ÉVES JELENTÉS

			millió Ft
	Megjegyzés	2017.12.31	2018.12.31
ESZKÖZÖK
Forgóeszközök
Pénzeszközök .................................................................................................	4, 5	948	1 315
Vevőkövetelések és egyéb eszközök ....................................................	4, 5, 12, 18	110 694	138 219
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök .............................................	4, 5, 17	11 173	22 271
Nyereségadó-követelés ..............................................................................	6	189	33
Készletek ..........................................................................................................	7	13 743	15 192
		136 747	177 030
Értékesítésre kijelölt eszközök .................................................................	8	161	-
Forgóeszközök összesen................................................		136 908	177,030
Befektetett eszközök
Tárgyi eszközök .............................................................................................	9	371 732	359 584
Immateriális javak..........................................................................................	10	378 630	379 986
Befektetések...................................................................................................	11	131 500	132 665
Halasztottadó-követelés..............................................................................	6	-	-
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök ..........................................	4, 5, 18	19 775	22 458
Egyéb befektetett eszközök......................................................................	12	128	4 181
Befektetett eszközök összesen........................................		901 765	898,874
Eszközök összesen.........................................................		1 038 673	1 075 904
KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalk ozásokkal szemben ..	4	39 336	117 781
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ............................................................	4,17	5 621	6 044
Kötelezettségek szállítók felé ...................................................................	4	111 033	149 425
Nyereségadó-kötelezettség.......................................................................	6	16	35
Céltartalékok...................................................................................................	13	2 312	2 270
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek.....................................................	14	28 783	26 956
		187 101	302 511
Értékesítésre kijelölt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek	8	-	-
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen ..........................		187 101	302 511
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalk ozásokkal szemben ..	4	231 647	123 350
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ............................................................	4,17	44 783	45 313
Halasztottadó-kötelezettség......................................................................	6	12 358	15 789
Céltartalékok...................................................................................................	13	8 674	10 870
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ................................................	15	286	-
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen........................		297 748	195 322
Kötelezettségek összesen...............................................		484 849	497 833
TŐKE
Saját tőke
Xxxxxxxx tőke....................................................................................................	16	104 274	104 274
Tőketartalékok ...............................................................................................	16	25 078	23 359
Saját részvények ............................................................................................	16	-27	-45
Eredménytartalék .........................................................................................	16	424 499	450 483
Saját tőke összesen.......................................................		553 824	578 071
Források összesen .........................................................		1 038 673	1 075 904

A Kiegészítő Melléklet az Éves Beszámoló szerves részét képezi.

EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

millió Ft (kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)
	Megjegyzés	2017	2018
Bevételek ...............................................................................	18	471 532	493 317
Közvetlen költségek.................................................................................................	19	-174 583	-197 219
Személyi jellegű ráfordítások ...............................................................................	20	-56 613	-56 868
Értékcsökkenési leírás és amortizáció .............................................................	9, 10	-87 847	-93 833
Egyéb működési ráfordítások .............................................................................	21	-93 302	-92 842
Működési költségek ................................................................		-412 345	-440 762
Egyéb működési bevételek ....................................................................................	22	5 957	8 712
Működési eredmény ................................................................		65 144	61 267
Kamatbevétel .............................................................................................................	23	421	265
Kamatköltség.............................................................................................................	24	-13 342	-13 233
Egyéb pénzügyi költségek – nettó.....................................................................	25	-7 939	-3 930
Nettó pénzügyi eredmény.........................................................		-20 860	-16 898
Befektetések eredménye	26	10 717	4 166
Adózás előtti eredmény............................................................		55 001	48 535
Nyereségadó ...............................................................................................................	6	-13 144	-10 869
Adózott eredmény ...................................................................		41 857	37 666
Egyéb átfogó eredmény, adózás után ...........................................................		-	-
Teljes átfogó eredmény ........................................................................................		41 857	37 666
Egy részvényre jutó hozam (EPS):
Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény ..........................................		46 727	43 318
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab) .............................................................................................................................		1 040 073	1 035 394
Részvényhígulást eredményező részvényopciók átlagos száma (ezerdarab) ....................................................................................................................		4 585	6 074
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab) higított EPS számításhoz ..........................................................................		1 044 658	1 041 468
Egy részvényre jutó hozam (Ft) ............................................................................	27	44,93	41,84
Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft) .............................................................	27	44,93	41,59

A Kiegészítő Melléklet az Éves Beszámoló szerves részét képezi.

CASH-FLOW KIMUTATÁS

			millió Ft
	Megjegyzés	2017	2018
Üzleti tevékenységből származó cash-flow
Adózott eredmény.............................................................................................................		41 857	37 666
Értékcsökkenési leírás.................................................................................................		87 847	93 831
Nyereségadó....................................................................................................................		13 144	10 869
Nettó pénzügyi eredmény ..........................................................................................		10 239	13 251
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből		-97	-519
Forgóeszközök változása ..........................................................................................		-20 239	-20 795
Céltartalékok változása ..............................................................................................		-1 405	1 454
Kötelezettségek változása (forgótőke típusú).....................................................		20 632	29 134
Fizetett nyereségadó ...................................................................................................		-7 821	-9 218
Kapott osztalék ..............................................................................................................		7 753	4 066
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak ...............................................................		-19 492	-18 441
Xxxxxx xxxxx .................................................................................................................		549	337
Egyéb pénzmozgással nem járó tételek ..............................................................		-1 675	-6 528
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ..........................		131 292	135 107
Befektetési tevékenységből származó cash-flow
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése ............................................	28	-75 097	-74 882
Akvizíciókért fizetett összegek...................................................................................	29	-1 789	-
Egyéb pénzügyi eszközök eladása ..........................................................................		5 639	6 946
Egyéb pénzügyi eszközök beszerzése....................................................................		-3 984	-2 150
Leányvállalatok és egyéb befektetések értékesítéséből származó bevétel	26	35 924	-
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel		2 288	10 053
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow........................		-37 019	-60 033
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow
Fizetett osztalék ............................................................................................................		-26 081	-26 068
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele ....................................................................	4	106 841	82 122
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése................................................................	0	-000 000	-126 797
Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek................	4	-5 285	3 928
Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ........................................		-750	-36
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow .........................		-94 585	-74 707
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek árfolyamkülönbözete.............		-	-
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek változása ....................		-312	367
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek az év elején ..............................		1 260	948
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek az év végén ..............................	4	948	1 315

A Kiegészítő Melléklet az Éves Beszámoló szerves részét képezi.

SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSA

darab millió Ft

Tőketartalékok

Törzs- részvények száma (a)

Jegyzett tőke (a)

Tőke- tartalék (b)

Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka (c)

Saját részvény

(d)

Eredmény- tartalék

(e)

Saját tőke

Egyenleg 2017.01.01.	1 042 742 543	104 274	27 379	-260	-55	408,708	540 046
Osztalék (f) .........................................................................................	-	-	-	-	-	-26,067	-26 067
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c) .............	-	-	-	-2 041	777	-	-1 264
Saját részvény visszavásárlás (g) ................................................	-	-	-	-	-749	-	-749
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók .......................................	-	-	-	2 041	28	-26,067	-28 080
Adózott eredmény ................................................	-	-	-	-	-	41 857	41 857
Teljes átfogó jövedelem .........................................	-	-	-	-	-	41 857	41 857
Egyenleg 2017.12.31. ............................................	1 042 742 543	104 274	27 379	-2 301	-27	424 499	553 824
Új standardok alkalmazása (IFRS 15, IFRS 9) (h)	-	-	-	-	--	14 476	14 476
Felülvizsgált egyenleg 2018.01.01.	1 042 742 543	104 274	27 379	-2 301	-27	438 975	568 300
Osztalék (f)..........................................................................................	-	-	-	-	-	-26 068	-26 068
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c)	-	-	-	-1 809	18	-	-1 791
Saját részvény visszavásárlás (g) ................................................	-	-	-	-	-36	-	-36
MRP 2.0 eredményének átvezetése (i)	-	-	-	90	-	-90	-
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben
lebonyolított tranzakciók .......................................	-	-	-	-1 719	-18	-26 158	-27 895

Adózott eredmény - - - - - 37 666 37 666

Teljes átfogó jövedelem .. -	-	-	-	-	37 666	37 666
Egyenleg 2018.12.31 1 042 742 543	104 274	27 379	-4 020	-45	450 483	578 071
Ebből saját részvény .. -103 585
Forgalomban lévő törzsrészvények száma 2018.12.31 1 042 638 958
A Kiegészítő Melléklet az Éves Beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK A SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSÁHOZ

(a) 2018. december 31-én a kibocsátott részvények száma 1 042 742 543, egyenként 100 forint névértékű. 2018. december 31-én kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező, 1 042 742 543 darab.

Szavazati jogok és szavazás

Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és azahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye.

A részvények átruházása

A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultjátkell tekinteni, amelyiken a dematerializál t részvényt nyilvántartják.

Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.

(b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(c) A Részvényben fizetendő részvényalapú juttatások tartaléka tartalmazza a részvényalapú juttatási programok tőkében megjelenítettösszegét. A tőkeelem 2018. és 2017. december 31-i egyenlege a Kiegészített Részvényvásárlási Program (20.1.2. megjegyzés) kapcsán tartalékolt összeget tartalmazza.

(d) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság megvásárolja a részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékosköltség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az adottrészvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.

(e) Az Eredménytartalékban van a Társaság halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak osztalékként kifizethető tartalékai 2018. december 31-énkörülbelül 450 milliárd forintot tettek ki (2017. december 31-én 424 milliárd forint). Osztalékfizetésre a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék vehető igénybe, amely az utolsó, beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is tartalmazóeredménytartalék (16.1 megjegyzés).

(f) A Társaság tulajdonosainak fizetendő osztalék kötelezettségként és az eredménytartalék csökkenéseként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok azosztalékotjóváhagyják.

(g) 2018-ban a Magyar Telekom Nyrt. 4 251 418 darab törzsrészvényt (2017-ben 4 534 758 darabot) vásárolt az új munkavállalói ösztönző programkeretében való felhasználás céljából (20.1.2.5 megjegyzés). 2016-ban a Magyar Telekom Nyrt. 1 252 616 darab törzsrészvényt vásárolt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében való felhasználás céljából (20.1.2.4. megjegyzés), melyből az MRP szervezet 25 764 darabot értékesített a program résztvevői számának felülvizsgálatát követően. Ezek a tranzakciók a Budapesti Értéktőzsdén, az UniCredit Bank Hungary Zrt. mint befektetési szolgáltató közreműködésével valósultak meg.

(h) A Társaság 2018. január 1-jétől alkalmazza az IFRS 9 és IFRS 15 standardokat. Azalkalmazás részletei az 1.2 és 2.1.1. Megjegyzésekben kerülnek bemutatásra.

(i) MRP2.0 programeredményének átvezetése az Eredménytartalékba.

Az Éves Beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága 26 068 millióforint kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2019 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. 2018-ban a Magyar Telekom Nyrt. 26 068 millió forint osztalékot fizetett.

A Kiegészítő Melléklet az Éves Beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK AZ EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ ‌

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom) Magyarország vezető távközlési szolgáltatója. A szolgáltatásokat különféle jogszabályok szabályozzák.

A Társaságot 1991. december 31-énjegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jénkezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00., Xxxxxxxxxxxx. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 00-00-000000.

A Magyar Telekomrészvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekomegyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja azamerikai letéti jegy (ADR) programját.

A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG(DT vagy DTAG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot. A Deutsche Telekom Csoport tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek és szavazati jogainak 59,21%-át.

A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a honlapján (xxx.xxxxxxx.xxx/xx).

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2019. február 20-ánelfogadta a Társaság jelen egyedi pénzügyi kimutatásainak előterjesztését a tulajdonosok évesrendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a pénzügyi kimutatások jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az ellenőrzéssel rendelkező tulajdonosok a pénzügyi kimutatásokat elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, a múltban erre még nem volt példa.

Az Éves Beszámoló aláírására jogosultak:

Xxxxxx Xxxxx, Vezérigazgató, az Igazgatóság tagja (lakhely: Szentendre)

Xxxxx Xxxxx, Gazdasági vezérigazgató-helyettes (lakhely: Budapest)

A Társaságon belül a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok összefogását Modok Melinda látja el (Igazolványszám: 18128.

Szakterület: IFRS vállalkozási. Státusz: Regisztrált. Regisztrálási szám: MK 199521. Lakhely: Budapest).

A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (cégjegyzékszáma:

00-00-000000, adószáma: 10256161-2-44). A könyvvizsgálat elvégzéséért Xxxxxx Xxxxx felelős (Kamarai tagsági száma: 006931).

A Magyar Telekom Nyrt Egyedi, illetve a Magyar Telekom Csoport Konszolidált Beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján.

A Magyar Telekominternetes honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx

1.2 Pénzügyi információk – az IFRS 9 és IFRS 15 alkalmazásának hatásai

2017. évhez képest jelentős változás, hogy a Társaság 2018. január 1-jétől alkalmazza az IFRS 9 és IFRS 15 standardokat. A következő táblázatok bemutatják, hogy 2018-bana pénzügy kimutatások egyes sorait milyen összegben érintette az új standardok alkalmazása. Az IFRS 9 és IFRS 15 standardok hatását együttesen mutatjuk be, mivel az IFRS 9 számviteli standard hatása nem jelentős. További részletek a 2.1.1. megjegyzésben. A Megjegyzésekben a 2018-as számok az új standardokkal összhangban, míg az 2017-es összehasonlító adatok az IFRS 9 és IFRS 15 áttérési szabályainak megfelelően azelőzőévbenbemutatott módon kerülnek bemutatásra.

Az alábbi táblázatok bemutatják ezen standardok hatását a 2018. évi Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra és a 2018. december 31- ével végződő év Eredményre és egyébátfogó jövedelemre vonatkozó kimutatására. Mivel a Sajáttőke változásainak kimutatásában ezen hatások külön soron szerepelnek, így ez itt nem kerül bemutatásra. Ezenváltozásoknak a Cash-flow kimutatásra nincs hatásuk, ígyez sem kerül itt bemutatásra.

Az IFRS 9 & IFRS 15 áttérés halmozott hatása ésátsorolások oszlop tartalmazza az IFRS 9 és IFRS 15 első alkalmazásának halmozott hatását azezen standardok által, az első alkalmazás napján (2018. január 1.) szükségessé vált kapcsolódó átsorolásokkal együtt. Az IFRS 9 és 15 hatás oszlop a 2018. év során, az IFRS 9 és IFRS 15alkalmazásából eredő hatást tartalmazza. Az Egyéb változások a Társaság szokásos üzleti működéséből eredő változásokattartalmazzák.

millió Ft			IFRS 9 és
(kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)	2017.		IFRS 15 áttérés halm.		2018.		IFRS 9 és
	december 31.		hatása és átsorolások		január 1.		IFRS 15 hatás		Egyéb változások		2018. december 31.
ESZKÖZÖK
Forgóeszközök
Pénzeszközök ...........................................................	948		-		948		-		367		1 315
Követelések és egyéb eszközök ........................	110 694		8 140		118 834		1 044		18 341		138 219
Ebből: Szerződéses eszközök........................	-		10 074		10 074		1 044		637		11 755
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök.........	11 173		-		11 173		-		11 098		22 271
Nyereségadó követelés.........................................	189		-339		-150		-		183		33
Készletek ....................................................................	13 743		-		13 743		-		1 449		15 192
	136 747		7 801		144 548		1 044		31 438		177 030
Értékesítésre kijelölt eszközök............................	161		-		161		-		-161		-
Forgóeszközök összesen ..................... 136 908		7 801		144 709		1 044		31 000		000 000
Befektetett eszközök
Tárgyi eszközök........................................................	371 732		-		371 732		-		-12 148		359 584
Immateriális javak....................................................	378 630		-		378 630		-		1 356		379 986
Befektetések.............................................................	131 500		-		131 500		-		1 165		132 665
Halasztott adó követelés.......................................	-		-		-		-		-		-
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök ....	19 775		3 269		23 044		-126		-460		22 458
Ebből: Szerződéses eszközök........................	-		3 269		3 269		-126		-		3 143
Egyéb befektetett eszközök................................	128		4 982		5 110		-940		11		4 481
Ebből: Szerződéses költségek.......................	-		4 982		4 982		-940		1		4 043
Befektetett eszközök összesen .............	901 765		8 251		910 016		-1 066		-10 076		898 874
Eszközök összesen...............................	1 038 673		16 052		1 054 725		-22		21 201		1 075 904

millió Ft (kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)	2017.	IFRS 9 és IFRS 15 áttérés halm.		2018.		IFRS 9 és
	december 31.	hatása és átsorolások		január 1.		IFRS 15 hatás		Egyéb változások		2018. december 31.
KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt
vállalkozásokkal szemben....................................	39 336		-		39 336		-		78 445		117 781
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ......................	5 621		-64		5 557		-		487		6 044
Kötelezettségek szállítók felé .............................	111 033		-55		110 978		-		38 447		149 425
Nyereségadó kötelezettség.................................	16		356		372		-		-337		35
Céltartalékok.............................................................	2 312		-		2 312		-		-42		2 270
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek...............	28 783		119		28 902		-		-1 946		26 956
Ebből: Szerződéses kötelezettségek ..........	-		6 408		6 408		-		985		7 393
187 101 356 187 457						-		115 054		302 511
Értékesítésre kijelölt eszközökhöz
kapcsolódó kötelezettségek ..............................	-		-		-		-		-		-
Rövid lejáratú kötelezettségek
összesen..........................................	187 101		356		187 457		-		115 054		302 511
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben....................................	231 647		-		231 647		-		-108 297		123 350
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ......................	44 783		-		44 783		-		530		45 313
Halasztott adó kötelezettség...............................	12 358		1 221		13 579		-		2 210		15 789
Céltartalékok.............................................................	8 674		-		8 674		-		2 196		10 870
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ..........	286		-		286		-		-286		-
Ebből: Szerződéses kötelezettségek ..........	-		-		-		-		-		-
Hosszú lejáratú kötelezettségek
összesen..........................................	297 748		1 221		298 969		-		-103 647		195 322
Kötelezettségek összesen .....................	484 849		1 577		486 426		-		11 407		497 833
TŐKE
Saját tőke
Jegyzett tőke..............................................................	104 274	-		104 274		- -				104 274
Tőketartalékok .........................................................	25 078	-		25 078		- -1 719				23 359
Saját részvények ......................................................	-27	-		-27		- -18				-45
Eredménytartalék ....................................................	424 499	14 475		438 974		-22 11 531				450 483
Saját tőke összesen............................	553 824	14 475		568 299		-22 9 794				578 071
Források összesen................................	1 038 673	16 052		1 054 725		-22 21 201				1 075 904

Az alábbi táblázat mutatja a fenti hatást a 2018. évi Eredményre ésegyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatására. Annak érdekében, hogy az Eredménykimutatás adatai összehasonlíthatóak legyenek, a 2018-as adatok az IAS 18 és IAS 11 standardok szerint is bemutatásra kerülnek.

millió Ft 2017 2018 2018 IFRS9 2018

(kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)

IAS 18 / IAS 11 IAS 18 / IAS 11 és IFRS15

hatása

IFRS9 és IFRS15

Bevételek................................................	471 532	491 446	1 871	493 317
Közvetlen költségek .................................................	-174 583	-195 567	-1 652	-197 219
Személyi jellegű ráfordítások................................	-56 613	-56 627	-241	-56 868
Értékcsökkenési leírás és amortizáció..............	-87 847	-93 833	-	-93 833
Egyéb működési ráfordítások...............................	-93 302	-92 842	-	-92 842
Működési költségek .................................	-412 345	-438 869	-1 893	-440 762
Egyéb működési bevételek ......................................	5 957	8 712	-	8 712
Működési eredmény.................................	65 144	61 289	-22	61 267
Kamatbevétel .............................................................	421	265	-	265
Kamatköltség.............................................................	-13 342	-13 233	-	-13 233
Egyéb pénzügyi költségek - nettó.......................	-7 939	-3 930	-	-3 930
Nettó pénzügyi eredmény .........................	-20 860	-16 898	-	-16 898
Befektetések eredménye ..........................................	10 717	4 166	-	4 166
Adózás előtti eredmény ............................	55 001	48 557	-22	48 535
Nyereségadó...................................................................	-13 144	-10 869	-	-10 869
Adózott eredmény....................................	41 857	37 688	-22	37 666
Egyéb átfogó eredmény, adózás után..................	-	-	-	-
Teljes átfogó eredmény ............................	41 857	37 688	-22	37 666
Egy részvényre jutó hozam (EPS):
Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény.........................................................................	46 727	43 574	-256	43 318
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab) .....................................	1 040 073	1 035 394	-	1 035 394
Részvényhígulást eredményező részvényopciók átlagos száma (ezer darab) .....	4 585	6 074	-	6 074
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott
átlagos száma (ezer darab) higított EPS számításhoz ....................................................................	1 044 658	1 041 468	-	1 041 468
Egy részvényre jutó hozam (Ft)...............................	44,93	42,09	-0,25	41,84
Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft)	44,93	41,84	-0,25	41,59

2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁKÖSSZEFOGLALÁSA

2.1 A pénzügyi kimutatások készítésének alapjai

A Magyar Telekomegyedi pénzügyi kimutatásai az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készültek. A Társaság minden az EU által befogadott, 2018. december 31-én hatályos és a Társaságra is releváns IFRS-szabályt alkalmaz. Ezek a pénzügyi kimutatások a magyar számviteli törvény pénzügyi kimutatásokra vonatkozó előírásainak is eleget tesznek, mely az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik.

A Társaság, mint anyavállalat az EU által befogadott IFRS-ekkel összhangban konszolidált pénzügyi kimutatásokat is készített, amelyeket a Társaság Igazgatósága 2019. február 20-ánfogadottel.

Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Társaság számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá az egyedi pénzügyi kimutatások szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések ésbecslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

2.1.1 A Társaság által 2018-ban alkalmazott standardok, jelentős módosítások, értelmezések

A standard címe

A változás leírása

A Társaság pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás

IFRS 9 Pénzügyi

instrumentumok

Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök és kötelezettségek besorolását, értékelését és kivezetését szabályozza, illetve új modellt vezet be a fedezeti számvitelhez.

Az IASB 2011 decemberében, 2013 novemberében és 2014 júliusában az IFRS 9 besorolási ésértékelési szabályait tovább módosította, és új értékvesztés modellt vezetett be. Ezek a módosítások kiegészítik az új pénzügyi instrumentum standardot.

Az új standard és módosításainak alkalmazása nem módosította jelentősen a Társaság pénzügyi jelentéseit. A pénzügyi eszközök besorolásának új szabályai alapján bizonyos adósság instrumentumok, melyek nem kizárólag tőke és a kintlevő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései, értékelése ésbemutatása változik.

2018. január 1-jén (az IFRS 9 alkalmazásának időpontjában) a Magyar Telekomvezetősége értékelte a Társaság által kezelt pénzügyi eszközökre alkalmazott üzleti modelleket és az IFRS 9-nek megfelelő kategóriákba sorolta be pénzügyi instrumentumait. Az átsorolás hatásait ld. 4. megjegyzésben.

2018. január 1-jével a Csoport pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolta:

▪ valós értéken (egyéb átfogó jövedelemmel vagy eredménnyel szemben) értékelt, vagy

▪ amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök.

A besorolás a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modelltől, valamint a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow-jellemzőitől függ.

A valós értéken értékelt eszközök esetében a nyereség és a veszteség az eredményben vagyaz egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra.

Kezdeti megjelenítéskor a Társaság a pénzügyi eszközeit valós értéken, valamint a nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a pénzügyi eszköz megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségekkel növelt értéken értékeli. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök tranzakciós költségeit azeredményben számoljuk el.

Az értékvesztés elszámolásának új szabályai alapján (várható veszteségmodell) azértékvesztés elszámolására a vevők esetében korábban kerül sor. A jelentős finanszírozási komponenst tartalmazó pénzügyi eszközökre alkalmazott egyszerűsített megközelítés az értékvesztés-állomány kisebb mértékű (0,6 milliárd forintos) növekedéséhez vezetett. Az IFRS 15-tel összhangban először 2018. január 1-énelismert szerződéses eszközökre képzett értékvesztés hatása az IFRS 15 standard bemutatásánál kerül közzétételre.

Az áttérés halmozott hatása a saját tőke nyitóegyenlegének kiigazításaként jelent meg azelső alkalmazás évében. Az előző évi összehasonlító adatokat nem módosítottuk.

A standard címe

A változás leírása

A Társaság pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás

IFRS 15

ügyfélszerződésekből származó bevételek

Az új standard alapelve az, hogy a

társaságok vevőiknek átadott áruk vagy nyújtott szolgáltatások összegének megfelelően ismerjék el bevételeiket, mely tükrözi azt azellenszolgáltatást (vagyis fizetést), melyre a társaság az adott árukért vagy szolgáltatásokért cserébe várhatóan jogosult lesz. Az új standard a bevételek részletesebb bemutatását eredményezi, korábban nem egyértelműen szabályozott ügyletekhez (pl. szolgáltatásokból származó bevételek és szerződésmódosítások) ad iránymutatást, valamint új iránymutatást a több elemű megállapodásokhoz.

Az új standard alkalmazása jelentős változásokat

eredményezett a Társaságpénzügyi kimutatásaiban, elsősorban a bevételek elismerésének idejében, valamint a vevőkkel történő szerződés és szerződésteljesítések költségeinek aktiválásában.

▪ A Magyar Telekoma módosított visszamenőleges módszert alkalmazta, vagyis a 2018 január 1-ig nem teljesített szerződések úgy kerültek elszámolásra, mintha már szerződéskötéstől IFRS 15 szerint számolták volna el őket. Az áttérés halmozott hatása az Eredménytartalék nyitóegyenlegének kiigazításaként jelent meg2018-ban. Az előző évi összehasonlító adatokat nem módosítottuk, viszont az IFRS 15 első alkalmazása miatt a mérleg ésaz eredménykimutatás változásának okait bemutatjuk. A hatásokat csoportszintű projekt keretében elemeztük. Az új standard 17 milliárd forintos adózáselőtti növekedést hozott az eredménytartalékban. Következésképp, 1,9 milliárd forint adóráfordítás merült föl. Ez a hatás főként a következő tételek első megjelenítését tükrözi:

▪ A Szerződéses eszközök (13 milliárd forint) első megjelenítése (mely 5 milliárd forint összegben az IAS 11 alá tartozó beruházási szerződésekből eredő követeléseket és az IAS 18 alá tartozó vevőknek adott, nem számlázott engedményeket is tartalmazott), ami az IFRS 15 alapján korábban elszámolásra kerülő áruértékesítési bevétel, és

▪ A halasztott ügyfélszerzési költségek (5 milliárd forint), melyek az IFRS 15 alapján halasztott értékesítési költségként kerülnek elszámolásra.

▪ Ami az új standard eredménykimutatásra gyakorolt hatását illeti, a Magyar Telekomnál az összbevételenbelül a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel aránya csökkent, ésaz áruértékesítésből származó bevétel nőtt. Ahogy korábban említettük, az IFRS 15 miatt a bevételek korábban, a költségek később kerülnek elszámolásra azon szerződésekhez kapcsolódóan, amelyek 2018. január 1-ig nem kerültek teljesítésre. Azonban mivel a standard változásából fakadó hatás közvetlenül a saját tőkében került elszámolásra, azegyetlen hatás a 2018-as

eredménykimutatásban a bevételek és költségek időben

eltérő elszámolásából fakadt. Változatlan üzleti modellt feltételezve mindez azt jelenti a tömeges piacon, melyet nagyszámú, eltérő időpontokban teljesülő vevői szerződések jellemeznek, hogy a meglévő szerződések esetén az alacsonyabb szolgáltatásból származó bevételt és az aktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt magasabb értékesítési költségeket kompenzálja az új szerződések esetében realizált magasabb áruértékesítésből származó bevétel és az aktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt alacsonyabb értékesítési költségek összege.

