Hatályos: 2011. március 1-jétől

Házőrző

többlakásos lakóépületek biztosítása

ügyféltájékoztató és feltételek

Módosítás időpontja: 2011. június 24. Nysz.: 14739

Tartalomjegyzék

A) A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 3

B) Xxxx vagyontárgyak biztosítottak? 6

C) Milyen veszélyekre és károkra terjed ki a biztosítás? 8

D) Milyen költségeket vállal át a biztosító? 18

E) Xxxxx kezdődik, mikor ér véget a biztosítás? 19

F) Mi a biztosítási összeg és az értékkövetés? 21

G) Mi az alulbiztosítás és hogyan kerülhető el? 22

H) Hogyan kerül megállapításra a kárkifizetési összeg? 23

I) Milyen módon lehet fizetni a biztosítási díjat? 24

J) Kik a biztosítás szereplői, xxxxxxx? Kinek a részére történik a kárfizetés? 25

K) Hol és mely vagyontárgyakra érvényes a biztosítás? 26

L) Xxxxxx a biztosítással kapcsolatos kötelezettségek? 27

M) Mit kell tennie a káresemény bekövetkezésekor? 28

N) Melyek az általános kizárások, mentesülések? 30

O) Milyen legyen a lakóépület és a lakások védelme? 31

P) Xxxx terjed ki a közösképviselők felelősségbiztosítása? 33

R) Miben nyújt segítséget a lakóközösségek jogvédelem-biztosítása? 36

S) Milyen szolgáltatásokat nyújt a Mestervonal–24? 44

T) Záradékok 46

U) Csomagok szolgáltatásai 48

A) A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpana- szoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a békéltető testületekhez való előterjesztésének a lehetősé- géről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688 Székhelye: NL-0000 XX Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati irodá- inkhoz, Személy-biztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon kész- séggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt., Ügyfélkapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján postai úton, a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti.

3.	A biztosító felügyeleti szerve:	Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
	Székhely:	1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
	Központi levélcím:	1535 Budapest, 114. Pf. 777
	Központi telefon:	(00-0) 0000-000
	Központi Fax:	(00-0) 0000-000
	Ügyfélszolgálat:	(06-40) 203-776
	E-mail:	xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi.

– A fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. örvényben meghatározott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek),

– a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek,

– a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek,

– és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek

betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdeké- ben kérelmet terjeszthet elő a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a békéltetető testületi eljáráson kívül – a közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titoknak minősül minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfe- leinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosí- tóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcso- latos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biz- tosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatko- zattételi kötelezettség,illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre fel- hatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván- tartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendel- kezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő)) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles. Az elhunyt sze- méllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adó- zással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

13. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

14. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:

– a megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírásai az irányadók;

– kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni;

– a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

15. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

B) Xxxx vagyontárgyak biztosítottak?

Épület

Biztosított vagyontárgyak a szerződésben megjelölt cím szerinti lakóépület(ek), melléképület(ek) és építmények.

1. Közös tulajdon A biztosított vagyontárgyak társasházak esetében az alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt, vagy lakásszövetkezetek esetében az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában lévő épület szerkezeti és gépészeti elemek.

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem rendelkezik az épületrészekről, a biztosított vagyontárgyak a következők:

Épületrészek:

• alap-, fő-, határoló- és válaszfalak, födémek, kémények;

• külső homlokzatvakolatok lábazattal;

• tető szerkezete és tetőfedése;

• belső csapadékelvezető rendszer, ereszcsatornák.

Közös használatra szolgáló helyiségek:

• padlás és pincetérség;

• mosókonyha, szárítóhelyiség;

• közös fürdőszoba, mosdó és WC;

• gyermekkocsi és kerékpártároló.

Közös használatra szolgáló területek:

• kapualj, lépcsőház;

• folyosó, függőfolyosó.

Közös használatra szolgáló helyiségek és területek burkolatai, szerkezetileg beépített, a C) fejezetben az üvegtörés kockázatnál megnevezett üvegezései.

Központi berendezések:

• központi fűtő-, hűtő- és melegvíz szolgáltató berendezés a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a külön tulajdon- ban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket;

• víz-, csatorna- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt;

• elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt;

• központi antenna és erősítő-berendezés, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt és csatlakozóját;

• kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal személy- és teherfelvonó;

• háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés, ide nem értve a mozgatható szeméttárolókat;

• több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló beren- dezés.

Építmények (kerítés, kapuk, támfal, gépkocsi bejáró, járda, úszómedence a fedése nélkül), amennyiben ezek nem minősülnek külön tulajdonnak.

2. Külön tulajdon

A biztosított vagyontárgyak a lakások és az épületrészek, amelyek társasházak esetében az alapító okirat szerint a tulajdonostár- sak külön tulajdonában vannak vagy lakásszövetkezetek esetében az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a lakásszövetkezeti tagok tulajdonában vannak.

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem rendelkezik az épületrészekről, a biztosított vagyontárgyak a következők:

• lakáson belüli – épületszerkezeti elemhez rögzített – burkolatok, álmennyezetek, galériák, nyílászárók, redőny, reluxa, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt;

• beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, amelyek károsodás nélkül eredeti helyükről nem mozdíthatók el, adott feladat ellátására építették be (pl.: kamraszekrény, falnyílás kitöltése céljából az adott helyre beépített önálló teherviselő elemek nélkül beépített szekrény, stb.);

• lakásokba szerkezetileg beépített, a C) fejezetben az üvegtörés kockázatnál megnevezett üvegezések;

• elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetve a kapcsolójától kezdődő szakaszon (mért sza- kasz) a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők;

• a lakás gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gázkonvektorok;

• a lakás vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fűtését szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberendezések;

• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló.

A biztosítás csak rendeltetésszerűen használatba vett épületekre terjed ki. Építés, bővítés, átépítés alatt álló épületek, épületrészek csak külön megállapodás alapján biztosítottak.

Ingóságok

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosítási ajánlaton feltüntetett összeghatárig a társasház közös, illetve a lakásszövetkezet tulaj- donába tartozó, a kockázatviselés helyén tárolt ingóságokra.

Nem biztosított vagyontárgyak:

• készpénz, értékpapír,

• okmányok, kéziratok, tervek, dokumentációk, adathordozókon tárolt információk;

• a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben pl. erkély, külső folyosó, kert stb. tárolt in- góságok,

• a lakóközösség tagjainak, bérlőknek, albérlőknek vagyontárgyai.

C) Milyen veszélyekre és károkra terjed ki a biztosítás?

Az alább felsorolt veszélyek közül a biztosítási ajánlaton és a kötvényen megjelölt fedezettípus (tartalma az U) fejezetben található) szerinti és az ajánlaton megjelölt biztosítási veszélyneme- kkel kapcsolatban felmerült károkra terjed ki a kockázatviselés, ha bekövetkezésük a biztosított szempontjából véletlen, váratlan és előre nem látható.

Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynem- mel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerződés hatálya alatt következett be.

Biztosított következményi kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynemmel ok-okozati összefüg- gésben van és amelynek elhárítása a biztosítottól ésszerű határidőn belül nem volt elvárható.

Az általános kizárásokat és mentesüléseket az N) fejezet tartalmazza

Biztosított veszélyek

Biztosított veszélyek leírása

Nem biztosított veszélyek, kizárások

Megjegyzés

Tűz

Tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendel- tetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes.

Biztosítási esemény például az is, ha az elektromos készülékekben létrejövő túlfeszültség miatt keletkező és továbbterjedő tűz más va- gyontárgyakat károsít.

• ha a vagyontárgy olyan tűz következ- tében károsodik, amely önerejéből nem képes tovaterjedni (pl. ciga- rettaparázs, izzó széndarab vagy világító-, fűtőtest közelében elhelye- zett vagyontárgy perzselődése)

• ha a vagyontárgy tűz, füst vagy hő hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, főzés közben szín- és alakváltozás következik be);

• öngyulladás következik be;

• tűzkár nélküli füst- és koromszeny- nyeződés;

• kéményrepedés és ebből követke- ző füst- és koromszennyeződés.

Tűz, robbanás kockázatok esetén a biz- tosítás nem vonatkozik arra az esetre, ha a biztosított helyiségekben „A” vagy

„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.

Villámcsapás	Villámcsapás az a kár, amely: • a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hőhatása következtében keletkezik, valamint • a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és beren- dezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által keletkezik.
Robbanás	Robbanáskárnak valamely gázok, porok vagy gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erő-megnyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár tekinthető. Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor.	A biztosító nem téríti: • a tartály/készülék cseréjének, illet- ve helyreállításának költségeit, ha a robbanás a tartály/készülék mű- szaki hibájára vagy karbantartási hiányosságára vezethető vissza; • a repülőgépek hangrobbanása miatt bekövetkező károkat; • a környezetnél alacsonyabb nyo- mású zárt tartály (pl.: televízió kép- cső) összeroppanása miatt bekö- vetkező károkat.
Vihar	Viharkár az • amelyet a legalább 15 m/s sebességű szél nyomó- és/vagy szí- vóhatása a biztosított vagyontárgyakban okoz • ideértve a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázás miatti károkat.	A biztosító nem téríti meg a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletke- zett károkat.
Jégverés	• Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított va- gyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint • a jégverés által megbontott tetőn történő egyidejű beázás.

