Házőrző többlakásos lakóépületek

Házőrző többlakásos lakóépületek

biztosítási feltételei

Hatályos: 2014. március 15-étől

Nysz.: 17752

Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításának különös feltételei 3

I. Szerződő 3

II. Biztosított 3

III. Területi hatály 3

IV. Biztosítható vagyontárgyak köre 4

V. Biztosítási összeg meghatározása, az értékkövetés szabályai 5

VI. Biztosítási események 6

VII. A biztosító szolgáltatása 16

VIII. Általános kizárások 18

IX. A kockázatviselés kezdete 19

X. A szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése 19

XI. A Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítása különös feltételeinek a Polgári

Törvénykönyvtől lényegesen eltérő szabályai 19

A Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításához köthető kiegészítő biztosítások 20

I. Kiegészítő felelősségbiztosítás 20

II. Kiegészítő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítás 26

III. Kiegészítő kollektív balesetbiztosítás a lakóközösség tagjainak 31

IV. Kiegészítő lakóközösségi jogvédelmi biztosítás 36

V. Mestervonal-24 kiegészítő szolgáltatás 42

VI. Kiegészítő kollektív ingóságbiztosítás 44

Függelék: Betörésvédelmi szintek és összeghatárok 47

I. A mechanikai védelem követelményei 47

II. Védelmi kategóriához rendelt kárkifizetési limitek 48

Záradékok 49

Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások 52

biztosításának különös feltételei

A biztosítási szerződés részét képezik a jelen feltételekben, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekben, továbbá a kiegészítő szerződési feltételekben írt rendelkezések, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyon- biztosítási Feltételek, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Polgári Törvénykönyv, valamint a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók. Amennyiben a jelen feltételek és a szerződés részét képező Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, illetve az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések eltérnek egymástól, a jelen feltételek rendelke- zései alkalmazandók.

I. SZERZŐDŐ

A Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításának szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (ÁVF I.2. pont)

II. BIZTOSÍTOTT

E feltétel alapján biztosított:

• az ajánlatban/kötvényben megnevezett lakóközösség;

• a társasház tulajdonostársai;

• az ajánlatban/kötényben megnevezett lakásszövetkezet;

• lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok.

III. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás hatálya az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban megjelölt cím szerinti telek területén lévő, alább felsorolt lakóépület(ek)re és építmény(ek)re terjed ki:

a) Lakások

az ajánlaton a „lakások összterülete” rovatban feltüntetett alapterület szerinti lakások.

b) Vállalkozás által használt terület

az ajánlaton megjelölt „vállalkozás által használt terület”.

c) Nem lakás célú magánterület

az ajánlaton „nem lakás célú magánterületként” feltüntetett garázsok, tárolók.

d) Egyéb

az ajánlaton az „egyéb” rovatban feltüntetett épület alkotóelemek.

e) Közös tulajdonú terület

az ajánlaton külön meg nem jelölt közös (ideértve: szövetkezeti) tulajdonú terület.

IV. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

IV.1. Épület vagyoncsoport

A biztosított vagyontárgyak a szerződésben megjelölt cím szerinti lakóépület(ek), melléképület(ek) és épít- mények.

Épület az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja. Melléképület a lakóépülettől különálló vagy hozzá épített nem lakáscélú épület.

Építmény az olyan ingatlan jellegű műszaki alkotás, amely a talajjal való egybeépítés, alapozás révén jött létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendelteté- sének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

IV.1.1. Közös tulajdon

A biztosított vagyontárgyak a társasház alapító okiratában külön tulajdonként meg nem jelölt, vagy a lakásszö- vetkezet alapszabálya szerint a szövetkezet vagy a tagok, illetve nem tag tulajdonosok közös tulajdonában lévő épületszerkezeti és épületgépészeti elemek.

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem rendelkezik a közös tulajdonban álló épületrészekről, a biztosított közös tulajdonban álló vagyontárgyak a következők:

Épületrészek:

– alap-, fő-, határoló- és válaszfalak, födémek, kémények;

– erkélyek, loggiák, teraszok;

– lépcsők;

– külső homlokzatvakolatok lábazattal;

– tető szerkezete és tetőfedése;

– belső csapadékelvezető rendszer, ereszcsatornák.

Közös használatra szolgáló helyiségek:

– padlás és pincetérség;

– mosókonyha, szárítóhelyiség;

– közös fürdőszoba, mosdó és WC;

– gyermekkocsi és kerékpártároló.

Közös használatra szolgáló területek:

– kapualj, lépcsőház;

– folyosó, függőfolyosó.

Közös használatra szolgáló helyiségek és területek burkolatai, szerkezetileg beépített, az VI.1.19. pontban az üvegtörés kockázatnál megnevezett üvegezései.

Központi berendezések:

– központi fűtő-, hűtő- és meleg vízszolgáltató berendezés a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt és fűtőtesteket;

– alternatív energiafelhasználást lehetővé tevő közös tulajdonú vezetékek és berendezések;

– víz-, csatorna- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a külön tulajdonban lévő ve- zetékszakaszt;

– elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt;

– központi antenna és erősítő-berendezés, ide nem értve a külön tulajdonban lévő vezetékszakaszt és csat- lakozóját;

– kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal

– személy- és teherfelvonó a teljes gépészeti berendezésekkel együtt;

– házi szemét gyűjtésére szolgáló berendezés, ide nem értve a mozgatható szeméttárolókat;

– több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

Építmények (pl. kerítés, kapuk, támfal, gépkocsi bejáró, járda, úszómedence a fedése nélkül), amennyiben ezek nem minősülnek külön tulajdonnak.

IV.1.2. Külön tulajdon

A biztosított vagyontárgyak azok a lakások és épületrészek, amelyek a társasház alapító okirata szerint a tu- lajdonostársak külön tulajdonában vannak vagy a lakásszövetkezet alapszabálya szerint a szövetkezet vagy a lakásszövetkezeti tagok, valamint a nem tag tulajdonosok tulajdonában vannak.

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem rendelkezik a külön tulajdonban álló épületrészekről, a biztosított – külön tulajdonban álló - vagyontárgyak a következők:

– lakáson belüli – épületszerkezeti elemhez rögzített – burkolatok, álmennyezetek, galériák, nyílászárók, re- dőny, reluxa, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt;

– beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, amelyek károsodás nélkül eredeti helyükről nem moz- díthatók el, adott feladat ellátására építették be (pl.: kamraszekrény, falnyílás kitöltése céljából az adott helyre beépített önálló teherviselő elemek nélkül beépített szekrény, stb.);

– lakásokba szerkezetileg beépített, a VI.1.19. pontban az üvegtörés kockázatnál megnevezett üvegezések;

– elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, illetve a kapcsolójától kezdődő szaka- szon (mért szakasz) a hozzá tartozó mérőműszerekkel, és a hálózathoz közvetlenül hozzákapcsolt fo- gyasztók, kivéve világító berendezések;

– a lakás gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gáz- konvektorok;

– a lakás vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fűtését szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberendezések;

– védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló.

A biztosítás csak rendeltetésszerűen használatba vett épületekre, épületrészekre terjed ki. Építés, bőví- tés, átépítés alatt álló épületek, épületrészek csak külön megállapodás (lásd Záradékok) alapján biztosít- hatóak.

IV.2. Közös tulajdonú ingóság és készpénz vagyoncsoport

A társasház közös, illetve a lakásszövetkezet tulajdonába tartozó, a kockázatviselés helyén tárolt ingóságok, ill. közös, vagy szövetkezeti tulajdonban lévő helyiségben tárolt készpénz.

IV.3. Külön tulajdonú ingóságok és készpénz vagyoncsoport

A biztosítottak személyes tulajdonában lévő, a kockázatviselési helyen tárolt VI.3. pontban részletezett ingóság vagyoncsoportok, illetve készpénz.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA, AZ ÉRTÉKKÖVETÉS SZABÁLYAI

V.1. Biztosítási összeg

A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy az fedezze az épületek, építmények újraépítési költségét, az ingóságoknak pedig az új állapotban való beszerzési értékét.

Lakások, vállalkozás által használt területek, nem lakás célú magán területek biztosítási összege a hasznos alapterület (az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m) és az egységár szorzataként állapítható meg.

A biztosító a szerződés megkötésekor javaslatot tehet az épület, valamint az általános háztartási ingóságok biztosítási összegére.

V.2. Értékkövetés

A biztosító az újérték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja.

Az adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző év szeptemberében poblikált gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint:

– Épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe január-június időszakra az előző év azonos idősza- kához viszonyítva.

