hello Otthon lakásbiztosítás (termékkód: 12024)

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

hello Xxxxxx xxxxxxxxxxxxxxx (termékkód: 12024)

Dokumentumazonosító: F 120245 00 2403

Hatályos: 2024. március 12-től visszavonásig

A legfontosabb tudnivalók összefoglalása

      Miről         szól         ez         az         összefoglaló?                                         

Az összefoglaló célja, hogy röviden ismertesse a hello Xxxxxx lakásbiztosítás leglényegesebb jellemzőit. Az összefoglaló nem része a hello Xxxxxx biztosítási szerződésnek, és nem nyújt teljes körű tájékoztatást. A hello Xxxxxx lakásbiztosítás részletes leírását a hello Xxxxxx Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek c. kiadvány tartalmazza.

Mi a hello Xxxxxx?

A hello Xxxxxx olyan biztosítás, melynek célja az Ön vagyontárgyainak, így főként ingatlanának és ingóságainak védelme. Az Ingatlan, Ingóság, valamint az Ingatlan és Ingóság csomagokra vonatkozó részletes leírást a Különös szerződési feltételek tartalmazzák.

  Milyen    lehetőségek    közül    választhat    a    hello    Xxxxxx    szerződés    megkötésekor?                          

A biztosítás a xxxxx://xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx portálon vagy a mobil applikációján keresztül köthető meg, ahol az alábbi csomagok érhetőek el:

1. Ingatlan csomag

2. Ingóság csomag

3. Ingatlan és Ingóság csomag

Az Ingatlan, valamint az Ingatlan és Ingóság csomagok ingatlanbiztosítási eleme vonatkozhat:

⯈ kő, beton, tégla és panel (szilárd falazatú) épületre, vagy

⯈ vályog vagy vályogot tartalmazó, fa és könnyűszerkezetes (puha falazatú) épületre.

Az Ingóság csomag kizárólag az ingóságokat biztosítja, míg az Ingatlan csomagban kizárólag az épület biztosított. Az Ingatlan és Ingóság csomag az Ingatlan csomag, valamint az Ingóság csomag tartalmi elemeit egyesíti.

   Milyen     vagyontárgyak     biztosíthatóak     a     hello     Xxxxxx     biztosítással?                             

Épület, építmény: biztosított mindaz, ami tartósan, szerkezetileg beépített, és az épületet rendeltetésszerűen használhatóvá teszi (pl. ház, kapu, járda).

Épülettartozékok és épület berendezések: az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések (pl. redőny, spaletta, galéria, gardróbszekrény).

Általános háztartási ingóságok: minden tárgy, ami általában egy háztartásban előfordul, és nem tartozik az értékőrző vagyontárgyak, illetve az egyéb ingóságok közé (pl. edények, székek).

Értékőrző vagyontárgyak: egyedi, nem a háztartási ingóságok csoportjába tartozó értékálló ingóságok (pl. nemesfém, drágakő)

Egyéb ingóságok: készpénz, amely 20 000 Ft-ig biztosított.

   Xxxx     nem     terjed     ki     a     hello     Xxxxxx     biztosítás?                                    

Felhívjuk figyelmét, hogy a hello Xxxxxx biztosítás csak a biztosítási feltételekben rögzített esetekre terjed ki. Vagyontárgyait és Önt érheti olyan kár is, melyre a biztosító nem teljesít kifizetést.

A kizárások főbb csoportjai, amikor a biztosító nem teljesít szolgáltatást, a következők:

1. Talajvíz, belvíz okozta károk.

2. A Biztosítottat terhelő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megszegése (pl. szakszerűtlen építkezés, robbanásveszélyes anyagok tárolása, vízkárok (pl. felhőszakadás) megelőzése esetén megfelelő szigetelés elmulasztása vályogházak esetén, csepegtető járda, ereszcsatorna kiépítésének hiánya, tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok miatti károk).

3. Vagyon- és balesetbiztosítás esetén a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károk (pl. ittassággal összefüggésben okozott kár).

4. Az épület építése, felújítása miatt keletkezett károk.

5. Azok a károk, amelyek nem biztosított vagyontárgyakban keletkeznek.

6. Azok a károk, amelyek nem biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be.

7. Azok a károk, melyek a biztosított vagyontárgy rendeltetésellenes használatából erednek (pl. háztartási gépek felrobbanása).

8. Felelősségbiztosítás esetén azok a károk, amikor azt a károkozó azonos károkozási körülményekkel ismétlődően okozta, valamint amelyeket a Biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak. Felelősségbiztosítások esetén a biztosító nem téríti meg az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot.

További részletes információt a hello Xxxxxx Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek tartalmaz.

   Milyen      időtartamra      köthető     a      hello      Xxxxxx     biztosítás?                                 

A hello Xxxxxx határozatlan időtartamra köthető, ami azt jelenti, hogy a biztosító mindaddig köteles a kockázat viselésére és szolgáltatás nyújtására, ameddig Ön a biztosítás díját fizeti, és a szerződést akár Ön, akár a biztosító fel nem mondja. A szerződés, kizárólag írásban mondható fel az utolsó díjjal rendezett időszak utolsó napját megelőzően minimum 30 nappal.

   Hol      nyújt      védelmet      a      hello      Xxxxxx      vagyonbiztosítás?                                  

A hello Xxxxxx vagyonbiztosítási része az Ön ingatlanához kapcsolódóan nyújt fedezetet. A baleset-, illetve felelősségbiztosítások területi hatályát a szerződési feltételek részletesen tartalmazzák.

   Mit     vállal     Ön     a     hello     Xxxxxx     biztosítás     megkötésével?                                 

A biztosító szolgáltatását díjfizetés ellenében nyújtja, ami azt jelenti, hogy Xxxxx a hello Xxxxxx biztosítás díját meg kell fizetnie, amennyiben a szerződést fenn kívánja tartani. A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente, az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Társaságunk erről a biztosítási évfordulót megelőzően legalább 60 nappal írásban értesíti Önt.

      Mi          a         teendő          kár          esetén?                                           

Amennyiben a biztosítási feltételekben szereplő káresemények valamelyike bekövetkezne, a biztosító szolgáltatásának érdekében legkésőbb a kár észlelését követő 2. munkanapon jelentse be xxxxxxx@xxxxx.xx címen

    Hogyan       léphet       kapcsolatba       a      Posta       Biztosítóval?                                   

Amennyiben kérdése merül fel, munkatársaink a xxxxx@xxxxx.xx e-mail címen várják jelentkezését.

Ügyfél-tájékoztató

hello Xxxxxx xxxxxxxxxxxxxxx

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük a Magyar Posta Biztosító Zrt. iránti megtisztelő bizalmát! Kérjük, mielőtt megköti a hello Xxxxxx lakásbiztosítási szerződését, figyelmesen olvassa el jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek című kiadványunkat, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezi. Az abban foglaltak mindenben irányadók az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerződésre, a Szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek részletes megismerése és átvétele után Ön a biztosítási ajánlat aláírásával kifejezi szándékát a biztosítási szerződés megkötésére.

Ügyfél-tájékoztatónkban tájékoztatjuk Önt a Magyar Posta Biztosító Zrt. legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkről, a fogyasztói panaszügyintézésről, valamint a biztosítási szerződés alapjául szolgáló jogszabályokról. Részletesen ismertetjük Önnel azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkoznak. A Személyes adatok kezelése és titoktartás részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyeknek az Ön biztosítási titkot képező adatait a Magyar Posta Biztosító Zrt. továbbíthatja.

Legfontosabb adatok

Magyar Posta Biztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; levélcíme: 1538 Budapest, Pf. 501, jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000, Ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 1 200 4800 (hétfőnként 8.00-20.00 óráig, míg egyéb munkanapokon 8.00-18.00 óráig hívható). Fő tevékenységi kör: biztosítási tevékenység, vagyonbiztosítás. A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről évente jelentést tesz közzé a honlapján.

Felügyeleti szerv

A Magyar Posta Biztosító Zrt. felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank ((továbbiakban: MNB), Levélcíme: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest; Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.; Ügyfélszolgálati telefonszáma: 00 00 000 000; Fax száma: 00 0 000 0000; E- mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Az MNB az intézményekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthető a xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/ honlapon. A biztosító nyilvántartási száma: 12833632.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy Ön, mint a Magyar Posta Biztosító Zrt. Ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Amennyiben biztosítási szerződésével, kapcsolatos panasza van, azt megteheti szóban (személyesen a biztosító székhelyén található ügyfélszolgálaton vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben vagy a honlapon xxxxx://xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx cím alatt). Kérjük, hogy írásban forduljon közvetlenül Panaszkezelési osztályunkhoz, ahol bejelentését kivizsgáljuk, és arra 30 napon belül válaszolunk: Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztály, 1538 Budapest, Pf. 501 (levélben); xxxxxx@xxxxx.xx (e-mailben).

Amennyiben panaszára a Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztályától nem kapott kielégítő választ, panaszával a következő intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez (levélcíme: 1525 Budapest, Pf.172; telefonszáma: 06 80 203 776; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx). A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 102.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a Pénzügyi Békéltető Testületi eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minősül.) Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, jogában áll bírósági utat igénybe venni. A Pénzügyi Békéltető Testületi eljárás, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem (fogyasztói kérelem) formanyomtatványai az alábbi linken, valamint a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálati elérhetőségén érhetőek el. xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxxxxx

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet értelmében online felületen megkötött szerződése kapcsán esetlegesen felmerülő panaszát a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx weboldalon keresztül is továbbíthatja az illetékes alternatív vitarendezési fórum felé.

Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog

Az Ön jognyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a Magyar Posta Biztosító Zrt.-hez megérkezik. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság előtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.

Jogszabályok

A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.). Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadóak, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.

Tartalom

I. Általános biztosítási feltételek 5

1. A biztosító, a Szerződő, a Biztosított személy(ek) 5

2. A biztosítási szerződés létrejötte 5

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 5

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 6

5. A biztosítási szerződés módosítása 6

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 6

7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 7

8. A biztosítási összeg, a túlbiztosítás tilalma, az alulbiztosítás, a többszörös biztosítás 7

9. Az értékkövetés szabályai 8

10. Önrészesedés 8

11. A Szerződő felek speciális kötelezettségei 8

12. A biztosító mentesülése 12

13. Általános kizárások 12

14. Egyéb rendelkezések 13

II. Különös biztosítási feltételek 14

1. Fogalom meghatározások 14

2. Területi hatály 15

3. A biztosított vagyontárgyak köre; a biztosítási összeg meghatározása 15

4. Biztosítási események 17

5. A biztosítási események besorolása 27

6. A biztosító szolgáltatása 27

III. Betörésvédelmi szintek és összeghatárok 28

1. Az épület mechanikai védelmének előírásai 28

2. Az elektronikai jelzőrendszerre vonatkozó előírások 30

3. A betöréses lopás biztosítási esemény (lásd a jelen feltételek II. 4.16 pontját) miatti biztosítási szolgáltatás felső határa (kárlimit összegek) 30

hello Xxxxxx xxxxxxxxxxxxxxx

Általános biztosítási szerződési feltételek

A hello Xxxxxx általános biztosítási szerződési feltételei (a továbbiakban: biztosítási feltételek) azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Magyar Posta Biztosító Zrt. hello Xxxxxx biztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozással kötötték meg.

A jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

I. Általános biztosítási feltételek

1. A biztosító, a Szerződő, a Biztosított személy(ek)

1.1 A biztosító a Magyar Posta Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító).

1.2 Szerződő: a jelen biztosítási feltételek alapján Szerződő az a 16. életévét betöltött magánszemély, aki a biztosítási szerződést megköti és a díjat megfizeti. Szerződő az lehet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a Szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait. Szerződő jelen Biztosítási feltételek értelmében csak természetes személy lehet.

1.3 Biztosított: Jelen biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésben Biztosítottnak a vagyonbiztosítás, illetőleg a felelősségbiztosítás, illetve a különös feltételben Biztosítottként meghatározott személyek minősülnek. Ilyen rendelkezés hiányában Biztosítottnak minősül a biztosított vagyontárgy tulajdonosa, a Szerződő, valamint a vele a kockázatviselés helyén állandó jelleggel, életvitelszerűen lakó és a vele vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója. A biztosító szolgáltatására – ha a feltételek, vagy a szerződő felek eltérően nem rendelkeznek – a Biztosított jogosult.

1.4 Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, akkor a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a Szerződő fél helyébe léphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.5 Zálogkötelezett, zálogjogosult: ha a biztosítási szerződésre a Szerződő, mint zálogkötelezett tekintetében hitelbiztosítéki záradék bejegyzés történt, akkor a – a zálogkötelezett utasításának figyelembevételével – zálogjogosultnak történik a biztosítási szolgáltatás teljesítése, legfeljebb a mindenkori hitel és járulékai mértékéig.

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1 A Szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét biztosító által használt és mindenkor érvényes szerződéses dokumentumon, elektronikus úton kezdeményezi. Az a dokumentum minősül érvényes elektronikus szerződéses dokumentációnak, amelyet a biztosító a xxxxx://xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx portálon vagy a mobil applikációján keresztül a jelen biztosítási feltételek elfogadására utalással tettek meg a felek. A biztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Szerződő ajánlatot tesz a biztosítónak. A biztosítási szerződés a Szerződő és a biztosító kölcsönös megállapodásával jön létre.

2.2 A szerződés akkor tekinthető létrejöttnek, ha a Szerződő a kötési folyamaton végighalad és annak végén a díjat a biztosító részére megfizeti. A kötési folyamat végén egy szerződéskötés létrejöttét igazoló e-mail kerül kiküldésre a Szerződő által regisztrált e-mail címre.

2.3 Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

2.4 Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

3.1 Ha a biztosítási szerződés létrejön, a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben feltüntetett időpontban kezdődik, feltéve, hogy a szerződés megkötésével egy időben a Szerződő az első díjat megfizette. A kockázatviselés a szerződéskötés és díjfizetés napját követő nap 0. órájában kezdődhet legkorábban, legkésőbbi időpontja pedig a szerződéskötéstől számított 180 nap lehet.

3.2 A biztosító kockázatviselése alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a biztosítás a jelen biztosítási feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével.