Biztosított veszélyek	Biztosított veszélyek leírása	Nem biztosított veszélyek, kizárások	Megjegyzés
Hónyomás	• Nagy mennyiségben felgyülemlő hó és jég statikus nyomása által és az olvadáskor lecsúszó hótömeg által a biztosított épületben, építményben okozott kár. • Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a hónyomás által megrongált tetőn keresztül a biz- tosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.
Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás	Azok a károk, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzet- darabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak.	Nem téríti meg a biztosító: • tudatos emberi tevékenység kö- vetkezményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károkat; • az épületek, építmények alatti fel- töltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletke- zett károkat; • azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szolgáló tám- fal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő vagy a tám- fal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai vi- szonyai szükségessé tették volna.
Ismeretlen építmény és üreg beomlása	Azok a károk, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.		Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy a ha- tóságok által nincs feltárva.
Ismeretlen jármű ütközése	Az a kár, amelyet az ismeretlen jármű, illetve annak rakománya a biz- tosított vagyontárggyal való ütközéssel okoz.		Nem minősül ismeretlen járműnek, amely az ön tudomásával és bele- egyezésével közelíti meg a biztosított épületet/építményt.

Légi jármű ütközése	Személyzet által irányított légi jármű egészének, részeinek vagy ra- kományának ütközése vagy lezuhanása, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.
Idegen tárgyak rádőlése	Megtéríti a biztosító azt a kárt, amelyet a jelen szerződésben nem biz- tosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőlés- sel okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.
Felhőszakadás	Azok a károk, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áram- ló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított va- gyontárgyakban okoz.	A biztosító nem téríti meg: • az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező ká- rokat; • a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.	A felhőszakadás akkor minősül bizto- sítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázat- viselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számí- tott átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meg- haladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.
Árvíz	Az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges víz- folyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, • amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el, • továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében fellépő buzgárok és fakadóvizek vízhatása.	Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek: • belvíz és talajvíz által keletkeztek; • elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkeztek; • a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévő biztosított va- gyontárgyakban keletkeztek.	Hullámtér: a folyók partélei és az árvíz- védelmi töltések közötti terület. Nem mentett árterület: az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vas- úti töltés vagy magas part, illetve tele- pülések belterületének határa között fekszik.

Biztosított veszélyek	Biztosított veszélyek leírása	Nem biztosított veszélyek, kizárások	Megjegyzés
Földrengés	Az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés okoz.
Vezetékes vízkár	Azon károk, amelyeket az épület külső határoló falába beépített vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken a talajszint alatt elhelyezkedő használati, csapadék, szennyvíz vezetékek, a csatlakozó melegvíz- szolgáltató és központi fűtés rendszerek, klímaberendezések, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek meg- hibásodása, törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái miatt kiáramló folyadék vagy gőz, valamint a nyitva hagyott vízcsapból, akváriumból kiáramló víz a biztosított vagyontárgyakban okoz. A biztosító megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költségeket, amen- nyiben a biztosított vagyontárgy károsodott: • a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költségeket, • a kárelhárításra, legfeljebb 6 m csőhossznak megfelelő helyreál- lításra fordított költségeket, • törés, repedés, dugulás esetén legfeljebb 6 m új cső és annak behúzási költségeit, • fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költségeit és legfeljebb 6 m csőhosszig helyreállítási költségeit.	A biztosító nem téríti meg: • a fakorhadási, gombásodási, pené- szesedési, talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatásokból keletkező víz vagy az ezek miatti összegyűlt víz által okozott károkat; • a kiömlő folyadék, gőz értékét; • a biztosított vezetékekhez csatla- kozó tartozékok, szerelvények és készülékek (pl.: csaptelepek, víz- mérők, víztartályok, kazánok, fűtő- testek, bojlerek, háztartási gépek) javításának, pótlásának költségeit, még akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkez- tek.
Üvegtörés	Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. Az épületüveg átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed: • az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok valamint az erkély, loggia és lépcsőház 10 mm-nél nem vastagabb üvegei- re, hőszigetelő síküvegeire, drót-, illetve katedrálüvegeire (kivéve üvegtetők) max. 3 m2/tábla méretig, továbbá • azon akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyílászá- róra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.	A biztosító nem téríti meg: • az üveg felületén vagy annak díszí- tésében (ideértve a fényvédő be- vonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) ke- letkezett károkat; • a biztosított üveg keretében (fogla- latában) keletkezett károkat; • a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegek- ben keletkezett további károkat;	A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki az alábbiakra: • 3 m2 táblaméret és/vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek; • üvegtetők, növényházak, télikertek, üvegezése; • üveg építőelemek, (pl. üvegtégla, üveg tetőcserép, copolit üvegek);

Üvegtörés (folytatása)		• taposóüvegekben, üveg dísztár- gyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrások- ban keletkezett károkat; • az épület átépítése miatt vagy ide- jén keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, vál- toztatása során keletkező károkat, amennyiben a biztosítási szerző- dés a HB58/A záradékot nem tar- talmazza.	• különleges kivitelezésű üvegek, (pl. tükrök, fényvisszaverő, biztonsági, plexi- és akril, savval maratott, mint- ázott homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia főzőlapok és tükörcsempék); • biztonsági-, hő- és fényvédő fólia; • zuhanykabinok üvegezése. • napkollektor
Betöréses lopás	Biztosítási eseménynek az minősül, ha a tettes a biztosított vagyontár- gyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe: a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betört, be- hatolt; b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jutott be; Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni. c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kul- csokhoz az a)–b) pontokban meghatározott módon, azaz egy biz- tosított és lezárt helyiségbe történő betöréses lopás vagy rablás útján jutott.		A vagyontárgyak biztosítását betöréses lopás, rablás, vandalizmus kockázatok esetén a biztosító az O) fejezetben sza- bályozott védelmi előírások mellett vál- lalja. A biztosító a károk megfizetését a kár- esemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelő, az O) fejezetben meghatározott és rögzített limitekig vállalja. Helyiségnek az épület vagy mellék- épület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló lég- terű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük. Lezárt helyiség az a helyiség, amely az O) fejezetben található valamelyik védelmi szint előírásait teljesíti. A lakóközösség tulajdonába tar- tozó kültéri antenna-berendezések függetlenül a helyiség fogalmától betöréses lopás kockázatra is biztosí- tottak, amenynyiben a járó-, illetve meg- közelítési szinttől 3 m-nél magasabban vannak az épülethez rögzítve vagy a megközelítésük egy olyan nyílászárón keresztül történik, amely kulcsos zárral vagy lakattal van lezárva.
Rablás	Rablásnak az minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e célból a biztosított(ak) vagy az épületben jogosan tartozkodó(k) ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.
Vandalizmus	Biztosítási események azok a rongálási károk is, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban és az ingatlanban.

Biztosított veszélyek

Biztosított veszélyek leírása

Nem biztosított veszélyek, kizárások

Megjegyzés

Felelősségi káresemény

Biztosítási esemény az a szerződésszegésnek és üzemi balesetnek nem minősülő káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy, a magyar jog szabályai alapján a biz- tosítási szerződésben megjelölt ingatlan, illetőleg épület-berendezési tárgyak tulajdonosa és üzemeltetője, karbantartója e minőségében kártérítési kötelezettséggel tartozik a biztosított tagjain, nem tag tulaj- donosain és tulajdonostársain kívül álló harmadik személynek okozott

• személyi sérülésekért,

• szerződésen kívül okozott dologi károkért.

Nem terjed ki a biztosítás a lakókö- zösség tagjainak egymással szembe- ni, a lakóközösségnek a lakóközös- ség tagja(i)val szembeni, valamint a lakóközösség tagja(i)nak a lakóközös- séggel szembeni kártérítési igényeire.

A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illet- ve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövet- kezett és legkésőbb a szerződés megszű- nését követő egy éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

Extra felelősség

Biztosítási esemény az a szerződésszegésnek és üzemi balesetnek nem minősülő káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy, a magyar jog szabályai alapján a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan, illetőleg épületberendezé- si tárgyak tulajdonosaként, üzemeltetőjeként, karbantartójaként kárté- rítési kötelezettséggel tartozik személyi sérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.

A biztosítás a következő károkozásból eredő kártérítési igényekre terjed ki, kivéve, ha a kár a jelen feltétel C) fejezetében részletezet- tek szerint vezetékes vízkárnak, vezetékes víz által okozott kárnak, ill. beázásnak, kívülről érkező víz okozta kárnak minősül:

a) lakóközösség tagjai, illetve a bérlők egymásnak okozott kára;

b) a lakóközösség a lakóközösség tagjainak okozott kára;

c) lakóközösség tagjai, illetve a bérlők lakóközösségnek okozott kára.