– Ingóságokra vonatkozóan a fogyasztói árak árindexe január-június időszakra az előző év azonos idősza- kához viszonyítva.

– A felelősségbiztosítások, a jogvédelmi biztosítás, a balesetbiztosítás, a Mestervonal-24 szolgáltatás és a gépjármű-biztosítás értékkövetésénél az épületekre vonatkozó árindexek érvényesek.

Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző bizto- sítási időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.

A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegekről és biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, az értesítő készhezvételét követően 15 napon belül írásban kérheti a biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását. Amennyiben a biztosító nem kezdeményezte a szerződés értékkövetés érdekében történő módosítását, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot nem érvényesítheti. A biztosító az értékkövető indexet a biztosítás megkötésé- től vagy az utolsó értékkövetéstől halmozottan számítja.

VI. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A biztosító kockázatviselése az alább felsorolt veszélynemek közül a biztosítási ajánlaton és a kötvényen meg- jelölt fedezettípus (tartalma a „Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások” fejezetben található) szerinti és az ajánlaton megjelölt biztosítási veszélynemekkel kapcsolatban felmerült károkra terjed ki, ha bekövetkezésük a biztosított szempontjából véletlen, váratlan és előre nem látható.

Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltu- lajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggés- ben áll és a káresemény a szerződés hatálya alatt következett be.

Biztosított következményi kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynemmel ok-okozati összefüggésben van, és amelynek ésszerű határidőn belül történő elhárítása a biztosítottól nem volt elvárható.

A biztosító egyes esetekben a kockázatviselést kizárja, míg bizonyos körülmények fennállása esetén mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

Az egyes veszélynemek tekintetében meghatározott kizárások a veszélynemek leírását követően kerül- nek feltüntetésre.

Az általános kizárásokat és mentesüléseket a VIII. fejezet tartalmazza.

VI.1. Alapkockázatok

VI.1.1. Tűz

Biztosítási eseménynek minősül a tűz által a biztosított vagyontárgyban okozott kár.

Tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott ke- letkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes.

Fentieknek megfelelően biztosítási eseménynek minősül az is, ha az elektromos készülékekben létrejövő túlfe- szültség miatt keletkező és továbbterjedő tűz más vagyontárgyakat károsít.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)

• ha a vagyontárgy olyan tűz következtében károsodik, amely önerejéből nem képes tovaterjedni (pl. cigarettaparázs, izzó széndarab vagy világító-, fűtőtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzse- lődése)

• ha a vagyontárgy tűz, füst vagy hő hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, főzés közben szín- és alakváltozás következik be);

• öngyulladás következik be;

• kéményrepedés és ebből következő füst- és koromszennyeződés;

• ha a biztosított helyiségekben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanás- veszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.

VI.1.2. Robbanás

Robbanás biztosítási eseménynek valamely gázok, porok vagy gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erő-megnyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár tekinthető. Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)

• a tartály/készülék cseréjének, illetve helyreállításának költségeit, ha a robbanás a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságára vezethető vissza;

• a repülőgépek hangrobbanása miatt bekövetkező károkat;

• a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály (pl.: televízió kép- cső) összeroppanása miatt bekövetkező károkat;

• ha a biztosított helyiségekben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanás- veszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.

VI.1.3. Villámcsapás

Biztosítási eseménynek minősül az olyan kár, amely a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hőhatása következtében keletkezik.

VI.1.4. Villámcsapás másodlagos hatása

A „Villám- és füstkár” mini csomagban biztosítható (VI.3.3.).

VI.1.5. Vihar

Biztosítási eseménynek minősül az olyan kár, amelyet a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt megha- ladó sebességű, időjárás miatti légmozgások, vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyon- tárgyakban okoznak a kockázatviselés helyén.

Biztosítási eseménynek minősül továbbá a vihar által megbontott nyílászárokon, tetőhéjazaton keresztül, a vi- harral egy időben történő beázás is.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetben (kockázatból kizárt esemény)

• a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károk.

VI.1.6. Felhőszakadás

Biztosítási eseménynek minősül az olyan kár, amelyet a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy meny- nyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Jelen feltételek szempontjából felhőszakadásnak az minősül, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből szá- mított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)

• az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károk;

• a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károk.

VI.1.7. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn történő, a jégveréssel egyidejű beázás.

VI.1.8. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlő hó és jég statikus nyomása által és az olva- dáskor lecsúszó hótömeg által a biztosított épületben, építményben okozott kár.

Kiterjed a biztosító kockázatviselése azokra a károkra is, amelyeket a biztosított épületekben, a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyak- ban okoz.

VI.1.9. Árvíz

Biztosítási eseménynek minősül ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körül- mények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesített- nek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi esetekre, így a biztosító nem téríti meg a kárt (koc- kázatból kizárt események)

• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár idő- pontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te- rületeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok, továbbá

• a talajvíz;

• a belvíz;

miatt keletkező károk.

Megjegyzések:

A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés létrejöttét követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Fogalmak:

Nagyvízi meder: vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvíz- védelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túl- nyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan terüle- tek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtár- gya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosít- ja, illetve szolgálja.

VI.1.10. Földrengés

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés okoz.

Megjegyzések

• A biztosító a földrengés kockázat tekintetében a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozá- si időt köt ki, mely időtartam alatt a kockázatviselés ezen biztosítási eseményre nem terjed ki.

• Az adott földrengés epicentrumától számított 100 km-es körzeten kívül eső kockázatviselési helyek esetében a biztosító – az egyéb feltételek fennállása mellett – csak abban az esetben teljesít szol- gáltatást, amennyiben a szerződő, vagy biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott kocká- zatviselés helyén a földrengés intenzitása elérte az MSK-64 skála szerinti ötös fokozatot.

VI.1.11. Földcsuszamlás

Biztosítási eseménynek minősülnek azok a károk, amelyeket a talajrétegek hirtelen, váratlan lejtő irányú elcsú- szása a biztosított vagyontárgyakban okoz lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon, a talaj egyensúlyi állapotá- nak megváltozása következtében.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)

• tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fel- lépő károk;

• az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt ke- letkezett károk;

• azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítet- tek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

Megjegyzés

A biztosító földcsuszamlás kockázat esetén a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a kockázatviselés ezen biztosítási eseményre nem terjed ki.

VI.1.12. Kő- és földomlás

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)

• tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fel- lépő károk;

• az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt ke- letkezett károk;

• azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítet- tek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

VI.1.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Jelen feltételek szempontjából ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel, vagy melyet a hatóságok nem tártak fel.

VI.1.14. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet az idegen jármű, a személyzet által irányított légi jármű egé- sze, részei illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való ütközéssel okoz, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

Jelen feltételek szempontjából nem minősül idegen járműnek, mely a szerződő/biztosított tudomásával és bele- egyezésével közelíti meg a biztosított épületet/építményt.

VI.1.15. Idegen tárgy rádőlése

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet a jelen szerződés alapján nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy a biztosított vagyontárgyakban rádőléssel okoz a kockázatviselés helyén.

VI.1.16. Betöréses lopás, rongálás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított az adott betörésvédelmi szintnek megfelelő valamennyi zárszerkezettel lezárt helyiségbe:

a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt;

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jutott be. Ilyen esetben, amennyiben a behatolás módját szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használa- tát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni.

c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–b) pontokban meghatározott módon, azaz egy biztosított és lezárt helyiségbe történő betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

Biztosítási események azok a rongálási károk is, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban és az ingatlanban.

A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító kockázatviselése betöréses lopás, rongálás kockázatok esetén kizárólag a „betörésvédel- mi szintek és összeghatárok” függelékben szabályozott védelmi előírások teljesítése esetén áll fenn. A biztosító a biztosítási szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelő, a „betörésvédelmi szintek és összeghatárok” függelékben meghatározott és rögzített limitekig áll fenn.

Fogalmak

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.

Lezárt helyiség az a helyiség, amely a „Betörésvédelmi szintek és összeghatárok” függelékben található valame- lyik védelmi szint előírásait teljesíti.

