KERETEIN BELÜL MEGKÖTÉSRE KERÜLŐ KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEIHEZ
Általános Szerződési Feltételek
A Central Finance Zártkörűen működő Részvénytársaság Széchenyi Mikrohitel MAX Konstrukció
KERETEIN BELÜL MEGKÖTÉSRE KERÜLŐ KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEIHEZ
Hatályos: 2022. december 2. napjától
A Central Finance Zártkörűen működő Részvénytársaság (cégjegyzékszáma: 00-00-000000, székhelye:
0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0., adószáma: 11861067-2-20, statisztikai számjele: 11861067-6491-114-20., felügyeleti engedély száma: 2024/1998/F; a továbbiakban: Társaság/Kölcsönbeadó/Hitelező) a Széchenyi Mikrohitel MAX Konstrukció (a továbbiakban: Konstrukció) keretein belül megkötésre kerülő kölcsönszerződései tartalmának meghatározásához a Ptk. 6:77-6:80. §-ai alapján az alábbi általános szerződési feltételeket (a továbbiakban: ÁSZF) dolgozta ki:
Jelen ÁSZF hatálya kiterjed valamennyi, a Társaság és az Egyedi Kölcsönszerződésben adósként (a továbbiakban: Adós) megjelölt gazdasági társaság (egyéb szervezet) -amelynek cégkivonatát (nyilvántartását végző hatóság által a szervezeti adatokról kiállított kivonatot/igazolást) az Egyedi Kölcsönszerződés 2. számú melléklete tartalmazza - közötti, a Konstrukció keretében létrejövő jogviszonyra.
Az ÁSZF rendelkezései mindkét félre kötelezőek, de attól kölcsönös írásbeli megállapodással a felek eltérhetnek. A jelen ÁSZF és az Egyedi Kölcsönszerződés közötti eltérés esetén az Egyedi Kölcsönszerződés rendelkezései irányadóak.
I. Fogalom-meghatározások
1.1.Jelen ÁSZF és az Egyedi Kölcsönszerződés vonatkozásában:
1.1.1. A beruházás befejezésének időpontja: A beruházás eredményeképp létrejövő eszköz (immateriális javak, tárgyi eszközök) használatba vétele, üzembe helyezése. Az Sztv. értelmében az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést és annak időpontját az Adósnak hitelt érdemlő módon dokumentálnia kell. Az Sztv-nek megfelelő dokumentáció megfelel a Program szempontjából is.
1.1.2. A beruházás megkezdése:
- építési munka esetén (építési engedélyköteles tevékenység esetén) az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,
- az eszközök, berendezések megrendelésére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás minősül, vagy más olyan kötelezettségvállalás, mely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, attól függően, hogy melyikre kerül előbb sor. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek megszerzése és megvalósíthatósági tanulmányok készítése,
- felvásárlás esetén a „munkák megkezdése” a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök megszerzésének időpontja,
- több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi tevékenység időpontja.
1.1.3. Adós: az Egyedi Kölcsönszerződésben adósként megjelölt gazdasági társaság (egyéb szervezet) - amelynek cégkivonatát (nyilvántartását végző hatóság által a szervezeti adatokról kiállított kivonatot/igazolást) az Egyedi Kölcsönszerződés 2. számú melléklete tartalmazza.
1.1.4. ÁFA: az Áfa-törvénnyel összhangban mindenkor irányadó általános forgalmi adó.
1.1.5. Áfa-törvény: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról vagy az annak helyébe lépő, az általános forgalmi adóról szóló mindenkor hatályos törvény.
1.1.6. Áttelepítésnek minősül, ha
- a támogatási kérelmet benyújtó Adós vagy a kérelmet benyújtó Adóssal egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT megállapodás) egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),
- az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
- a hitelkérelmet benyújtó Adós vagy a kérelmet benyújtó Adóssal egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg.
1.1.7. Beruházás: Az Sztv. szerint: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, valamint mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható (tervezés, előkészítés, lebonyolítás, hitel igénybevétel, biztosítás, szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés).
1.1.8. Beruházási kölcsön/Beruházási hitel: a beruházási hitel és az ahhoz kapcsolódó forgóeszközhitel együttesen.
1.1.9. Bruttó hiteldíj: A Támogatás – Egyedi Kölcsönszerződés felmondásán vagy végső lejárati napján történő megszűnésén kívüli okból való – megszűnése esetén az Adós által a kölcsönügylet ellenértékeként a Társaság részére fizetendő Bruttó Ügyleti Kamat, Bruttó Kezelési Költség és Bruttó Kezességi Díj.
1.1.10. Egyedi Kölcsönszerződés: A Társaság és az Adós között a Konstrukció keretein belül jelen ÁSZF alkalmazásával megkötésre kerülő kölcsönszerződés.
1.1.11. Egyéni vállalkozás: Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pontban felsorolt magánszemélyek közül:
- a közjegyzők, a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét a közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
- az önálló bírósági végrehajtók, a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
- a szabadalmi ügyvivő az egyéni szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
- az ügyvédek az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
- a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek e tevékenység tekintetében.
1.1.12. Egyéni referencia kamatláb: Különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes kölcsön, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatás támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb.
1.1.13. Egy és ugyanazon vállalkozás: A 1407/2013/EU bizottsági rendeletet értelmében
valamennyi olyan vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:
- valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;
- valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;
- valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;
- valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.
A fentiekben említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.
1.1.14. Előtörlesztési díj: a tőketartozás Egyedi Kölcsönszerződésben rögzített esedékességi időpontoktól korábbi időpontban történő visszafizetése esetén felszámításra kerülő díjtétel. Az elő/végtörlesztés feltétele az előtörlesztési díj megfizetése. Mértékét a Hirdetmény tartalmazza.
1.1.15. EUMSZ: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés.
1.1.16. Európai Bizottság által közvetlenül végrehajtott támogatás: Olyan támogatás, amelynek felhasználását az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25 -i 966/2012/EU Euratom rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján az Európai Bizottság közvetlenül irányítja és hajtja végre.
1.1.17. Exporttal kapcsolatos tevékenység: Az exportált mennyiségekkel, értékesítési hálózat létesítésével és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb költségek.
1.1.18. Felek: a Társaság és az Adós együttesen.
1.1.19. Fél: a Társaság és az Adós külön-külön.
1.1.20. Folyósítási jutalék: a kölcsön folyósításakor - több részletben történő folyósításkor minden folyósításnál - felszámítandó összeg, amely a folyósítással összefüggő valamennyi szolgáltatás (így különösen a folyósítási feltételek ellenőrzése, a refinanszírozási forrás lehívása, a folyósítás rögzítése, a kölcsön átutalása, stb.) ellenértéke. Az Adós a folyósítás feltételeként köteles a folyósítás jutalék megfizetésére. A folyósítási jutalék mértéke a mindenkori Hirdetményben kerül feltüntetésre, a jelen ÁSZF hatálybalépésekor 15.000,- Ft (tizenötezer forint) folyósításonként.
1.1.21. Gördülőeszköz: Emberek és tárgyak szállítására szolgáló berendezések. Ide kell sorolni a vasúti, közúti, légi és vízi szállítási eszközöket, így például az olyan szállítóeszközöket, mint a gépjárművek, a vontatók és nyerges pótkocsik, a vasúti és villamosvasúti mozdonyok és vasúti kocsik, valamint a repülőgépek és űrhajók, motorkerékpárok, kerékpárok, hajók stb.
1.1.22. Hirdetmény: a „Széchenyi Mikrohitel Konstrukció” hitelügyleteinek Kölcsönbeadó által közzétett mindenkori hatályos hirdetménye.
1.1.23. Hiteldíj: Az Adós által a kölcsönügylet ellenértékeként a Társaság részére fizetendő, az Egyedi
Kölcsönszerződésben meghatározott kamatok, díjak és egyéb járulékos költségek.
1.1.24. Hitelező/Kölcsönbeadó: a jelen ÁSZF-ben hitelezőként/kölcsönbeadóként megjelölt társaság.
1.1.25. Hitelkiváltás: Hitelkiváltásnak minősül, ha a Konstrukció keretében felvett kölcsönt egyazon Adós bármely belföldi pénzügyi intézménnyel korábban kötött hitel- vagy kölcsönszerződése alapján, akár részben, akár egészen folyósított hitelének/kölcsönének visszafizetésére, annak járulékainak megfizetésére fordítja. Hitelkiváltásnak minősül az Adós által lízingelt eszköz hitelből történő megvásárlása is.
1.1.26. HUF: magyar forint.
1.1.27. Immateriális javak: Az Sztv. szerinti immateriális javak között elszámolható tételek, így a szabadalmi jog, licenc, know-how, vagy nem szabadalmazott technikai tudás vásárlása, előállítása minősül immateriális jószágnak.
1.1.28. Import áruk helyett hazai áruk használatához kapcsolódó hitel: Ha a kedvezményes kamatozású hitelt azzal a feltétellel nyújtják, hogy a beruházáshoz szükséges tárgyi eszközök, immateriális javak kizárólag hazai termékből származhatnak. Fő szabályként a vállalkozásnak
magának kell kiválasztania a számára legmegfelelőbb termékeket, szolgáltatásokat, amit a beruházáshoz felhasznál.
1.1.29. Induló beruházás: Az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna.
1.1.30. Induló vállalkozás: 1 teljes naptári év elfogadott beszámolójával nem rendelkező, nem speciális célú vállalkozás. Nem minősül induló vállalkozásnak az Sztv. hatálya alá tartozó társaság jogutódlásával létrejött, vagy annak korábbi tevékenységét más jogi keretek között folytató vállalkozás. Induló vállalkozásnak minősül a több vállalkozás jogutódjaként létrejött társaság.
1.1.31. Kamatperiódus: A kamatperiódus a kamatfizetés gyakoriságának megfelelően
- havonta, a naptári hónap első napján kezdődik és az utolsó napján végződik, kivéve az első és az utolsó kamatperiódust. Az első kamatperiódus a kölcsön első folyósítása napján kezdődik és a naptári hónap utolsó napjáig tart. VAGY
- negyedévente, a naptári negyedév első napján kezdődik és az utolsó napján végződik, kivéve az első és az utolsó kamatperiódust. Az első kamatperiódus a kölcsön első folyósítása napján kezdődik és a naptári negyedév utolsó napjáig tart.
A további kamatperiódusok tekintetében a kamatperiódus első napja megegyezik a megelőző kamatperiódus utolsó napját követő nappal. Az utolsó kamatperiódus a véglejárati napon végződik.
1.1.32. KAVOSZ Zrt.: a vonatkozó jogszabály, illetve a Támogatóval kötött megállapodás értelmében közreműködői feladatokat ellátó szervezet. A KAVOSZ Zrt. működteti a Széchenyi Kártya Programot, ezen belül a Konstrukciót, továbbá ellátja a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatokat. A KAVOSZ Zrt. honlapja a xxx.xxxxxx.xx oldal (a továbbiakban: honlap).
1.1.33. Késedelmi kamat: Amennyiben az Adós a kölcsönszerződésben rögzített fizetési kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, úgy a Társaság késedelmi kamatot jogosult felszámítani az esedékesség napjától a tartozás jóváírásának napjáig terjedő időszakra. A késedelmi kamat mértékét az Egyedi Kölcsönszerződés tartalmazza. A késedelmi kamat számítása megegyezik az ügyleti kamat jelen ÁSZF-ben rögzített számítási módjával.
1.1.34. Kezelési költség: a kölcsön futamideje alatt megfizetendő, a mindenkor fennálló tőketartozás százalékában, éves szintre meghatározott összeg adott kamatperiódusra- számított része, mely a kölcsön teljes futamideje alatt annak kezelésével (értesítők, jelentésszolgálat, monitoring, stb.) összefüggő valamennyi szolgáltatás ellenértéke. A bruttó kezelési költség (a továbbiakban: Bruttó Kezelési Költség) mértéke a mindenkori Hirdetményben kerül feltüntetésre, jelen ÁSZ hatályba lépésekor 3,5 % / év, amelyhez azonban a Támogatási jogviszony fennállása alatt a Támogató 0,7
%/év mértékű kezelési költségtámogatást (a továbbiakban Kezelési Költségtámogatás) nyújt, így az Adós által fizetendő nettó kezelési költség (a továbbiakban: Nettó Kezelési Költség) 2,8 %/év.
1.1.35. Kis- és középvállalkozás (KKV): Az EUMSZ. 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelően:
A KKV-n belül a mikrovállalkozás az, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 2 millió eurót. A KKV-n belül a kisvállalkozás az, amely 50-nél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy mérlegfőösszegének értéke nem haladja meg a 10 millió eurót.
Azon vállalkozás esetében, amelynek a 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti partner- vagy 4. § (3) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozásai vannak, a fentebb meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.
1.1.36. KKV-nak nem minősülő vállalkozás: Az olyan vállalkozás, amely nem felel meg az EUMSZ.
107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak, ideértve az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozást is. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján
– külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.
1.1.37. Konstrukció: A KAVOSZ Zrt. és a Támogató együttműködésében meghirdetett Széchenyi Mikrohitel Konstrukció, amelynek célja a KKV szektorba tartozó mikrovállalkozások és kisvállalkozások fejlesztéseinek, beruházásainak megfelelő formában, hosszútávon történő finanszírozása, valamint ezáltal a versenyképességük fenntartása.
A Konstrukció a KAVOSZ Zrt. által működtetett Széchenyi Kártya Program részét képezi, azon belül elkülönült szabályok szerint működő konstrukció, amely a Széchenyi Mikrohitel Konstrukcióról szóló 1438/2021. (VII.16.) Korm. határozat alapján került bevezetésre.
A Konstrukcióhoz a Kormány kamat- és kezelési költségtámogatást, továbbá ha a Konstrukcióhoz garantőrintézményi készfizető kezességvállalás kapcsolódik, úgy kezességi díjtámogatást is biztosít, amely támogatások
- az Európai Bizottság 2022/C 131 számú, az „állami támogatási intézkedésekre vonatkozó válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” tárgyú Bizottsági Közleménye, ill. annak mindenkori aktuális változata (a továbbiakban: Válságtámogatási keretszabály) szerinti ún. válságtámogatásként (ide nem értve a garantőrintézmények készfizető kezességvállalásával nyújtott támogatást), vagy
- az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013 EU bizottsági rendelet (HL L 351,2013.12.24.1.o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) általános csekély összegű, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatásként
kerülnek biztosításra.