A biztosítás fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biz- tosított, mint ingatlan bérbeadója az ingatlan bérlőjének okoz és ame- lyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Nem terjed ki a biztosító kockázatvi- selése:

• Az egyéb módon megtérülő károkra pl. a károkozó magánemberi fele- lősségbiztosítására rendezett ese- tekben

• szavatosság alapján fennálló köte- lezettségek teljesítésére és az az- zal összefüggésben felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek egyéb kiadá- sok);

• a káresemény miatt a bérelt ingat- lanban folyó tevékenység megszün- tetéséből, szüneteltetéséből szár- mazó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség, az ingatlan rendeltetésszerű haszná- latáig bérelt ingatlan bérleti díja).

A biztosított köteles a bérlőt a bérelt in- gatlan használatának rendeltetésszerű módjáról, az esetleges javítási, kar- bantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a tájékoztatás hiányosságából következően állnak elő.

A biztosító kockázatviselése a bizto- sítási szerződés hatálya alatt oko- zott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő egy éven belül a biztosító részére bejelen- tett károkra terjed ki.

Beázás és kívülről érkező víz okozta károk	A biztosító megtéríti a biztosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben a lapos- és magastető-szerkezet, a függőleges falszerkezet panel- hézagainak, valamint a nyílászárók szigetelési problémáiból eredő, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező egyszerű csapadék beázás okozta károkat. Továbbá a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyére kívülről érkező víz biztosított vagyontárgyakban okozott kárait. Ha a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon helyen következett be, a biztosító kizárólag ab- ban az esetben téríti meg a keletkezett kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás iga- zolt időpontját követő egy éven túl történt.	Nem képezi a biztosítás tárgyát külö- nösen a beázást előidéző ok megszün- tetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítése. Építés, felújítás alatt álló épületek idei- glenes fedésének elégtelensége miatt keletkezett károk nincsenek biztosítva. A biztosító nem téríti a talajvíz, belvíz, árvíz okozta károkat.	A kockázatviselés helyére kívülről érkező víz által okozott károknál – amennyiben ezek nem tetőszerkezet, függőleges falszerkezet panelhézagainak, valamint a nyílászárók szigetelési problémáiból erednek – a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége legfeljebb káreseményen- ként 100 000 Ft.
Rongálási károk	Kiterjed a biztosítási fedezet		A kaputelefon, belső falazat és ajtók rongálása esetén a biztosító a rongálási károkból felmerülő költségeket évente összességében az épület biztosítási összegének 0,2%-áig fizeti, ha az más biztosítás alapján nem térül. Dísznövények, szeméttárolók és sza- badban álló építmények minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben biztosítottak. A dísznövények, szabadban álló épít- mények, antenna, erősítő-, televíziós kábelrendszer, szeméttároló eltulajdo- nítása, megrongálása esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége legfeljebb káreseményenként 50 000 Ft és az összes káreseményre évente 150 000 Ft.
	• a biztosított épület(ek)hez tartozó kaputelefon rendszer(ek) szem- mel látható rongálási káraira, amik a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszik; • a biztosított épület(ek) külső határoló falazatain belül lévő közös használatú helyiségek – melyek a lakóközösség karbantartási kötelezettségébe tartoznak (lépcsőház, folyosók, stb., kivéve felvonó) – falazatán vagy burkolataiban összefestéssel, össze- firkálással keletkezett károkra. Ezek alapján a biztosító megtéríti a károsodott falazatok újrafestésének vagy burkolatok letisztításának költségeit;
	• a biztosított épület(ek) valamennyi – lakóközösség karbantartási kötelezettségébe tartozó – be-, ill. kijárati célt szolgáló, épület- szerkezetileg beépített kapuinak és lépcsőházi ajtajainak rongálá- si káraira, amelyek a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszik;	Külön tulajdonú albetétek ajtajainak rongálási káraira nem terjed ki a biz- tosítási fedezet.
	• lakóközösség tulajdonát képező dísznövények rongálási káraira és eltulajdonítására;	A cserépben nevelt és tárolt dísznö- vények nem biztosítottak.
	• a biztosított lakóépületek környezetében elhelyezett, a lakóközösség tulajdonát képező, szabadon álló építmények (rögzített lámpat- estek, padok, játszótéri gyerekjátékok) rongálási káraira és eltulaj- donítására;
	• az antenna-, az erősítő- és a televíziós kábelrendszer, valamint a riasztórendszer, elektromos kapumozgató szerkezetek rongálással okozott káraira és eltulajdonítására;
	• a társasház tulajdonát képező szeméttároló megrongálására, eltu- lajdonítására.

Biztosított veszélyek

Biztosított veszélyek leírása

Nem biztosított veszélyek, kizárások

Megjegyzés

Felvonó rongálás és géptörés biztosítás

Biztosítási esemény, ha a kár az alábbi okok valamelyike vagy többek együttes hatására keletkezik függetlenül attól, hogy a felvonó üzemel vagy áll:

• anyag-, tervezési- vagy kivitelezési hiba,

• önrezonancia, alkatrész kilazulás,

• hibás beállítás, szabályozás,

• rossz elhelyezés, beépítés,

• túlhevülés,

• túlpörgés,

• mérő-, szabályzó, vezérlő és biztonsági berendezések meghibá- sodása,

• váratlan külső erőhatás,

• szándékos rongálás,

• a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy rosszindulatú rongálása,

• elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, átívelés,

• külső események mechanikus hatásai.

Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyek:

• próbaüzem során,

• szándékos túlterhelés miatt,

• hatóságilag előírt karbantartási, üzembiztonsági ellenőrzések elma- radásából,

• a felvonó műszaki ellenőrzésére jogosult szakhatóság döntésének végre nem hajtásából,

• karbantartás súlyosan gondatlan el- hanyagolása következtében

keletkeztek.

Nem téríti meg a biztosító azon rongálásból eredő károkat, amelyek nem befolyásolják a felvonó működését (pl.: firkálás, grafiti). Továbbá:

• a felvonó alkotóelemeinek termé- szetes elhasználódásából,

• fokozatos állagromlásból,

• a gyakori elhasználódás miatt sű- rűn cserélendő alkatrészekben ke- letkező,

• a gépkönyv nem megfelelő veze- tése miatt ellenőrizhetetlen, bizonyít- hatatlan károkat és

• a következményi károkat.

Minden kárrendezéshez be kell mutatni a karbantartási naplót, gépkönyvet.

Egy előre nem látható és hirtelen fellépő sérülés vagy megsemmisülés, a biztosított elektronikus berendezés működőképességének csökkenése vagy elvesztése csak akkor térítéskö- teles, ha a biztosított veszélyek bizonyít- hatóan kívülről hatottak az elektronikus berendezésre (modulra, részegységre).

Biztosítási összeg:

500 000 Ft/káresemény/felvonó és

1 500 000 Ft/év/felvonó.

Gépjárművek biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épülethez tartozó ga- rázsban tárolt gépkocsiban és abba utólag vagy gyárilag beépített alkatrészben, tartozékban tűz, robbanás, villámcsapás, vezetékes víz által okozott kár.

Nem fedezett esetek:

• nem téríti a biztosító azon kár- összeget, amelyet a biztosított más biztosítási szerződés alapján megkaphat (pl.: casco, bármely felelősségbiztosítás), a biztosító kizárólag a casco alapján meg nem térült önrészesedés erejéig nyújt szolgáltatást;

• a biztosított személygépkocsi el- lopásával, elrablásával, feltörésével, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben ke- letkezett károk;

• tűz-, robbanáskár esetén nem térül azon személygépkocsiban kelet- kezett kár, amelyből hatóságilag igazolhatóan kiindult;

• nem terjed ki a fedezet a gép- járművekben bekövetkezett me- chanikai sérülésekre.

Biztosító szolgáltatása sérült gépjármű- venként és káreseményenként maxi- mum 4 millió Ft-ig terjed. Amennyiben bármely biztosítótársaságnál érvényes casco biztosítással rendelkezik a káro- sult, a casco biztosítás alapján nem térülő önrészt megtéríti a biztosítás.

Ha az ajánlaton megjelölt gépkocsiál- lások száma kevesebb, mint a kár időpontjában az alapító okiratban vagy alapszabályban szereplő tényleges helyek száma, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az ajánla- ton szereplő és a káridőponti tényleges gépkocsiállások száma egymáshoz aránylik.

Szolgáltatás nem terjed ki:

• gépjárműben keletkezett érték- csökkenésre,

• sérült gépjármű más gépjárművel történő pótlásának költségeire (pl.: bérautó);

• gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl: el- maradt haszon);

• gépjármű szállítmányára, abban tárolt ingóságokra;

• gépjármű helyreállításával kapcso- latban szükségessé vált forgalomba helyezés előtti vizsga díjára, a forga- lomba helyezés egyéb költségeire;

• hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anya- gokra, üzemanyagokra.