VI.1.17. Rablás

Biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e célból a biztosított(ak) vagy az épületben jogszerűen tartozkodó(k) ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

VI.1.18. Vízkár

Biztosítási eseménynek minősül az a kár, amelyet az épület külső határoló falába beépített vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken a talajszint alatt elhelyezkedő használati, csapadék, szennyvíz vezetékek, a csatla- kozó meleg víz szolgáltató és központi fűtés rendszerek, klímaberendezések, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek meghibásodása, törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái miatt kiáramló folyadék vagy gőz, valamint a nyitva hagyott vízcsapból, akváriumból kiáramló víz a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költségeket, amennyiben a biztosított vagyontárgy károsodott:

• a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költségeket,

• a fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztására és a technológiailag indokolt mértékű, de legfel- jebb 6m csőhosszig helyreállításra fordított költségeket,

• törés, repedés, dugulás esetén a technológiailag indokolt mértékű helyreállítást és a technológiailag indo- kolt mértékű, de legfeljebb 6 m vezetékszakasz cseréjének költségeit.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• a fakorhadás, gombásodás, penészesedés formájában jelentkező károkat;

• a talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatásokból keletkező víz, vagy az ezek miatti összegyűlt víz által okozott károkat;

• a kiömlő folyadék értékét (kivéve „Vízkár plusz csomag” VI.3.7.);

• a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek (pl.: csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek (kivéve padlófűtések fűtőkábele), bojlerek, háztartási gépek, WC csésze, mosdókagyló, kád, stb.) javításának, pótlásának költségeit még akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkeztek;

• a csővezeték helyreállítási költségét, ha kiáramló víz biztosított vagyontárgyakban nem okoz kárt (kivéve „vízkár plusz csomag” választása esetén).

VI.1.19. Üvegtörés

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. Az épületüveg-átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:

• az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, valamint az erkély, loggia és lépcsőház üvegeire, és az üvegezést helyettesítő polikarbonát vagy plexi felületeire legfeljebb 3 m2/tábla méretig, továbbá

• azon akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolás-

sal, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

• a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

• a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

• taposóüvegekben, üvegből készült, illetve üveget tartalmazó dísz- és használati tárgyakban, lámpa- testek üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

• az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, vál- toztatása során keletkező károkat

Megjegyzés

A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki a különleges üvegekre. Lásd

VI.2.1. fejezetben.

VI.2. Kiegészítő kockázatok

A kiegészítő kockázatok biztosítási összegeit a „Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások” fejezet tartal- mazza.

VI.2.1. Különleges üvegek biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár.

A különleges üvegek biztosítása keretében a biztosító kockázatviselése az alábbiakra terjed ki:

• 3 m2 táblaméret feletti üvegek;

• üvegtetők, növényházak, télikertek, veranda üvegezése;

• üveg építőelemek (üvegtégla, üveg tetőcserép, copolit üvegek);

• különleges kivitelezésű üvegek: tükrök (kivéve velencei tükör), biztonsági, plexi- és akril, savval maratott, homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, tükörcsempék, hajlított üvegek;

• biztonsági-, hő- és fényvédő fólia;

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapkockázatokhoz tartozó üvegtörés biztosítási esemény (VI.1.19.) tekintetében meghatározott kizárt eseményekre és károkra.

VI.2.2. Beázás és kívülről érkező víz által okozott kár

Biztosítási eseménynek minősül a beázás és kívülről érkező víz által okozott kár. A biztosító megtéríti a biztosí- tott helyiség(ek)en belüli épületrészekben a lapos- és magastető-szerkezet, a függőleges falszerkezet panelhé- zagainak, valamint a nyílászárók szigetelési problémáiból eredő, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező egyszerű csapadék beázás okozta károkat. Továbbá a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyére kívülről érkező víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Ha a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon helyen követ- kezett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a keletkezett kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

• Nem képezi a biztosítás tárgyát a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítése.

• A biztosítási fedezet nem terjed ki az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésének elég- telensége miatt keletkezett károkra.

• A biztosítási fedezet nem terjed ki a talajvíz, belvíz, árvíz által okozott károkra.

VI.2.3. Felvonó rongálás és géptörés biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a kár az alábbi okok valamelyike vagy többek együttes hatására keletkezik függetlenül attól, hogy a felvonó üzemel vagy áll:

• anyag-, tervezési- vagy kivitelezési hiba,

• önrezonancia, alkatrész kilazulás,

• hibás beállítás, szabályozás,

• rossz elhelyezés, beépítés,

• túlhevülés,

• túlpörgés,

• mérő-, szabályzó, vezérlő és biztonsági berendezések meghibásodása,

• váratlan külső erőhatás,

• szándékos rongálás,

• a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy rosszindulatú rongálása,

• elektromos energia közvetlen hatásai, mint földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott meg növekedése, átütés, átívelés, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett ha- tása pl. indukció vagy influencia,

• külső események mechanikus hatásai.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

Nem terjed ki a kockázatviselés azokra a károkra, amelyek:

• próbaüzem során

• szándékos túlterhelés miatt

• hatóságilag előírt karbantartási, üzembiztonsági ellenőrzések elmaradásából

• a felvonó műszaki ellenőrzésére jogosult szakhatóság döntésének végre nem hajtásából

• karbantartás súlyosan gondatlan elhanyagolása következtében

• a rendszeres tisztítást, szokásos karbantartást, illetve átvizsgálást meghaladóan harmadik személy által végzett javítás, felújítás során

keletkeztek.

Nem téríti meg a biztosító azon károkat, amelyek

• a villám- és füstkár csomagban (VI.3.3.) felsorolt veszélynemek valamelyike (ezek a kockázatok külön díjért biztosíthatóak);

• a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják, csupán esztétikai sérülésnek számítanak (pl. felület karcolódása, horzsolódás, graffiti);

• a felvonó alkotóelemeinek természetes elhasználódásából, fokozatos állagromlásból adódnak;

• a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben keletkeznek;

• a gépkönyv nem megfelelő vezetése miatt ellenőrizhetetlenek, bizonyíthatatlanok;

• a következményi károknak minősülnek,

• ill. amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés (garancia, szavatosság) alapján bármely har- madik felet helytállási kötelezettség terheli.

Megjegyzések

• A kárrendezés során a biztosító részére be kell mutatni a karbantartási naplót, gépkönyvet.

• Egy előre nem látható és hirtelen fellépő sérülés vagy megsemmisülés, a biztosított elektronikus berendezés működőképességének csökkenése vagy elvesztése csak abban az esetben minősül biztosítási eseménynek, ha a biztosított veszélyek bizonyíthatóan kívülről hatottak az elektronikus berendezésre (modulra, részegységre).

VI.2.4. Gépjárművek biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épülethez tartozó garázsban tárolt gépkocsiban és abba utólag vagy gyárilag beépített alkatrészben, tartozékban tűz, robbanás, villámcsapás, vezetékes víz által okozott kár.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

• Nem téríti a biztosító (nem terjed ki a biztosítási fedezet) a kárt, ha az a biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján megtérül. (pl.: casco, bármely felelősségbiztosítás). Casco biztosítással fede- zett esemény esetén a biztosító kizárólag a casco biztosítás alapján meg nem térült önrészesedés erejéig nyújt szolgáltatást;

• a biztosított személygépkocsi ellopásával, elrablásával, feltörésével, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károk;

• tűz-, robbanáskár esetén nem térül azon személygépkocsiban keletkezett kár, amelyből hatósági- lag igazolhatóan kiindult.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá:

• gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,

• sérült gépjármű más gépjárművel történő pótlásának költségeire (pl.: bérautó);

• gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl: elmaradt haszon);

• gépjármű szállítmányára, abban tárolt ingóságokra;

• gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé vált forgalomba helyezés előtti vizsga díjára, a forgalomba helyezés egyéb költségeire;

• hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokra, üzemanyagokra.

A biztosító szolgáltatásának korlátozása

• Ha a biztosítási ajánlaton megjelölt gépkocsi állások száma kevesebb, mint a biztosítási esemény időpontjában az alapító okiratban vagy alapszabályban szereplő tényleges helyek száma, a biztosí- tó a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az ajánlaton szereplő és a káridőponti tényleges gépkocsi állások száma egymáshoz aránylik.

• A biztosító a biztosított járművek, illetve alkatrészek károsodása esetén a káridőponti avult értéket téríti meg.

VI.3. Mini csomagok

A mini csomagok biztosítási összegeit a biztosító szolgáltatásának felső határait a „Kockázatok, csoma- gok, kiegészítő biztosítások” fejezet tartalmazza.

VI.3.1. Öko csomag

VI.3.1.1. Napkollektor, napelem biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépülethez/lakáshoz tartozó az épületen vagy a biztosított tel- ken elhelyezett, műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített napkol- lektorok és napelemek bármely okból bekövetkező törése, valamint az ezekben vandalizmussal, eltulajdonítás- sal okozott kár.

VI.3.1.2. Hőszivattyú meghibásodás

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépülethez/lakáshoz tartozó az épületen vagy a biztosított tel- ken elhelyezett, a műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően telepített és karbantartott hőszivattyú időjárási okokra visszavezethető meghibásodása, valamint az ezekben vandalizmus- sal, eltulajdonítással okozott kár.