3.3 A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a Szerződő nem áll semmilyen

⯈ az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

⯈ az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi,

jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

3.4 A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan Biztosítottat, Kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

3.5 A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a Szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a

3.3 pont szerinti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

3.6 A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.1 A biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

4.2 Az első biztosítási időszak (biztosítási év) a kockázatviselés kezdetekor kezdődik.

4.3 A biztosítási időszak egy év, melynek az utolsó napja az évforduló. Az új biztosítási időszak első napja az évfordulót követő nap.

5. A biztosítási szerződés módosítása

5.1 A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel írásban módosíthatják.

5.2 Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a jelen szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor a biztosító figyelmezteti. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

5.3 Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a biztosítási kockázat jelentős növekedésével összefüggő jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlást, mely esetben az érdekmúlás időpontjáig.

6.2 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a fizetéshez szükséges adatok ismeretében a díjtöbbletet köteles a megszűnéstől, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül visszatéríteni.

6.3 Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.4 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.5 A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja

6.6 A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 napos felmondási idővel – a szerződésre érvényben lévő választott díjfizetési gyakoriság szerinti időszak utolsó napjára írásban felmondhatják (rendes felmondás). A Szerződő megfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által teljesített befizetésekkel elszámolni. A Szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

6.7 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító a fizetéshez szükséges adatok ismeretében 15 napon belül visszautalja, levonva belőle azt a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos.

6.8 Ha a szerződés a jelen feltételek 6.7 pontjában írt módon a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, akkor a Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat a Szerződő megfizeti.

6.9 A szerződést a feleknek lehetőségük van közös megegyezéssel is megszüntetni

6.10 A 3.3. pont esetében a szankció, korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napjával.

6.11 Utolsó díjjal rendezett időszak végétől eltérő felmondás

A szerződő jogosult - a rendes felmondáson túl (6.6 pont) - a határozatlan tartamú biztosítási szerződést minden év márciusában (úgy, hogy a felmondás március 31-ig a biztosítóhoz beérkezzen) 30 napos felmondási idővel felmondani (negyedéves felmondás). A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. Amennyiben a szerződés nem díjrendezett, úgy az nem mondható fel.

7. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai

7.1 A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől, annak teljes tartamára megilleti a – kockázatviselésének ellenszolgáltatására szolgáló – biztosítási díj.

7.2 A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg. Az évestől eltérő díjfizetési gyakoriság választása esetén a biztosító a díjat az éves díjból számítja ki a matematikai kerekítés szabályait is figyelembe véve, ezért havi, negyedéves, féléves díjfizetés esetén az így meghatározott díjak összege eltérhet az éves díjtól.

7.3 A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerződésben megjelölt díjfizetési ütem szerinti időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

7.4 A Szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a Szerződő a biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).

7.5 Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó, 6.7 pontban szereplő szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7.6 Amennyiben a biztosítási esemény a biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás még nem szűnt meg, úgy a biztosítási időszakra járó és meg nem fizetett díja(ka)t a biztosító az esedékes biztosítási szolgáltatás, illetve a térítés összegéből levonhatja.

7.7 A biztosítási díj fizetésének módjai:

Az első díjat bankkártyás fizetéssel a szerződéskötési folyamat végén, a folytatólagos díjat automatikus fizetéssel (un. recurring bankkártyás fizetés), eseti bankkártyás fizetéssel vagy banki átutalással lehet rendezni.

A határidőre történő díjfizetésről a Szerződőnek kell gondoskodnia.

7.8 A díjtételek meghatározásakor a biztosító kedvezményeket is biztosíthat. Amennyiben az ajánlattétel során a Szerződő valótlan adatok alapján, jogosulatlanul részesült kedvezményes díjban, úgy a biztosító az erről való tudomásszerzést követő esedékes díjbekérőt a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény nélküli díjra módosíthatja és küldheti meg a Szerződő részére.

7.9 A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény). Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfizetését.

8. A biztosítási összeg, a túlbiztosítás tilalma, az alulbiztosítás, a többszörös biztosítás

8.1 A szerződéskötéskor a Szerződő dönti el, hogy mely vagyoncsoportokat, mekkora szolgáltatási összeggel kíván biztosítani.

8.2 A biztosítási összeg az a biztosítási szerződésben (kötvényen)– a 8.3 pontban foglaltaknak megfelelően – meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa, azzal, hogy a jelen biztosítási feltételekben egyes biztosítási események és vagyoncsoportok kapcsán szereplő, szolgáltatást korlátozó rendelkezések a szolgáltatás összegét a biztosítási összegnél alacsonyabb összegben is meghatározhatják.

8.3 A biztosítási szerződésben a Szerződő az alábbiakra határozhat meg biztosítási összeget:

a) Csak ingóságra (Ingóság csomag esetén); továbbá

b) Csak ingatlanra (Ingatlan csomag esetén); továbbá

c) Ingóságra és Ingatlanra egyaránt.

8.4 A vagyoncsoportok és azon belül külön felsorolt alvagyontárgy csoportok biztosítási összegei a kárrendezéskor nem vonhatók össze.

8.5 A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja meg a biztosítani kívánt vagyontárgy új értékét. Alulbiztosításnak minősül, ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új értéke. Ilyen esetben a biztosító arányos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridőponti biztosítási összeg aránylik a káridőponti új értékhez.

8.6 Ha a biztosítási szerződés a biztosító által meghatározott és a szerződésben feltüntetett minimális biztosítási összeggel vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre, úgy kár esetén a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, és nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, és arányos szolgáltatást nyújt. Utóbbi alól kivételek: az indexálás visszautasításának, valamint az épület, illetve melléképület alapterületére, biztosított vagyontárgyak értékére vonatkozó közlési kötelezettségsértés esetei (11.4. pont)

8.7 Felelősségbiztosításnál a biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határát jelenti egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban. A kártérítés és az egyéb költségek (ideértve a jogi képviseleti költségeket és a kamatokat is) együtt sem haladhatják meg a biztosítási összeget.

8.8 Többszörös biztosítás: ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. E megtérítési igény alapján a biztosítók a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

8.9 A biztosítási díj egyoldalú módosítása

A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a biztosítás évfordulójára – a biztosítási összeg emelkedése nélkül is – az alábbiakban meghatározott esetekben egyoldalúan módosíthatja:

a) a szerződés kárhányada és kárgyakorisága jelentősen, 50%-nál nagyobb mértékben meghaladja a biztosító azonos módozatú (lakás) biztosítási szerződéseire vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül megelőző naptári évben mért átlagos kárhányadát és kárgyakoriságát (a vizsgálat időpontja a szerződés évfordulóját 90 nappal megelőző időpont),

b) a biztosítási szolgáltatást érintő jogszabályok változása, így különösen közterhek megváltozása esetén,

c) ha megemelkednek a biztosító érdekkörén kívül eső, a szerződéssel kapcsolatos költségei – így különösen adatlekérdezések díja, viszontbiztosítás díja.

A díj fentiek szerinti módosításáról a biztosító a szerződés évfordulóját megelőzően értesíti a Szerződőt. Amennyiben a Szerződő a Biztosító által ajánlott magasabb díjat nem fogadja el, úgy jelen feltételek 6.6 pontja alapján a szerződést évfordulóra felmondhatja.

9. Az értékkövetés szabályai

9.1 A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Az indexálásra a biztosítási évfordulón kerül sor. Az indexálás az ingatlanbiztosítás, a melléképületbiztosítás valamint az ingóságbiztosítás biztosítási összegeire vonatkozik.

Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az alábbiakban meghatározott index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj követi.

9.2 Az indexálást a biztosító mindig a biztosítási évfordulót megelőző utolsó érvényes biztosítási összegre és díjra végzi el.

Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, előző év azonos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet az indexszám nyilvánosságra hozatalát követő év során történő indexálások alkalmával. A biztosító egy naptári éven belül ugyanazon szerződés vonatkozásában az indexszámot nem módosíthatja.

A biztosítási összeg és díj értékkövető módosításáról és az alkalmazott index mértékéről, valamint a módosított biztosítási összeg és díj mértékéről a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a Szerződőt.

A biztosító az indexált biztosítási összeget ingatlan esetén ötszázezer forintra, ingóság esetén százezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.

9.3 Ha az indexált biztosítási összeget és biztosítási díjat a Szerződő nem fogadja el, akkor az értékkövetésről szóló levél kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban igényelheti az értékkövetés előtti állapot visszaállítását.

9.4 Ha a Szerződő nem fogadja el a biztosító által felajánlott indexálást, kár esetén a biztosító vizsgálhatja az alulbiztosítottságot.

10. Önrészesedés

Jelen feltételekben szabályozott biztosítási csomagok kapcsán önrészfizetési kötelezettség nem terheli a Biztosítottat.

11. A Szerződő felek speciális kötelezettségei

A) Szerződő, Biztosított kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség

11.1 Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, úgy a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerződés tartalmáról,

illetve minden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos változásról.

A közlési és változás-bejelentési kötelezettség

11.2 A Szerződő és a Biztosított a szerződés megkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz, a kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.

11.3 Az adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított is felelős. A közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt és Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

11.4 Ha a Szerződő az ajánlaton az épület, illetve melléképület négyzetméterére vonatkozó adatot, illetve az ingatlan és az ingóságok (biztosított vagyontárgyak) becsült értékére vonatkozó adatot – a valóságtól eltérően – alacsonyabban adja meg, akkor a biztosító vizsgálhatja az alulbiztosítottságot, és érvényesítheti annak jogkövetkezményét, az arányos szolgáltatást nyújt.

11.5 A Szerződő (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a biztosítónak 15 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton, egyéb nyomtatványon adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

Be kell jelenteni különösen, ha

⯈ a biztosított épület hasznos alapterülete megváltozott (pl. tetőtér-beépítés, lakóépület bővítése, melléképület építése, bővítése),

⯈ a biztosított vagyonérték megváltozott és az meghaladja a biztosítási összeget,

⯈ az ingatlan lakatlanná (nem állandóan lakottá) válik,

⯈ a Szerződő (Biztosított) címe megváltozik.

11.6 A közlésre, illetve a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő (Biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

Általános kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

11.7 A Szerződőnek, Biztosítottnak minden esetben úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, betartva a jogszabályi, hatósági előírásokat, szabványokat. A Szerződő felek megállapodnak, hogy a Szerződő (Biztosított) köteles a kárt tőle elvárhatóan megelőzni és enyhíteni, melynek keretében köteles különösen:

a) az épületeit a mindenkor hatályos építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelően építeni/építtetni és karbantartani, felújítani;

b) ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóságnak megfelelően, gondosan eljárni;

c) a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejű távozás esetén a védettségi szintnek megfelelően, szakszerűen bezárni, a védettségi szintet befolyásoló minden biztonsági berendezést üzembe helyezni;

d) az állandóan lakott épületekben az átmenetileg (72 óránál hosszabb időtartamban) nem üzemeltetett víz-, fűtés- és hűtésvezetékek főelzáró szelepét elzárni a vízkárok megelőzése érdekében;

e) a biztosított vagyontárgyakat, különösen elektromos, gáz- és vízvezető létesítményeket, a hozzájuk csatlakoztatott berendezéseket, készülékeket, valamint a tetőket, ereszcsatornákat és az ingatlanra a határoló falakon kívül rögzített tárgyakat rendeltetésszerű állapotban tartani és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul elhárítani;

f) az elhasználódott, kopott alkatrészeket, berendezéseket megjavítani, vagy – ha ez nem lehetséges – kicserélni;

g) talajszint alatti helyiségben ingóságot csak a padozat szintjétől számítva legalább 20 cm magasan tárolni;

h) a káresemény észlelését követően haladéktalanul értesíteni a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén (az eloltott tűzről is), az oltás, mentés eredményessége érdekében;

i) betöréses lopás, rablás esetén a káresemény észlelését követően haladéktalanul feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni, a további károk megelőzése érdekében az ingatlanba bejutást megakadályozni, gondoskodni a személyes őrzésről;

j) az ingatlan kulcsainak ellopása, elrablása vagy elveszése, valamint a zár megsérülése, használhatatlanná válása esetén a zárakat 24 órán belül kicserélni, a zárcseréig pedig gondoskodni a személyes őrzésről;

k) a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, de a biztosító kárfelmérését nem akadályozó, a vagyon- és személybiztonságot elősegítő intézkedéseket haladéktalanul megtenni;

l) a csapadék elvezetéséről gondoskodni, csepegtető járdát, az épületekre ereszcsatornát kiépíteni.

11.8 A kárenyhítés szükséges költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

11.9 A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is. Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) kötelezettség

11.10 A Szerződőnek (Biztosítottnak) a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie

a biztosítónak. Balesetbiztosítás esetén a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül kell bejelenteni a biztosítónak. A bejelentés a xxxxxxx@xxxxx.xx címen tehető meg. A bejelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

⯈ szerződésszám;

⯈ személyes adatok (Szerződő, Biztosított, Károsult neve, címe, telefonszáma);

⯈ a káresemény helye, ideje, leírása;

⯈ a kár által érintett vagyontárgyak tételes felsorolása, becsült kárösszeg;

Felelősségbiztosítás esetén a Biztosított köteles 30 napon belül bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatosan kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, mely ilyen kárigényre alapot adhat.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosítási esemény bekövetkezését határidőben a biztosítónak nem jelentik be, a szükséges felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezése után

11.11 Értesítendő szervek:

⯈ Tűz, robbanás esetén mindenképpen (még az eloltott tűzről is) értesíteni kell a tűzoltóságot. A tűzről a jogszabály szerint az arra illetékes hatóságtól tűzeseti igazolást kell beszerezni.

⯈ Betöréses lopás vagy rablás, kifosztás esetén a rendőrséget kell értesíteni, és feljelentést kell tenni. A feljelentésben tételesen meg kell nevezni az eltűnt vagy sérült vagyontárgyakat is.

⯈ Baleset esetén mindent meg kell tenni a kár enyhítése érdekében, az akut történésre tekintettel haladéktalanul szakorvosi segítséget kell igénybe venni, és a szükséges teendők elvégzésében a gyógyító eljárás befejezéséig késedelem nélkül az ellátó intézménnyel együtt kell működni. A balesettel foglalkozó hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkat megadják és a káresemény tisztázásban a biztosítóval együttműködjenek.

A kárbejelentéshez, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

11.12 A biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylő személynek kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerződésben, valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak. Neki kell bizonyítania a kár bekövetkeztét, összegszerűségét, valamint a kár és a károkozó tényező közti összefüggést.

