

4. A biztosító jelen szerzôdés alapján bejelentett kárigények esetén nem téríti a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

5. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító

jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszaﬁzetni tartozik.

6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a biztosító által teljesítendô kiﬁzetések összegébe az eseményenként meghatározott limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

7. A biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elôzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

2. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

4. A biztosítót a biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kiﬁzetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt biztosítottól, ha a biztosított vagy

megbízottja, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt súlyosan gondatlanul okozta.

Kiegészítő komplex-felelősségbiztosítás különös feltételei a Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosításhoz

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.(továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzôdésben rögzített

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás csak a Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás Általános Feltételeivel és a Kárbiztosítás Különös Feltételeivel együtt érvényes.

A feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013 évi

V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás biztosítottjai az Általános Feltételek I/3. pontjában meghatározott biztosítottak.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Amennyiben a károkozó a kötvényen feltüntetett társasház, illetve lakásszövetkezet, mint lakóközösség, úgy biztosítási eseményenként maximum a kötvényben/aktuális indexlevélben megjelölt közösségi felelôsségbiztosítási limit.

Amennyiben a károkozó a kötvényen feltüntetett társasház tulajdonostársa, illetve lakásszövetkezet tagja, bentlakó bérlôje, az elôbbiekkel együtt élô hozzátartozó, úgy biztosítási eseményenként maximum a kötvényben/aktuális indexlevélben megjelölt egyéni felelôsségbiztosítási limit.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a szerzôdés tartama alatt keletkezett és a biztosítóhoz be is jelentett személysérüléses – beleértve a sérelmi díjként jogszerûen

megállapított igényeket is – és az ezzel kapcsolatos vagyoni károkat, valamint a szerzôdésen kívül, idegen, harmadik személynek kizárólag Magyarország területén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosított

a) a kötvényen megjelölt épület, melléképület, építmény tulajdonosaként, használójaként, vagy ezek építtetôjeként, felújíttatójaként,

b) háztartási céllal, rendeltetésszerûen gázpalackot, gáztartályt használóként okozott,

c) belátási képességgel nem rendelkezô, vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója,

d) közúti balesetet elôidézô gyalogos,

e) kerékpár, rokkantjármû, kézi erôvel mûködtetett szállítóeszköz használója,

f) háziállattartó*,

g) szervezett kereteken kívül, hobbi-, sporttevékenységet végzô minôségében e szerzôdés hatálya alatt okozott és be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jogszabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

és be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szerzôdésen kívül okozott károk szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. Megtéríti továbbá a biztosító biztosítottanként biztosítási eseményenként, maximum a károkozó aktuális biztosítási összegéig azokat a tárgyrongálási károkat, amelyeket a biztosított az 1. pontban meghatározott minôségében okozott és ezek miatt

a) a lakóközösség az egyes tulajdonostársakkal, vagy bérlôkkel szemben,

b) az egyes tulajdonostársak, illetve bérlôk a lakóközösséggel szemben,

c) az tulajdonostársak ill. xxxxxx egymással szemben érvényesítenek igényt.

3. A biztosított épületben mûködô vállalkozások vagyontárgyait ért felelôsségi károk esetében a biztosító maximum a káridôponti közösségi felelôsségbiztosítási limitjének maximum 2%-áig téríti meg a kárt.

4. A jelen feltételek szerint nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket:

a) a biztosítottak szándékosan okoztak,

b) a biztosítottak egymásnak (a 2. pont figyelembe vételével) vagy hozzátartozóiknak okoztak,

c) a biztosított, mint 12 éves kort betöltött személy okozott és gondozója kártérítési felelôsséggel tartozna, de a gondozott ellen vagy a károkozó ellen szándékos cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetôeljárás indult akkor is, ha büntethetôséget kizáró ok áll fenn,

d) a biztosított szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, keresô foglalkozása végzése során, illetve azzal összefüggésben okozott,

e) a biztosítottak motoros jármû** üzembentartójaként, használójaként okoztak,

* A hétköznapi értelemben vett háziállatokon (kutya, macska, sertés, stb.) túl ide soroljuk az úgynevezett hobbiállatokat is (pl. akváriumi halak, díszmadarak, aranyhörcsög, ékszerteknôs).