VI.3.2. Energia csomag

VI.3.2.1. Kazán géptörés biztosítás

Biztosított vagyontárgyak

A kockázatviselés a biztosítási ajánlaton feltüntetett, az épület fűtési, meleg víz ellátási célját szolgáló kazá- nokra, hő központokra terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként megjelölt üzemi területen

– üzemkész állapotban felállítva találhatók vagy

– tisztítás, karbantartás, átvizsgálás vagy áthelyezés miatt, ill. valamely biztosítási eseményből kifolyólag leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy szállítás alatt állnak. Üzemkész állapotban van felállítva egy vagyontárgy, ha az a kipróbálás és a próbaüzem befejezése után a normál üzemelésre készen áll.

Biztosítási események:

A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése vagy megsemmisülése esetén, ha az oka:

– a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy szándékos rongálása;

– elektromos energia közvetlen hatásai, mint földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, átívelés, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása – pl. indukció vagy influencia – miatt következtek be;

– tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba;

– centrifugális erő következtében való szétrepedés;

– gőzkazánokban és berendezésekben fellépő vízhiány;

– vákuumrobbanás vagy vákuum egyéb hatásai;

– túlnyomás, kivéve a robbanást;

– mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibásodása;

– vihar, fagy és jégzajlás közvetlen hatásai;

– külső események mechanikus hatásai.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A kockázatviselés nem terjed ki olyan károkra, amelyek oka:

– Villám- és füstkár csomagban (VI.3.3.) felsorolt veszélynemek valamelyike (ezek a kockázatok külön díjért biztosíthatóak);

– a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok következményei, amelyekről a szerződőnek vagy az üzem menetéért felelős személyeknek tudomása volt, vagy tudomásának kel- lett volna xxxxxx;

– a karbantartás elmulasztása miatt keletkeznek;

– a szerződő vagy az üzem menetéért felelős személyek szándékos vagy súlyosan gondatlan csele- kedeteire vagy mulasztásaira vezethetők vissza;

– bizonyíthatóan tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások köz- vetlen következményei, akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, öregedési, ill. anyagfáradási jelenségek vagy korrózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkő, vagy egyéb más üledék hatásának tud- hatók be;

– valamely kár után végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt történő üzembe helyezés miatt következnek be;

– a rendszeres tisztítást, szokásos karbantartást, illetve átvizsgálást meghaladóan harmadik személy által végzett javítás, felújítás során bekövetkező károkra;

– csupán esztétikai sérülések, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. felület karcolódása, horzsolódás, graffiti).

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra,

– amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés alapján a kártérítési kötelezettség a szállítót terheli. Ha a szállító a kártérítési felelősségét tagadja, és ha a bekövetkezett kár oka a biztosított veszélyeknél felsoroltak valamelyike, a biztosító a szerződőnek a szállítóval szembeni jogaiba lépve megtéríti a szerződő kárát;

– amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés (garancia, szavatosság) alapján bármely har- madik felet helytállási kötelezettség terheli.

Megjegyzések

– Biztosítási szolgáltatás teljesítése esetén az önrész 50.000 Ft, mely káreseményenként levonásra kerül.

– A szerződő köteles gondoskodni arról és ezt az üzem menetéért felelős személyektől is megkövetelni, hogy a biztosított vagyontárgyak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azokat gon- dosan ápolják és karbantartsák, és ne terheljék tartósan vagy szándékosan a műszakilag megengedhető mértéken túl.

– A szerződő köteles a biztosító megfelelően feljogosított megbízottjának bármikor teljes körű betekintést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe.

VI.3.2.2. Gázórákban és villanyórákban vandalizmussal okozott kár

A biztosító megtéríti a gáz, ill. elektromos áram fogyasztására szolgáló mérőkészülék, és az ezekhez tartozó szerelvények, csatlakozó vezetékek rongálási kárait abban az esetben, ha a mérőberendezések közös tulajdonú helyiségben kerültek felszerelésre. A biztosító megtéríti továbbá a mérőberendezések érintetlenségét, kinyitásá- nak tényét ellenőrző plombák sérülése esetén ezek csereköltségét.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosítási fedezet nem terjed ki a mérőberendezések szándékos vagy véletlen sérüléséből eredő eset- leges hatósági vagy szolgáltatói pótdíjakra, büntetésekre és más anyagi jellegű szankciókra.

VI.3.2.3. Gázvezeték-törés kár

A biztosító megtéríti a gáz csővezetékek, ill. szerelvények kárait, amennyiben ezek törése, repedése, kilyukadá- sa, illetve megrongálása esetén hatósági kötelezés következtében ezek cseréje aktuálissá válik.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

A biztosítási fedezet nem terjed ki a gázvezetékek elöregedése, tömörtelenné válása következtében ke- letkező károkra.

VI.3.3. Villám- és füstkár csomag

VI.3.3.1. Villámcsapás másodlagos hatása

A biztosító megtéríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatása által az elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben okozott károkat.

VI.3.3.2. Füstkár

Megtéríti a biztosító a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés miatti károkat, amelyek hirtelen, előre nem látható módon keletkeztek.

VI.3.4. Épülettartozékok rongálása csomag

A biztosítási fedezet kiterjed

a) a biztosított épület(ek)hez tartozó kaputelefon rendszer(ek) szemmel látható rongálási káraira, amik a ren- deltetésszerű használatot lehetetlenné teszik;

b) az antenna-, az erősítő- és a televíziós kábelrendszer, valamint a riasztórendszer, ill. kamerarendszer ron- gálással okozott káraira és eltulajdonítására;

c) a biztosított épület(ek) valamennyi – lakóközösség karbantartási kötelezettségébe tartozó – be-, ill. kijárati célt szolgáló, épületszerkezetileg beépített kapuinak és lépcsőházi ajtajainak rongálási káraira, amelyek a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszik;

d) a villámhárító rendszerek rongálással okozott káraira és eltulajdonítására;

e) a közös-, ill. szövetkezeti tulajdonú helyiségekben elhelyezett postaládák rongálással okozott káraira;

f) a szellőztető rendszerek, ill. az ezekhez tartozó gépészetek rongálással okozott káraira.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg a károkat, ha azok

– a karbantartás elmulasztásának, elhasználódásnak, nem rendeltetésszerű használatnak, illetve nem szakember által végzett javítások következményei;

– kizárólag esztétikai elváltozást (például: karcolódás, koszolódás, összefirkálás) okoznak a biztosí- tott vagyontárgyban.

Megjegyzés:

A közös-, ill. szövetkezeti tulajdonú helyiségekben elhelyezett postaládák rongálással okozott kárainál önrész kerül alkalmazásra, melynek mértéke 20%, de legalább 20 000 Ft, mely káreseményenként levo- násra kerül.

VI.3.5. Vandalizmus csomag

A biztosítási fedezet kiterjed

a) a biztosított épület(ek) külső határoló falazatain belül lévő közös használatú helyiségek – melyek a lakó- közösség karbantartási kötelezettségébe tartoznak (lépcsőház, folyosók, stb., kivéve felvonó) – falazatán vagy burkolataiban összefestéssel, összefirkálással keletkezett károkra. Ezek alapján a biztosító megtéríti a károsodott falazatok újrafestésének vagy burkolatok letisztításának költségeit;

b) a külön tulajdonú albetétek, lakások bejárati ajtóinak összefestéssel, összefirkálással keletkezett kárait. Ezek alapján a biztosító megtéríti a károsodott ajtók újrafestésének vagy letisztításának költségeit;

c) az elektromos sorompó- és kapumozgató szerkezetek rongálással okozott káraira és eltulajdonítására;

d) lakóközösség tulajdonát képező, szabad földbe telepített dísznövények rongálási káraira és eltulajdoní- tására;

e) a biztosított lakóépületek környezetében elhelyezett, a lakóközösség tulajdonát képező, szabadon álló építmények (rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjátékok) rongálási káraira és eltulajdonítására;

f) a társasház tulajdonát képező szeméttároló megrongálására, eltulajdonítására.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

– A külön tulajdonú albetétek ajtajainak egyéb rongálási káraira nem terjed ki a biztosítási fedezet;

– A biztosító nem téríti meg a károkat, ha azok a karbantartás elmulasztásának, elhasználódásnak, nem rendeltetésszerű használatnak, illetve nem szakember által végzett javítások következményei.

Megjegyzés

Dísznövények, szeméttárolók és szabadban álló építmények minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben biztosítottak.