1.1.38. Konstrukció lejárata: Kizárólag csekély összegű jogcímen nyújtott támogatást tartalmazó Széchenyi Mikrohitel MAX hitelszerződések megkötésére 2023. január 30-áig van lehetőség azzal, hogy ezen dátumig a hitelszerződésnek hatályba is kell lépnie.
Válságtámogatási jogcímű támogatást is tartalmazó Széchenyi Mikrohitel MAX hitelszerződések megkötésére 2022. december 31-ig, - illetve a Válságtámogatási keretszabály 2022. október 28-i módosításának Széchenyi Kártya Program kapcsán történő alkalmazhatóságára vonatkozó bejelentés Bizottság általi notifikálása esetén 2023. január 30 -ig
- van lehetőség azzal, hogy ezen határnapokig a hitelszerződésnek hatályba is kell lépnie és a hitelszerződésnek tartalmaznia szükséges a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket, különösképpen, azt hogy a vállalkozás garantőrintézményi kezesség bevonása esetén válságtámogatási jogcímen kezességi díjtámogatásban részesül.
1.1.39. Kölcsön: A Társaság által az Egyedi Kölcsönszerződés alapján nyújtott pénzkölcsön, melynek keretében a Társaság pénzösszeget bocsát az Adós rendelkezésére azzal, hogy azt az Adós az
Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott időpontokban, Hiteldíj megfizetése mellett köteles a Társaságnak visszafizetni.
1.1.40. Kötbér: Az Egyedi Kölcsönszerződés Adós szerződésszegése miatt történő, Társaság általi rendkívüli felmondása okán az Adós részéről a Társaság számára fizetendő pénzösszeg, melynek mértéke az Egyedi Kölcsönszerződés Társaság általi felmondásának napján fennálló tőketartozás 5 %-a.
1.1.41. Mezőgazdasági termék: Az EUMSZ I. sz. mellékletében található termékek.
1.1.42. Mezőgazdasági termék elsődleges előállítása: A növénytermesztés és az állattenyésztés, az az EUMSZ I. sz. mellékletében található termékek termelése a termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül.
1.1.43. Mezőgazdasági termék feldolgozása: Mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek eredményeképpen keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet.
1.1.44. Mezőgazdasági termék forgalmazása: A mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladónak vagy forgalmazónak történő első értékesítést, valamint a termék első értékesítését előkészítő tevékenységeket; az elsődleges termelő részéről a végső fogyasztónak történő értékesítést csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, amennyiben az e célra elkülönített helységben történik.
1.1.45. Módosítási díj: Minden szerződésmódosítás esetén egységesen felszámítandó, az Adós által megfizetendő díjtétel. A Módosítási díj a módosítással összefüggő valamennyi szolgáltatás - így például az okmányok elkészítésének, ellenőrzésének, a szerződésmódosítással kapcsolatban felmerült ügyintézési, számítástechnikai, a kölcsön nyilvántartására vonatkozó rendszerben történő adatmódosítási, kockázatelemzési szolgáltatás - ellenértéke. A szerződésmódosítás feltétele a Módosítási díj megfizetése. Mértékét az Egyedi Kölcsönszerződés tartalmazza.
1.1.46. Nagyberuházás: Az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
1.1.47. Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: Olyan vállalkozás, amely megfelel az EUMSZ.107. és
108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendeletben, illetve az azt módosító 2017/1084/EU bizottsági rendeletben foglalt feltételek valamelyikének.
1.1.48. Program: „MFB Széchenyi Mikrohitel Refinanszírozási Program”.
1.1.49. Projektfinanszírozás: olyan rövidebb vagy hosszabb lejáratú finanszírozás, ahol a hitel visszafizetésének elsődleges forrása a finanszírozott beruházás megvalósulását követően, annak folyamatos cash-flow-jából képződik. A projektfinanszírozási hitel megítélésénél nem az ügyfél pénzügyi helyzete az elsődleges szempont, hanem a projekt keretében megvalósításra kerülő létesítmény, szerződésekkel alátámasztott jövedelemtermelő képessége, piacképessége, megtérülése. Projektfinanszírozás esetében az ügyfél jellemzően projekttársaság.
1.1.50. Projekttársaság: Olyan újonnan létrehozott vagy már működő társaság, amely kizárólagosan a projektfinanszírozás alapját képező beruházás megvalósítását (Számv. tv. 47. §-a szerint a beruházás bekerülési értékének részét képező ráfordítás), illetve működtetését végzi, egyéb gazdasági tevékenységet nem folytat, és egyéb tevékenységből, szerződésből adódó kötelezettsége (a beruházás megkezdése előtt már működő társaság esetén könyvvizsgáló által igazoltan) nem áll fenn.
1.1.51. Refinanszírozás: A Kölcsönbeadó saját kockázatára nyújtott hiteléhez forrás biztosítása az MFB Zrt. által a Kölcsönbeadó részére.
1.1.52. Refinanszírozási Kölcsönszerződés: A Kölcsönbeadó saját kockázatára nyújtott hiteléhez az MFB Zrt. általi, a Kölcsönbeadó részére történő forrás biztosítására vonatkozó, az MFB Zrt. és a Kölcsönbeadó között létrejövő kölcsönszerződés.
1.1.53. Regisztrációs díj: A Regisztráló Xxxxxx által végzett regisztrációs tevékenység ellenértékeként az Adós a Mikrohitel Szabályzat 1. számú mellékletében meghatározott mértékű regisztrációs díjat köteles fizetni.
1.1.54. Regisztráló Xxxxx: A Regisztráló Szervezetek a Konstrukciót igénylő vállalkozások fogadására ún. Regisztráló Irodákat üzemeltetnek. A Regisztráló Xxxxxx megnevezését és mindenkor hatályos adatait a KAVOSZ Zrt. honlapja tartalmazza.
1.1.55. Regisztráló szervezetek: A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Konstrukcióhoz csatlakozott területi kereskedelmi és iparkamarák. A Regisztráló Szervezetek a Konstrukcióval kapcsolatos ügyintézést saját szervezetükön belül erre kijelölt, ill. szerződött partnereik Irodáiban a KAVOSZ Zrt.-vel kötött külön megállapodás alapján végzik. Regisztráló Szervezetnek minősül a KAVOSZ Zrt. is a saját maga vagy megbízott partnerei által üzemeltetett regisztráló irodái vonatkozásában.
1.1.56. Rendelkezésre tartási jutalék: A rendelkezésre tartott kölcsönösszeg 1 (egy) százaléka/év. (A rendelkezésre tartási idő alatt, az Adós rendelkezésére tartott kölcsön összege után kerül felszámításra.)
1.1.57. Szinten tartás: Olyan új tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, amelynek célja a beruházó által korábban használt tárgyi eszközök lecserélése anélkül, hogy az új eszközök a termékben, nyújtott szolgáltatásban, illetve termelési vagy szolgáltatási folyamatban - ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján - alapvető változást hoznának.
1.1.58. Sztv.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.
1.1.59. Támogatási jogviszony: A Támogató a Konstrukcióhoz biztosított támogatás forrását jelentő előirányzat terhére – a KAVOSZ Zrt. és a Társaság közreműködésével – támogatásban részesíti a Társaság által hitelképesnek minősített mikro- és kisvállalkozásokat. A támogatási jogviszony a Támogató és az Adós között, a támogatási igény Támogató általi elfogadásával, a Társaság és az Adós által megkötött Egyedi Kölcsönszerződés hatálybalépésnek napjára visszamenőleges hatállyal jön létre és az Egyedi Kölcsönszerződés lejáratának vagy megszűnésének napján, vagy a támogatási időtartam végén, a jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését követően szűnik meg a Mikrohitel Szabályzatban, illetve a Támogatási jogviszonyra vonatkozó esetleges további jogszabályokban foglaltak figyelembevételével.
1.1.60. Támogatási intenzitás: A támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve.
1.1.61. Támogatás odaítélésének időpontja: A támogatási szerződés aláírásának a napja.
1.1.62. Támogató: a Konstrukció keretében a Konstrukciót igénybe vevő Adósok részére kamattámogatást és kezelési költségtámogatást, továbbá ha Konstrukcióhoz garantőrintézményi készfizető kezességvállalás kapcsolódik, úgy kezességi díjtámogatást nyújt a Kormány határozata, a vonatkozó jogszabályok, illetve a Támogató, a KAVOSZ Zrt. és Kölcsönbeadó között létrejött keretszerződések alapján. A Támogató a Konstrukcióval kapcsolatos feladatait a KAVOSZ Zrt. közreműködésével látja el a Mikrohitel Szabályzatban és a felek közötti keretszerződésben foglaltak szerint. A Támogató jelen ÁSZF hatályba lépésének napján a Miniszterelnöki Kabinetiroda Gazdaságfejlesztési Miniszter.
1.1.63. Tartós forgóeszköz: A vállalkozás készlet- és követelésállományának a beruházás megtérüléséhez szükséges növekménye a beruházást megelőző szinthez képest. A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó forgóeszközigény tartós finanszírozására nyújtott kölcsön összege nem haladhatja meg a beruházás bruttó módon számított összegét.
1.1.64. Ügyleti kamat: Az igénybe vett kölcsön után a Társaság ügyleti kamatot számít fel. A bruttó ügyleti kamat (a továbbiakban: Bruttó Ügyleti Kamat) mértéke a mindenkori Hirdetményben kerül feltüntetésre, a jelen ÁSZF hatálybalépésekor 19,5 %/év, amelyhez azonban a Támogatási jogviszony fennállása alatt a Támogató 18,5 %/év mértékű kamattámogatást (a továbbiakban: Kamattámogatás) nyújt. Az Adós a Kölcsön után tehát 1 %/év mértékű nettó ügyleti kamat (a továbbiakban: Nettó Ügyleti Kamat) megfizetésére köteles.
1.1.65. Új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: Az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos, vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új, vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek.
1.1.66. 1 éves kizárás: Az Adós a Konstrukció keretein belül kötött hitelszerződésből eredő tartozás maradéktalan visszafizetését követő 1 évig ki van zárva, amennyiben a Konstrukcióban a kérelem benyújtását megelőzően korábban részt vett, és a Kölcsönbeadó vagy más, az Adós részére a Konstrukció keretein belül kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény a szerződést felmondta, illetve ha az lejárt és a teljes tartozás Kölcsönbeadó vagy más, az Adós részére a Konstrukció keretein belül kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény részére a lejáratot vagy felmondást követő 60. napon túl - de legkésőbb egy éven belül - térült meg.
1.1.67. 5 éves kizárás: Az Adós a Konstrukcióból az annak keretében kötött korábbi hitelszerződésének lejáratától számított 5 évig ki van zárva, amennyiben a Konstrukcióban a kérelem benyújtását megelőzően korábban részt vett és a Kölcsönbeadó vagy más, az Adós részére a Konstrukció keretein belül kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény a szerződést felmondta, illetve ha az lejárt és a tartozás a lejáratot/felmondást követő 60. napon túl a Kölcsönbeadó vagy más, az Adós részére a Konstrukció keretein belül kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény részére maradéktalanul nem térült meg vagy megtérült, de csak lejáratot követő egy éven túl.
II. Hitelművelet és hiteltípus
Jelen ÁSZF értelmében hitelművelet mindazon pénzügyi szolgáltatás, amely alapján a Társaság – az Egyedi
Kölcsönszerződés alapján - az Adós javára kockázatot vállal.
A hitelművelet végzésére irányuló tevékenység a Kölcsön igénybevételére való jogosultság, a hitelképesség vizsgálatával, az Egyedi Kölcsönszerződések előkészítésével, a Társaság által vállalt kockázatok nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.
A Társaság a Konstrukció keretében támogatott beruházási kölcsönt (mely alatt a továbbiakban értendő a beruházási hitel és az ahhoz kapcsolódó forgóeszközhitel együttesen) nyújt az Adós részére a jelen ÁSZF-ben, valamint az Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározottak szerint.
A Társaság által folyósított támogatott kölcsön összegét az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: MFB Zrt.) refinanszírozza.
A Konstrukcióra az „MFB Széchenyi Mikrohitel Program” Termékleírás (a továbbiakban: Termékdokumentáció), a közlemények (a továbbiakban: Közlemények; a Termékleírás és a Közlemények a továbbiakban együttesen: Dokumentáció) és a Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzatának Széchenyi Mikrohitel Konstrukció Szabályzata és annak mellékletei (a továbbiakban: Mikrohitel Szabályzat) rendelkezési irányadóak. A Konstrukcióra vonatkozó mindenkor hatályos Termékleírás és a Mikrohitel Szabályzat az MFB Zrt. honlapján, a
xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxx/xxxxx/xxx-xxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxx-00-x000-x000 linken, valamint a KAVOSZ Zrt. honlapján, a xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxx/xxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxx/ linken találhatóak meg.
Támogatott kölcsön paraméterei:
A kölcsön típusa: éven túli lejáratú beruházási kölcsön, illetve legfeljebb a hitelösszeg 20 %-áig forgóeszközhitel azzal, hogy legkésőbb folyósítást megelőzően mind a beruházási, mind pedig a forgóeszköz felhasználási célt igazolni szükséges.
A kölcsön pénzneme: HUF
A kölcsön összege:
- Beruházási hitel (ügyletenként):
▪ minimum 1 millió forint
▪ maximum 50 millió forint.
Az adható hitel összegét úgy kell megállapítani, hogy az igényelt hitel támogatástartalma beleférjen az Adós adott jogcímű szabad támogatási keretébe.
Amennyiben az Adós rendelkezik a Konstrukcióban fennálló hitelügylettel, illetve hiteligénylése van folyamatban, úgy az igényelt, illetve fennálló (leszerződött) hitelügyleteinek együttes igényelt / jóváhagyott, illetve szerződött összege nem haladhatja meg a 100 millió forint, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban KKV törvény) szerinti kapcsolódó és partner vállalkozásaival együtt a 150 millió forintot. (Egy Adós a Konstrukció keretében a KKV törvény szerinti kapcsolódó és partner vállalkozásaival együtt összesen maximum 150 millió forint összegű szerződött hitellel rendelkezhet).
