PrivateMed Általános Biztosítási Feltételek
PrivateMed Általános Biztosítási Feltételek
1. A feltételek érvényessége
Jelen feltételek az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) PrivateMed egészségbiztosítási szerző- déseire érvényesek.
2. Fogalmak
1. Alapellátás: a beteg lakóhelyén, tartózkodási helyén, illetve annak közelében a beteg választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és beteg- sége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatás (háziorvosi szolgáltatás).
2. Általános járóbeteg-szakellátás: a beteg folyamatos ellátását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás.
3. Az ellátásszervezővel nem szerződött egészségügyi szolgáltató: bármely egészségügyi szolgáltató, amely az ellátásszervezővel nem köt szerződést.
4. Az ellátásszervezővel szerződött egészségügyi szolgáltató: bár- mely egészségügyi szolgáltató, amely az ellátásszervezővel szerző- dést köt.
5. Beavatkozás: azon megelőző, diagnosztikus, terápiás vagy más célú fizikai, kémiai, biológiai eljárás, amely a beteg szervezetében változást idéz vagy idézhet elő.
6. Biztosítási év: két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak.
7. Biztosított: az a természetes személy, akinek az egészségi állapo- tával, testi épségével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerző- dés létrejön.
8. Csoportos biztosítás: olyan személyekre jön létre, akik valamilyen ismérv alapján (egy szervezethez való tartozásuk, a biztosítottak és a szerződő között fennálló jogviszony vagy egyéb kapcsolat) – egy csoportba sorolhatók – ide nem értve a 14. pont szerinti családot.
9. Egészségügyi dokumentáció:
A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi doku- mentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát.
a) Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni:
– a beteg személyazonosító adatait,
– cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú, illetve gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,
– a kórelőzményt, a kórtörténetet,
– az első vizsgálat eredményét,
– a diagnózist és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, a vizsgálatok elvégzésének időpontját,
– az ellátást indokoló betegség megnevezését, a kialakulásá- nak alapjául szolgáló betegséget, a kísérőbetegségeket és szövődményeket,
– egyéb, az ellátást közvetlenül nem indokoló betegség, illetve a kockázati tényezők megnevezését,
– az elvégzett beavatkozások idejét és azok eredményét,
– a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét,
– a beteg gyógyszer-túlérzékenységére vonatkozó adatokat,
– a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját,
– a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését,
– a beleegyezés, illetve visszautasítás tényét, valamint ezek időpontját,
– minden olyan egyéb adatot és tényt, amely a beteg gyógyulá- sára befolyással lehet.
b) Az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni:
– az egyes vizsgálatokról készült leleteket,
– a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat,
– az ápolási dokumentációt,
– a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint
– a beteg testéből kivett szövetmintákat, illetve azok szövetta- ni eredményeit.
Több résztevékenységből álló, összefüggő ellátási folyamat végén, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően írásbeli összefog- laló jelentést (zárójelentést) kell készíteni, és azt a betegnek át kell adni.
10. Egészségügyi ellátás keretében végzett szakértői tevékenység: az egészségügyi szolgáltatások közé tartozik a gyógyító-megelőző
ellátás keretében végzett, valamint a társadalombiztosítási ellátá- sok igénylésével összefüggő egészségügyi szakértői tevékenység, így különösen:
a) a munkára, illetőleg a szakmára való egészségi alkalmasságnak,
b) a keresőképességnek,
c) a rokkantság fokának és a megmaradt munkaképesség mérté- kének és minőségének, illetve a további foglalkoztatás feltéte- leinek egészségügyi elbírálása, illetőleg véleményezése.
11. Egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcso- lódó egészségügyi tevékenységek összessége.
12. Egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékeny- ségek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megál- lapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapot- romlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, a fájdalom és a szenvedés csökkentésé- re, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet.
13. Egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.
14. Egyéni, illetve családi biztosítás: az a biztosítási szerződés, amely egy biztosítottra vagy a Ptk. 8:1 § (1) 1. pontja alapján meghatá- rozott közeli hozzátartozók együttes biztosítására (családi biztosí- tás) jött létre.
15. Egynapos sebészet: olyan tervezett beavatkozás, kisebb műtét, melyet jogszabály alapján bizonyos járóbeteg-ellátást illetve fek- vőbeteg-ellátást végző intézmények végezhetnek, és amelynél – probléma nélküli esetben – a beavatkozás utáni elbocsátási idő egyetlen nap is lehet.