VI.3.6. Állatkár csomag

Biztosítási eseménynek minősül, és a biztosító megtéríti az alábbi kártevő állatok által a biztosított épületben, annak hőszigetelésében, ill. épület gépészetében okozott károkat:

– rágcsálók

– madarak

– rovarok

Megtéríti továbbá a biztosító a darázsirtási költségeket, amennyiben a rovarok a biztosított lakók megszokott életvitelét lehetetlenné teszik, és olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatkozást kíván a balesetveszély meg- előzése érdekében.

VI.3.7. Vízkár plusz csomag

VI.3.7.1. Dugulás elhárítás térítés

Megtéríti a biztosító a lakóépület vagy lakás határoló falain belül lévő lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák elhárítására fizetett költséget.

Megjegyzés:

Biztosítási szolgáltatás teljesítése esetén az önrész 20%, de legalább 20 000 Ft, mely káreseményenként levonásra kerül.

VI.3.7.2. Vízveszteség térítés

A biztosító megtéríti a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csőtörés miatt elfolyt vezeté- kes víz igazolt értékét.

VI.3.7.3. Csővezeték pótlási költsége

Megtéríti a biztosító a lakóépület vagy lakás határoló falain belül lévő vízvezetékek csőtörése, csőrepedése, ill. kilyukadása esetén a csővezeték javítási költségét a technológiailag indokolt mértékig, de legfeljebb 6 m cső- hosszig akkor is, ha a kiáramló víz a biztosított vagyontárgyakban nem okoz kárt.

VI.3.8. Ingóság és készpénz csomag

VI.3.8.1. Közös tulajdonú ingóságok biztosítása

A biztosítási fedezet a biztosítási ajánlaton feltüntetett összeghatárig kiterjed a társasház közös, illetve a la- kásszövetkezet tulajdonába tartozó, a kockázatviselés helyén tárolt ingóságokban bekövetkezett károkra, ha azok bekövetkezése az alapkockázatoknál (VI.1.) felsorolt valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll.

Nem biztosított vagyontárgyak:

– okmányok, kéziratok, tervek, dokumentációk, adathordozókon tárolt információk;

– a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben pl. erkély, külső folyo- só, kert stb. tárolt ingóságok.

VI.3.8.2. Készpénzbiztosítás

Jelen feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a közös tulaj- donú helyiségben elhelyezett készpénz állományban keletkezett károkra, ha a bekövetkezésük az alapkockáza- toknál (VI.1.) felsorolt valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll.

Megjegyzések

– A biztosított készpénz esetében biztosítási összegként a biztosítási időszakon belül előforduló legmaga- sabb értéknek megfelelő első kockázati összeget kell meghatározni. A biztosító kockázatviselése ezen összegig terjed.

– A biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréses lopás és rongálás veszélynemnél 100.000 Ft biz- tosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerződésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban voltak elhelyezve.

Az értéktárolásra vonatkozó követelmények

Amennyiben a vagyontárgyak kizárólag lezárt értéktárolókban (pl. bútorszéf, faliszéf, páncélszekrény) elhelyezve minősülnek biztosítottnak, úgy a feltétel vagy a külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzem- ben kell lenniük a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

A káresemény csak akkor minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek, ha az elkövető a kockázatviselés helyére a VI.1.16. pontban meghatározottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat:

– feltörte;

– álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel felnyitotta;

– eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt értéktárolóban tárolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

– eltulajdonította.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy munkaidején kívül a káreseménnyel érintett helyiségben, vagy annak ajtajában tartotta.

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minősül, amely

– szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között üreggel, hőszigetelő anyaggal, vagy speciális töltettel;

– a lemezek együttes vastagsága minimum 2 mm;

– az értéktároló szekrények működtetése kéttollú kulcsos, vagy háromtárcsás számkombinációs zárral, illet- ve elektronikus kódzárral (opcionálisan: kéttollú kulcsos vésznyitási lehetőséggel) történhet;

– kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;

– épületszerkezeti tartóelemhez rögzített a MABISZ ajánlásában foglaltak szerint, illetve 300 kg tömegig minimum 5.000 N, 300–800 kg tömegig minimum 10.000 N feszítő erőnek ellenálló módon, (az értéktároló súlya is beleértendő) vagy falba, illetve padozatba betonozva beépített.

A hengerzárbetéttel működtetett zárszerkezet nem minősül értéktároló zárnak. Az alkalmazott, a MA- BISZ vagy más külföldi vizsgálóintézetek által nem minősített (ajánlott) zárszerkezet variációszáma nem lehet kevesebb 10.000-nél.

Nem köteles a biztosító a szolgáltatás teljesítésére (kizárt esemény), ha a fenti követelmények nem vagy csak hiányosan teljesülnek.

VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

VII.1. Szolgáltatásra jogosultak köre

VII.1.1. A biztosítási szolgáltatás kifizetése

– a társasházi lakóközösség vagy a társasházi tulajdonostárs, illetve a lakásszövetkezet vagy a lakásszövet- kezeti tag, illetve nem tag tulajdonos részére történik, annak megfelelően, hogy a keletkezett kár helyreál- lítása kinek a kötelezettségébe tartozik;

– amennyiben közös (szövetkezeti) tulajdon és külön tulajdon (tag, nem tag tulajdona) vegyesen károsodik (pl.: lakáson belüli fal szerkezete és burkolata), a közös képviselő (elnök) és a tulajdonostárs (szövetkezeti tag, nem tag tulajdonos) megegyezése alapján, a kárt helyreállító személy részére történik.

VII.2. A biztosító szolgáltatása meghatározásának alapelvei

VII.2.1. Épület és ingóság károk esetén

A szolgáltatás teljesítése ezeken az összegeken történik Teljes kár esetén1 Részleges kár esetén2

Épületek, építmények újraépítési3 vagy forgalmi4 értéken

javítási, helyreállítási költségen5

Festés, mázolás, tapétázás, burkolás

javítási, helyreállítási költségen

Ingóságok káridőponti beszerzési értéken6

javítási, helyreállítási költségen

Üvegkárok a törött üveggel azonos méretű és minőségű üveg pótlásának költsége

1 Teljes kár az, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan.

2 Részleges kár javítással, részek pótlásával helyreállítható.

3 Újraépítési érték a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes, a károsodottal azonos nagyságú, kivite- lezésű és minőségű épület építési költsége, ami nem lehet több a biztosítási ajánlatban a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

4 Forgalmi érték az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző álla- pot szerinti piaci értéke. Amennyiben az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett, így a káronszerzés tilalmára figyelemmel a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. Az épület újraépítési, helyreállítá- si értéke és maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak ak- kor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

5 Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgynak a kár időpontjára vonatkoztatott javítási költsége, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak az újraépítési értékét, illetve a káridőponti beszerzési értékét.

6 Káridőponti beszerzési érték a káresemény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor azonos rendeltetésű, árkategóriájú, minőségű és tudású) újonnan árusított háztartási eszköz piaci értéke. Azon biztosított műszaki berendezések, készülékek esetén, amelyek káridőponti beszerzési értéke már nem határozható meg – figyelemmel arra, hogy azonos műszaki paraméterű új berendezés nem vásá- rolható a hazai kereskedelmi forgalomban – a biztosító a technológiai fejlődés folytán keletkezett erkölcsi kopásra figyelemmel határozza meg a szolgáltatás összegét. Az erkölcsi kopás az a jellemzően műszaki berendezések és készülékek (pl.: televízió, fényképező, számítógép, mobiltelefon) esetén jelentkező érték- csökkentő tényező, amely a technológia gyors fejlődésére visszavezethetően a vagyontárgy értékveszté- sét eredményezi.

Ha a helyiség

• mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban károsodik

• mennyezetének és legalább egyik oldalfalának vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét téríti meg.

Közös, illetve szövetkezeti tulajdonban lévő, több szintet átfogó helyiségek esetén (pl. lépcsőház) a biztosító a két szint közötti falfelületek összességét tekinti egy helyiségnek.

A biztosítási szolgáltatásból le kell vonni az adóhatóságtól visszaigényelhető összeget, és a hasznosít- ható maradvány értékét.

Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az általános forgalmi adó nélkül kalkulált, a károsodott vagyontárgy javításához szükséges és a kár időpontjában fennálló átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

VII.2.2. Katasztrófakárok kifizetésének korlátozása

Az azonos káridőpontban, egy ható okból keletkező és az egymást követő 504 órán belül kárt okozó ár- vízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földrengéskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó viharkárokra a kifizethető összeget a biztosító korlátozza. A 2003. évi LX. tv. 1. sz. melléklete szerinti nem életbiztosítási ág, ezen belül a tűz- és elemi károk, ill. egyéb vagyoni károk ágazatokba tartozó, 2007. április 30. után létrejött szerződésekre kifizethető biztosítási szolgáltatás maximuma 30 milliárd Ft, kivéve a címükben az „Egyedi szerződés” vagy az „Egyedi szerződések feltételgyűjteménye”, valamint az „Építés- és szere- lésbiztosítás” kifejezést tartalmazó szerződések.