11.13 A biztosítási szerződés teljesítését igénylő személy a biztosító szolgáltatásának teljesítése érdekében a felmerült károk és költségek igazolása céljából az alábbi dokumentumok benyújtására köteles. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez csak abban az esetben kér hatósági igazolást, ha a káresemény körülményeinek tisztázásához vagy a kárrendezés lefolytatásához szükséges információ más, gyorsabb eljárásban/módon nem szerezhető be, a hatósági igazolás szükségességéről a kárrendezés során a biztosító tájékoztatja az ügyfelet.

⯈ tűzkárnál: tűzeseti igazolás;

⯈ betöréses lopás vagy rabláskárnál, továbbá besurranásos lopáskárnál, továbbá a közös vagy saját tárolóból való eltulajdonítás kár esetén, a rendőrségi feljelentés megtételét igazoló dokumentum (pl.: rendőrségi igazolás);

⯈ ingatlan káránál: javítási vagy helyreállítási számla vagy árajánlat, vagy költségvetés;

⯈ az elfolyt víz többletköltségének megtérítésére vonatkozó biztosítási szolgáltatás esetén a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétől számított 1 éves időtartamra visszamenőleg;

⯈ kibővített vezetékes vízkár biztosítási esemény esetén a biztosító kérheti a biztosított ingatlan fölötti vagy azzal szomszédos lakás tulajdonosának elismerő nyilatkozata, vagy ha a kárt a lakást bármilyen egyéb jogcímen használó személy okozta, akkor az ő elismerő nyilatkozata, feltüntetve benne azt is, hogy rendelkezik-e a károkozásra is érvényes felelősségbiztosítással; amennyiben igen, akkor biztosítójának megnevezése, kötvényének száma;

⯈ felelősségi kár esetén a Biztosított kártérítési felelősségének megállapításához szükséges dokumentumok (a Biztosított felelősséget elismerő, kizáró vagy vitató nyilatkozata, a rendőrségi igazolás a balesetről, hatósági eljárás indulása esetén erről való nyilatkozat);

⯈ ingóság káránál: az ingóságoknak és károsodásuk mértékének tételes részletezése, az ingóságok típusát és eredetét igazoló okmány, illetve, ha van, akkor az ingóságokról készült fénykép is;

⯈ a biztosítási esemény bekövetkezését és az ennek következtében elszenvedett károk mértékét (összegszerűségét) igazoló dokumentumok (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások, személyi sérülés esetén az azt alátámasztó orvosi iratok, szakvélemények),

11.14 A balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítéséhez szükséges iratok:

A Biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele lehet, hogy a Biztosított/Kedvezményezett, amennyiben a mindenkori hatályos jogszabályok lehetővé teszik:

⯈ mentse fel az érintett orvosokat, az egészségügyi intézményeket és hatóságokat titoktartási kötelezettségük alól a biztosítóval szemben, annak érdekében, hogy a biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggő információkat az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól – akik, illetve amelyek a Biztosítottat kezelték, vizsgálták – a kért felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat beszerezze, illetve

⯈ járuljon hozzá, hogy a Biztosított tisztázatlan halála esetén a holttestet a biztosító megvizsgáltassa, szükség szerint a boncolását és exhumálását elvégeztesse.

a) A balesetbiztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő iratok bemutatását kérheti:

⯈ kárbejelentő,

⯈ a Biztosított/Kedvezményezett személyazonosságának igazolására alkalmas iratok:

­ személyazonosító igazolványának másolata (az érvényességet tartalmazó rész is) és

­ lakcímkártya (lakcímet tartalmazó oldala), abban az esetben, ha a lakóhelye vagy a tartózkodási helye Magyarországon található

­ jogerős hagyatékátadó végzés/öröklési bizonyítvány,

­ jogerős gyámhatósági határozat,

⯈ a baleseti egészségkárosodás mértékét megállapító orvos szakértői szakvélemény,

⯈ a baleset kapcsán készült rendőrségi vagy hatósági jegyzőkönyv másolata,

⯈ a Biztosított kórházi ellátását igazoló kórházi dokumentáció, zárójelentés,

⯈ a biztosítási eseménnyel összefüggő orvosi dokumentumok (pl. röntgen lelet, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, egyéb rendelkezésre álló orvosi dokumentumok),

⯈ hatósági (szabálysértési vagy büntető) eljárás indulása esetén az eljárást lezáró határozat, ezen határozat rendelkezésre állásának hiánya azonban a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.

b) Baleseti halál, háztartási baleseti eredetű halál esetén a balesetbiztosítási szolgáltatás igénybevételéhez felsorolt iratokon túl a biztosító az alábbi okmányok benyújtását is kérheti:

⯈ halotti anyakönyvi kivonat,

⯈ külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles irat hitelesített magyar fordítása,

⯈ halottvizsgálati bizonyítvány, valamint abban az esetben, ha a halottvizsgálati bizonyítvány a szükséges adatokat nem tartalmazza, úgy az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

⯈ boncolási jegyzőkönyv,

⯈ az elhunytat utolsóként kezelő orvostól származó részletes orvosi bizonyítvány, vagy – ha ilyen kezelésre nem került sor – más olyan orvosi, vagy hatósági bizonyítvány, mely tartalmazza a halál okát, valamint a Biztosított halálát okozó betegség kezdetének időpontját és lefolyását, illetőleg a halál körülményeit,

⯈ háziorvosi igazolás, mely tartalmazza a halált okozó betegségek diagnosztizálásának pontos időpontját.

c) Egyéb rendelkezések

⯈ A biztosítási esemény bekövetkeztekor – a Biztosított életben léte esetén – a biztosító megkövetelheti, hogy a Biztosított a biztosító által előírt orvosszakértői vizsgálatokon részt vegyen. A vizsgálatok lefolytatásának kezdeményezésére és azok elvégzésére a biztosító orvos szakértője jogosult.

⯈ A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvosszakértője bírálja el. Vitás esetekben a Biztosítottnak joga van orvosszakértői bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, a másik tagját a Biztosított vagy annak képviselője, harmadik tagját pedig a biztosító és a Biztosított vagy képviselője közösen jelölhetik meg.

⯈ Minden olyan adatszerzés költsége, amely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, azt a felet terheli, aki érdekeit érvényesíteni kívánja, és ezt igazolja.

A fentieken túl a vagyonbiztosítás, a felelősségbiztosítás és a balesetbiztosítás speciális rendelkezései további dokumentumok benyújtását írhatják elő.

A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mértékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokumentumokkal is igazolja.

11.15 Egyéb rendelkezések:

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A biztosító a szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult szabálysértési vagy büntető eljárás jogerős befejezéséhez (jogerős határozathoz) nem köti, kivéve, ha jogszabály rendelkezése erre lehetőséget nyújt.

Állapotmegőrzési kötelezettség

11.16 A Biztosított a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben – személy- és vagyonvédelem, valamint a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében – változtathat. Ellenkező esetben nagymértékben megnehezítheti a kár keletkezési okának megállapítását, az esetleges nyomok rögzítését (ilyen lehet például a tűz keletkezésének oka, a betörés helyének, módjának, eszközének felderítése). Nem terheli a Biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a balesetbiztosítási esemény bekövetkezése esetén.

Ha a biztosító részéről a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a Szerződő (Biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében gondoskodni kell arról, hogy azonosításra alkalmas módon rögzítésre kerüljenek a helyreállítást vagy a kijavítást megelőzően a sérült vagyontárgyak, a kárkép, valamint a kockázatviselési hely. Ennek megfelelő módja lehet, ha a Szerződő (Biztosított) a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvételeket készít.

11.17 A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be annyiban, amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megállapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált.

11.18 A Biztosítottnak lehetővé kell tennie, hogy a biztosító a kár okára, mértékére, a jogalap megállapítására és a kártérítési kötelezettség kiterjedésére vonatkozóan vizsgálatot végezhessen, valamint minden erre szolgáló felvilágosítást – kérésre írásban is – bizonylatokkal együtt meg kell adnia. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított ezeket a kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

Díjfizetési kötelezettség

11.19 A Szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére. A Szerződő által fizetendő biztosítási díj minimális összegét a biztosítási szerződés tartalmazza.

B) Biztosító kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség

11.20 A biztosító köteles a biztosítási szerződés megkötése előtt közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást adni a Szerződő részére a Magyar

Posta Biztosító Zrt. adatairól, a fogyasztói panaszokkal és bejelentésekkel foglalkozó szervezetekről, a biztosító és a biztosításközvetítő felügyeleti szervéről, a biztosítási szerződés főbb jellemzőiről, az adatkezelés elvi és gyakorlati tudnivalóiról, valamint a biztosítási szerződés jelen feltételeiről.

Szolgáltatási kötelezettség

11.21 Jelen biztosítási feltételek alapján biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban a szerződésre vonatkozó biztosítási feltételek szerint szolgáltatást nyújt.

A biztosítási szolgáltatás esedékessége

11.22 A biztosító a szolgáltatás kifizetését a hozzá bejelentett igény jogosságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat, illetve dokumentum biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 munkanapon belül vállalja. Ha a benyújtásra került dokumentumok alapján a biztosítási szolgáltatás iránti igény jogossága és összegszerűsége nem elbírálható, az esetben ugyanezen határidőn belül a biztosító tájékoztatja a Biztosítottat a további szükséges dokumentumok benyújtásának szükségességéről.

11.23 A biztosító törekszik az általa a 11.22. pontban tett vállaláson belüli rövidebb, 5 munkanap alatt történő kifizetésre, ezért önkéntesen vállalja, hogy amennyiben a kárigény elbírálásához álláspontja szerint szükséges utolsó irat kézhezvételét követő 5 munkanapon túl indítja el a biztosítási szolgáltatás összegének kiutalását, úgy a megállapított biztosítási szolgáltatás összegét 10%-kal, de maximum 100 000 forinttal megnöveli.

12. A biztosító mentesülése

12.1 A biztosító vagyonbiztosítás, valamint balesetbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt, illetőleg balesetbiztosítás esetén a balesetet jogellenesen

a) a Szerződő vagy a Biztosított,

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta.

Jogellenes és súlyosan gondatlan magatartás alatt különösen, de nem kizárólagosan a következőket kell érteni:

⯈ az e pontban felsorolt személyek ittas (0,8 ezrelék véralkoholszint vagy afelett) vagy

⯈ kábítószer alkalmazásának hatása alatti állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkező biztosítási esemény,

⯈ jogosítvány nélküli járművezetés közben bekövetkező biztosítási esemény.

Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

12.2 A biztosító mentesül a balesetbiztosítási összeg kifizetése alól, ha a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

13. Általános kizárások

13.1 Vagyon- és felelősségbiztosítások, valamint baleset-, illetőleg betegségbiztosítások esetén a közreható okokra való tekintet nélkül a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra és költségekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbi események, körülmények által vagy azokkal kapcsolatban keletkeztek:

a) atomenergia, ionizáló sugárzás;

b) nukleáris energia folytán bekövetkezett balesetek,

c) bármilyen jellegű, a biztosítási események között nem nevesített természeti katasztrófa;

d) bármilyen jellegű háborús esemény (háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül a Magyarország területén, továbbá a Magyarország területén kívül más ország ellen folytatott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása), invázió, fegyveres összeütközés, polgárháború;

e) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus,

f) tömegmegmozdulás, katonai gyakorlat, harci cselekmény, zavargás, tüntetés;

g) elkobzás, lefoglalás, kényszer-államosítás;

h) hadijog, rendkívüli állapot;

i) a környezet szennyezésével okozott károk;

j) az épületnek vagy bármely részének (falak, födémek, vezetékek, csövek, nyílászárók, burkolatok, készülékek, beépített tartozékok stb.) építése, átépítése, felújítása, bővítése, festése, javítása, karbantartása miatt - közvetlenül vagy közvetve –keletkezett kár, továbbá az a kár, amely az építés alatt álló épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagok, valamint beépítésre váró épület berendezések és épülettartozékokban keletkezett;

k) talajvíz által okozott károk, azaz a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatti károk, továbbá a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk;

l) a belvíz okozta károk, még akkor is, ha a belvizet a vízelvezető árkok hiánya vagy a karbantartásuk elmulasztása okozta;

m) a biztosított objektumban folytatott tűz- és robbanásveszélyes tevékenység során, az azzal összefüggésben keletkezett károk.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a tűzkárokra, illetve robbanáskárokra, valamint villámcsapás károkra, melyek azzal összefüggésben következnek be, hogy a kockázatviselés helyén „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat használnak fel, tárolnak.

13.2 Baleset-, illetőleg betegségbiztosítások esetén a biztosító az alábbi eseményeket kizárja a kockázatviselés köréből:

a) az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek, ha azok a Biztosított alkohol, kábítószer, vagy gyógyszerek, illetve egyéb pszichotróp tudatmódosításra alkalmas szerek miatti lényeges korlátozottsága miatt következtek be,

b) alkohol- és drogfüggőség esetén ezek kezelésével összefüggő események.

13.3 Balesetbiztosítások esetén kizárás, szolgáltatáskorlátozás csonttörés esetén: a biztosító nem teljesít szolgáltatást abban az esetben, ha bármely csontbetegség (pl. rosszindulatú csont- és porcdaganatok) minden formája, illetve egyéb szervekből kiinduló daganat áttételeinek következtében létrejött patológiás csonttörés, csontvelőgyulladás (osteomyelitis), súlyos csontritkulás (osteoporosis), csontlágyulás (osteomalacia), illetve azok szövődménye közvetve vagy közvetlenül részben vagy egészében közrehatottak a biztosítási esemény bekövetkezésében.

13.4 Nem áll fenn a biztosító fizetési kötelezettsége akkor, ha a károkozó tényező a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlattétel előtt is fennállt.

13.5 A biztosítási feltételek az általános kizárásokon túlmenően az egyes biztosítási események kapcsán speciális kizárásokat is tartalmaznak.

13.6 A kizárások körében szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők.

14. Egyéb rendelkezések Megtérítési igény

14.1 A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban

élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Biztosított, illetve a Szerződő a károkozóval szembeni követeléséről – ezzel a biztosító megtérítési igényét korlátozva – sem részben, sem egészben nem mondhat le. Balesetbiztosítás esetén a biztosító a balesetért felelős személlyel szemben megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt. Amennyiben a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

A biztosított vagyontárgy megkerülése

14.2 Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat. Ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.