D) Milyen költségeket vállal át a biztosító?

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben szükségszerűen és indokoltan felmerült és igazolt költ- ségeket:

Rom- és törmelékeltakarítási költségek

Megtéríti a biztosító a rom- és törmelékeltakarítási költségeket, a biztosítási összeg 2%-áig, melybe beleértendőek e törmelékeknek a legközelebbi hi- vatalosan engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kár- hely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei.

Kárenyhítési költségek

Megtéríti a biztosító azokat a költségeket, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében merültek fel.

Elmaradt lakbér

Ha a káresemény következtében a biztosított épületben oly mértékű kár ke- letkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének fizetését, megtéríti a biztosító az emiatt elmaradt lakbért, a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 6 hónapig.

Bérleti díj térítés

Ha a hatóság az épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig a biztosítási összegen belül meg- téríti a biztosító az ideiglenes lakás többlet bérleti díját.

Oltás és mentés költségei

Megtéríti a biztosító az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tu- lajdonban az oltás és mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgál- tatásaival kapcsolatos költségeket.

E) Xxxxx kezdődik, mikor ér véget a biztosítás?

Hogyan jön létre és módosítható a biztosítási szerződés?

Biztosítási ajánlat tétele

Biztosítási szerződés megkötését a szerződő a biztosító felé tett írásos ajánlattal kezdeményezi.

Díjelőleg megfizetése

A szerződő az ajánlat megtételekor – átvételi elismervény ellenében – díjelőleget fizet, mely az ajánlat elfogadása esetén a biztosítás díjába kerül beszámításba.

Biztosítási ajánlat elbírálása A biztosítónak 15 napos határideje van az ajánlaton szereplő kockázat elbírálására.

Az ajánlat elfogadása Amennyiben a biztosító a 15 napos határidőn belül nem válaszol az ajánlatra, a biztosí- tási szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre, illetve módosul és a biztosítási ajánlat egyben kötvénynek te- kinthető.

A biztosító a biztosítási kötvényt az ön kérésére kiállítja és ki- szolgáltatja.

Ajánlattól eltérő tartamú kötvény kiállítása

A biztosító a kötvény kiállításával és megküldésével jelzi az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozatát. Ha ön az eltérést 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre, il- letve módosul. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles az ön figyelmét felhívni. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

Elutasítás

A biztosító a biztosítási ajánla- tot – annak átadásától számí- tott 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

Első díj megérkezése

Amennyiben az ajánlat megtételekor átadott díjelőleg eltér az első díjfizetési időszak díjától, a biztosító a különbözetről a fizetési módtól függően csekket vagy díjbekérőt küld. A külön- bözeti összeget 8 napon belül szükséges befizetni.

Díjelőleg visszautalása

Az ajánlat elutasítása esetén a biztosító a díjelőleg összegét visszafizeti.

Biztosítási védelem kezdete

Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont. Ez nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap „0.” órája. Biztosítá- si alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap „0.” órája jelölhető meg. A biztosítás legkorábban a díjelőleg biztosító képviselője részére történő átadását követő nap 0. órájától lép hatályba. A biztosító a szerződésben árvíz, földrengés, föld- csuszamlás kockázatoknál várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés ha- tályba lépésétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt ezen biztosítási eseményekre nem terjed ki.

A biztosítási szerződés nem jön létre.

Módosítás

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, ill. – ha a kockázatot a feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik.

A biztosítási fedezet, ill. díj egyéb okból történő változásáról a biztosító legkésőbb harminc nappal a biztosítási év vége előtt írásban értesíti a szerződőt.

A biztosítási időszak egy év. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

Hogyan szűnik meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra szól. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

A biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

A biztosítási szerződés az első biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a folytatólagos díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevételével a biztosító a biztosítási időszak végéig követelheti a biztosítási díjat.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést.

Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban kötelesek megtenni.

F) Mi a biztosítási összeg és az értékkövetés?

Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy az fedezze az épületek, építmények esetében az újraépítési költséget, in- góságok esetében az új állapotban való beszerzési értéket.

A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az épület biztosítási összegére.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. Ha a biztosított a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt biztosítási szolgáltatást.

A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat (épület, ingóság) a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

• a tételesen felsorolt vagyontárgyak a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig vannak biztosítva oly mó- don, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg;

• az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítot- tnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is.

Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás (lásd G) fejezet) tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál vagy vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

Felelősségbiztosításban az alábbi táblázatban feltüntetett biztosítási összeg az egy biztosítási eseményre kifizethető kárösszeg felső határát jelenti, függetlenül a károsult személyek számától. A biztosító a biztosítási időszakon belül bekövetkezett biztosítási eseményekre legfeljebb a biztosítási összeg ötszörösére nyújt fedezetet.

az épület biztosítási összege (eFt)	100 000 alatt	100 000–500 000	500 000–1 000 000	1 000 000 felett
felelősségbiztosítási összeg (eFt)	10 000	20 000	30 000	50 000

Értékkövetés

A biztosító az újérték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja.

Adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által előző év szeptemberében kiadott Statisztikai Havi Közlemények szolgálnak az alábbiak szerint:

Épületekre vonatkozóan „építési-szerelési árindexek az építőiparban” január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Ingóságokra vonatkozóan „fogyasztói árindex a javak főbb csoportjai szerint” január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A felelősségbiztosítás, a Mestervonal-24 szolgáltatás és a gépjármű-biztosítás értékkövetésénél az épületekre vonatkozó árin- dexek érvényesek. Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítá- si összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.

A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegekről és biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő a módosítást nem kívánja, az értesítő biztosítóhoz való visszaküldésével írásban kér- heti a biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását. Amennyiben a biztosító nem alkalmazta az értékkövetést, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot a biztosító nem érvényesítheti. A biztosító az értékkövető indexet mindig a biztosítás megkötésétől vagy az utolsó értékkövetéstől halmozottan számítja.

G) Mi az alulbiztosítás és hogyan kerülhető el?

Alulbiztosítás és következményei

Alulbiztosítás akkor fordul elő, ha a biztosítási összeg alacsonyabb annál az értéknél, amelyből a károsodott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetőleg pótolni lehet.

A biztosítási összegnek fedeznie kell a lakóépület újraépítési költségét, de nem tartalmazza a telekárat.

Alulbiztosítottsághoz vezethet:

• ha a lakóépületnek nem az egész területe kerül biztosításra;

• ha szerződéskötéskor a biztosító által javasolt újraépítési érték alatt lett biztosítva az épület;

• ha szerződés megkötése, illetve az utolsó módosítása óta a felújítás, hozzáépítés történt;

• ha az F) fejezetben részletezett felkínált értékkövetéssel nem élt.

Példa alulbiztosítottságra

Adott egy háromszintes lakóépület, amelynek a biztosítási összege 150 millió forint. A tetőterét beépítették és kialakítottak benne lakásokat, aminek az építési költsége 50 millió forint volt, de a biztosítás nem lett módosítva az új biztosítási összegre. Az egyik lakásban tűzkár történt, amelynek az épületrész helyreállítási költsége elérte az 1 millió forintot.

A kárkifizetési összeg kiszámítása során a biztosítási összeget (150 MFt) arányítják az épület teljes újraépítési értékéhez (200 MFt) és az így megkapott hányadossal megszorozzák a helyreállítási költséget.

kárfizetési összeg = kár összeg (1 000 000 Ft) x

biztosítási összeg (150 000 000 Ft)

újraépítési érték (200 000 000 Ft)

= 750 000 Ft

Hogyan kerülhető el az alulbiztosítottság?

Nem vizsgál a biztosító alulbiztosítottságot, ha

• szerződéskötéskor a lakóépület biztosítási összegének meghatározásához a biztosító által javasolt vagy magasabb egységárat vették figyelembe (HB 64. számú záradék) és

• a szerződő (biztosított) minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadta az F) fejezetben meghatározott automatikus értékkövetést.

Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.

H) Hogyan kerül megállapításra a kárkifizetési összeg?

Épület és ingóság károk esetén

	A kárkifizetés ezeken az összegeken történik
	Teljes kár esetén1	Részleges kár esetén2
Épületek, építmények	újraépítési értéken3	javítási, helyreállítási költségen4
Festés, mázolás, tapétázás, burkolás	javítási, helyreállítási költségen
Ingóságok	káridőponti beszerzési értéken	javítási, helyreállítási költségen
Üvegkárok	a törött üveggel azonos méretű és minőségű üveg pótlásának költsége

1 Teljes kár az, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a hely- reállítás gazdaságtalan.

2 Részleges kár javítással, részek pótlásával helyreállítható.

3 Újraépítési érték a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes, a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségű és minőségű épület építési költsége, de nem lehet több az ajánlatban a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

4 Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgy káridőpontjában történő javítási vagy új állapotban történő beszerzési ára, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak az újraépítési értékét.

Ha a helyiség

• mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik

• mennyezetének és legalább egyik oldalfalának vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét téríti meg.