16. Ellátásszervező: az a szervezet, amely a biztosítóval kötött külön szerződés alapján jogosult arra, hogy az egészségügyi szolgálta- tókkal szerződést kössön, és a biztosítottak által igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat megszervezze, a szolgáltatást lebo- nyolítsa a biztosítottak számára.
17. Éves szolgáltatási limit: a biztosító a PrivateMed biztosítási szer- ződés szolgáltatásaira éves szolgáltatási limitet alkalmaz, mely- nek mértékét a Szolgáltatási limitek nyomtatvány és a biztosítási kötvény tartalmazza.
18. Gyógyászati segédeszköz: azok a technikai eszközök, amelyek az átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal vagy rokkantsággal élők gyógyászati, ápolási ellátásában használ- nak, és amelyek alkalmasak arra, hogy a szükséges mértékben elősegítsék az ezen állapotban lévők mindennapi életvitelét.
19. Jelen biztosítás szempontjából nem minősülnek fekvőbeteg-szak- ellátást nyújtó szolgáltatóknak a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai intézetek, szociális otthonok, illetve a kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai.
20. Kezelőorvos: a beteg adott betegségével, illetve egészségi állapo- tával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továb- bá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak.
21. Kockázatelbírálás: a biztosító azon tevékenysége, amellyel felmé- ri a biztosított egészségi állapotát, mielőtt a biztosítási kockázatot elvállalja.
22. Költségtérítés: a biztosítási eseménnyel, szolgáltatással kapcso- latban felmerült tényleges költségek megtérítése a szerződésben meghatározott mértékig.
23. Speciális járóbeteg-szakellátás: olyan betegségek ellátására szer- vezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel.
24. Sürgős szükség: az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.
25. Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tünete- it nem mutató (tünetmentes) személy esetleges betegségének vagy kórmegelőző állapotának – ideértve a betegségre hajlamosító
kockázati tényezőket is – korai felismerése.
26. Várakozási idő: a kockázatviselés kezdetének szerződéses elhalasz- tását jelenti. Az egyes kockázatokra vonatkozó várakozási időt a Különös Biztosítási Feltételek tartalmazzák. Ha a szerződésben a felek várakozási időt kötöttek ki, és a biztosítási esemény a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározott okból és az ott meghatáro- zott időtartam alatt következik be, akkor a biztosító teljesítése részleges, és akkor áll be, ha a biztosítási esemény baleset miatt vagy balesettel okozati összefüggésben következett be.
27. Vizsgálat: az a tevékenység, amelynek célja a beteg egészségi állapotának felmérése, egészségének megőrzése, a betegségek, illetve kockázatuk felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatáro- zása, prognózisuk, változásuk megállapítása, a gyógykezelés eredményességének, valamint a halál bekövetkeztének és a halál okának megállapítása.
3. A biztosítási szerződés alanyai
3.1. Biztosító
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási ajánlat elfogadá- sa után a feltételekben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező bizto- sítási eseményekre a Különös Biztosítási Feltételekben meghatá- rozott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
3.2. Szerződő
A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetésére kötele- zettséget vállal.
3.3. Biztosított
Az a természetes személy, akinek az egészségi állapotával, testi épségével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés létrejön. A biztosított életkora a szerződés létrejöttekor 6 hónap és 59 év között lehet; a szerződés lejáratakor legfeljebb 65 éves lehet.
3.4. Együttbiztosítottak családi biztosítás esetén
A biztosítottal egy háztartásban élő azon, a Ptk.8:1. § (1), 1. pontjában felsorolt közeli hozzátartozók, valamint az élettárs gyermekei, akik a szerződés létrejöttekor 6 hónap és 59 év közöt- tiek és a szerződés lejáratakor legfeljebb 65 évesek. Az együttbiz- tosítottak száma legfeljebb 5 fő lehet.
3.5. Kedvezményezett
A biztosítási szerződésben megjelölt szolgáltatások igénybevéte- lére jogosult személy.
4. A biztosítási szerződés létrejötte, tartama
4.1. A biztosítás a szerződő által a biztosító nyomtatványán előterjesz- tett ajánlat alapján a felek írásbeli megállapodása alapján jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.