A fentiek szerinti cégcsoport szintű 100 millió forintot meghaladó hiteligénylés esetén elvárás, hogy a hiteligénylő vállalkozás legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkezzen.
A fentiek szerinti maximum hitelösszeg(ek)be/limitösszegekben a Széchenyi Mikrohitel GO! konstrukcióban létrejött hitelügyletek is beszámítandóak.
A saját erő:
A saját erő mértéke a beruházás nettó - vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésére nem jogosult, bruttó -
bekerülési értékének minimum 10%-a.
Saját erőként elfogadható:
- készpénz/számlapénz,
- vissza nem térítendő állami támogatás,
- a Beruházásba igazolhatóan beépült, ill. ahhoz kapcsolódóan beszerzésre került (számlával vagy adás-vételi szerződéssel igazolt) kiadások.
Nem képezheti a saját erő részét apportált dolog, illetve a hitelfelvétellel kapcsolatban megfizetett semmilyen díjtétel/költségelem sem, akkor sem, ha az(ok) a Számviteli tv. szerint a bekerülési/beszerzési érték részét képezhetik.
A hitelkérelem regisztráló irodában történő benyújtását megelőző 6 hónapon belül keletkezett számlák vagy annak megfelelő számviteli bizonylatok is elfogadhatók saját erőként, tehát a hitelből megkezdett Beruházás is finanszírozható.
A saját erő felhasználásnak igazolása az alábbiak szerint történhet:
- A Beruházásba igazolhatóan beépült, illetve ahhoz kapcsolódóan beszerzésre került tételekről (számlával, azzal egyenértékű számviteli dokumentumokkal, pld. adás-vételi szerződéssel).
- A Kölcsönbeadó egyedi döntései alapján engedélyezheti a lehívás arányában történő saját erő felhasználást is, amely esetben nem a teljes, hanem a lehívott és az aktuális lehívással érintett hitelrész(ek)nek együttesen megfelelő saját erő felhasználását kell a folyósítás feltételeként igazolni.
- Amennyiben vissza nem térítendő támogatás is részét képezi az saját erőnek, úgy az ezen támogatáson felüli saját erőt kell a folyósítást megelőzően felhasználni és ezt követően - de akár a támogatás felhasználását megelőzően - lehetséges a folyósítás.
Hitelkiváltás esetén nincs saját erő elvárási kötelezettség.
A kölcsön futamideje:
Az Egyedi Kölcsönszerződés megkötésétől számított minimum 13 hónap, maximum 120 hónap.
Rendelkezésre tartási idő:
A Kölcsön felhasználásának végső határideje, minimum 2 hónap, maximum 23 hónap, új építésű ingatlan vásárlása esetén maximum 35 hónap. Új építésű ingatlannak minősül a jelen feltétel vonatkozásában az az ingatlan, amelynek kivitelezése, illetve a megvásárlásához szükséges hitel folyósítása nem tud megtörténni a Konstrukcióban alapesetben engedélyezett max. 23 hónapos rendelkezésre tartási időn belül.
Tőketörlesztési türelmi idő:
A Társaság az Egyedi Kölcsönszerződés megkötésének dátumához képest, minimum a rendelkezésre tartási idővel megegyező, maximum 24 hónap, új építésű ingatlan vásárlására irányuló beruházás esetén maximum 36 hónap türelmi időt biztosít.
A kölcsön célja:
A kölcsön kizárólag a hatályos európai uniós és magyar környezetvédelmi szabályoknak megfelelő, Magyarország területén megvalósuló, a vállalkozás gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó
- immateriális javak beszerzésére,
- ingatlanvásárlásra, -fejlesztésre, - építésére,
- járműveken belül kis- és nagyhaszongépjárművek (vontatmányaik) beszerzésre (beleértve a vontatókat és a mezőgazdasági erőgépeket és vontatmányaikat is) azzal, hogy válságtámogatási jogcímen nyújtott támogatást tartalmazó hitelügylet esetén közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások számára is lehetséges tehergépjármű vásárlás,
- egyéb új vagy használt gép, berendezés, egyéb tárgyi eszköz beszerzésére, fejlesztésére.
- fogóeszköz beszerzésére (egy hitelügyleten belül legfeljebb a hitelösszeg 20%-a lehet forgóeszközhitel) azzal,
hogy legkésőbb a folyósítást megelőzően a forgóeszköz felhasználási célt igazolni szükséges
- hitelkiváltásra (a kiváltandó beruházási hitel célja meg kell, hogy feleljen a Konstrukció keretében finanszírozható hitelcéloknak; kizárólag az Adós által belföldi hitelintézettől vagy pénzügyi vállalkozástól forintban vagy devizában felvett piaci árazás szerint nyújtott, korábbi beruházási hitel vagy pénzügyi lízing kiváltására van lehetőség azzal, hogy MFB által refinanszírozott konstrukció(k) keretében létrejött hitelügyletek kiváltása csak az eredeti hitelnyújtó által lehetséges és türelmi idő nem adható a folyósítás megtörténtét követően, azaz a tőketörlesztést folyósítást követően azonnal szükséges elkezdeni, illetve a Mikrohitel futamideje nem lehet hosszabb, mint a kiváltásre kerülő MFB által refinanszírozott hitelügylet véglejárta.)
vehető igénybe.
A Konstrukció keretében csak olyan beruházás, illetve hitelkiváltás finanszírozása lehetséges, ahol a beruházás tárgya egyértelműen kapcsolódik az Adós által végzett, vagy üzleti tervében szerepeltetett végezni kívánt tevekénységéhez.
A Konstrukción belül csak olyan ingatlanvásárlás finanszírozható, amelynél az eladó tulajdonjoga az ingatlan-
nyilvántartásba már bejegyzésre került (széljegyen való szereplés nem elfogadható).
Bérbeadási célú ingatlanügylet esetén elvárás, hogy az Adós fő-vagy melléktevékenységei között szerepeljen az ingatlan bérbeadási tevékenységi kör.
Hitelkiváltási célú Mikrohitel igény esetén külön (csak ezen hitelcélt tartalmazó) hitelkérelem benyújtása szükséges, a hitelkiváltási célú hitelügyletre vonatkozó hitelszerződés nem tartalmazhat más hitelcélt.
Mikrohitel keretében csak tőketartozás váltható ki, tehát a fizetési moratórium alatt felhalmozott kamatok és egyéb díjtételek, valamint ügyleti kamat, egyéb hiteldíjak sem válthatóak ki a Mikrohitelből, azokat a kiváltás előtt az Adós köteles az eredeti hitelnyújtónak megfizetni.
Korábban egyszer már kiváltott beruházási hitel vagy pénzügyi lízing újbóli kiváltása nem lehetséges.
A tárgyi eszközök és az immateriális javak az Sztv. 47-48. §-ai és 51. §-a szerinti bekerülési értéken számolhatók el.
A beruházás költségvetésében azok a költségek számolhatók el, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a beruházás végrehajtásához, és megfelelnek a költséghatékonyság elvének.
A kölcsön felhasználását az Adósnak számlával, vagy az Sztv. 166. § (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal kell igazolnia akként, hogy ezen dokumentumok eredeti példányát a Kölcsönbeadó részére bemutatja és egy másolati példányát a Kölcsönbeadó részére átadja.
A Társaság jogosult a kölcsön felhasználását ellenőrizni.
A Konstrukció keretein belül lehetőség van agrárcélú és nem agrárcélú beruházások finanszírozására.
Amennyiben a hitelügylet cél szerinti TEÁOR kódja az alábbi tevékenységi körök valamelyike, úgy a hitelügylet agrár célú hitelügyletnek minősül:
a) TEÁOR’08 011, 012, 013, 014, 015 (ezen tevékenységek hitelcélként történő megjelölése esetén a Vállalkozás priorizációs sorrendtől függően válságtámogatási vagy csekély összegű jogcímű mezőgazdasági keretének a terhére kapja a támogatást)
b) TEÁOR’08 016, 017, 02, (ezen tevékenységek hitelcélként történő megjelölése esetén a Vállalkozás priorizációs sorrendtől függően válságtámogatási vagy csekély összegű jogcímű keretének a terhére kapja a támogatást).
TEÁOR’03 hitelcélra Mikrohitel nem igényelhető.
Nem agárcélú hitelügyletnek minősül az ügylet, amennyiben a hitelcél szerinti TEÁOR kódja nem a fentiekben nevesített TEÁOR kódok közé tartozik. Nem agrárcélú hitelügylethez támogatás csak általános válságtámogatási vagy általános csekély összegű támogatási jogcímen nyújtható.
Befejezett (pénzügyileg teljesített és aktivált) beruházásra a Konstrukció nem igényelhető.
A hitel
- az Adós által visszaigényelhető ÁFA finanszírozásra,
- valamint kapcsolt vállalkozástól, ill. az Adós közvetett vagy közvetlen tulajdonosaitól és ezen személyek közeli hozzátartozóitól, illetve azok többségi tulajdonában álló társaságtól történő eszközvásárlásra (beleértve az ingatlan vásárlást is) nem fordítható.
Saját kivitelezésű beruházásnak csak az anyagköltsége finanszírozható és az is csak abban az esetben, ha a Kölcsönbeadó által elfogadott független műszaki szakértő igazolta a saját kivitelezésű beruházás értékét.
A hitelből az Xxxx által vissza nem igényelhető ÁFA finanszírozható (ez esetben a finanszírozás alapja a bruttó vételár).
III. Igénybevevői kör
A Konstrukcióban azon mikrovállalkozások és kisvállalkozások vehetnek részt, amelyek
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formában működnek (a továbbiakban: gazdasági társaság),
- az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben meghatározott egyéni vállalkozók (a továbbiakban: egyéni vállalkozó) és egyéni cégek (a továbbiakban: egyéni cég),
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő (a továbbiakban: őstermelő),
- a családi gazdaságokról szóló 2020. CXXIII. törvény szerinti őstermelők családi gazdasága (a továbbiakban: ÖCSG),
az ÖCSG nevében csak az ÖCSG képviselője jogosult a hiteligénylést benyújtani;
- az 1994. évi XLIX. törvény szerinti erdőbirtokossági társulat (a továbbiakban: Erdőbirtokossági társulat),
- a Ptk. és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján szövetkezeti formában működő gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: Szövetkezet), (a Gazdasági társaság, Szövetkezet és Erdőbirtokossági társulat a továbbiakban együtt: Társas vállalkozás),
- valamint az alábbi egyéb gazdasági tevékenységet (is) folytató jogalanyok (a továbbiakban: Egyéb vállalkozás):
o ügyvédi iroda,
o az egyéni ügyvéd (az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében, kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
o a közjegyzői iroda,
o a közjegyző (a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében, kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja),
o a végrehajtói iroda,
o a szabadalmi ügyvivői iroda,
o az egyéni szabadalmi ügyvivő (a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében),
o a magán állatorvos5.
A Konstrukciót egy teljes lezárt éves gazdálkodói múlttal nem rendelkező kezdő vállalkozások is igényelhetik.
Csekély összegű jogcímen nyújtott agrár célú hitelügylet esetén az Adósnak rendelkeznie szükséges a Kincstár által a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében megállapított egyedi azonosítóval.
A Társaság nem köt Egyedi Kölcsönszerződést olyan adóssal,
- amely esetében a KKV törvényben foglalt kiegészítéssel együtt,
o az összes foglalkoztatotti létszám eléri a 10 főt és
o az éves nettó árbevétele vagy a mérlegfőösszege meghaladja a 2 millió euronak megfelelő forintösszeget,
o az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot (ezen korlátozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a KKV törvény 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők állnak az Adóssal a KKV törvény 4.§ (2) bekezdése szerinti kapcsolatban);
- amely devizakülföldi, illetve garantőr intézményi kezességvállalás igénybevétele esetén amennyiben a közvetlen tulajdonosa(i) között - tulajdoni részaránytól függetlenül - off shore vállalkozás található;
- amelynek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van (kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; - ekkor befogadható a kérelem, amennyiben az Adós benyújtja a NAV vonatkozó határozatát);
- amely jogerős végzéssel elrendelt csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás hatálya alatt áll;
- amely ellen végrehajtási eljárás van folyamatban (kivéve, ha azt a NAV indította és rendelkezésre áll a NAV vonatkozó határozata is a tartozás átütemezéséről);
- amely adósként vagy adóstársként a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás hatálya alatt áll;
- amely nem rendelkezik a tevékenység folytatásához előírt jogerős hatósági engedélyekkel;
- amelyet a cégnyilvántartásba / hatósági / egyéb nyilvántartásba nem jegyezték be / nem vették nyilvántartásba vagy onnan törölték, vagy Egyéni vállalkozóként, illetve a többtagú irodák, a cégnyilvántartásba bejegyzett irodák kivételével Egyéb vállalkozásként adószáma törlésre került vagy amely nyilvántartását/bejegyzését érintő eljárás van folyamatban a vonatkozó nyilvántartás szerint;
- a Társas vállalkozás / Egyéni cég / cégnyilvántartásba bejegyzett Egyéb vállalkozás vonatkozásában el nem bírált cégbírósági változásbejegyzési kérelem miatti eljárás van folyamatban;
- a Vállalkozásnak, ill. az hiteligénylő Egyéni vállalkozónak, Egyéni cég tagjának, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő Egyéb vállalkozásnak, Őstermelőnek, ŐCSG képviselőnek természetes személyként lejárt hitel-, kölcsönszerződésből vagy garancia szerződésből eredő tartozása áll fenn, és emiatt vagy egyéb mulasztások miatt szerepel a Központi Hitelinformációs Rendszerben, ill. annak alrendszereiben;
- amely az alábbi tevékenységek bármelyikét folytatja főtevékenységként vagy ha hitelcél szerinti tevékenység az alábbi tevékenységek valamelyike:
o fegyver- és lőszergyártás (TEÁOR 2540), katonai harcjármű gyártása (TEÁOR 3040), szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 9200), továbbá
o robbanóanyag gyártás (2051)
o valamint pénzügyi közvetítés - biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok -, egyéb pénzügyi tevékenység (TEÁOR’08 6411-6630);
- amely 1 éves kizárás hatálya alatt áll;
- amely 5 éves kizárás hatálya alatt áll;
- amely válságtámogatási jogcímen igényli a kölcsönt és a hitelügylet, valamint az igényelt hitelösszeg nem felel meg
a Mikrohitel Szabályzat 5.2. pontban foglalt előírásoknak;
- amely csekély összegű támogatási jogcímen igényli a kölcsönt és a hitelügylet, valamint az igényelt hitelösszeg nem
felel meg a Mikrohitel Szabályzat 5.3. pontban foglalt előírásoknak;
o nem nyújtható támogatás azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget;
o olyan feltétellel, amely európai uniós jog megsértését eredményezi.
