Contract
Az általános szerződési feltételek részét képezik a szerződésnek, azzal együtt kezelendők. Abban az esetben, ha a szerződés szövege és a jelen “Általános szerződési feltételekben” foglaltak egymásnak ellentmondanak, a szerződésben foglaltak az irányadóak.
1. A szerződés létrejötte, az ellenérték
A Szerződés/Megrendelés akkor jön létre, amikor az a Vállalkozó által aláírtan, fax-on vagy elektronikus levél (e-mail) mellékleteként visszaérkezett a Megrendelőhöz. A Megrendelés aláírásával a Vállalkozó változtatás nélkül elfogadja a Megrendelést, valamint jelen Általános szerződési feltételeket. A Megrendelést/Szerződést a Vállalkozó köteles annak kézhezvételétől számított 3 (három) napon belül fax-on vagy elektronikus levél (e-mail) mellékleteként visszaküldeni a Megrendelő részére, illetve ugyancsak a kézhezvételtől számított 5 (öt) munkanapon belül köteles és egy általa cégszerűen aláírt eredeti példányt visszajuttatni a Megrendelőhöz. Amennyiben a Vállalkozó annak ellenére teljesít, hogy a Megrendelést vagy az általa aláírt Szerződést a jelen pont rendelkezései szerint aláírta és visszaküldte volna, a Megrendelés/Szerződés a felek között a teljesítés ellenére nem jön létre és a teljesítés átvételére a Megrendelő nem köteles. Amennyiben a Vállalkozó jelen pontban megjelölt határidőket nem teljesíti, úgy minden megkezdett késedelmes nap után 50.000 Ft kötbér megfizetésére vállal kötelezettséget a Megrendelő felé. Amennyiben Vállalkozó késedelme eléri a 20 napot, a Megrendelő jogosult úgy tekinteni, hogy a Vállalkozó a szerződéskötési szándékától elállt. Ez esetben a Megrendelő írásban értesíti a Vállalkozót arról, hogy a szerződés nem jött létre, és a Vállalkozó a késedelmi kötbéren felül köteles meghiúsulási kötbért címén 5 millió Ft-ot fizetni a Megrendelő részére 5 munkanapon belül. Megrendelő a kötbér mellett jogosult a kötbért meghaladó kárát érvényesíteni.
A Szerződés/Megrendelés aláírtnak minősül akkor is – és ez esetben nem szükséges papír alapon cégszerűen eredetben aláírni azt -, ha azon a Felek elektronikus aláírást, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást és időbélyegzőt, vagy minősített elektronikus aláírást helyeztek el.
A szerződés szerinti tervezési díj fix ár, amely a tervezés során nem változtatható és magában foglalja valamennyi tervezési részfeladat elvégzését és az azzal kapcsolatos egyeztetések díját és költségeit, valamint a szerződés alapján esetlegesen létrejött szellemi alkotások felhasználási jogának ellenértékét is. A költségtérítéseknél felsorolt járulékos előirányzati díjakat Megrendelő költségtérítésként fizeti meg a Vállalkozónak, a számla mellékleteként benyújtott és Vállalkozó által azok felmerülésekor megfizetett számlák alapján.
2. Fizetési feltételek
A Vállalkozó számlát a szerződésben meghatározottak szerinti alkalommal jogosult kibocsátani.
A Vállalkozó rész- illetve végszámláját a mindkét fél arra felhatalmazott képviselője által aláírt teljesítést igazoló jegyzőkönyv kíséretében nyújthatja be. A teljesítést igazoló jegyzőkönyv tartalmának a számla tartalmával egyeznie kell. A számlán fel kell tüntetni a Megrendelő SAP szerződés számát is és a megrendelés (SAP) számát. A számlát elektronikus úton a megadott e-mail címre vagy postai úton a szerződésben szereplő címre, zárt borítékban lehet küldeni (szervezeti egység feltüntetése tilos). A borítékon fel kell tüntetni, hogy az számlát tartalmaz. A teljesítésről elektronikus úton kiállított számlát Megrendelő az x-xxxxxxx@xxxx.xx címen fogadja.. A Megrendelő csak a szerződésben megadott postafiókba illetve fenti e-mail címre eljuttatott számlákat tekinti beérkezettnek, pénzügyi rendezésre kizárólag ezúton érkezett, és a fenti számokkal ellátott számlák kerülnek.