Elévülés

14.3 A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő követelések megállapodás szerinti elévülési határideje öt év. A vagyonbiztosítási igények elévülési idejét a biztosítási esemény bekövetkezésétől, a felelősségbiztosítás alapján felmerülő igények elévülési idejét a kárnak, illetve a kárigénynek a Biztosítottal való közlésétől kell számítani.

Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

14.4 A Ptk. rendelkezésitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

14.5 A szokásos szerződési gyakorlattól eltérően a szerződőnek rendes felmondás esetén a díjfizetési gyakoriság szerinti időszak utolsó napjára van lehetősége felmondani a szerződést.

14.6 Rendes felmondás mellett a szerződőnek lehetősége van a biztosítási szerződést március 1.-31. napja között is felmondani 30 napos felmondási határidővel.

14.7 A biztosító az igényfelmérés és az online szerződéskötés folyamatában ellenőrzi a fedezet elvállalásához szükséges feltételeket, ezért kockázatelbírálási idő a jelen feltételek vonatkozásában nincs.

II. Különös biztosítási feltételek

1. Fogalom meghatározások A jelen feltételek alkalmazásában

Épület: Olyan állandóan lakott ingatlan, amely szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel teljes mértékben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. Jelen feltételek vonatkozásában a biztosított épület alapterülete a 300 m2--t nem haladhatja meg.

Épület hasznos alapterülete

⯈ Lakóépület (családi ház) esetén az összes lakott alapterület, beépített tetőtér esetén csak az 1,9 m belmagasságot meghaladó terület, a zárt veranda, a lakóépület alagsorában lévő, burkolt, fűtött lakóhelyiségek (hobbi szoba, konditerem, mosókonyha, stb.) alapterülete. Nem kell figyelembe venni a nem beépített tetőteret, a padlást, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pl. szenespince, tároló, xxxxxx).

⯈ Többlakásos épületekben a lakás teljes alapterülete, de a lakáshoz tartozó pincerész, tároló, garázs, közös használatú helyiségek alapterülete nem.

⯈ Sem a lakóépület (családi ház), sem a többlakásos épületek esetén nem kell figyelembe venni az erkélyt, a teraszt.

Xxxxxxxxxxxxxxx

Melléképület: Melléképületnek minősül az olyan, a főépülettől különálló, szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel teljesen elválasztott teret alkot, és ezzel az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, a főépülettel azonos kockázatviselési helyen található, önálló bejárattal rendelkezik, a főépületből meg nem közelíthető, és nem lakás célját szolgálja (garázs, tároló, istálló, ól, terménytároló, műhely, szerszámoskamra, nyári konyha, kocsiszín stb).

Melléképület alapterülete: az épület rendeltetésének megfelelő célú területek összessége, ami az 50 m²-et nem haladhatja meg.

Épülettartozékok, épület berendezések: ide tartoznak azok az épület fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések, szerelvények, az épülethez tartósan rögzített, szerkezetileg beépített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak, amelyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Így különösen:

⯈ az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékoló szerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók;

⯈ beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására gyártottak, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény);

⯈ az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések;

⯈ az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztó berendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok);

⯈ az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz ellátását/elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozó berendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezésekkel;

⯈ az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai- és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő);

⯈ felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések; kapunyitó motor; antennák;

⯈ riasztó- és megfigyelőrendszerek/központok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, ezekhez csatlakozó vezetékek.

Építménynek minősülnek: kerítés, kapu, támfal, járda, gépkocsi beálló, vízóraakna, derítő, ciszterna, erkély, terasz.

Éves limit, kárlimit

Éves limit: az a határösszeg, ameddig a biztosító egy biztosítási időszakban (egy biztosítási évben) megtéríti a károkat. Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felső határa.

Hozzátartozók

Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Hozzátartozó továbbá: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Közös tulajdon

A társasház alapító okiratában külön tulajdonként meg nem jelölt, és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott építmények, épületrészek, épület berendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Külön tulajdon

Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett, és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Szövetkezeti ház esetén: a tulajdoni külön lapokon nyilvántartott, és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Állandóan lakott épület

Állandóan lakottnak minősül az olyan épület, amely

⯈ a teljes háztartás vitelére alkalmas, és

⯈ amelyben a Biztosított ott lakásra berendezkedett, és

⯈ amelyben a Biztosított állandóan minden évszakban és életvitelszerűen lakik.

Nem minősül állandóan lakott épületnek a nyaraló céljára szolgáló épület.

Biztosítási csomagok

Az biztosítási csomagok a következők, melyek vagylagosan választhatók, és közülük egyet a biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:

⯈ Ingóság csomag, vagy

⯈ Ingatlan csomag, vagy

⯈ Ingatlan és Ingóság csomag

Területi hatály

A kockázatviselés helye

2.1 A vagyonbiztosítás tekintetében kockázatviselési helynek minősül a biztosított vagyontárgynak (épületnek/ingóságnak) a szerződésben feltüntetett magyarországi címe.

2.2 Hatósági kiköltöztetés esetén kockázatviselési helynek minősül az általános háztartási ingóságok tekintetében az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált.

A kockázatviselés helyének kiterjesztése

2.3 A biztosító többlakásos épületek esetén

⯈ az Ingóság csomag és az Ingatlan és Ingóság csomag, vonatkozásában káreseményenként az ingóságra vonatkozó biztosítási összeg 7%-a erejéig

viseli a kockázatot a kockázatviselés helyén kívül, a többlakásos épület – alapító okirat szerinti – közös helyiségeiben, valamint a Biztosított kizárólagos használatában vagy külön tulajdonában lévő helyiségekben tárolt ingóságok tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén. E pont alapján a biztosító nem viseli a kockázatot a készpénzre vonatkozóan.

A biztosított vagyontárgyak köre; a biztosítási összeg meghatározása

Biztosított vagyontárgyaknak az alábbi 3.1 és 3.2 pontban nevesített vagyontárgyak, illetve vagyontárgy csoportok minősülnek:

3.1 Épületek, építmények, épülettartozékok, épület berendezések, melléképületek

3.1.1 A biztosító kockázatviselése a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen található, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minősített vagyontárgyak (továbbiakban: épületek, építmények) biztosítási esemény miatti károsodására terjed ki.

3.1.2 A biztosító kockázatviselése az épületbiztosítás alapján kiterjed:

a) épületek esetében annak biztosítási összegével a szerződésben feltüntetett állandóan lakott épületekre (társasházi lakás, ikerház, családi ház, sorház);

b) a szerződésben külön fel nem tüntetett a biztosított épülethez tartozó építményekre, az épületbiztosítás biztosítási összegén belül, külön díj megfizetése nélkül;

c) a szerződésben külön fel nem tüntetett épülettartozékokra, épület berendezésekre, az épületbiztosítás biztosítási összegén belül, külön díj megfizetése nélkül;

d) a főépülettel azonos címen található melléképületekre, ha a melléképületek alapterülete együttesen nem haladja meg az 50 m², mely a biztosítási szerződésben alapterülettel együtt feltüntetésre került

3.1.3 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi, nem biztosított vagyontárgyakra:

a) a szerződésben feltüntetett kockázatviselési helyen kívül található melléképületekre;

b) a melléképület(ek)re, ha a melléképület alapterülete vagy a melléképületek együttes alapterülete meghaladja az 50 m²-t,

c) a földbe vájt, kikövezetlen falú építményekre;

d) a fóliasátrakra, ponyvasátrakra, üveg- és hajtatóházakra, melegágyakra;

e) a medencére

3.1.4 Többlakásos épületek esetében a biztosító kockázatviselése kiterjed a kockázatviselés helyén kívül a biztosított épülethez, lakáshoz – az alapító okirat szerint – tartozó közös vagy külön tulajdonú épületrészekre is a Biztosított tulajdoni hányada erejéig.

3.2 Ingóságok

Jelen feltételek szerint biztosított ingóságok azok a nem az épület részét képező (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, vagy vagyontárgy csoportok, amelyek biztosítási összege a biztosítási szerződésben feltüntetésre került, és amelyek a háztartás mindennapos működéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következő vagyoncsoportokba kerülnek besorolásra:

3.2.1 Általános háztartási ingóságok

Azok a háztartásban általában előforduló, az épületbe be nem épített mozgatható vagyontárgyak összessége, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, így különösen:

a) lakberendezési és felszerelési tárgyak;

b) ruhaneműk;

c) hobbi eszközök (ideértve a hangszereket, a sport-, horgász- és vadászfelszereléseket és tartozékaikat), barkács eszközök;

d) számítástechnikai eszközök, perifériák;

e) elektromos és híradástechnikai, optikai berendezések;

f) emberi energiával meghajtott, nem motoros járművek (kerékpár, kerekesszék stb.); ezek ápolási, szerelési anyagai és tartalék alkatrészei; gépjármű tartozékok;

g) kerti berendezés és felszerelési tárgyak;

h) egyéb háztartási ingóságok (pl. könyvek, gyermekjátékok, élelmiszerek).

Ha a biztosítási szerződés az Ingóság csomagra, vagy a Ingatlan és Ingóság csomagra jött létre, úgy a szerződésben az adott csomagra meghatározott ingóságbiztosítási összeg képezi a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határát, kivéve a fenti c),d), e) és f) pontban szereplő alvagyontárgy csoportokat, melyeknél külön-külön minden egyes alvagyontárgy csoport esetén a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben az ingóságra vonatkozóan meghatározott biztosítási összeg 7%-a.

3.2.2 Értékőrző vagyontárgyak

a) Nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak,

b) Képzőművészeti alkotások. Az idetartozó vagyontárgyak olyan festmények, grafikák, karcok, szobrok, csiszolások (pl. üveg), melyek példányszáma korlátozott és színvonalukat tekintve magas értéket képviselő művészeti alkotásnak nevezhetők. Az ipar- és népművészeti alkotások általános háztartási ingóságnak és nem értékőrző vagyontárgynak tekintendők,

c) Antik bútorok. Az 1900 előtt készült 100 000 Ft értéket meghaladó bútorok sorolandók ebbe a vagyoncsoportba. A vagyontárgyak eredetét, minősítését, értékét a Biztosított köteles bizonyítani,

d) Valódi szőrmék (az irha kivételével),

e) Kézi csomózású vagy kézi szövésű (keleti) szőnyegek,

f) Nem gyárilag, egyedileg sokszorosított műalkotások,

g) Bélyeg- és érmegyűjtemények,

h) Egyéb gyűjtemény, régiségek, ritkaságok. Az olyan antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt kiemelt értékük van. A vagyontárgyak eredetét, minősítését, értékét a Biztosított köteles bizonyítani.

3.2.3 Egyéb ingóságok

Jelen feltételek vonatkozásában egyéb ingóságnak a készpénz minősül.

Ha a biztosítási szerződés az Ingóság csomagra, vagy az Ingatlan és Ingóság csomagra, jött létre, úgy a biztosító kockázatviselése kiterjed a készpénzre maximum 20 000 Ft biztosítási összeg erejéig.

3.3 Ingóságok körében nem biztosított vagyontárgyak

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

a) a készpénz (az Ingóság csomagban, a Ingatlan és Ingóság csomagban, meghatározott 20 000 Ft-ra vonatkozó szolgáltatás kivételével), valuta, a készpénzkímélő fizetőeszközök (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány), az értékpapír, értékcikkek, az utalványok, bérletek, az igazolvány és egyéb okmányok;

b) az okirat (pl. személyes okmányok, azaz a Biztosított(ak) tulajdonát képező személy igazolvány, személyi azonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, egyéni vállalkozói igazolvány, útlevél, diákigazolvány, taj-kártya, adóigazolvány, születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, közlekedési okmányok [vezetői engedélyek (jogosítvány), forgalmi engedély, törzskönyv,

nemzetközi vezetői engedély]), a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány, saját fejlesztésű számítógépes programok;

c) bármilyen, nem emberi energiával meghajtott (szárazföldi, vízi vagy légi) jármű és annak – a jelen feltételekben meghatározott gépjármű- tartozékon kívüli egyéb – tartozéka, alkatrésze, valamint a lakókocsi, az utánfutó;

d) a nem háztartási jellegű és mértékű, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, ingóságok;

e) vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak;

f) értékőrző vagyontárgyak.

3.4 A készpénzre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha azok

⯈ garázsban, padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy

⯈ nem állandóan lakott épületben, vagy

⯈ a Biztosítottakon kívül más személyek által hozzáférhető helyiségben, vagy

⯈ a Biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz), vagy

⯈ többlakásos épület esetén annak közös helyiségeiben, illetve a Biztosított kizárólagos használatában vagy külön tulajdonában lévő helyiségeiben bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.

Biztosítási események

A biztosító a jelen feltételek alapján csak azokat a károkat téríti meg, amelyeket közvetlenül a jelen feltételek által nevesített, a jelen 4. pontban felsorolt biztosítási események okoznak, feltéve, hogy a biztosítási szerződés tartalmazza az adott biztosítási eseményre vonatkozó fedezetet.

4.1 Tűz, füst- és koromszennyezés

4.1.1 Tűz biztosítási eseménynek minősül az a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a Biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban égéssel kárt okoz.

Nem minősül biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) az olyan tűzkárokra, amelyek a biztosított tárgyakban azáltal keletkeztek, hogy megmunkálás, feldolgozás vagy egyéb célból hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy a tűztérbe ejtik vagy dobják,

b) a tűzkár nélkül, a hő hatására történő pörkölődés, szín- vagy alakváltozás miatt keletkezett károkra,

c) az öngyulladásból, erjedésből, befülledésből magukban az öngyulladt, erjedt, befülledt anyagokban keletkezett károkra,

d) a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. kéményszerkezet, kazán), továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkező tűzkárokra, ha a tűz más tárgyakra nem terjedt tovább,

e) az olyan károkra, amelyek esetében a tűz önerejéből nem terjedt tovább, pl. cigarettaparázs miatti kiégés, világító- vagy fűtőtestek közelében elhelyezett tárgyak perzselődése, égése.

4.1.2 Füst- és koromszennyezés biztosítási eseménynek minősül és biztosítási időszakonként legfeljebb egy alkalommal megtéríti a biztosító azokat a hirtelen és váratlanul fellépő károkat, melyeket a tűzkár biztosítási esemény megvalósulása nélküli füst- és koromszennyezés okoz a biztosított, nem vállalkozási célú épületrészekben, háztartási ingóságokban és értéktárgyakban.