▪ Összehasonlítva a korábbi számviteli módszerrel csak abban az esetben merülhet fel azeredményre gyakorolt jelentős hatás, hogyha az üzleti tevékenység változik, pl. a mennyiség vagyaz árak tekintetében, vagy ha az üzleti modell vagy a termékkínálat változik.

▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés éskészülék) előre leszállított „támogatott” termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a Szerződéses eszközök - ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések – mérlegben történő megjelenítéséhez.

▪ A standard első alkalmazásakor mind a mérlegfőösszeget, mind a saját tőkét megemelték a Szerződéses eszközök és az ügyfélszerzési költségek.

▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül.

▪ A Szerződéses kötelezettségek (melyeket halasztott bevételként már a múltban is kötelezettségként ismertünk el, és az IFRS 15 alkalmazásával átsoroltunk) ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra.

▪ Xxxxx megítélésében, hogy a Magyar Telekom saját nevében (megbízó=bruttó bevétel) vagy más nevében (ügynök=nettó bevétel) értékesít, nem történt jelentős változás.

▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek való átadása ésaz említett áru vagy szolgáltatás vevőáltali kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év lesz.

A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént az egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

2.1.2 Standardok, módosítások, értelmezések, amelyek még nem hatályosak 2018. december 31-én, és amelyeket a Társaság hatálybalépésük előtt nem alkalmaz

Bizonyos új számviteli standardok, értelmezések és ezek módosításai isközzétételre kerültek. Ezek alkalmazása a 2018. december 31- vel végződő beszámolási időszakokra nem kötelező, ésa Társaság nem alkalmazta ezeketkorábban. Az új standardok és értelmezések Magyar Telekom által értékelt hatását az alábbiakban mutatjuk be.

A standard

címe

A változás leírása

A Társaság pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás

Az alkalmazás

időpontja és az EU befogadás

IFRS 16

Lízingek

Az IFRS 16 a

lízingbevevőknek az

alábbiakat írja elő:

▪ a lízingelt eszköz eszközhasználati jogát megtestesítő követeléseket és a lízingkötelezettségek et a mérlegben a fel nem mondható lízing kifizetések bekerüléskori jelenértékén kell megjeleníteni (beleértve az inflációhoz kötött kifizetéseket is), és meg kell fizetni a lízingdíjakat az opcionális időszakokban, ha észszerűen biztos abban, hogy lehívja a lízing meghosszabbítására vonatkozó opciót

▪ el kell számolni a lízing futamideje alatt

a lízingelt eszközhasználati jogok értékcsökkenését, valamint a lízingkötelezettségek kamatát, továbbá

▪ a kifizetett összeget szét kell választani tőke összegre (a pénzügyi tevékenységek közt megjelenítve) illetve kamatra (az üzleti tevékenységek közt megjelenítve) a cash- flow kimutatásban.

A Magyar Telekoma módosított visszamenőleges módszert alkalmazza. A Társaság jellemzően mobil tornyokat, tetőket, iroda épületeket, kiskereskedelmi üzleteket, hálózati eszközöket, oszlopok vagy tornyok bizonyos részét, illetve autókat lízingel, melyeket érint az új standard. Az IFRS 16 jelentős hatással lesz a Társaság pénzügyi jelentéseire, és bevezeti azegyedi lízing számviteli modell fogalmát az eszközhasználati jogok és lízingkötelezettségek mérlegbe történő felvételével. Azáttérés hatása azeszközhasználati jogok és lízingkötelezettségek sorokra 90,3 és 112,6 milliárd forint közé tehető (ide nem értve a 2018. december 31-i áttérést megelőzően az IAS 17 szerint elismert pénzügyi lízingeket). Az IFRS 16 bevezetésével a 2018-as operatív lízingköltségeket értékcsökkenésként és kamatköltségként mutatjuk be 2019. január 1-jétől. Az áttérés eredménykimutatás hatása 2019-bena 2018 év vége előtt megkötött szerződések esetében 16,2 és 19,8 milliárd forint közé várható, ami tartalmazza azértékcsökkenést és kamatköltségeket, ide nem értve a korábban IAS 17 szerint elismert pénzügyi lízingeket. A Társaság lízingjeit a 17-es megjegyzésben mutatjuk be (a lízing elkötelezettségekkel együtt). Lízingbeadói oldalról a Társaság főként az átdolgozott lízing definíciót elemzi, ideértve a fő és allízing konstrukciókat. Ettől eltekintve a Magyar Telekomjelenleg nem várja, hogy az új szabályozás jelentős hatással lesz a Társaság pénzügyi jelentéseire, mivel az IFRS 16 bevezetésével a lízingbeadás elszámolása nem változik számottevően.

Az IFRS 16-os átállással kapcsolatban a Társaság azalábbiakról döntött:

▪ nem alkalmazza az IFRS 16.C3-ban leírt gyakorlati megoldást. Ennek eredményeképp a szerződések felülvizsgálatra kerültek abból a szempontból, hogy lízingek-e, vagytartalmaznak-e lízinget a standard első alkalmazásakor, vagyis 2019. január 1-jén.

▪ nem alkalmazza a kis értékű kivételt,

▪ a meglehetősen hasonló jellemzőkkel (például hasonló fennmaradó lízingfutamidővel, hasonló kategóriájú mögöttes eszközzel, hasonló gazdasági környezettel) rendelkező lízingek portfóliójára egyetlen diszkontrátát alkalmaz, mint lízingbevevő,

▪ nem alkalmazza a rövid lejáratú lízingekre vonatkozó gyakorlati megoldást, kivéve néhány kisebb és jelentéktelen lízingszerződést, amelyek futamideje nem haladja meg az 1 hónapot,

▪ visszatekintést alkalmaz, például a lízingfutamidő meghatározásakor, ha a szerződés lízinghosszabbítási vagy

-megszüntetési opciót tartalmaz.

Az IFRS 16-ot 2019.

január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni, és korábban történő alkalmazása is megengedett abban az esetben, ha a gazdálkodó egység alkalmazza az IFRS 15 -

Ügyfélszerződésekb ől származó bevételek standardot is az IFRS 16 korai bevezetésekor vagy azt megelőzően.

Az Európai Unió befogadta az új standardot.

Nincs további standard vagy módosítás, mely még nem hatályos, és melynek várhatóan jelentős hatása lesz a Társaságra és előrelátható jövőbeli gazdasági eseményeire a tárgy-, vagykésőbbi időszakokban.

2.2 Funkcionális és jelentési pénznem

A Társaság pénzügyi kimutatásaiban szereplő adatai a Társaság elsődleges működési környezetének pénznemében, forintban

(funkcionális pénznem) kerülnek bemutatásra.

Az egyedi pénzügyi kimutatások egyéb jelölés hiányában millió Ft-ban készülnek és kerülnek bemutatásra, mivel a forint a Társaság jelentési pénzneme.

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Azilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök éskötelezettségek évvégén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül megjelenítésre.

3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A Társaság a becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok ésegyéb tényezők, ígya mindenkori körülmények között ésszerűnek gondoltjövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeli. A Társaság a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők:

3.1 Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyessége évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgálatra kerül. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartja a vezetés kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Társaság beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközeink között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet a Társaság pénzügyi helyzetének éstevékenységének eredménye szempontjából. A 2018 során elvégzett hasznosélettartam-módosításokat a 9. és 10. megjegyzés tartalmazza.

A Társaság folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be, mint pl. a mobilkommunikáció terén a 3G- és 4G-alapú szélessávú szolgáltatások vagyaz üvegszálas technológia lakossági ügyfeleknél történő alkalmazása. Hasonló új szolgáltatások bevezetésekor a Társaság megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát. Mindazonáltal az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem azonnali azátállás az új technológiára. Következésképpen a már meglévő platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.

3.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata

A goodwillre nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. A Magyar Telekom Csoport („Csoport”) szintjén a Társaság az MT-Magyarország szegmensben kimutatott eszközök, kötelezettségek jelentős részét teszi ki, emellett az MT-Magyarország szegmens által termelt eredmény jelentős hányadához járult hozzá. A Csoport szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt. vezető operatív döntéshozói, az Ügyvezető Bizottság (MC) tagjai is rendszeresen megkapják. A Társaságban kimutatott goodwill az MT-Magyarországszegmens vizsgálatakor, mint ezen szegmens meghatározó része került tesztelésre.

Mivel a Társaság egésze az MT-Magyarország szegmens le nem választható része, emiatt a továbbiakban a Magyar Telekom Csoport MT-Magyarország szegmensére vonatkozó értékvesztés teszt került bemutatásra. A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapjánkiszámított értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A

Társaság az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak. A MT-Magyarország szegmens 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzéseket alkalmaz, mivel befektetéseink megtérülési ideje a távközlési szektorban gyakran meghaladja az 5 évet.

A működési szegmensek megtérülő értékét a működési szegmensek értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágbantevékenykedők átlagosbétája, 10 éveszéró-kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban vana hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van azadott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyosközponti funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá.

Az MT-Magyarország szegmens értékesítési költségekkel csökkentett valósértéke messze meghaladja annak könyv szerinti értékét, és az MT-Magyarországszegmens nem leválasztható, de meghatározó részét képezi a Magyar Telekom Nyrt. Sem 2018-ban, sem 2017- ben nem volt szükség goodwill értékvesztés elszámolására. A szegmensekhez rendelt goodwill könyv szerinti értékének részletezése a

10.4 megjegyzésben található.

Az alábbi táblázatokban foglaltuk össze a Csoport működési szegmensének a valósérték-kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC) és folyamatos növekedési rátákat (PGR), melyeket a 2018 és 2017 során végrehajtott értékvesztés- vizsgálatnál alkalmaztunk. A táblázat azt azérzékenységi vizsgálatot is tartalmazza, amely megmutatja, hogy 2018. vagy 2017. december 31-én mennyi értékvesztést számoltunk volna el a működési szegmenshez allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom a kalkulációban használt érzékeny paramétereket módosítaná.

2018-ban a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 4 százalékpontos növekedése a kalkulációban használthoz képest milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 9 százalékpontos csökkenése a kalkulációban használthoz képest milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20 vagy 40%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2017-ben a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 4 százalékpontos növekedése a kalkulációban használthoz képest milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 8 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Azérzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20 vagy 40%- kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

	2017.	2018.
MT-Magyarország
WACC
A kalkulációban alkalmazott érték ..............	6,39%	7,85%
Ha ennyire módosítanánk...........................	10,39%	11,85%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft)..............	-	69 029
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték ..............	1,00%	1,0%
Ha ennyire módosítanánk...........................	-7,00%	-8,0%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft)..............	-	17 211
Cash-flow
Ha ennyire módosítanánk...........................	-20%	-20%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft)..............	-
Ha ennyire módosítanánk...........................	-40%	-40%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft)..............	-	63 911

A Magyar Telekomvezetősége nem tartotta szükségesnek használatiérték-kalkuláció elkészítését, mivel ez az értékesítési költségekkel csökkentett valósérték-kalkulációnál alacsonyabb értéket hozott volna eredményként. A használati érték módszer jövőbeli beruházások nélküli modellt feltételez, ami azt jelenti, hogy a számításoknál sem további beruházás, sem ehhez kapcsolódó, a jövőben elszámolandó árbevétel vagy nyereség nem vehető figyelembe. A telekommunikációs szektorban az árbevételek hosszú távú biztosítása nagymértékben függ a jövőbeli beruházásoktól. A Magyar Telekomnál a beruházásnak átlagosan csak körülbelül 20%-a kapcsolódik karbantartáshoz; a maradék új beruházás, amely új csatlakozást biztosít a hálózatra. Egyértelmű, hogy e nélkül a bevételek jelentős hanyatlásnak indulnának hosszú távon. Következésképp a használatiérték-kalkulációt nem készítettük el.

3.3 Követelések becsült értékvesztése

A kétes követelések értékvesztését a vevők fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteségmértéke alapján határozzuk meg. Értékvesztés elszámolására nem csak a jelentési időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban kerülhet sor, hanem a jelentési időszak végéig még nem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében azértékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében portfólió megközelítés alapján becsüljük meg azértékvesztés mértékét: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások alapján. A fenti tényezőket évente felülvizsgáljuk, és szüksé g esetén módosítjuk a számításokat. Ezen felül figyelembe vesszük a szolgáltatás jellegét (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-, internet-, kábeltévé stb.) és a piaci környezetet. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a ténylegeskövetelésleírás a vártnál nagyobb mértékű lehet, ésaz addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja. A Társaság az IFRS 9-et 2018-tól alkalmazza.

További részletek a 4. és az 5.1.2. megjegyzésekben.

3.4 Vevői szerződések

2018-tól, az IFRS 15 alkalmazásával a Társaság alkalmazza azegyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójárat vonatkozó iránymutatást. A portfólióképzésnél figyelembe vett jellemzők főként a vevő üzleti szegmense, a szerződés üzleti modellje és az, hogy a szerződés hűségidős vagyanélküli.

Szerződéses eszközökként kerülnek elszámolásra a ki nem számlázott összegek, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Ez egy ideiglenes különbség, így a hűségidő végére egyezik azelszámoltés a kiszámlázott bevétel. A szerződéses eszközök összege a releváns szerződések csoportjának becsült felmondási aránya figyelembe vételével kerül meghatározásra. A szerződéses eszközök követeléssé való átsorolásának időkerete a szerződések releváns csoportjának minimális hűségideje.

Továbbá a Társaság eszközt jelenít meg azon költségek esetében, melyek vevői szerződéskötésekkel kapcsolatosan merültek fel ésa szerződés megkötése nélkül nem merülnének fel (szerződéses költségek). Ezek aktiválása attól függ, hogy várhatóan a költségek megtérülnek-e a szerződésből származó jövőbeni bevételeken keresztül.

A vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek jellemzően értékesítési jutalékokat tartalmaznak mind direkt, mind indirekt elosztási csatornán. A szerződéskötés járulékosköltségeinek aktiválása nem csupán új ügyféllel történő szerződéskötésre, hanem szerződésmegújításokra is kiterjed. Az ügyfélszerzés és megtartás szerződéses költségeinek számviteli kezelése megegyezik.

A vevői szerződés megkötésének költségeit portfólió megközelítés alapján amortizáljuk azon időtartam alatt, amikor a kapcsolódó áruk és szolgáltatások a vevőnek átadásra kerülnek, ami

▪ hűségidő nélküli szerződések esetében (pl. feltöltőkártyás szolgáltatás) az adott szegmens múltbeli ügyfélmegtartási adatai és

tapasztalatai alapján történik,

▪ hűségszerződések esetében pedig a kötelezettségvállalási időszakot tekintjük amortizációs időszaknak.

A Társaság úgy döntött, hogy nem alkalmazza azt a gyakorlati megoldást, hogy a szerződéskötés járulékos költségeit, melyek legfeljebb egy év alatt amortizálódnak, azonnal költségként számolja el.

A 2018. december 31-i szerződéses eszközök, szerződéses kötelezettségek és szerződéses költségek összegét lásd a 18.4 megjegyzésben.

IAS 18 és IAS 11 alapján, 2017-ig az ügyfelek megszerzésének és megtartásának költségei elsősorban a készülékértékesítés veszteségét és az új ügyfeleket szerző, illetve a meglévő előfizetők megtartásához hozzájáruló alvállalkozóknak fizetett jutalékokat

tartalmazzák. A Társaság ügynökei az ügynöki jutalék egy részét a Társaság termékeinek reklámozására fordították. A Társaság marketingköltségeinek egy részét tekinthetnénk ügyfélszerzési és -megtartási költségnek is. Az ügyfelektől aktiválási és belépési díjként beszedett összeg elhanyagolható a költségekhez képest. Ezek az bevételek, költségek ésveszteségek akkor kerültek elszámolásra, amikor az új ügyfél csatlakozott a Társaság vezetékes vagy mobilhálózatára. Az ilyen típusú költségeket (veszteségeket) azonnal megjelenítettük felmerülésük időpontjában (nem kerültek sem aktiválásra, sem halasztásra), mivel nem lehetett pontosan elkülöníteni a merketingköltségektől.

3.5 Mobil licencek éves díjai

A Magyar Telekom fő tevékenysége a magyarországi vezetékes és mobil szolgáltatásokat foglalja magába. Ezek a szolgáltatások Magyarország törvényei vagy más jogszabályai hatálya alá tartoznak. Ezek a szolgáltatások általában egy licenc vagy koncesszió megszerzéséhez vannak kötve, mely rendszerint egy egyszeri díjjal, valamint évesdíjfizetésekkel jár együtt. Az, hogy az éves díjakat a vezetés megbízhatóan becsülhetőnek tekinti vagy sem, megítélés kérdése. Ha a vezetés úgy tekinti, hogy ezek az évesdíjak megbízhatóan becsülhetőek, akkor azok diszkontált értéke a licenc értékébenkerül aktiválásra, egyéb esetekben arra az időszakra kerülnek el számolásra költségként, amelyre vonatkoznak.

Mivel a 2014-ben és 2013-ban Magyarországon megkötött új licenc szerződés (ld. 34.1 megjegyzés) feltételei alapjaiban különböznek a régiektől, 2014-ben az új frekvenciák eredeti bekerülési értékén (59 milliárd forint) és 2013-ban a régiek megújításának bekerülési értékén (38 milliárd forint) túl a jövőbeli éves licencdíjak diszkontált jelenértékét is aktiváltuk (2014 -ben 39 milliárd forint, 2013-ban 17 milliárd forint).

2013-ban a Magyar Telekom és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés 2022. áprilisig történő meghosszabbítását. A megegyezés jogszabályi formában alapot biztosít ezek, valamint a 2100 MHz-es sáv éves díjainak csökkentésére. Az éves díjak csökkentése a magyar mobilszolgáltatók érdekképviseleti erőfeszítéseinek eredménye, mivel a korábbi díjak jelentősen meghaladták az európai átlagot. Nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy ezeket a Hatósági Szerződésen alapuló díjakat lejárat előtt módosítsák, mivel a felek a szerződés minden feltételében - ideértve a sávok 2022-ig csökkentett díjait –megállapodtak. Xxxx még nem volt precedens, hogy a szerződés lejárata előtt változtak volna az éves díjak. Míg a jelenlegi módosítás előtt a mobilszolgáltatók jelentős erőfeszítéseket tettek a díjak csökkentéséért, addig az újonnan megkötött szerződés alacsonyabb díjai kedvezőbbek az MT számára a hatósági törvényben előírt díjnál. Ugyanezen megfontolás alapján a mobilszolgáltatók a Hatósági Szerződés hatályán kívül eső sávok díjainak csökkentését kezdeményezték. A vonatkozó NMHH határozat értelmében a 2100 MHz-es 2019-ig használható sáv díja 50%-kal csökkentésre került. Ez annyira jelentős csökkentés, hogy a díjak felülvizsgálata a szerződések 2019-es lejáratáig nagyon valószínűtlenné vált. A mobilszolgáltatók elérték céljukat, mivel az éves díjfizetési kötelezettség jelentősen csökkent, és így jelenleg az EU-s trendekhez igazodik.

A 2014 októberében az NMHH-val kötött az új 800 MHz-es, 900 MHz-es és 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés díjai a 2013-ban elért éves díjakkal összhangban vannak, azaz ezeket megbízhatóan becsülhetőnek tekintettük, így diszkontált jelenértéküket a licenc bekerülési értékében aktiváltuk.

A 2018 augusztusában az NMHH-val a 26 GHz-es sáv 2024 májusáig történő meghosszabbításáról kötött Hatósági Szerződés díjai a 2013- ban elért éves díjakkal összhangban vannak, azaz ezeket megbízhatóan becsülhetőnek tekintettük, így diszkontált jelenértéküket a licenc bekerülési értékében aktiváltuk.

A 2018 decemberében az NMHH-val a 2100 MHz-es sáv 2027 júniusáig történő meghosszabbításáról kötött Hatósági Szerződés díjai a 2013- ban elért éves díjakkal összhangban vannak, azaz ezeket megbízhatóan becsülhetőnek tekintettük, így diszkontált jelenértéküket a licenc bekerülési értékében aktiváltuk.

Mivel a Társaság többi frekvencia licencdíjai esetében az éves díjakat azok megszerzése időpontjában a vezetés nem tartotta megbízhatóan becsülhetőnek, azok nem kerültek aktiválásra.

4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik.

A Társaság pénzügyi eszközei magukban foglalják a pénzeszközöket és pénzeszköz egyenértékeseket, másik fél tőkeinstrumentumait, valamint szerződésen alapuló jogot pénzeszköz (vevőkövetelések) vagy egyéb eszköz átvételére egy másik gazdálkodótól, továbbá egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagykötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök), vagy olyan szerződést, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átvételére; vagy olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű

pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodóegység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

A Társaság pénzügyi kötelezettségei jellemzően szerződéses megállapodáson alapuló, készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fé l részére történő átadása miatti kötelmek, valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagykötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje, továbbá olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, ésamely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodóegység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átadására; vagyolyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cse réje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodóegység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

A pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják különösen a bankokkal, kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket, pénzügyi lízing- és szállítói kötelezettségeket, a származékos pénzügyi kötelezettségeket ésaz egyéb pénzügyi kötelezettségeket.

4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák

4.1.1 Pénzügyi eszközök – 2018-tól aktuális számviteli politikák

2018. január 1-jétől a Társaság, az IFRS 9 alkalmazásával a pénzügyi eszközeit

▪ a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash flow-jellemzői alapján a következõ kategóriákba sorolja:

▪ amortizált bekerülési értéken értékelt, ha

▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash flow- k beszedése érdekében történő tartása; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow -kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI);

▪ egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, ha

▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései;

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt, ha a pénzügyi eszköz nem sorolható azelőző két kategóriába. A fenti besorolásnál

▪ a tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke,

▪ a kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvetőhitelezési kockázatoknak és költségeknek azellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza.

A pénzügyi eszközök megjelenítése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Társaságelkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén jelenítünk meg. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósértéken kerülnek megjelenítésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre valójogosultságunk lejárt vagy átruházásra került. A pénzügyi eszközökakkor kerülnek átadásra, ha a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jogokátadásra kerülnek, vagyha a pénzügyi eszköz cash flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogok megmaradtak, de szerződéses kötelemáll fenn a cash flow-k egy vagy több kedvezményezett számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely megfelel az IFRS 9 meghatározott feltételeinek A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összege az

eredményben kerül elszámolásra, és az (a) a kapott ellenérték ésaz egyéb átfogó jövedelemben megjelenített felhalmozott eredmény összege és (b) a kivezetett könyv szerinti érték különbségeként kerül meghatározásra.

4.1.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Társaság által kezelésére alkalmazott üzleti modell és a pénzügyi eszközök szerződésből eredő cash flow-jellemzői alapján a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeli.

Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre értékvesztés elszámolása szükséges. Az értékvesztés azeredménykimutatásban kerül elszámolásra, és a megfelelő pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét csökkenti; egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén az értékvesztés az egyéb átfogó jövedelembe kerül és nem csökkenti az egyéb átfogójövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét.

Értékvesztés elszámolása szükségessé válhat az IAS 17 és az IFRS 16 hatálya alá tartozó lízingkövetelésekre, az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerződéses eszközökre, pénzügyi garancia szerződésekre, és nem piaci kamattal kamatozó hitelekhez kapcsolódó elkötelezettségekre is.

2018. január 1-jétől, az IFRS 9 szabványra való áttéréssel értékvesztés elszámolására nem csak a jelentési időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban kerülhet sor, hanem a jelentési időszak végéig mégnem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik.

A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést azélettartam alatt várható hitelezési veszteség vagy a 12 havi élettartamalatt várható hitelezési veszteség összegéig kell- e elszámolni a fenti feltételek alapján. Ha azegyedi pénzügyi eszköz szintjén nem lehet értékelni, hogy a hitelkockázata nőtt-e jelentősen, akkor csoportosan kell értékelni.

Az értékvesztés értékeléséhez éselszámolásához azegyszerűsített ésaz általános megközelítések alkalmazandók.

▪ Egyszerűsített megközelítés

Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére azélettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor. Így a fizetésképtelenség kivételével, sem a hitelkockázat jelentős növekedésének indikátorai, sem a nemteljesítési esetek nem befolyásolják az egyszerűsített megközelítést.

Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök ésa jelentős hitelkomponenst nem tartalmazó lízingkövetelések esetében alkalmazzuk. Az Társaság úgy döntött, hogy a jelentős hitelkomponenst tartalmazó követelésekre is alkalmazza azegyszerűsített megközelítést.

▪ Általános megközelítés

A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három “kosárba” kerülnek besorolásra. A három kosárba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A rel atív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg.

A várható hitelezési veszteség modell alapján azértékvesztésa három “kosár” esetében másképp kerül meghatározásra. Azegyes kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés a 12 hónap alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. A kettes és hármas kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztésaz élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapjánkerül meghatározásra. Amennyiben egy befektetett eszköz a hármas kosárba kerül át, az effektív kamatláb módszert alkalmazzuk az értékvesztés utáni nettó érték meghatározására.

Az általános megközelítést a bankszámlák, a faktoring követelések, egyéb pénzügyi követelések és dolgozói kölcsönök esetében

alkalmazzuk.

4.1.1.2 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

A következő tételek kerülnek ide besorolásra:

▪ pénzeszközök és bankbetétek;

▪ 3 hónapon túli bankbetétek;

▪ vevők;

▪ egyéb pénzügyi követelések.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök valósértéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával (csak a hosszú lejáratúkövetelések esetén releváns).

Pénzeszközök ésbankbetétek

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel.

Vevők és egyéb pénzügyi követelések

Amennyiben az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott vevőkövetelések hitelkockázata jelentősen nőtt, annak összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash flow-knak a követelés eredeti effektív kamatlábával (azaza kezdeti megjelenítéskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A vevők esetében ez azt jelenti, hogy meg kell becsülni azt az összeget, amennyi a várható jövőbeni térülés az adott követelésből, és ezt összehasonlítani a könyv szerinti értékkel, a különbözetet pedig elszámolni értékvesztésként. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával kell csökkenteni. A veszteség összegét Követelések értékvesztéseként kell elszámolni.

Amennyiben a hitelkockázat nem nőtt jelentősen valamely egyedileg értékeltvevőkövetelés esetében, azadott követelést be kell illeszteni egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba ésa csoportokat tesztelni értékvesztés szempontjából . Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált azon követeléseket, amelyekre értékvesztést számolunk el, vagy amelyekre a korábban elszámolt értékvesztés megmarad, nem kell bevonni a csoportos értékvesztési vizsgálatba.

A vevőkövetelésekértékvesztésének három kategóriáját különböztethetjük meg:

▪ lejárt követelések

▪ le nem járt követelések („nulladik napi értékvesztés”)

▪ nem számlázott bevételek.

A csoportos értékelés esetén a hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük azt, ha a csoportban vannak lejárt fizetési határidejű követelések. A lejárt követeléseket korosítjuk ésa múltbeli adatok alapján számolt nemtérülési rátákkal megszorozva a nyitott követelésállományt kalkuláljuk az értékvesztés összegét.

A nem térüléseket a múltbeli tapasztalatok alapján határozzuk meg, azonban azokat korrigálni kell az aktuális információkkal, amelyek a korábbi időszakot nem érintették, de a következő időszakot befolyásolják, illetve azokkal, amelyek a korábbi időszakot érintették, de már nem állnak fenn. Az értékvesztéskalkuláció során előretekintő információk is figyelembevételre kerülnek. Ilyen információ lehet például a belső változások a számlázási és felszólítási folyamatokban, valamint külső szélsőséges változások pl. a munkanélküliségi rátában, a hitelválság stb.