Közös tulajdonban lévő, több szintet átfogó helyiségek esetén (pl. lépcsőház) a biztosító a két szint közötti falfelületek ösz- szességét tekinti egy helyiségnek.

A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe. A kártérítési összegből levonásra kerül az adóhatóságtól visszaigényelhető összeg, a hasznosítható maradvány értéke.

Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélkül kalkulált, a károsodott vagyontárgy javításához szükséges és a kár időpontjában fennálló átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

Katasztrófakárok kifizetésének korlátozása

Az azonos káridőpontban, egy hatóokból keletkező és az egymást követő 504 órán belül kárt okozó árvízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földrengéskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó viharkárokra a kifizethető összeget a biztosító korlátozza. A 2003. évi LX. tv. 1. sz. melléklete szerinti nem életbiztosítási ág, ezen belül a tűz- és elemi károk, ill. egyéb vagyoni károk ága- zatokba tartozó, 2007. április 30. után létrejött szerződésekre kifizethető kárfizetés maximuma 30 milliárd Ft, kivéve a címükben az „Egyedi szerződés” vagy az „Egyedi szerződések feltételgyűjteménye”, valamint az „Építés- és szerelésbiztosítás” kifejezést tartalmazó szerződések.

Ha az ebbe a körbe tartozó szerződésállományt érintő, a fentiekben megfogalmazott káreseményből származó összkár meg- haladja az 30 milliárd Ft-ot, úgy szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy az 30 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

Felelősségi károk esetén

A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti:

• kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni és nem vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik;

• a kockázatba vont felelősségi károk járulékait, illetve a kamatot, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemon- dott, továbbá a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait.

I) Milyen módon lehet fizetni a biztosítási díjat?

Mikor esedékes a biztosítási díj?

Az első időszakra vonatkozó díjrészletet díjelőlegként az ajánlat aláírásával egyidejűleg kell fizetnii. Minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

Milyen különböző fizetési módok lehetségesek?

Átutalási postautalványon (csekken)

A díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a biztosító a szerződő részére az esedékes díjat tartalmazó csekket.

Banki díjlehívással

Ebben az esetben csoportos beszedési megbízást kell adni a folyószámlát kezelő banknak, mely feljogosítja a biztosítót az esedékes díjak folyamatos lehívására.

Átutalási megbízással

A folyamatos díjfizetésre banki átutalással is van lehetőség. Ilyenkor a díj esedékessége előtt díjbekérőt küld a biztosító, amivel az átutalást lehet elindítani. Szerződéskötéskor meg kell adni a lakóközösség számlaszámát.

Amennyiben a szerződőnek a díjfizetés határidejéig nem áll rendelkezésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénzátutalási megbízás vagy díjbekérő levél, úgy köteles az esedékes biztosítási díjat bármilyen egyéb módon (átutalással, a legközelebbi kirendeltségen, üzletkötőnél) befizetni.

A díjfizetés gyakorisága havi, negyedéves, féléves és éves lehet.

J) Kik a biztosítás szereplői, xxxxxxx? Kinek a részére történik a kifizetés?

Biztosító

• a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (biztosító), amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltéte- lekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

Szerződő az a fél,

• aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz és

• a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal.

Biztosított

• a kötvényben megnevezett társasházi lakóközösség;

• a társasház tulajdonostársai;

• a kötvényben megnevezett lakásszövetkezet;

• lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok.

Közös képviselők felelősségbiztosítása esetén biztosítottnak minősül a biztosítási ajánlaton név szerint megjelölt közös kép- viselő vagy intézőbizottság elnöke (társasházak esetében); igazgatóság elnöke vagy ügyvezető elnöke (lakásszövetkezetek esetében).

Lakóközösségek jogvédelmi biztosítása esetén biztosított az a biztosítási ajánlaton biztosítottként feltüntetett társasház, továbbá a cégjegyzékbe bejegyzett lakásfenntartó szövetkezet, akinek a jogi érdeksérelme esetén a biztosító jogvédelmi szolgáltatást nyújt.

A kárkifizetés

• a kötvényben megjelölt összeg erejéig a kedvezményezett részére történik, ha a biztosított a biztosítási kötvényben vagy más nyomtatványon meghatározott módon az épületbiztosítási kárkifizetésre kedvezményezettet jelöl;

• a társasházi lakóközösség vagy a társasházi tulajdonostárs, illetve a lakásszövetkezet vagy a lakásszövetkezeti tag részére történik, annak megfelelően, hogy a keletkezett kár helyreállítása kinek a kötelezettségébe tartozik;

• amennyiben közös (szövetkezeti) tulajdon és külön tulajdon (tag tulajdona) vegyesen károsodik (pl.: lakáson belüli fal szerkezete és burkolata), a közös képviselő (elnök) és a tulajdonostárs (szövetkezeti tag) megegyezése alapján a kárt hely- reállító részére történik;

• felelősségi károk esetében csak a károsultnak történhet. A biztosított csak abban az esetben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

K) Hol és mely vagyontárgyakra érvényes a biztosítás?

Lakóépület

az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban megjelölt cím szerinti telek területén lévő lakóépület(ek)re és építmény(ek)re.

Lakások

az ajánlaton a lakások összterülete rovatban feltüntetett alapterület szerinti lakásokra.

Vállalkozás által használt terület

az ajánlaton megjelölt vállalkozás által használt területre.

Nem lakás célú magánterület

az ajánlaton nem lakás célú magánterületként feltüntetett garázsokra, tárolókra.

Közös tulajdonú terület

az ajánlaton külön meg nem jelölt közös (szövetkezeti) tulajdonú területre.

Felelősségbiztosítás és extra felelősségbiztosítás, közös képviselők felelősségbiz- tosítása

A biztosított kockázatviselése Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvé- nyesített károkra terjed ki.

Jogvédelemi biztosítás

Területi hatály a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

L) Xxxxxx a biztosítással kapcsolatos kötelezettségek?

Közlési kötelezettség

A biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt szükséges a biztosítóval közölni, amelyeket a szerződő ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

Változásbejelentési kötelezettség

A bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül köteles a szerződő (biztosított) bejelenteni a biztosítónak írásban minden, az ajánlaton feltüntetetett körülmény módosulását. A biztosító kérheti a körülmények modosulását alátámasztó dokumentu- mokat is.

Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A biztosított köteles mindent megtenni a káresemények megelőzése és elhárítása érdekében.

Köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti előírásokat betartani.

Fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határo- zatok, szabványok irányadók.

M) Mit kell tennie a káresemény bekövetkezésekor?

Teendők a kár helyszínén

A káresemény felfedezése után győződjön meg arról, hogy közvetlen életveszély nem áll-e fönn.

Ha feltételezhetően személyi sérülés történt, a legfontosabb feladat a segélyszolgálat (mentők, tűzoltók) értesítése.

Épületben, ingóságban keletkezett károk esetén tegye meg a szükséges lépéseket a károk súlyosbodása ellen. Életét, egészségét soha ne veszélyeztesse! Kérjük, hogy a károsodott vagyontárgyak állapotában a kárfelvétel időpontjáig, de legalább a kárbejelentéstől számított 5. napig ne változtasson. Amennyiben nagyobb mértékű változtatás miatt lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be. Természetesen a kár enyhítése min- denki számára fontos. Ezért kérjük, pl.: csőtörés esetén a víz szivárgását, ömlését szíveskedjék megszüntetni, de a szemléig ne falazza be a felbontott falrészt!

Készítsen előzetes leltárt a károsodott vagyontárgyakról.

Hivatalos szervek, hatóságok értesítése

Tűz, robbanás, villámcsapás esetén a tűzoltókat mindenképpen – még az időközben eloltott tűzről is – értesíteni kell (a 105- ös számon). A tűzoltóságtól „hatósági bizonyítvány”-t kell igényelni, melynek eredeti példányát a végleges kárrendezéshez a biztosítóhoz el kell juttatni. Az okirat kiadása általában kb. 30 napot vesz igénybe.

Betöréses lopás, rablás, vandalizmus és rongálás károk esetén természetesen a legfontosabb, hogy az eseményt az il- letékes rendőrkapitányságon be kell jelenteni személyesen vagy telefonon (a 107-es számon). A rendőrségi nyomozás általában 30–60 napot vesz igénybe, ezután – amennyiben az elkövető kilétét nem tudják megállapítani – „nyomozást felfüggesztő határozat”-ot adnak ki. A rendőrségi feljelentés eredeti példányát a biztosítóhoz el kell juttatni.

Biztosító értesítése

A káreseményt a bekövetkezése után minél előbb, legkésőbb az észlelésétől számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. Amennyiben ennek elmulasztása miatt lényeges körülmények – pl.: a biztosítási esemény bekövetkezése, an- nak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke – kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be. A káresemény bejelentése:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali TeleCenter (06-40) 200-250-es kék számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) levélben a 7602 Pécs, Pf.: 888 címen.

Jogvédelem károk esetében a fentieken kívül:

e) xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx e-mail címen.