Nem minősül biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító nem téríti meg az olyan szennyezésekből eredő károkat, melyet

a) bármelyfajta dohányzás, gyertya és egyéb lánggal működő világító berendezés,

b) párologtató eszköz, füstölő,

c) tüzelőberendezések (pl.: kandalló, kazán, cserépkályha, stb.) működtetése, működése,

d) a Biztosítottak által gyújtott egyéb tűz (pl.: grillezés, falevélégetés, stb.) okoz, valamint

e) az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyeződéseket,

f) a kéményrepedés miatt keletkező, tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződést.

4.2 Robbanás

Robbanás biztosítási esemény alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik, és ez a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A fentiek értelmében nem minősül robbanás biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) a hangrobbanás által okozott kárra,

b) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott kárra,

c) szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanás okozta kárra,

d) arra a kárra, amely magában a káreseményt okozó vagy azt a rendellenes működésével kiváltó tartozékban, szerelvényben, készülékben keletkezett, ide nem értve a kotyogó kávéfőzőt, de kifejezetten ide értve a cserépkályhát,

e) a háztartási gépek (pl. kávéfőző, mikrohullámú sütő, tűzhely) rendeltetésellenes használatának következményeképpen bekövetkezett robbanás által okozott károkra.

4.3 Villámcsapás

Villámcsapás biztosítási esemény a villámnak a vagyontárgyakon közvetlenül kifejtett, szabad szemmel is látható romboló, illetve gyújtó hatása.

4.4 Közvetett villámcsapás (villámcsapás másodlagos hatása)

Közvetett villámcsapás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha a villám becsapódásának 1000 méteres körzetében, a mágneses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség miatt, a kockázatviselés helyén a biztosított elektromos berendezések, felszerelések hálózati tápegységében, valamint azon részegységeiben, alkatrészeiben kár keletkezik.

Kármegelőzési kötelezettségek közvetett villámcsapás vonatkozásában:

Ha a biztosító a jelen feltételek alapján közvetett villámcsapás biztosítási esemény alapján szolgáltatást teljesített, akkor a biztosító az ezt követő, az elektromos berendezéseket érintő, villámcsapás okozta károk rendezésénél vizsgálhatja a kármegelőzési kötelezettség körébe tartozó alábbi intézkedések megtörténtét, azaz:

⯈ túlfeszültségvédő aljzat(ok) meglétét, és/vagy

⯈ az elektromos-, telefon-, valamint antenna hálózatokról történő leválasztás megtörténtét, amennyiben ezt az elektromos berendezés jellege indokolja, illetve életszerűen lehetővé teszi.

A Biztosítottnak felróható mulasztás esetén a biztosító a Biztosított közrehatása mértékével arányos szolgáltatást teljesít.

4.5 Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha a kockázatviselés helyén 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű időjárás miatti légmozgások, vagy e légmozgások által elsodort, döntött tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.

Biztosítási esemény az is, ha a biztosított épületek vihar által megrongált nyílászáróján vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, vihar által megrongált tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Az alábbi speciális kizárás érvényes vihar biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező, vihar által okozott károkat,

b) a biztosított vagyontárgyakban keletkező olyan kárt, amely visszavezethető le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezen nyílások a vihar következtében keletkeztek, vagy visszavezethető épületszerkezeti hiányosságokra, kivéve, ha ezek a hiányosságok vihar következtében keletkeztek.

Vihar biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.6 Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta, és ennek következtében a talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ideértve a természetes és mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Az alábbi speciális kizárás érvényes felhőszakadás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a biztosított épület falazatán át felszivárgó, beszivárgó csapadék, illetve talajvíz okozta károkat,

b) az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kárt, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz, de az épület nem rendelkezik mindenütt a talajszinttől számított legalább 50 cm magas, szilárd (kő, tégla, beton, stb.) és a talajnedvességtől szigetelt alapzattal,

c) azokat a károkat, amelyek visszavezethetők le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra,

d) az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkező károkat,

e) a gombásodás és penészesedés formájában jelentkező károkat,

f) talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

g) megfelelő vízelvezetés hiányában a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék okozta épületsüllyedés károkat, különösen csepegtető járda és ereszcsatorna hiányának esetén.

Felhőszakadás biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.7 Jégverés

4.7.1 Jégverés biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az a rongálódási kár, amelyet a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított épületek, építmények – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott – tetőfedésében, redőnyeiben a jégverés vagy jégeső okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégeső által megrongált, fentiek szerinti tetőfedésen keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg a biztosított épületekbe beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

4.7.2 Külső vakolat jégveréskár fedezete a biztosító szolgáltatása kiterjed:

⯈ arra a kárra is, amelyet a jégverés vagy jégeső által az épület külső vakolatában okozott, továbbá

⯈ abban az esetben, ha a jégverés vagy jégeső az épület külső vakolatában kárt okozott, akkor biztosító megtéríti azt a kárt is, amelyet a jégverés vagy a jégeső az ablak, ajtó festésében okozott.

A biztosító 300 000 Ft maximális kárlimitig megtéríti a külső vakolatban jégverés miatti kárt a biztosítási év alatt egy alkalommal.

4.7.3 Az alábbi speciális kizárás érvényes jégverés biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a fólia és üvegházakban, melegágyakban,

b) a lábon álló növényekben, gyümölcsösökben,

c) az épületek üvegezésében keletkezett kárt,

d) a háziállatok elhullását okozó károkat,

e) az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károkat (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják,

f) azokat a károkat, amelyek visszavezethetők le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés miatt keletkeztek.

4.8 Hónyomás

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az ingatlan tetőszerkezetén képződött, felhalmozódott hó és jég súlya miatt megcsúszó, illetve lecsúszó, lezúduló hótömeg vagy jégtömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület, építmény tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésben emiatt keletkezett nyíláson keresztül egyidejűleg beömlő csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Speciális kizárás érvényes hónyomás biztosítási esemény vonatkozásában: a biztosító nem téríti meg az üvegtetőkben, üvegházakban, a fóliasátrakban keletkezett károkat.

4.9 Árvíz

Árvíz biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvízvédelmi töltések, gátak, árvízvédelmi művek átlépésével, átszakításával az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen, a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban, azok elöntésével kárt okoz.

A jelen feltételek szempontjából:

⯈ Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

⯈ Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

⯈ Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

⯈ Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

- a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

- a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

- a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

- a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

⯈ Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

⯈ Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

Az alábbi speciális kizárás érvényes árvíz biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) vihar okozta hullámverés következtében bekövetkező károkat,

b) az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kárt, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz, de az épület nem rendelkezik mindenütt a talajszinttől számított legalább 50 cm magas, szilárd (kő, tégla, beton, stb.) és a talajnedvességtől szigetelt alapzattal.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóság kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra,

b) a belvíz okozta károkra (belvíznek minősül a talajszint felett tartósan megmaradó pangó víz), még akkor is, ha a belvizet a vízelvezető árkok hiánya vagy a karbantartásuk elmulasztása okozta,

c) közvetlen elöntés nélküli, fakadóvíz és átszivárgás, átnedvesedés (pl. buzgár) okozta károkra,

d) az árvízi megelőzéssel összefüggésben keletkező egyéb károkra.

Árvíz biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.10 Földrengés

Földrengés biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az a kár, melyet a kockázatviselés helyén az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát elérő, vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Földrengés biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.11 Xxxxxxxxxxxxxx

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából a földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Nem minősül földcsuszamlásnak, ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a talajrétegek lassú, alacsony intenzitású olyan elmozdulása következtében keletkeztek, amely esetben a talajréteg elmozdulása romboló hatását időben elnyújtva fejti ki.

Az alábbi speciális kizárás érvényes földcsuszamlás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) azokat a károkat, melyek azért következnek be, mert a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, vagy azért, mert nem létesítettek támfalat, pedig a terep talajmechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna,

b) a tudatos emberi tevékenység (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint süllyesztés) miatt bekövetkező károkat,

c) a biztosított ingatlan alatti feltöltés vagy a talaj megsüllyedése miatt keletkezett károkat,

d) a földcsuszamlás miatt a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban keletkező kárt.

Földcsuszamlás biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.12 Kő- és földomlás

Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül a váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Az alábbi speciális kizárás érvényes kő- és földomlás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

a) tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszint süllyesztés),

b) támfal hiánya, vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett,

c) amely a kő- és földomlás következtében a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban keletkeztek.

4.13 Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása

Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül a Szerződő, vagy a Biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása, melynek következtében a biztosított épületben kár keletkezik.

Az alábbi speciális kizárás érvényes ismeretlen építmény és ismeretlen üreg biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely:

a) a bányák föld alatti részének beomlásából,

b) a csapadékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiüregelődésből,

c) az alapok alatti talajsüllyedésből,

d) a padozat alatti feltöltések ülepedéséből ered.

Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkezéséig a Szerződő, a Biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott.

4.14 Idegen jármű (földi, vízi, légi jármű) ütközése

Idegen jármű (földi, vízi, légi jármű) ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen (nem a Szerződő/Biztosított tulajdonában vagy használatában lévő) jármű, annak alkatrésze, vagy rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban, a biztosítási szerződésben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

Nem minősül idegen járműnek az a jármű, amely a Szerződő vagy a Biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.

A szolgáltatás speciális korlátozása érvényes idegen jármű (földi, vízi, légi jármű) ütközése biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg a lábon álló növényekben, valamint a háziállatok elhullásával keletkezett károkat.

4.15 Idegen tárgy rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha valamely idegen, a jelen feltételek alapján létrejött szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen oszlop, fa rádőlése).

Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a Biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, nem vette kölcsönbe, nem lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

4.16 Betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás

4.16.1 Betöréses lopás biztosítási eseménynek az a lopás minősül, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe jogtalanul behatol az alábbi módszerek valamelyikével:

a) dolog elleni erőszakkal a fal, födém vagy tető kibontásával,

b) dolog elleni erőszakkal az ajtószerkezet be- vagy feltörésével,

c) dolog elleni erőszakkal az ablakszerkezet be- vagy feltörésével,

d) olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van, és az oda való feljutást egyéb építmény vagy épületrész nem segítette,

e) hamis kulcs, álkulcs használatával (nem az adott zárhoz készült kulccsal) vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel, de kimutatható nyomot hagyva,

f) olyan eszközzel, mely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de a független igazságügyi zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja,

g) a helyiség saját kulcsának a felhasználásával, melyhez a jelen feltételekben definiált rablás útján jutott.

4.16.2 Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű része minősül.

4.16.3 Lezárt helyiségnek tekintendő a tér olyan módon elkülönített része, amelyet határoló szerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdítástól, a behatolástól és a betekintéstől egyaránt megóvnak.

4.16.4 A jelen feltételek szempontjából nem minősül lezárt helyiségnek különösen, ha a helyiség határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete, nyílászárója, stb.) 40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, 5 mm-nél vékonyabb könnyűfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, vagy egyszeres 3 mm-es és ennél vékonyabb síküveg.

4.16.5 A jelen feltételek szerint

⯈ ha az ablakszerkezetet legalább 150 mm mélyen a falba rögzített rács védte és a betörés során ennek leküzdése a fal-kibontásával következett be, akkor a betörés módszere a 4.16.1 a)pont szerinti módnak minősül;

⯈ ha az ajtószerkezet elleni erőszak a tok kibontásával következett be, akkor a betörés módszere a 4.16.1 a) pont szerinti módnak minősül.

4.16.6 A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek, ha

a) a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,

b) annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelyből eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, az épület jelen feltételek III. 1. pontja szerinti mechanikai védelmi előírásainak nem felel meg.

4.17 Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a Biztosítottal szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a Biztosítottal szemben.

4.18 Vízkár (vezetékes csőtörés, dugulás, akváriumtörés)

4.18.1. Vízkár biztosítási eseménynek minősül

⯈ a kockázatviselési helyen belül a víz-, csatorna-, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, valamint a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása vagy a vezetékek dugulása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár,

⯈ az épületgépészeti vezetékek tartozékainak, szerelvényeinek és a vezetékre kapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, vagy a vezetékek dugulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, gőz, vagy egyéb folyadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, továbbá

⯈ az akvárium repedése, törése, illesztésének vagy szigetelésének meghibásodása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár.

A vízkár biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén a törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye felkutatásának és a kár helyreállításának a költségét víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó, szennyvízlefolyó, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek esetén. A biztosító káreseményenként 50 000 Ft maximális kárlimitig megtéríti a dugulás elhárítás költségeit a biztosítási év alatt egy alkalommal.

A biztosító káreseményenként a technológiailag indokolt mértékig fizeti ki a cső cseréjének a költségét, de cső-, illetve vezetékfajtától függetlenül legfeljebb összesen 8 méter cső cseréjének költségét viseli.

4.18.2. Elfolyt vízre vonatkozó biztosítási fedezet: Ha a biztosítási szerződés Ingatlan csomagot vagy Ingatlan és Ingóság csomagot tartalmaz, akkor a vízkár biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 50 000 Ft értékhatárig a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csőtörés miatt elfolyt vezetékes víz értékét. A kárrendezés előfeltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétől számított 1 éves időtartamra visszamenőleg.

4.18.3. Nem téríti meg a biztosító:

a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,

b) a Biztosított(ak)nak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét.

c) a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt háztartási gépek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,

d) az akváriumnak és tartalmának az értékét,

e) a kiömlő folyadék vagy gőz értékét, kivéve, ha a biztosítási szerződés az elfolyt vízre vonatkozó külön szolgáltatást tartalmazza.

Speciális kizárás: Nem minősül vízkár biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkező közvetett kár, valamint a fagyással összefüggő kár.

4.18.4. Vízkár eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.19. Kibővített vezetékes vízkár

Kibővített vezetékes vízkár biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított ingatlan fölötti vagy az azzal szomszédos lakás csővezetékeinek, ezek tartozékainak, szerelvényeinek, valamint a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, mosógép ürítő csövének szakszerűtlen elhelyezése, vagy a vezetékek dugulása miatt a kiáramló folyadék, továbbá a kockázatviselés helyén kívül nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Éves limit: A biztosító egy biztosítási éven belül maximum két Kibővített vezetékes vízkár biztosítási esemény bekövetkezte esetére nyújt szolgáltatást.