Amennyiben a számla a szerződésben vagy jelen Általános szerződési feltételekben, továbbá a hatályos jogszabályokban meghatározott alaki, tartalmi és/vagy formai követelményeknek nem felel meg, a Megrendelő jogosult azt helyesbítésre visszaküldeni, ebben az esetben a Megrendelő fizetési kötelezettségének határideje kizárólag a mind tartalmi, mind formai szempontból hibátlanul kiállított számla beérkezésétől számítandó, a közben eltelt időért a Vállalkozó felel, és a Vállalkozó késedelmére tekintettel a Megrendelő késedelembe nem esik.
A Megrendelő a – Vállalkozó által a teljesítést követően 5 naptári napon belül, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek megfelelően kiállított
- számla ellenértékét, annak igazolt beérkezésétől számított 30.
(harmincadik) naptári napon, átutalással egyenlíti ki a Vállalkozó számlájára.
Az ellenérték késedelmes kifizetése esetén a Megrendelő a Ptk. (2013. évi.
V. tv. 6:155.§) szerinti mindenkori késedelmi kamatot köteles Vállalkozónak megfizetni, amelynek mértékét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Amennyiben nem forintban történik a kifizetés, akkor a szállítói számla további kiegyenlítési feltétele, hogy a szállítónak a számlán, illetve számla mellékleteként, kötelezően meg kell adnia a számlavezető bankjának nevét, IBAN bankszámlaszámát és a bankot azonosító SWIFT kódot.
3. Megrendelő teljesítéssel összefüggő feladatai
A Megrendelőnek a szerződés teljesítése során végzendő tevékenységeit az alábbiak képezik.
3.1 Adatszolgáltatás
A Megrendelő adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása esetén a teljesítési határidő ezzel arányos mértékben meghosszabbodik. Amennyiben adatszolgáltatási kötelezettségének a Megrendelő írásbeli felszólítás ellenére továbbra sem tesz eleget, a Vállalkozó jogosult a szerződéstől elállni és az addig elvégzett munkájával arányos tervezési díjat kiszámlázni.
A Vállalkozó teljesítés közben felmerült, csak a létesítményre vonatkozó és csak a Megrendelőtől beszerezhető adatigényét, a Megrendelő tervezéssel kapcsolatos kérdésekben jogosult képviselőjéhez írásban köteles benyújtani, s a Megrendelő két héten belül köteles az adatokat megadni, vagy annak akadályáról a Vállalkozót tájékoztatni.
3.2. Ellenőrzés
Megrendelő a tervezési munkák állását bármikor jogosult ellenőrizni, a tervezőtől tájékoztatást kérni.
A Megrendelő a Vállalkozói teljesítés ellenőrzésébe harmadik személyt is bevonhat. E harmadik személy képviseletében eljárók nevét, a Megrendelő nevében megtehető intézkedéseiket, jogkörüket a Megrendelő köteles írásban a Vállalkozóval közölni. E közlés megtörténtéig harmadik személy a Megrendelő képviseletében nem járhat el.
3.3 A tervezési munka meghatározása
A Megrendelő üzembiztonsága és a jóváhagyott egységes technológia megvalósítása érdekében a Vállalkozó kizárólag a Megrendelő által rendelkezésére bocsátott Társasági Termék Katalógusban (TTK) és/vagy a hálózati anyagok ELMŰ-standard listájában (a továbbiakban, ESA listában) szereplő anyagok, felhasználásával készítheti el a tervet. Ezen anyagok alkalmazásától csak a Megrendelő írásos engedélyével térhet el. Ennek hiányában az előzőektől eltérő terv készítését Megrendelő hibás teljesítésnek tekinti.
A Megrendelő a teljes tervezési folyamat során jogosult a tervezési munkával kapcsolatosan a Vállalkozót utasítani. Szakszerűtlen utasítás esetén a Vállalkozó köteles erre a Megrendelő figyelmét felhívni. Ha a Megrendelő utasítását a Vállalkozó figyelmeztetése ellenére továbbra is fenntartja, a Vállalkozó mentesül az ebből eredő károk megtérítésének kötelezettségétől.