Amennyiben egy vevőkövetelést behajthatatlannak minősítünk, annak összege leírásra kerül. A korábban leírt összeg megtérülése a tárgyévi eredménykimutatás Közvetlen költségek sorábankerül elszámolásra.

4.1.1.3 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVOCI) pénzügyi eszközök

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósértéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési kategóriában a következő tételek

szerepelnek:

▪ jegyzett és nem jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk teljeskörűen és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba, nem értékesítésre tartott céllal jutottunk hozzá, és ezeknél nem alkalmaztuk az OCI opciót;

▪ adósság instrumentumok, melyek a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow -k

beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósértéken értékelt pénzügyi eszközöket kezdeti megjelenítéskor és a bekerülést követően is valós értékenértékeljük. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósértéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változása tőkeinstrumentumok és adósságinstrumentumok esetén a saját tőkében az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékábankerül elszámolásra.

Amikor egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósértéken értékelt pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a saját tõkében korábbanelismert halmozott valós érték módosítás az eredményben kerül elszámolásra, kivéve a tőkeinstrumentumok esetében, ahol közvetlenül a tőkébe kerül visszafordításra.

A Társaság minden egyes mérleg fordulónapon felméri, hogy jelentősen nőtt-e valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata. A hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük olyan egyvagy több esemény eredményét, amelyek az eszköz kezdeti megjelenítése után történtek („veszteséget okozó esemény”), ésezenveszteséget okozó eseménynek (vagy eseményeknek) hatása van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cash flow-ira, és annak értéke megbízhatóan becsülhető.

Amennyiben az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen jellegû bizonyosság, a halmozott veszteséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott idõpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – a saját tõkébõl ki kell vezetni és azeredménykimutatásban kell elszámolni. A tõkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül.

4.1.1.4 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi eszközök

Azon adósságinstrumentumokat, melyek nem elégítik ki azokat a feltételeket, hogy kezdetben amortizáltbekerülési értékenvagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valósértéken kerüljenek besorolásra, az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni.

Az „eredménnyel szemben valós értékenértékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következőpénzügyi eszközöket foglalja magában:

▪ Hitelinstrumentumok, amelyek a kezdeti megjelenítéskor megjelölésre kerültek nyereséggel vagyveszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valósérték opció alapján.

▪ Tőkeinstrumentumok, amelyeket alapvetően azonnali vagy közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztek meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek és tőkeinstrumentumok, amelyek nem minősülnek „kereskedési céllal tartottnak”, és az OCI opció sem került alkalmazásra.

▪ A származékos pénzügyi eszközöket.

▪ Hitelinstrumentumok, amelyek nem teljesítik az amortizált bekerülési érték és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriáinak feltételeit.

Az eredménnyel szemben valós értékenértékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értékentartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valósértékének változásából adódó nyereségvagy veszteség azok felmerülésének évében azeredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Dolgozói kölcsönök

A dolgozói kölcsönök általában nem felelnek meg az SPPI követelménynek, így az eredménnyel szemben valós értékenértékelt pénzügyi eszközök kategóriába kerültek besorolásra.

4.1.2 Pénzügyi eszközök – 2017-re vonatkozó számviteli politikák

2017-ben és az IFRS 9 alkalmazása előtt a Társaság a pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolta:

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVTPL)

▪ kölcsönök éskövetelések

▪ értékesíthető pénzügyi eszközök

A csoportosítás attól függ, hogy milyen célból szereztük be a pénzügyi eszközt. A menedzsment a vétel időpontjában azeszköz karakterisztikája alapján meghatározza a pénzügyi eszközök besorolását.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre valójogosultságunk lejárt vagy átruházásra került, és a Társaság egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat éselőnyöket is. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összege az eredményben kerül elszámolásra, ésaz (a) a kapott ellenérték és az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített felhalmozott eredmény összege és (b) a kivezetett könyv szerinti érték különbségeként kerül meghatározásra.

4.1.2.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Társaság minden mérlegfordulónapon megvizsgálja, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszközre értékvesztést kell elszámolni. Akkor áll fenn objektív bizonyíték értékvesztés elszámolására, ha veszteséggel járó gazdasági események merültek föl az eszköz elismerése óta, és ezek kihatnak a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportja becsült jövőbeni cash-flow-jára, valamint ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan mérhető.

A pénzügyi eszközökön keletkező értékvesztés összegét az éves eredményben számoljuk el, így egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét annak kivezetéséig.

(a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök

A Társaság először felméri, hogy azegyedileg jelentős pénzügyi eszközökre vonatkozóanegyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára egyedileg vagy összevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre. Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Társaság bevonja csoportos értékvesztési vizsgálatba. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül elszámolásra, nem kerülnek bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba. A csoportos értékvesztési vizsgálat a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező eszközök csoportokba való szervezésével történik.

Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás, illetve éven túli lejárt követeléssel bíróvállalkozással szembeni összes követelés esetén. Szintén egyedi értékelésre kerül sajátos körülmények fennállása esetén olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek. A Társaság nem számol el értékvesztést azolyan kölcsönök és követelések könyv szerinti értékére, amely egyébként lejárna, de a feltételeit újratárgyalták, ha az újratárgyalt cash-flow-k behajthatósága biztosított.

A csoportos értékvesztés vizsgálatánál, a Társaság a megtérülések időbeliségére és a felmerült veszteségösszegére vonatkozó múltbeli információkat használ, és azokat módosítja, ha azaktuálisgazdasági és hitelfeltételek olyanok, hogy a tényleges veszteségek valószínűleg magasabbak vagy alacsonyabbak, mint ahogyan az a múltbeli trendek alapján várható lenne. A Társaság általánosan használt politikája a vevőkövetelések csoportos értékvesztési vizsgálatra vonatkozóan a viszonylag hasonló jellegű ügyfelek nagy száma miatt a követelések koranalitikáján alapul.

Az értékvesztés összege az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeni cash-flowk (amely nem tartalmazza a fel nem merült jövőbeni hitelezési veszteségeket) jelenértéke különbségeként kerül kiszámításra az eszköz eredeti effektív kamatlábával. A pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük, ésazt az éves eredményben számoljuk el.

A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek, és az eredetileg 3 hónapon túli lejáratúbankbetétek esetében az értékvesztés és annak visszaírása azeredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére kerül elszámolásra. A vevő- ésegyéb követelések

értékvesztése és annak visszaírása a Közvetlen költségek között azéveseredményben (Követelések értékvesztése) kerül elszámolásra. A dolgozói kölcsönök értékvesztése ésannak visszaírása az eredményben (Személyi jellegűráfordítások) kerül elszámolásra.

Ha a későbbiekben az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), akkor az előzőleg megjelenített értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az eredménnyel szemben az értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként azeszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteség összege az eredményben a Közvetlen költségek (Követelések értékvesztése) csökkenéseként kerül elszámolásra.

Ha a Társaságbecslése szerint egy követelés esetén nincs reális esély a megtérülésre (azaz a követelés behajthatatlan), akkor a releváns összeg leírásra kerül. A leírt összeg ésa korábban leírt összeg megtérülése azeredményre vonatkozó kimutatás ugyanazon sorában kerül elszámolásra, mint azértékvesztés.

(b) Értékesíthető pénzügyi eszközök esetén

Az értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztés miatti vesztesége úgy kerül megjelenítésre, hogy az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékában felhalmozott veszteség átvezetésre kerül az Adózotteredménybe (Egyéb pénzügyi ráfordítások – nettó). Az átsorolt összega tőke-visszafizetésekkel és amortizációval csökkentett bekerülési érték és az aktuális valósérték közötti különbségnek a korábban az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett értéke. Ha egy értékesíthető adósságot megtestesítő értékpapír valós értéke növekszik, és a növekedés objektíven egy olyan eseményhez kapcsolható, amely az értékvesztés miatti veszteség megjelenítését követően történt, akkor értékvesztés az Adózott eredményen keresztül kerül visszafordításra (Egyéb pénzügyi ráfordítások – nettó).

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt tőkeinstrumentumokban lévő befektetésekre az éves eredményben megjelenített értékvesztés miatti veszteség nem fordítható vissza az éves eredményen keresztül.

4.1.2.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Az „eredménnyel szemben valós értékenértékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következőpénzügyi eszközöket foglalja magában:

▪ Pénzügyi eszközök, amelyeket alapvetően azonnali vagy a közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztünk meg, és így

„kereskedési céllal tartottnak” minősülnek.

▪ Származékos pénzügyi eszközök, melyek nincsenek effektív hedge értékelésbe bevonva, a „kereskedési céllal tartott” kategóriába tartoznak.

Az ebbe a kategóriába tartozó eszközök alapvetően a forgóeszközök között (Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) vannak nyilvántartva. Azok a derivatívák, melyek hosszú lejáratúpénzügyi instrumentumok cash-flow kockázatát fedezik, a befektetett eszközök (Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök) között vannak nyilvántartva.

A kategóriák között nem történt átsorolás, ésa Társaság nem is tervez ilyet.

A derivatívák valós értéken, a derivatív szerződés megkötése napján kerülnek be a könyvekbe, majd valós értéküket minden mérlegfordulónapon újra meghatározzuk. A Társaság nem alkalmaz fedezeti számvitelt a pénzügyi instrumentumaira, így minden veszteség és nyereség az Adózott eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra.

4.1.2.3 Kölcsönök és követelések

A kölcsönök éskövetelések olyan fix vagy meghatározható kifizetéssel rendelkező, nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek nem jegyzettek aktív piacon. A követelések a forgóeszközök között (Követelések) vannak nyilvántartva, kivéve azok, amelyek lejárata

meghaladja a 12 hónapot a mérlegfordulónaptól számítva. Utóbbiak az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak

kimutatva.

A következő tételek kerülnek besorolásra a „Kölcsönök és követelések” értékelési kategóriába:

▪ pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek,

▪ 3 hónapon túli bankbetétek,

▪ vevők,

▪ dolgozói kölcsönök,

▪ egyéb követelések.

A kölcsönök éskövetelések kezdetbena közvetlenül hozzájuk rendelhető tranzakciós költséggel módosított valós értéken, a későbbiekben pedig azértékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre azeffektív kamatláb módszer használatával.

(a) Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

(b) 3 hónapon túli bankbetétek

A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és értékpapírok.

A vevők és egyéb követelések a Társaság által ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásaiért és értékesített termékeiért járó követeléseit, míg az egyéb követelések jellemzően előlegeket és aktív elhatárolásokat tartalmaznak.

(d) Dolgozói kölcsönök

A dolgozói kölcsönöket bekerüléskor valós értéken vesszük fel, majd a további értékelések során azeffektív kamatláb módszerével amortizált bekerülési értéken tartjuk nyilván.

A dolgozói kölcsön juttatásakor annak névértéke és valósértéke közötti különbözet az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások között kerül elszámolásra (Egyéb befektetett eszközök). Azeffektív kamatláb módszerével számított dolgozói kölcsönök után járó kamatbevétel a Kamatbevételek között kerül elszámolásra, míg az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások a kölcsön futamideje alatt kerülnek megjelenítésre a Személyi jellegű ráfordítások között.

4.1.2.4 Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé azok a nem származékos pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeket ennek minősítünk, illetve más kategóriába nem soroltunk. Azértékesíthető pénzügyi eszközök az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak nyilvántartva, hacsak a menedzsmentnek szándékában nem áll a befektetést a mérlegfordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesíteni. Ebben azesetben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök között szerepelnek.

Az „értékesíthető pénzügyi eszközök” értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek:

▪ tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk, és equity módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba;

▪ adósságinstrumentumok.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket bekerüléskor és a bekerülést követően is valós értékenértékeljük. Az értékesíthető pénzügyi eszközök között nyilvántartott értékpapírok valós értékének változása a halmozott egyéb átfogóeredményben (Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka) kerül elszámolásra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre számolt, effektív kamatláb módszerrel számított kamatot azeredményben számoljuk el (Kamatbevételek). Az értékesíthető pénzügyi eszközök után kapott osztalékot akkor számoljuk el az eredményben (Kamatbevételek), amikor a Társaság jogosulttá válik az osztalékra.

4.2 Pénzügyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

4.2.1 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja mega három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ a 5.1.2 megjegyzésben található. Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.

Megnevezés	2017.12.31.	2018.12.31.
Pénztár ...........................................................................................	81	115
Bankbetét (látra szóló) .....................................................................	867	1 200
Pénzeszközök összesen..................................................................	948	1 315

adatok százalékban
Átlagos kamatlábak	2017.12.31	2018.12.31.
Pénztár ...........................................................................................	0,00	0.00
Bankbetét (látra szóló) .....................................................................	0,06	0,00
Átlagos kamatláb ............................................................................	0,06	0,00

Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek pénznemenként	2017.12.31	2018.12.31.
EUR ................................................................................................	42	41
HUF ................................................................................................	863	1 257
USD.................................................................................................	43	17
	948	1 315

4.2.2 Vevőkövetelések és szerződéses eszközök

A vevőkövetelések és egyéb eszközök a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a mind vevőköveteléseket, mind pediga

szerződéses eszközöket és egyéb eszközöket tartalmazza (lásd 12. megjegyzés).

4.2.2.1 Vevőkövetelések és szerződéses eszközök – könyv szerinti érték

		2017.12.31.	2018.12.31.
Vevőkövetelések nem kapcsolt felektől ............................................	(a)	92 298	108 939
Vevőkövetelések leányvállalatoktól....................................................		4 894	3 360
Vevőkövetelések közös vezetésű vállalkozásoktól .............................		314	548
Vevőkövetelések más kapcsolt felektől .............................................		6 012	7 268
Vevőkövetelések összesen.................................................................	(b)	103 518	120 115
Szerződéses eszközök – rövid lejáratú (1.2 és 18.4 megjegyzések)........		-	11 755
Vevőkövetelések és szerződéses eszközök összesen.........................		103 518	131870

(a) A Vevőkövetelések nem kapcsolt felektől változása 2017-ről 2018-raaz IFRS 15 alkalmazása miatti átsorolások hatását (pl.

szerződéses eszközök részlegeselszámolása) is tartalmazza. Bővebben lásd az 1.2 és 2.1.1 megjegyzéseket.

(b) Vevőkövetelések korosítása

Az alábbi táblák a Társaság vevőköveteléseit mutatják be lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérlegfordulónapon értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.

	2017.12.31	2018.12.31
Nemlejárt...............................	90 118	101 394
Lejárt
kevesebb, mint 30 napja ........	8 860	13 885
30–60 napja..........................	1 689	2 245
61–90 napja..........................	525	639
91–180 napja........................	659	921
181–360 napja......................	509	549
több, mint 360 napja..............	1 158	482
Könyv szerinti érték ................	103 518	120 115

A lejárt vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztésportfólióalapon került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően. Bizonyos üzleti és kormányzati ügyfelek lejárt vevőköveteléseire képzendő értékvesztés meghatározása során e vevők fizetési viselkedésére vonatkozó korábbi tapasztalatok is figyelembe vételre kerültek. Mivel ezenösszegek nem jelentősek, nem kerülnek külön bemutatásra.

A Társaság a következő kulcsokkal számol el értékvesztést:

Korsáv	Értékvesztés %-a1
Nem esedékes	0%-16%
1 - 30 napja lejárt	0%-16%
31-60 napja lejárt	0%-65%
61 - 90 napja lejárt	0%-80%
91 - 180 napja lejárt	0%-90%
181 - 360 napja lejárt	0%-95%
361 - 720 napja lejárt	50%-100%
720 napnál régebbenlejárt	50%-100%
Csődeljárás alatt állóvevők esetében	100%

1 A Társaság a korsávokonbelül a korábbi évek térülési tapasztalatai alapján a különböző vevőcsoportok esetében eltérőértékve sztés kulcsokat alkalmaz. Önálló vevőcsoportként kerül kezelésre a készülékrészlet vevőkövetelés, mint az értékvesztés számítás alapja, amely vevőcsoport esetében az alkalmazott értékvesztési kulcsok általában a jelzett intervallumok felsőbb szakaszába esnek.

4.2.2.2 Vevőkövetelésekre és szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztés

Az alábbi táblázata vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2017-re és 2018-ra vonatkozóan.

		2017.	2018.
Értékvesztés az időszak elején .......................................................		19 694	18 652
Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségek) ......................		4 962	7 216
Új standardok első alkalmazása (1.2 megjegyzés)...........................		-	572
Értékvesztés felhasználása ...........................................................	(a)	-6 004	-6 598
Értékvesztés az időszak végén ....................................................		18 652	19 842

(a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

Az alábbi táblázata szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2017-reés 2018-ra vonatkozóan.

2017.

2018.

Értékvesztés az időszak elején .......................................................

Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségek) ......................

- -

- 953

Új standardok első alkalmazása (1.2 megjegyzés)...........................

- 475

Értékvesztés felhasználása ........................................................... (a) - -399

Értékvesztés az időszak végén .. - 1 029

(a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

2018-ban az Új standardok első alkalmazása sor tartalmazza az IFRS 9 első alkalmazása eredményezte értékvesztés növekedést (572 millió forint) mivel új értékvesztési ráták kerültek alkalmazásra, valamint az IFRS 15 első alkalmazása eredményezte értékvesztés növekedést (475 millió forint) mivel az újonnan elismert szerződéses eszközökre az alkalmazás napján értékvesztést kellett elszámolni (további információ az 1.2 és 2.1.1 megjegyzésekben).

További információ a Követelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről a 5.1.2 megjegyzésben.

4.2.3 Egyéb pénzügyi eszközök

Az Egyéb pénzügyi eszközök 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök a 5.1.2megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.

4.2.3.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

		2017.12.31.	2018.12.31.
Pénzügyi lízingkövetelés nem kapcsolt felekkel szemben ..................	(a)	4	4
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések .............................	(b)	180	236
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben ....	(c)	2 978	-
Követelések és kölcsönök kapcsolt felekkel szemben........................		7 302	21 385
Egyéb ..............................................................................................		709	646
		11 173	22 271

4.2.3.2 Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök

		2017.12.31.	2018.12.31.
Kölcsönök kapcsolt felekkel szemben ..............................................		2 800	650
Pénzügyi lízingkövetelés nem kapcsolt felekkel szemben ..................	(a)	64	62
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések .............................	(b)	1 186	914
Éven túli vevőkövetelés ....................................................................	(d)	15 221	16 294
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben ....	(c)	-	1 026
Szerződéses eszközök .....................................................................	(e)	-	3 143
Egyéb ..............................................................................................		504	369
		19 775	22 458

(a) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 17.2 megjegyzést.

(b) A dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések között elsősorban a dolgozóknak a Társaságáltal nyújtott lakáskölcsönei

vannak.

(c) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, valamint a

kamat- és devizacsere-ügyletek valósértékét tartalmazza (részletek a 5.1.1.1 megjegyzésben).

(d) Az éven túli vevőkövetelések nagyrészt az ügyfelek által 1-2 évesrészletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztő részleteit tartalmazza. Az éven túli vevőkövetelésekre képzett értékvesztés összege 2018. december 31-én 1 467 millió forint (2017-ben: 1 358 millió forint).

(e) A Szerződéses eszközökkel kapcsolatos további információkat lásd a 18.4 Megjegyzésben.

4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák

A pénzügyi kötelezettségek tekintetében a Társaság számviteli politikája nem változott az IFRS 9 bevezetésével és azok az alábbiakban bemutatásra kerülnek.

A pénzügyi kötelezettségeket a Társaságkétféleképpen értékeli:

▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek,

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

A Társaság nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értékenkerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból a Társaság akkor vezet ki egy pénzügyi kötelezettséget (illetve annak egy részét), amikor rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető.

4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.

(a) Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek

A hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értékenkerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredményben (Kamatköltség) számoljuk el.

(b) Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítók és egyéb kötelezettségek (beleértve azelhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken kerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek.

4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

A Társaság ebbe a kategóriába a derivatív pénzügyi instrumentumokat és az MRP-től visszavásárolt részvényekből eredő kötelezettséget sorolja.

A Társaság nem alkalmazza a fedezeti számviteli elszámolást, így az összes származékos termék azeredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába tartozik.

A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Társaság nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).

4.4 Pénzügyi kötelezettségek a pénzügyi helyzet kimutatásban

4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT AG, DTIFés a Társaság leányvállalataitól felvett forint- éseuró alapú kölcsönöket, cashpool kötelezettségeket, valamint az MRP ösztönző programmal kapcsolatos kötelezettségeket(20.1.2.5 megjegyzés) foglalják magukban. A DTIF-től felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekomkitettsége valójában forintban marad. A kölcsönöket és a rájuk kötött csereügyleteket bruttó módon számoljuk el és mutatjuk ki.

A lenti táblázat a 2017. és 2018. december 31-éna kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatja.

2017.12.31.
	Könyv szerinti érték	Kölcsönt nyújtó	Pénznem	Effektív kamatláb	Fix / változó	Lejárat	Év
	15 555	DTIF	EUR	4,08%	fix	2018. november	7
	12 982	DTAG	HUF	0,30%	változó	Cashpool	n.a.
	468	DTAG	USD	1,48%	változó	Cashpool	n.a.
	-97	DTAG	EUR	0,00%	változó	Cashpool	n.a.
	1 835	Investel	HUF	0,65%	változó	Cashpool	n.a.
	253	Egyéb
1 éven belül esedékes ...............	30 996
Xxxxxxxxxx kamat........................	5 973
Derivatívák................................	249
MRP..........................................	2 118
1 éven belül esedékes összesen	39 336
	35 000	DTAG	HUF	5,89%	fix	2019. március	5
	20 000	DTAG	HUF	4,98%	fix	2019. június	5
	50 000	DTAG	HUF	4,33%	fix	2019. október	5
	35 000	DTAG	HUF	3,83%	fix	2020. június	5
	40 626	DTIF	EUR	1,99%	fix	2021. január	6
	45 657	DTIF	EUR	1,60%	fix	2021. július	5
1 éven túl esedékes...................	226 283
Derivatívák................................	5 364
1 éven túl esedékes összesen...	231 647

2018.12.31.
	Könyv szerinti érték	Kölcsönt nyújtó	Pénznem	Effektív kamatláb	Fix / változó	Lejárat	Év
	35 000	DT AG	HUF	5,89%	fix	2019. március	5
	20 000	DT AG	HUF	4,98%	fix	2019. június	5
	50 000	DT AG	HUF	4,33%	fix	2019. október	5
	1 841	Investel Zrt.	HUF	0,71%	változó	Cashpool	4
	26	KIBU	HUF	0,71%	változó	Cashpool	4
	988	Other
1 éven belül esedékes .................	107 855
Elhatárolt kamat..........................	5 875
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	122
Derivatívák..................................	87
MRP............................................	3 842
1 éven belül esedékes összesen	117 781
	35 000	DT AG	HUF	3,83%	fix	2020. június	5
	42 013	DTIF	EUR	1,99%	fix	2021. január	6
	45 812	DTIF	EUR	1,60%	fix	2021. július	5
1 éven túl esedékes.....................	122 825
Derivatívák..................................	525
1 éven túl esedékes összesen	123 350

Az alábbi táblázata kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:

2017.12.31.			2018.12.31.
Könyv szerinti érték		Valós érték		Könyv szerinti érték	Valós érték
HUF-alapú kölcsönök
Fix kamatozású ..........................................	140 000	154 475		140 000	147 860
Változó kamatozású ...................................	15 070	15 070		2 067	2 067
	155 070	169 545		142 067	149 927
EUR-alapú kölcsönök
Fix kamatozású ..........................................	101 838	109 122		87 825	93 553
Változó kamatozású ...................................	-97	-97		788	792
	101 741	109 025		88 613	94 345
USD-alapú kölcsönök
Fix kamatozású ..........................................	-	-		-	-
Változó kamatozású ...................................	468	468		-	-
	468	468		-	-
Elhatárolt kamat ...........................................	5 973	5 973		5 875	5 875
Egyéb pénzügyi kötelezettségek....................	-	-		122	122
Derivatívák ...................................................	5 613	5 613		612	612
MRP .............................................................	2 118	2 118		3 842	3 842
	13 704	13 704		10 451	10 451
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek összesen .............	270 983	292 742		241 131	254 723

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2018-ban 3,54% volt (2017-ben 3,61%). A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valósértékének növekedését eredményezi.

A változó kamatozású hitelek cash-flow kockázatnak vannak kitéve. Ha a kamatlábak emelkednek, akkor az magasabb cash-flow

kiáramlásteredményez a magasabb kamatfizetéseken keresztül.

A kapcsolt féllel szembeni derivatívák a DT AG-vel bonyolított devizás kamatcsere- és forwardügyletek értékét tartalmazzák. Ezek célja

az euró alapú hitelek miatti árfolyamkitettség csökkentése, valamint a tervezett jövőbeli devizás kifizetések fedezése. A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

4.4.2 Egyéb pénzügyi kötelezettségek

4.4.2.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek

Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli éséventúli egyenlegeinek összetételét.

		2017.12.31.	2018.12.31.
Éves frekvenciadíj- kötelezettség .................................................	(a)	3 492	3 723
Pénzügyi lízingkötelezettség .......................................................	(b)	552	613
Vevői túlfizetések .......................................................................		1 110	1 327
Egyéb ........................................................................................		467	381
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ................		5 621	6 044
Éves frekvenciadíj- kötelezettség .................................................	(a)	41 723	42 393
Pénzügyi lízingkötelezettség .......................................................	(b)	3 060	2 920
Egyéb ........................................................................................		-	-
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen .............		44 783	45 313

Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

(a) Éves frekvenciadíj-kötelezettség

2014. október 15-én a Társaság és az NMHH aláírta a 800 MHz-es, a 900 MHz-esés az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződést, mely aznap lépett hatályba. Az új sávok frekvenciahasználati jogát és rádióengedélyét 2014. október 17-én bocsátották ki. Azaukció eredményeképp a Társaság a fenti spektrum frekvenciahasználati jogát 2034. június 15-éig szerezte meg. A szerződés részletei a 34.2-es megjegyzésben találhatók. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít e magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések jelenértékét (39 038 millió forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2015. és 2034. között esedékesek.

2013. szeptember 6-án a Társaság és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosítását. A megegyezés további részletei a 34.2-es megjegyzésben találhatók. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli évesdíjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp azéves díjfizetések jelenértékét (17 332 millió forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2014. és 2022. között esedékesek.

2018 decemberében a NMHH határozata alapján a Magyar Telekom 2100 MHz-es frekvenciasávban a 2019. december 27-ig fennálló frekvenciahasználati jogosultsága 2027. június 27-ig meghosszabbításra került. A 3 db 5 MHz-es duplex frekvenciablokkra vonatkozó hosszabbítás egyszeri díja 11 milliárd forint, melyet a Társaság 2019 első negyedévében köteles kifizetni. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések jelenértékét (4,3 milliárd forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékébenismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2018 és 2027 között esedékesek.

(b) Pénzügyi lízingkötelezettség

A pénzügyi lízingkötelezettségek részleteit a 17.2 megjegyzéstartalmazza.

4.4.2.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése

A banki hitelek ésa kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó kifizetéseket a cash-flow-k kimutatása Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sora tartalmazza.

4.4.2.3 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól

Az alábbi táblázatok tartalmazzák a nettóadósságállományban bekövetkezett változásokat azegyedi cash-flow kimutatásra vonatkozó hatásaival együtt.

További pénzmozgással nemjáró pénzügyi kötelezettségek a jellemzően euróban denominált pénzügyi kötelezettségek árfolyam változását, valamint azokat a tranzakciókat tartalmazzák, amelyekben a jövőbeli cash flow-kat az éves díjkötelezettségek (pl. frekvencia díjak és pénzügyi lízingek) jelenértékénismerjük el.

