Vagyonbiztosítások Általános Feltétele
Vagyonbiztosítások Általános Feltétele
Érvényesség:
Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a HDI Versicherung AG (továbbiakban Biztosító) vagyonbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e szabályzatra hivatkozva kötötték.
Jelen szabályzatban és a szerződésben nem érintett kérdésekben az 0000.XX.Xx (Polgári Törvénykönyv) rendelkezési irányadóak.
Tartalomjegyzék
1. fejezet Közlési kötelezettség 2
2. fejezet Változásbejelentési kötelezettség 2
3. fejezet Biztonsági előírások 2
4. fejezet A biztosítási díj, a biztosítási védelem kezdete és vége 2
5. fejezet Csőd és a csődön kívüli egyezség 3
6. fejezet Többszörös biztosítás: megállapított önrész 3
7. fejezet Túlbiztosítás: kettős biztosítás 3
8. fejezet A biztosított tárgyak eladása 4
9. fejezet Szerződő, Biztosított 4
10. fejezet A kártalanítás korlátozása, alulbiztosítás 4
11. fejezet Szakértői eljárás 4
12. fejezet A káresemény előidézése; a kötelezettségek a kár bekövetkezte után 5
13. fejezet A kártérítés 5
14. fejezet Jogviszony a káresemény után 5
15. fejezet Visszkereseti jog 6
16. fejezet A nyilatkozatok formája 6
17. fejezet A biztosítási szerződés hallgatólagos meghosszabbítása 6
1. fejezet Közlési kötelezettség
Szerződéskötés előtt a Biztosított köteles a Biztosítóval minden számára ismert körülményt, melyek a kockázat vállalásához fontosak, az igazságnak megfelelően és teljes mértékben írásban közölni. Különös hangsúllyal azon körülményekre, melyekre a Biztosító írásban rákérdez. Ezen kötelezettség megsértésekor a Biztosító nem köteles kártérítést fizetni, kivéve, ha a Biztosított bebizonyítja, hogy a
1. be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte vagy
2. a be nem jelentett körülmény nem hatott közre az esemény bekövetkeztében. (PTK § 540)
2. fejezet Változásbejelentési kötelezettség
1. A szerződéskötés után a Biztosított a Biztosító beleegyezése nélkül nem változtathatja meg a kockázatot befolyásoló körülményeket, ill. nem vállalhat át harmadik személytől kötelezettségeket oly módon, hogy azok növeljék a Biztosító kockázatát. Amennyiben a Biztosított tudomást szerez arról, hogy az ő tudomása vagy akarata ellenére megnőtt a kockázat, akkor erről a Biztosítót haladéktalanul írásban értesítenie kell.
2. Amennyiben a Biztosító a szerződéskötés után tudomást szerez egy, a szerződést érintő új körülményről vagy a szerződésben meghatározott körülmények megváltozásáról értesül, akkor 15 napon belül írásos javaslatot tehet a szerződés módosítására vagy 30 napra felmondhatja azt.
3. A fenti fejezetek rendelkezései abban az esetben is alkalmazandók, ha a lényeges körülmények megváltozásai a biztosítási ajánlat megtétele és elfogadása közötti időszakban keletkeztek és a Biztosító előtt az ajánlat elfogadásakor még nem voltak ismertek.
3. fejezet
Biztonsági előírások
1. Ha a Biztosított megsérti a törvényes, hatósági vagy megállapodott biztonsági előírásokat vagy eltűri azok megsértését, akkor a Biztosító, a tudomására jutást követő egy hónapon belül, 30 napos felmondási idővel felmondhatja a biztosítást. Megszűnik a felmondási jog, ha visszaáll a biztosítási szerződés szempontjából eredeti állapot.
2. A Biztosító mentesül kötelezettségének teljesítése alól, ha a káresemény a törvényes, hatósági vagy megállapodott biztonsági előírások megsértése után történik, és az a Biztosított tudatosságán vagy súlyos gondatlanságán alapul. Fennmarad a Biztosító kártérítési kötelezettsége, ha a fentieknek semmilyen hatása nincs a káresemény keletkezésére, ill. semmilyen hatással nincs a kártérítés terjedelmére vagy a káresemény idején az imént hivatkozott felmondási határidő lejárta ellenére nem történt meg a felmondás.
3. Ha a kockázat megnövekedése összefüggésbe hozható a biztonsági előírások megsértésével, akkor a kockázat megnövekedéséről szóló rendelkezések kerülnek alkalmazásra.
4. fejezet
A biztosítási díj, a biztosítási védelem kezdete és vége
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződéskötést a Szerződő kezdeményezi azzal, hogy ajánlatot tesz. A szerződés létrejöttét a Biztosító részéről az jelenti, hogy kötvényt állít ki.
2. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik (PTK 542 § (1))
3. Feltéve, hogy a biztosítási szerződés az (1) pont szerint létrejött, a Biztosító kockázatviselése megkezdődik:
- az első díj megfizetését követő nap 0 órakor vagy
- halasztott kockázatviselési kezdet esetén, azon nap 0 órájában, amely napban a felek a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodtak, feltéve, hogy ezen napig az első díj a Biztosító részére befizetésre kerül.
4. A késedelmes díjfizetés esetén a PTK 543 § (1) és (2) pontjai érvényesek.
5. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak alatt, idő előtt kerül felbontásra, akkor a Biztosítónak jár az addigi szerződéses időszakra vonatkozó díj, amennyiben erről másképpen nem állapodnak meg.
Ha a biztosítási szerződés a kockázatviselési időszak lejárta előtt érdekmúlás következtében szűnik meg, akkor a Biztosítót az a díj illeti meg, amit akkor határozott volna meg, ha számára a szerződéskötéskor már ismert lett volna érdekmúlás dátuma.
Ha a Biztosító azért lép vissza a szerződéskötéstől, mert a biztosítási díjat nem időben fizették meg, akkor követelheti a Szerződőn a minimáldíj megfizetését.
6. Ha a Biztosító a megállapodott szerződéses időre való tekintettel díjkedvezményt ad, akkor a szerződés idő előtt történő felmondásakor követelheti annak az összegnek az utólagos befizetését, amivel nagyobb lett volna a díj, ha a szerződést csak arra az időtartamra kötik, ameddig ténylegesen tartott.
5. fejezet
Csőd és a csődön kívüli egyezség
A Biztosító a csőd vagy a vagyonról szóló csődön kívüli egyezség, illetve a Szerződő ingatlanáról szóló végrehajtási eljárási megkezdésekor egy hónapos határidővel felmondhatja a biztosítási szerződést.
6. fejezet
Többszörös biztosítás, önrészesedés
1. Ha a Szerződő egy másik Biztosítónál ugyanazon kockázatokra köt biztosítást, azt a Biztosító felé haladéktalanul jeleznie kell, megadva a másik Biztosító nevét, és az ott kötött biztosítás biztosítási összegét.
2. Ha a biztosítási szerződésben a felek megállapodtak abban, hogy a Biztosított a kár egy részét maga viseli (megállapított önrészesedés), akkor erre a részre a Biztosított nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a kártérítést úgy mérsékelik, hogy a Biztosított a kár megállapított részét (az eredeti önrészt) maga viselje.
7. fejezet Túlbiztosítás, kettős biztosítás
1. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. Ha a biztosítási összeg mégis meghaladja a biztosítási értéket (túlbiztosítás), a Biztosító nem nyújthat a magasabb kártérítést, mint a károsodott vagyontárgy káresemény napján érvényes biztosítási összege.
2. Ha a biztosítási összeg jelentősen meghaladja a biztosítási értéket, akkor a Biztosított és a Biztosító kérheti a biztosítási összeg, és a díj csökkentését. A tarifálisan megállapított minimáldíj változatlan marad.
3. Kettős biztosítás esetén az elsőként megkötött biztosítás az érvényes és a másodikként megkötött biztosítási szerződést a Szerződő köteles felmondani vagy annak díját és fedezetét oly mértékben csökkenteni, hogy így az már csak arra nyújtson fedezetet, amire az elsőként megkötött szerződés fedezete nem terjed ki.
8. fejezet
A biztosított tárgyak eladása
A biztosított tárgyak eladása esetén az érdekmúlás szabályait kell alkalmazni.
9. fejezet Szerződő, Biztosított
Amennyiben a Szerződő és a Biztosított nem azonos, akkor a PTK 547 § (1) és (2) pontjainak rendelkezései alkalmazandók.
10. fejezet
A kártalanítás korlátozása, alulbiztosítás
1. A Biztosító kárpótlásának felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kötvényben szereplő egyes tételek alatt biztosított vagyontárgyak kárpótlásának felső határa a megadott biztosítási összegek vonatkozó tételei által behatároltak.
2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy valóságos értéke (Ld. a vonatkozó Vagyonbiztosítási rész Általános Biztosítási Feltételeiben – Alulbiztosítás), akkor a kárt a Biztosító csupán a kötvényben szereplő biztosítási összeg és a vagyontárgy valóságos értékének arányában téríti meg.
11. fejezet Szakértői eljárás
1. A szerződéses partnerek bármelyike kérheti a kár okának és nagyságának szakértő által történő megállapítását. Azon megállapítások, melyeket a szakértő felelősségének teljes tudatában tesz, kötelezőek, ha azokról nem bizonyosodik be, hogy nyilvánvalóan jelentősen eltérnek a tényleges tényállástól.