3.4 A tervek átvétele, jóváhagyása
A Megrendelő köteles a leszállított terveket a Vállalkozótól átvenni, s azokat 15 napon belül megfelelő teljesítés esetén jóváhagyni, vagy a jóváhagyást megtagadni. A jóváhagyás megtagadása esetén ennek indokairól a Vállalkozót írásban tájékoztatni kell, s meg kell jelölni azokat a változtatásokat, amelyek átvezetése szükséges. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha a terv nem felel meg a jogszabályokban, szakmai előírásokban, szabványokban, a Vállalkozó részére átadott Megrendelői belső szabályzatokban, a szerződésben, valamint a Megrendelő utasításában foglaltaknak.
oldal 1 / 4
A jóváhagyás a tervek elfogadását igazoló jegyzőkönyvvel, és a Megrendelő üzemeltetési feladatokat ellátó szervezeti egysége tervre rávezetett jóváhagyó záradékával történhet. A tervek Megrendelői (üzemeltetői) jóváhagyatása – még tervszállítás előtt – tervezői feladat, ezáltal a szerződés teljesítési feltétele. A Megrendelő köteles a benyújtott tervek egy példányát jóváhagyó záradékával ellátva a Vállalkozónak átadni.
Az elkészített tervek szerzői jogi védelem alatt állnak, s csak a rendeltetésüknek megfelelő célra használhatók fel. Megrendelő a vállalkozói díj kifizetésével időben korlátlan és átruházható felhasználási jogot szerez az elkészült tervre.
4. A Vállalkozó teljesítései
A Vállalkozó ajánlatában köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben foglaltak szerint jogosult a tervezői tevékenység ellátására.
A Vállalkozó köteles a szerződés tárgyát képező létesítmény tervezését a szerződésben meghatározott módon, és műszaki tartalommal, határidőben elvégezni.
A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, és alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek kielégítésére.
A Vállalkozónak el kell készítenie a megvalósításhoz szükséges valamennyi tervet, a tervezés részét képező adatszolgáltatásokat, s az elvi engedélyes és kiviteli terveket – ettől eltérő megállapodás hiányában – 8 példányban be kell nyújtania a Megrendelőnek.
A Vállalkozónak el kell készítenie a szükséges engedélyek beszerzéséhez előírt terveket, dokumentációkat, valamennyi, az engedély kiadásához szükséges mellékletet és le kell bonyolítania az engedélyezési eljárásokat.
A kiadott engedélyek eredeti példányát a Megrendelőnek át kell adnia. Ez vonatkozik mind a nem jogerős, mind a jogerős engedélyekre.
A Vállalkozó tételes, árazatlan költségvetést ad, a Megrendelő által megadott szempontok szerint, nyomtatott formában és mágneses adathordozón. A kiviteli terveket árazatlan költségvetéssel, részletes anyagkiírással, valamint a “Külső kivitelezők által végzett hálózatszerelési munkákhoz az ELMŰ ZRt. Infrastruktúra Szolgáltató igazgatóság, Logisztikai osztály által eladással biztosítandó fontosabb anyagok (ESA- anyagok)” rendeléséhez szükséges anyaglistával együtt kell leszállítani. Az ESA listája űrlapot Megrendelő a szerződés aláírásakor a tervező rendelkezésére bocsátja.
Vezetékjog-köteles terv esetén a Vállalkozó feladatát képezi a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes területi felügyelőségétől a vezetékjogi engedély megkérése, s az engedélyeztetéshez szükséges valamennyi intézkedés megtétele, beleértve az ingatlan nyilvántartásba történő felvétel előkészítését. Vezetékjogi engedélyeztetésre Vállalkozó további 5 példány nyomvonalrajzot, valamint 3 példány komplett dokumentációt köteles átadni, melynek tartalmaznia kell a tervezett nyomvonallal, annak biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatait, valamint a vonatkozó tulajdoni lap másolatokat. Kártalanítási igény esetén kezdeményezi a Megrendelőnél a szükséges tárgyalások lefolytatását.
A vezetékjogi engedély kiadásának megtagadása esetén – amennyiben annak oka a Vállalkozónak felróható – a megismételt eljárás díját a Vállalkozó köteles fizetni.
A munkakezdéshez szükséges hatósági és egyéb engedélyeket (közmű nyilatkozatok, közútkezelői hozzájárulás, forgalomtechnikai terv, stb.) a Vállalkozó köteles beszerezni, és a Megrendelőnek a tervezési véghatáridőn belül átadni, amennyiben azt a Megrendelő a megrendelésében igényelte.