Ha az ebbe a körbe tartozó szerződésállományt érintő, a fentiekben megfogalmazott káreseményből származó összkár meghaladja az 30 milliárd Ft-ot, úgy szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 30 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

VII.3. Költségtérítések

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben szükségszerűen és indokoltan felmerült és igazolt, alábbi költségeket. A pontokban nevesített költségek után felszámított általános forgalmi adót a biztosító csak abban az esetben téríti, meg ha annak felmerülését a biztosított szabályszerűen kiállított számlával igazolja.

VII.3.1. Rom- és törmelékeltakarítási költségek

Megtéríti a biztosító a rom- és törmelékeltakarítási költségeket, a biztosítási összeg 2%-áig, melybe beleérten- dőek e törmelékeknek a legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei.

A veszélyes hulladék által szennyezett területek tisztítási és megsemmisítési költségeit nem téríti meg a biztosító.

VII.3.2. Kárenyhítési költségek

Megtéríti a biztosító azokat a költségeket, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében merültek fel.

VII.3.3. Elmaradt lakbér

Ha a káresemény következtében a biztosított épületben oly mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének fizeté- sét, megtéríti a biztosító az emiatt elmaradt lakbért, a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 6 hónapig.

VII.3.4. Bérleti díj térítés

Ha a hatóság az épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig a biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító az ideiglenes lakás többlet bérleti díját.

VII.3.5. Oltás és mentés költségei

Megtéríti a biztosító az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás és mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kö- telezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

VII.4. A szolgáltatás különös szabályai

A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelke- zésre bocsátását jogosult kérni az ÁVF IX.3. pontjában felsoroltakon felül:

Épületkárnál

• tulajdoni lap, bérleti szerződés, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentum

• tételes javítási, helyreállítási számla,

• árajánlat, költségvetés, kivitelezővel kötött szerződés,

• a károkozó elismerő nyilatkozata (pl. leáztatáskor)

• törött üveg helyreállítási számlája

• közüzemi számlák

Ingósági kárnál

• típus és eredetigazoló okmány (eredeti beszerzési számla, garancialevél), műszaki leírás, fotó, amennyiben rendelkezésre áll

• ingósági kárbejelentő részletező (kirendeltségeinken vagy a kárszakértőtől szerezhető be).

Gázórák és villanyórák rongálási kára esetén

• rendőrségi feljelentés

• a gáz-, ill. az elektromos szolgáltatóhoz intézett bejelentés

• a lakóközösség képviselőjének nyilatkozata a mérőberendezés hozzáférhetőségéről, közös tulajdonú terü- leten történő elhelyezéséről

Javítási, helyreállítási, újraépítési költségeket a biztosító az építkezés ütemében, annak folyamatos figyelemmel kísérése mellett téríti. A szerződőt, biztosítottat a helyreállítás, javítás, újraépítés során folyamatos tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli a biztosító felé.

VIII. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan károkra, amelyek

• építési előírások megsértésére vezethető vissza

• oka gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság stb.) vezethető vissza;

• nukleáris energia károsító hatásának betudható események összefüggésében következik be;

• háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, pol- gárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során keletkezett vagy ezen eseményekkel összefüggésben merült fel.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszé- lyes cselekmény, amelyet vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célokból követnek el vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

Továbbá, a biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott em- bargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy kor- látozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon ösz- szefüggésbe hozhatók.

Fentieken túl a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületeket és épületrészeket, vagy ezekben tárolt ingóságokat érintő kárese- ményekre.

IX. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton megjelölt időpontban, de legkorábban az első díj- részletnek a biztosító részére történő befizetését, illetve a biztosító képviselője részére történő átadását követő nap 0 órájától kezdődik.

X. A SZERZŐDÉS DÍJNEMFIZETÉSSEL TÖRTÉNŐ MEGSZŰNÉSE

A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a folytatólagos díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körül- ménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést.

XI. A HÁZŐRZŐ TÖBBLAKÁSOS LAKÓÉPÜLETEK BIZTOSÍTÁSA KÜLÖNÖS FELTÉTELEINEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL LÉNYEGESEN ELTÉRŐ SZABÁLYAI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítása Xxxxxxx feltét- eleinek azon rendelkezéseit, amelyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

1. Várakozási idő

A biztosító a szerződésben árvíz, földrengés, földcsuszamlás kockázatoknál várakozási időt köt ki, mely- nek időtartama a szerződés létrejöttétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt ezen biztosítási eseményekre nem terjed ki (lásd jelen feltétel VI.1.9., VI.1.10., VI.1.11. fejezetei).

2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése a Ptk. 6:445. § (1) bekezdésétől eltérően a biztosítási ajánlaton megjelölt időpontban, de legkorábban az első díjrészletnek a biztosító részére történő befizetését, illetve a bizto- sító képviselője részére történő átadását követő nap 0 órájától kezdődik (lásd jelen feltétel IX. fejezete).

3. A szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése

Díjnemfizetés esetén a biztosítási szerződés – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani. A bírósági út igénybevé- tele esetén biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik (lásd jelen feltétel X. fejezete).

A Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításához köthető kiegészítő biztosítások

A Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok

A kiegészítő biztosítási szerződésekben foglaltak alapján a biztosító a kiegészítő biztosítási feltételekben meg- határozott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegészítő biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van.

Alapbiztosítási szerződés

A Generali Biztosító Zrt. és a Szerződő között létrejött Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosítás).

Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött – az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó – díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítás díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elma- radása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének feltétele

A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a Szerződő és a Biztosító között alapbiztosítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkötésére az alapbiz- tosítással egyidejűleg kerül sor.

A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja

A kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével.

A kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő bizto- sítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.

A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítás megszűnése esetén

Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele a felek között érvényesen fennálló alap- biztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kiegészítő biztosítás ezzel egyidejűleg megszűnik.

A kiegészítő biztosítások megszüntetése felmondással

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatják.

I. KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

A Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános vagyonbiztosítási feltételeket (ÁVF) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kiegé- szítő felelősségbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF), míg a Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételeknek az Általános vagyonbiztosítási feltételektől (ÁVF) eltérő rendelkezései esetén a Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek szabályai az irányadók.

I.1. A biztosítás tárgya

A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint men- tesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint helytállni tartozik.

I.2. Biztosított

I.2.1. A felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

I.2.2. Xxxxx feltétel alapján biztosítottak a biztosítási ajánlaton név szerint megnevezett

a) Lakásszövetkezet, akkor is, ha a lakásszövetkezet alapszabálya szerint az épület és épület-berendezési tárgyak a lakásszövetkezeti tagok közös tulajdonát képezi,

b) Társasház.

Az extra felelősségbiztosítás és a kiterjesztett extra felelősségbiztosítás keretében – a I.5.2. és I.5.3. pontban foglaltak szerint – biztosítottak a biztosítási ajánlaton feltüntetett társasház, illetve lakásszövetkezet lakóközös- ségének tagjai, és a társasház, illetve a lakásszövetkezet ingatlanait bérlő személyek.

I.2.3. Jelen feltétel értelmében a lakóközösség tagjainak minősülnek a társasház és a lakásszövetkezet lakásainak és nem lakás céljára szolgáló helyiségeinek tulajdonosai valamint egyéb jogcímen (és szívességi használatként) használói (pl. haszonélvező), akik az ingatlan tulajdonosaként, üzemeltetőjeként, karbantartójaként kártérítési kötelezettséggel tartoznak az ingatlan üzemeltetésével összefüggésben felmerülő károkért.

I.3. Területi és időbeli hatály

I.3.1. A biztosító kockázatviselése Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

I.3.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerző- dés megszűnését követő egy éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége ese- dékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja:

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a jelen feltételben foglaltak szerint bejelentette;

d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

I.3.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói ma- gatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

I.4. Biztosítási összeg

I.4.1. Felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási ese- ménnyel összefüggésben biztosítási szolgáltatás címén (I.8.2.) kifizet.