Pénzügyi tevékenységből származó cash flow-t érintő változások										Záró egyenleg 2017.december 31.
Nyitó egyenleg 2017. január 1.		Pénzeszközök változása	Üzleti tevékenység- ből származó cash flow-t érintő változások	További pénzmozgás- sal nem járó pénzügyi kötelezettsé- gek	Befektetési tevékenységből származó cash flow-t érintő változások	Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele (folytatódó tevékenység)	Pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek	Egyéb pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek	Egyéb
Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek..............	321 494		4 273	-403	-1 293	95 315	-154 016			265 370
Derivatívák kapcsolt féllel szemben ......................	3 452			5 512	-3 351					5 613
Bankhitelek.....................................................................	11 501		-1			3 794	-15 294			-
Frekvenciadíj-kötelezettség......................................	48 490		-87					-3 188		45 215
Pénzügyi lízingkötelezettség....................................	5 478			229				-2 095		3 612
Vevői túlfizetések..........................................................	1 144		-34							1 110
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ...........................	673		-205					-1		467
-Levonva pénzeszközök..............................................	-1 260	312								-948
-Levonva egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök ..........................................................................	-18 941		-487	-3 873	4 398	7 730				-11 173
Nettó adósságállomány	372 031	312	3 459	1 465	-246	106 839	-169 310	-5 284		309 266
Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek..............................................................................................................................................................................................................................................................................................									-750
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék........................................................................................................................................................................................................................................									-26 081
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash flow............................................................................................................................................................................................									-94 585

Pénzügyi tevékenységből származó cash flow-t érintő változások										Záró egyenleg 2018.december 31.
Nyitó egyenleg 2018. január 1.		Pénzeszközök változása	Üzleti tevékenység- ből származó cash flow-t érintő változások	További pénzmozgás- sal nem járó pénzügyi kötelezettsé- gek	Befektetési tevékenységből származó cash flow-t érintő változások	Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele (folytatódó tevékenység)	Pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek	Egyéb pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek	Egyéb
Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek.........	265 370		-10 401	14 970		97 377	-126 797			240 519
Derivatívák kapcsolt féllel szemben .................	5 613			-3 652	-1 349					612
Bankhitelek................................................................	-
Frekvenciadíj-kötelezettség.................................	45 215		-2 604	6 924				-3 419		46 116
Pénzügyi lízingkötelezettség...............................	3 612			430				-509		3 533
Vevői túlfizetések.....................................................	1 110		217							1 327
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ......................	467		29	-115						381
-Xxxxxxx xxxxxxxxxxxx.........................................	-948	-367								-1 315
-Levonva egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök .....................................................................	-11 173		-254	1 501	2 910	-15 255				-22 271
Nettó adósságállomány..........................	309 266	-367	-13 013	20 058	1 561	82 122	-126 797	-3 928		268 902
Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek..............................................................................................................................................................................................................................................................................................									-36
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék........................................................................................................................................................................................................................................									-26 068
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash flow............................................................................................................................................................................................									-74 707

4.4.3 Kötelezettségek szállítók felé

2017.12.31.		2018.12.31.
Kötelezettségek leányvállalatokkal szemben .......................................	11 268	17 614
Kötelezettségek társult és közös vezetésű vállalkozásokkal szemben ....	2	447
Kötelezettségek egyéb kapcsolt felekkel szemben ...............................	10 215	8 852
Kötelezettségek külső felekkel szemben ..............................................	89 548	122 512
Összesen...............................................................................................	111 033	149 425

4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek

4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái

A Társaság a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely azértékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg:

▪ azonos eszközök vagykötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint);

▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és

▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint).

A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük. Az első alkalmazáskor a könyv szerinti értékekben nem volt az IFRS 9-re való áttérésből adódó érték-változás. Az átsoroláskapcsán a beszámolási időszakban sem valósérték nyereség, sem veszteség nem került sem az eredményben, sem az egyéb átfogó eredményben elszámolásra.

Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között, kivéve a lejárat előtti visszafizetési opciós dolgozói kölcsönöket, mivel ezeket eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköznek minősítettük.

A pénzügyi eszközök ésa pénzügyi kötelezettségek többsége amortizált bekerülési értékenkerült értékelésre, de ezek valós értékére vonatkozó információ isbemutatásra kerül. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra. Azaktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash-flow módszer alkalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok azadott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontráták a lejáratokra és pénznemekre vonatkozó piaci alapú benchmark kamatlábak (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR swap görbék) alapján interpolációs technikákat alkalmazva kerültek meghatározásra. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyam fixálásai alapján történik. A Társaság nem rendelkezik olyanvalós értéken értékelt eszközzel vagy kötelezettséggel, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra, kivéve a korábban említett dolgozói kölcsönöket

A derivatív eszközök és kötelezettségek, valamint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt dolgozói kölcsönök valós értéke 2.

szintű információk alapján kerül meghatározásra.

Az alábbi táblázatok a Társaság pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2017. és 2018. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valósértékét mutatják.

4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti érték és valós érték

A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke, valós értéke és a valós érték hierarchia szintje:

2017.12.31
Könyv szerinti érték
Kölcsönök és követelések (3. szint)		Lejáratig tartandó	Értékesíthető	FVTPL
Kölcsönök és követelések (3. szint)		Lejáratig tartandó	(1.szint)	(2.szint)	Összesen	Valós érték
Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek..	948	-	--	--	948	948
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni klír.szlával kapcs. fennálló követelés .................................	5 014	-	-	-	5 014	5 014
Éven belüli vevőkövetelések.............................	103 518	-	-	-	103 518	103 518
Éven túli vevőkövetelések.................................	15 221	-	-	-	15 221	16 376
Dolgozói kölcsönök .........................................	1 366	-	-	-	1 366	1 505
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt felekkel szemben.............................................	-	-	-	2 978	2 978	2 978
Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök.......	5 089	-	-	-	5 089	5 089
Pénzügyi lízingkövetelések...............................	68	-	-	-	68	80
Egyéb rövid lejáratú követelések.......................	708	-	-	-	708	708
Egyéb hosszúlejáratú követelések....................	503	-	-	-	503	734
Összesen........................................................	132 435	-	-	2 978	135 413	136 950

	2018.12.31
Könyv szerinti érték
	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL	FVTPL
	Amortizált bekerülési értéken	(2.szint)	(3.szint)	Összesen	Valós érték
Pénzeszközök éspénzeszköz egyenértékesek...........................................	1 315	-	-	1 315	1 315
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni klír.szlával kapcs. fennálló követelés.............	18 768	-	-	18 768	18 768
Éven belüli vevőkövetelések.........................	120 115	-	-	120 115	120 115
Éven túli vevőkövetelések.............................	16 294	-	-	16 294	17 434
Szerződéses eszközök.................................	14 898	-	-	14 898	-
Dolgozói kölcsönök .....................................	400	750	-	1 150	1 225
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt felekkel szemben.........................................	-	1 026	-	1 026	1 026
Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök...	3 266	-	-	3 266	3 266
Pénzügyi lízingkövetelések...........................	67	-	-	67	76
Egyéb rövid lejáratú követelések...................	646	-	-	646	646
Egyéb hosszúlejáratú követelések................	369	-	-	369	303
Összesen....................................................	176 138	1 776	-	177 914	164 174

Az IFRS 9 első alkalmazása eredményeképpen a pénzügyi eszközök az új értékelési kategóriákba lettek besorolva. Az összes 2017-es kölcsönök éskövetelések kategóriába sorolt pénzügyi eszköz 2018-ban az amortizált bekerülési értéken értékelt kategóriába került, kivéve a lejárat előtt visszafizetési opcióval ellátott dolgozói kölcsönöket, mivel ezek nem tesznek eleget az SPPI feltételeknek, ezért ezek az eredménnyel szemben valósértéken értékelt kategóriába kerültek. Ezeknek azeszközöknek a valós értéke 2. szintű információk alapján kerül meghatározásra.

A FVTPL eszközök a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, melyek valós értékét a diszkontált cash--flow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó napjá n, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke követelésként, vagy kötelezettségként kerül elszámolásra.

A rövid lejáratú eszközök amortizált bekerülési értékenkerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valósértéküket.

4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke, valósértéke és a valósérték hierarchia szintje:

			2017.12.31
Könyv szerinti érték
Amortizált bekerülési értéken		FVTPL	FVTPL
	(3. szint)	(2. szint)	(1. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ..........................................................	263 253	5 612	2 118	270 983	292 724
Bankhitelek .....................................................	-	-	-	-	-
Kötelezettségek szállítók felé.............................	111 033	-	-	111 033	111 033
Frekvenciadíj- kötelezettség ..............................	45 215	-	-	45 215	55 131
Pénzügyi lízingkötelezettség..............................	3 612	-	-	3 612	7 825
Vevői túlfizetések..............................................	1 110	-	-	1 110	1 110
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek..................	467	-	-	467	467
Összesen	424 690	5 612	2 118	432 420	468 290

			2018.12.31
Könyv szerinti érték
Amortizált bekerülési értéken		FVTPL	FVTPL
		(2. szint)	(1. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben...........................................................	236 676	612	3 842	241 130	263 596
Bankhitelek ......................................................	-	-	-	-	-
Kötelezettségek szállítók felé.............................	149 425	-	-	149 425	149 425
Frekvenciadíj- kötelezettség ..............................	46 116	-	-	46 116	52 846
Pénzügyi lízingkötelezettség..............................	3 533	-	-	3 533	7 180
Vevői túlfizetések..............................................	1 327	-	-	1 327	1 327
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek..................	381	-	-	381	381
Összesen	437 458	612	3 842	441 912	474 755

A származékos pénzügyi kötelezettségek ésaz MRP-től visszavásárolt részvényekből eredő kötelezettség valós értéken vannak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, míg az összes egyéb pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre.

A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 és a 4.4.2 megjegyzésekben is találhatók.

A rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek amortizáltbekerülési értékenkerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.

A FVTPL kötelezettségek közé egyrészt a derivatív pénzügyi instrumentumokat soroljuk, melyek valós értékét a FVTPL eszközökhöz

hasonlóan, a 4.5.1.1 megjegyzésben leírt módon határozzuk meg, másrészt az MRP-től visszavásárolt részvényekből eredő kötelezettséget, melyek valós értékét a piaci árak alapján határozzuk meg (1. szint).

4.5.2 A pénzügyi instrumentumokon keletkező bevétel, ráfordítás, nyereség és veszteség tételek

Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2017. és 2018. évi nettó nyereségét/veszteségét.

2017.

Értékelés alapján

Kamat

Valós érték

változás

Pénznem- átváltás

Értékvesztés

miatti

veszteség

Kivezetés

miatt

Fizetett

díjak

Nettó

nyereség/ (veszteség)

FVTPL pénzügyi

instrumentumok (2. szint)......

-4 511

-325

-4 836

Kölcsönök és követelések.....

340

202

-4 962

-4 320

-8 740

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken

-13 220

1 037

-28

-12 211

Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége

-12 880

-4 511

1 239

-4 962

-325

-4 348

-25 787

2018.

Értékelés alapján

Kamat

Valós érték

változás

Pénznem- átváltás

Értékvesztés

miatti

veszteség

Kivezetés

miatt

Fizetett

díjak

Nettó nyereség/ (veszteség)

FVTPL pénzügyi

instrumentumok (2. szint) .....

3 048

2 236

5 284

Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken................

212

-8 169

-3 811

-11 744

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken

-11 950

-5 571

-29

-17 550

Adósságinstrumentumok (2.

szint) ....................................

Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége

-11 738

3 085

-5 547

-8 169

2 236

-3 840

-23 973

A fenti táblázatok azösszegeket aktivált hitelfelvételi költségek nélkül mutatják (lásd 24. megjegyzést).

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök (2017: kölcsönök éskövetelések) esetében azértékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz. A leírást, illetve faktorálást megelőzően a követelésekre azok megtérülő értékéig értékvesztést számolunk el egy követelés-értékvesztési számla beiktatásával, aminek eredményeképp az adott követelésleírás vagy faktorálás nem jár kivezetés miatti nyereséggel vagyveszte séggel.

4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása

Minden a Társaság és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettségesetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre.

Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, éskerültek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettó módon bemutatásra.

2017.12.31			2018.12.31
	Vevőkövetelések és egyéb eszközök	Kötelezettségek szállítók felé		Vevőkövetelések és egyéb eszközök	Kötelezettségek szállítók felé
A megjelenített pénzügyi instrumentumok bruttó összege .........................................	111 984	112 323		139 092	150 298
Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének nettósítása ...............................................	-1 290	-1 290		-873	-873
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kimutatott megjelenített pénzügyi instrumentumok nettózott összege ...................................................	110 694	111 033		138 219	149 425

4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról

A Magyar Telekomki van téve annak a kockázatnak, hogy 2018. december 31-i névértéken 14,1 milliárd Ft (2017-ben: 10,8 milliárd forint) garanciát hívjanak le tőle. Ezeket a garanciákat bankok adták a Magyar Telekom nevében a Társaság bizonyos szerződéses kötelezettségeinek biztosítékaként. A Társaság eddig eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is. Következésképp nem került sor ilyen jellegű jelentős garanciák lehívására sem 2018-ban, sem 2017-ben, és várhatóan a jövőben sem fog erre sor kerülni.

A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek között nem történt átsorolás másik pénzügyi instrumentum kategóriába. Nem történt olyan pénzügyi eszközátadás, amely ne felelt volna mega kivezetés feltételének.

A Társaságnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai.

5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE

5.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Magyar Telekomelsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak vankitéve. A Társaság továbbá az árfolyamok, a kamatok és a Társaságeszközeinek, illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.

A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeke n keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Társaság cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem.

Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagya Deutsche Telekommal bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra, tekintve, hogy nem felelünk meg az IFRS 9-ben meghatározott minden kritériumnak.

A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve azérzékenységi vizsgálatokat az alábbiakban mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetségesváltozásai alapjánaz adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 25%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózott

eredményre való hatás azadózás előtti eredményre való hatás 75%-a lenne olyanévekben, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózáselőtti hatásoktól és azadórendszerben bekövetkezőjelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a Társaság tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének.

Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előzőévhez képest.

5.1.1 Piaci kockázat

Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van:

▪ árfolyamkockázat

▪ kamatkockázat

▪ árkockázat

A Magyar Telekompénzügyi stratégiájának alapjait minden évbenaz Igazgatóság határozza meg. A Társaság stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- ésközéptávú, illetve fix ésváltozó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság Csoport szinten két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2017 végéna Csoport mindkét mutató értékétteljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2018-ban 1,52, 2017-ben 1,74 volt (a jóváhagyott maximum 2,8), a nettó pénzügyi eredményhez viszonyított EBITDAértéke 2018-ban 10,81, 2017-ben 8,58 volt (a jóváhagyott minimum 3,0). A Társaság Treasury részlege felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért ésa folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelésirányelveit a Társaság Treasury részlege határozza meg és ellenőrzi.

A Magyar Telekomesetében a kamatlábak ésdevizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. A Magyar Telekom funkcionális pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekomcélja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.

A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre és a saját tőkére gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérlegfordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2018-as) és a megelőző (2017-es) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérlegfordulónapi egyenleg általábanaz egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előzőbeszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig volatilis nemzetközi tőke ésértékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.

5.1.1.1 Árfolyamkockázat

Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egypénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow -jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat a Társaság funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumokon keletkezik. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik e devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal.

Annak érdekében, hogy a Társaság kezelje devizában denominált instrumentumain azárfolyam kockázati kitettséget, azelmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett.

(a) DTIF és DT AG hitelekhez és kapcsolódó fedezeti ügyletekhez köthető árfolyamkockázat

A Deutsche Telekomtól és annak pénzügyi leányvállalatától, a Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DTIF) számos kapcsolt vállalati hitel euróban került felvételre általános célok finanszírozására. A hitel felvételével együtt kétdevizáskamatcsere ügyleteket vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val (DT AG), ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Társaság nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a kapcsolódó fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az eredményre ésa tőkére.

Érzékenység elemzés

Az euró ésszerűen lehetséges erősödése vagy gyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lett volna a külföldi pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok értékelésére és növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét ésaz eredményt azalábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak változatlanok, és nem tartalmazza az előrejelzett értékesítések és beszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, ígycsak azelőbbi kerül feltüntetésre.

Eredmény
	Erősödés	Gyengülés
2017.12.31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Hitel.......................................................	-10 184	10 184
Kamat- és deviza csere ügylet..................	10 924	-10 924
Nettó hatás............................................	740	-740
2018.12.31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Hitel.......................................................	-8 782	8 782
Kamat- és deviza csere ügylet..................	9 364	-9 364
Nettó hatás............................................	582	-582

(b) Egyéb árfolyamkockázat

A Társaságnak további árfolyamkockázata főleg (i) a Társaság külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és(ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt árbevételekből éskifizetésekből, valamint a (iii) külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy megvásárolja azt határidős ügylet keretében. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a rövid lejáratú szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Társaság devizában (euróban és dollárban) fennálló kötelezettség állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában (euróban és dollárban) fennálló eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális deviza árfolyamában történő elmozdulás hatással lenne a Társaság eredményére és saját tőkéjére.

A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekomalkalmanként származékos ügyleteket köt. Az ehhez kapcsolódó nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek valós piaci értéke 0,1 milliárd forint (tartozás) volt 2018. december 31-én (2017-ben: 0,2 milliárd forint tartozás). Ezendevizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetésekre fedezetet nyújtsanak.

Érzékenység elemzés

Az alábbi táblázatban szereplő pénznemek ésszerűen lehetségeserősödése vagygyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lettek volna a külföldi pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok értékelésére és növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak, változatlan, és nem tartalmazza az előrejelzettértékesítések ésbeszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

Eredmény

Erősödés Gyengülés

2017.12.31. EUR/HUF (10% elmozdulás) Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó
egyenlege.......................................................................................	-1 990		1 990
Kapcsolódó határidős devizaügyletek...............................................	1 992		-1 992
Nettó hatás.....................................................................................	2		-2
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege.......................................................................................	-346		346
Kapcsolódó határidős devizaügyletek...............................................	430		-430
Nettó hatás.....................................................................................	84		-84
2018.12.31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege.......................................................................................	-3 983		3 983
Kapcsolódó határidős devizaügyletek...............................................	1 637		-1 637
Nettó hatás.....................................................................................	-2 346		2 346
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege.......................................................................................	-544		544
Kapcsolódó határidős devizaügyletek...............................................	76	-76
Nettó hatás.....................................................................................	-468	468

A volatilis nemzetközi tőke- és értékpapír piacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 10 százaléknál is magasabb, az amerikai dollárral szemben 15 százaléknál is magasabb ingadozása is elképzelhető azeuróval és azamerikai dollárral szemben, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrémárfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.

5.1.1.2 Kamatlábkockázat

A Magyar Telekoma kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cashflow-t.

A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása nincs hatással az Adózott eredményre, mert egyik instrumentum sem kerül eredménnyel szemben valós értékenértékelésre. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.

A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem taroznak az IFRS 9 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből).

A piaci kamatok változása a nem derivatív, változókamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cashflow fedezéssel.

(a) Pénzügyi eszközök

A működéséből származó készpénz többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítja a Társaság, így nincs érdemi nagyságrendű betétállománya.

(b) Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DTIF, DT AG, leányvállalatok) szembeni kötelezettségek és a harmadik féllel szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Társaság finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Társaság kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek ésa kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye.

Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Társaság pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változókamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 99 százalékot tett ki 2018. december 31-én (2017-ben 88%).

Változó kamatozású kötelezettségek cash-flow érzékenysége

2018. december 31-én a Társaságnem rendelkezett változó kamatozású hitelállománnyal. Azösszes adósságállományhoz viszonyítva a változó kamatozású adósságállomány (beleértve a változó kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 11 százalékot tett ki 2017. december 31-én.

A kamatlábak 100 bázispont ésszerűen lehetséges változása a fordulónapon növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a devizaárfolyam, változatlan. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, ígycsak előbbi kerül feltüntetésre.

Eredmény
	100 bázispont növekedés	100 bázispont csökkenés
2017.12.31.
Változó kamatozású kötelezettségek..	-154	154
Kamatcsere ügyletek .........................	-156	156
Cash-flow érzékenység (nettó) .........	-310	310
2018.12.31.
Változó kamatozású kötelezettségek..	-29	29
Kamatcsere ügyletek .........................	-	-
Cash-flow érzékenység (nettó) .........	-29	29

5.1.2 Hitelezési kockázat

Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.

A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be.

A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel éspénzeszköz egyenértékesekkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merülhet fel, melyek döntően rövid lejáratúak.

A Társaság kockázatkezelési irányelveinek megfelelően a Magyar Telekom döntőtöbbségében legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyez el lekötött betéteket, vagy garanciákat kér a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Folyószámlákat azonban ezeknél alacsonyabb minősítésű bankoknál is vezet. Továbbá a Magyar Telekomelőnyben részesíti az olyan bankokbantörténő betételhelyezést, amelyek hitelt is nyújtanak neki, hogy a bank nem teljesítése esetén lehetőség legyena hitelek ésbetétek kompenzálására.

A Társaság pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb bankbetétei esetében a hitelkockázat koncentrációja korlátozott, mivel a Magyar Telekom meghatározó pénzintézeteknél helyezi el pénzeszközeit. Továbbá, a forintban keletkező készpénz többletet a forintban fennálló hiteleink törlesztésére fordítjuk, vagy olyanpartner bankokban helyezzük el, melyekkel szemben hiteleink vannak. A fentiek miatt a forintban meglévő készpénzállományra vonatkozó hitelezési kockázatunk igen alacsony.

A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat koncentrációja a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.

A vevő követelések ésegyéb követelések kivételével nem volt más pénzügyi eszköz, amelyre értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé, mivel a vevő követeléseken ésegyéb követeléseken kívül nem voltak lejárt követelések, illetve nem volt értékvesztésre utaló jel sem. A vevő követelések és egyéb követelések értékvesztéséről részletesebben további információt a 4.2.2. pont tartalmaz.

Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2018-ban az árbevétel 1,7%-a volt (2017-ben: 1,1%). A jövőbenaz ügyfelek fizetési hajlandósága változhat, ami több értékvesztés elszámolását eredményezné. A behajthatatlan árbevétel 1% pontos növekedése az értékvesztést mintegy 4.9 milliárd forinttal növelné 2018-ban (2017: 4,7 milliárd forint).

A Társaság különböző módszereket használ a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a hitelképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cégbelső, kockázatos címlistája, azelmúlt fél évbehajtási története, a tartozás ésa magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása.

A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből azalábbi lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító levél, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizál t. A Társaság a hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmaz, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.

5.1.3 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.

A likviditási kockázatkörültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Társaság Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Társaság le nem hívott banki hitelkerete 43,5milliárd forint volt 2018. december 31-én (2017: 41 milliárd forint. A fentieken túl a Deutsche Telekom 2020. június 30-ig megerősítette elkötelezettségét a Magyar Telekomtervezett finanszírozási igényeinek kielégítésére.

Az alábbi két táblázat a Magyar Telekompénzügyi kötelezettségeinek – beleértve az utánuk fizetendő kamatokat is – a lejárati szerkezetét mutatja be (nem diszkontált összegek) 2018. és 2017. december 31-én(A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Társaság jellemzően folyamatos működéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban.

		2017.12.31.
	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé...........................	111 033	111 033	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ...............................	213 633	5 094	208 539	-
Bankhitelek..................................................	-	-	-	-
Pénzügyi lízingkötelezettségek .....................	10 243	1 736	4 933	3 574
Egyéb pénzügyi kötelezettségek....................	47 125	5 403	13 703	28 019
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen....	57 368	7 139	18 636	31 593
Pénzügyi kötelezettségek cash-flow..............	382 034	123 266	227 175	31 593
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró).................	352	62	290	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) ....................................................	109 170	19 229	89 941	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)................	113 396	18 106	95 290	-
Nettó forint befolyások (millió forint).............	-4 226	1 123	-5 349	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró).................	64	64	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD).................	11	11	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon......................................................	22 696	22 696	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)................	23 037	23 037	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint).............	-341	-341	-	-

2018.12.31.
	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé................................	149 425	149 425	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben..............................................................	217 055	102 077	114 979	-
Bankhitelek.......................................................	-	-	-	-
Pénzügyi lízingkötelezettségek ..........................	8 971	1 466	4 807	2 698
Egyéb pénzügyi kötelezettségek.........................	45 220	6 130	12 777	26 313
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen.........	54 192	7 596	17 584	29 011
Pénzügyi kötelezettségek cash-flow...................	420 672	259 098	132 563	29 011
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)......................	290	10	280	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon) .........................................................	93 238	3 215	90 023	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint).....................	95 291	4 844	90 447	-
Nettó forint befolyások (millió forint)..................	-2 053	-1 629	-424	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)......................	93	93	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD)......................	2	2	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon...........................................................	30 462	30 462	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint).....................	30 521	30 521	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint)..................	-59	-59	-	-

A Magyar Telekomadósságportfoliójának átlagoslejárati ideje 1,35 év 2018. december 31-én (2017: 2,18 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2018. december 31-ét, illetve a 2017. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk. A ténylegescash-flowk eltérhetnek, ha a változó kamatlábak változnak a jövőbeni időszakokban.

5.2 Tőkekockázat kezelése

A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek ésegyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egyoptimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltségcsökkentése érdekében.

A Társaság vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a Társaság saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Társaság tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagyvehet. Az iparágban szokásos eljárással összhangban a Társaság Magyar Telekom Csoport szinten az eladósodottsági ráta segítségével figyeli a tőkeszerkezetet.

A ráta a nettó adósságállomány, és a nettó adósságállománnyal növelt tőke hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány kiszámítása a következő módon történik:

▪ Rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben – 4.4.1. megjegyzés

▪ plusz Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség – 4.4.2. megjegyzés

▪ mínusz Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek – 4.2.1. megjegyzés

▪ mínusz Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök – 4.2.3.1. megjegyzés

2017-ben és 2018-ban is azvolt a Társaság közép- és hosszútávú célja - melyet az Igazgatóság is jóváhagyott -, hogy az eladósodottsági rátája Magyar Telekom Csoport szinten 30% és 40% között legyen. 2018. december 31-én az eladósodottsági ráta 30,8% volt (2017: 34,8%). 2018-ban a Magyar Telekom Nyrt. 26 068 millió forint osztalékot fizetett (2017-ben 26 067 millió forintot). A Társaság 2019 áprilisában tartott éves rendes Közgyűlése 2018-ra vonatkozóan 26 068 millió forint kifizetésére irányuló javaslatot fogadott el.

A fentieken túl – a 2013. évi V. törvény (Ptk.) értelmébena Magyar Telekomnak biztosítania kell, hogy a Társaság Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá, vagyisa tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak.

A tőke, melyet a Társaság menedzsel, 578 milliárd forintot tett ki 2018. december 31-én(2017: 554 milliárd forint).

6 NYERESÉGADÓ

6.1 Nyereségadók – számviteli politikák

A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak. Az Adózott eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, amely üzleti kombinációhoz, vagy olyan tételekhez kapcsolódik, amelyek közvetlenül a tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra.

6.1.1 Tényleges adó

A tényleges adó az adott évre vonatkozóadóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagyjáró adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat.

Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. A ténylegesadó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A ténylegesadókövetelések éskötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

A nyereségadók a társasági adóból és azegyéb nyereségadókból állnak.

6.1.1.1 Társasági adó

A társasági adót a magyarországi központi adóhatóságoknak kell fizetni. Az adó alapja az adóalany számviteli eredménye, módosítva a le nem vonható és nem adókötelestételekkel. A kapott osztalékhoz kapcsolódó forrásadó is bemutatásra kerül a társasági adóban.

2017-től a társaságiadó-kulcs egységesen 9%-os.

Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén bejegyzett cég, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseivel összhangban 2017-től köteles pénzügyi kimutatásait a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak („IFRS”) megfelelően elkészíteni. Az IFRS-re áttérő adózók az áttérés előtti év társasági és iparűzési adójának összegét kötelesek az áttérést követő első és második évben megfizetni, amennyiben ezekben az években számszerűsített adókötelezettségük alacsonyabb, mint az áttérést megelőző évben(minimumadó). A Társaságnál minimumadó fizetési kötelezettség nem áll fenn sem 2017-ben, sem 2018-ban.

6.1.1.2 Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki. Ezen adók esetében rendszerint jelentősen magasabb az adóalap, de

lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál. Az egyéb nyereségadók közé tartozik a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

6.1.2 Halasztott adó

Halasztott adók – a mérlegkötelezettség módszerét alkalmazva – az eszközök és kötelezettségek pénzügyi beszámolás céljára használt könyv szerinti értéke és az adózáscéljából használt összege közötti átmeneti különbségekre kerül megjelenítésre.

Xxxxxxxxxx adó nem kerül megjelenítésre:

▪ egy eszköz vagy kötelezettség kezdeti megjelenítésén keletkező átmeneti különbözetekre egy olyan ügylet során, amely nem üzleti kombináció, és az ügylet időpontjában nem érinti sem a számviteli eredményt, sem azadóköteles nyereséget,

▪ a goodwill kezdeti megjelenítésén keletkező adóköteles átmeneti különbözetekre.

Halasztott adókövetelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőbenlesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztott adókövetelés érvényesíthető. A meg nem jelenített halasztott adókövetelések minden mérlegfordulónapon újra felbecslésre és olyan mértékben megjelenítésre kerülnek, amennyiben valószínűvé vált, hogy jövőbeni adóköteles nyereség lehetővé teszi annak felhasználását.

Halasztott adókövetelés kerül megjelenítésre a leány- éstársult vállalkozásokban és közös érdekeltségekben levő részesedések minden adókötelesátmeneti különbözetére olyan mértékben, amennyiben valószínű, hogy az átmeneti különbözet a belátható jövőben visszafordul, és a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség, amellyel szemben a halasztott adókövetelés felhasználható.

Halasztott adókötelezettség kerül megjelenítésre a leány-, és társult vállalkozásokban és közösérdekeltségekben levő részesedések minden adókötelesátmeneti különbözetére, kivéve olyan mértékben, amennyiben a Társaság kontrollálja azátmeneti különbözetek visszafordulásának ütemezését, és valószínű, hogy azátmeneti különbözet a beláthatójövőben nem fordul vissza.

A halasztott adókövetelések és - kötelezettségek olyan adókulcs használatával kerülnek értékelésre, amelyek várhatóan arra az időszakra vonatkoznak, amikor az átmeneti különbözetek visszafordulnak, a mérlegfordulónapon jogszabályba foglaltak, vagy lényegileg jogszabályba foglalt nyereségadó-kulcsok használatával.

A Társaság pénzügyi helyzet kimutatásában a halasztott adókövetelések és -kötelezettségek nettó módon kerülnek kimutatásra összevont egyenlegüknek megfelelően halasztott adókövetelésként vagy kötelezettségként.

6.2 Nyereségadó ráfordítás az eredményre vonatkozó kimutatásban

Az alábbi tábla mutatja az eredményre vonatkozó kimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét.

	2017.12.31	2018.12.31
Társasági adó................................................................	984	714
Egyéb nyereségadó .......................................................	7 841	7 984
Összes tényleges nyereségadó ráfordítás........................	8 825	8 698
Xxxxxxxxxx adóráfordítás.................................................	4 319	2 171
Összes nyereségadó ráfordítás ....................................	13 144	10 869

6.2.1 Adóráfordítás levezetés

Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a pénzügyi kimutatásokban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk:

		2017.12.31	2018.12.31
Adózás előtti eredmény .......................................................................		55 001	48 535
Számított adó 9% ...............................................................................		-4 950	-4 368
Adóalapot nem képezőtételek adóhatása ............................................	(a)	793	1 244
Le nem vonható költségek nyereségadó hatása ...................................	(b)	-1 918	-584
Egyéb nyereségadók...........................................................................	(c)	-7 841	-7 984
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása ..................................	(d)	706	719
Energiaellátók jövedelemadója ...........................................................	(e)	-180	-
Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása .....................................	(f)	246	104
Nyereségadó költség .........................................................................		-13 144	-10 869
Effektív adókulcs.................................................................................		23,90%	22,39%

(a) Adóalapot nem képező tételek nyereségadó hatása

Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek nem részei az adózáselőtti eredmények, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. Ide tartozik többek között azon eszközök (vagy eszköz többletértékek) értékcsökkenése, amelyek nem szerepelnek a konszolidált beszámolóban eszközként, és a halasztott adó számításnál nem vettük figyelembe.

Ezen a soron mutatjuk ki azt azeredmény különbözetet is, mely a beszámoló szerinti adózás előtti eredmény ésaz adóbevallás szerinti

(korrigált) adózás előtti eredmény között jelentkezik.

(b) Le nem vonható költségek nyereségadó hatása

A levezetés e sora tartalmazza az adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását.

Az egyéb nyereségadók Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak. Azegyéb nyereségadókba tartozik a Magyarországon kivetett helyi iparűzési adó és innovációs járulék, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Magyar Telekom esetében a helyi iparűzési adóés az innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez.

(d) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása

A helyi iparűzési adó ésaz innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a

sor jeleníti meg.

(e) Energiaellátók jövedelemadója

A levezetés ezen sora tartalmazza azenergiaellátók jövedelemadójának összegét, amely a magyarországi energiaszolgáltató vállalatok eredményére kivetettközponti adó. Az adóköteles nyereség az energia bevétel, módosítva a törvény által elismert adóalap csökkentő és növelő tételekkel. Mivel a Magyar Telekom energiaszolgáltatónak minősül, ezért az energia bevétel összes bevételhez viszonyított arányában energiaellátók jövedelemadóját köteles fizetni. Mivel azenergiaellátók jövedelemadója esetében az adóösszegének feléig

társasági adókedvezmény számolható el, ennek hatásait is ez a sor jeleníti meg. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. energiaszolgáltatási tevékenységét 2018-ban beszüntette, ezért 2018-tól ez az adótöbbé már nem alkalmazandó.

(f) Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása

A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt azösszeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a

6.3.2.1 megjegyzésben.

6.3 Nyereségadó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

6.3.1 Tényleges adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő tényleges adó követelések és kötelezettségek a társasági adó és egyéb nyereségadó magyar adóhatóságoknak járó és fizetendő összegét mutatja.

6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A Magyar Telekom Nyrt. halasztott adó egyenlegei a következőek:

Egyenleg 2016.12.31.		Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2017.12.31	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2018.12.31.
Halasztott adó követelés/(kötelezettség)
Beruházási adókedvezmény.....................	10 870	-3 132	-	7 738	-3 582	-	4 156
Egyéb pénzügyi eszközök .......................	-	-	-	-	-	-	-
Követelések éskészletek értékvesztése ....	1 461	-69	-	1 392	81	-	1 473
Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak ....................................	-8 426	208	-54	-8 272	732	-39	-7 579
Goodwill .................................................	-11 130	-1 713	-	-12 843	-1 638	-	-14 481
Szállítók és egyéb kötelezettségek ...........	-2 044	2 044	-	-	-	-	-
IFRS áttérés halasztott adó hatása	-	-1 362	-	-1 362	708	-	-654
IFRS 15 első alkalmazása					1 221	-1 221
Hitelek és egyéb kölcsönök .....................	-	-	-	-	-	-	-
Céltartalék képzése .................................	1 284	-295	-	989	307	-	1 296
Összes nettó halasztott adó ...................	-7 985	-4 319	-54	-12 358	-2 171	-1 260	-15 789
Ebből: halasztott adó kötelezettség..........	-21 600			-22 477			-22 714
Ebből: halasztott adó követelés ...............	13 615			10 119			6 925

Az egyéb mozgások oszlopa tartalmazza a halasztott adó eredménykimutatással szemben könyvelt adókedvezmény kivezetéseket (2017-ben 54 millió forint, 2018-ban 39 millió forint). Az IFRS áttérés halasztott adó hatása sora az IFRS elszámolásra történő áttérés halasztott adóban elszámolt hatását mutatja 2017-ben és 2018-ban (6.4 megjegyzés). 2018-ban az IFRS 15 első alkalmazása sor tartalmazza az IFRS 15-re (Vevői szerződésekből származó bevétel standard) való áttérés hatását.

A Társaság nettó halasztott adó kötelezettségállománya 2018. december 31-én 15 789 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelésés kötelezettségösszegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban).

A Társaság nettó halasztott adó kötelezettségállománya 12 358 millió forint volt 2017. december 31-én, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődött össze (lásd a fenti táblázatban).

A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó elszámolását lásd a 6.3.2.1 megjegyzésben.

A leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 20 799 millió forint értékű nettó átmeneti

különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2018. december 31-én (2017-ben 20 798 millió forint voltaz az

átmeneti különbözet, melyre nem képeztünk kötelezettséget).

A goodwill-en képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel Zrt. ésa T-Mobile felvásárlása során a Társaság egyedi könyveiben képzett goodwill-hez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekomba. A goodwill értékcsökkenése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS-ek szabályai szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség.

6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény

A szélessávú internet elterjesztésének ösztönzésére a magyar kormány 2003-tól a szélessávú internet eszközökbe (pl. DSLvonalak, UMTS eszközök) 100 millió forint felett beruházó társaságok számára a társasági adó csökkentését tette lehetővé. A Magyar Telekomnak 2003 és 2008 között volt lehetősége arra, hogy ilyen jogcímen adókedvezményre tegyen szert. A 2012-ben és 2013-ban megvalósított adókedvezmény programok azonban már nem ilyen jellegűek voltak, hanem ún. „fejlesztési adókedvezmények”, amelynek lényege, hogy a – nemcsak szélessávú, hanem bármely más – beruházás összege jelenértéken meghaladja a legalább 3 milliárd forintot, néhány egyéb feltétel (pl. létszámkritérium) teljesítése mellett. Az adócsökkentés lehetséges mértéke mindkét adókedvezmény típus esetében a beruházás százalékában került meghatározásra. Mivel az adókedvezmények kormányzati támogatás jellegűek, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha azadókedvezmény nem kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a beruházási adókedvezményhez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét.

Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei azalábbi táblázatban láthatóak:

Kedvez-

mény keletkezé- sének éve

Figyelembe

vehető eszköz-

beruházás összege

Megállapított adó-

kedvezmény

Adó-

ráfordítással szemben

megjelenített növekedés

Felhasznált adó-

kedvezmény

Fennmaradó adókedvez- mény értéke 2018.12.31

Fennmaradó adókedvez- mény értéke 2017.12.31

Lejárat éve

2012	11 074	3 375	517	-3 892	-	2 564	2021
2013	13 782	4 452	490	-954	3 988	5 004	2023
2014	490	156	12	-	168	170	2023
Összesen	25 346	7 983	1 019	-4 846	4 156	7 738

Annak érdekében, hogy a Társaság az adókedvezményeket ésaz adócsökkentő tételeket igénybe tudja venni, szigorú feltételeket kell teljesítenie az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A legfontosabb követelmény, hogy a vonatkozó eszközöket legalább 5 éven keresztül üzemeltetni kell. A 2012-es és 2013-asadókedvezmények tekintetében további követelmény, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő 4 adóévben meghatározott átlagos állományi létszám/évesített bérköltség feltételt kell megtartani. A Társaság létszámát 150 fővel kell növelni ésezt az adókedvezmény első igénybevételétől (ez 2012, illetve 2014) számított négy évig fenn kell tartani. A Társaság 2018. év végével bezárólag eleget tett a létszámkritérium követelményének.

A 2013-as adókedvezmény program lezárására 2014 januárjában került sor, így annak esetében az első igénybevétel adóéve 2014. A bázisév mindkét program esetében a beruházás megkezdését megelőző év, tehát 2011.

6.4. IFRS szerinti beszámolóra történő áttérés adóhatásai

A társasági adótekintetében a Társaság az immateriális jószágok és tárgyi eszközök magyar számvitel szerinti és IFRS szerinti értékének különbözetére a mentesítéses szabály alkalmazását választotta, azaz továbbra is a magyar számviteli törvény szerinti értéket tekinti az adószámítás alapjának azon eszközök esetében, amelyek 2016. december 31-éna Társaság könyveiben megtalálhatók voltak. Az egyéb mérlegsorok vonatkozásában a Társaság 21,8 milliárd forint társasági adóalap növelő áttérési különbözetet mutatott ki. Az erre jutó társasági adót a 2017-2019 években 3 egyenlő részletben fizeti meg.

6.5 Adóellenőrzés

Az adóhatóság 2018. decemberébenátfogó adóvizsgálatot kezdeményezett a Társaságnál a 2016-2017-es adóévek tekintetében. Ennek eredményeképpenpótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Társaságnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

6.6 A Magyar Telekom osztalékfizetése

A Magyar Telekomáltal fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagya Magyar Telekom adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.

7 KÉSZLETEK

7.1 Készletek – számviteli politikák

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül azalacsonyabbikon szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapjánkerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a méghátralévő előállítási költséggel, illetve azértékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár.

A telefonkészülékeket gyakran a beszerzési ár alatt értékesítjük új előfizetők megszerzését célzó akciók keretében, amelyek egy minimális időszakra elkötelezettséget igényelnek. Az ilyen készülékértékesítésből eredő veszteségeket csak az eladáskor könyveljük, amennyiben a telefonkészülékek szokásos piaci ára meghaladja azok bekerülési értékét. Ha a szokásos piaci ár alacsonyabb a bekerülési értéknél, a különbséget elszámoljuk értékvesztésként.

A készletek értékvesztését az Egyéb működési ráfordítások között számoljuk el.

7.2 Készletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

2017.12.31.		2018.12.31.
Továbbértékesített készletek. ...............................................................	13 328	14 702
Egyéb készletek..................................................................................	418	493
Összesen............................................................................................	13 746	15 195
Értékvesztés .......................................................................................	-3	-3
	13 743	15 192

A Társaság készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2017., sem 2018. december 31-én.

A készletekre elszámoltértékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, ígyerről nem mutatunk be külön mozgástáblát.

8 ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTTESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

8.1 Értékesítésre tartott eszközök és kötelezettségek – Számviteli politikák

Az „értékesítésre tartott eszközök” kategória olyaneszközöket (jellemzően ingatlanokat) tartalmaz, amelyek a Társaság további működéséhez nem szükségesek, és amelyeket eladásra kijelöltek, amely eladásra nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül, és amely eszköz annak jelenlegi állapotábankészen áll az azonnali értékesítésre, olyan feltételek alapján, amelyek az ilyen eszközök értékesítése esetében szokásosak és megszokottak. Ezek azeszközök a könyv szerinti értékük ésaz értékesítés költségével csökkentett valós értékük közül az alacsonyabbikon kerülnek értékelésre. Ezeneszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre tartott eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha egy ingatlanok,

gépek és berendezések vagy immateriális javak közé sorolt eszközt jelölnek ki az értékesítésre és azeszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbség az éves eredményben értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) kerül elszámolásra.

8.2 Értékesítésre tartott ingatlanok és kapcsolódó eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az értékesítésre kijelölt eszközöket és ezekhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

2017.12.31.

2018.12.31.

Tárgyi eszközök...........................................................................

161

Összes értékesítésre kijelölt eszköz..........................................

161

Az értékesítésre tartott eszközök közé jellemzően az ingatlanok kihasználtságának fokozása eredményeképpen értékesítésre tartott telkek és épületek tartoznak és a hozzájuk kapcsolódó egyéb eszközök kerülnek kimutatásra, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor. Ezek az eszközök könyv szerinti értékenvannak bemutatva, mivel nem kellett értékvesztést elszámolni értékesítésre való átsorolásukkor.

9 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

9.1 Ingatlanok, gépek és berendezések – számviteli politikák

Az ingatlanok, gépek ésberendezések bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek értékelésre.

Egy ingatlanok, gépek és berendezések közé sorolt eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az e szköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei isa bekerülési érték rész ét képezik, amennyiben a kötelezettség céltartalékként megjelenítésre kerül (lásd 13. megjegyzést).

Az ingatlanok, gépek ésberendezések beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredményben az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (lásd 6.3.2.1. megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket.

Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha valószínű, hogy a ráfordításnak tulajdonítható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni a Társasághoz. A karbantartási ésjavítási költségek felmerülésükkor azéveseredményben költségként kerülnek elszámolásra.

Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az

eredményben kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az

átfogó eredményben (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra.

Az ingatlanok, gépek ésberendezések értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekoma hasznos élettarta mokat és maradványértékeket azaktuális fejlesztési tervek éstechnológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartamlegfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 9.3. megjegyzés részletezi. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat azeszközök hasznos élettartama. Az értékcsökkenési leírás az Értékcsökkenés és amortizáció eredményre vonatkozó kimutatás soron kerül kimutatásra.

Az ingatlanok, gépek ésberendezések különböző csoportjainak becsült hasznos élettartama a következő:	Év
Épületek ....................................................................................................................................	5–50
Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények .................................................................	3–38
Egyéb távközlési berendezések .................................................................................................	2–25
Egyéb berendezések .................................................................................................................	2–12

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenés kerül elszámolásra, minden olyan esetben, amikor bizonyos események, vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, a Társaság megvizsgálja, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Azértékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Az értékvesztés vizsgálatához az eszközök azon a legalacsonyabb szinten kerülnek csoportosításra, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – pénztermelő egységek).

A Társaság egyedi ingatlanjainak, gépeinek ésberendezéseinek valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Társaság azegyedi eszközök értékvesztés tesztjét pénztermelő egység szinten végzi el. Ebből a szempontból a Társaságteljes egésze egyetlen pénztermelő egységnek minősül. A valósértéket a pénztermelő egység szintjén határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben.

Az ingatlanok, gépek ésberendezések értékvesztése az eredményben az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

9.2 Ingatlanok, gépek és berendezések a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

	Telek és kapcsolódó jogok	Épületek	Távközlési eszközök	Egyéb	Összesen
2017.01.01.
Bruttó érték ....................................................	7 173	109 714	868 164	70 655	1 055 706
Halmozott értékcsökkenés .............................	-2 364	-43 767	-572 960	-60 324	-679 415
Könyv szerinti érték ........................................	4 809	65 947	295 204	10 331	376 291
Ebből értékesítésre tartott eszközök ................					-1 540
					374 751
Könyv szerinti érték – 2017.01.01. ..................	4 809	65 947	295 204	10 331	376 291
Akvizíció miatti növekedés ..............................	-	297	-31	-	266
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás ..................................................	1	1 796	36 542	8 916	47 255
Beruházás......................................................	1	9	224	16	250
Kivezetés .......................................................	-20	-959	-36	-114	-1 129
Tárgyévi értékcsökkenés ................................	-74	-3 359	-42 310	-5 297	-51 040
Átsorolás .......................................................	61	582	-5	-638	-
Könyv szerinti érték – 2017.12.31. ..................	4 778	64 313	289 588	13 214	371 893
2017.12.31.
Bruttó érték ....................................................	7 128	109 694	852 290	73 337	1 042 449
Halmozott értékcsökkenés .............................	-2 350	-45 381	-562 702	-60 123	-670 556
Könyv szerinti érték ........................................	4 778	64 313	289 588	13 214	371 893
Ebből értékesítésre tartott eszközök ................					-161
					371 732
Könyv szerinti érték – 2018.01.01.	4 778	64 313	289 588	13 214	371 893
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás ..................................................	-	140	-1	-	139
Beruházás......................................................	33	1 384	45 580	5 527	52 524
Akvizíció miatti növekedés ..............................	-	-	-	-	-
Kivezetés .......................................................	-662	-4 665	-387	-170	-5 884
Tárgyévi értékcsökkenés ................................	-77	-3 508	-49 914	-5 589	-59 088
Átsorolás .......................................................	22	1 589	-2 017	406	-
Könyv szerinti érték – 2018.12.31. ..................	4 094	59 253	282 849	13 388	359 584
2018.12.31.
Bruttó érték ....................................................	6 521	104 444	861 930	73 470	1 046 365
Halmozott értékcsökkenés ..............................	-2 427	-45 191	-579 081	-60 082	-686 781
Könyv szerinti érték.........................................	4 094	59 253	282 849	13 388	359 584
Ebből értékesítésre tartott eszközök.................					-
					359 584

Az ingatlanok, gépek ésberendezések 2018 december 31-i záróegyenlege 47 773 millió forint értékben (2017: 44 624 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblábana befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben azeszköz üzembe helyezése várható.

A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, amellyel a könyv szerinti értéket kell módosítani a céltartalékkal szemben. További információk a 13.2.4megjegyzésben találhatók.

Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja.

A Társaság sem 2017-ben, sem 2018-ban nem számolt el értékvesztést.

Az épületek között szerepelnek értékesített, majd pénzügyi lízing keretébenvisszlízingelt eszközök, amelyek bruttó értéke 2018. december 31-én 4 048 millió forint (2017: 4 048 millió forint), nettó könyv szerinti értéke pedig 1 249 millió forint (2017: 1 529 millió forint).

A pénzügyi lízing (de nem visszlízing) keretébenlízingelt eszközök többnyire az épületek és távközlési eszközök között szerepelnek. A lízingbe vett eszközök bruttó könyv szerinti értéke 2018. december 31-én 704 millió forint (2017: 3 391 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 486 millió forint volt (2017: 849 millió forint).

A Társaság ingatlanjai, gépei ésberendezései nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal

terhelve sem 2017., sem 2018. december 31-én.

9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata

A Társaság tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) 2018. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban hálózati eszközök élettartama módosult. Az élettartam-változás következtébenaz értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

	2018	2019	2020	2021	2021 után
Értékcsökkenés költségben bekövetkező
növekedés / (csökkenés).....................................	10 498	3 205	1 651	-76	-15 278

10 IMMATERIÁLIS JAVAK

10.1 Immateriális javak – számviteli politikák

Az immateriális javak – kivéve a goodwill - a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel ésértékvesztéssel csökkentett értékén kerülnek értékelésre.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Társaság által ellenőrzött beazonosítható ésegyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerül ési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartozna k a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része.

Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségek az immateriális javak közöttkerülnek megjelenítésre, amikor a Társaság a licenc alapján jogot szerez arra, hogy díjat vethessen ki a szolgáltatás igénybevevőire. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési ráfordításként számoljuk el abban azévben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását csak abban azesetben vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor, ha a Társaság becslése szerint az ellenérték fizetése nélkül is meg fog valósulni.

Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel

időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Társaság a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az amortizációs költség az Értékcsökkenési leírás ésamortizáció eredményre vonatkozó kimutatás soron kerül kimutatásra.

A Magyar Telekoma hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3. megjegyzés részletezi. Azéves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett azadott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

Az immateriális javak, kivéve goodwill, becsült hasznos élettartama a következő:

	Év
Szoftverek...................................................	2–24
Koncessziók és licencek .............................	3–25
Egyéb immateriális javak .............................	3–10

Az IFRS-ekre történő áttérés napján (2016. január 1.) a Társaság goodwillt mutat ki az egyedi pénzügyi kimutatásaiban azokhoz a leányvállalati részesedésekhez kapcsolódóan, mely részesedések a megszerzést követő években, de az IFRS-ekre történő áttérés előtt beolvadtak a Társaságba.

A goodwill jelenti a cégvásárlás azontöbbletköltségét, amely a Társaság részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagyvesztesége tartalmazza azeladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is. További információ a 3.2 megjegyzésben.

Annak a döntésnek a során. hogy egyeszköz, amely egyaránt viseli az ingatlanok, gépek ésberendezések és immateriális javak jellemzőit, ingatlanok, gépek és berendezések vagy az immateriális javak szabályai szerint kerüljön-e elszámolásra, a vezetés megítéli, hogy melyik jellemző a jelentősebb és az eszköz ennek megfelelően kerül megjelenítésre.

Azon eszközök esetében, amelyekre amortizáció kerül elszámolásra, minden olyanesetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, a Társaság megvizsgálja, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Azértékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Az értékvesztés vizsgálatához az eszközök azon a legalacsonyabb szinten kerülnek csoportosításra, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – pénztermelő egységek).

A Társaság egyedi immateriális javainak valós értéke azesetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Társaság azegyedi eszközöket pénztermelő egységekhez rendeli, majd a valós értéket a pénztermelő egységek szintjén határozza meg, alapvetőendiszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a pénztermelő egységekhez rendeljük.

A valós értéket a pénztermelő egység szintjén határozza meg, alapvetőendiszkontált cash-flow számítással.

További információ a 3.2 megjegyzésben. Ha a kalkulált értékesítési költséggel csökkentett valós érték alacsonyabb a pénztermelő egység könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni.

Az immateriális javak - beleértve a goodwilltis - értékvesztése azeredménybenaz Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

10.2 Immateriális javak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Goodwill

Koncessziók és licencek

Szoftver Egyéb Összesen

2017.01.01.
Bruttó érték ......................................	173 572	175 695	243 201	3 555	596 023
Halmozott értékcsökkenés................	-	-42 703	-159 372	-1 879	-203 954
Könyv szerinti érték...........................	173 572	132 992	83 829	1 676	392 069
Könyv szerinti érték – 2017.01.01. ....	173 572	132 992	83 829	1 676	392 069
Akvizíció miatti növekedés ................	-	-	-	4 207	4 207
Beruházás........................................	-	-	19 171	-	19 171
Kivezetés..........................................	-	-	-10	-	-10
Tárgyévi értékcsökkenés...................	-	-14 481	-21 724	-602	-36 807
Átsorolás..........................................	-	-	-	-	-
Könyv szerinti érték – 2017.12.31. .....	173 572	118 511	81 266	5 281	378 630
2017.12.31. Bruttó érték ......................................	173 572	175 691	261 322	7 761	618 346
Halmozott értékcsökkenés ................	-	-57 180	-180 056	-2 480	-239 716
Könyv szerinti érték ..........................	173 572	118 511	81 266	5 281	378 630
Könyv szerinti érték – 2018.01.01. ....	173 572	118 511	81 266	5 281	378 630
Akvizíció miatti növekedés ................	-	-	-	-	-
Beruházás........................................	-	15 713	19 837	638	36 188
Kivezetés .........................................	-	-	-87	-	-87
Tárgyévi értékcsökkenés ..................	-	-14 494	-19 573	-678	-34 745
Átsorolás .........................................	-	-	-	-	-
Könyv szerinti érték – 2018.12.31. .....	173 572	119 730	81 443	5 241	379 986
2018.12.31. Bruttó érték ......................................	173 572	191 403	280 534	8 310	653 819
Halmozott értékcsökkenés ................	-	-71 673	-199 091	-3 069	-273 833
Könyv szerinti érték ..........................	173 572	119 730	81 443	5 241	379 986

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. A koncessziók és licencek beruházása 2018-ban tartalmazza a Társaság számára az NMHH által 2018-ban meghosszabbított frekvenciasávok használati jogának bekerülési értékét is, valamint e frekvenciák 2027-ig fizetendő éves díjainak jelenértékét. (ld. 4.4.2 és 34 megjegyzéseket).

Az immateriális javak amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése (beleértve a goodwillét is) az Eredményre vonatkozó kimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra. Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Társaság immateriális javai sem 2017., sem 2018. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.

10.3 Hasznos élettartam

Az immateriális javak hasznos élettartamának (és maradványértékének) felülvizsgálata 2018-ban nagy számú eszköz -elsősorban a szoftverek - élettartamváltoztatását jelentette. A Társaság immateriális javai hasznos élettartamának 2018. évi felülvizsgálata eredményeként az értékcsökkenés eredeti trendje azalábbiak szerint módosult.