A beszerzett hatósági és egyéb engedélyeknek megfelelően – amennyiben az szükséges - a Vállalkozó köteles a kiviteli tervet díjmentesen módosítani.
A Vállalkozó csak a Megrendelő engedélyével jogosult a munka elvégzéséhez alvállalkozót igénybe venni. Az alvállalkozók tevékenységért a Vállalkozó felel. Nem vehet a Vállalkozó olyan al- vagy egyéni Vállalkozót igénybe, amely a Megrendelővel, tervezési vagy műszaki ellenőri tevékenység folytatására közvetlenül szerződésben áll, vagy valamely szerződésben álló más vállalkozás vagy a Megrendelő alkalmazottja.
A szerződés teljesítése során tett megállapításaiért a Vállalkozó közvetlen és teljes felelősséggel tartozik.
5. Kapcsolattartás
A Megrendelő és a Vállalkozó között joghatályosan minden közlés csak írásban (postai küldeményben, faxon, elektronikus levélben, tendereztető rendszeren és aukciós rendszeren keresztül, illetve megrendelés esetén a Szállítói Portál /SUS/) rendszeren keresztül) történhet.
SAP engedélyezést követően, a megrendelés papíron történő aláírás nélkül is kiküldhető elektronikusan.
Megrendelő/Megbízó jogosult szóban is nyilatkozatot tenni, illetve kérni, azonban a nyilatkozatot mindkét fél köteles írásban kölcsönösen megerősíteni az elvárható legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb a változás által érintett eseményt megelőzően.
A szerződés tartalmát érintő kérdésekben kizárólag a szerződést aláíró személyek, illetve a mindenkor hatályos aláírási rendben meghatározott személyek jogosultak nyilatkozni.
Egyéb kérdésekben a kapcsolattartás módja egyszerű e-mail értesítés a felek tárgyban illetékes kollégái között.
A szerződés módosítása kizárólag a Felek által cégszerűen aláírt írásbeli módosítással történhet.
A felmondást tértivevényes levélben kell közölni a másik féllel. Az értesítéseket az alábbiak szerint kézbesítettnek kell tekinteni:
a. személyes, kézbesítő vagy futár általi kézbesítés esetén az átadás- átvételi elismervényen szereplő időpontban,
b. tértivevényes levél esetén a tértivevényen szereplő átvételi időpontban, vagy az első kézbesítés időpontjában akkor, ha az nem kereste, vagy átvételt megtagadta vagy egyéb kézbesíthetetlenségi előjelzéssel érkezik vissza,
x. xxxxxxxx levelet a postai kézbesítés megkísérlését követő 5. napon,
x. xxxxxxx a sikeres adásnak a fax visszaigazoláson szereplő időpontjában,
e. email esetén az elküldést követő időpontban, amennyiben nem érkezik (hiba)üzenet a kézbesíthetetlenségről vagy arról, hogy a címzett az elektronikus leveleit nem olvassa (pl.: házon kívül van)
6. A titoktartás
A jelen szerződés keretében átadott valamennyi bizonylatot, leírást, dokumentációt és információt mindkét szerződő fél a másik fél üzleti titkának tekinti, s harmadik személyekkel csak a szerződés teljesítésével összefüggő kérdésekben, a teljesítéshez szükséges mértékben, illetőleg hatósági, bírósági eljárásokban közli. Megrendelő kapcsolt vállalkozásai jogosultak a szerződést megismerni. Nyilvánosságra hozataluk csak a másik szerződő partner előzetes írásbeli beleegyezésével lehetséges.
7. Szerződésszegés, Kötbérfizetési kötelezettség
A Vállalkozó köteles a szerződésben meghatározott határidőket betartani. A Vállalkozó a szerződés teljesítése során észlelt olyan körülményekről, amelyek a feladat elvégzését, vagy megfelelő határidőre történő megvalósítását veszélyeztetik, a Megrendelőt értesíti és az akadály kiküszöbölése érdekében a Megrendelőtől utasítást kér. Ha a Vállalkozó a teljesítési határidővel késedelembe esik, és a késedelem neki felróható, úgy kötbért és kártérítést köteles fizetni a Megrendelő részére.
A terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók.
Ha a Vállalkozó hibás tervet szállít, azt díjmentesen köteles kijavítani. A terv alapján végzett kivitelezés során vagy azt követően megállapított hibás teljesítés miatt a Vállalkozó kötbért köteles fizetni.
Úgyszintén kötbért köteles fizetni a Vállalkozó a teljesítés érdekkörébe tartozó okból bekövetkező lehetetlenülése esetén.
A kötbér alapja a késedelmes teljesítés, hibás teljesítés, illetve lehetetlenülés (meghiúsulás) esetén egyaránt a teljes megbízási díj. A kiszabható késedelmi kötbér mértéke minden egyes késedelmes nap után a kötbéralap 0,5 %-a, de legfeljebb annak 20 %-a.
A hibás teljesítés miatti kötbér a kötbéralap 10 %-a.
Lehetetlenülés (meghiúsulás) esetén a kötbér mértéke a kötbéralap 20 %-a.
A késedelem, a hibás teljesítés és a lehetetlenülés miatt fizetendő kötbér együttes mértéke nem haladhatja meg a teljes tervezési díj 30 %-át.
A hibás teljesítés kiemelt, de nem kizárólagos esetei a szerződésben. Megrendelő a Vállalkozó hibás teljesítése miatti kötbér mellett szavatossági igényt érvényesíthet.
A Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait érvényesíteni a Vállalkozóval szemben.
8. Súlyos szerződésszegés
Súlyos szerződésszegés esetén a Szerződés - a szerződésszegő Félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal - azonnali hatállyal felmondható. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, de nem kizárólagosan az alábbi bármely ok bekövetkezte:
a) amennyiben bármely Fél
(i) írásban elismeri általános fizetésképtelenségét;
(ii) csőd vagy felszámolási eljárást kér maga ellen, vagy vele szemben a bíróság jogerősen elrendelte a felszámolási eljárást;
(iii) végelszámolásáról határozatot hoz;
(iv) adószáma felfüggesztésre kerül;
b) ha az érintett Fél nem tájékoztatja a másik Xxxxx az ellene, ill. általa kezdeményezett csődeljárás-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindításának tényéről 5 munkanapon belül;
c) a Fél ellen végrehajtási, foglalási, bírói zár alá vételi jogi eljárást indítanak;
d) ha a Vállalkozó alkalmassági nyilatkozatáról bebizonyosodik, hogy az nem felel meg a valóságnak;
Amennyiben Vállalkozó ellen jogerősen felszámolási eljárás lefolytatását rendelik el, Megrendelő jogosult Vállalkozóval szemben a kötbér alap 20%-ának megfelelő összeg nem teljesítési kötbérként történő érvényesítésére, ahol a kötbéralap a szerződés szerinti munka teljes ellenértéke.
9. Vis maior
A Vállalkozó nem kötelezhető kötbér fizetésére, ha és amennyiben a Vállalkozó késedelmes teljesítése vagy szerződés szerint őt terhelő egyéb kötelezettségek teljesítésének elmulasztása vis maior esemény következménye. Vis maiornak minősül minden olyan esemény, amely kívül esik a Vállalkozó érdekkörén, nem volt előre látható és nem vezethető vissza Vállalkozó hibájára, mulasztására vagy gondatlanságára és általa el nem hárítható.
Ha vis maior esemény következik be, a Vállalkozónak haladéktalanul írásban értesíteni kell a Megrendelőt a kialakult a vis maior események megszűntéről is.
Ha a vis maior esemény időtartama jelentős, a Megrendelő jogosult Vállalkozóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződéstől részben vagy egészben elállni és elszámolni.
10. A szerződéstől való elállás
Amennyiben a szerződés teljesítésének ideje alatt nyilvánvalóvá válik, hogy a szerződést a Vállalkozó saját felelősségi körébe tartozó okból csak jelentős késedelemmel vagy hiányosságokkal tudja teljesíteni, a Megrendelő jogosult részben vagy egészben a szerződéstől elállni. A Megrendelő jogosult az elmaradt teljesítésekkel kapcsolatosan felmerülő többletköltségeket a Vállalkozóra áthárítani, s a teljesítést mástól megrendelni. A Vállalkozó a jelen szerződés aláírásával véglegesen és
visszavonhatatlanul lemond arról, hogy a mással történő kijavítás, befejezés munkavégzésének költségeit bármilyen jogcímen vitathassa.