4.2. A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerződő fél teszi. A szerződő az ajánlatához – annak megtételétől számított
– 15 napig, egészségügyi vizsgálat esetén 60 napig kötve van.
4.3. Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvé- telét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szer- ződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
4.4. Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15, egészségügyi vizsgálat esetén 60 napon belül (kockázatelbírálási idő) írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Ha a szerződő fél fogyasztó és a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben uta- síthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyel- met kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
4.5. Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlattételre annak beérkezését követő 15 napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az aján- latot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályokban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették meg. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idő- pontjára visszamenő hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét
követő napon jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nél- kül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
4.6. Fogyasztó definíciója
Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.
4.7. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, a biztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges.
4.8. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képvise- letet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
4.9. Amennyiben a biztosított cselekvőképességében vagyoni jognyi- latkozatai tekintetében részlegesen korlátozott, vagy cselekvőkép- telen nagykorú személy a szerződés érvényességéhez a gyámhiva- tal jóváhagyása szükséges.
4.10. A biztosító jogosult az ajánlattételkor a biztosítás első díjának beszedésére, amelyet kamatmentes előlegként kezel. Ha a szerző- dés létrejön, a biztosító az előleget a biztosítási díjba beszámítja.
4.11. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez, melyhez a biztosított egészségi nyilatkozatát és orvosi vizsgálatát és egyéb nyilatkozatát kérheti. A biztosító jogosult ezen adatokat ellenőrizni.
5. A biztosítási szerződés hatályba lépése, a kockázatviselés kezde- te, a várakozási idő
5.1. A biztosítás és a díjfizetés kezdete az azt követő hónapnak az első napja, amikor a szerződő a biztosítási ajánlatot aláírja. A szerződő és a biztosított írásos megállapodással ettől eltérhet. Ez a nap a biztosítás évfordulójának napja is.
5.2. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítás hatálybalépése.
5.3. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki. A várakozási idő azt jelenti, hogy a biztosító valamely biztosítási esemény kocká- zatát csak a szerződés létrejöttét követő későbbi időponttól vállal- ja, tartama a Különös Biztosítási Feltételekben kerül meghatáro- zásra. A várakozási idő alatt a biztosító kockázatvállalása részle- ges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesetekkel kapcsolatos biztosítási eseményekre terjed ki.
A várakozási időt a biztosítás kezdetének napjától kell számolni.
6. A szerződés megszűnésének esetei:
6.1. A szerződés megszűnik egy biztosítottra vonatkozóan az alábbi esetekben:
6.1.1. a biztosított halála esetén,
6.1.2. határozott tartam lejártakor,
6.1.3. díjfizetés elmulasztása esetén a 11. pontban foglaltak szerint,
6.1.4. ha a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonta.
6.2. A biztosítási szerződés megszűnik:
6.2.1. a szerződő rendes felmondásával: a biztosítás írásban legkésőbb 30 nappal a biztosítási évforduló előtt, biztosítási évfordulóra a szerződő fél részéről felmondható a szerződésben meghatározott tartam eltelte előtt,
6.2.2. díjfizetés elmulasztása esetén a 11. pontban foglaltak szerint,
6.2.3. a határozott tartam elteltével, a tartam utolsó napján,
6.2.4. a Különös Biztosítási Feltételekben szabályozott egyéb esetekben,
6.2.5. a biztosító rendkívüli felmondásával. A biztosító a szerződést – kizárólag a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén – a szerződőhöz intézett egyoldalú, írásbeli felmondással a biztosítási évfordulóra, 30 napos felmondási idővel mondhatja fel. Nem tekinthető a biztosítási kockázat növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége.
7. A biztosítás területi és időbeli hatálya
7.1. A biztosítás kizárólag a Magyarországon bekövetkezett biztosítási eseményre terjed ki, kivéve, ha a Különös Biztosítási Feltételek másként nem rendelkeznek.
7.2. A szerződés határozott, a biztosítási szerződésben megjelölt tar- tamra jön létre.
7.3. A biztosítási időszak egy év.
7.4. A biztosítás tartama egyéni és családi biztosítás esetén 6 vagy 9 év, csoportos biztosítás esetén 1 év.
8. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei
8.1. A közlési és változás bejelentési kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat.
8.2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy az ajánlat megtételekor a szerződő és a biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempont- jából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írás- ban feltett kérdéseire adott hiánytalan, és a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
8.3. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülményei- re vonatkozó kérdéseket tehet fel, egészségi vizsgálatot vagy orvosi vizsgálatot írhat elő. A biztosító kockázatelbírálási és kár- rendezési szerveivel szemben a biztosítottat az orvosi titoktartás alóli felmentés érdekében külön nyilatkozattételre hívja fel.