Nem vállaljuk a kockázatot a különbözô terráriumi állatokra (pl.: kígyók), viváriumokra (rovarok), valamint a hétköznapi értelemben hobbi vagy díszállatoknak nem tekinthetô állatokra (ôz, majom, vaddisznó, ragadozó madarak, kis- és nagyragadozók stb.).

** Jármû (a KRESZ meghatározása szerint): közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erôvel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejébôl 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minôsül jármûnek. Az ilyen eszközökkel közlekedô személyek gyalogosoknak minôsülnek.

f) a biztosítottak vízi- és légi-jármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatával okoztak,

g) a biztosítottak kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármû használatával okoztak,

h) a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

i) a biztosítottak állati erô munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak,

j) a biztosított állatai növényi kultúrákban, gépjármûben okoztak,

k) a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzésébôl eredô károkat,

l) azokat a károkat, melyeket a biztosítottak a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,

m) vagy amely károk térítésének vállalása a biztosított önként vállalt, de törvényes kártérítési kötelezettségét meghaladja.

Továbbá jelen felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján nem teljesíthetôek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási károkkal összefüggô sérelemdíjként érvényesített igények, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges értékcsökkenés, elmaradt haszon.

IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzôdésben megállapított módon és mértékben mentesítse ôt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megﬁzetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A biztosító a károkat biztosítási eseményenként a szerzôdésben megjelölt felsô határig téríti meg.

2. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti azonban a károsult – ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik – nem

érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ô egyenlítette ki.

3. Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek és kamatok a biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával merültek fel a biztosítási összeg keretein belül. A biztosított kérésére a biztosító a költségeket megelôlegezheti.

4. A biztosító jelen szerzôdés alapján bejelentett kárigények esetén nem téríti a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

5. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszaﬁzetni tartozik.

6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a biztosító által teljesítendô kiﬁzetések összegébe az eseményenként meghatározott limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

7. A biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elôzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

2. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

4. A biztosítót a biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kiﬁzetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt biztosítottól, ha a biztosított vagy

megbízottja, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt súlyosan gondatlanul okozta.

Kiegészítő balesetbiztosítás különös feltételei

Jelen kiegészítô biztosítás csak a Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás Általános feltételeivel és Kárbiztosítás Különös Feltételeivel együtt érvényes. A feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013 évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából baleset

a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan – a biztosítás tartama alatt bekövetkezett – külsô behatás, amelynek következtében a biztosított múlékony sérülést

szenved, a baleset megtörténtétôl számított 1 éven belül – de még a szerzôdés érvényessége alatt – a biztosított meghal, vagy 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved.

Múlékony sérülés a baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés.

Jelen biztosítási feltételek szempontjából a megemelés, a rándulás, a foglalkozási betegség (ártalom), valamint

a napszúrás, a hôguta és a fagyás nem minôsül biztosítási eseménynek. Az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete a biztosított beszámítási képességétôl, tudatzavart állapotától függetlenül nem minôsül biztosítási eseménynek.

2. A jelen kiegészítô biztosítás biztosítottjai az Általános Feltételek I/3. pontjában meghatározott biztosítottak, mely feltételek alapján biztosított a lakástulajdonos, amennyiben a lakásban nem a tulajdonos lakik, úgy az ott lakó (pl. bérlô), valamint

a bentlakónak azok a hozzátartozói (Ptk. 685.§ b) pont), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában közös háztartásban vele állandó jelleggel együtt éltek.

3. A jelen feltételek alapján a biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje maga a biztosított.

A balesetbiztosítási szolgáltatásokra a biztosított halála esetén az örököse jogosult.

II. SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

1. A biztosítási eseményt az annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

2. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok a következôk:

a) a biztosítási kötvény,

b) a díjﬁzetés igazolása,

c) a személyazonosságot igazoló okirat,

d) a kedvezményezettség megállapításához szükséges okirat,

e) hatósági eljárás esetén a nyomozást megtagadó vagy megszüntetô jogerôs határozat, jogerôs bírósági ítélet,

f) az igény elbírálásához szükséges, a biztosító által kért egyéb iratok.

Az egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódóan kerülnek meghatározásra az igényérvényesítéshez szükséges további iratok. Az igény elbírálása során a biztosító saját orvos szakértôjével további orvosi vizsgálatokat is elvégeztethet.