Az ezen okból történő elállás esetén a Vállalkozó lehetetlenülés miatti kötbért köteles fizetni a 7. pont szerint.
Amennyiben a Vállalkozó munkavégzése során baleset-, illetve életveszélyes állapotot idéz elő, illetőleg bármely alkalmazottja, alvállalkozója általi munkavégzésre vonatkozó szabályok megszegése miatt baleset, testi épség sérülése, haláleset következik be, úgy Megrendelő jogosult a Megrendelő és a Vállalkozó közötti Vállalkozási szerződést azonnali hatállyal felmondani.
11. A szerződés módosítása
Módosítási igény esetén a szerződés feltételeit egyoldalúan megváltoztatni nem lehet. A Megrendelő és a Vállalkozó a szerződést csak közös megegyezéssel, a szerződés létrejöttének szabályai szerint jogosultak módosítani. A Vállalkozó a jogait és kötelezettségeit csak a Megrendelő írásbeli jóváhagyásával ruházhatja át harmadik személy részére. Felek megállapodnak, hogy Vállalkozó a (keret)szerződés aláírásával előzetesen hozzájárul, hogy a Megrendelő a (keret)szerződésből vagy megrendelésből eredő jogát vagy kötelezettségét, egészben, részben engedményezze vagy átruházza, a Vállalkozó értesítése mellett.
12. Jognyilatkozatok
A felek kölcsönösen kijelentik, hogy
a) a jelen Xxxxxxxxx általuk, mint szerződő felek által történő aláírása és megkötése, valamint az azokban megfogalmazott jogügyletek végrehajtása nem sérti alapító okiratuk (társasági szerződésük) egyetlen rendelkezését sem;
b) megfelelő jogosultsággal és felhatalmazással rendelkeznek az általuk, mint szerződő felek által megkötött szerződés szerinti kötelezettségeik végrehajtására, teljesítésére és megvalósítására, (rendszerhasználati, hálózathasználati jogok stb.);
c) minden szükséges intézkedést megtettek a Szerződés általuk történő végrehajtása, teljesítése, megvalósítása és megkötése érdekében;
d) a Szerződés teljesítésével a Fél nem valósít meg szerződésszegő magatartást a fél valamely más szerződése vonatkozásában;
e) a Szerződés teljesítése nem ütközik jogszabályba vagy az ellátási szabályzatok rendelkezéseibe;
g) rendelkeznek minden olyan állami vagy szabályozói felhatalmazással, jóváhagyással és engedéllyel, amely az általa szerződő félként megkötött Szerződés szerinti kötelezettsége jogszerű teljesítéséhez szükséges;
13. Összeférhetetlenség
A Megrendelő a tisztességes üzleti kapcsolatok érdekében a szerződés kapcsán összeférhetetlennek tekinti, ha a Vállalkozó jogi személyben továbbá a teljesítésbe bevont alvállalkozójában (három alvállalkozói szintig) az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport tagjának munkavállalója (beleértve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt is), továbbá munkavállalójának hozzátartozója i) tulajdonrésszel rendelkezik, ii) vezető tisztségviselő, iii) munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll és közreműködése az eljárásban/teljesítésben a verseny tisztaságának
sérelmét eredményezheti.
Erre tekintettel Szerződő Xxxxx megállapodnak, hogy a Megrendelő azonnal hatállyal jogosult felmondani a szerződést, amennyiben a szerződés hatálya alatt a nevezett összeférhetetlenség bekövetkezik.
14. Az alkalmazandó jog
A szerződést érintő bármely vita, nézeteltérés esetén Magyarország hatályos jogszabályait kell alkalmazni.
A szerződésre vonatkozó valamennyi további, a Vállalkozó és Megrendelő által kölcsönösen elfogadott feltételeket, a szerződést alkotó okmányok alkotják.
A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. (2013. évi. V. tv.) és más vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
A Megrendelő és a Vállalkozó mindent megtesznek annak érdekében, hogy a felmerülő vitás kérdéseket közvetlen tárgyalások során rendezzék, ennek eredménytelensége esetén a polgári perrendtartás általános szabályai szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság dönt ügyükben.