8.4. Amennyiben a kérdésekre adott válaszok, vagy az egészségi vizs- gálat kockázatnövelő tényezőt tárnak fel, a biztosító jogosult a szolgáltatásokat alacsonyabb összegre megajánlani, pótdíjat fel- számítani vagy az ajánlatot elutasítani. A biztosító az ajánlat esetleges elutasítását nem köteles megindokolni. Ilyenkor a biz- tosítási ajánlattal kapcsolatos valamennyi irat a biztosító birtoká- ban marad.
8.5. A szerződő és a biztosított a biztosítás tartama alatt a szerződés- ben meghatározott lényeges körülmények tekintetében változás bejelentési kötelezettséggel tartozik, melyet írásban kell a bizto- sítóhoz bejelenteni. Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körül- ményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első 5 évében gyakorolhatja. A szerződő köteles bizonyítani, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- ződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, illetve a szerződés megkötésétől az 5 év már eltelt.
8.6. A közlési kötelezettség megsértése ellenére is beáll a biztosító
kötelezettsége, ha a szerződéskötéstől a biztosítási esemény bekövetkeztéig már 5 év eltelt.
8.7. A 8.5. és 8.6. xxxxxx rendelkezéseit a szerződésben meghatáro- zott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeire is alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló 5 éves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
8.8. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, a biztosítási szerződés megkötéséhez a biztosított írásbeli hozzájá- rulása szükséges.
9. Szolgáltatási limit
A biztosítási szerződés alapján a biztosító a szerződésben megha- tározott kockázatokra éves, illetve napi szolgáltatási limitet hatá- roz meg, melynek mértékét a Szolgáltatási limitek és a biztosítási kötvény tartalmazza. A szolgáltatási limit a díjigazításban leírtak- nak megfelelően minden biztosítási évfordulón változhat (ld. 13. pont).
10. A biztosítási díj
10.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgálta- tási kötelezettségének ellenértéke.
10.2. A biztosítási díj kiszámítása a biztosított életkorának, egészségi állapotának, a szolgáltatás jellegének, illetve a biztosítási összeg- nek a figyelembevételével történik.
10.3. A biztosított életkorát úgy kell megállapítani, hogy a biztosítás kezdeti évszámából levonják a biztosított születésének évszámát.
10.4. Az életkor helytelen bevallása esetén a biztosító az esedékes biz- tosítási összegből a valóságos belépési életkor után járó díjkülön- bözet kamatozott összegét levonja, illetve visszafizeti, ha a bizto- sítás a bevallott korral létrejöhetett volna. Ha a tényleges életkor szerint a biztosítás nem jöhetett volna létre, úgy a közlési kötele- zettség megsértésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
10.5. A biztosítás folyamatos díjú. A díj a biztosítási évfordulón évente előre esedékes. A szerződésben a felek megállapodhatnak az éves díj féléves, negyedéves vagy havi részletekben történő megfizeté- sében.
10.6. A biztosítás első díja az ajánlat aláírásával egyidejűleg fizetendő.
11. Díj-nemfizetés
Ha a szerződő az esedékes biztosítás díjat nem fizeti meg, a biz- tosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatár- idő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő ered-
ménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára vissza- menő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelme nélkül bírósági úton érvényesíti.
12. Értékkövetés
12.1. A biztosító a biztosítás értékállóságának megtartása céljából a tartamon belül a biztosítás folyamatosan fizetett díját és szolgál- tatását évente a biztosítási évfordulón növeli.
12.2. A következő évi díjnövelés mértékének az alapja a bázis évre vonat- kozó – a KSH által kiadott – átlagos inflációs ráta, amelytől a biz- tosító a díjnövelés mértékének megállapításakor maximum 2%-kal eltérhet. A díjnövekedés mértéke 4%-nál nem lehet alacsonyabb.