- amely nem felel meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. § (1) bekezdésben meghatározott követelményeinek,
o nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,
o nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. § (1) bekezdés 1. pontjában foglaltak alapján átlátható szervezetnek,
o a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, amennyiben e kötelezettség terheli;
- amely vonatkozásában az Áht. 48/B.§ (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenség áll fenn;
- amely nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül az alábbi - kizárólag jelen Konstrukció keretében alkalmazott
- fogalommeghatározás szerint:
- nehéz helyzetben lévő vállalkozás az olyan vállalkozás, amely tekintetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:
- Korlátolt felelősségű társaság esetén (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat) a vállalkozás jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt.
- Olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat) a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt.
- Amennyiben a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult vagy a hazai jog alapján megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a vállalkozás hitelezői kérésére történő elindítására vonatkoznak.
- amely esetében az ügylethez kapcsolódó egyéni referencia kamatláb (referencia alapkamatláb + kamatfelár) MFB által nyújtott refinanszírozási forrásból történő finanszírozás esetén meghaladja a bruttó ügyleti kamat és a bruttó kezelési költség együttes mértékét.
Az Adós a kérelem benyújtásakor nyilatkozik arról, hogy a kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben. Amennyiben a hitelügylet az Adós - kizáró feltételek vonatkozásában tett - valótlan nyilatkozata ellenére mégis létrejött, az a támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül. Ez esetben a vonatkozó - mindenkor hatályos - jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni és az Adós köteles az általa okozott károkat és költségeket megtéríteni.
A Konstrukció igénybevételének feltétele, hogy:
- az Adós által benyújtott hiteligénylést a Kölcsönbeadó minősítési eljárása során pozitívan értékelje, azaz az Adóst hitelképesnek találja;
- garantőrintézményi készfizető kezesség bevonása esetén az Adós és az ügylet megfeleljen az adott hitelügylethez készfizető kezességet vállaló Garantiqa vagy AVHGA feltételeinek,
- külső refinanszírozási forrásból történő hitelnyújtás esetén az Adós, illetve az ügylet megfeleljen a refinanszírozó által esetlegesen előírt feltételek, illetve a refinanszírozó által adott esetben a Kölcsönbeadó számára támasztott refinanszírozási forrás folyósítási feltételeként szabott feltételek is teljesítésre/teljesülésre kerüljenek.
A bírálat során a Kölcsönbeadó figyelembe veszi az Adóssal, valamint annak kapcsolt vállalkozásaival kapcsolatos korábbi tapasztalatait, a rendelkezésékre álló egyéb információkat, illetve a Központi Hitelinformációs Rendszerből elérhető adatokat, amelyek alapján a Kölcsönbeadó a kérelmet jóváhagyhatja vagy indokolás nélkül el is utasíthatja.
IV. Költségvetési támogatás, támogatási jogviszony:
IV.1. A költségvetési támogatás mértéke
A Kormány a Konstrukció keretében létrejött hitelügyletekhez a Támogató útján meghatározott célelőirányzatból a mindenkor hatályos Kormányhatározat(ok), ill. jogszabályok alapján a Kondíciós listában foglaltak szerinti kamat- és kezelési költségtámogatást, továbbá ha Konstrukcióhoz garantőrintézményi készfizető kezességvállalás is kapcsolódik, úgy kezességi díjtámogatást (a továbbiakban együtt: Támogatás) biztosít az Adós részére, amennyiben erre a fedezet rendelkezésre áll.
A hitelügylet támogatástartalma a hitel szerződött összegére és futamidejének időszakára jutó kamattámogatás és kezelési költségtámogatás, továbbá ha Konstrukcióhoz garantőrintézményi készfizető kezességvállalás is kapcsolódik, úgy a
kezességi díjtámogatás és amennyiben releváns a garantőr intézmény készfizető kezességvállalásával nyújtott támogatás együttes támogatástartalma a jelen ÁSZF 1. számú mellékletében részletesen leírtak szerint.
IV.2. Válságtámogatás
A Konstrukcióhoz válságtámogatási jogcímen nyújtott kamattámogatás és kezelési költségtámogatás, továbbá, ha Konstrukcióhoz garantőrintézményi készfizető kezességvállalás is kapcsolódik, úgy a kezességi díjtámogatás a Válságtámogatási keretszabály 2.1 pontja szerinti támogatásnak minősül, amit kizárólag a Válságtámogatási keretszabályban foglaltak alapján lehet odaítélni. Az Adós számára megítélt válságtámogatás összege a megítélt, leszerződött hitelösszegre, illetve futamidőre jutó kamattámogatás és kezelési költségtámogatás, garantőri intézmény kezességvállalása esetén a kezességi díjtámogatás együttes összege (a garantőr intézmény kezességvállalása vonatkozásában csekély összegű támogatás jogcímen nyújtott támogatás ezen válságtámogatás jogcímű összeggel összeszámítandó az adott ügylet teljes támogatástartalmának megállapítása során).
Az átváltásnál az Atr. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni. Válságtámogatásra vonatkozó feltételek:
- A válságtámogatás (a jelen fejezet vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény (a továbbiakban: közlemény) 2.1. szakaszának szabályaival és az Európai Bizottságnak az ez ügyben hozott vonatkozó határozatai szerinti feltételekkel összhangban nyújtható olyan vállalkozásoknak, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről az Adós a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozni köteles.
- A támogatás vissza nem térítendő támogatás (kamattámogatás és kezelési költség-támogatás, adott esetben kezességi díjtámogatás) formájában nyújtható.
- Nem részesülhet támogatásban a közlemény 8–14. pontjában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt levő vállalkozás.
- Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.
- Ha a támogatás mellett az Adós az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás jelen fejezet szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett az Adós azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás jelen fejezetben írtak szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.
- A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet az
Xxxx által elszenvedett kár túlkompenzációjához.
- A támogatás támogatástartalma a Válságtámogatási keretszabály 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként - a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
- Ha egy vállalkozás több ágazatban is tevékenykedik a válságtámogatási jogcímen nyújtott támogatás teljes maximális összege vállalkozásonként nem haladhatja meg az 500 000 EUR-t.
- A maximális 500 000 eurónak támogatási összegbe az Adós által csekély összegű jogcímen kapott minden olyan támogatás beleszámítandó, amely a Válságtámogatási keretszabály 2.1. szakasza alapján kapott bármely támogatással érintett projekt azonos elszámolható költségeihez kapcsolódik.
- Amennyiben az Adós által a Konstrukció keretében felvett, válságtámogatást tartalmazó beruházási hitel olyan elszámolható költségekhez kapcsolódik, amelyekhez az Adós csoportmentességi rendelet alapján is részesült támogatásban, akkor ugyanazon elszámolható költségek tekintetében a csoportmentességi rendelet szerinti támogatás és a válságtámogatás támogatástartalma együttesen sem haladhatja meg a vonatkozó csoportmentességi rendeletben meghatározott maximális összeget/intenzitást.
- A közlemény 2.2. és/vagy 2.3. szakaszai alapján nyújtott támogatásokkal való kumuláció esetén a közlemény és a vonatkozó, a közlemény 2.2. és/vagy 2.3. szakaszai szerinti támogatást jóváhagyó bizottsági határozatok minden előírását be kell tartani azzal, hogy a 2.2. szakasz alapján nyújtott támogatás nem halmozható a 2.3. szakasz szerinti, ugyanazon mögöttes hitel tőkeösszegére nyújtott támogatással.
- A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások és a halászati- és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatások támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként - a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - nem haladhatja meg mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó Adósok esetében a 62 000 eurónak, halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó Adósok esetén a 75 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
- Ha egy vállalkozás az elsődleges mezőgazdasági és halászati és az akvakultúra szerinti ágazatokban is tevékenykedik, az e tevékenységekre eső teljes maximális összeg vállalkozásonként nem haladhatja meg a 75 000 EUR-t.
- Ha egy vállalkozás az előző bekezdésben meghatározott tevékenysége mellett más tevékenységet is folytat, a vállalkozás a támogatásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely lehetővé teszi az érintett tevékenységekre vonatkozó, a a jelen fejezet szerinti felső határoknak való megfelelés ellenőrzését.
- A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára a jelen fejezet szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a támogatás mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részlegesen átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.
- A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az előző bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.
- Ha egy vállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre a jelen fejezet szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként - a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - ne haladja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
- A Támogató az Atr. 18/C. § (3) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.
- A Támogató és az Adós a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.
A Konstrukció keretében nyújtott válságtámogatási jogcímen nyújtott támogatás mértékét, illetve a támogatástartalom számításának módját a Mikrohitel Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.
IV.3. Csekély összegű támogatás
Csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott hitelügyletre vonatkozó támogatási szabályok:
Az Atr. 2. § 5a. pontja szerinti „Egy és ugyanazon” vállalkozásnak, bármely forrásból, csekély összegű támogatási jogcímen odaítélt támogatás támogatástartalma - a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi év vonatkozásában együttesen - nem haladhatja meg a 200.000 eurót, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző „egy és ugyanazon” vállalkozások esetén a 100.000 eurót, mezőgazdasági csekély összegű támogatási jogcím esetén a 25.000 eurót, a halászati csekély összegű támogatási jogcím esetén a 30.000 eurót.
Az általános csekély összegű támogatás halmozható a mezőgazdasági és/vagy halászati csekély összegű támogatással, de csak az általános csekély összegű támogatási jogcím felső határáig (200.000 euróig, illetve 100.000 euróig).
Azon vállalkozás esetében, amely csak mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatási jogcímen vesz igénybe támogatást, ezen két jogcímen kapott csekély összegű támogatás is halmozható egymással, de csak a halászati csekély összegű támogatási jogcím felső határáig (30.000 euróig).
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatás halmozása túllépi bármely csoportmentességi, vagy átmeneti rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
A támogatott - az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével - a támogatást nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá - az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően - közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására, amelyről a hitel igénylésekor nyilatkozik. Amennyiben az igénylő vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (1) bekezdése szerinti halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó és/vagy elsődleges mezőgazdasági tevékenység mellett, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatba tartozó egyéb tevékenységet is végez, úgy ezen utóbbi tevékenység(ek)hez csekély összegű támogatás igényelhető. Ezen esetben az igénylés feltétele az Adós azon nyilatkozata, hogy a tevékenységei szétválasztásával biztosítja, hogy a támogatást nem használja fel halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó és/vagy elsődleges mezőgazdasági tevékenységéhez.
Csekély összegű támogatás szempontjából kizárt tevékenységek:
a) Csekély összegű jogcímen nyújtott támogatás nem vehető igénybe:
- harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatására, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatásokra,
- az import áruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatásra.
b) Mezőgazdasági csekély összegű támogatás igénybevételére vonatkozó további előírás:
Nem nyújtható olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre.
c) Általános csekély összegű támogatás igénybevételére vonatkozó további előírások:
Nem nyújtható általános csekély összegű támogatás:
- olyan vállalkozás számára, amely a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11.-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik;
- a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására;
- a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak a következő esetekben:
o ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,
o ha a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás.
- a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozás számára teherszállító járművek megvásárlására,
- olyan vállalkozás számára, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható.
A támogatást igénylő vállalkozásnak a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell az általa, valamint a vele „egy és ugyanazon vállalkozásnak” minősülő vállalkozás(ok) által az adott pénzügyi évben és az azt megelőző 2 pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatás(ok) összegéről, valamint arról, hogy az igényelt finanszírozási összeg támogatástartalmát is figyelembe véve az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt az egy és ugyanazon vállalkozás(ok) által igénybe vett csekély összegű támogatások összege nem haladja meg az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott összeget.
Agrár célú hitelügylet esetén ezt a nyilatkozatot a Kincstár részére is be kell nyújtani (a Kincstár vonatkozó mindenkor hatályos Közleményében foglaltak szerint). Amennyiben az általános, halászati illetve a mezőgazdasági csekély összegű támogatást igénylőnek az „egy és ugyanazon vállalkozás” minősége tekintetében változás áll be, úgy arra vonatkozóan a Kincstár felé kell nyilatkozatot tenni annak figyelembe vételével, hogy a nyilatkozatot - legkésőbb a változást követő első alkalommal történő csekély összegű támogatás igényléséig - bármelyik érintett vállalkozás megteheti.
Mezőgazdasági, halászati és általános csekély összegű támogatási jogcímen rendelkezésére álló szabad csekély összegű támogatási keretösszegről a Vállalkozás az Igénylési Lap mellékleteként csatolt nyilatkozata alapján a Kincstár szolgáltat információt a támogatásokhoz az Atr. 11. § (9) bekezdésével összhangban.
A téves adatszolgáltatásból eredő minden kockázat és kár a nyilatkozattevőt terheli.
A Konstrukció keretében nyújtott csekély összegű támogatás mértékét, illetve a támogatástartalom számításának módját a jelen ÁSZF 1. számú melléklete tartalmazza. A csekély összegű támogatás összegének euróra történő átszámításakor az Igénylési lap benyújtásának hónapját megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamot kell alkalmazni.