Kibővített vezetékes vízkár biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.20. Bútorüveg-törés

Bútorüveg-törés biztosítási eseménynek minősül a biztosított bútorok síküvegeiben, illetve a normáltükrökben bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

A biztosító megtéríti a síküvegezés és a normáltükrök pótlási költségét, legfeljebb 6 mm vastagságig és egyenként legfeljebb 3 m2 felületig.

Fentiek alapján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki, ezért nem téríti meg egyéb üvegtárgyak vagy felületek (pl. épületüvegezés, díszüveg, üveg világítótestek, velencei tükör, üvegkerámia főzőlap, sütőajtó üvege, kandallókályha üveg, kandalló üveg) kárát. Az alábbi speciális kizárás érvényes bútorüveg-törés biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a biztosítás megkötésekor már sérült, vagy korábban toldott üvegekben keletkezett további kárt,

b) az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótörés) keletkezett kárt,

c) az üveg áthelyezése vagy az üvegezés megváltoztatása miatt keletkezett kárt,

d) a helyükről kiszerelt üvegezésben keletkezett kárt.

Szolgáltatás korlátozása: Egy biztosítási év alatt a bútorüveg-törés biztosítási esemény miatt összesen kifizethető biztosítási szolgáltatás felső határa Ingóság csomag, valamint az Ingatlan és Ingóság csomag, esetén az ingóságra vonatkozó biztosítási összegnek, 1%-a.

4.21. Épületüveg-törés

Épületüveg-törés biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek, lakások táblánként 3 m2-nél nem nagyobb, szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható nyílászáró ajtajainak, nyílászáró ablakainak üvegeiben, folyosói és lépcsőházi, erkély és lodzsa üvegezésében bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

A biztosító épületüveg-törés biztosítási esemény alapján a táblánként 3 m2-nél nem nagyobb

⯈ hőszigetelt üvegfelületek pótlási költségét,

⯈ nem hőszigetelt üvegfelületek kára esetén legfeljebb a 4 mm-es síküveggel (beleértve a drót- és katedrálüveget, színeset is) való pótlás költségét téríti meg.

Egy biztosítási év alatt az épületüveg-törés biztosítási esemény miatt összesen kifizethető biztosítási szolgáltatás felső határa az ingatlan biztosítási összegének 1%-a (éves limit).

A biztosító az üvegbiztosításra fentiekben meghatározott 1%-os éves limit összegen belül megtéríti a biztosított üvegek cseréjét lehetetlenné tevő akadályok le- és visszaszerelési költségeit is, a biztosítási szerződésben szereplő épülebiztosítási összeg 0,5%-áig.

A biztosító épületüveg-törés biztosítási esemény alapján nem téríti meg:

a) az üvegtetők (kivéve: előtetők), üvegházak, télikertek, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében,

b) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

c) a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

d) név- és cégtáblák üvegezésében,

e) a tükörfelületekben,

f) a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

g) a biztonsági üvegekben,

h) a beépített üvegfalakban, kopolit üvegekben,

i) az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben,

j) az üvegezés díszítésében, festésében keletkezett kárt,

k) a biztosítás megkötésekor már sérült, vagy korábban toldott üvegekben keletkezett további kárt,

l) az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótörés) keletkezett kárt,

m) az üveg áthelyezése vagy az üvegezés megváltoztatása miatt keletkezett kárt,

n) a helyükről kiszerelt nyílászárók üvegezésében,

o) zuhanykabinban keletkezett kárt.

4.22. Vandalizmus

Vandalizmus biztosítási esemény a biztosított építmény falazatának, bejárati ajtajának, kaputelefonjának ismeretlen elkövető által a kockázatviselés helyén történő megrongálása.

Nem minősül biztosítási eseménynek a más biztosítási esemény (pl. épületrongálás) alapján téríthető rongálási kár, továbbá a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erősítő) egységekben keletkezett kár, valamint az, ha kizárólag esztétikailag károsodott a vagyontárgy.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb az ingatlan biztosítási összeg 1%-áig téríti meg a vandalizmus miatti kárt.

4.23. Zárcsere

Zárcsere biztosítási eseménynek minősül és a biztosító a zárcsere miatt felmerült igazolt költségeket megtéríti, ha:

⯈ a Biztosított a biztosított építmény kulcsait elveszti, vagy azokat tőle eltulajdonítják,

⯈ a kulcs a zárba beletörik.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 40 000 Ft értékhatárig téríti meg a zár cseréjének számlával igazolt költségét. Ugyanazon biztosítási évben bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén, a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

4.24. Beázás

Beázás biztosítási eseménynek minősül, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, melyeket a kockázatviselés helyén a kívülről érkező csapadékvíz

⯈ az épület építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőszigetelésének vagy héjalásának meghibásodása következtében, valamint

⯈ az épület panelhézag-tömítésének hiánya, elöregedése miatt, valamint

⯈ az épület nyílászáróinak szigetelési meghibásodása, elöregedése következtében

a meghibásodott (hibás, elöregedett) részen beszivárogva okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Nem minősül beázás miatti biztosítási eseménynek, ezért a biztosító a beázás biztosítási esemény alapján nem téríti meg:

⯈ azokat a károkat, amelyek a vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás biztosítási esemény alapján térülnek meg,

⯈ a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

⯈ a biztosított vagyontárgyakban árvíz okozta károkat,

⯈ a hibás, elöregedett szigetelés és fedés helyreállítási költségeit,

⯈ a beázást előidéző ok megszüntetésével (pl. tetőjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés, nyílászáró javítás vagy csere) kapcsolatos költségeket,

⯈ a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat,

⯈ a biztosított vagyontárgyakban keletkező olyan kárt, amely visszavezethető le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra (kivéve, ha ezen nyílások a vihar vagy jégverés következtében keletkeztek, mert ez utóbbi esetekben a kár a vihar, illetőleg a jégverés biztosítási eseményre térítendő),

⯈ az ideiglenes fedésekben, a fólia és üvegházakban, az üvegtetőkben keletkezett károkat,

⯈ az épületek külső festésében, külső vakolatában, külső burkolatában keletkezett kárt.

Valamely helyiség ismételt beázása esetén a biztosító abban az esetben téríti meg a keletkezett beázás kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 50 000 Ft értékhatárig téríti meg a beázás kárt Ingatlan csomag, Ingóság csomag esetén, valamint káronként legfeljebb 100 000 Ft-ig Ingatlan és Ingóság csomag esetén.

Beázás biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.25. Nyitva hagyott nyílászárón keresztül történő beázás

Nyitva hagyott nyílászárón keresztül történő beázás biztosítási eseménynek minősül, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, melyeket a kockázatviselés helyén a kívülről érkező csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban, és a kár visszavezethető le nem zárt nyílászárókra.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ezért a biztosító a nyitva hagyott nyílászárón keresztül történő beázás biztosítási esemény alapján nem téríti meg:

⯈ azokat a károkat, amelyek a vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás biztosítási esemény alapján térülnek meg,

⯈ a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

⯈ a biztosított vagyontárgyakban árvíz okozta károkat,

⯈ a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 50 000 Ft értékhatárig téríti meg a nyitva hagyott nyílászárón keresztül történő beázás kárt.

4.26. Szabadban tartott kerti bútorok és egyéb vagyontárgyak biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a használati jellegénél fogva szabadban lévő, általános háztartási ingóság kategóriába tartozó vagyontárgyakban (úgymint kerti bútor, hintaágy, napernyő, grillsütő, kerti gyerekjáték, mobil medence, napközben átmenetileg az ingatlanhoz tartozó kertben, udvaron hagyott/tartott kerékpár és babakocsi) a kockázatviselési helyen az alapbiztosítási eseményekből, valamint a vandalizmusból, eltulajdonításból bekövetkező károkat. A rongálási és lopási károk esetében a biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés, valamint az, hogy a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezzen. Egy biztosítási évben bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

A biztosító a kárt biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 150 000 Ft értékhatárig téríti meg a szabadban tartott kerti bútorok és egyéb vagyontárgyak biztosítása alapján.

4.27. Napelem, napkollektor, hőszivattyú biztosítás

Biztosítási eseménynek minősülnek a kockázatviselés helyén lévő, a biztosított épület(ek) tető-szerkezetén vagy homlokzatán illetve a biztosított telken az előírásoknak és szabványoknak megfelelően telepített és rögzített, napkollektorokban, napelemekben és hőszivattyúkban és a hozzájuk szorosan kapcsolódó vezetékekben és gépészeti berendezésekben (pl.: inverter)

► az alapbiztosítási eseményekből bekövetkező károk, valamint

► vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károk.

Alapbiztosítási események az alábbiak: tűz, robbanás, villámcsapás, közvetett villámcsapás, vihar, felhőszakadás, jégverés, vízkár, hónyomás, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása, idegen jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése, betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás.

A vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károk rendezésének feltétele a rendőrségen tett feljelentés igazolása. A biztosító 3 000 000 Ft maximális kárlimitig nyújt szolgáltatást a biztosítási időszak alatt egy alkalommal.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a napkollektor, napelem, hőszivattyú gyártási, szállítási vagy telepítési hibájával összefüggésbe hozható törés, repedés és egyéb károkra

4.28. Lakáson belüli csőtörés biztosítás

Lakáson belüli csőtörés biztosítás kapcsán biztosítási eseménynek minősül, ha többlakásos épületek esetén a kockázatviselési helyen elhelyezkedő vagy a lakástulajdonos kezelésében lévő víz-, csatorna-, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, valamint a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása vagy a vezetékek dugulása miatt keletkező kár.

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén a törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye felkutatásának és a kár helyreállításának a költségét víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó, szennyvízlefolyó, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek esetén.

Nem minősül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkező közvetett kár.

A biztosító káreseményenként a technológiailag indokolt mértékig fizeti ki a cső cseréjének a költségét, de cső-, illetve vezetékfajtától függetlenül legfeljebb összesen 8 méter cső cseréjének költségét viseli.

Nem téríti meg a biztosító:

► az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,

► a Biztosított(ak)nak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét,

► a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt háztartási gépek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,

► a kiömlő folyadék vagy gőz értékét.

A biztosító a fedezetre 500 000 Ft maximális kárlimitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal. E limit keretén belül a biztosító megtéríti a jelen biztosítás alapján az épületben bekövetkezett kárt is abban az esetben, ha a biztosítási szerződés kizárólag Ingóságbiztosítási csomagot tartalmaz.

Vízkár eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki

4.29. Loggia/erkély üveg biztosítása

Loggia/erkély üveg biztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek, lakások táblánként 6 m2-nél nem nagyobb loggia és erkély üvegezésében bármely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

Megtéríti továbbá a biztosító a táblánként 6 m2-nél nem nagyobb nem hőszigetelt üvegfelületek síküvegezésének (beleértve a drót- és katedrálüveget, színeset is) pótlási költségeit.

A biztosító, jelen fedezetre 500 000 Ft maximális kárlimitig nyújt szolgáltatást a biztosítási év alatt egy alkalommal (éves limit), ha a kár az üvegbiztosítás kárlimitjét meghaladja.

A biztosító az üvegbiztosításra fentiekben meghatározott éves limit összegen belül megtéríti a biztosított üvegek cseréjét lehetetlenné tevő akadályok le- és visszaszerelési költségeit is 100 000 Ft-ig.

4.30. Lakáshasználói felelősségbiztosítás

Biztosított, károsult, területi hatály, biztosítási esemény: a lakáshasználói felelősségbiztosítás alapján biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívüli, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen, valamint annak 50 méteres vonzáskörzetében – a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt - harmadik személynek (károsult) okozott személyi sérüléses, vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a Biztosított, a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Megtéríti a biztosító a szövetkezeti vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt okozott károkat is, amelyeket tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz idézett elő, és amelyek miatt

⯈ a bérbeadó − jogszabály alapján − a kárt okozó Biztosított bérlővel szemben,

⯈ a lakásszövetkezeti tagok vagy a tulajdonostársak a Biztosítottal szemben,

⯈ a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a Biztosítottal szemben, illetőleg

⯈ az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösséggel szemben érvényesítenek igényt.

A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költségek térítése: A biztosító a károkat és az azzal összefüggő költségeket (pl. jogi képviseleti költségek) biztosítási eseményenként 5 millió Ft biztosítási összegig, mint szolgáltatás felső határáig téríti meg. Egy biztosítási évben legfeljebb öt felelősségbiztosítási káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet.

Nem téríti meg a biztosító az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

⯈ a Biztosítottak egymásnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak,

⯈ a Biztosított keresőfoglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott, vagy

⯈ a Biztosított állatai okoztak.

Mentesülés: A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása mentesíti a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károkozás súlyosan gondatlan különösen akkor, ha a kárért felelős személy a kárt

⯈ alkoholos állapotban okozta (a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, vagy, ha történt véralkoholszint vizsgálat, annak eredménye 2,5 ezreléket meghaladó véralkoholszintet állapított meg), vagy bódulatot keltő szer hatása alatti állapotban okozta,

⯈ úgy okozta, hogy engedélyhez kötött tevékenységet engedély hiányában folytatott,

⯈ azonos károkozási körülményekkel, ismétlődően okozta.

4.31. Családi balesetbiztosítás Baleset fogalma

A kockázatviselés tartama alatt a Biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fellépő külső hatás, melynek során a Biztosított anatómiai károsodást szenved.

• Nem minősül balesetnek az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet, valamint a balesettel közvetlen összefüggésbe nem hozható:

• bakteriális vagy vírusfertőzések,

• foglalkozási betegség (ártalom),

• fagyhalál, napszúrás, hőguta,

• a Biztosított fegyveres szolgálata során a fegyverviselésével, fegyverhasználatával és ezekkel összefüggésben álló események. Háztartási baleset

Az a baleset, amelyet a Biztosított a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen szenved el.

A biztosító háztartási baleset esetén a lentebb részletezett események bekövetkeztekor a biztosítási összeg másfélszeresét fizeti ki.

Biztosított: Biztosítottnak minősül az általános biztosítási feltételben meghatározott Biztosított, valamint a vele a kockázatviselés helyén – bejelentetten

– állandó jelleggel vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója.