12.3. Az emelés mértékéről, a megemelt díjról a biztosító a biztosítás évfordulója előtt 60 nappal értesíti a szerződőt.
12.4. Az értékkövetéssel a szerződésben megjelölt biztosítási összegek a díjemelés mértékének megfelelően növekednek.
13. Díjigazítás
13.1. A biztosító és a szerződő megállapodnak abban, hogy jelen bizto- sítás díját az orvosi technika, valamint a biztosítási események bekövetkezési valószínűségének jelentős vagy lényeges változása, illetve a biztosítási kockázat jelentős növekedése miatt három- évente felülvizsgálhatja és új díjkalkuláció, illetve díjszabás alapján új díjtételt állapíthat meg.
13.2. A módosítás mértékéről a biztosító az új díj érvénybelépése előtt két hónappal írásban tájékoztatja a szerződőt. Az így módosított díj a biztosítás évfordulójával kezdődően érvényes a következő három biztosítási évre.
13.3. A díjigazítás következményeként mind a díjtétel, mind a szolgál- tatási limit változhat.
13.4. Amennyiben a szerződő a módosított díjat nem fogadja el, és az erre vonatkozó nyilatkozatát az új díj életbelépése előtt 30 nappal megküldi a biztosítónak, akkor a biztosítás megszűnik az első emelt díj esedékességét megelőző nap 24. órájában.
13.5. Írásbeli nyilatkozat hiányában a jelen feltétel 13.2. pontja szerin- ti módosított díj a módosításkori biztosítási évfordulótól kezdődő- en automatikusan hatályba lép.
14. Díjfizetési kedvezmények
A biztosító a díjfizetési kedvezményeket jelen szerződéshez az I. és II. sz. záradékban adja meg.
15. A biztosítási esemény bejelentésének határideje
A biztosított köteles a biztosítási eseményt a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározottak szerint bejelenteni.
Ha a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározottakat nem tartják be, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
16. A biztosító teljesítésének esedékessége
A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározottak szerint teljesíti.
Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat fel- hívás ellenére sem, vagy hiányosan teljesítik, a biztosító a szolgál- tatást elutasíthatja, vagy a rendelkezésére álló dokumentumok alapján teljesíti.
17. Reaktiválás
A díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt biztosítás nem reakti- válható.
18. Maradékjogok
A biztosítási szerződés nem rendelkezik maradékjogokkal.
19. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól
19.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól abban az esetben, ha a biztosítási eseményt a kedvezményezett szándéko- san jogellenesen, vagy a szerződő, illetve biztosított jogellenesen súlyosan gondatlanul okozta.
A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha:
a) a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztás miatt, illet- ve esetileg a biztosított súlyos fokú alkoholos befolyásoltságá- val okozati összefüggésben (2,6 ezreléket elérő vagy meghala- dó) történt,
b) a biztosítási esemény kábítószer fogyasztása, kábítószer hatású anyag vagy gyógyszer szedése következtében történt, kivéve, ha ezt az utóbbit a kezelőorvos javaslatára az előírásnak megfele- lően alkalmazták.
19.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási összeg kifizetése alól, ha:
a) biztosítási esemény okozati összefüggésben áll a biztosított öngyilkossági kísérletével, még akkor is, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,
b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben jön létre.
20. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól közlési és változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén
20.1. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosítási esemény előtt már ismerte vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Azt, hogy valamelyik fennáll, annak kell bizonyítani, aki erre hivatkozik.
20.2. Ha a szerződést érintő lényeges körülményről a biztosító tudo- mást szerez, a szerződés létrejötte után 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
20.3. Ha a szerződő (a biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon (az adott biztosított vonatkozásában) megszűnik, feltéve, hogy a biztosító erre a jogkövetkezményre a biztosított figyelmét a módo- sító javaslat közlésekor írásban felhívta.
21. A kockázatviselésből kizárt kockázatok
21.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:
– harci eseményekben vagy más háborús cselekményekben vala- mely fél mellett történő aktív részvétellel,
– vagy az állam elleni bűncselekményben való részvétellel.
21.2. Jelen feltételek szempontjából háborúnak minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, a határvillongás, a felkelés, a forrada- lom, a zendülés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgár- háború, idegen ország korlátozott célúm hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény. (A kommandótámadás és a terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvétel- nek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel.)