A támogatáshoz kapcsolódó iratokat a támogatási jogviszony megszűnését követő 10 évig meg kell őrizni és a Támogató ilyen irányú felhívása esetén a támogatott (kedvezményezett) köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
IV.4. A támogatás igénybevételének feltételei
Nem nyújtható támogatás olyan adósnak,
- amely jogerős végzéssel elrendelt csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás alatt áll;
- amelynek esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság a számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;
- amely adósként vagy adóstársként a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti
adósságrendezési eljárás hatálya alatt áll;
- amely támogatott tevékenysége folytatásához szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;
- a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltat vagy ilyen nyilatkozatot tesz;
- a támogatáshoz szükséges jogszabályban előírt nyilatkozatokat nem teszi meg vagy azokat visszavonja;
- nem felel meg az Áht. 50. § bekezdésben meghatározott követelményeinek, azaz
o nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,
o nem minősül az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában foglaltak alapján átlátható szervezetnek,
o a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, amennyiben e kötelezettség terheli;
- vonatkozásában az Áht. 48/B. § (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenség áll fenn;
- a maximális támogatásintenzitási korlát az újonnan igényelt finanszírozási összeg figyelembevételével már túllépésre
kerülne;
a továbbiakban együttesen: támogatás igénybevételét kizáró okok.
Az Adós a kérelem (támogatásigénylés) benyújtásakor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a támogatás igénybevételét kizáró okok vele szemben nem állnak fenn. Az Adós haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, ha vele szemben a fenti kizáró feltételek bármelyike bekövetkezik.
Az Adós a kérelem beadásakor a Mikrohitel Szabályzat mellékletét képező nyilatkozat aláírásával egyidejűleg az alábbi nyilatkozatokat is megteszi, illetve megerősíti, azaz kijelenti, tudomásul veszi, kötelezettséget vállal arra, illetve hozzájárul ahhoz, hogy
- a kérelemben (támogatási igényben) foglalt adatok, információk, valamint az igényhez csatolt dokumentumok, okiratok teljeskörűek, valósak és hitelesek, és ugyanazon típusú termékre folyamatban lévő el nem bírált támogatási igénnyel nem rendelkezik,
- nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb a megszüntetésre irányuló jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,
- adósként vagy adóstársként nem áll a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás hatálya alatt;
- nincs esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása, kivéve, ha az adóhatóság a számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
- megfelel az Áht. 50 § - ban foglaltaknak, azaz
o megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,
o az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában foglaltak alapján átlátható szervezetnek minősül,
o a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, amennyiben e kötelezettség terheli;
- vonatkozásában az Áht. 48/B. § (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenség nem áll fenn, azaz az alábbi feltételek - amely esetben az Adós nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezett - nem állnak fenn:
Támogatási jogviszonyban nem lehet kedvezményezett:
o az, aki a támogatási döntést meghozta vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt
vett,
o az, aki a támogatási döntés időpontjában a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, kormánymegbízott, kormánybiztos, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnöki biztos, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester – az 5000 fő vagy ez alatti lakosságszámú település polgármestere kivételével - , regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselője,
o fenti pontok szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó,
o - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a fenti első két pont szerinti személy tulajdonában álló gazdasági társaság,
o az állam, a helyi önkormányzat, illetve a köztestület legalább 50%-os közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint a sportegyesület, a sportszövetség, a polgárőr szervezet és az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint azon vagyonkezelő
alapítvány és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amelyhez az állam csatlakozott kivételével
- az olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben a fenti első három pont szerinti személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.
- rendelkezik a tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedéllyel/engedélyekkel, illetve, ha a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, annak megvalósításához szükséges hatósági engedélyeket a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó beszámolóval egyidejűleg megküldi a Támogatónak.
- a neve, székhelye, a támogatás tárgya, a támogatás összege a jogszabályokban meghatározott módon nyilvánosságra hozható,
- a támogatási igény szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban és a Mikrohitel Szabályzatban meghatározott szervek - közöttük a Támogató és a KAVOSZ Zrt., a Kincstár, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék és a Társaság - ellenőrizze;
- a KAVOSZ Zrt. és a Kölcsönbeadó felé haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban bejelenti, ha adataiban, vagy a támogatás egyéb - a támogatási igényben ismertetett, vagy a támogatási jogviszonyra vonatkozó dokumentumokban rögzített - feltételeiben változás következik be, vagy a vonatkozó, az államháztartás működési rendjéről szóló mindenkori jogszabályban rögzített bármely, a támogatási jogviszonytól való elállásra, felmondására okot adó feltételek bármelyike bekövetkezik; ill. ha a kérelem benyújtását követően vagy a támogatási jogviszony fennállásának tartama alatt ellene csőd-, felszámolási, végelszámolási, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás indul,
- agrár célú hitelügylet esetén a KAVOSZ Zrt. a szabad csekély összegű támogatási keretének ellenőrzése céljából a Kincstártól erre vonatkozóan adatokat kérjen és a Kincstár az erre vonatkozó adatokat a KAVOSZ Zrt. részére átadja,
- agrár célú hitelügylet esetén megfelel az Atr. 11/A §-ában meghatározott feltételeknek,
- megfelel válságtámogatási jogcím esetén a Mikrohitel Szabályzat 5.2, csekély összegű támogatási jogcím esetén az 5.3 pontjában foglalt feltételeknek,
- nem használja a Konstrukció keretében kapott támogatást a Mikrohitel Szabályzat szerinti kizárt tevékenységek és célok esetén,
- a Konstrukció keretében igénybe vett hitelösszegek nem használhatóak a Mikrohitel Szabályzatban szereplő kizárt, illetve tiltott tevékenységekhez,
- a vonatkozó jogszabályban foglalt esetekben a támogatás nyújtója által megállapított jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét az Áht-ban foglaltak szerint, az államháztartásról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott mértékű kamattal együtt visszafizeti.
A támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából köztartozásnak minősül az esedékessé vált és meg nem fizetett adótartozás - ide nem érve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat -, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozás. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti.
IV.5. A támogatás folyósítása
A támogatás összegét a Támogató a Kölcsönbeadó közreműködésével biztosítja az Adós részére.
A Kölcsönbeadó - a Támogató, valamint az Adós között létrejött támogatási jogviszony alapján járó – kamattámogatás, a kezelési költségtámogatás és a kezességi díjtámogatás összegét az Adós részére megelőlegezi és az Adóstól ún. nettó kamatot, nettó kezelési költséget, illetve adott esetben nettó kezességi díjat szed be, illetve érvényesít az Adóssal szemben.
A Kölcsönbeadó a támogatás összegét oly módon biztosítja az Adós részére, hogy az Adóstól a költségvetési támogatásnak megfelelő összegű kamatot és kezelési költséget, illetve kezességi díjat az Adóssal szemben nem érvényesíti, azokat nem
szedi be, illetve annak összegével az Adós számláját felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás útján sem terheli meg, amelynek következtében a támogatás folyósítása a Kölcsönbeadó részére történő kifizetéssel történik az Ávr. 88. §
(1) bekezdés c) pontja alapján.
A Kölcsönbeadó jogosult az Adóstól a költségvetési támogatásnak megfelelő összegű kamatot, kezelési költséget, adott esetben a kezességi díjat felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás útján beszedni vagy ezen összegeket az Adóssal szemben egyéb módon érvényesíteni, ha az Adós részére járó támogatási összeget a Támogató nem folyósítja.
IV.6. A támogatás visszatartása esetén követendő eljárás
Amennyiben az Adós részére járó, a Kölcsönbeadó által megelőlegezett támogatás összegét a Támogató a Kölcsönbeadónak nem utalja át, a Kölcsönbeadó a Támogató erre vonatkozó értesítése kézhezvételének napján a felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás rendelkezésre állása esetén ezúton haladéktalanul intézkedik a támogatási összeg beszedése iránt. Amennyiben a beszedési megbízás nem vezet eredményre, úgy felszólítást küld az Adós részére a támogatási összeg Kölcsönbeadó részére történő megfizetése érdekében. Amennyiben az Adós a felszólításban megjelölt határidőig nem fizeti meg a visszatartott támogatás összegét a Kölcsönbeadó részére, úgy a Kölcsönbeadó a fizetési kötelezettség elmulasztásának az Egyedi Kölcsönszerződésben rögzített szabályai szerint jár el, végső esetben az Egyedi Kölcsönszerződés vonatkozásában az azonnali hatállyal történő felmondási jogát gyakorolhatja.
IV.7. A támogatási jogviszony létrejötte és tartama
A támogatás a Mikrohitel Szabályzat mellékletében közzétett Igénylési lap és Nyilatkozat nyomtatványok kitöltésével és azok cégszerűen/szabályszerűen aláírt példányainak benyújtásával igényelhető.
A támogatási jogosultság együttes feltételei:
- a támogatást igénylő vállalkozás megfelel a Mikrohitel Szabályzatban közzétett igénybevételi feltételeinek,
- a támogatást igénylő vállalkozással szemben a támogatás igénybevételét kizáró okok nem állnak fenn,
- a vállalkozásnak az Igénylési lap benyújtásának időpontjában nincs esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása - ide nem értve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat -, valamint járulék-, illeték- vagy vámtartozása, kivéve, ha az adóhatóság a számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
- a vállalkozás az igényelt ügylethez kapcsolódó támogatás igényléséhez szükséges a Mikrohitel Szabályzat mellékletét képező Nyilatkozatot megadja, és ezzel a vállalkozás a Mikrohitel Szabályzat rendelkezéseit írásbeli nyilatkozatával magára nézve kötelezőnek elfogadja,
- a vállalkozással valamely, a Konstrukcióban résztvevő pénzügyi intézménynél hatályos hitelszerződéssel rendelkezik.
A Támogató a támogatási jogosultság feltételeinek megfelelő vállalkozások kamattámogatásáról, illetve kezelési költségtámogatásáról, adott esetben a kezességi díjtámogatásról havi csoportos Támogatói okiratot ad ki. A kamattámogatás, kezelési költségtámogatás és a kezességi díjtámogatás a Támogatói okirat fentiek szerinti kiállítása és a Kormány honlapján - a vállalkozás nevére, székhelyére és az elméleti maximális támogatás összegére vonatkozó adattartalommal, havonkénti bontásban - való közzététele alapján - amely az Adóssal, mint kedvezményezettel való közlésnek minősül – az Egyedi Kölcsönszerződés hatálybalépésének napjától illeti meg az Adóst, mint kedvezményezettet.
A Támogatási jogviszony a Támogató által kiállított Támogatói okirat közlésével a Kölcsönbeadó és az Adós közötti Egyedi Kölcsönszerződés hatályba lépésének napjára visszamenőleges hatállyal jön létre és az Egyedi Kölcsönszerződés lejáratának vagy megszűnésének napján automatikusan megszűnik az alábbi kiegészítéssel:
Amennyiben a Kölcsönbeadó vagy az Adós az Egyedi Kölcsönszerződést felmondással szünteti meg, a kamattámogatás és kezelési költségtámogatás, adott esetben a kezességi díjtámogatás az Adós részére az Egyedi Kölcsönszerződés felmondásának hatálybalépése napjáig, míg adott esetben a kezesi díjtámogatás a készfizető kezességvállalási szerződés megszűnéséig jár.
Az Egyedi Kölcsönszerződés megszűnése – a IV.8. pontban meghatározott esetek kivételével – az Egyedi Kölcsönszerződés lejáratának vagy megszűnésének időpontjáig már kifizetett, vagy még kifizetendő támogatásokat nem érinti.
IV.8. A támogatási jogviszony visszaható hatályú megszüntetése
A támogatási jogviszony a támogatási jogviszony létrejöttének napjára visszamenőleg megszűnik, ha a Támogató az Ávr.
96. §-ában meghatározott esetek bekövetkezése esetén a támogatások visszavonásáról rendelkezik.
A Támogató különösen az alábbi esetekben jogosult a támogatás visszavonására, ha
- hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a támogatás igénylésekor a támogatás igénybevételét kizáró okok bármelyike fennállt az Adóssal szemben, és az Adós erre vonatkozóan a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, illetve ilyen nyilatkozatot tett,
- a IV.4. pont szerinti bármely nyilatkozatát visszavonja, ill. az Adós neki felróható okból megszegi a támogatási jogviszonyra vonatkozó, ill. más jogszabályi kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének;
- a támogatás igénybevételét kizáró okok bármelyikének a támogatási jogviszony fennállása alatt történő bekövetkezését elmulasztja bejelenteni,
- illetve az Ávr. 81.§.-ban meghatározott valamely körülmény a Támogatói döntés meghozatalát követően következik
be vagy jut a Támogató tudomására.
Ebben az esetben az Adós a már folyósított támogatás teljes összegét az Áht. 53/A. § foglaltak szerint a támogatás folyósításától a teljes összeg tényleges visszafizetési idejéig felszámított az Ávr.-ben meghatározott mértékű ügyleti kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. Ennek érdekében a Kölcsönbeadó az esemény bekövetkeztéről való tudomásszerzés napján felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás rendelkezésre állása esetén ezúton intézkedik a támogatási összeg beszedése iránt. Amennyiben a beszedési megbízás nem vezet eredményre, úgy felszólítást küld az Adós részére a támogatási összeg Kölcsönbeadó részére történő megfizetése érdekében.
A Kölcsönbeadó az Xxxxxxx a beszedési megbízás útján beszedett vagy a felszólítás alapján beérkezett összeget legkésőbb annak beérkeztét követő három munkanapon belül átutalja az előirányzattal kapcsolatban vezetett fizetési számlára. Amennyiben az Adós nem teljesítette a jogosulatlanul igénybevett kamattámogatás és kezelési költségtámogatás, adott esetben a kezességi díjtámogatás visszafizetését, illetve az erre irányuló beszedési megbízás nem vezetett eredményre, a Támogató a Kölcsönbeadó erről szóló tájékoztatását követően felszólítást küld az Adós részére az érintett összeg Konstrukcióhoz kapcsolódó támogatások forrását jelentő előirányzattal kapcsolatban vezetett fizetési számlájára, 10 napon belül történő megfizetése érdekében. Ha a felszólítás nem jár eredménnyel, a Támogató intézkedik a követelésének az Áht. 53/A § (3) bekezdése szerinti behajtása iránt.