Kedvezményezett: A biztosítási szerződés Kedvezményezettje az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. Kedvezményezett jelen biztosítási szerződés esetében a Biztosított, kivételt képez a Haláleseti szolgáltatás, ahol a szolgáltatásra a Biztosított örökösei jogosultak, akik között a haláleseti szolgáltatás egyenlő arányban kerül kifizetésre.

Területi és időbeli hatály

A családi balesetbiztosítás területi hatálya az egész világra kiterjed. A balesetbiztosítási szerződés időbeli hatályára (a kockázatviselés kezdete és vége) az általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Baleseti eredetű halál

Baleseti eredetű halál biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkező balesete eredményeképpen a baleset napjától számított egy éven belül meghal.

A biztosító kifizeti a baleseti eredetű halál esetére vonatkozó 300 000 Ft biztosítási összeget. A biztosítási összegből az ugyanazon balesetből eredően korábban kifizetett baleseti egészségkárosodási biztosítási összeget a biztosító levonja.

Baleseti eredetű végleges egészségkárosodás

Baleseti eredetű egészségkárosodás biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkező balesete eredményeképpen a baleset napjától számított két éven belül végleges egészségkárosodást szenved. Baleseti eredetű végleges egészségkárosodásnak kell tekinteni azokat az eseteket, ahol a balesettel közvetlen okozati összefüggésben anatómiai károsodás következett be, és a gyógyítást követően állandósult funkcionális károsodás marad vissza, amely orvos-szakmai módszerekkel objektíven igazolható.

Korábbi sérülésből vagy betegségből származó funkcionális károsodás mértékét a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt elszenvedett balesetből származó funkcionális károsodás mértékének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.

Az állandósult baleseti kár mértékének megállapításakor a mindenkori MABISZ Baleseti sebészeti orvos-szakértői útmutatóban foglalt alapelveket és mértékeket kell irányadónak tekinteni:

Testrészek egészségkárosodása	Térítés mértéke
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egy szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Egyoldali felkar csonkolása	65%
Egyoldali comb csonkolása	60%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Agyzúzódás utáni állapot, súlyos maradványtünetekkel és folyamatos ápolási igénnyel	100%
A nyaki, háti, ágyéki gerincvelő sérülése állandósult bénulással	70–100%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Hüvelykujj elvesztése	10%
Mutatóujj elvesztése	5%
Több ujj elvesztése egyenként	2%

⯈ Baleseti egészségkárosodás biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító az egészségkárosodási táblázatban foglalt, az egészségkárosodás mértékének megfelelő szolgáltatást fizeti ki.

⯈ A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvos szakértője állapítja meg, hogy a Biztosított normál testi teljesítőképessége milyen mértékben csökkent. Az előzőekben megadott egészségkárosodási százalékos szolgáltatások összegződhetnek, a biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítási összeg.

⯈ Ha a baleset következtében a Biztosított a baleset napjától számított 1 éven belül meghal, egészségkárosodási szolgáltatás nem igényelhető, és az ugyanazon baleset alapján már kifizetett egészségkárosodási szolgáltatás a haláleseti összegből levonásra kerül.

⯈ A baleset utáni egészségkárosodási kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak és a végleges egészségkárosodás megállapítást nyert.

⯈ Amennyiben az egészségkárosodás végleges foka nem tisztázott egyértelműen, mind a Biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 2 évig évenként az egészségkárosodás fokának újbóli megállapítását kérni. Ha az új felülvizsgálat magasabb egészségkárosodási fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít.

⯈ A baleseti eredetű egészségkárosodási összeg 100%-ának kifizetésével az adott Biztosított vonatkozásában a biztosítás megszűnik.

⯈ A baleseti eredetű végleges egészségkárosodás biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosított életben léte esetén a biztosító megkövetelheti, hogy a Biztosított a biztosító által előírt orvos szakértői vizsgálatokon részt vegyen. A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvos szakértője bírálja el. Vitás esetekben a Biztosítottnak joga van orvos szakértői bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, a másik tagját a Biztosított vagy annak képviselője, harmadik tagját pedig a biztosító és a Biztosított vagy képviselője közösen jelölhetik meg.

⯈ A kockázatviselés korlátozása: amennyiben a balesettel érintett testrész a baleset időpontjában akár korábbi baleseti sérülés, akár degeneratív elváltozás vagy más megbetegedés eredményeképpen már sérült állapotban volt, a biztosító a jelen feltételek alapján kizárólag az annak szempontjából releváns baleset kapcsán bekövetkező, és az egyéb károsodásoktól egyértelműen elkülöníthető többletkárosodások figyelembevételével határoz a szolgáltatás kifizetéséről és az egészségkárosodás fokának megállapításáról.

Ha a baleset napjától számított két éven belül a baleset következményeként bizonyítható módon a Biztosított egészsége véglegesen 30%-ot elérő vagy azt meghaladó mértékben károsodott, akkor a biztosító, jelen fedezetre kifizeti a 100%-os baleseti eredetű egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási összeg 500 000 Ft - egészségkárosodás mértékének megfelelő - arányos részét. Ha a Biztosított egészsége 30%-ot el nem érő mértékben károsodott, akkor a biztosító 30 000 Ft-ot fizet ki, évenként egy alkalommal.

Csonttörés, csontrepedés

Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés időszakában bekövetkezett baleset által okozott csonttörés, csontrepedés: külső mechanikai behatás következtében a csont folytonossága teljes keresztmetszetében megszakad, illetve megreped. Nem minősül biztosítási eseménynek a fogtörés, fogpótlás.

A biztosító kifizeti a csonttörésre, csontrepedésre vonatkozó 10 000 Ft biztosítási összeget.

⯈ Egy biztosítási esemény kapcsán csak egy csonttörésre, csontrepedésre szolgáltat a biztosító abban az esetben is, ha egyszerre több csontja is törik/reped a Biztosítottnak.

⯈ Egy biztosítási éven belül a biztosító maximum egyszer nyújt szolgáltatást biztosítási eseményre egy Biztosított vonatkozásában. Baleseti égési sérülés

Biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított III. vagy IV. fokú égési sérülést szenved.

A biztosító 50 000 Ft biztosítási összeget fizet ki.

A biztosító nem von le önrészesedést a jelen kiegészítő balesetbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatás vonatkozásában.

5. A biztosítási események besorolása

a) Az Ingóság csomag a 4.1-től 4.20-ig, a 4.24, a 4.26, 4.28, valamint a 4.30-4.31 pontokban szereplő biztosítási eseményeket tartalmazza.

b) Az Ingatlan csomag a 4.1-től 4.3-ig, a 4.5-től 4.209-ig, 4.21-tól 4.25-ig, 4.27-től 4.31-ig szereplő pontokban meghatározott biztosítási eseményeket tartalmazza.

c) Ingatlan és Ingóság csomag esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított épületben, építményben, épülettartozékokban, épület berendezésekben, a melléképületben a betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás biztosítási esemény miatt bekövetkezett károkra is annak kárlimit összegén belül, illetve közvetett villámcsapás biztosítási esemény miatt bekövetkezett károkra is.

6. A biztosító szolgáltatása

A jelen pontban foglalt rendelkezések vonatkoznak az Ingatlan csomag, Ingóság csomag, valamint az Ingatlan és Ingóság csomagokban szereplő vagyonbiztosításokra.

Szolgáltatásra jogosultak köre

6.1 A biztosító szolgáltatására – ha a biztosítási feltételek, vagy a Szerződő felek eltérően nem rendelkeznek – a vagyontárgy tulajdonosa jogosult.

6.2 Ha a biztosítási szerződésre hitelbiztosítéki záradék bejegyzés történt, akkor a zálogjogosultnak történik a biztosítási szolgáltatás teljesítése, legfeljebb a mindenkori hitel és járulékai mértékéig.

A térítési összeg meghatározásának alapelvei

6.3 A biztosító szolgáltatása ingatlanbiztosítás esetén:

6.3.1 A Biztosított a biztosítási összeg keretei között minden esetben a ténylegesen felmerült kárának megtérítésére jogosult.

6.3.2 A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító tényleges kárként a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Ha azonban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új értékét meghaladná (teljes kár), tényleges kárként a biztosító a vagyontárgy káridőponti új értékét téríti az 6.3.3 pontban foglaltak szerint.

6.3.3 Az épület vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgy teljes kára esetén a biztosító az újraépítési értéket téríti meg. Az újraépítési érték nem lehet magasabb az ajánlatban az épület vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegnél.

6.3.4 Ha a helyiség mennyezetének és két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

6.3.5 A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra a károkra, kárigényekre, illetve többlet költségekre, amelyek azzal összefüggésben merülnek fel, hogy a biztosított épület nem építhető újjá, illetve nem állítható helyre az eredeti építési technológia, anyag felhasználásával, tekintettel arra, hogy a káridőpontban érvényes építési előírások, szabványok olyan mértékben megváltoztak, hogy az épület állapota csak értékemelkedéssel állítható helyre. A biztosító az értékemelkedést a szolgáltatási összegből levonja.

6.3.6 A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely az eredetivel megegyező alkatrész, elem kereskedelmi hiánya miatt alkalmazott eltérő anyag felhasználása alapján a nem károsodott épületrész esztétikai értékcsökkenéséből adódik.

6.3.7 Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű módon technológiai váltás miatt már nem állítható helyre, akkor a korszerűbb technológia értéknövelő hatását a szolgáltatási összegből le kell vonni.

6.3.8 A biztosító szolgáltatási maximuma melléképület biztosítás esetén:

Ha a biztosítási szerződés melléképületre vonatkozó biztosítást is tartalmaz, a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa a melléképület vonatkozásában a szerződéskötés során meghatározott biztosítási összeg.

6.4 A biztosító szolgáltatása ingóságbiztosítás esetén:

6.4.1 A Biztosított a biztosítási összeg keretei között minden esetben a ténylegesen felmerült kárának megtérítésére jogosult. A biztosító jelen biztosítási feltételek alapján tényleges kárként a károsodott vagyontárgy(ak) káridőponti új értékét téríti az értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével, kivéve azt az esetet, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható. A káridőponti új érték a károsodottal azonos minőségű hazai kereskedelemben kapható, új állapotú vagyontárgy káridőponti beszerzési értéke. A biztosító az értékemelkedést a szolgáltatási összegből levonja.

6.4.2 A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új értékét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új értékét téríti az értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével. A biztosító az értékemelkedést a szolgáltatási összegből levonja.

6.4.3 Ha a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű vagyontárgy a hazai kereskedelemben már nem kapható, akkor a károsodott vagyontárgy elméleti új értékének megállapítása során a kár időpontjában forgalmazott hasonló vagyontárgy beszerzési értékéből le kell vonni a műszaki különbségek becsült értékét (értékemelkedés).

6.4.4 Garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy részleges kára esetén a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely emiatt a garnitúra, sorozat stb. – a kártól mentes – darabjainak értékcsökkenésében állt elő.

6.4.5 Eszmei, illetőleg előszereteti értéket a biztosító a szolgáltatási összeg megállapítása során nem vesz figyelembe.

6.4.6 A biztosító szolgáltatási maximuma melléképület biztosítás esetén:

6.4.7 Ha a biztosítási szerződés melléképületre vonatkozó biztosítást is tartalmaz, a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa a melléképület vonatkozásában 500 000 forint, kivéve III.3.1 pont, betöréses lopás biztosítási esemény esetén.

6.5 A biztosító szolgáltatása ingatlanbiztosítás, ingóságbiztosítás esetén egyaránt:

5.4.1. A szolgáltatás összegéből levonásra kerül a felhasználható maradványok értéke.

5.4.2. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

5.4.3. A biztosítási összeg a kifizetett szolgáltatási összeggel nem csökken.

III. Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

1. Az épület mechanikai védelmének előírásai

A betöréses lopás biztosítási esemény (jelen feltételek II. 4.16 pontja) kapcsán a biztosító csak a biztosítási eseménnyel közvetlen oki összefüggésben levő épületszerkezeti elemek mechanikai védelmét vizsgálja. A káridőponti védettségi szint meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a káresemény bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött. A betöréses lopás kockázatra csak akkor terjed ki a jelen feltételek szerinti vagyonbiztosítás, ha a biztosított ingatlan mechanikai védelme a kár bekövetkezésének időpontjában kielégíti legalább az alábbi feltételeket.

1.1 „A” típusú lakóépület, lakás

1.1.1 Falazat

A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm vastagságú hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának feleljen meg, vagy azzal egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújtson.

Ilyen falazat lehet például:

⯈ 6-10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más, két vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú,

⯈ speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő és tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el,

⯈ „Ytong” téglából készült falazat.

1.1.2 Bejárati ajtók, zárak

Az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó(k) zárását zárt állapotban levő, az alábbi jellemzők valamelyikének megfelelő, szabályszerűen telepített biztonsági zár(ak) végzi(k).

Biztonsági zár az a zárszerkezet, amelyet

⯈ legalább 5 csapos hengerzár, vagy

⯈ mechanikus és/vagy elektronikus mágneszár, vagy

⯈ legalább 10 000-es variáció számú szám-, vagy betűjel kombinációs zár, illetve

⯈ a Magyar Biztosítók Szövetsége által az MSzEn 1303-as szabvány szerinti 4-es, vagy 5-ös biztonsági fokozatúként termékazonosított csapos, vagy kéttollú kulcsos, lamellás, illetve bármilyen más elven működő, de ezekkel megegyező védelmi szintet biztosító zár, vagy

⯈ a tartószerkezetével együtt a Magyar Biztosítók Szövetsége által termékazonosított, vagy ezekkel megegyező védelmi szintet biztosító biztonsági lakat működtet.

Hengerzár esetén a szabályszerű telepítés azt jelenti, hogy a szerelést letörés ellen védetten kell végezni, ami azt jelenti, hogy a zár az ajtólap, vagy a védelem síkjából maximum 2 mm-t nyúlhat ki. (A hengerzár esetleges gyári, beépített törés elleni védelme nem elégséges.)

A kétszárnyú ajtószerkezeteknek, erkélyajtóknak és teraszajtóknak reteszhúzás ellen védettnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett nem nyíló szárny alsó és felső részén található, rögzített rigliket (reteszeket) illetve annak függőlegesen mozgó (csúszó) részét például átfúrással és csavarral rögzíteni kell, vagy magát az ajtószárnyat belülről, a padozathoz csavarozott ékkel kell rögzíteni, kitámasztani.