2018

2019

2020

2021

2021 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés ...........................

233

-498

146

10.4 Goodwill

Az IFRS-ekre történő áttérés napján (2016. január 1.) a Társaság goodwillt mutat ki az egyedi pénzügyi kimutatásaiban azokra a részesedésekre vonatkozóan, mely részesedések a megszerzést követőévekben, de az IFRS-ekre történő áttéréselőtt beolvadtak a Társaságba.

A Társaság az alábbi beolvadt részesedésekre vonatkozóan mutat ki goodwillt:

	2017.12.31	2018.12.31
T-Mobile .........................	161 374	161 374
KTV/T-kábel ...................	4 408	4 408
T-Online..........................	54	54
Emitel Zrt. .......................	6 471	6 471
Dél-Vonal Kft...................	100	100
Kábel TV akvizíció...........	462	462
Modultechnika Kft...........	703	703
Összesen.......................	173 572	173 572

A Magyar Telekom Csoport szintjén a Társaság az MT-Magyarország szegmens meghatározó része, A Társaságban kimutatott goodwill ezen szegmens meghatározó részeként került tesztelésre.

A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit értékesítési költséggel csökkentett valósértékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (4.5.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. Az alábbi táblázatbanközzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó adósságállománya nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 3.2 megjegyzésben.

		2017.			2018.
december 31-én
	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke
MT-Magyarország..........	192 085	791 806	1 703 753	192 905	785 911	1 250 068

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. A 2017. és 2018.

utolsó negyedévében lefolytatott értékvesztés-vizsgálat során megállapítottuk, hogy nem szükséges goodwillértékvesztést elszámolni.

10.5 Egyedileg jelentős immateriális javak

A Társaság egyedileg jelentősimmateriális javai a mobil licenszek. A jelentős licenszek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről azeszközökről a 34.2 megjegyzésben.

2017.12.31			2018.12.31
Könyv szerinti érték		Hátralévő hasznos élettartam (év)		Könyv szerinti érték	Hátralévő hasznos élettartam (év)
2014-ben elnyert licenc......................	82 192	17		72 211	16
2018-ban meghosszabbított licenc.....	31 717	4		39 509	11
3G licence.........................................	3 581	2		1 788	1
Egyéb................................................	1 021	-		1 222	-
Koncessziók és licencek összesen...	118 511			119 730

2018 decemberében a NMHH határozata alapján a Magyar Telekom 2100 MHz-es frekvenciasávban a 2019. december 27-ig fennálló frekvenciahasználati jogosultsága 2027. június 27-ig meghosszabbításra került. A 3 db 5 MHz-es duplex frekvenciablokkra vonatkozó hosszabbítás egyszeri díja 11 milliárd forint, melyet a Társaság 2019 első negyedévében köteles kifizetni. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések jelenértékét (4,2 milliárd forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékébenismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2018 és 2027 között esedékesek.

11 BEFEKTETÉSEK

11.1 Befektetések – számviteli politikák

A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban, közös vezetésű vállalkozásaiban ésközöstevékenységben lévőrészesedéseit értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciósköltségeket is.

A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekomaz IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtja végre:

Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben

(függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság.

Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság azalábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja:

1) A Társaság megvizsgálja, hogy kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek-e be az időszak folyamán, vagy várhatóan fognak-e bekövetkezni a közeljövőben a befektetés technológiai, piaci, közgazdasági, jogi környezetében vagy esetleges gazdasági visszaesés várható-e.

2) A Társaság megvizsgálja a tervezett eredmény jövőbeni alakulását.

3) Amennyiben a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás vagytársult vállalkozás osztalékot jelenít meg, akkor vizsgálni kell, hogy a befektetés egyedi pénzügyi kimutatásában szereplő könyv szerinti értéke meghaladja-e a befektetést befogadó nettó eszközeinek – kapcsolódó goodwillel együtt - a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékeit. Továbbá vizsgálni kell, hogy az osztalék az osztalék megállapításának időszakában meghaladja-e a kontroll megszerzésének időpontjától felhalmozott osztalékra felhasználható tartalék összegét.

Amennyiben a fenti 3 vizsgálat bármelyike arra utal, hogy a vizsgált befektetés piaci értéke a könyv szerinti érték alá csökkent, úgy a Társaság a vizsgált 20 milliárd Ft könyv szerinti értéket nem meghaladó befektetésre is elkészíti a DCF modell alapúértékvesztés vizsgálatot.

Ha a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket, a Társaság a szükséges értékvesztést elszámolja. Amennyiben a részesedés megtérülő értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, nincs szükség értékvesztés elszámolására. A korábban elszámolt értékvesztés visszafordítható olyan mértékben, amíg a könyv szerinti érték nem haladja meg a megtérülő értéket, vagy ha az alacsonyabb a korábbi értékvesztések elszámolása előtti könyv szerinti értéket.

11.2 Befektetések

A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyekben a Társaságnak ellenőrzési joga van. A Társaság akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodóegység felett gyakorolt hatalma útján képesbefolyásolni ezeket a hozamokat. Xxxxx megállapítása, hogy a Társaság irányít-e egy másik gazdálkodó egységet, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik.

2017. és 2018. december 31-én a Társaság leányvállalatokban lévő befektetéseit a következőtáblázat foglalja össze.

	2017.01.01. Nyitó egyenleg	Változások 2017-ben	2017. 12.31. Könyv szerinti érték	Változások 2018-ban	2018. 12.31. Könyv szerinti érték
Stxxxxxxxxx X.D. ...................	77 999	-	77 999	-	77 999
T-Systems Magyarország Zrt. .	32 451	8 369	40 820	1 164	41 984
Combridge S.R.L. ..................	2 544	-	2 544	-	2 544
Noxxxxx X.O.O.D. ...................	1 999	-	1 999	-	1 999
Investel Zrt.............................	1 658	-	1 658	-	1 658
Crnogorski Telekom A.D. .......	35 925	-35 925	-	-	-
GTS Hungary Kft....................	9 844	-9 844	-	-	-
Egyéb....................................	5 480	-	5 480	-	5 480
Összesen..............................	167 900	-37 400	130 500	1 164	131 665

A Társaság megvizsgálta az 11.1. pontban említett indikátorokat, amely után elvégezte a teszteket, de értékvesztésre utaló jelet nem talált, így értékvesztés elszámolására nem került sor 2018-ban.

A befektetésekre elszámolt értékvesztés 2017. december 31-én és 2018. december 31-én halmozottan 2 millió forint volt.

2018 decemberben a Társaság megállapodást kötött a T-Systems Magyarország Zrt.-vel, melynek értelmében 1 500 millió forint tulajdonosi kölcsönt engedett el. Ennek megfelelően a T-Systems Magyarország Zrt.-ben meglévő részesedés értéke 1 500 millió forinttal növekedett. Mindeközben 336 millió forint értékben tőkekivonás történt a T-Systems Magyarország Zrt -ből, mely a részesedés értékét csökkentette.

A GTS Hungary Kft. főbb tevékenységeinek átszervezése az elmúlt évek során folyamatosan megtörtént, melynek keretében a GTS Hungary Kft. által kiszolgált ügyfelek és a használt hálózatok a Társaságba transzferálásra kerültek. A GTS Hungary Kft az éves adózott eredményénél magasabb osztalékot fizetett a Társaságnak, amelyből adódóana részesedésértéke 2016 során 4 425 millió Ft-tal, 2017-ben pedig 1 475 millió Ft-tal csökkent. A befektetés fennmaradó 8 369 millió Ft-os értéke a. T-Systems Magyarország Zrt. befektetés értékét növelte, a GTS Hungary Kft. T-Systems Magyarország Zrt.-be történő beolvadása következtében.

A Crnogorski Telekom A.D. 2017. januári értékesítése következtében a részesedés értéke kivezetésre került.

A Magyar Telekomegy speciális szervezete az MRP szervezet, amelyet a Társaság kontrollál, de nincs benne részesedése. További információkat lásd 20. megjegyzésben.

A Magyar Telekom Nyrt. jelentős részesedéseinek rövid bemutatása:

Stonebridge Communications A.D. Skopje (Stonebridge A.D.)

2000 decemberében a Magyar Telekom Nyrt. egy konzorcium képviseletében megállapodást kötötta macedón kormánnyal a Makedonski Telekom A.D. 51%-ának megvásárlásáról. A Makedonski Telekom Macedónia vezetőtávközlési szolgáltatója. A megszerzett 51%-ostulajdoni hányad 2001-benegy újonnan létesített macedón társaságba, a Stonebridge A.D.-be került apportálásra, amely társaság befektetési tevékenységgel foglalkozik, Skopje székhellyel, és amely a Magyar Telekom Nyrt. 100%-os tulajdonában van.

GTS Hungary Távközlési Kft. (GTS Hungary Kft.)

A Magyar Telekom Nyrt. Igazgatósága 2015. február 25-én hagyta jóvá a GTS Hungary Kft. 100%-os üzletrészének megvásárlásáról szóló adásvételi szerződés megkötését. A tranzakció a lezárást követően a Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságán 2015. április 1-jei hatállyal került bejegyzésre.

A GTS Hungary Kft. Magyarországvezető alternatív infokommunikációs szolgáltatója, üzleti és lakossági előfizetőknek nyújtott vezetékes hang-, adat-, internet- és informatikai szolgáltatást. 2017-ben a GTS Hungary Távközlési Kft., a Serverinfo-val együtt beolvadt a T-Systems Magyarország Zrt.-be.

T-Systems Magyarország Zrt.

A Társaság 2006-ban vásárolta meg a KFKI Zrt. 100%-ostulajdonrészét. Az évek folyamán több átalakuláson ment keresztül a társaság, amely során számos beolvadás történt. 2012-től a társaság cégnevét megváltoztatva T-Systems Magyarország Zrt. néven működik tovább. 2017-bena ServerInfo-Ingatlan Kft. (beolvadásig a T-Systems leányvállalataként működött), valamint a GTS Hungary Kft. beolvadt a társaságba.

Combridge S.R.L.

A társaság Románia egyik alternatív távközlési szolgáltatója. Főbb tevékenységi körébe tartozik többek között a nemzetközi és belföldi bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi Internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, nemzetközi VoIP végződtetési szolgáltatás. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Combridge S.R.L-ben.

Noxxxxx X.O.O.D.

A társaság 2004-ben alakult Bulgáriában. Főbb tevékenységei közé tartoznak a nemzetközi és hazai bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, infókommunikációs üzleti megoldások, nemzetközi hívásvégződtetés. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Novatel E.O.O.D-ben.

Crnogorski Telekom A.D.

2004-ben a Montenegrói Köztársaság Kormányának Privatizációs Tanácsa által a Crnogorski Telekom A.D. 51,12%-os részesedésének megszerzésére kiírt pályázat győztese a Magyar Telekom Nyrt. lett. A Crnogorski Telekom Montenegró vezető távközlési szolgáltatója. A részvényvásárlásról szóló megállapodás 2005-ben aláírásra került összesen 114 millió EUR összegben. A Magyar Telekom Nyrt. a kisrészvényesekkel történt megállapodást követően 2005-bentovábbi 25,41%-os részesedésre tett szert 27 millió EUR értékben. 2017 januárjában a Telekom részvényeladási megállapodást írt alá a Hrvatski Telekomd.d-vel a tulajdonában lévő Crnogorski Telekom A.D. 76,53%-os tulajdonrészének eladásáról 123,5 millió EUR (38,5 milliárd forint) értékben. 2017. januárjában született meg a döntés a befektetés eladásáról, így 2016 év végéna Társaság ezt a befektetést a pénzügyi kimutatásaiban nem tüntette fel az értékesítésre kijelölt eszközök között.

A közös szerveződés olyan szerveződés, amely felett két vagy több fél közösellenőrzést gyakorol.

A közös vállalkozás olyan közös szerveződés, amelynek keretében a szerveződés felett közös ellenőrzést gyakorló felek a szerveződés nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkeznek. A közösellenőrzés egy szerveződés felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a releváns tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez azellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges.

Társult vállalkozások azok a gazdálkodó egységek, amelyek felett a Társaság jelentős befolyással bír, viszont nem ellenőrzi azokat; ez

általában 20% és 50% közötti szavazati jogot tükröz.

A Társaság közösvezetésű vállalkozásokban lévő befektetései 2017. és 2018. december 31-én a következők:

2017.12.31.

Könyv szerinti érték

Változások

2018-ban

2018.12.31.

Könyv szerinti érték

E2 Hungary Zrt.........

1 000

Összesen.................

1 000

A Magyar Telekom 2015. július 9-én megállapodást írt alá a MET Holding AG-vel, az egyik vezető regionális integrált energia- kereskedelmi társasággal az E2 Hungary Zrt. megalapításáról. Az E2 Hungary Zrt. 2016-ban kezdte meg az átadott üzleti ügyfelek energiaszolgáltatásokkal valókiszolgálását. A társaság jegyzett tőkéje 200 millió forint, illetve a tőketartaléka 1800 millió forint, melyet mindkét alapító befizetett. A közös vállalkozást 50-50%-os tulajdonosi aránnyal és az irányítási struktúrában kiegyensúlyozott jogkörökkel hozták létre a felek. Az E2 Hungary Zrt. társaságban lévő befektetés bekerülési és könyv szerinti értéke 1 000 millió forint volt 2017. és 2018. december 31-én.

A Társaságnak sem 2017., sem 2018. december 31-én nem volt társult vállalkozása.

A Társaságnak sem 2017., sem 2018. december 31-én nem állt fenn a közös vezetésű vállalkozásához kapcsolódó függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.

11.3 Közös tevékenységek

2015-ben a Társaság és a Telenor Magyarország megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével azegész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban ésa nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben az NMHH-val kötött 800 MHz-es licenszszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Telenor Magyarország Nyugat- Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat.

A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősítette, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Telenor közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket.

Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Telenor felé és a Telenor által a Társaság felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek rendezésre ésbemutatásra az eredményre vonatkozó kimutatásban, és azebből származó hatás nem jelentős.

Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.

12 EGYÉB ESZKÖZÖK

Az egyéb eszközök között jellemzően a nem pénzügyi instrumentumnak nyilvánított rövid és hosszú lejáratú követelések vannak

bemutatva.

12.1 Egyéb rövid lejáratú eszközök

	2017.12.31.	2018.12.31.
Aktív időbeli elhatárolások..................................................................	3 548	4 869
Egyéb adókövetelés...........................................................................	603	1 070
Egyéb követelések.............................................................................	3 025	410
Összesen..........................................................................................	7 176	6 349

12.2 Egyéb befektetett eszközök

Az Egyéb befektetett eszközök 4 043 millió forint értékű eszközt tartalmaznak, melyek a vevői szerződésekből származó költségekből kerültek elismerésre (lásd 18.4 megjegyzés), valamint 138 millió forint hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatást, melyek azokhoz a piacinál kedvezőbb kamatozású hitelekhez kapcsolódnak, melyeket a Társaság munkavállalói ingatlancélú felhasználásra kaptak (lásd 4.1.1.4 és 4.1.2.3 (d) megjegyzést).

13 CÉLTARTALÉKOK

13.1 Céltartalékok – számviteli politikák

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagyvélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezé se gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges gazdasági hasznok kiáramlásának a mérlegfordulónapra vonatkozó legjobb becslés szerinti értékén kerülnek értékelésre. A becsült érték a várható lehetségeskimenetelek súlyozott átlaga, vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok a várható jövőbeni pénzáramok a pénz időértékére és a kötelezettségre jellemző kockázatokra vonatkozó jelenlegi piaci értékítéletet tükröző adózás előtti diszkontrátával való diszkontálásával kerülnek meghatározásra. A diszkontlebontás Kamatköltségként kerül megjelenítésre.

A céltartalékképzés miatti ráfordítások az eredményre vonatozó kimutatás azon során kerülnek elszámolásra, amelyena tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot az eredményre vonatkozó kimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került. A várhatóan külföldi devizában felmerülő céltartalék funkcionális pénznemben spotárfolyamon kerül elszámolásra. Azárfolyam későbbi változásának hatására bekövetkezőcéltartalék-változást az eredményben az Egyéb pénzügyi költségek – nettó soron számoljuk el.

13.2 Céltartalékok a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Vég- kielégítés		Részvény alapú kifizetések	Egyéb munka- vállalókhoz kapcsolódó	Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen	Jogi ügyek	Eszköz- helyreállítási kötele- zettség	Egyéb	Összesen
2017.01.01........................	1 839	486	933	3 258	1 026	7 101	700	12 085
Fexxxxxx.............................	-447	-32	-13	-492	-121	-73	-683	-1 369
Képzés...............................	2 521	364	133	3 018	14	339	432	3 803
Kamat................................	-	4	-7	-3	-77	157	-	77
Felhasználás (kamatkomponenssel) ........	-2 376	-66	-502	-2 944	-622	-38	-6	-3 610
2017.12.31........................	1 537	756	544	2 837	220	7 486	443	10 986

Ebből rövid lejáratú rész......	1 290	-	529	1 819	78	18	397	2 312
Ebből hosszú lejáratú rész...	247	756	15	1 018	142	7 468	46	8 674

2018.01.01........................	1 537	756	544	2 837	220	7 486	443	10 986
Fexxxxxx.............................	-260	-69	-13	-342	-146	-35	-95	-618
Képzés...............................	2 610	632	5	3 247	1 172	174	1 028	5 621
Kamat................................	-	1	-	1	-33	191	-	159
Felhasználás (kamatkomponenssel) ........	-2 387	-6	-527	-2 920	-	-42	-46	-3 008
2018.12.31........................	1 500	1 314	9	2 823	1 213	7 774	1 330	13 140
Ebből rövid lejáratú rész......	1 219	643	-	1 862	2	24	382	2 270
Ebből hosszú lejáratú rész...	281	671	9	961	1 211	7 750	948	10 870

A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek diszkontlebontásának hatása , valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy diszkontlebontási komponens feloldása.

Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan a Társaság nem számít semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben.

13.2.1 Végkielégítés

A 2018. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, ésaktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom 2019. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Ígya végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják azérintettek. A 2017. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, ésaz aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom 2018. évi hatékonysági elvárásai miatt.

2018-ban 740 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2017-ben 860 fő), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Társaság. A céltartalék 2018. december 31-i egyenlege 137 munkavállalóhoz ésrendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2017-ben 396 fő).

A 2018 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 2 858 millió forint került kifizetésre (2017-ben 3 094 millió forint).

13.2.2 Részvény alapú kifizetések

A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1.2 megjegyzésben olvashatóak.

13.2.3 Jogi ügyek

A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van, melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek.

13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék

Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Társaság minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2018-ban, sem 2017-ben nem következett be jelentős változás.

13.2.5 Egyéb céltartalékok

Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciáliskötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz.

14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

	2017.12.31.	2018.12.31
Elhatárolt bevételek és kapott előlegek .............................	7 990	8 953
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek ........	10 335	7 393
Bérek ...............................................................................	5 509	6 667
Eszközökhöz kapcsolódó kapott előleg (a)	4 648	2 063
Nem irányító részesedésnek fizetendő osztalék..................	11	10
Egyéb kötelezettségek .....................................................	290	19
Összesen..........................................................................	28 783	26 956

a) Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg

2016-ban a Magyar Telekoma digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyert el legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére. A Társaság 3 318 millió forintot használt fel ebből az előlegből 2018-ban (2017-ben 1 416 millió forintot). A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás részleteit a 9. megjegyzés, a tárgyi eszközök és imma teriális javak beszerzésére fordított összeg részleteit a 28. megjegyzés tartalmazza.

15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Az egyéb hosszú lejáratúkötelezettségek 2017-ben 286 millió forint hosszú lejáratú projektekhez és ügyfél hűségprogramokhoz

kapcsolódó halasztott bevétel tartalmazott, melyek 2018-ban átvezetésre kerültek az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé.

16 SAJÁT TŐKE

16.1 Saját tőke megfelelési tábla

Az alábbi, a Magyarországon hatályos számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Szt.”) 114/B. § előírásainak megfelelő saját tőke megfeleltetési tábla a Szt. 114/B. § (4) a) pontja szerint meghatározott saját tőkeösszetevőinek és az EU IFRS-ek szerinti egyedi pénzügyi kimutatásokban kimutatott saját tőke összetevőinek egyeztetését mutatja. Azegyeztetés egyrészt az EU IFRS-ek szerinti saját tőke összetevőinek a Szt. szerinti saját tőke összetevőire való allokációjából, másrészt a kétféle módon meghatározott saját tőke közötti eltérések levezetéséből áll.

	2017.12.31	2018.12.31
114/B. § (4) IFRS-ek szerinti saját tőke*
Jegyzett tőke	104 274	104 274
Tartalékok	407 720	436 176
Saját részvények	-27	-45
Tárgyévi nyereség / veszteség	41 857	37 666
Saját tőke összesen	553 824	578 071

114/B. § (4) a) saját tőke*
Saját tőke	553 824	578 071
IFRS-ben kötelezettségként kimutatott kapott pótbefizetés(+)	-	-
Fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerinti eszköz értéke (-)	-	-
Jogszabály alapjántőketartalékba helyezendő pénzeszközök, átvett eszközök értékéből a halasztott bevételként kimutatott összeg(+)	-	-
Tőkeinstrumentumnak minősülő tőkeemelés miatt a tulajdonosokkal szemben kimutatott követelés összege (-)	-	-
IFRS-ek szerinti saját tőke összesen	553 824	578 071

114/B. § (4) b) IFRS-ek szerinti jegyzett tőke**
Létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tőkeinstrumentumnak minősül	104 274	104 274
Visszavásárolt saját részvény névértéke (-)	-4	-10
IFRS-ek szerinti jegyzett tőke	104 270	104 264

114/B. § (4) c) Jegyzett, de be nem fizetett tőke	-	-
IFRS-ek szerinti jegyzett tőkéből a gazdálkodó rendelkezésére még nem bocsátott összeg	-	-

114/B. § (4) d) Tőketartalék
A saját tőke minden olyanelemének összege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, azeredménytartalék, az értékelési tartalék, a tárgyévi nyereség / veszteség vagy a lekötött tartalék fogalmának	25 078	23 359
Tőketartalék összesen:	25 078	23 359

114/B. § (4) e) Eredménytartalék
IFRS-ek szerinti Éves Beszámolóban kimutatott, a korábbi évek felhalmozott és a tulajdonosok részére ki nem osztott nyereség, mely egyéb átfogó jövedelmet nem tartalmazhat (±)	382 642	412 817
IFRS-ben eszközként kimutatott fizetett pótbefizetés (-)	-	-
Fel nem használt fejlesztési tartalék (-)	-	-
Fel nem használt fejlesztési tartalék kapcsolódó, az IAS 12 alapján számított halasztott adója (+)	-	-
Eredménytartalék összesen	382 642	412 817

	2017.12.31	2018.12.31
114/B. § (4) f) Értékelési tartalék
Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő egyéb átfogójövedelem halmozott összege (±)	-	-
Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő egyéb átfogójövedelemtárgyévi egyéb átfogó jövedelmet is tartalmazó összege (±)	-	-
Értékelési tartalék	-	-

114/B. § (4) g) tárgyévi nyereség / veszteség
Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás eredmény szakaszában vagya különálló jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő folytatódó tevékenységekre bemutatott tárgyévi nyereség / veszteség (-)	41 857	37 666
Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás eredmény szakaszában vagya különálló Jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő megszűnt tevékenységekre bemutatott tárgyévi nyereség / veszteség	-	-
Tárgyévi nyereség / veszteség (-)	41 857	37 666

114/B. § (4) h) Lekötött tartalék	-	-
IFRS-ben kötelezettségként kimutatott kapott pótbefizetés(+)	-	-
Fel nem használt fejlesztési tartalék (+)	-	-
Fel nem használt fejlesztési tartalék IAS 12 alapján számított halasztott adója (-)	-	-
Lekötött tartalék összesen:	-	-

114/B. § (5) a) Cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke összegének egyeztetése:*
Cégbíróságon bejegyzett tőke	104 274	104 274
IFRS-ek szerinti jegyzett tőke	104 270	104 264
Eltérés (visszavásárolt saját részvény névértéke)	4	10

114/B. § (5) b) Osztalékfizetésre rendelkezésreálló szabad eredménytartalék:
Eredménytartalék (mely tartalmazza az utolsó Éves Beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi nyereségét / veszteségét is)	424 499	450 483
IAS 40 szerinti befektetési célú ingatlanok valós érték növelése miatt elszámolt, halmozott, nem realizált nyereség(-)	-	-
IAS 40 szerinti befektetési célú ingatlanok valós érték növelése miatt elszámolt, halmozott, nem realizált nyereséghez kapcsolódó IAS 12 Nyereségadók című standard alapjánelszámolt nyereségadó halmozott összege (+)	-	-
Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék	424 499	450 483

*A Tartalékok és a Saját tőke összege 2017-ben helytelenül lett bemutatva, ígyaz előző évi összegek javításra kerültek.

** A Társaság a visszavásárolt saját részvények értékét a mérlegben elkülönítetten, a Saját részvények soron mutatja be visszavásárláskori értéken. A jegyzett tőke a létesítő okiratbanrögzített jegyzett tőke értékét mutatja a mérlegben, a fenti táblázat a Szt. hivatkozott paragrafusa előírásaiban meghatározott levezetést tartalmazza.

17 LÍZINGEK

17.1 Lízingek – számviteli politika

A lízingügylet olyan megállapodás, amellyel a lízingbeadó a szerződésben rögzített időszakra egy fizetés vagy fizetések sorozata

fejében átadja egy eszköz használatának jogát a lízingbevevőnek. A lízing lehet operatív vagypénzügyi lízing.

Az ügyletek valós tartalmának elsődlegessége a (jogi) formával szemben számviteli alapelv szerint a gyakorlatban nem csak lízing-

megállapodásként feltűntetett szerződések minősülhetnek lízingnek számviteli szempontból.

A Társaság szempontjából különösen a következők lehetnek olyan, potenciálisan lízinget tartalmazó szerződések, amelyek jogi formájukat tekintve nem lízingszerződések:

▪ egyrészt a hálózatkapacitási jogok átengedéséről szóló megállapodások,

▪ másrészt az outsourcing jellegű megállapodások (azaz egy társaság saját erőforrásai/eszközei/adott tevékenysége/munkavállalói egy bizonyos körének kiszervezése egy másik társaságba).

Egy megállapodás akkor tartalmaz lízinget, ha a megállapodás teljesítése konkrét eszköz vagy eszközök használatától függ, vagy a megállapodás során azeszköz(ök) használatának joga átruházásra kerül. A megállapodás során akkor kerül átruházásra az eszköz használatának joga, ha a megállapodás során a vevőhöz (lízingbevevő) kerül a mögöttes eszköz használata feletti ellenőrzés joga. Ha egy megállapodás lízinget tartalmaz, akkor a megállapodás lízing elemét operatív vagy pénzügyi lízingként kell besorolni, illetve elszámolni. A megállapodás lízingtől különböző elemét a vonatkozó standard alapján kell elszámolni.

A besorolási és elszámolási szabályok alkalmazása céljából a lízinget tartalmazó megállapodás által megkövetelt fizetéseket és egyéb ellenértéket a megállapodás kezdetekor vagya megállapodás felülvizsgálatakor, azok relatív valós értéke alapjánkell elkülöníteni a lízingre vonatkozóés az egyéb elemekre vonatkozó részekre. Ehhez az elkülönítéshez jelentős becslés alkalmazása válhat szükségessé.