Akár szóban, akár írásban történik meg a bejelentés, az alábbi adatok szükségesek:

• a szerződés/kötvény száma, amelynek a szolgáltatását igénylik;

• szerződő/biztosított/károsult adatai (név, cím, telefonszám);

• felelősségi kárnál: károkozó elismerő nyilatkozata;

• a káresemény helye, ideje, rövid leírása;

• a kár becsült összege, a kár által érintett vagyontárgyak tételes részletezése, pontos kárleírás (pl. beázott falsíkok terü- lete), ingóságok felsorolása;

• írásos bejelentésnél dátum és aláírás.

Helyszíni szemle, dokumentumok

A bejelentést követően 5 munkanapon belül jelentkezik a biztosító kárszakértője telefonon, távirati értesítéssel vagy szemé- lyesen. A helyszíni szemlén jegyzőkönyv készül, melynek egy másolata a szerződőt (biztosítottat) illeti.

Annak érdekében, hogy a biztosítási esemény okozta károkat a biztosító minél előbb megtérítse, a bejelentett kárigény (szolgál- tatási igény) elbírálásához a jogalap és az összegszerűség körében jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi doku- mentumokat:

Jogalap vizsgálata

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény),

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumok (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatko- zata a biztosítási esemény körülményeiről),

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállí- tott tűzeseti hatósági bizonyítványt,

d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozatot, feltéve, hogy rendelkezésre áll,

f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, ál- lategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,

g) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási ese- ménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratok, a jogosultnak a titok- tartás alóli felmentéshez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján,

h) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleménye- ket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

i) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igény- bevett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok

j) a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata,

k) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének (társasházak esetében), az igazgatóság elnökének vagy az ügyvezető elnöknek (lakásszövetkezetek esetében) a megválasztásáról szóló közgyűlési/taggyűlési határozat,

l) a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

m) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, köz- igazgatási, bírósági vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok.

Kár- és költségigények (szolgáltatási igény) vizsgálata Épületkárnál

• tételes javítási, helyreállítási számla, árajánlat, költségvetés, kivitelezővel kötött szerződés, az okozó elismerő nyilatkozata (leáztatáskor)

• törött üveg helyreállítási számlája

Ingósági kárnál

• típus és eredetigazoló okmány (eredeti beszerzési számla, garancialevél), műszaki leírás, fotó, amennyiben rendelke- zésére áll

• ingósági kárbejelentő részletező (kirendeltségeinken vagy a kárszakértőtől szerezhetik be).

A biztosító a kár- és költségigény tárgyában a felsorolt dokumentumokon felül jogosult bekérni, beszerezni és felhasználni a keletkezett szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, továbbá a biztosító megismerheti – a jogo- sult titoktartás alóli felmentő és az adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján – a kárigény elbíráláshoz szükséges egészségügyi adatokat tartalmazó iratokat.

A biztosított, illetve a károsult jogosult a jogalap, a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő iga- zolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5. munkanapon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a biztosított intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kise- lejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

A szerződő (biztosított) vagy a biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó viseli.

Kárkifizetés

A kárkifizetés a jogalap és az összegszerűség elbírálásához szükséges legutolsó okirat biztosítóhoz történő beérkezését követő

15. napon esedékes.

Javítási, helyreállítási, újraépítési költségeket a biztosító az építkezés ütemében, annak folyamatos figyelemmel kísérése mellett téríti. A szerződőt, biztosítottat a helyreállítás, javítás, újraépítés során folyamatos tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli a biztosító felé.

A kárkifizetés történhet:

• postai átutalással lakáscímre,

• banki átutalással a megadott bankszámlára.

A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.

Ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító a szolgáltatási összeg kifizetéséhez kérheti a pénzfelvételi jogosultság hitelt érdemlő igazolását.

Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító előleget folyósíthat.

Törvényi engedményi jog

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős sze- méllyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított egy év alatt évülnek el.

N) Melyek az általános kizárások, mentesülések?

A kockázatviselésből kizárt események

Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár:

• oka gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság stb.) vezethető vissza;

• nukleáris energia károsító hatásának betudható események összefüggésében következik be;

• háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során keletkezett vagy ezen eseményekkel összefüggésben merült fel.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

A biztosító mentesülése

A biztosító épület és ingóságkárok esetén mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, felelősségbiztosítás alapján a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a szerződő, illetve a biztosított(ak) jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

• a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában okozták;

• a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;

• a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethető lett volna;

• ha a biztosítottat harmadik személy hivatalos úton a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, s a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.

Az L) fejezetben leírt közlési, változás bejelentési, kármegelőzési, kárenyhítési és az M) fejezetben leírt kárbejelentési köte- lezettségek megsértése esetében a biztosító mentesül a kárkifizetés alól, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

O) Milyen legyen a lakóépület és a lakások védelme?

	0. védelmi kategória	1. védelmi kategória	2. védelmi kategória
Falazat, födém, padozat
anyag minősége, vastagság	szilárd alap tégla, falazóelem, beton, könnyűszerkezet	6 cm vastag tömör tégla, vagy 6–10 cm vastag szendvics- szerkezet, vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegű szerkezet, vagy legalább kétrétegű könnyűszerkezet, vagy gyári elemekből összeállított faház
Ajtók
zár	kulcsos zár vagy lakat	biztonsági zár1 vagy önzáró hajtóművel ellátott moz- gatószerkezet (garázsajtók)	biztonsági zár1 vagy önzáró hajtóművel ellátott moz- gatószerkezet (garázsajtók)
zárási pontok száma	legalább 1 db	legalább 1 db	legalább 2 db
zárási pontok távolsága2	–	–	minimum 30 cm
zárnyelvek reteszelési mélysége3	–	–	legalább 14 mm
zárbetétek letörés elleni védelme4	–	–	szükséges
reteszhúzás elleni védelem5	–	szükséges	szükséges
kiemelés elleni védelem6	–	–	szükséges
záráspontosság7	nincs maximálva	nincs maximálva	maximum 6 mm
ajtólap rögzítése tokhoz	tetszőleges	bármilyen forgópánttal	minimum 3 db diópánttal

1. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, az egyedi minősített lamellás zár.

2. Zárási pontok távolsága

A zár reteszvasak egymástól mért távolsága.

3. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza.

4. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét a zárvédő lemezből (rozetta) legfeljebb 1 mm-t állhat ki. A zárvédő lemezt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

5. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével.

Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

6. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

7. Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti rés.

Ha nem megfelelő az ajtó záráspontossága, a résbe feszítővas behelyezésével könnyen nyitható az ajtó.

Védelmi kategóriához rendelt kárfizetési limitek

A biztosító kárfizetési kötelezettsége a betöréses lopás és rablás, valamint vandalizmus káresemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelő, a biztosító által meghatározott és az alábbi táb- lázatban rögzített limitekig (eFt) terjed:

	A	B
0. védelmi kategória	1000	–
1. védelmi kategória	3500	500
2. védelmi kategória	4500	800

A: állandóan lakott lakások épületrészei

B: nem állandóan lakott lakások épületrészei; építés alatt álló lakások épületrészei és be nem épített alkotórészek, tartozékok; melléképületek és nem lakás célú helyiségek épületrészei; közös tulajdonú épületrészek és ingóságok

Nem állandóan lakott épületnek minősül az az épület, melyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.

P) Xxxx terjed ki a közösképviselők felelősségbiztosítása?

Biztosítási esemény

A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek térítését jelen szerződés alapján a biztosítótól követelheti.

Ha egy károkozói magatartásból vagy egyazon szabály megszegéséből több kártérítési kötelezettség származna, akkor az egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár). Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több szabályszegés miatt – ame- lyeket akár különböző személyek követtek el – jogalapját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.

A kockázatviselés tárgya

Biztosított tevékenységnek minősül a társasházkezelői tevékenység.

A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan sze- mélysérüléses, dologi, valamint tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet a biztosított tevékenységére irányadó foglal- kozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

Tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészség- károsodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

Jelen biztosítási fedezet nem vonatkozik az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenységre. Üzletszerűségnek minősül az, ha a biztosított egynél több társasháznál vagy lakásszövetkezetnél végez társasházkezelői tevékenységet.

A biztosítás időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszű- nését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a károkozás időpontja az a nap, amikor a károsodást eredményező szakmai sza- bályszegést elkövették. Amennyiben a szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja, vagy a megrendelő megbízásából az adóhatóság felé benyújtja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt meg- alapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz.

Ha a kár mulasztásra vezethető vissza, akkor kétség esetén a szabályszegést azon a napon követték el, amikor az elmulasztott cselekedetet legkésőbb meg lehetett volna tenni ahhoz, hogy a kár bekövetkezését megakadályozza.

Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke (társasházak esetében); igazgatóság elnöke vagy ügyvezető elnöke (lakásszövetkezetek esetében) helyébe olyan természetes személy vagy gazdál- kodó szervezet lép, aki a társasházkezelői tevékenységét üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatja, úgy – a megvá- lasztás napjától – ezen tevékenység tekintetében jelen biztosítási fedezet megszűnik.