Az ajtók záráspontossága oldalanként 8 mm vagy annál kevesebb kell, hogy legyen.

1.1.3 Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók

Az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 6 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabb, akkor az üveget egyéb mechanikai eszközzel (pl. rács, betörésgátló fólia) kell ellátni. Ablakszerkezetnek minősül a jelen biztosítási feltételek szempontjából az erkélyajtó és a teraszajtó is.

1.2 „B” típusú lakóépület, lakás

Megfelel az „A” típusú lakóépület, lakás előírásainak, továbbá kielégíti az alábbi feltételeket is:

1.2.1 Falazatok, födémek

Az épület, illetve helyiség határoló falai, födémei, padozatai a megjelölt vastagságú tömör, 12 cm kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékűek.

1.2.2 Bejárati ajtók

Az összes bejárati ajtólap, tömör, 4 cm vastagságú keményfából vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból, illetve megerősítéssel készült és nem üvegezett. Az összes bejárati ajtó védett: kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen, valamint a bevéső zárnál megerősített az ajtólap. Az összes bejárati ajtótok, amely fából van, megerősített zárlemezzel rendelkezik. Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 6 mm. Az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – rögzítették a tokhoz.

1.2.3 Ablakok

Az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag. Ha valamely nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

⯈ 3 méternél alacsonyabban van, vagy

⯈ 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor üvegfelülete vagyonvédelmi fóliával van ellátva a belső oldalon.

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló-képességével.

1.2.4 Zárak

A bejárati ajtók zárását 2 db egymástól min. 30 cm-re elhelyezett, törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi.

A törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélységének legalább 14 mm-nek kell lennie.

1.3 „C” típusú lakóépület, lakás

Megfelel a „B” típusú lakóépület, lakás előírásainak, továbbá kielégíti az alábbi feltételeket is:

1.3.1 Falazatok, födémek

A biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határoló szerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 25 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.

1.3.2 Bejárati ajtók

A MABISZ által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) szerkezetek. Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelnie a „B” típusra előírtakon túlmenően:

⯈ az ajtólap fém- vagy legalább 50 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű. A fémszerkezetű ajtó lapja legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel van borítva,

⯈ fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemez biztosítja,

⯈ az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 5 mm.

1.3.3 Ablakok

Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

⯈ 3 méternél alacsonyabban van, vagy

⯈ 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

­ az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldalvilágítók teljes felületét minimum 12 mm átmérőjű köracélból készült és maximum 100x300 mm-es osztású – vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárdságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerelhető le, a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosszúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távolságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílászáró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható,

­ falba rögzítés esetén a falazó körmök keresztmetszetének legalább azonosnak kell lennie a rács anyagának keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzítési) mélység téglafalban 150 mm, betonban 100 mm. A rács helyettesítésére megfelelnek az áttörés biztos, rétegelt – minimum P6B fokozatú (B1-es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos védettséget nyújtó, a MABISZ által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minősített) üvegszerkezetek. A rács helyettesítésére alkalmas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a MABISZ-tól „teljes körű mechanikai védelem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) kapott,

­ az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló–képességével.

1.3.4 Zárak

⯈ a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást,

⯈ a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t,

⯈ a zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen védve van,

⯈ bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zárszekrény magasságának.

1.4 Melléképület

1.4.1 Falazat

A melléképület is – a nyílászárókkal együtt – minden oldalról zárt egységet képez, szilárd alappal rendelkezik. Anyaga lehet: tégla, falazóelem, beton, könnyű- vagy szendvicsszerkezet.

1.4.2 Nyílászárók

Az ajtók zárását legalább egy darab, zárt állapotban levő, kulcsos zár végzi. Az ajtók, ablakok egyéb mechanikai eszközzel (pl. rács, betörésgátló fólia) nem védett üvegezése összességében legalább 6 mm vastag.

2. Az elektronikai jelzőrendszerre vonatkozó előírások

A riasztóközpont a védett téren belül van elhelyezve, burkolata szabotázsvédett, min. 1 mm lágyacél vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból készült. Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az illetéktelen személyek behatolását jelző elemek kombinációit kell telepíteni. A behatolást jelző elemek minimális kombinációi a következők:

⯈ mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzékelő (reed), vagy

⯈ mozgásérzékelő és akusztikus üvegtörés-érzékelő.

A behatolást jelző elemek kombinációin túl az elektronikai jelzőrendszerhez szükséges még legalább

⯈ 1 db, célszerűen a kívülről legjobban látható helyre telepített, akkumulátoros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászó eszköz nélkül ne lehessen leszerelni,

⯈ telefonos, illetve rádiós kezelőegység(ek) vagy GSM kommunikátorral ellátott riasztóközpont,

⯈ a riasztóközpont olyan távfelügyelethez van csatlakoztatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől számított max. 15 percen belüli kivonulást. Ha a területen nincs saját kivonuló szolgálattal rendelkező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefonon) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.

3. A betöréses lopás biztosítási esemény (lásd a jelen feltételek II. 4.16 pontját) miatti biztosítási szolgáltatás felső határa (kárlimit összegek): Általános háztartási ingóságok és Egyéb ingóságok esetén

3.1 „A” típusú lakóépület, lakás esetén, kárlimit:

a) 300 000 forint, ha a betöréses lopás a II.4.16.1 c), vagy d)pontokban definiált módon következik be,

b) 750 000 forint, ha ajtónként egy darab zárt állapotban levő, szabályszerűen telepített biztonsági zár végezte az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó (ajtók) zárását és a betöréses lopás a II.4.16.1 b) vagy e) vagy f) pontokban definiált módon következik be,

c) 1 500 000 forint, ha ajtónként legalább két darab, zárt állapotban levő, szabályszerűen telepített biztonsági zár végezte az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó (ajtók) zárását és a betöréses lopás a II.4.16.1. b)vagy e)vagy f) pontokban definiált módon következik be,

d) 1 500 000 forint, ha a betöréses lopás a II.4.16.1. a) vagy g) pontokban definiált módon következik be.

3.2 „B” típusú lakóépület, lakás esetén, a kárlimit: 3 000 000 forint.

3.3 „C” típusú lakóépület, lakás vagy olyan „B” típusú lakóépület, lakás, amely a káresemény időpontjában megfelel az elektronikai jelzőrendszerre vonatkozó előírásoknak is, akkor a kárlimit: 6 000 000 forint.

3.4 A melléképületben egy betöréses lopás biztosítási esemény miatti biztosítási szolgáltatás felső határa:

a) 50 000 forint, ha a melléképület vagyonvédelmi színvonala megfelel a jelen feltételek III..1.4. pontjában a melléképületekre előírt mechanikai védelmi előírásoknak,

b) 200 000 forint, ha a melléképület vagyonvédelmi színvonala megfelel a jelen feltételek III.1.1. pontjában, vagy III.1.2. pontjában, vagy

III.1.3. pontjában a lakóépületre előírt mechanikai védelmi előírásoknak.

3.5 Rongálás kár limitösszege: a biztosító megtéríti a betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggő – a biztosítási szerződés alapján biztosított vagyontárgyakban keletkezett – rongálási károkat is káreseményenként 100 000 Ft összeghatárig.

1. számú melléklet

Titokvédelemmel kapcsolatos tájékoztatás (a 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján)

A titokvédelemmel kapcsolatos, Bit.-ben foglalt rendelkezéseket a jogszabály szövegének módosítása nélkül, számozásának megtartása mellett az alábbiakban részletezzük:

135. § (1) * A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

136. § * Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) b)e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

138. § (1) * A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtás ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő Biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

w) szemben, ha az a)–j), n), s), t)és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s)pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e)pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7)A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

c) a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

d) b) * a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

142. § (1) * Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), e)és j)pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

143. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

(5) * A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig

a) az elhunyt Szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt Szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére,

b) azon hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, ahol a szolgáltatás jogosultja a hitelintézet és a szerződés Biztosítottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő bejelentése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok biztosító részére történő megküldése érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint az általános szerződési feltételekről az elhunyt Biztosított közeli hozzátartozója részére

– annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja.

(6) * A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő – (5) bekezdés szerinti – adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a 142. § (3) bekezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a 142. §

(3) bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli.

2. számú melléklet

Távértékesítési tájékoztató

A biztosítási szerződés megkötése során a biztosító kizárólag távközlő eszközt (internet) alkalmazott, ezért a távértékesítés keretében kötött szerződésnek minősül. Jelen tájékoztató célja a távértékesítés keretében (online, elektronikus úton) kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: „Távért.tv.”), valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben (a továbbiakban Ektv.) előírásai alapján való tájékoztatásnyújtás. Jelen tájékoztató a további szerződéses dokumentumokkal együttesen nyújt teljes körű tájékoztatást.

Szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás:

A biztosítási szerződés lényege, hogy díjfizetés ellenében a biztosító vállalja a biztosítási szerződésben nevesített biztosítási események megvalósulása kapcsán a szerződési feltételekben szereplők szerinti szolgáltatás teljesítését.

A biztosítási szerződés részletes jellemzőit, a biztosító teljesítésének szabályait, valamint a fogyasztó díjfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeit, és a biztosító szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeit, előfeltételeit teljes körűen a biztosítási szerződés feltételei tartalmazzák, az abban foglaltakon túl egyéb jogcímen díjfizetési kötelezettsége a fogyasztónak nincs.

Tájékoztatjuk, hogy a Távért. tv. a biztosítókat kötelezi arra, hogy tájékoztassa a fogyasztót arról, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függhet, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek garanciát a jövőben várható teljesítésekre nézve. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosító minden káreseményt egyedileg vizsgál.

A szerződésre vonatkozó tájékoztatás:

1. hello Otthon biztosításhoz történő csatlakozás technikai lépései, írásbeliség, hibajavítás:

A biztosítási szerződés megkötésére távértékesítés keretében lehetőség van elektronikus úton elérhető felületeken, így akár a https://hello.hu/lakasbiztositas oldal erre szolgáló felületén, akár a hello mobil applikáción keresztül a szükséges adatok beírásával, hozzájárulások elektronikus úton történő megadásával. Az előzőekben részletezett módokon kötött szerződés esetén a fogyasztó e-mailben kapja meg a biztosítási szerződést és kapcsolódó dokumentumokat, mely így utóbb is hozzáférhető a fogyasztó számára. A biztosítási fedezettel kapcsolatos adatokat a biztosító nyilvántartja.

A biztosító a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást a fogyasztó számára a biztosítási ajánlat megtételét megelőzően elektronikus formában hozzáférhetővé teszi. A biztosító olyan módon bocsátja a fogyasztó rendelkezésére a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást, távértékesítési tájékoztatót, hogy annak megismerésére, elolvasására, és annak a fogyasztó részéről PDF formátumban való letöltésére lehetősége legyen, a szerződéskötést követően a tájékoztató dokumentumok az ügyfél által megadott e-mail címre elküldésre kerülnek a fogyasztó részére. A szerződéskötés lehetséges nyelve a magyar.

A távértékesítés útján létrejövő szerződéses jognyilatkozatokat a biztosító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) 6:7. § (3) bekezdésére figyelemmel írásbelinek tekinti.

A biztosító rendelkezik a Ptk. 6:82. § (1) e.) pontja szerint a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexszel, mely a https://hello.hu/lakasbiztositas oldalon elérhető elektronikus formában.

A távértékesítés keretében felmerülő esetleges hibák azonosítását és kijavítását a biztosító úgy teszi lehetővé, hogy amennyiben a kitöltés hibás, abban az értelemben, hogy nem tartalmazza a felület által igényelt és szükséges adatot, akkor a felületen hibaüzenet jelenik meg. Ha a fogyasztó az ajánlat véglegesítését megelőzően hibát észlel, annak törlésére, javítására lehetősége van. Ha a fogyasztó a hibát az ajánlattételt követően észleli, akkor annak érdekében, hogy a hibák kijavításra kerüljenek és a szerződés a megfelelő tartalommal jöjjön létre, a biztosító ügyfélszolgálata teljes körűen a fogyasztó rendelkezésére áll.

2. Tájékoztatási kötelezettség, elállási / felmondási jog:

A fogyasztó, a biztosítási feltételekben megjelölt, a szerződés megszüntetésére irányuló jogán felül a szerződést – tekintettel arra, hogy az távértékesítés keretében köttetett – a szerződés létrejöttének napjától számított 14 naptári napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.

Ha a fogyasztó a távértékesítési tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően, a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül gyakorolhatja. Ha a szolgáltató a fogyasztónak sem a távértékesítéssel, sem a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatást nem nyújt, a fogyasztó a felmondási jogát a szerződéskötéstől kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztó számára a távértékesítéssel, illetve a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó felmondási jogát a szerződés megkötésétől kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztót az őt megillető felmondási jogról, annak fennállásáról, vagy fenn nem állásáról, a felmondási jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, valamint a felmondásra nyitva álló határidő eltelte előtt történő szolgáltatásnyújtás lehetőségéről, az ehhez szükséges hozzájárulásról nem tájékoztatta, a fogyasztó felmondási jogát a szerződés megkötésétől kezdődően, a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

A felmondást a fogyasztó a hello@hello.hu címre küldheti el.

A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a fent meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosító részére elküldi.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

A felmondásra érvényes határidő lejárta előtt, csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg a szerződés teljesítése.

Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatásarányos ellenérteket jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A szerződéskötéssel kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye.

A szolgáltató csak abban az esetben jogosult az előbbi bekezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fogyasztó részére a felmondási jog gyakorlására vonatkozó tájékoztatást megadta.

Ha a felmondásra érvényes határidőt a biztosító távértékesítési tájékoztatással kapcsolatos mulasztása a fentebb írtak szerint meghosszabbította, a biztosító a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértéket nem követelheti.

Ha a biztosító a szerződés alapján a teljesítést a felmondási határidő leteltét megelőzően kezdte meg a fogyasztó erre irányuló előzetes hozzájárulása nélkül, a biztosító a fogyasztóval szemben annak felmondása esetén a felmondásig teljesített szolgáltatás ellenértékének követelésére sem jogosult.

A biztosító köteles a fogyasztó által fizetett pénzösszeget a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni.

A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénzösszeget, vagy átadott dolgot a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.