21.3. E szerződés szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít, így különösen: lázadás, kémkedés, rombolás.
21.4. Nem téríti meg a biztosító azon károkat, amelyek közvetlen vagy közvetett összefüggésben állnak atomkárokkal (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ioni- záló vagy lézersugárzás, valamint ezek szennyezése).
21.5. Nem térít a biztosító olyan esetekben sem, amely esetekben a gyógykezelés során nem tartották be az orvosszakmai előírásokat, és ezen ismételt műtétekre, kezelésekre emiatt került sor, illetve a jelen szerződésben meghatározott egyéb biztosítási esemény következett be az orvosszakmai előírások be nem tartása miatt (orvosi műhiba).
21.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:
– a terhesség ideje alatt és a szülés, valamint a szülést követő egy éven belül bekövetkező egészségkárosodás következménye- ivel abban az esetben, ha a fogamzás a biztosítási szerződés hatálybalépése előtt történt (a fogamzás időpontja alatt a szü- léstől visszafelé számított 270. napot kell érteni);
– az egészségügyi ellátás, az orvosi ellátás következtében, annak következményeként elszenvedett ártalom miatt létrejött egész- ségkárosodással;
– olyan orvosi beavatkozással, amelynek célja esztétikai változta- tás, kozmetikai kezelés.
21.7. A kockázatviselés kezdete előtt bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve ezen sérülések későbbi következményei a biztosításból ki vannak zárva.
22. Jognyilatkozatok
A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el a kötvény kibocsátására jogosult szervezeti egységé- hez. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz megérke- zett. A biztosító nyilatkozatait írásban juttatja el a biztosítási szerződésben érdekelt személynek.
23. A biztosítási kötvény megsemmisülése vagy elvesztése
A biztosítási kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító kérésre pótkötvényt (kötvénymásodlatot) állít ki. A bizto- sító követelheti, hogy az okirat elvesztését hitelt érdemlően bizo- nyítsák. A költségek a kérelmezőt terhelik.
24. Adatkezelés, biztosítási titok
24.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, mely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). Ha a személyes adat egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabá- lyok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető. Az adatszolgálta- tás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
24.2. A biztosító jogosult az ügyfelek jogszerűen tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is az információs önren- delkezési jogáról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info törvény) rendelkezései szerint, a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni.
24.3. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a
24.5. pontjában meghatározott célból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény kizárólag az érintett írásbeli hozzá- járulásával kezelheti.
24.4. A biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges – banktitoknak minősülő – adatokat kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, az ügyfél, számlatulajdonos hozzájárulása alapján kerülhet sor.
24.5. A biztosító a szerződő, biztosított illetve kedvezményezett szemé- lyes adatait a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben vagy a Bit. által meghatározott egyéb célból kezeli.
24.6. A biztosító a személyes – és azon belül a különleges – adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején valamint azon időtar- tam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítá- si szerződésekkel kapcsolatban is csak addig kezelheti a tudomá- sára jutott adatokat, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfel- vételt egy évig megőrzi. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kap- csolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adat- kezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezelésé- hez nincs törvényi jogalap.
24.7. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irány- adók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinte- tében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
24.8. Az ügyfél adatait kizárólag a biztosító erre feljogosított munkatár- sai, megbízott biztosításközvetítői, illetve a biztosító részére külön szerződés keretében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges. Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő technikai adatvédelemmel, nyilvántartással rendelke- zik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.
24.9. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a Bit. szerint biztosítási titokként kezelni. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó – a biztosító rendelkezésére álló adat, mely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosító titoktartási kötelezettségére a Bit. 153–161.§ és 165.§-ban foglalt szabályok az irányadóak.
24.10. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másképp nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
24.11. A Bit. 78 § (3) bekezdése alapján amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes ada- tát is továbbítja a kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozó- xxxxx xxxxxxx és titoktartási kötelezettség terheli. Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló megbízási szerződés alap- ján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni.
24.12. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a
Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
24.13. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önál- ló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kiren- delt szakértővel,
e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi, illetve biztosítási szer- ződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén az adóha- tósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyil- vántartó szervvel,
m)az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szüksé- ges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alap- ot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Infor- mációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyi- ben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési baleseté- vel kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a bal- esetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetí- tővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n), s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosí- tó jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
24.14. A továbbított személyes adatokat – amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik – az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Info. törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok ese- tén 20 év elteltével a biztosító köteles törölni.