Biztosítási összeg

A biztosítási összeg személysérüléses és dologi károk esetében 3.000.000 Ft káronként és évente, tisztán vagyoni károk esetén 300.000 Ft káronként és évente. A biztosító a kárt biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelően téríti meg.

A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kifizethető legmagasabb ösz- szeg. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási összeget a biztosító által kártérítés címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kártérítési követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár arányában fizet kártérítést.

A biztosító szolgáltatásának szabályai

Kártérítés

A biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– a károsult ténylegesen felmerülő vagyoni kárát, azaz a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést;

– mindazt a költséget, mely a károsultat ért vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

b) a kockázatba vont felelősségi károk járulékait, így a kamatot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biz- tosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemondott. A biztosító megtéríti a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait legfeljebb a kárösszeg 5%-a, de legfeljebb 50 000 Ft erejéig és a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érde- kében – a biztosító előzetes jóváhagyása alapján – felkért szakértő költségét.

c) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.

Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed.

Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.

Kárrendezés

A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelősségét elismerő nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosí- tott ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendő kártérítési összeget a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik ill. az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása miatt felmerülő többletkárt, költséget, kamatot a biztosító nem fedezi.

A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biz- tosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

Kizárások a kockázatviselés köréből

Nem fedezi a biztosítás:

– a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 685. §. b) pontjának megjelölt személyek minősülnek);

– azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vál- lalt helytállási kötelezettségen alapul;

– az elmaradt vagyoni előnyt;

– az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt;

– tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

– költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat;

– bűncselekmény elkövetésével összefüggésben keletkezett károkat;

– ha a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

– üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károk;

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyil- vánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné.

– szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költ- ségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

– azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered;

– a penészesedés és gombásodás által okozott károkat.

A biztosító megtérítési igénye

A biztosító a károsult számára kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándéko- san vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Jelen feltételek alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül,

– ha a biztosított a kárt jogszabályoktól való tudatos eltéréssel vagy tudatos kötelezettségszegéssel okozta.

– ha a biztosítottat harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.

– ha bíróság jogerős határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét.

– ha a biztosított a kárt a foglalkozás szakmai szabályainak súlyos megszegésével okozta.

A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztotta el.

Záró rendelkezések

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítási feltételeinek egyéb fejeze- teiben foglaltak, ill. a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

R) Miben nyújt segítséget a lakóközösségek jogvédelemi biztosítása?

A biztosítás tárgya

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen

– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,

– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, valamint

– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi eljárások költségeit.

Biztosítási esemény

1. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha

a) a biztosított jogi érdekei más személyek – ideértve a társasház tulajdonostársait, valamint a szövetkezeti tag és nem tag tulajdonosokat is – magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosí- tottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.

2. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.

3. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) minősül

– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,

– szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegést megvalósító magatartás elkövetése,

– munkajogi jogvédelem esetén a munkajogi jogsértést megvalósító magatartás elkövetése.

4. Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mu- lasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján),

5. Folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén további feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a jogi érdek- sérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá essen.

A biztosítási védelem időbeli korlátja

(Időbeli hatály)

1. A biztosítottat ért jogi érdeksérelem (a biztosított által érvényesíteni kívánt jogi igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt és a jogvédelmi igényt legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentették

2. A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szemben érvényesített igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés a biztosítottal szem- ben pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdődik.

3. Az 1. és 2. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosí- tási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszű- nésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

4. A munkaügyi jogvédelem esetén nem áll fenn a biztosítási védelem olyan biztosítási eseményekre, amelyek a biztosítási szerződés hatálybalépésétől számított 3 hónap letelte előtt következnek be.

Egyebekben a biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

5. Az általános szerződéses jogvédelem esetén a biztosítási fedezet abban az esetben terjed ki a biztosított által kötött építési, illetve vállalkozási szerződések megszegéséből eredő igények érvényesítésére, amennyiben az építési, illetve vállalkozási szerződés megkötésének időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá esik.

Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

1. A biztosított működésével, üzemeltetésével kapcsolatos jogvédelem	A szolgáltatási terület magában foglalja – a közös/szövetkezeti tulajdonba tartozó épületrészek fenntartásának és felújításának költségét nem teljesítő tulajdonostárs(ak) elleni bírósági igényérvényesítést, – a közös költséggel/tagdíjjal hátralékba került tulajdonostárs(ak) külön tulajdonára vezetett jelzálog- jog bejegyzési eljárást, – a közös/ szövetkezeti tulajdonban álló épületrészek, berendezések szükséges ellenőrzése, továb- bá fenntartási és felújítási munkálatok elvégzése céljából a külön tulajdonú lakásba való bejutás lehetővé tételével és tűrésével kapcsolatos jogvitában a biztosított képviseletét, – a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségnek a biztosított rendes működését vagy a lakhatás nyugalmát zavaró használata, hasznosítása módja elleni fellépést, – a külön tulajdonban álló lakásban tervezett építkezéssel kapcsolatos jogvitában a biztosított képviseletét, – a lakóközösség képviseletét ellátó magán vagy jogi személy jogszabályba, alapító okiratba, szervezeti működési szabályzatba vagy alapszabályba ütköző tevékenysége elleni fellépést, – a közösség egészét terhelő, különösen a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos képviseletet.
2. Szerződéses jogvédelem	Fedezetet nyújt a biztosított által kötött polgári jogi szerződések (pl. adásvétel, csere, bérlet, építési-, és egyéb vállalkozási szerződés, biztosítási szerződés stb.) megszegéséből származó jogvitákra.
3. Kártérítési jogvédelem	Biztosítási védelmet nyújt polgári jogi felelősség alapján szerződésen kívül – a biztosítottnak okozott károk miatt a biztosított által előterjesztett kártérítési igények érvénye- sítésére, – a biztosított által okozott károk miatt a biztosítottal szemben előterjesztett kártérítési igények el- hárítására.
4. Xxxxxxxxx jogvédelem	A szolgáltatási terület magában foglalja a biztosított munkaviszonyból eredő jogainak a védelmét a munkavállalójával szemben az alábbi esetekben: – a munkavállaló által a munkaviszonyával kapcsolatban a biztosított ellen támasztott kárigények elhárítását, illetőleg az e jogviszonyok keretében a biztosítottnak okozott károk érvényesítését, – a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésével (megszüntetésével) kapcsolatos igényeket.

Kizárások a kockázatviselés köréből

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett érdek- sérelmek esetén;

b) a biztosított ingatlanra vonatkozó dologi jogi jogviszonyából (pl. birtokvédelem, szomszédjogok sérelme, használati jogok létesítése és gyakorlása, ráépítés és túlépítés stb.) eredő jogviták tekintetében

c) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege a biztosítási összeg 5%-át nem éri el. Ha a biztosítási esemény megtörténtének bejelentésekor ez nem állapítható meg; a biztosító teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig, amíg fenti, a biztosító teljesítését kizáró körülményről való tudomásszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni;

d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;

e) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

f) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;

g) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

h) közgyűlési határozat megtámadásával kapcsolatos jogvitában;

i) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban;

j) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;

k) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekintetében;

l) a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve fenti magatartás miatti többletköltség tekintetében;

m) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, for- radalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott károkkal kapcsolatos vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő jogvitákban.

Biztosítási összeg

1. A biztosító a biztosítási szolgáltatást a – biztosítási ajánlaton, illetve biztosítási kötvényen feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelően nyújtja.

2. Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg

A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kifizethető legnagyobb összeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés időtartamától.

3. Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennma- radó biztosítási összeg az irányadó.

A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

a) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.

– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő meg- választását.

b) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),

– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával,

– írásbeli nyilatkozatát, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdek- sérelemmel összefüggésben állnak;

– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;

– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség ki- fizetését igazoló bizonylatot.

Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosítási védelemben részesül, úgy köteles:

a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.

b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, felleb- bezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.

c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselek- mények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségköté- seket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgál- tatás tekintetében nem hatályos.

d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. kere- setlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei

1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és nincs kizárva a kockázatviselés köréből és

– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet és

– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és

– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély van az igényérvényesítés sikerére.

2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot, amennyiben

– amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, valamint ha

– a biztosító az ellenérdekű fél.

Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

1. Sikerkilátás-vizsgálat

a) A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az eset- ben feltételezhető, ha:

– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

b) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

c) A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, vala- mint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.

2. Egyeztető eljárás

a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kez- deményezni.

b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.

Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárás- ban résztvevő jogi képviselőjét.

c) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.

– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biz- tosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.

Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli.

A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a jelen feltételben meg- határozottak szerint viseli.

d) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.

e) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsola- tos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

A biztosított jogi képviselete

1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tar- talmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani.

A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.

6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. kere- setlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevé- kenységéért.

Érdekellentét esetén követendő eljárás

1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán

– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

– a biztosító az ellenérdekű fél.