3. A kiegészítô balesetbiztosítás szolgáltatási összegébôl önrészesedés nem kerül levonásra.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK, A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás

1.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô halálos kimenetelû balesete.

1.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító kiﬁzeti a baleset idôpontjában a baleseti halál esetére szóló aktuális biztosítási összeget (Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás Függelék 1. pont).

1.3. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a II./2. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

a) halotti anyakönyvi kivonat,

b) a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány.

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

2.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô, maradandó egészségkárosodást (állandó rokkantságot) okozó balesete.

2.2. Biztosítási szolgáltatás

a) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és teljes

(100%-os), a biztosító a baleset idôpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget ﬁzeti ki (Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás Függelék

2. a) pont).

b) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, valamint, ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz, a biztosító

a baleset idôpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összegnek a rokkantság mértékével azonos százalékát ﬁzeti ki (Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás Függelék 2. b) pont).

c) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke 1% és 9% közötti, de nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést,

a biztosító a baleset idôpontjában aktuális II. sz. baleseti

rokkantsági biztosítási összeget ﬁzeti ki (Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás Függelék 3. pont).

2.3. Végtagok, illetve szervek elvesztése esetén a maradandó egészségkárosodás mértéke a jelen pont táblázatában foglaltak szerint, orvosi igazolás alapján kerül megállapításra. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvos szakértôje állapítja meg, legkésôbb két évvel a baleset idôpontja után.

A baleseti eredetû egészségkárosodás mértékének a biztosító által történô megállapítása független más orvos szakértôi testület döntésétôl és a biztosított foglalkozásától.

Testrészek egészségkárosodása Az egészség- károsodás mértéke

• mindkét szem látóképességének 100% teljes elvesztése

• mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése 100%

• egyik kar vagy kéz, és comb vagy lábszár 100% együttes elvesztése (azaz felsô- és alsó végtag

együttes csonkolása)

• mindkét comb elvesztése 100%

• mindkét lábszár vagy lábfej elvesztése 90%

• egyik comb elvesztése 80%

• egyik felkar elvesztése 80%

• egyik lábszár elvesztése 70%

• egyik alkar elvesztése 70%

• beszélôképesség teljes elvesztése 70%

• mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70%

• jobb kéz elvesztése (csukló szintjében) 65%

• bal kéz elvesztése (csukló szintjében) 50%

• egyik lábfej teljes elvesztése (boka szintjében) 40%

• egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

• egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 25%

2.4. A biztosított a kárigény bejelentésekor írásban nyilatkozhat arról, hogy balkezes. Ebben az esetben a fenti táblázatban a jobb- és balkéz elvesztésére vonatkozóan az egészségkárosodás mértékét meghatározó százalékok felcserélôdnek.

2.5. A jelen kiegészítô balesetbiztosítás hatálybalépése elôtt bármely okból már maradandóan károsodott vagy nem ép testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

2.6. A baleseti rokkantsági szolgáltatások esetében az utolsó kiﬁzetés százalékosan kifejezve akkora lehet, hogy a kiﬁzetett rokkantsági szolgáltatások összesített százalékos mértéke

nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül a rokkantságot elôidézô balesetek számától.

2.7. A baleseti rokkantsági szolgáltatások teljesítésére csak akkor és annyiban köteles a biztosító, amennyiben a rokkantságot okozó baleset még a biztosított életében a biztosítóhoz bejelentésre került, s a rokkantság mértékét a biztosító megállapította.

Amennyiben a biztosított a rokkantság megállapítását követôen, a szolgáltatás kézhezvétele elôtt meghal, úgy ezen balesetbiztosítási szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

2.8. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a II./2. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

a) a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodást igazoló orvosi iratok.

3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítás

3.1. Biztosítási esemény

A biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô, csonttörést vagy csontrepedést okozó balesete.

3.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a baleset idôpontjában aktuális baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeget ﬁzeti ki. (Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás Függelék 4. pont)

3.3. A baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg az egy balesetbôl eredô több csonttörés, csontrepedés esetén csak egyszeresen kerül kiﬁzetésre.

3.4. A kedvezményezettnek a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a II./2. pontban megjelölteken túl az alábbi iratokat kell eljuttatnia a biztosítóhoz:

a) a baleseti eredetû csonttörést, csontrepedést igazoló orvosi iratok.