Ha a lízingelt eszköz tulajdonjogával kapcsolatos minden lényeges kockázat és haszon átkerül a lízi ngbevevőhöz, a lízing pénzügyi lízingnek minősül. Operatív lízing minden olyan lízingügylet, amely nem minősül pénzügyi lízingnek. Hogy egylízing pénzügyi vagy operatív lízing-e, az ügylet tényleges tartalmától, és nem a szerződés formájától függ.

a) Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbeadó

Egy eszköz lízingbe adása, amikor a Magyar Telekomlényegében a tulajdonjoggal járó összes előnyt és kockázatot átadja, pénzügyi lízing. Pénzügyi lízing esetén a Társaság bevételt és pénzügyi lízingkövetelést jelenít meg a lízing kezdetekor. A bevétel megegyezik a járó minimális lízingfizetések és a lízingbe adót illető bármely nem garantált maradványérték becsült jelenértékének összegével (lízingbe történő nettó befektetés). Az értékesített eszköz bekerülési értéke a lízing kezdetekor azéves eredményben kerül megjelenítésre. Minden kapott lízingdíj megbontásra kerül a követelés ésa kamatbevétel között úgy, hogy a pénzügyi lízingbe való nettó befektetésre állandó kamatlábat eredményezzen. A pénzügyi lízing kamatbevétel eleme Kamatbevételként kerül megjelenítésre.

A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátotteszközöket foglalják magukban, amelyeknél outsourcing- szerződés keretében a Társaság a szolgáltató.

b) Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbevevő

Azon ingatlanok, gépek és berendezések lízingjét, ahol a Magyar Telekoma tulajdonjoggal járó összes lényeges előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoljuk el. A lízingelt eszköz az eszköz kezdetipiaci értékén, vagy ha az ennél alacsonyabb, a minimális lízingkifizetések becsült jelenértékén kerül értékelésre. Minden lízingdíj-kifizetés felosztásra kerül a fennálló pénzügyi lízingkötelezettség csökkenése és a kamatköltség között. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazólízingkötelezettségek az Egyéb pénzügyi kötelezettségek között kerülnek kimutatásra a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A pénzügyi lízing kamatköltség eleme a lízingidőszak alatt kerül elszámolásra az éves eredményben (Kamatköltség). A pénzügyi lízingszerződések keretében beszerzett ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenési leírásának időtartama a lízing időtartama és azeszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.

c) Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbeadó

Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az ingatlanok, gépek és berendezések között kerülnek nyilvántartásra. Azértékcsökkenésüket az egyéb ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez hasonlóan számoljuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoljuk el bevételként a lízingidőszak alatt.

d) Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbevevő

Az operatív lízingek keretében felmerült költségeka lízingidőszak alatt az Adózotteredményben (Egyéb működési ráfordítások) lineárisan kerülnek elszámolásra.

e) Visszlízing

Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását és annak vagy egyrészének Magyar Telekomáltal történő visszlízingelé sét értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereség elhatárolásra kerül, és a lízingperiódus során az eredményben kisebb mértékű értékcsökkenésként kerül megjelenítésre. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek minősül, úgy az értékesítés nyeresége vagy vesztesége az értékesítés időpontjában, az eredményben (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra, mivel azeladási ár az eszköz valós értékéttükrözi. Hasonló módon a lízingkifizetéseket is az eredményben könyveljük (Egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.

17.2 Pénzügyi lízingek

17.2.1 Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbeadó

A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2017. és 2018. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

		2017.12.31			2018.12.31
	Jelenérték	Kamat- rész	Minimális lízingdíj- követelés	Jelenérték	Kamat- rész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belül ..........	4	3	7	4	3	7
1-5 év között ..........	18	11	29	20	12	32
5 éven túl ..............	46	13	59	43	13	56
Összesen...............	68	27	95	67	28	95

A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Azegy éven belül esedékes követelések jelenértéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az Egyéb rövid lejáratúpénzügyi eszközök soron szerepel, míg azegy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügy i bevételt az Adózott eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el.

A nem garantált maradványérték hatása a Társaság eredményére nézve nem jelentős.

17.2.2 Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbevevő

2017-ben és 2018-ban a pénzügyi lízing kötelezettségek főként olyanépületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódik, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak. A szerződések jellemzőeneuróban köttettek, futamidejük 5–15 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

2017. és 2018. december 31-én a visszlízingeléshez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek az alábbiak szerint alakultak:

		2017.12.31			2018.12.31
	Jelenérték	Kamat- rész	Minimális lízingdíj- követelés	Jelenérték	Kamat- rész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belül ..........	134	807	941	182	765	947
1-5 év között ..........	649	2 576	3 225	850	2 344	3 194
5 éven túl ..............	1 200	1 214	2 414	882	803	1 685
Összesen...............	1 983	4 597	6 580	1 914	3 912	5 826

A nem visszlízing jellegű pénzügyi lízingtevékenység 2017-ben és 2018-ban főleg ingatlanok lízingeléséhez kapcsolódik. A szerződések futamideje jellemzően 5-10 év, részben meghosszabbítási ésvásárlási opcióval.

Nem visszlízinghez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek 2017. és 2018. december 31-énaz alábbiak szerint alakultak:

		2017.12.31			2018.12.31
	Jelen- érték	Kamat- rész	Minimális lízingdíj- követelés	Jelen- érték	Kamat- rész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belül ..........	418	377	795	431	360	791
1-5 év között ..........	512	1 195	1 707	628	1 082	1 710
5 éven túl ..............	699	531	1 230	560	331	891
Összesen...............	1 629	2 103	3 732	1 619	1 773	3 392

A Társaság nem rendelkezik pénzügyi lízingjeihez kapcsolódó változó bérleti konstrukcióval, és pénzügyi lízingelt eszközeit sem lízingeli tovább másnak.

17.3 Operatív lízingek

17.3.1 Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbeadó

A következő táblázat tartalmazza a Társaság jövőbeni lizíngköveteléseit, ahol a Magyar Telekom mint lízingbeadó jelenik meg. A 2018. évi növekedés oka a T-Systems Magyarország Zrt. bérleti díjfizetési kötelezettsége a Magyar Telekom Nyrt. új székházhoz kapcsolódóan.

	2017.12.31.	2018.12.31.
1 éven belül ....................................................................	372	1 938
1–5 év között ...................................................................	524	7 023
5 éven túl ........................................................................	513	11 439
Összesen	1 409	20 400

17.3.2 Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbevevő

Az operatív lízinggel kapcsolatos kötelezettségek elsősorban az új székház, illetve mobiladótornyok alatti terület bérletével, kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök bérletével kapcsolatosak. Az alábbi táblázat a Társaság operatív lízingből származó jövőbeni lízingkötelezettségeit tartalmazza:

2017.12.31.		2018.12.31.
1 éven belül ....................................................................	10 464	21 117
1–5 év között ...................................................................	23 614	51 359
5 éven túl ........................................................................	4 646	71 455
Összesen	38 724	143 931

2018-ban a Társaság a Magyar Telekom Nyrt. új székház birtokbaadását követően, 56 milliárd bérleti díjfizetési kötelezettségnek van kitéve. Emellett operatív lízingkötelezettségek között nagyszámú, egyenként kis összegűlízingszerződés szerepel, amelyek időtartamai különbözőek. Ezek a lízingszerződések 1-től 20 évig terjedő időszakra szólnak, és a legtöbb esetben meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

18 BEVÉTELEK

18.1 Bevételek – számviteli politika

18.1.1 Termékértékesítés és szolgáltatás értékesítés árbevétele

IAS 18 szerint

A termékértékesítésből származó árbevételt (berendezések) akkor kerülnek megjelenítésre, amikor a Társaság átadja a vevőnek az áruk tulajdonlásával járókockázatokat és hasznokat, azellenérték megtérülése valószínű, a kapcsolódó költségek és lehetséges visszáruk mértéke megbízhatóan megbecsülhető, a Társaság az eladott árukkal kapcsolatban nem tart meg irányítási részvételt, az árbevétel összege megbízhatóan mérhető. A kockázatok és hasznok átadásának időzítése, a megállapodások egyedi feltételeitől függenek. A termékértékesítés árbevétele a visszárukkal, a kereskedelmi és mennyiségi kedvezményekkel csökkentett értéken kerül értékelésre.

A Társaság a szolgáltatásnyújtásból származó árbevételt a szolgáltatás mérlegfordulónapi teljesítési foka arányában jeleníti meg. A teljesítési fok megállapításának a módszere a szolgáltatás típusától függ.

IFRS 15 szerint

Az IFRS 15 alapelve, hogy az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében a gazdálkodó egységek olyan összegű bevételt jelenítsenek meg, amely azt az ellenértéket (vagyis, fizetést) tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez.

Akkor számolunk el bevételt, amikor valószínű, hogy a Társaság be fogja szedni azt azellenértéket, amelyre az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért jogosultságot fog szerezni. Ha a Társaság úgy értékeli, hogy az ellenértékösszegbeszedése nem biztosított (pl. később a vevő fizetési képessége vagy szándéka jelentősen romlik), a Társaság a szerződés (a kintlévő áruk és jövőbeli szolgáltatások) fennmaradó részétakkor számolja el, ha befolyt azellenérték. Ez a döntés nem érinti a nyilvántartott eszközöket ésa már kielégített a teljesítési kötelmek bevételét.

Bevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor (vagy amint) az ígért áru vagy szolgáltatásvevőnek való átadásával kielégíti a teljesítési kötelmet. Azeszköz átadottnak minősülhet idővel vagyegy időpontban, ami hatással van a bevétel megjelenítésének idejére.

Gyakorlati megoldásként a Társaság a leírt módszereket egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára is alkalmazza. A portfolió megközelítés elfogadható, ha a Társaság ésszerűen azt várja, hogy a standard portfólióra való alkalmazása nem jár lényegesen eltérő hatással a pénzügyi kimutatásokra, mint a standardnak a portfóliót alkotó egyedi szerződésekre (vagy teljesítési kötelmekre) való alkalmazása. Ez azt is jelenti, hogy a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfoliója nem feltétlen azonos termékekre vonatkozó szerződésekettartalmaz.

Áttérés

A Magyar Telekom Nyrt. azegyszerűsített visszamenőleges megközelítést alkalmazta, vagyis azon szerződéseket, melyek 2018. január 1-vel nem voltak tejesítettek, úgy számolja el, mintha azok kezdettől fogva az IFRS 15 szerinte lettek volna elszámolva. Az áttérésből származó halmozott hatást 2018-ban a saját tőke nyitóegyenlege korrekciójaként számoltuk el. A megelőző évek összehasonlító adatai nem kerültek korrigálásra. Az IFRS 15-re valóáttérésazt jelenti, hogy a bevétel korábbankerül elszámolásra, a költségek pedig később azon szerződések esetében, melyeket 2018. január 1-ével még nem kötöttek meg. Ugyanakkor, bár az új standardra való áttérés számviteli hatása közvetlenül a saját tőkében került elszámolásra, a 2018-as eredményre vonatkozókimutatásban a hatás csak azon változásokra vonatkozik, melyek abban a pillanatban merültek fel, amikor a bevételek és a költségek teljesültek.

Fő elvek

▪ Ha a Társaságáruk vagy szolgáltatások vevőnek történő átadásával hamarabb teljesít, mint a vevő kifizeti azellenértéket vagy a fizetés esedékessé válik, a Társaság a szerződést szerződéses eszközként mutatja be, levonva a követelésként bemutatott összeget. Egy szerződéses eszköz a Társaság ellenértékhez való joga azáltala a vevőnek átadott árukért vagy szolgáltatásokért.

▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított támogatott termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik azelőre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a szerződéses eszközök - ügyfélszerződésből eredő, jogilagmég nem létező követelések – mérlegben történő megjelenítéséhez.

▪ Ugyanakkor magasabb készülékértékesítési és alacsonyabb szolgáltatási bevételeket eredményezett.

▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek) aktiválásra kerülnek a mérlegszerződéses költségek során és elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kerül sor.

▪ A szerződéses kötelezettségek (melyeket halasztott bevételként már a múltban is kötelezettségként ismertünk el, majd az áttéréssel átsorolásra kerültek) ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek kimutatásra.

▪ Xxxxx megítélésében, hogy a Magyar Telekom saját nevében (megbízó=bruttó bevétel) vagy más nevében (ügynök=nettó bevétel) értékesít, nem történt jelentős változás.

▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek valóátadása és az említettáruvagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egyév lesz.

▪ Ha egy licenc nyújtására vonatkozó ígéret különállónak minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól, akkor a licenc nyújtására vonatkozó ígéret elkülönült teljesítési kötelem és a Társaságnak megkell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor.

18.1.2 Operatív lízingek árbevétele

Az operatív lízingszerződésekből származó bevételekárbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. Az operatív lízingekből származó árbevétel jellemzően a Rendszer-integrációs és IT-árbevételek között kerülnek elszámolásra.

18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele

18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel

A Magyar Telekomárbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik fél részére, a Magyar Telekomtelekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik.

Az előfizetői szerződés az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatásnak megfelelően jellemzően készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz.

A forgalmi árbevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak. IFRS 15 esetében a felhasználáson alapuló ellenérték (pl. forgalmi bevételek) általában nem része az ügyleti árnak, mivel a Társaságnak a szerződés létrejöttekor nincs joga ellenértékre.

A Társaság keskeny- és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes, mobil- és tévéelosztó hálózatához.

A hirdetési bevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amelyikben a hirdetések megjelennek.

Az emelt díjas szolgáltatások árbevétele bruttó módon kerül elszámolásra, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom-hálózaton keresztül történő nyújtása a Társaság felelőssége, ésa Társaság állapítja meg e szolgáltatások árát, valamint jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó árbevételt azegységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre.

A Magyar Telekomtávközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevételt a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei az eredményre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Társaság nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.

IAS 18 szerint

A Társaság ezen megállapodások díjelemeit különálló árbevételelemként kezeli, és az árbevételeket a maradványérték-módszer segítségével sorolja a bemutatott kategóriákba. Ezeket azelemeket azonosítjuk, és külön kezeljük, mivel önmagukban isképviselnek értéket, és nemcsak csomagban lehet értékesíteni őket, hanem önmagukban is. A Társaság ezért a maradványérték-módszert alkalmazza ezen árbevételelemek meghatározásához, azaz a megállapodás szerint értékesített elemekhez rendelt ellenérték megegyezik a teljes ellenérték és a még nem teljesített szolgáltatás valós értékének különbségével. Azértékesített elemekhez allokált árbevétel csak akkora összeget tartalmazhat, mely nem függa további szolgáltatások teljesítésétől (a nem függő összeg). Az elszámolható árbevételt tehát bekorlátozza azaz összeg, melyet úgy kaptunk, hogy az nem függ a még nem teljesített szolgáltatási elemektől. A vezetékes és mobil szolgáltatások árbevétele akkor kerül elszámolásra, amikor a szolgáltatást nyújtják a szerződésben meghatározott feltételek és kikötések szerint. A távközlési készülékek és kiegészítők eladásához kapcsolódó árbevételeket és ráfordításokat akkor könyveljük, amikor a terméket átadtuk, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolhatják a megállapodás ügyfél részéről történő végleges elfogadását. 12 hónapon túli részletre történő értékesítés esetén azonnali árbevételként a részletfizetések jelenértéke kerül elszámolásra.

IFRS 15 szerint

A szerződések gyakran úgy kerülnek értékesítésre a vevőnek, hogy két vagytöbb komponens közötti kereszttámogatást tartalmaznak. Egy jellemző példa, amikor egy mobil telefon a piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron kerül értékesítésre egycsomagban egy 12 vagy 24 hónapos szolgáltatási szerződéssel. Kereskedelmi szempontból a mobil telefonon jelentkező támogatás a szolgáltatási díjon keresztül kerül kompenzálásra.

Ezen kiigazítási követelménnyel („alapkiigazításként” is definiálva) a kereszttámogatást vagy egy átfogó csomagdiszkontot a csomag egyes komponenseire kell felosztani, így a bevétel általánosságban a csomag diszkontált árunak és/vagy szolgáltatásnak az érintett tételek közötti megfelelő elosztásának valósértékét tükrözi.

A bevétel minden egyes komponensre megállapításra kerül a tranzakciós árnak az egyes komponensekre, azok egyedi eladási árainak arányában való felosztásával.

18.2.2 Rendszerintegrációs és IT-árbevétel

A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 évesidőtartamot fednek le.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRIC 4 követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételtaz IAS 17 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A rendszer-integrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételtáltalában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés.

IAS 18 szerint

A rögzített áras szerződések esetében az árbevételtteljesítményarányosan számoljuk el, a felmerült és teljes becsült költségek arányának figyelembe vételével. Az idő- és anyagfelhasználás alapján számlázott szerződések esetében az árbevételt a szolgáltatás nyújtásakor számoljuk el.

A karbantartási szerződésekből származó árbevétel (amely általában rögzített havidíj) elszámolása a teljes szerződéses periódus alatt vagy a szolgáltatás nyújtásakor történik. A karbantartási szerződéseken kívül végzett javítások után számlázott árbevételek a ráfordított idő és a felhasznált anyagok költsége alapján a szolgáltatás nyújtásakor kerülnek elszámolásra.

Hardver- és szoftverértékesítésből és eladás jellegű lízingekből származó árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a termékhez kapcsolódó tulajdonosi jellegűkockázatok jelentős része átkerült az ügyfélhez, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolják a megállapodás ügyfél általi végső elfogadását. Azilyen jellegű árbevételhez kapcsolódó költségek elszámolása ésaz árbevétel megjelenítése egy időben történik.

Kivitelezési szerződésekből származó árbevételek megjelenítése a készültségi fok arányában történik. A készültségi fok megállapítása az adott időpontig felmerült költségek becsült összköltséghez viszonyított aránya alapján történik. A kivitelezési szerződésekbő l eredő követelések a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a Követelések között vannak nyilvántartva. Amennyiben a ténylegesen felmerült és becsült költségek meghaladják az adott szerződésből származó árbevételt, a várható teljes veszteséget azonnal el kell ismerni céltartalékkal szemben, a Közvetlen költségek részeként.

IFRS 15 szerint

A Magyar Telekom az áruk és szolgáltatások feletti ellenőrzést folyamatosan adja át, tehát a teljesítési kötelmek kielégítése és a bevételek elismerése folyamatosan történik abban az esetben, ha teljesül a következő feltételek valamelyike:

▪ a vevő a Magyar Telekomáltali teljesítéssel egyidőben megkapja és elfogyasztja a Magyar Telekom általi teljesítésből származó

hasznot

▪ a Magyar Telekomáltali teljesítés olyan eszközt hoz létre vagy olyan eszköz értékét növeli, amely felett lé trehozása vagy értékének növelése pillanatától a vevő gyakorol ellenőrzést

▪ a Magyar Telekomáltali teljesítés nem hoz létre a Magyar Telekom számára alternatív módon hasznosítható eszközt és a Magyar Telekom érvényesíthető joggal rendelkezik az adott időpontig elvégzettteljesítés után járó kifizetéshez.

Ha a teljesítési kötelem nem folyamatosan kerül kielégítésre, a Magyar Telekom a teljesítési kötelmet konkrét időpontban elégíti ki.

Karbantartási szolgáltatásokból (általában havi fix díjazással) származó bevétel folyamatosan kerül elismerésre. Javításokból származó bevétel, melyek nem részei a karbantartási szerződésnek, a ledolgozott idő ésa felhasznált anyagok alapjánkerül kiszámlázásra és konkrét időpontban került elszámolásra.

Hardver értékesítésből és értékesítés-típusú lízingből származó bevétel akkor került elismerésre, amikor a vevő ellenőrzést szerez a termék felett.

A teljesítés előrehaladásának meghatározásához a Magyar Telekom az inputmódszert alkalmazza. A Magyar Telekom a bevételt a Magyar Telekomáltal a teljesítési kötelemkielégítése kapcsán tett erőfeszítéseknek vagy felhasznált inputoknak (például a felhasznált erőforrások, a ledolgozott munkaórák, a felmerült költségek, az eltelt idő vagy a felhasznált gépidő) az adott teljesítési kötelem kielégítéséhez szükséges összes várt input arányában jeleníti meg.

18.3 Árbevétel az eredményre vonatkozó kimutatásban

18.3.1 Vevői szerződésekből származó bevétel alábontása

Az alábbi táblázatban a 2018-asegyenlegek az IFRS 15 vonatkozásában kerültek bemutatásra, míg a 2017-es egyenlegek az IAS 18

és az IAS 11 alapján. Az IFRS 15 átállás hatását lásd az 1.2 megjegyzésben.

	2017.	2018.
Mobil árbevétel
Hangalapú kiskereskedelmi .....................................................	127 316	120 485
Hangalapú nagykereskedelmi ..................................................	6 863	6 858
Adatbevételek .........................................................................	67 503	73 760
SMS ........................................................................................	16 032	17 966
Készülékértékesítés árbevétele.................................................	59 871	80 047
Egyéb mobilbevételek .............................................................	14 260	11 098
Mobil bevételek összesen .........................................................	291 845	310 214
Vezetékes árbevétel
Hangalapú kiskereskedelmi .......................................................	40 456	37 347
Szélessávú kiskereskedelmi........................................................	39 540	42 029
Tévé...........................................................................................	37 627	38 904
Készülékértékesítés árbevétele....................................................	8 740	17 065
Adatbevételek kiskereskedelmi ...................................................	9 632	8 297
Nagykereskedelmi bevétel ..........................................................	13 167	14 823
Egyéb vezetékes bevételek .........................................................	16 539	17 414
Vezetékes bevételek összesen	165 701	175 879
Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek .................	9 384	7 225
Energiaszolgáltatásból származó bevételek .................................	4 602	-1
Bevételek összesen...................................................................	471 532	493 317
Melyből:
Vevői szerződésekből származó bevételek...................................	n.a.	478 317
Egyéb forrásból ..........................................................................	n.a.	15 199

Az egyéb forrásból származó bevételek ingatlan és hálózat bérleti díjakat tartalmaznak, melyek a fenti táblázatban a vezetékes

nagykereskedelmi bevételek ésa vezetékesegyéb bevételek között szerepelnek.

A készülékértékesítés bevétele konkrét időpontban, míg a szolgáltatás bevétele folyamatosan kerül elszámolásra.

A Társaság egyetlen ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagykülső fél vagykormányzat közös irányítása alattálló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Csoport forgalma a 10 százalékot meghaladná.

18.4 Vevői szerződésekhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek

A Társaság szerződéses eszközei ki nem számlázott összegeket foglalnak magukban, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. A szerződéses eszközök rövid lejáratú részét a Vevőkövetelések és egyéb eszközök között, a hosszú lejáratú részét az Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között mutatjuk ki a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

A szerződéses kötelezettségek előlegeket, a felmerült költségeket meghaladó kiszámlázásokat, valamint halasztott bevételeket tartalmaznak. A szerződéses kötelezettségek rövid lejáratú részét az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között, a hosszú lejáratú részét az Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

2017. 2018.

Szerződéses eszközök – rövid lejáratú..............................................	- 11 755
Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú...........................................	- 3 143
Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú.....................................	- -7 393
Szerződéses kötelezettségek – hosszú lejáratú .................................	- -
Nettó szerződéses eszközök (kötelezettségek) ..............................	- 7 505

A beszámolási időszakban megjelenített bevétel, amely az időszak kezdetén a szerződéses kötelezettségek egyenlegének része volt......

- 5 527

A vevői szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök .....................................................

- 4 043

A beszámolási időszakban megjelenített amortizáció......................... - -5 347

A nettó szerződéses eszközeink növekedését 2017. december 31-ről 2018. december 31-re elsősorban az IFRS 15 standard első alkalmazása okozta. A szerződéses eszközök 2018. évi növekedését a Társaság távközlési ügyfeleivel kötött új 2018-as szerződései eredményezték.

A szerződéses kötelezettségek 2018. évi növekedését az új feltöltőkártyás előfizetői szerződések és kivitelezési szerződések eredményezték. A szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztést a vevőkövetelésekkel együtt a 4.2.2.2 megjegyzésben mutatjuk be, melyek összege 1 029 millió forint volt 2018. december 31-én.

2018. december 31-én a fennmaradó teljesítési kötelemre felosztott tranzakciós ár halmozott összege 115 190 millió forint, melyet a

Társaság szolgáltatás nyújtás bevételeként számol el, ami várhatóan a következő 13-24hónap során merül fel.

A Társaság a beszámolási időszakban nem jelenít meg bevételt a korábbi időszakokban kielégített (vagy részben kielégített) teljesítési kötelmek kapcsán, mivel az IFRS 15 standardot először 2018-ban alkalmazta.

19 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK

	2017.	2018.
Összekapcsolási díjak...................................................................	14 216	16 291
SI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek...................................	8 102	6 351
Energiaszolgáltatáshoz kapcsolódó költségek ...............................	4 788	-
Követelések értékvesztése ............................................................	4 962	8 169
Távközlési adó (a)	25 023	25 442
Egyéb közvetlen költségek (b)	117 492	140 966
Közvetlen költségek összesen	174 583	197 219

(a) Távközlési adó

A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizetőelőfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700, illetve 5000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében.

(b) Egyéb közvetlen költségek

Az Egyéb közvetlenköltségek sor tartalmazza a mobil ésvezetékes készülékek, kiegészítők és más eszközök költségét, az ügynöki jutalékokat, valamint a nem hang közvetlen költségeket.

20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

20.1 Személyi jellegű juttatások – számviteli politikák

20.1.1 Rövid távú dolgozói juttatások

A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a prémium, jutalék, ki nem vett szabadság, béren kívüli juttatások, valamint ezek adó- és járulékvonzata

A meghatározott mértékű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulások költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a munkavállalók a szolgáltatást nyújtják.

20.1.2 Részvényalapú juttatások

A Magyar Telekomegy részvényalapú ügylet keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a Társaságsaját részvényeivel fizet a szolgáltatásért a részvényalapú juttatás keretében, a költségeket a tőkével szemben számoljuk el (Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka). A részvényalapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék kivezetésre kerül. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvényalapú ügylet keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, amelynek értékét a Társaság minden mérlegfordulónapon újraértékeli valósértékre.

A Magyar Telekomés a Deutsche Telekomrészvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredményben,

azok időarányos valós értékén számoljuk el a kötelezettségekkel szemben.

20.1.2.1 A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatójának Kiegészített Részvényvásárlási Programja (KRP)

A Magyar Telekom Igazgatósága 2011 decemberében jóváhagyta a Társaság megújuló Kiegészített Részvényvásárlási Programját, mely a Társaság elnök-vezérigazgatója (CEO) részére indult 2012-ben. A CEO az éves bruttó mozgó prémiuma minimum 10%-ának megfelelő összeget Magyar Telekom-részvényekbe kellett fektessen. A CEOönkéntesen a prémiumának legfeljebb 33,3%-áig emelhette eztaz összeget. A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartania kell. A zárolási időszak 4 évét követően a fent leírt személyes befektetés során megszerzett minden egyes részvény után egy további részvényt kap a Társaságtól (kiegészített részvényvásárlás) térítésmentesen. Az eredeti tervek szerint a program 2012-től azelkövetkező 5 év folyamán évente megújult volna.

A Magyar Telekoma CEO Kiegészített Részvényvásárlási Programját 2015. július 1-től annyiban módosította, hogy a CEO-nak MT

részvény helyett DT részvénybe kell befektetni. A programtöbbi alapelve nem változott.

A Magyar Telekomelnök-vezérigazgatójának Kiegészített Részvényvásárlási Programja 2017. december 31-én lezárult, 2018-ban a

programmal kapcsolatban semmilyen költség nem merült fel (2017-ben 5 millió forint volt).

20.1.2.2 A Deutsche Telekom Kiegészített Részvényvásárlási Programja

A Magyar Telekom 2015. július 1-vel Kiegészített Részvényvásárlási programot indított a felsővezetők részére (kb. 60 fő). A programban való részvétel a vezérigazgatókivételével önkéntes; számára a lenti feltételekkel kötelező.