2. Érdekellentét esetén

a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,

b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljeskörű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a

2. pontban foglaltakról.

Jogvédelmi szolgáltatások

1. Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,

b) szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a c) pont szerint,

c) a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az aláb- biak szerint:

• ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadá- sokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.

• jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek meg- fizetésére vagy előlegezésére.

• ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán

– köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

• végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

• szakvélemény költsége

Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

• fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.

2. A jogi költségek viselésének feltételei

a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biz- tosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szem- ben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

d) Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

e) Választott bírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosí- tott rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

f) Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervi- tel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.

g) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

h) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

2. Az 1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítot- tal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

Egyéb rendelkezések

1. A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

2. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. § (1) bek. a)-c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

3. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítási feltételeinek egyéb feje- zeteiben foglaltak, ill. a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

S) Milyen szolgáltatásokat nyújt a Mestervonal-24?

A Mestervonal-24 telefonos szolgálat az év minden napján 0–24 óráig fogadja a biztosított telefonhívását és a lehetőségek szerint minél hamarabb információt nyújt, iparosmunkát szervez és átvállalja ennek költségeit az alábbiak szerint.

Vészelhárítási szolgáltatás

Mi minősül vészhelyzetnek?

A biztosított épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan külső mechanikai behatás következ- tében olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelőzése érdekében. Például csőtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minősül azonban vészhelyzetnek a lapostető szigetelés hiányossága miatti beázási kár.

A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága a biztosított helyzetismertetése alapján.

Milyen szakmákban vállal a biztosító vészelhárítási szolgáltatást?

• víz-, gáz-, fűtésszerelő,

• zárjavító,

• duguláselhárító,

• villanyszerelő,

• tetőfedő,

• üveges.

Milyen költségeket vállal át a biztosító?

A biztosító átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás érdekében felmerült alábbi költségeit a biztosítási kötvényben megjelölt összeg erejéig:

• kiszállási díj,

• munkadíj,

• anyagköltség.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a biztosítási kötvényben megjelölt összeget, a plusz költség minden esetben a biztosítottat terheli.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.

Amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet elő- idéző hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok az ügyfelet terhelik.

Milyen gyorsan történik meg az elhárítás?

A biztosító vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelőt fogadni) a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli és a költségeket átvállalja.

Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó, előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyag- költség) a biztosítottat terheli.

Információs szolgáltatás

A biztosító telefonon keresztül információt nyújt az alábbi esetekben:

Utazási információs csomag

Szállodacímek

Magyar külképviseletek címei, telefonszámai Orvosi ügyeletek, kórházak

Oltási előírással kapcsolatos információk Beutazási információk

Hungary Direct számok Taxirendelés

Szabadidő információs csomag

Színház, mozi Múzeumok, kiállítások Koncertek

Jegyrendelési információ Áruházak nyitva tartása Virágküldés info

Háztartási információs csomag

Hitelkártya zárolás info Rovar- és rágcsálóirtás Költöztetés Gyermekmegőrzés Állatmegőrzés Biztonságtechnikai cégek

Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

A Mestervonal-24 szolgáltatást a szerződő/biztosított csak abban az esetben veheti igénybe, amennyiben a biztosítási ajánlaton és a kötvényen megjelölésre került.

A Mestervonal-24 szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszáma: (06-40) 200-272.

T) Záradékok

A szerződésre érvényes záradékok számát a biztosítási ajánlat és kötvény tartalmazza!

HB 25/D Megállapodás tartamengedmény igénybevételéről

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk an- nak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szerződésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondásának joga, a Ptk. 551. § alapján, 30 nap felmondási határ- idő betartásával. Amennyiben a szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a szerződő kezdeményezésére, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerződő a biztosító által megelőlegezett tartamengedményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnésével egyidejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre figyelemmel megállapított kedvezmé- nyes díj különbözetét a biztosítónak megfizetni.

A harmadik biztosítási év leteltével a legalább 3 éves fenntartási szándékra vonatkozó megállapodás és ezzel együtt a díjengedmény újabb 3 évre automatikusan megújul. Ez az automatizmus a szerződés fennállása alatt mindvégig, háromévente megismétlődik. Az automatikusan megújuló 3 éves fenntartási megállapodás(ok) tartamán belül a szerződés évfordulóra történő felmondására, a tartam lejárta előtti megszűnésére és tartamengedmény visszafizetésére az első három éves periódusra meghatározott rendelkezések az irányadóak.

A háromévente automatikusan megújuló fenntartási megállapodással kapcsolatos jogok és kötelezettségek a feleket a biz- tosítási szerződés megszűnéséig, vagy addig illetik meg, amíg a szerződő felek valamelyike a továbbiakban nem kívánja a megállapodást megújítani. Ez esetben szándékát a folyó 3 éves ciklus utolsó biztosítási évfordulója előtt minimum 30 nappal írásban kell közölnie a másik féllel. A közlést követően induló biztosítási időszakra a biztosítási díj mértéke automatikusan a tartamengedmény nélkül számított, tarifális díj összegére módosul.

HB 39/D Önrész alkalmazása vezetékes víz kockázatnál

A nyomóvezetékekből és szennyvízelvezető vezetékekből, illetve szerelvényeikből kilépő víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott vezetékes vízkárok esetében a vízszerelési és helyreállítási költségekből az önrész 10%, de legalább 20 000 Ft, mely káreseményenként levonásra kerül.

HB 39/E Önrész alkalmazása vezetékes víz kockázatnál

Amennyiben a szerződés kezdetétől számított 6. hónap után a károk (kifizetett és tartalékolt károk összege) és a biztosításból befolyt díjak hányadosa meghaladja az 50%-ot, a biztosító a 6. hónaptól bekövetkezett vezetékes vízkárokat az alábbiak alapján téríti.

HB 58/A Építés-szerelés biztosítás

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítás kiterjed az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti- és villamos berendezéseket és szereléseket.

A C) fejezetben felsorolt és a választott fedezettípus szerinti veszélyek kiegészülnek az építési folyamat során a biztosított vagy- ontárgyakban előre nem látható, hirtelen és váratlan események következtében keletkezett dologi károkkal, melyek javítást, pótlást, vagy helyreállítást tesznek szükségessé.

A kockázatviselésből kizárt események:

a) bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti vesz- teség;

b) hibás tervezés miatti veszteségek és károk;

c) melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szak- mára érvényes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg;

d) melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy forgalombahozatali engedély nélkül árusítanak;

e) a C) fejezetben felsorolt és a választott fedezettípus szerinti veszélyeken kívüli időjárási hatások miatt bekövetkező károk,

f) a C) fejezetben meghatározott beázás kockázat;

g) használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés;

h) betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész- ill. a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki;

HB 64. Javasolt épület biztosítási összeg

A biztosítási szerződés a biztosító által javasolt vagy magasabb újraépítési költségen jött létre. A biztosító az épületet érintő károkat a következők szerint fizeti:

• nem alkalmazza a G) fejezet szerinti alulbiztosítottság következményeit.

Az alulbiztosítottság következményeitől való eltekintés feltétele, hogy a szerződő/biztosított az F) fejezet szerinti automatikus értékkövetést minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadja.

HB 78/A Nyilatkozat a kárkifizetésről

A tulajdonosközösség határozata alapján a biztosító a vagyonbiztosítási kárkifizetéseit a társasház, illetve a lakásszövetkezet részére teljesíti. A záradék nem vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik tulajdonrészére kedvezményezett került bejegyzésre és a kedvezményezett a kártérítés összegéről nem mond le.

U) Csomagok szolgáltatásai

Biztosítási védelem	Bővített fedezet
tűz	◼
robbanás	◼
villámcsapás közvetlen és közvetett hatása	◼
vihar	◼
jégverés	◼
hónyomás	◼
sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás	◼
ismeretlen építmény és üreg beomlása	◼
ismeretlen jármű ütközése	◼
légi jármű ütközése	◼
idegen tárgyak rádőlése	◼
felhőszakadás	◼
árvíz	◼
földrengés	◼
üvegtörés	◼
betöréses lopás	◼
épület felelősségbiztosítás (biztosítási összeg az F fejezetben)	◼
vezetékes vízkár	◼

Külön díjért választható biztosítások
beázás és kívülről érkező víz okozta károk	◼
rongálási károk	◼
extra épület felelősségbiztosítás (biztosítási összeg az F fejezetben)	◼
felvonó rongálás és géptörés biztosítás	◼
gépjárművek biztosítása	◼
lakóközösségek jogvédelemi biztosítása	◼
különleges üvegek biztosítása	◼
Mestervonal-24 vészelhárítási szolgáltatás	◼
építés-szerelés biztosítás	◼

Külön díj nélkül választható biztosítások
közös képviselők felelősségbiztosítása	◼
közös tulajdonú ingóságok biztosítása	◼

Document Metadata

Table of Contents

Hatályos: 2011. március 1-jétől

Document Metadata