A biztosító a biztosítási időszakon belül bekövetkezett biztosítási eseményekre (okozott károkra) legfeljebb a biztosítási összeg ötszörösére nyújt fedezetet (biztosítási időszakra megállapított biztosítási öszeg).

az épület biztosítási összege (eFt)	100 000 alatt	100 000– 500 000	500 000– 1 000 000	1 000 000 felett
felelősségbiztosítási összeg (eFt)	10 000	20 000	30 000	50 000

I.4.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett bizto- sítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

I.5. Biztosítási események

A kockázatviselés az alább felsorolt fedezetek közül a biztosítási kötvényen megjelöltekkel kapcsolatban felme- rült károkra terjed ki.

I.5.1. Épület felelősségbiztosítás

a) Biztosítási esemény az a szerződésszegésnek és üzemi balesetnek nem minősülő káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó, vagy mint károkozásért felelős személy, a magyar jog szabályai alapján a biz- tosítási szerződésben megjelölt ingatlan, illetőleg épület-berendezési tárgyak tulajdonosa és üzemeltetője, karbantartója e minőségében kártérítési kötelezettséggel tartozik a biztosított tagjain, nem tag tulajdono- sain és tulajdonostársain kívül álló harmadik személynek okozott

• személyi sérülésekért,

• szerződésen kívül okozott dologi károkért.

Nem terjed ki a biztosítás a lakóközösség tagjainak egymással szembeni, a lakóközösségnek a la- kóközösség tagja(i)val szembeni, valamint a lakóközösség tagja(i)nak a lakóközösséggel szembeni kártérítési igényeire.

b) Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sé- rüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat a I.5.1. pontban foglaltak szerint kártérítési felelősség terheli. Jelen feltételnek a károko- zó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

I.5.2. Extra felelősségbiztosítás

a) Biztosítási esemény az a szerződésszegésnek és üzemi balesetnek nem minősülő káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó, vagy mint károkozásért felelős személy, a magyar jog szabályai alapján a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan, illetőleg épület-berendezési tárgyak tulajdonosaként, üzemel- tetőjeként, karbantartójaként kártérítési kötelezettséggel tartozik

• személyi sérülésekért,

• szerződésen kívül okozott dologi károkért.

A biztosítás a következő károkozásból eredő kártérítési igényekre terjed ki:

• lakóközösség tagjai, illetve a bérlők egymásnak okozott kára;

• a lakóközösség a lakóközösség tagjainak okozott kára;

• lakóközösség tagjai, illetve a bérlők lakóközösségnek okozott kára.

A biztosítás – a jelen pontban foglaltak szerint – fedezetet nyújt azokra a személyi sérüléses és dologi ká- rokra, melyeket a biztosított, mint ingatlan bérbeadója az ingatlan bérlőjének okoz, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Nem terjed ki a biztosítási védelem a kártérítési igény teljesítésére, ha a kár a Különös feltételek VI.

1.18 és VI.2.2. fejezetében részletezettek szerint vízkárnak, vezetékes víz által okozott kárnak, ill. beázásnak, kívülről érkező víz okozta kárnak minősül.

b) Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sé- rüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat a I.5.2. pontban foglaltak szerint kártérítési felelősség terheli. Jelen feltételnek a károko- zó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

I.5.3. Kiterjesztett extra felelősségbiztosítás

a) Biztosítási esemény az a szerződésszegésnek és üzemi balesetnek nem minősülő káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó, vagy mint károkozásért felelős személy, a magyar jog szabályai alapján a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan, illetőleg épület-berendezési tárgyak tulajdonosaként, üzemel- tetőjeként, karbantartójaként kártérítési kötelezettséggel tartozik

• személyi sérülésekért,

• szerződésen kívül okozott dologi károkért.

A biztosítás a következő károkozásból eredő kártérítési igényekre terjed ki:

• lakóközösség tagjai, illetve a bérlők egymásnak okozott kára;

• a lakóközösség a lakóközösség tagjainak okozott kára;

• lakóközösség tagjai, illetve a bérlők lakóközösségnek okozott kára.

A biztosítás – a jelen pontban foglaltak szerint - fedezetet nyújt azokra a személyi sérüléses és dologi ká- rokra, melyeket a biztosított, mint ingatlan bérbeadója az ingatlan bérlőjének okoz, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

b) Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sé- rüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat a I.5.3. pontban foglaltak szerint kártérítési felelősség terheli. Jelen feltételnek a károko-

zó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

I.6. Kizárások a kockázatviselés köréből Nem terjed ki a biztosítási védelem

a) arra a kárra, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződés- ben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségekre (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságra, pénzbüntetésre, valamint az egyéb büntető jellegű költségekre, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeire;

c) a más felelősségbiztosítási szerződés alapján (pl. a károkozó magánemberi felelősségbiztosítása) megtérülő károkra;

d) szavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és az azzal összefüggésben felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek egyéb kiadások);

e) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség, az ingatlan rendeltetésszerű használatáig bérelt ingatlan bérleti díja);

f) elmaradt vagyoni előnyre.

A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan használatának rendeltetésszerű módjáról, az esetleges javítási, karbantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a tájé- koztatás hiányosságából következően állnak elő.

A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesít.

I.7. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

A biztosító mentesül a felelősségbiztosítási szolgáltatási kötelezettsége alól az ÁVF X.1. (szándékos és súlyosan gondatlan károkozás), ÁVF X.2. (kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség szándékos és súlyosan gondatlan megszegése), ÁVF X.3. (közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség megszegése), ÁVF X.4. (kárbejelentési kötelezettség megsértése) pontjaiban meghatározott esetekben.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül különösen, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott;

c) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlan- ság tényét.

I.8. A biztosító szolgáltatásának szabályai

I.8.1. Kárbejelentés

I.8.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés az ÁVF IX.1. pontjaiban meghatározottak szerint történhet.

I.8.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.

I.8.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelke- zésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges ira- tok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőr- ségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anya- gának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett ira- tok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, do- kumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

I.8.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

I.8.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

I.8.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – az ÁVF X.4. pontja szerint - mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

I.8.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

I.8.2. Biztosítási szolgáltatás

I.8.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (I.4. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén – a jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont személyi sérüléses és dologi károk- nál – a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket, melyekért a biztosítottat kártérítési fele- lősség terheli;

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítot- tat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a I.8.1.7. pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, il- leték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzá- járulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló

– mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

I.8.2.2. A I.8.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen ren- delkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.

I.8.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

I.8.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók maga- tartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

I.8.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerül- het sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

I.8.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a I.8.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak meg- fizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biz- tosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

I.8.3. Kárrendezés

I.8.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

I.8.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

I.8.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsé- ge a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított kép- viseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

I.8.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költ- ség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

I.8.3.5. A biztosító a I.8.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesít- heti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

I.9. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiegészítő felelősségbiztosítás azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Kiegészítő felelősségbiztosítás azon – a biztosító által alkalmazott korábbi ál- talános szerződési feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvról szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

I.9.1. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471.§-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem az ÁVF

IX.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

I.9.2. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően - jelen feltétel I.8.2.1. és I.8.2.2. pontja szerint - a károkozó biztosí- tottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kár- térítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

II. KIEGÉSZÍTŐ KÖZÖS KÉPVISELŐI SZAKMAI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

A Kiegészítő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződés vonat- kozásában az Általános vagyonbiztosítási feltételeket (ÁVF) az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfe- lelően alkalmazni. A Kiegészítő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF), míg a Kiegészítő közös képviselői szakmai fele- lősségbiztosítási feltételeknek az Általános vagyonbiztosítási feltételektől (ÁVF) eltérő rendelkezései esetén a Kiegészítő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítási feltételek szabályai az irányadók.

II.1. A biztosítás tárgya

A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint men- tesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint helytállni tartozik.

II.2. Biztosított

II.2.1. A felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

II.2.2. Xxxxx feltétel alapján biztosítottak a biztosítási ajánlaton név szerint megnevezett

a) közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke (társasházak esetében);

b) igazgatóság elnöke vagy ügyvezető elnöke (lakásszövetkezetek esetében).

II.3. Biztosítási esemény

II.3.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – bizto- sítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

II.3.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biz- tosított sérelemdíj fizetésére köteles, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfele- lően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói ma- gatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

II.4. Kockázatviselés tárgya

II.4.1. Xxxxx feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

– a közös képviseleti tevékenység és

– a társasház-kezelői tevékenység.

II.4.2. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan

a) személyi sérüléses károk, dologi károk és tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosított tevékenységre irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik;

b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított tevékenysége folytatása során, azzal összefüggésben, a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkö- vetett személyiségi jogsértésre tekintettel.