2. A szakértői eljárásokra, ha egyéb másban nem állapodnak meg a felek, a kerületi bíróság polgári eljárásainak rendelkezései mérvadóak:
a) A szerződő felek egyike az általa kiválasztott szakértő megbízása alapján írásban felkéri a másik szerződéses felet a második szakértő megnevezésére. Ha ez a felkérés kézhezvételétől számított két héten belül nem történik meg, akkor az egyik szerződéses partner ajánlata alapján a másik szakértőt a kár helyén illetékes kerületi bíróság fogja kinevezni. A felkérésben erre a következményre utalni kell.
Mindkét szakértő a munkájának kezdete előtt egy harmadik felet, elnököt választ. Ha nem egyeznek meg, akkor az elnököt az egyik vagy mindkét szerződő fél kérésére a kár helyén illetékes kerületi bíróság fogja kinevezni.
b) A szakértők egyidejűleg nyújtják be megállapításaikat a Biztosítónak és a Biztosítottnak. Ha a megállapítások eredményei eltérnek egymástól, akkor a Biztosító azt haladéktalanul átadja az elnöknek. Ő a vitatott kérdésekben döntést hoz és megállapításait egyidejűleg benyújtja a Biztosítónak és Biztosítottnak.
c) A szakértők költségeit mindkét szerződő fél maga viseli, míg az elnök költségeit fele-fele arányban megosztják.
3. A kártérítés mértéke a szakértők vagy az elnök megállapításai alapján kerül megállapításra.
4. A Biztosított kötelezettségeit a kárszakértői eljárás nem módosítja.
12. fejezet
A káresemény előidézése; a kötelezettségek a kár bekövetkezte után
1. A Biztosító mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
a) a Biztosított, ill. a Szerződő
b) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
c) a Biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, ill. megbízottjai,
d) a biztosított jogi személyek szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozzák.
2. Mentesül továbbá a Biztosító, ha a Biztosítottat vagy az üzem vezetésében vezető helyen álló felelős személyt az okozott kár vagy a teljesítési kötelezettség vagy kártérítési folyamat közben elkövetett csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerősen elítélték.
13. fejezet A kártérítés
1. A kártérítés folyósítása csak a teljes kárrendezési folyamat lezárása után esedékes, azonban a kárbejelentést követő
1 hónapon belül kárelőleg igényelhető. A kárrendezési folyamat mindaddig nem zárható le, amíg a Biztosított vétkessége miatt a kártérítés nem megállapítható vagy nem kifizethető.
2. A Biztosító elhalaszthatja a kárkifizetést, ha
a) kétség merül fel a Biztosított pénzfelvételi jogosultságával kapcsolatban, a szükséges igazolások bemutatásáig;
b) a Biztosítottal szemben a kárral kapcsolatban rendőrségi vagy hatósági vizsgálatot kezdtek, ezen vizsgálat lezárásáig.
3. Egyebekben a PTK vonatkozó részei az irányadóak.
14. fejezet Jogviszony a káresemény után
1. Amennyiben a vonatkozó Vagyonbiztosítási rész Általános Biztosítási Feltételeitől eltérő megállapodás nem jött létre, akkor a biztosítási esemény bekövetkezte után mind a Biztosító, mint a Biztosított jogosult a biztosítási szerződés felmondására.
2. A felmondás azonban csak a kártérítésről szóló tárgyalások lezárásától számított egy hónapon belül megengedett. A Biztosítónak be kell tartania az egy hónapos felmondási időt.
A Biztosított nem mondhat fel később, mint a futó biztosítási időszak befejezése.
3. Ha a Biztosított a kártérítési igényét rosszhiszeműen teszi meg, a Biztosító jogosult a biztosítási szerződést a kártérítési igény elutasítása után azonnali hatállyal felmondani.
15. fejezet Visszkereseti jog
Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, akkor őt illetik meg azok a jogok, melyeket a Biztosított gyakorolt a kárért felelős személlyel szemben.
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a Biztosított igényt tarthat, azonban ebben az esetben a vonatkozó kártérítési összeget a Biztosító részére vissza kell fizetni.
16. fejezet
A nyilatkozatok formája
A Biztosított valamennyi bejelentését és nyilatkozatát, beleértve a visszalépési - és felmondási nyilatkozatot is, írásban kell megtenni.
A kárbejelentések tekintetében káresemény esetén lásd a vonatkozó Vagyonbiztosítási rész Általános Biztosítási Feltételeiben a Biztosított kötelezettségeiről szóló rendelkezéseket.
17. fejezet
A biztosítási szerződés hallgatólagos meghosszabbítása
1. A szerződés a kötvényben meghatározott időtartamra érvényes. Ha ez minimum egy év, akkor a biztosítási viszonyt minden alkalommal, egy évvel meg lehet hosszabbítani, ha a kockázatviselési idő lejárta előtt legalább egy hónappal az egyik szerződő fél írásban azt fel nem mondta.