IV. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS KOCKÁZATKIZÁRÁSA

1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított balesete

a) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben következett be,

b) a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, jogellenesen idézte elô.

2. A biztosítási esemény akkor minôsül súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak, ha az a biztosított

a) súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék, illetve annál magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be,

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetése (0,5 ezrelékes véralkoholszint) közben következett be, és mindkét esetben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

c) kábító vagy bódító hatású anyag, vagy egyéb vegyi anyag bódítószerként történô használatával kapcsolatos befolyásoltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt.

3. Jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény

• államok közötti fegyveres összeütközésbôl eredôen, vagy polgárháborús cselekmények kapcsán következik be,

illetve annak bekövetkeztében

• HIV vírussal való fertôzöttség hatott közre.

4. Ha bizonyítást nyer, hogy a biztosított halálát a kedvezményezett szándékos magatartása okozta,

úgy a halált okozó kedvezményezett nem támaszthat igényt a biztosító szolgáltatására.

Aegon Lakásdoktor assistance szolgáltatás

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megﬁzetése ellenében a jelen feltételek szerint, a Lakásdoktor telefonos szolgálat, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a Biztosítottak telefonhívásait és a szerzôdésben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.

Jelen kiegészítô biztosítás csak az Általános és a Kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes azzal az eltéréssel, hogy a jelen kiegészítô szolgáltatást mindkét fél, a szerzôdés évfordulója elôtt minimum

30 nappal írásban felmondhatja, és az alapszerzôdés, valamint annak egyéb kiegészítôje ebben az esetben a jelen szolgáltatás nélkül marad hatályban.

A szolgáltatást, a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külsô szolgáltatóval együttmûködve nyújtja. Amennyiben a Biztosító

és a külsô szolgáltató közötti szerzôdés, valamely okból megszûnik, a Biztosítónak joga van a jelen kiegészítô szolgáltatást az általános felmondási szabályoktól eltérô módon, szükség szerint idôarányos díjvisszatérítés mellett felmondani.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás biztosítottjai a Kárbiztosítás Általános feltételeinek I.3. pontjában meghatározott biztosítottak lehetnek.

II. A SZOLGÁLTATÁSOK

1. Vészelhárítás

A Biztosító vállalja a vészelhárítási és egyéb, háztartási assistance (gyors segítség), kisiparosi kivitelezôi, javítói jellegû szolgáltatás megszervezését a következô szakmákban:

• víz-, gáz-, fûtésszerelô

• tetôfedô

• üveges

• villanyszerelô

• duguláselhárító

• zárjavító

• lakatos.

Vészelhárításnak tekintendô, azon olyan, a biztosított épületben, épületgépészetben keletkezô váratlan meghibásodás, károsodás, amely sürgôs beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelôzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely a II/1. pontban felsorolt szakmai képzettséggel megoldható.

A vészhelyzet jellegének megállapítása, a Biztosítottal telefonon történô egyezetés alapján a Biztosító dönt.

Amennyiben a kialakult vészhelyzet, a biztosítási szerzôdés valamely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódóik (pl. csôtörés, üvegtörés, tetôkár), úgy a jelen szolgáltatást korlátlan számban, míg azon vészhelyzeti esetek, amelyek nem biztosítási esemény által okozottak, azok biztosítási évenként a szerzôdésben megadott lakások számával megegyezô alkalommal vehetôk igénybe, függetlenül attól, hogy milyen segítségnyújtásra jelentett be a biztosított igényt.

2. A vészelhárítás költségeinek átvállalása

A Biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit a kötvényben megjelölt mértékig megtéríti. A felmerülô téríthetô költségek jellege:

• munkadíj,

• anyagköltség,

• kiszállási díj

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülô költségek meghaladják a kötvényben rögzített limitet, a többletköltségek

a biztosítottakat terhelik.

Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biztosítási szerzôdés valamely kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a Biztosított által a Lakásdoktor szakemberének megﬁzetett többletköltségeit, a Biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti a Biztosítottnak.

A vészhelyzet bejelentése esetén, a Biztosító 24 órán belül megfelelô szakembert küld a helyszínre. Amennyiben

a Biztosított számára csak egy késôbbi – 2 napon belüli – idôpont megfelelô, de gondoskodott a további károk megelôzésérôl, a Biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költségeket a jelen szerzôdésben rögzített feltételek szerint vállalja.

A Szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító

– a Biztosított és a Szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelôsséggel nem tartozik, csak annyiban, ha a szakember a megígért határidôben nem jelenik meg.

3. Szakiparosok ajánlása

A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a Biztosító, hogy a bejelentett kár, hiba megszûntetése érdekében

szakembert ajánl a Biztosított részére, a II.1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.

A nem vészelhárítás jellegû, szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a Biztosított felelôssége, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a Biztosított ﬁzeti meg a szakembernek, de amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás a biztosítási szerzôdés valamely kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a Biztosító,

a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti azt a Biztosítottnak.

A Szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító

– a Biztosított és a Szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelôsséggel nem tartozik.

III. A SZOLGÁLATÁS DÍJA

A szolgáltatás díja, a biztosítási ajánlaton, illetve kötvényen kerül meghatározásra.

A Biztosító jogosult a szolgáltatás díját évente, az alapszerzôdés évfordulójakor módosítani.

A Biztosító, a díjmódosítás során annyiban eltérhet a biztosítás Általános szabályzatának VI.2. pontjában foglalt elvektôl, hogy a kockázati viszonyok jelentôs változása miatt is jogosult a díjemelésre javaslatot tenni.

A biztosítási szerzôdés az adott évre a Biztosító által

az indexálás alkalmával közölt díjjal érvényes, a Szerzôdônek azonban joga van arra, hogy jelen szabályzat alapján,

a kiegészítô szolgáltatást az évfordulóra felmondja. Amennyiben a Szerzôdô, a díjemelésre vonatkozó szerzôdésmódosítást követôen, a fentiek szerinti felmondási jogával nem él, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.

Kiegészítô felelôsségbiztosítás a társasház vagy lakásszövetkezet kezelésével, üzemeltetésével összefüggésben okozott károkra

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy biztosítási díj ellenében, a Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás ajánlatban

és a kötvényen biztosítottként feltüntetett épület kezelôjét, üzemeltetôjét, a jelen szabályzatban foglaltak alapján, az ajánlatban/ kötvényen/aktuális indexlevélben rögzített módon és mértékig, mentesíti az olyan dologi és személysérüléses károk, valamint sérelemdíj megtérítése alól, amelyeket a biztosított társasháznak és a tulajdonostársaknak, illetve a biztosított lakásszövetkezetnek és

a lakásszövetkezeti tagoknak okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint szerzôdésszegéssel okozott károk szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás csak a Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás Különös Feltételeivel együtt érvényes.

A feltételekben nem rendezett kérdésekben a 2013 évi

V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. BIZTOSÍTOTT

Biztosítottnak minôsül az a társasházi közgyûlési határozatban, vagy egyéb a lakásszövetkezet mûködését meghatározó okiratban megjelölt személy, gazdálkodó szervezet

(a továbbiakban: szervezet), aki/amely az ajánlatban és a kötvényben megjelölt társasház

• ügyeinek ellátására közös képviselôként, vagy

a lakásszövetkezet tisztségviselôjeként általános megbízást kapott, és/vagy

• általános és jogszabályban megjelölt körben a kezelésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló szerzôdést kötött.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek kizárólag az minôsül, ha a biztosítási szerzôdés hatálya alatt a biztosított a biztosítási szerzôdésben feltüntetett társasház/

lakásszövetkezet képviseletének ellátására, illetôleg a kezelésre irányuló tevékenységbôl eredô valamely kötelezettségét felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségszegéssel a

a) társasház/lakásszövetkezet vagyonában,

b) tulajdonostársak/tagok vagyonában,

c) tulajdonostársak/tagok testi épségében vagy egészségében

– beleértve a sérelmi díjként jogszerûen megállapított igényeket is,

kárt okoz és a szerzôdés érvényességi idejében be is jelenti, feltéve, hogy a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôséggel tartozik, valamint a kár nem esik a jelen feltételekben meghatározott korlátozás alá.