24.15. A biztosító illetve a szerződő a nyomozó hatóság, a nemzetbizton- sági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel való visszaéléssel, új pszichoak-
tív anyaggal való visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtok- lásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal való visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
24.16. A biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön tör- vényben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszkö- zök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.
24.17. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
24.18. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha:
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének telje- sítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmo- sás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
24.19. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:
a) Az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
c) A Biztosítási Törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
d) A biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harma- dik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbe- li adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
– ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
– ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattováb- bításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalap- ja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmé- nek megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§
(2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
24.20. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba tör- ténő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
24.21. Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:
– tájékoztatás kérése,
– helyesbítés,
– törlés,
– zárolás,
– nyilvánosságra hozatal.
24.22. Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a leendő ügyfél orvo- si vizsgálata, akkor az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredménye- it az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál ismerheti meg.
24.23. Az Infotv. értelmében a jogszabályban meghatározott esetekben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biz- tosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érin- tett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bíró- sághoz fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles megtéríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkeze- léssel, vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megsze- gésével okozta.
25. Elévülés
Jelen szerződésből eredő biztosítási igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év után elévülnek.
26. A kapcsolattartás és az ügyfél-tájékoztatás nyelve
A biztosító és a szerződő kapcsolattartása, valamint a biztosítot- tak tájékoztatása magyar nyelven történik.
27. Alkalmazandó jog, eljáró bíróságok
Jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelke- zései az irányadóak. A felek a biztosítási szerződésből, valamint a biztosítotti jogviszonyokból eredő jogviták eldöntésére az általá- nos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordul- nak. Az eljárások nyelve magyar.
28. Vitás kérdések rendezése
28.1. A szerződőnek és a biztosítónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy közvetlen tárgyalások útján rendezzenek minden olyan nézeteltérést vagy vitát, mely közöttük a szerződés kereté- ben vagy a szerződéssel kapcsolatban merül fel.
28.2. A biztosító szolgáltatásával kapcsolatban felmerült panaszokat a biztosító részére kell bejelenteni:
a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségen: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1461 Budapest, Pf.: 131., tel.: (00-0) 000 0000)
b) személyesen az alábbi címen:
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)
A biztosító a szerződéskötést követően fenti elérhetőségeinek változását az internetes honlapján közéteszi.
28.3. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül meg- küldi az ügyfélnek.
28.4. A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0;
központi telefonszáma: (00-0) 000-0000)
28.5. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai
Amennyiben a biztosított a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy
(a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsérté- sének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat (levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777; helyi tarifával hívható kék szám: (+36-40) 203-776;
web: xxxxxxxxxx.xxx.xx; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);
(b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172;
Telefon: 00-0-000-0000; e-mail: xxx@xxx.xx), vagy a pol- gári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
28.6. A biztosítási szerződésből eredő igények közvetlenül bírósági úton is érvényesíthetők. A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.
29. Felszámolható költségek
A biztosító a többletráfordítások díját kérheti. Ilyen lehet például:
a) a díjfizetés késedelme esetén a felszólító levél díja, a biztosí- tási kötvény utólagos dokumentálása vagy módosítása,
b) a biztosítási szerződés átdolgozása, a biztosítási kötvény másodlati példányának kiállítása stb.,
30. Egyebek
A biztosítási események igazolásával kapcsolatos költségeket annak kell viselnie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.
A biztosító szolgáltatása a Különös és Kiegészítő Biztosítási Feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezé- se esetén meghatározott összeg megfizetése.
A tényleges egészségügyi ellátást a 2.13. pontban meghatározott egészségügyi szolgáltató nyújtja, melynek tevékenységére és fele- lősségére az egészségügyi törvény rendelkezései alkalmazandók, az orvosi és egészségügyi tevékenység hibás teljesítéséből felme- rülő károkért a szolgáltató, és nem a biztosító tartozik helytállni. A biztosító az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatá- sok minőségével, a szolgáltatás színvonalával és az esetleges orvosszakmai hibákkal kapcsolatos panaszokat az ellátást végző szervezethez továbbítja, tekintettel arra, hogy ezen szolgáltatások ellenértékét csak megfizeti, de ténylegesen a szolgáltatást nem ő nyújtja.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Hatályos: 2014. március 15-től
Xx.xx.: U25404/3