IV.9. A Támogatási jogviszony megszűnése
A Támogatási jogviszony megszűnik
- az Egyedi Kölcsönszerződés megszűnésével vagy a támogatási időtartam lejáratával egyidejűleg,
- a Támogatói okirat visszavonása esetén, amely esetben a támogatási jogviszony visszaható hatállyal megszűnik,
- ha a támogatás folyósítására az állami költségvetésben nem áll rendelkezésre fedezet vagy
- ha a Kölcsönbeadó, a KAVOSZ Zrt. és a Támogató közötti támogatási keretszerződés bármely okból megszűnik.
Amennyiben az Egyedi Kölcsönszerződés a Kölcsönbeadó felmondása miatt szűnik meg, - de a felmondás oka nem a támogatási jogviszony fenti második pont szerinti megszűnésével összefüggő fizetési kötelezettség elmulasztása - a kamat- és kezelési költségtámogatás, valamint a kezességi díjtámogatás a hitelszerződés felmondásának napjáig jár. Amennyiben
a támogatási jogviszony nem az Egyedi Kölcsönszerződés felmondása vagy lejárata miatt szűnik meg, akkor az Egyedi
Kölcsönszerződés támogatás nélkül, továbbra is a Konstrukcióba tartozónak minősül.
A Támogatás – Egyedi Kölcsönszerződés felmondásán vagy végső lejárati napján történő megszűnésén kívüli okból való
– megszűnése, vagy visszavonása esetén az Adó köteles a Bruttó Hiteldíjat megfizetni.
V. A kölcsön kamata, díjak, jutalékok, egyéb költségek
A Társaság az Egyedi Kölcsönszerződést egyoldalúan nem módosítja új díj vagy költség bevezetésével. A Társaság a késedelmi kamaton és az alábbi díjakon, jutalékokon kívül más költséget, díjat nem számít fel a maga részére.
A Társaság az alábbi típusú hiteldíjakat és költségeket jogosult felszámítani:
- Szerződéskötési díj
Egyszeri 1 %, de minimum 200.000,- Ft (a szerződött hitelösszegre vetítve), megfizetése szerződéskötéskor vagy annak hatályba lépésekor esedékes.
- Folyósítási jutalék
A folyósítási jutalék mértéke 15.000,- Ft folyósításonként.
- Hiteldíj
A futamidő alatt rendszeresen fizetendő hiteldíj ügyleti kamatból és kamat módjára számítandó kezelési költségből áll.
A Bruttó Ügyleti Kamat mértéke: fix évi 19,5 %.
Kamattámogatás mértéke: évi 18,5 %
Nettó Ügyleti Kamat: fix, évi 1 %
A kamat módjára számítandó kezelési költség mértéke: fix évi 3,5%.
Kezelési költségtámogatás évi 0,7%, Nettó kezelési költség: 2,8 %/év
A kamatszámítás - éves kamatláb alkalmazásával - napi kamatszámítással 365/360 nap figyelembevételével a következő képlet szerint történik:
a tőke összege x kamatláb x a naptári napok száma
36.000
Az első kamatszámítási nap a folyósítás napja, az utolsó kamatszámítási nap a törlesztés esedékességét megelőző nap.
A rendszeresen fizetendő hiteldíj megfizetése havonta vagy negyedévente, az adott hó / negyedév végén (kivéve ha a Kölcsönbeadó ettől eltérően rendelkezett), a Kölcsönbeadó által alkalmazott zárlati vagy kamatterhelési napon, ill. a véglejárat vagy a hitelszerződés megszűnése napján esedékes.
Az ügyleti kamat mértéke, a kamat esedékessége, módosításának lehetősége részletesen az Egyedi
Kölcsönszerződésben kerül rögzítésre.
A fizetendő ügyleti kamat összegéről a Társaság az Adóst e-mailben vagy levélben tájékoztatja. A Társaság értesítésének elmaradása az Adóst nem mentesíti az ügyleti kamatfizetési kötelezettségének teljesítése alól.
- Rendelkezésretartási jutalék
Adós a Kölcsönszerződés hatálybalépésének időpontjától kezdve, a rendelkezésre tartott kölcsön összege után Rendelkezésretartási jutalékot köteles fizetni.
A kamat módjára számítandó Rendelkezésretartási jutalék mértéke: fix évi 1 %.
A Rendelkezésretartási jutalék - éves kamatláb alkalmazásával - napi kamatszámítással 365/360 nap figyelembevételével a következő képlet szerint történik:
a tőke összege x kamatláb x a naptári napok száma
36.000
Az első Rendelkezésretartási jutalék számítási nap a Kölcsönszerződés hatályba lépésének napja, az utolsó Rendelkezésretartási jutalék számítási nap a teljes kölcsönösszeg felhasználását megelőző nap vagy a rendelkezésretartási idő utolsó napja közül időben hamarabb bekövetkező nap.
A rendszeresen fizetendő Rendelkezésretartási jutalék megfizetése havonta, az adott hó végén (kivéve ha a Kölcsönbeadó ettől eltérően rendelkezett), a Kölcsönbeadó által alkalmazott zárlati vagy kamatterhelési napon esedékes.
- Késedelmi kamat
A Kölcsönbeadó az esedékes kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén az Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott késedelmi kamat felszámítására jogosult.
A késedelmi kamat számítása 360 (háromszázhatvan) napos év és az eltelt napok figyelembe vételével történik, a következő képlet szerint:
a lejárt tartozás összege x késedelmi kamatláb x a naptári napok száma
36.000
- Előtörlesztési díj
A Kölcsönbeadó az esedékes kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a Hirdetményben meghatározott késedelmi kamat felszámítására jogosult.
- Módosítási díj
A Kölcsönbeadó az esedékes kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a Hirdetményben meghatározott késedelmi kamat felszámítására jogosult.
- Kötbér
Amennyiben a Társaság az Adós szerződésszegése okán az Egyedi Kölcsönszerződést felmondja, úgy az Adós az Egyedi Kölcsönszerződés Társaság általi felmondásának napján fennálló tőketartozása 5 %- ának megfelelő összegű kötbér megfizetésére köteles.
VI. Tőketörlesztés
Az Adós a folyósított tőkeösszeg megfizetésére a türelmi időt követően az Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározottak szerint naptári negyedévente, vagy havonta, egyenlő részletekben köteles, az alábbi rendelkezések figyelembevételével:
A tőke törlesztése
- negyedéves tőketörlesztés esetén a türelmi idő lejárati dátumát (év/hó/nap) követő legközelebbi naptári negyedév végén (utolsó munkanapján)
- havi tőketörlesztés esetén a türelmi idő lejárata hónapjának végén (utolsó munkanapján)
kezdődik, majd ezt követően havonta / naptári negyedévente a hónap / negyedév utolsó munkanapján, illetve az utolsó törlesztő részlet esetén a lejárat vagy a szerződés megszűnés napján esedékes.
A tőketörlesztések megfizetésének konkrét esedékességi időpontját, a megfizetés módját az Adóssal kötött Egyedi Kölcsönszerződés tartalmazza.
A fizetendő tőketörlesztő részlet összegéről a Társaság az Adóst e-mailben vagy levélben a fizetendő ügyleti kamattal együtt tájékoztatja. A Társaság értesítésének elmaradása az Adóst nem mentesíti a tőkefizetési kötelezettségének teljesítése alól.
VII. A KÖLCSÖN BIZTOSÍTÉKAI
Az Adós minden esetben köteles a Társaság által meghatározott típusú és értékű, az illetékes döntéshozó fórum által az adott kölcsönügylet kapcsán előírt, az Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott biztosíték nyújtására. A Társaság jogosult többféle biztosíték előírására.
A Társaság az alábbi biztosítékok nyújtását követelheti:
VIII.1. Beszedési megbízás benyújtására vonatkozó jog
A Társaság az Adós pénzforgalmi szolgáltató(k)nál vezetett, ismert fizetési számláira beszedési megbízás(ok) benyújtására vonatkozó jogot köt ki és igazoltat vissza a számlavezetőkkel. A felhatalmazó nyilatkozato(ka)t az Adós az Egyedi Kölcsönszerződés megkötésekor, de legkésőbb az első kölcsönfolyósítást megelőzően kitöltve, a bejelentett módon aláírva és az adott számlavezető által a nyilvántartásba vételt igazoló aláírással ellátott módon adja át a Társaságnak.
Amennyiben az Adós ismert fizetési számlái bármelyikére vonatkozóan az Adós a számlavezetővel kötött hitel-,kölcsön- vagy egyéb szerződése alapján jogszerűen nem tud vagy csak a számlavezető hozzájárulásával tud a Kölcsönbeadó részére beszedési megbízás benyújtására vonatkozó jogot biztosítani, úgy a Kölcsönbeadó eltekint az adott fizetési számlára vonatkozóan a beszedés benyújtására vonatkozó jogról, feltéve ha rendelkezésre áll a számlavezető nyilatkozata arról, hogy nem engedi az Adós számára felhatalmazó levél benyújtását az adott fizetési számlára vonatkozóan a közöttük hatályban lévő szerződés alapján.
Amennyiben az Adós megszüntette valamely, a cégkivonatban még látható fizetési számláját, úgy a Kölcsönbeadó részére be kell nyújtania számla megszüntetését igazoló dokumentumot vagy a számlavezető által érkeztetett számla megszüntetési kérelem másolati példányát.
Amennyiben a Kölcsönbeadó a hitel biztosítékaként más vállalkozás készfizető kezességét írja elő, úgy ezen vállalkozás kezes esetében is szükséges kitölteni a kezes számláira a beszedés benyújtására vonatkozó jogot.
VIII.2. Xxxx, ingatlan zálogjog
A Társaság minden kölcsönügyletnél a beruházás tárgyára - ingó és/vagy ingatlan - jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat alapít, illetve köt ki. Az így alapított zálogjog kizárólag első ranghelyű zálogjog lehet.
Ingatlan célú beruházás esetén a hitelcél szerinti ingatlan bevonása kötelező azzal, hogy amennyiben erre bármely okból a folyósítást megelőzően nem kerülhet sor, úgy a folyósítást megelőzően elvárt minimális fedezettséget egyéb biztosíték bevonásával szükséges biztosítani és amint lehetővé válik hitelcél szerinti ingatlan futamidő alatti bevonása, úgy azt haladéktalanul meg kell tenni. Nem ingatlan célú beruházás esetén a kötelezően bevonandó dologi biztosíték – immateriális javak beszerzésére irányuló hitelcél kivételével – lehet a beruházás tárgya is.
Amennyiben a beruházás tárgyán és/vagy addicionális fedezeten egyéb finanszírozó intézmény már zálogjogot alapított, úgy további zálogjog alapítása az alábbi feltételekkel történhet:
- Egyedi jelzálog esetében a fennálló tartozásról (tőke, kamat, késedelmi kamat) szóló igazolás bemutatása szükséges az Adós részéről (a Társaság felé) és ennek a tartozásnak az összegével a beruházás tárgyának (vagy egyéb addicionális biztosítéknak) a fedezeti értéke csökkentésre kerül;
- Keretbiztosítéki jelzálog esetén az Adós a fenti módon igazolja a Társaság felé a fennálló tartozást (tőke, kamat, késedelmi kamat) és ennek összegével kerül csökkentésre a keret.
Értékkel figyelembe vett ingóságok esetén csak első ranghelyen történő zálogjog bejegyzés fogadható el.
Ingatlan, valamint használt ingóság fedezetként történő befogadásának feltétele, hogy az ingatlan vonatkozásában az Adós saját költségén értékbecslést készíttessen a KAVOSZ Zrt. honlapján közétett és a Támogató által jóváhagyott, a Kölcsönbeadó által elfogadott szakértő által. Az értékbecslést a Kölcsönbeadó rendeli meg az Adós megbízásából az általa kiválasztott értékbecslőtől. Az értékbecslés készítés költségét az Adós köteles közvetlenül az értékbecslő részére megfizetni. Az értékbecslésnek tartalmaznia kell az ingatlan és a használt ingóság forgalmi és hitelbiztosítéki értékét is. A biztosítékként bevont ingatlanokra és használt ingóságokra az Adós, saját költségén, külön felszólítás nélkül köteles gondoskodni a folyósításhoz készített értékbecslés készítési dátumától számítva három évente (és/vagy a Kölcsönbeadó külön felszólítására legfeljebb évente) a futamidő során a KAVOSZ Zrt. honlapján közétett és a Támogató által jóváhagyott, a Kölcsönbeadó által elfogadott értékbecslővel új értékbecslés, vagy értékbecslés felülvizsgálat elkészíttetéséről, és Kölcsönbeadóhoz történő benyújtásáról. Az értékbecslések és felülvizsgálatok elkészítésének költsége az Adóst terheli. A Kölcsönbeadó jogosult azonnali hatállyal felmondani és egy összegben lejárttá tenni azt a Kölcsönszerződést, amennyiben az Adós nem nyújtott be a fenti határidőn belül a fentieknek megfelelő értékbecslést vagy felülvizsgálatot.
Abban az esetben, ha az ingtatlant terhelő zálogszerződés megkötésekor a biztosítéki ingatlan az Adós vagy az adott biztosítékot nyújtó harmadik személy tulajdonában van és a Kölcsönbeadó jelzálogjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, valamint elidegenítési és terhelési tilalmának ingatlan-nyilvántartási feljegyzésére, továbbá a jelzálogjog vonatkozásában a Kölcsönbeadó által az MFB Zrt. javára alapított alzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére az ingatlant terhelő jelzálogszerződés megkötését követő 90 (kilencven) napon belül nem kerül sor, valamint abban az esetben, ha a biztosítéki ingatlan részben vagy egészen a Kölcsönbeadó által a Konstrukció keretén belül nyújtott Kölcsönből kerül megvásárlásra és a Kölcsönbeadó jelzálogjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, valamint elidegenítési és terhelési tilalmának ingatlan-nyilvántartási feljegyzésére, továbbá a jelzálogjog vonatkozásában a Kölcsönbeadó által az MFB Zrt. javára alapított alzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére az Adós tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem függőben tartására megszabott határidő utolsó napját követő 60 (hatvan) napon belül nem kerül sor, úgy az Adós 15 (tizenöt) napon belül köteles a Kölcsönbeadóval együttműködve az adott ügyben szükséges - a jelzálogjog mielőbbi bejegyzését szolgáló - intézkedést megtenni (pl. jogorvoslati kérelmet, új bejegyzési kérelmet, rangsorcseréről szóló megállapodást benyújtani. Amennyiben az intézkedés megtételének napját követő 60 (hatvan) napon belül nem kerül bejegyzésre, illetve feljegyzésre a Kölcsönbeadó jelzálogjoga, valamint elidegenítési és terhelési tilalma, továbbá a jelzálogjog vonatkozásában a Kölcsönbeadó által az MFB Zrt. javára alapított alzálogjog, úgy az Adós köteles a
Kölcsönbeadó számára megfelelő pótbiztosítékot nyújtani, a 60 (hatvan) napos határidő utolsó napját követő 15 (tizenöt) napon belül és köteles hozzájárulni, hogy az általa nyújtott pótbiztosítékot a Kölcsönbeadó a Refinanszírozás Kölcsönszerződés biztosítékául az MFB Zrt. részére biztosítékul nyújtsa.