2. Jelen feltételek szerint nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki:

a) a biztosított által szándékosan okozott károkra,

b) a közös képviselet ellátásával vagy a kezeléssel összefüggésben harmadik személyeknek okozott károkra,

c) az elmaradt vagyoni elôny jogcímén érvényesített károkra,

d) a közüzemi szolgáltatás leállásából, szünetelésébôl, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelô teljesítésébôl eredô következményi károkra, ha a várható üzemszünetrôl szóló elôzetes tájékoztatást a biztosított bizonyíthatóan megtette, vagy

az nem a biztosított mulasztása miatt maradt el,

e) a nem megfelelô épület-fenntartási tevékenységekbôl eredô károkra, ha a biztosított a felújítás, javítás elvégzésére bizonyíthatóan felhívta a közgyûlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a társasház/lakásszövetkezet döntéshozó testülete nem vagy nem kellô idôben hagyta jóvá,

f) a bûncselekménnyel okozott károkra,

g) olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszésébôl, eltulajdonításából erednek,

h) a pénzkezelés körében, a:

• bankszámlaforgalom,

• készpénzforgalom, házipénztári pénzkezelés,

• elektronikus pénzeszköz, elektronikus fizetôeszköz, elektronikus aláírás,

• számviteli és pénzügyi bizonylatok

kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, ôrzésével összefüggésben elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra,

i) a környezetszennyezéssel okozott károkra,

j) azokra a károkra, amelyeket a biztosított más keresôfoglalkozás vagy iparszerû tevékenység végzése során okozott,

k) az adatvédelemi szabályok, továbbá a titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, banktitok, szolgálati titok) megsértésébôl eredô károkra,

l) a biztosított számítógépes rendszerében fellépô hiba, illetve jogtalan

behatolás és/vagy felhasználás következtében beálló károkra,

m) a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra,

n) azokat a károkat, melyeket a biztosított

a társasház, lakásszövetkezet szennyezésével okoz,

o) azokat a károkat, melyet a biztosított a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoz,

p) azokra a károkra, amelyeket a biztosított és hozzátartozói egymásnak okoztak.

Továbbá jelen felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján nem teljesíthetôek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási károkkal összefüggô sérelemdíjként érvényesített igények, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges értékcsökkenés elmaradt haszon.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A biztosított a tudomásra jutástól számított 8 napon belül

– a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerzôdésben meghatározott minôségben (II.1.) okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot és lehetôvé kell tenni a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

IV. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A biztosító a károkat eseményenként és biztosítási évenként a kötvényben megjelölt felsô határig, legfeljebb a káridôponti valós értéken téríti meg.

2. Felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzôdésben megállapított módon és mértékben mentesítse ôt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megﬁzetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.

3. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti azonban a károsult – ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik – nem

érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult jogszerû követelését ô egyenlítette ki.

4. Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, kamatokra, ha ezek a biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes

jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosító a költségeket megelôlegezheti.

5. A biztosító jelen szerzôdés alapján bejelentett kárigények esetén nem téríti a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

6. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszaﬁzetni tartozik.

7. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a biztosító által teljesítendô kiﬁzetések összegébe az eseményenként a meghatározott limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

8. A biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elôzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

2. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

4. A biztosítót a biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kiﬁzetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt biztosítottól, ha a biztosított vagy

megbízottja, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt súlyosan gondatlanul okozta.

5. A Szerzôdô és a Biztosító is jogosult a kiegészítô biztosítást évfordulóra külön írásban felmondani.

6. A Biztosító a kockázati viszonyok jelentôs változása miatt jogosult a biztosítás Általános szabályzatának VII. pontjában foglaltak szerinti díjemelésre javaslatot tenni.

Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás Függelék

A KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS AKTUÁLIS SZOLGÁLTATÁSI ÖSSZEGEI

1. Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítási összeg 387.300,–Ft

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

2. a) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, 774.600,–Ft

ha a baleseti rokkantság teljes és állandó (100%-os)

2. b) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, 774.600,–Ft-nak ha a baleseti eredetû állandó és a rokkantság részleges rokkantság mértéke a 10%-ot fokával eléri, vagy meghaladja, valamint arányos ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, része bénulást, teljes megmerevedést okoz

3. II. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti 64.100,–Ft

eredetû állandó és részleges rokkantság mértéke 1–9% közötti, és nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést

4. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés 9.800,–Ft

esetére szóló biztosítási összeg

Document Metadata

Table of Contents

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása

Document Metadata