A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom-részvényekbe kell fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 33,3%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevő ingyen részvényeket kap. A részvényjuttatás aránya (1:1, 1:2 vagy 1:3) a résztvevő program indulását megelőző évi teljesítményétől függ. A Deutsche Telekom a program keretében megvásárolt részvények arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport free cash-flow célkitűzése teljesült az előző évben.

A programmal kapcsolatban 2018-ban 26 millióforint, 2017-ben 24 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.3 Hosszútávú ösztönző program (LTI)

A Magyar Telekom 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva azt. Mintegy 60 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előzőévi értékelése megfelel azelvárásoknak.

Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négyévesprogram csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között).

A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DTAG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden évvégén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerül a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát átszámítjuk készpénzre azakkor érvényes részvényár figyelembe vételével, ésez az összeg kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Az osztalék a következő módon kerül figyelembe vételre: az első

/ második / harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális részvényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részvényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró.

A programmal kapcsolatban 2018-ban 563 millióforint, 2017-ben 320 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.4 Részvényátadás az MRP Szervezet részére

2016 júliusában a Magyar Telekom javadalmazási politikán alapuló munkavállalói résztulajdonosi programot (MRP) indított, amelynek keretében a Magyar Telekom Nyrt. és leányvállalata, a T-Systems Magyarország Zrt. munkavállalóinak döntő többsége Magyar Telekom részvényekhez jutott. A program a Társaságrendes juttatási csomagján felül került biztosításra. A részvényjuttatás feltétele az volt, hogy a Társaság a 2016. december 31-én végződő évre vonatkozó tényleges MT-Magyarország szegmens operating Free Cash Flow mutatója haladja meg a 2015. december 31-én végződő évre vonatkozó megfelelő mutatóját. A részvételi feltételeknek megfelelő személyek mindegyike 226 részvényre volt jogosult(100 000 Ft értéknek megfelelő számú részvény, amely a részvények 2016. június 30-át megelőző 20 tőzsdei kereskedési nap súlyozatlan átlagára alapján került kiszámításra). A részvényekkel együtt az azokhoz kapcsolódó osztalékra való jogosultságis átadásra került, és a részvényekhez kötelező tartási időszak nem társult. 2016 júliusában a Magyar Telekoma Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében való felhasználás céljából a Budapesti Értéktőzsdén 1 261 204 darab Magyar Telekomtörzsrészvényt vásárolt, amelyet a program keretében való felhasználás céljából további 272 432 darab saját részvénnyel egészített ki. A megvásárolt részvények kiosztása érdekében a Társaság 2016-ban munkavállalói résztulajdonosi program szervezetet (MRP Szervezet) alapított, amelyet a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásba vett. Az MRP Szervezet azalapító (azaz a Társaság) által kinevezett legfőbb szervvel rendelkezik. Az volt a várakozás, hogy miután az Igazgatóság 2017 februárjában megerősíti, hogy az MT-Magyarország szegmens oFCF-je javult, az MRP Szervezet 2017 áprilisában 6 646 munkavállalónak juttat részvényeket, amelynek keretében minden részvételre jogosult 226 darab részvényt kap.

Az MRP törvény rendelkezéseivel összhangban az MRP Szervezeta mindenkor hatályos javadalmazási politikák és az MRP Szervezet alapszabálya keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelésére szolgál.

Az MRP Szervezet ügyeinek intézését ésképviseletét az ügyvezető látja el. Az ügyvezető önállóanjogosult az MRP Szervezet képviseletére. Az ügyvezetőt a legfőbb szerv nevezi ki és hívja vissza. Az ügyvezető utasítást az Alapítótól vagy a résztvevőktől nem fogadhat el.

2016 augusztusában a Társaság 1 533 636 darab saját részvényt adott áta megalapított MRP Szervezetrészére, melyből az 25 764 darabot értékesített a programrésztvevői számának felülvizsgálatát követően. Mivel az Igazgatóság 2017 februárjában megerősítette, hogy az MT-Magyarország szegmens oFCF-je javult, az MRP Szervezet 2017 áprilisában 6 452 munkavállalónak juttatott részvényeket.

A programmal kapcsolatban 2017-ben 138 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.5 Prémiumkifizetés az MRP szervezeten keresztül

A Társaság a javadalmazási struktúra átalakításával új javadalmazási politikán alapuló ösztönző programot indított 2017-ben. Ennek keretében a Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. érintett munkavállalói részére a prémium központi pénzügyi elem, amely a teljes bónusz megközelítőleg 50%-a, az MRP Szervezeten keresztül kerül kifizetésre. Az új ösztönző program keretében a Társaság 2017 során 2 139 millió forint értékbenvásárolt 4 534 758 db Magyar Telekom részvényt, majd további 804 236 db részvényt (364 millió forint). A megvásárolt részvények több ütemben kerültek az MRP Szervezet részére transzferálásra. Az új program megszolgálási feltétele, hogy (a) a Társaság a 2017. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó tényleges MT- Magyarország szegmens működési Szabad Cash Flow mutatója meghaladja a 2016. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó megfelelő mutatóját, valamint az, hogy (b) az érintett munkavállaló 2018 márciusában (a megszolgálás időpontjában) a Magyar Telekom Nyrt. vagy a T-Systems Magyarország Zrt. alkalmazásában áll. A program szerinti javadalmazásban a Társaság ésa T- Systems Magyarország Zrt. azon munkavállalói részesülnek, akikre kiterjed a 2017. február 22-én a Társaság Igazgatósága által elfogadott Javadalmazási politika személyi hatálya.

A megszolgálási feltétel teljesült, a prémium központi pénzügyi elem a rendelkezésre bocsátott Magyar Telekom törzsrészvények 2018 márciusában (megszolgálás időpontjában) történő pénzre váltásával keletkező munkavállalói igények alapjánkészpénzben került kifizetésre az MRP Szervezeten keresztül 2 251 millió forint összegben. Az újonnan kialakított részvényalapú programinduló feltételezéseire vonatkozóan a Társaság nyújtás időpontjának („grant date”-nek) 2017. január 1-jét tekinti, mivel a feleknek erre az időpontra lett azonos megértése a kapcsolódó feltételekről, amely a historikus feltételezések alapjánkerült megállapításra.

A kezdeti információk alapján a Társaság a 2017. január 1-jei létszám ismeretében megbecsülte az előreláthatóan kifizetendő bónusz összegét, amelyből inverz módon került meghatározásra a programhoz szükséges részvényszám a január 1-jei, 2018. márciusra vonatkozó forward részvényárfolyam várakozás alapján. 2017. január 1-én a becsült részvényszám 4 702 702 db volt.

A Társaság a Javadalmazási politikában és a vonatkozó belső szabályzataiban rögzített képletek alapjána központi pénzügyi elemhez kapcsolódó prémiumkifizetés jelentős hányadát tudja fedezni az MRP programon keresztül. A teljes bónusz összegéből a fennmaradó részt kiegészítő juttatásként kapja meg a dolgozó, ha már ismert, hogy az MRP Szervezet milyen árfolyam mellett tudta a részvényeket pénzre átváltani. A Társaság az MRP Szervezet részére átadott részvényeket az MRP Szervezet Alapszabályának megfelelően köteles visszavásárolni. Ez a kötelezettség a részvényárfolyamtól függő valós értékenkerül kimutatásra (4.4.1 megjegyzés).

Azon munkavállaló, aki a megszolgálási feltétel teljesülésének MRP Szervezet ügyvezetése általi megállapítása előtt kikerülta Javadalmazási Politika hatálya alól, az MRP Szervezeten keresztül nem jogosult juttatásra, az a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően a Társaság által került kifizetésre.

A visszavásárolt saját részvények ellenértékéből a T-Systems Magyarország Zrt. köteles volt a munkavállalóira jutó összeget megtéríteni a Társaságnak.

A Társaság 2017-benelszámolta a program teljes költségét 1,4 milliárd Ft összegben, amely a mérlegben a részvényalapú kifizetések tartaléka (SBPtartalék) soron került kimutatásra.

A Társaság a javadalmazási struktúra további átalakítása mellett döntött 2018-ban. A változásértelmében a Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. érintett munkavállalói részére a 2018. évi központi prémium jelentős része az MRP Szervezetenkeresztül kerül kifizetésre. Az ösztönző program céljára a Társaság a meglévő saját részvény állomány mellé 1 458 millió forint értékben további Magyar Telekomrészvényt vásárolt a tőzsdéről és így, a Magyar Telekom Nyrt. az MRP Szervezettől a 2017-es program prémiumfizetésekor visszavásárolt részvényekkel együtt 8 845 794 darab Magyar Telekom részvényt 3 846 millió forint értékben adott át az MRP Szervezet részére.

A program javadalmazási feltétele, hogy (a) a Társaság a 2018. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó tényleges MT- Magyarország szegmens működési Szabad Cash Flow mutatója meghaladja a 2017. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó megfelelő mutatóját, valamint az, hogy (b) az érintett munkavállaló 2019 márciusában (a megszolgálás időpontjában) a Magyar Telekom Nyrt. vagy a T-Systems Magyarország Zrt. alkalmazásában áll. Ha a javadalmazási feltétel teljesül, a megfelelő jutalom az MRP Szervezeten keresztül készpénzben, a Magyar Telekom törzsrészvények pénzre váltásával, várhatóan 2019 márciusában kerül kifizetésre.

Az újonnan kialakított részvényalapú program induló feltételezéseire vonatkozóana Társaság nyújtás időpontjának („grant date”-nek) 2018. január 1-jét tekinti, mivel a feleknek erre az időpontra lett azonos megértése a kapcsolódó feltételekről, amely a historikus feltételezések alapján került megállapításra.

A Társaság várhatóan a Javadalmazási politikában és a vonatkozó belső szabályzataiban rögzített képletek alapján a központi

pénzügyi elemhez kapcsolódó prémiumkifizetés jelentős hányadát tudja fedezni az MRP programon keresztül. A teljes bónusz összegéből a fennmaradó részt kiegészítő juttatásként kapja meg a dolgozó, ha már ismert, hogy az MRP Szervezet milyen árfolyam mellett tudta a részvényeket pénzre átváltani. A Társaságaz MRP Szervezet részére átadott részvényeket az MRP Szervezet Alapszabályának megfelelően köteles visszavásárolni. Ez a kötelezettség a részvényárfolyamtól függő valós értéken kerül kimutatásra (4.4.1 megjegyzés).

Mivel az érintett munkavállalók száma bizonytalan, a részvények kiinduló számának számításához fluktuációs rátát vettünk figyelembe, és az árfolyam a Magyar Telekom részvények 2018 márciusának 20 napi átlagos záróárfolyamának figyelembe vételével került megállapításra.

Azon munkavállaló, aki a megszolgálási feltétel teljesülésének MRP Szervezet ügyvezetése általi megállapítása előtt kikerül a Javadalmazási Politika hatálya alól, az MRP Szervezeten keresztül nem jogosult juttatásra, az a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően a Társaság által került kifizetésre.

A Társaság 2018-ban elszámolta a program teljes költségét 2,8 milliárd forint összegben, amely a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek soron került kimutatásra. Az MRP Szervezet 2018. december 31-én 8 732 763 darab Magyar Telekomrészvényt birtokol.

20.1.3 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezenjuttatások fejében. A Társaság akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint, visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel.

20.2 Személyi jellegű juttatások az eredményre vonatkozó kimutatásban

	2017.	2018.
Rövid távú dolgozói juttatások .............................................................	57 775	56 868
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások ..........................	2 699	2 820
Részvényben kiegyenlített részvényalapú juttatások .............................	29	26
Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások..........................	320	563
Munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) Szervezet.......................	138	-
Pénzbeli juttatás MRP szervezeten keresztül ........................................	1 431	2 789
Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt ..............................	62 392	63 066
Aktivált bérköltségek ..........................................................................	-5 779	-6 198
	56 613	56 868
Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve)..........................................................................	11 892	10 817
Átlagos létszám (redukált fő)................................................................	6 287	6 183
Záró létszám (redukált fő)....................................................................	6 241	6 134

21 EGYÉB MŰKÖDÉSI RÁFORDÍTÁSOK

2017.		2018.
Közműadó.....................................................................................	(a)	7 416	7 157
Bérleti és lízingdíjak .......................................................................	17 776		18 190
Marketing......................................................................................		8 467	8 380
Energia költségek..........................................................................		6 378	5 843
Egyéb vásárolt szolgáltatások költsége ...........................................	(b)	48 076	47 858
Egyéb működési ráfordítások ........................................................		5 189	5 414
		93 302	92 842

A kutatás költségeit, akárcsak a marketingköltségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el. A Társaság2018 során összesen 1

millió Ft kutatási költséget számolt el egyéb működési ráfordításként (2017: 89 millió Ft).

(a) Közműadó

2012-ben a magyar Országgyűlés elfogadta a közművezetékek adójáról szóló törvényt 2013. január 1-jei hatállyal. Az adóalanya a közművezeték tulajdonosa, aki a villamosenergia, hírközlési, földgáz-, hő-, víz- és szennyvíz szolgáltatások ellátását lehetővé tévő vezetékeinek nyomvonala után 125 Ft/m adó fizetésére kötelezett. A hírközlési vezetékek esetében azadó mértéke függ a vezetékek hosszától, mértéke 2014. január 1-jétől kezdődően a következő: az első 200 000 métert meg nem haladó vezetékek hossza után nem kell adót fizetni. 200 000 és 350 000 méter közötti hosszra az adó összege a 125 Ft/m 30%-a, a 350 000 és 500 000 méter közötti hosszra az adó mértéke a 125 Ft/m 75%-a, 500 000 méter felett pedig az adó teljes összegét meg kell fizetni.

(b) Könyvvizsgálói költségek az Egyéb szolgáltatások költsége sorból

Az Egyéb vásárolt szolgáltatások költsége többek közttartalmazzák a Társaság egyedi és a konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával, valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos PricewaterhouseCoopers (PwC) díjakat az alábbi összetételben.

2017.	2018.
Pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata...............................................	266	340
Egyéb, könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak.........................................	29	23
Egyéb, nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak .................................	-	41
PwC-nek fizetendő díjak összesen ...................................................	295	404

A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a PwC-nek a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat.

Az Egyéb, könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak a PwC-nek mint külső könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatán kívül fizetett díjakat tartalmazzák, pl. a második negyedéves jelentések felülvizsgálata, a számviteli és jelentési témában nyújtott tanácsadás, amelyeket nem a könyvvizsgálói szolgáltatáshoz sorolunk.

Az Egyéb, nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak például olyan, a PwC által nyújtott szolgáltatásokat tartalmaznak, mint tanácsadói díjak, illetve konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyeken a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek.

22 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

2017.	2018.
Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel.........................................	2 900	1 127
Kapcsolt feleknek nyújtott támogató szolgáltatások bevétele ..............	84	-
Ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális javak és értékesítésre tartott eszközök értékesítésének eredménye ..................	1 178	4 474
Biztosítási kártérítési bevételek..........................................................	123	87
Egyéb	1 672	3 024
Összesen	5 957	8 712

Az egyéb működési bevételek növekedése a korábbi székház értékesítéséből származó egyszeri bevételt mutatja.

23 KAMATBEVÉTEL

2017.	2018.
Követelések és kölcsönök kamatbevétele ..........................................	339	212
Céltartalékok kamatkomponensének lebontása .................................	79	50
Pénzügyi lízingkamatbevétele...........................................................	3	3
Összesen..........................................................................................	421	265

24 KAMATKÖLTSÉG

	2017.	2018.
Kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök kamatköltsége ..........................	9 132	8 845
Nem kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök kamatköltsége ..................	2 977	3 109
Pénzügyi lízingkamatköltsége...........................................................	1 195	1 201
Céltartalékok kamatköltsége/diszkontlebontása ................................	77	209
Aktivált pénzügyi költségek ...............................................................	-39	-131
Összesen..........................................................................................	13 342	13 233

A hitelfelvételi költségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Társaság a hitelek kapcsán fizet. Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelfelvételi költségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. A minősített eszköz megszerzése céljából felhasznált általános célú hitelek aktiválható hitelfelvételi költsége a Társaság adott időszakban fennálló általános célú hitelei költségének súlyozott átlaga. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe. Az egyéb hitelfelvételi költségek költségként kerülnek elszámolásra.

A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelfelvételi költséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2018-ban 3,042% - 3,40%- os rátákat alkalmaztunk (2017-ben 2,92% - 3,46%). A kamatráták számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (25. megjegyzés) is figyelembe vettük.

25 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK –NETTÓ

2017.	2018.
Díj/jutalék ..............................................................................................	4 348	3 803
Pénzügyi instrumentumok nettó árfolyamvesztesége/(nyeresége) ............	-1 084	5 547
Egyéb nettó árfolyamveszteség...............................................................	-100	-136
Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben	4 450	-3 048
Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) nem kapcsolt féllel szemben................................................................................................	-	-
Derivatívák kivezetésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben	337	-2 236
Derivatívák kivezetésének vesztesége/(nyeresége) nem kapcsolt féllel szemben	-12	-
Összesen	7 939	3 930

26 BEFEKTETÉSEKEREDMÉNYE

26.1 Befektetések eredménye

26.1.1 Kapott osztalékok

A Társaságnak járó osztalék követelésként és bevételként kerül megjelenítésre abbanaz időszakban, amelybena tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják.

A következő táblázat a Társaság befektetéseitől kapott osztalékokat mutatja be 2017 és 2018 évekre vonatkozóan.

	2017.	2018.
Xxxxxxxxxxx A.D. .........................................................................	3 488	3 487
GTS Hungary Kft..........................................................................	325	-
Vidanet Zrt...................................................................................	4 169	-
Egyéb ..........................................................................................	106	160
Összesen.....................................................................................	8 088	3 647

26.1.2 Befektetések értékesítése

A Crnogorski Telekom A.D. értékesítése

A Társaság 2017 januárjában részvényvásárlási megállapodást írt alá a Hrvatski Telekom d.d.-vel a Crnogorski Telekom A.D. Podgorica-ban meglevő többségi 76,53%-os tulajdoni részesedésének eladásáról összesen 123,5 millió euró (38,5milliárd forint) összegben. A tranzakció zárására 2017 januárjában került sor. Ennek az ügyletnek a nettó eredmény hatása 2 532 millió forint nyereség volt, amely a befektetések eredménye között került bemutatásra.

26.2 Befektetések eredménye társult és közös vezetésű vállalatokban

E2 Hungary Zrt.-től kapott osztalékbevétel 2018. évben 519 millió Ft (2017-ben 97 millió forint).

27 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY (EPS)

A részvényenkénti eredmény alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévőtörzsrészvények súlyozott átlagos számával. A hígított részvényenkénti hozamot a törzsrészvények mellett – ha van ilyen – a hígulást okozó részvényopciók súlyozott átlagos számának figyelembevételével számítjuk ki.

A Társaság konszolidált beszámoló készítésére is kötelezett, ezért az IAS 33 alapján az EPS mutatóra vonatkozó közzétételeket a

konszolidált pénzügyi kimutatások alapján mutatja be.

28 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE

Az alábbi táblázatban az ingatlanok, gépek ésberendezések ésimmateriális javak beruházásait a beszerzésükre fordított összeggel egyeztetjük. Az aktivált hitelkamatot az ingatlanok, gépek ésberendezések és immateriális javak beruházásai tartalmazzák.

		2017.12.31.	2018.12.31.
Beruházás ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe (8. megjegyzés)..................		47 255	52 524
Beruházás immateriális javakba (9. megjegyzés) ....................................................		19 171	36 188
Beruházás ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe és immateriális javakba.		66 426	88 712
Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg (14. megjegyzés) ...........................................	(a)	456	2 797
Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség.................................................................	(b)	-	-4 392
Pénzügyi lízingkeretében beszerzett eszközök ......................................................	(c)	-272	-343
Beruházási szállítói kötelezettségek változása ........................................................	(d)	8 487	11 892
Xxxxxxxxxx, gépek és berendezések és immateriális javak beszerzésére fordított összeg................................................................................................................		75 097	74 882

(a) Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg

2016-ban a Magyar Telekoma digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyert el legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére. Ebből 2,8 milliárd Ft felhasználásra került. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás részleteit a 9. megjegyzés tartalmazza.

(b) Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség

Az éves frekvenciadíjak jelenértékét az immateriális javak (licencek) részeként aktiváljuk, amennyiben a jövőbeli kifizetések megbízhatóan becsülhetők, annak ellenére, hogy ezeket a díjakat később fizetjük ki. A diszkontált kötelezettségkifizetéseit a cash- flowk kimutatása Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora, míg a diszkontált kötelezettség kamatfizetéseit a Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak sora tartalmazza. A jelentős licencvásárlásokat a 10.5. megjegyzés taglalja.

Az ingatlanok, gépek ésberendezések beruházásai a pénzügyi lízingügyletek miatt nem mindig járnak azonnali kifizetésekkel. A kifizetések a lízing futamideje alatt jelennek meg a cash-flowk kimutatása Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sorában (Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow), valamint a Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak soron (Üzleti tevékenységből származó cash-flow).

(d) Beruházási szállítói kötelezettségek változása

A Beruházási szállítói kötelezettségek változása soron azt a hatást mutatjuk ki, hogy a beruházási szállítók tényleges kiegyenlítése a beruházás megvalósulását követőentörténik.

29 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK

A következő táblázat azüzleti tevékenységekbe való befektetésekhez kapcsolódó készpénzfizetéseket mutatja:

	2017.12.31.	2018.12.31.
GTS Hungary Kft. – távközlési tevékenységek ....................................	1 789	-
	1 789	-

A Magyar Telekoma tulajdonában levő GTS Hungary Kft. eszközeinek jelentős részét a hozzájuk kapcsolódó ügyfélkörrel együtt 2015- től több részletben veszi át, mely szerződéseket üzleti kombinációnak tekintünk, a folyamat 2017 során zárult le.

A Társaság a tranzakció során a GTS Hungary Kft-től megszerzett eszközeit akvizíció időpontjára vonatkozó valós értékükön vette fel az üzleti kombinációkra vonatkozó értékékelési elv alapján. A 2017 során történt eszközátvételek kiegyenlítése a GTS Hungary KFT.- vel szembeni 3 400 millió Ft hitelfelvétellel történt meg.

30 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

30.1 Függő követelések

Függő követelés alatt olyan lehetségeseszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amelynek létezése még bizonytalan, nem a Társaság irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek azeszközök nem jelennek meg a pénzügyi helyzetre vonatkozókimutatásban.

A Társaságnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős

lenne.

30.2 Függő kötelezettségek

Függő kötelezettségekre nem kerül képzésre céltartalék. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), amelyet egy vagy több, a Társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan.

Az alábbiakban a Társaságlegjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban, vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető.

30.2.1 Garanciák

A Magyar Telekom Nyrt. ki vantéve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben lásd a 4.5.4 megjegyzést.

31 BESZERZÉSI ELKÖTELEZETTSÉGEK

31.1 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak

Az alábbi táblázata Magyar Telekom ingatlanokra, gépekre és berendezésekre és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége két éven belül esedékes.

	2017.12.31.	2018.12.31.
Ingatlanok, gépek és berendezések ...............................................................	5 054	837
Immateriális javak .........................................................................................	1 003	1 331
Összesen.......................................................................................................	6 057	2 168

31.2 Befektetések

A Társaságnak nem állt fenn akvizícióból származó elkötelezettsége 2018. december 31-én és 2017. december 31-én.

32 KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTTÜGYLETEK

A Társaság kapcsolt felei magánszemélyek vagy gazdálkodóegységek lehetnek, akik kapcsolt viszonyban állnak a Társasággal.

Magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója esetében Társasággal szemben kapcsolt viszony akkor áll fent amennyiben a magánszemély:

▪ ellenőrzést, közösellenőrzést gyakorol, vagy

▪ jelentős befolyással rendelkezik a Társaság felett;

▪ kulcspozícióban lévő vezető a beszámolót készítő gazdálkodó egységnél vagy annak egy anyavállalatánál.

A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a következő feltételek közül bármelyik teljesül:

▪ A gazdálkodó egység és a beszámolót készítő gazdálkodó egység ugyanazon csoport tagja (tehát minden egyes anyavállalat, leányvállalat és társleányvállalat kapcsolt viszonyban áll egymással).

▪ Az egyik gazdálkodó egység a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása (vagy olyan csoport tagjának társult vállalkozása vagy közös vállalkozása, amelynek a másik gazdálkodó egység is tagja).

▪ Mindkét gazdálkodó egység ugyanazon harmadik fél közösvállalkozása.

▪ Az egyik gazdálkodó egység egy harmadik gazdálkodóegység közös vállalkozása, a másik gazdálkodó egység pediga harmadik gazdálkodó egység társult vállalkozása.

▪ A gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatási programot biztosít a beszámolót készítő gazdálkodóegység munkavállalói vagya beszámolót készítő gazdálkodóegységgel kapcsolt viszonyban álló gazdálkodóegység munkavállalói részére. Ha a beszámolót készítő gazdálkodó egység maga biztosítja az ilyen programot, akkor a szponzoráló munkáltatók szintén kapcsolt viszonyban állnak a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel.

▪ A gazdálkodó egység egy a Társasággal kapcsolt viszonyban álló magánszemély ellenőrzése vagy közös ellenőrzése alatt áll vagy ilyen személy a gazdálkodó egységbenkulcspozíciót töltbe.

▪ A gazdálkodó egység vagy annak a csoportnak bármely tagja, amelyiknek a gazdálkodó egység részét képezi, kulcspozí cióban lévő vezetői szolgáltatásokat nyújt a beszámolót készítő gazdálkodó egységnek vagya beszámolót készítő gazdálkodóegység anyavállalatának.

A Társaság a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket a független felekkel kötött ügyletekkel azonos feltételekkel kötötte, amennyiben ezek a feltételek megalapozottak.

32.1 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az alábbi táblázatok a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekből eredő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét mutatják 2017.

és 2018. december 31-én.

	Egyéb		Eszközök
	követe-		swap		Kötelezett-
Vevő-	lések	Adott	ügyletek-	Kapott	ségek swap	Osztalék
követelések	(előlegek)	kölcsönök	ből	kölcsönök	ügyletekből	kötelezettség

2017.12.31

Anyavállalat.................	3 127	2 582	-	2 978	-157 349	-5 612	-15 436
Leányvállalatok ...........	4 929	306	10 103	-	-2 096	-	-
Társult és közös vezetésű vállalkozások	314	-	-	-	-	-	-
Egyéb kapcsolt felek....	2 850	55	-	-	-103 807	-	-
ebből: DTIF..................	-	-	-	-	-103 725	-	-
Összesen ....................	11 220	2 943	10 103	2 978	-263 252	-5 612	-15 436

	Egyéb		Eszközök
	követe-		swap		Kötelezett-
Vevő-	lések	Adott	ügyletek-	Kapott	ségek swap	Osztalék
követelések	(előlegek)	kölcsönök	ből	kölcsönök	ügyletekből	kötelezettség

2018.12.31

Anyavállalat.................	4 347	-	6 581	-	-144 038	-612	-15 516
Leányvállalatok ...........	3 345	255	15 248	-	-2 865	-	-
Társult és közös vezetésű vállalkozások	548	-	-	-	-	-	-
Egyéb kapcsolt felek....	2 936	75	2	-	-89 772	-	-
ebből: DTIF..................	-	-	-	-	-89 700	-	-
Összesen ....................	11 176	330	21 831	3 665	-236 675	-612	-15 516

A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követelésekre nem képeztünk értékvesztést a bemutatott időszakokban.

Document Metadata

Table of Contents

Free Standard Templates

ÉVES JELENTÉS

Document Metadata

Free Standard Templates

ÉVES JELENTÉS

ÉVES JELENTÉS

ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS VEZETŐSÉGI JELENTÉS

TARTALOMJEGYZÉK

ÉVES BESZÁMOLÓ

(EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK)

Document Metadata

Related content

Similar Contract Types

Most Common Clauses in Annual Report