VIII.3. Óvadék
A Társaság minden kölcsönügyletnél legalább az Egyedi Kölcsönszerződésben szereplő kölcsönösszeg 7 (hét) %-ának megfelelő összegű óvadék biztosítását írja elő.
VIII.4. Magánszemély készfizető kezességvállalása
Magánszemély készfizető kezesség bevonása kötelező (továbbiakban: Kötelező kezes), amennyiben a hitelügylet fedezettsége - a kötelező dologi biztosíték(ok) (azaz garantőr intézményi kezesség nélküli) fedezeti értéke alapján számítva
- nem eléri el legalább az 50 %-os fedezettségi szintet.
A készfizető kezességvállalással a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az Adós nem teljesít, ő maga fog az Adós helyett a Társaság részére teljesíteni. A kezest nem illeti meg a sortartási kifogás, a Társaság a követelés lejáratakor akár az Adós, akár a kezes, akár mindkettőjük ellen fordulhat.
Készfizető kezesként a Társaság nagykorú - magyar állampolgár vagy Magyarországon min. 3 éve állandó lakóhellyel rendelkező Európai Uniós tagállami állampolgár vagy kettős, illetve több állampolgárságú - természetes személy készfizető kezességvállalását fogadja el. A kettős vagy több állampolgárságú magánszemély esetében legalább az egyik állampolgárságnak magyar, vagy Európai Unió tagállam állampolgárnak kell lennie.
Egyéni vállalkozó, egyéni cég, egyéni ügyvéd, közjegyző, egyéni szabadalmi ügyvivő, magán állatorvos, őstermelő (ŐCSG képviselő) hiteligénylő esetén az Adós vállalkozástól, illetve az egyéni cég tagjától (alapítójától), különböző, fenti feltételeknek megfelelő magánszemély készfizető kezessége szükséges.
Gazdasági társaság esetén a készfizető kezesnek annak vagy azoknak a közvetett vagy közvetlen magánszemélyeknek kell lenniük, akik a gazdasági társaságban egyedül vagy együttesen legalább 50%-os közvetett vagy közvetlen részesedéssel rendelkeznek. A Kölcsönbeadó döntése szerint a gazdasági társaság vezető tisztségviselője is bevonható a készfizető kezesi körbe.
A magánszemély készfizető kezes személyének meghatározásakor a közvetlen és a közvetett tulajdon mértékének a meghatározása kizárólag a tulajdoni hányad/tulajdoni részesedés alapján történik.
Ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, szabadalmi ügyvivői iroda esetén a készfizető kezesnek az iroda vagyonában legalább 50 %-os mértékű vagyoni hozzájárulással rendelkező magánszemélyeknek kell kezességet vállalniuk. Amennyiben az alapításra vonatkozó okiratból a vagyoni hozzájárulás mértéke nem állapítható meg, úgy az iroda minden tagjának készfizető kezességvállalása szükséges.
Egy tag által alapított közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda és szabadalmi iroda esetén az iroda tagjának készfizető kezességvállalása szükséges.
Amennyiben egy személynek van 50%-os vagy annál nagyobb részesedése, elegendő ezen személy készfizető kezességvállalása. Ha a gazdasági társaság / egyéb vállalkozás (iroda) tagjai közül egyiknek sincs 50% mértékű részesedése, vagy van ilyen személy, de a gazdasági társaság döntése alapján nem ő, vagy nem csak ő vállal kezességet, olyan magánszemélyek készfizető kezességvállalása szükséges, akiknek a részesedése együttesen éri el az 50%-ot a hitelfelvevő gazdasági társaságban / egyéb vállalkozás (irodában).
Amennyiben az Adós vállalkozás olyan Kft., amelyben az 50 % eléréséhez szükséges tagok száma meghaladja az öt főt, úgy ezen tulajdonosok helyett az Adós ügyvezetője is lehet a magánszemély készfizető kezes.
Betéti társaság esetén legalább egy természetes személy kültag kezessége szükséges. Ha ezen kezes tulajdoni hányada nem éri el az 50 %-ot, további akár kültag vagy beltag kezességvállalása szükséges (oly módon, hogy a kezesek együttes tulajdoni részaránya elérje az 50 %-ot). Ha a kültag nem természetes személy, akkor a kültag vállalkozás legalább egy természetes személy tulajdonosa kezességének bevonása szükséges.
Amennyiben az Adós vállalkozásban a cég saját maga rendelkezik tulajdoni hányaddal, úgy a visszavásárolt üzletrésszel rendelkező Adós esetén a megfelelő készfizető kezes személyének megállapításakor a saját üzletrészen felüli részt kell 100
%-nak tekinteni.
Részvénytársaságok esetén amennyiben nincs legfeljebb 5 részvényesnek együttesen 50%-os tulajdoni részesedése, vagy a részvénytársaság így dönt, az igazgatóság elnöke vagy a vezérigazgató lesz a magánszemély készfizető kezes.
Szövetkezet esetén a készfizető kezesnek annak a közvetett vagy közvetlen tag, nagykorú magyar állampolgár vagy Magyarországon min. 3 éve állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú Európai Unió tagállam-állampolgár vagy ilyen kettős illetve több állampolgárságú magánszemélynek kell lennie, aki a Szövetkezetben a legnagyobb, de legalább 10%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
Amennyiben nincs egy tagnak legalább 10%-os tulajdoni részesedése, akkor több, de legfeljebb öt olyan személy készfizető kezességvállalása szükséges, akiknek együttesen van legalább 10%-os tulajdoni részesedése. Amennyiben nincs legfeljebb öt tagnak együttesen 10%-os tulajdoni részesedése, vagy a szövetkezet így dönt, az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető elnök lesz a magánszemély készfizető kezes
Közvetett a magánszemély részesedése a hitelfelvevő társas vállalkozásban, ha az adott magánszemély a társas vállalkozás gazdasági társaság vagy szövetkezet formájában működő tagjának (köztes vállalkozás) a közvetett vagy közvetlen tulajdonosa. Az adott magánszemély és a hitelfelvevő társas vállalkozás között több köztes vállalkozás is lehet. A készfizető kezes közvetett tulajdoni részesedése arányának meghatározása akként történik, hogy a készfizető kezes köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedését meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a hitelfelvevő társas vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedésével. Ha a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányad az 50%-ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A közvetett tulajdonos(ok) kezessége abban az esetben fogadható el, ha lehetőség van az érintett magánszemély tulajdoni hányadának megállapítására.
Amennyiben az Adós vállalkozásban közvetlenül vagy közvetetten két, a Konstrukció feltételeinek megfelelő magánszemély is rendelkezik 50%-os tulajdoni részesedéssel, a Kötelező kezes az Adós döntése szerint bármelyik tulajdonos lehet.
A Társaság a fenti alapesetben foglaltaktól eltérő döntést is hozhat az elvárt magánszemély készfizető kezes személyére vonatkozóan.
Amennyiben az Adós vállalkozás a KAVOSZ Zrt., a Kölcsönbeadó, illetve a garantőr intézmény számára elfogadható magánszemély készfizető kezest – ennek előírása esetén - nem tud állítani, úgy az Adós a Konstrukcióban nem vehet részt.
VIII.5. Egyéb biztosítékok
A fentiekben felsorolt biztosítékokon túl a Társaság határozza meg, hogy a tényleges ügy kapcsán milyen jellegű és mértékű egyéb biztosítéko(ka)t követel meg és ez(eke)t milyen értékben fogadja el fedezetként.
További biztosítékul szolgálhatnak a Társaság döntése alapján különösen az alábbiak:
- a beruházás tárgyán kívüli egyéb ingóságon vagy ingatlanon alapított jelzálogjog,
- jogi személy készfizető kezességvállalása,
- magyarországi hitelintézet által vállalt feltétlen és visszavonhatatlan garancia,
- egyéb a hitelező által előírt biztosíték (illetve szerződéses kikötés).
A biztosítéki szerződés mindaddig hatályban marad, ameddig a Társaságnak az Adóssal szemben a kölcsönszerződésből származó követelése maradéktalanul meg nem térül.
Az Adós köteles a kölcsönből vásárolt eszközökre, illetve a biztosítékként lekötött egyéb zálogtárgyakra biztosítást kötni és a biztosítás kedvezményezettjeként a Társaságot megjelölni és a biztosítási kötvényt a Társaság részére az Egyedi Kölcsönszerződés aláírását követő 20 (húsz) napon belül bemutatni.
VIII.Adatvédelem, adatkezelés, ellenőrzés
A Társaság a tudomására jutott információk, tények és adatok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti banktitoknak minősülnek.
A Társaság az Adósra vonatkozó banktitkot időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni és csak a Hpt.-ben meghatározott esetekben adhatja ki harmadik személynek. A Társaság az adatkezelési és -továbbítási tevékenysége során köteles betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényvonatkozó rendelkezéseit, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendeletében foglalt előírásokat is.
Az Adós tudomásul veszi, a hitelkérelem és az Egyedi Kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, illetve vállalja, hogy
- a hitel igénylésekor a Társaság, valamint a KAVOSZ Zrt. részére írásban megadott valamennyi adatot, dokumentumot - ideértve mind az Adós gazdálkodására vonatkozó adatokat, mind pedig a személyes adatokat, dokumentumokat -, továbbá az Egyedi Kölcsönszerződés futamideje alatt az adott ügylettel kapcsolatban keletkezett, vagy Társaság, illetve a KAVOSZ Zrt. tudomására jutott valamennyi adatot, tényt, dokumentumot, így különösen az Adó fizetési kötelezettségei teljesítésére vonatkozó adatokat hitel- és ügyfélminősítési, kockázatkezelési, statisztikai elemzési, valamint ellenőrzési, behajtási, követelésérvényesítési célokból kezelje és azokat behajtást kezelő és ellenőrzést végző egyéb szervezetek részére, adatszolgáltatási és információs rendszer(ek) részére átadják, ezen szervezetek jogszabályi előírásoknak megfelelően nyilvántartásba vegyék, kezeljék, egymásnak átadják.
- nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz, továbbá
- a maximális támogatási intenzitásra, illetve a csekély összegű támogatás felső határára vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrizhetőségéhez szükséges minden információt, illetve az abban bekövetkező változást haladéktalanul a Társaságon, illetve a KAVOSZ Zrt.-n keresztül a Támogató tudomására hozza, továbbá
- a Társaságnak, az MFB Zrt.-nek, a KAVOSZ Zrt.-nek, illetve a Támogatónak a forrás felhasználására és a Program feltételeinek teljesülésére vonatkozó teljeskörű - adott esetben a helyszínen történő - ellenőrzését tűri és abban együttműködik; valamint
- az Egyedi Kölcsönszerződés tárgyát képező beruházás költségeit, az üzleti tervben szereplő adatokat az ellenőrzés céljára elkülönítetten nyilvántartja és az elszámolás dokumentációit a Konstrukció lejáratát követő 10 éven keresztül megőrizi, továbbá felhívásra adatot szolgáltat a beruházással kapcsolatban az arra feljogosított szervek, illetőleg személyek részére.
- Az Adós a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (1) bekezdésének a) pontja és a 165.§ (2) bekezdése alapján az Egyedi Kölcsönszerződés aláírásával felhatalmazza az MNB-t, MFB Zrt.-t, a KAVOSZ Zrt.-t és a Támogatót a rá, valamint a beruházásra vonatkozó teljes banki-
, üzleti- és egyéb szerződéses titokkör megismerésére. E felhatalmazás alapján az MNB, MFB Zrt., a KAVOSZ Zrt. és a Támogató is jogosult az Adós és a Kölcsönbeadó között létrejött Egyedi Kölcsönszerződés bemutatásával, az Egyedi Kölcsönszerződéshez kapcsolódóan az Adósra vonatkozó bank- és üzleti titok kiadását igényelni valamennyi biztosítékot nyújtótól, hitelbiztosítás esetén ideértve a biztosítót is. Az Adós
kötelezettséget vállal arra is, hogy erre irányuló felhívás esetén a bank- és üzleti titok megismerésére vonatkozó felhatalmazást külön okiratba foglaltan, a felhívásban megjelölt határidőben és tartalommal rendelkezésre bocsátja.
- Az Adós tudomásul veszi, hogy az Egyedi Kölcsönszerződésből eredő hitelezői követelés megszűnéséig adatszolgáltatási kötelezettség terheli a Konstrukcióban előírt feltételek ellenőrzése, valamint az MNB törvényben előírt jegybanki feladatainak ellátása céljából az MNB és az MFB Zrt., valamint a KAVOSZ Zrt. és a Támogató felé is, mely adatszolgáltatás a Kölcsönbeadón keresztül teljesítendő; azonban mind az MFB Zrt., mind az MNB, illetve a KAVOSZ Zrt. és a Támogató közvetlenül felhívhatja – akár rendszeres, akár eseti
– adatszolgáltatásra, amit a felhívásban megjelölt módon és határidőben köteles teljesíteni.
- Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy az Egyedi Kölcsönszerződésben, illetve a biztosítéki szerződésekben előírt kötelezettségek, valamint a Konstrukcióban meghatározott feltételek teljesülésének ellenőrzése és az MNB törvényben előírt feladatok ellátása érdekében az MNB-vel és az MFB Zrt.-vel, valamint a KAVOSZ Zrt.-vel és a Támogatóval együttműködik, melynek keretében a kért formában és módon, a megjelölt határidőre adatot vagy –hitelesített másolatban – dokumentumot szolgáltat. Adós kijelenti, hogy az adatszolgáltatással összefüggésben az MNB-vel, az MFB Zrt.-vel, a KAVOSZ Zrt.-vel, valamint az Támogatóval, illetve az azok megbízásából eljáró személlyel szemben az díj-, illetve költségigényt nem támaszt.
A Társaság az Adós valamennyi adatát, ideértve a személyes adatokat is, a hitel-és pénzkölcsön nyújtás célból az előzőekben megjelölt 10 éves határidőig kezeli. Amennyiben ezen 10 éves időtartam alatt bármelyik fél igénnyel lép fel a kölcsönjogviszonnyal kapcsolatban a másik féllel szemben, a Társaság dokumentum és adatkezelésre vonatkozó jogosultsága mindaddig meghosszabbodik, amíg az igény a Ptk. szerint el nem évült.
Az információs önrendelkezési jogról és az információbiztonságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. §-ának 6. pontja alapján az Adós, mint az állami támogatás kedvezményezettjének a neve, címe, továbbá a támogatás tárgya, a támogatás összege és aránya, valamint a támogatott beruházás megvalósulási helye a nyilvánosságra hozható és az interneten megjeleníthető.
IX. A HITELNYÚJTÁS FOLYAMATA
Hitelkérelem benyújtása
A Konstrukcióban történő részvétel a Regisztráló Irodáknál igényelhető.
A hitelkérelmet a Xxxxxxxxxx Szabályzat mellékletét képező igénylési lapon, a Konstrukció kapcsán közzétett csatolandó dokumentumok listájában megjelölt dokumentumokkal együtt a hiteligénylő képviseletére jogosult személynek (egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozón magának, egyéni cég esetén az egyéni cég tagjának, társas vállalkozás esetében a társasági szerződés/alapító okirat rendelkezése szerint a képviseletre jogosult személy(ek)nek) személyesen kell benyújtania/benyújtaniuk a Regisztráló Irodáknál.
Meghatalmazott általi hitelkérelem teljes bizonyító erejű magánokiratban, (pl. társas vállalkozások esetén cégszerűen/szabályszerűen; egyéni vállalkozó, ŐCSG, őstermelő, Egyéb vállalkozás (nem iroda) esetén két tanú előtt szabályszerűen aláírt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett), külföldön tartózkodó meghatalmazó esetén a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően tett érvényes meghatalmazással fogadható be.
Meghatalmazott kizárólag az alábbi személy lehet:
• az Adós tulajdonosa(i) (résztulajdonosa(i))
• együttes képviseleti jog esetén bármelyik képviselője
• az előbbi személy(ek), illetve az Adós képviselőjének (képviselőinek) közeli hozzátartozója
• az Adós alkalmazottja,
• az Adós könyvelője, könyvvizsgálója.
Irodai ellenőrzés
A hitelkérelem benyújtásakor a Regisztráló Xxxxx munkatársa a hiteligénylőtől a hitelkérelmet és annak mellékleteit átveszi. Az átvételkor történő vizsgálat csak a Társaság által előírt kérelmi dokumentáció formai meglétének ellenőrzésére, valamint a Konstrukcióban rögzített hitelcéloknak való megfelelés, illetve a hiteligénylőre vonatkozó személyi és esetleges kizáró feltételek ellenőrzésére terjed ki. A hiteligénylés során csatolt dokumentumok tartalmáért, a megtett nyilatkozatokért a hiteligénylő felelősséggel tartozik.
Hitelbírálat
A Társaság a hitelkérelmet a hiteligénylő pénzügyi, jogi, gazdasági helyzete, a hiteligénylő által felajánlott biztosítékok értéke és érvényesíthetősége, a hitelcél, ill. annak megvalósíthatósága alapján bírálja el. A Társaság a hitelkérelemről az összes körülmény mérlegelésével, szabadon dönt. A hiteldöntésről a hiteligénylő részére írásbeli értesítő levél kerül megküldésre. A Társaság jogosult a hitelkérelem indoklás nélküli elutasítására.
Kölcsönszerződés megkötése
Fentieket követően - a hiteldöntésben foglaltak Xxxx általi elfogadása esetén – kerül sor az Adóssal a kölcsön- és a biztosítékot nyújtóval a biztosítéki szerződések megkötésére. A Társaság a kölcsön folyósítását az Egyedi Kölcsönszerződésben megjelölt folyósítási feltételhez köti. Folyósítási feltételként többek között előírásra kerül a biztosítéki szerződések megkötése és a biztosítékok rendelkezésre bocsátása a vonatkozó szerződések és jogszabályi rendelkezése alapján, a megkötött Egyedi Kölcsönszerződésből folyó kötelezettségek teljesítésének megerősítésére vonatkozó egyoldalú, közjegyzői okiratba foglalt Kötelezettségvállaló nyilatkozat bemutatása és/vagy az Egyedi Kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló, a készfizető kezes által a készfizető kezesség-vállalásra vonatkozó nyilatkozatának és/vagy a zálogkötelezett a fedezetül felajánlott ingatlanra vonatkozóan tett kötelezettségvállaló nyilatkozatának közokiratba foglalása, vagy a kölcsönszerződés, illetve a zálogszerződések és egyéb biztosítéki szerződések kétoldalú közjegyzői okiratba foglalása, a folyósítási jutalék megfizetése, inkasszós jog biztosítása az Adós és a készfizető kezesként bevont más vállalkozás számlavezetőinél vezetett fizetési számláira vonatkozóan, a saját erő pénzügyi felhasználásnak igazolása, ingatlan biztosíték esetén a Kölcsönbeadó javára alapított jelzálogjog bejegyzés iránti kérelem széljegyzésének igazolása, ingó jelzálogjog esetén annak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzése.
Folyósítási feltételként a Társaság előírhatja a beruházáshoz a kapcsolódó számlák, vagy azonos bizonyító erejű számviteli dokumentumok eredeti példányának bemutatását és a lehívólevél benyújtását. Kifizetett számla kelte alapesetben a hitelkérelem benyújtásától számítva nem haladhatja meg a 180 napot; ha a beruházási hitel valamilyen támogatott projekthez kapcsolódik, akkor viszont e tekintetben is a támogatási projekt szabályai az irányadók.
A még ki nem fizetett és le nem járt esedékességű számlák alapján történő folyósításhoz az Adós rendelkezése, illetve az általa megadott visszavonhatatlan átutalási megbízás benyújtása szükséges a számla teljesítésére (átutalásnál a kedvezményezett szállító /eladó /vállalkozó /stb. megnevezése, bankszámlájának száma, az átutalni/folyósítani kért összeg, valamint a közlemény rovatban szerepeltetni kell a kifizetendő számla számát és/vagy a Vállalkozás nevében megjelölést), kivéve ha a Társaság ettől eltérően rendelkezett.
Kiegyenlítetlen átutalásos számla esetén a teljes számlaérték kiegyenlítéséhez szükséges kiegészítő összeg (ÁFA) Xxxx általi megfizetésének igazolása.
A Társaság az Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározhat a fentieken túl további folyósítási feltételeket is. Refinanszírozási kölcsönkérelem elbírálása az MFB Zrt. által
A Társaság pozitív hiteldöntése és a kölcsönszerződés megkötése esetén a Társaság továbbítja az Adós hitelkérelmére vonatkozó adatokat az MFB Zrt. részére, aki befogadja és elbírálja a kérelmet. Az MFB Zrt. pozitív döntése esetén az MFB Zrt. elkészíti a refinanszírozási kölcsönszerződést és kiállítja a támogatási nyilatkozatot, amelyeket megküld a
Társaság részére. A refinanszírozási kölcsönszerződés megkötése és az alapján a forrás biztosítása az Adóssal kötött Egyedi
Kölcsönszerződés hatályba lépésének és az abban foglaltak szerinti folyósításnak a feltétele.
Az Egyedi Kölcsönszerződés teljesítése
Az Adós köteles fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségeinek az Egyedi Kölcsönszerződésben foglalt módon, az ott megjelölt esedékességi időpontokban eleget tenni.
Egyedi Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása
A Társaság jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani és az Egyedi Kölcsönszerződés szerinti valamennyi követelését egy összegben esedékessé tenni, amennyiben az Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározott bármely, azonnali hatályú felmondási ok bekövetkezik.
Előtörlesztés
Az Adós az Egyedi Kölcsönszerződés alapján igénybe vett kölcsön tekintetében minden naptári hónap 15. napján, illetve ha az nem munkanapra esik, akkor a soron következő munkanapon előtörlesztési díj ellenében jogosult részleges vagy teljes előtörlesztést teljesíteni, azzal hogy előtörlesztési szándékát köteles a Kölcsönbeadó részére legalább 30, azaz harminc banki nappal megelőzően, írásban bejelenteni.
Az így bejelentett törlesztési szándékot a Társaság köteles elfogadni.
Részösszeg előtörlesztése esetén az előtörlesztés az esetlegesen meg nem fizetett költségek, díjak, késedelmi kamat, rendelkezésre tartási jutalék, ügyleti kamat, majd a futamidő végén esedékes törlesztő részlet(ek) összegét csökkenti, ezáltal a futamidő csökken. Az előtörlesztés teljesítésének feltétele az előtörlesztési díj megfizetése.
Túlfizetés
Amennyiben az Adós az összes lejárt, illetve esedékes fizetési kötelezettségének teljesítéséhez szükségesnél nagyobb összeget utal át a Társaságnak és az előtörlesztési szándékáról nem értesíti előzetesen a Társaságot (túlfizetés), úgy a Társaság a túlfizetés összegét nem előtörlesztésként kezeli, hanem a túlfizetés teljes összegét az Adóssal kötött Egyedi Kölcsönszerződésben meghatározottak szerint kezeli. Végtörlesztést követő túlfizetés összegét a Társaság az Adós részére írásbeli rendelkezés hiányában is visszautalja az Adós cégnyilvántartás szerinti valamelyik, a Társaság által szabadon választott fizetési számlájára.
Nem megfelelő ügyletszámra történő teljesítés
Amennyiben az Adós nem az Egyedi Kölcsönszerződésben megjelölt ügyletszámra hivatkozással teljesíti fizetési kötelezettségét, azaz teljesítésekor az átutalás/befizetés közlemény rovatában nem jelöli meg az ügyletszámot vagy azt hibásan jelöli meg, úgy az nem minősül az Adós részéről szerződésszerű teljesítésnek. A Társaság ebben az esetben jogosult a szerződésszerű teljesítésig késedelmi kamatot felszámítani. A Társaság jogosult a beérkezett összeg beazonosítása érdekében intézkedéseket tenni és saját kockázatára jogosult azt a rendelkezésre álló tájékoztatásai alapján az általa megfelelőnek ítélt ügylettel összefüggésben törlesztésre fordítani. Amennyiben a beérkezett összeget a Társaság nem fordítja egy adott ügylet törlesztésére, úgy haladéktalanul intézkedik annak visszautalásáról azon fizetési számlára, amelyről az összeg érkezett.
X. ÁSZF hatálya, megváltoztatása
A Társaság jogosult a jelen ÁSZF-ben, illetve a Hirdetményben meghatározott kondíciókat (kamatot, díjat, vagy költséget) és szerződéses feltételeket a már hatályban lévő Egyedi Kölcsönszerződés tekintetében, annak időtartama alatt egyoldalúan megváltoztatni azzal, hogy ezeket egyoldalúan - az Adós számára kedvezőtlenül - módosítani csak abban az esetben lehet, ha az Egyedi Kölcsönszerződés a módosítandó kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételek megváltozása esetére ezt lehetővé teszi. Ha a feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell. Ugyanazon feltétel változása csak egy kamat-, díj- vagy költségelem változását indokolhatja. A
Társaság egyoldalú szerződésmódosítása nem vonatkozhat új díj vagy költség bevezetésére, továbbá a kamat, díj, költség számítási módjának kedvezőtlen megváltoztatására.
Az Adós a kamat, díj, költség és szerződéses feltétel számára kedvezőtlen módosítása esetén a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a kölcsönszerződés díjmentes felmondására, amely esetben köteles a kölcsönszerződés szerinti teljes még meg nem fizetett tőke és járulékai megfizetésére.
XI. Értesítés, kézbesítés
A Társaság az Adós részére szóló nyilatkozatokat, értesítéseket, felszólításokat, felmondást (továbbiakban együttesen: iratok) írásban, személyes kézbesítés, tértivevényes postai küldemény küldi meg az Adós mindenkori cégjegyzékbe (hatósági nyilvántartásba) bejegyzett székhelyére, amennyiben az értesítés a jelen szerződés hatályára, érvényességére kihatással van. Egyéb, a mindennapi működéshez kapcsolódó kérdésekre vonatkozó iratokat a Társaság a hitelkérelemben megadott e-mail címre küldi meg.
A Társaság az Adós részére szóló iratokat nem köteles ajánlottan, tértivevénnyel postára adni. Postai kézbesítés esetén az elküldést megtörténtnek kell tekinteti, ha az eredeti irat másolati példánya vagy a Társaság képviselőjének kézjegyével ellátott példánya a Társaság birtokában van és a küldeményt a Társaság iktatási rendszere vagy postakönyve tartalmazza és utóbbi esetben a posta az átvételét bélyegzővel vagy aláírással igazolta, vagy az elküldést postai dolgozó kézjeggyel ellátott feladójegyzék vagy feladóvevény, vagy egyéb módon igazolja.
A Társaság által postai úton küldött írásos értesítéseket - ellenkező bizonyításig - a postára adást követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
Amennyiben a Társaság valamely iratot tértivevénnyel vagy ajánlottan ad postára, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (pl.: ”ismeretlen helyre költözött” vagy az irat „nem kereste” vagy „ismeretlen” vagy egyéb az átvétel sikertelenségére utaló jelzéssel érezik vissza a Társasághoz), míg az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kell kézbesítettnek tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az átvételt „nem fogadta el” vagy
„megtagadta”.
A jelen ÁSZF közzétételének napján 2022. december 2. napján lép hatályba.