II.4.3. Jelen feltétel értelmében

a) közös képviseleti tevékenységnek minősül a társasházi közösség (lakásszövetkezet) ügyeinek vitelével kapcsolatos tevékenység, így különösen

– a közgyűlési határozatok előkészítése és végrehajtása,

– az épület fenntartásának biztosítása érdekében szükséges intézkedések megtétele,

– a tulajdonostársakat terhelő fizetési kötelezettségek (pl. közös költség) érvényesítése.

b) társasház-kezelői tevékenység

– a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatkészítés az épület fenn- tartására vonatkozóan,

– a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint az üzemeltetési és karbantar- tási feladatok szervezése, irányítása és a tervezett felújítások ellenőrzése,

– megbízási szerződés alapján javaslatok kidolgozása a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.

c) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved,

d) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik,

e) tisztán vagyoni kár az, melyek nem személyi sérüléses károk és nem dologi károk.

II.4.4. Nem terjed ki a biztosítási védelem az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenységre. Üzletsze- rűen végzett társasházkezelői tevékenységnek minősül, ha a biztosított egynél több társasháznál vagy lakásszövetkezetnél végez társasházkezelői tevékenységet.

Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke (tár- sasházak esetében); igazgatóság elnöke vagy ügyvezető elnöke (lakásszövetkezetek esetében) helyébe olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lép, aki a társasházkezelői tevékenységét üzlet- szerű gazdasági tevékenységként folytatja, úgy – a megválasztás napjától – ezen tevékenység tekinteté- ben jelen biztosítási fedezet megszűnik.

II.5. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

II.5.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet.

II.5.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minő- sülő károkra terjed ki.

II.5.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. Amennyiben a szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő elköve- tettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége ese- dékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja:

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a a jelen feltételben foglaltak szerint bejelentette.

II.6. Biztosítási összeg

II.6.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

A biztosítási összeg

a) személyi sérüléses és dologi károknál 3.000.000 Ft biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként,

b) tisztán vagyoni károknál 300.000 Ft biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként.

II.6.2. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – kifizethető legmagasabb összeg.

II.6.3. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint - összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban tá- masztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének idősza- kára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett bizto- sítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

II.6.4. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielé- gítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

II.7. Kizárások a kockázatviselés köréből Nem fedezi a biztosítás

– a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt személyek minősülnek);

– azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

– az elmaradt vagyoni előnyt;

– az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt;

– tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat;

– költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat;

– azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;

– üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat.

Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

– szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

– kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét;

– azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat;

– a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat;

– a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések);

– biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásából, illetve biztosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkat.

A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesít.

II.8. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

A biztosító mentesül a felelősségbiztosítási szolgáltatási kötelezettsége alól az ÁVF X.1. (szándékos és súlyosan gondatlan károkozás), ÁVF X.2. (kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség szándékos és súlyosan gondatlan megszegése), ÁVF X.3. (közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség megszegése), ÁVF X.4. (kárbejelentési kötelezettség megsértése) pontjaiban meghatározott esetekben.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minősül különösen, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegés- sel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

II.9. Biztosítási szolgáltatás szabályai

II.9.1. Kárbejelentés

II.9.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés az ÁVF IX.1. pontjaiban meghatározottak szerint történhet.

II.9.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.

II.9.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelke- zésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges ira- tok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőr- ségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anya- gának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett ira- tok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, do- kumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

II.9.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

II.9.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

II.9.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – az ÁVF X.4. pontja szerint - mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

II.9.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

II.9.2. Biztosítási szolgáltatás

II.9.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (II.6.1 pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén – a jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont károknál - a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok ki- küszöböléséhez szükséges költségeket, melyekért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, amennyiben a károsult bizonyítja, hogy a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles. A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a II.9.1.7 pontban foglalt kor- látozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, il- leték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzá- járulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló

– mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

II.9.2.2. A II.9.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosí- tási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettség- re is irányadó.

II.9.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

II.9.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók maga- tartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

II.9.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerül- het sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

II.9.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a II.9.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak meg- fizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biz- tosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

II.9.3. Kárrendezés

II.9.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

II.9.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

II.9.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsé- ge a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított kép- viseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

II.9.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költ- ség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

II.9.3.5. A biztosító a II.9.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesít- heti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

II.10. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiegészítő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítás azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Kiegészítő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítás azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvról szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érde- kében került sor.

II.10.1. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem az ÁVF IX.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

II.10.2. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel II.9.2.1. és II.9.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosí- tottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kár- térítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

III. KIEGÉSZÍTŐ KOLLEKTÍV BALESETBIZTOSÍTÁS A LAKÓKÖZÖSSÉG TAGJAINAK

Jelen kiegészítő feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítási szerződéseinek balesetbiztosításra vonatkozó biztosítási kockázatára érvényes feltéve, hogy a szer- ződést jelen kiegészítő feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen kiegészítő feltételekben nem szabályozott kérdésekre az Általános vagyonbiztosítási feltételek (röviden és összefoglaló néven: ÁVF) irányadóak.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogsza- bályokat kell megfelelően alkalmazni.

III.1. Általános rendelkezések

III.1.1. A biztosítási szerződés alanyai

III.1.1.2. Biztosított

Biztosítottak a lakóközösség tagjai, azaz mindazok a természetes személyek, akiknek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a jelen kiegészítő biztosítás létrejött, és akik a biztosítási esemény bekö- vetkezésekor igazolhatóan, életvitelszerűen a biztosított lakóépületben éltek.

III.1.1.3. Kedvezményezett

A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje maga a biztosított, a biztosított halála esetén kedvezményezett a biztosított örököse. A kedvezményezett jelölés és módosítás jogát a biztosító kizárja.

III.2. Biztosítási események

III.2.1. Baleseti halál: az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (III.7.1. pont), melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

III.2.2. Közlekedési baleseti halál: az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett közlekedési baleset (III.7.3. pont), melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

III.2.3. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (III.7.1. pont), melynek következtében a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved.

III.2.3.1. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szo- kásos életvitelt korlátozza.

III.2.3.2. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egész- ségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészség- károsodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségká- rosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

III.2.4. Csonttörés: az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (III.7.1. pont), melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

III.2.5. A biztosítási esemény időpontja a baleset/közlekedési baleset időpontja.

III.3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a III.2. pontban felsorolt biztosítási esemény bekövetkezése esetén – jogalap fennállásakor – az alábbi szolgáltatást nyújtja:

III.3.1. baleseti halál esetén a Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások fejezetben megjelölt, ill. a baleset idő- pontjában hatályos szerződésben rögzített biztosítási összeget fizeti ki.

III.3.2. közlekedési baleseti halál esetén a Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások fejezetben megjelölt, ill. a baleset időpontjában hatályos szerződésben rögzített biztosítási összeg 200%-át fizeti ki.

III.3.3. baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor a Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások fejezetben megjelölt, ill. a hatályos szerző- désben rögzített biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeg 100%-át fizeti ki.

III.3.3.1. A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás (III.2.3.2. pont) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

III.3.3.2. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa a szerződésre vo- natkozó feltételek elválaszthatatlan részét képező „A” mellékletében található táblázat figyelembevételével álla- pítja meg.

III.3.3.3. Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

III.3.3.4. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértéké- ig a biztosításból kizártak.

III.3.3.5. Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkároso- dás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosí- tási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke, a biztosító orvosa által megál- lapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkároso- dás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.

III.3.3.6. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.

III.3.3.7. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagy- sága még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

III.3.4. Csonttörés esetén a Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások fejezetben megjelölt, ill. a baleset időpont- jában hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeg 1,67%-át fizeti ki.

III.3.5. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

III.4. A biztosító teljesítésének feltételei

A szolgáltatási igényt a biztosítási esemény bekövetkezését követő 15 napon belül kell írásban a biztosítónak bejelenteni. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthe- tetlenné váltak, úgy a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.4.1. Valamennyi biztosítási esemény esetén, a szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell nyújtani az aláb- biakat:

III.4.1.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött, jelen kiegészítő biztosításra is irányadó szol- gáltatási igénybejelentőt,

III.4.1.2. továbbá a következő iratok másolatát:

– lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vagy az ingatlan használatának jogcímet igazoló okirat,

– a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma,

– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

– a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.

III.4.2. A biztosított halála esetén a III.4.1. pontban felsoroltakon kívül másolatban be kell nyújtani:

– a halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis,

– a boncolási jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

– a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány).

III.4.3. A biztosított csonttörése esetén III.4.1. pontban felsoroltakon kívül másolatban be kell nyújtani:

– a csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolást.

III.4.4. Közlekedési baleset esetén az előzőeken felül másolatban be kell nyújtani:

– közlekedési baleset esetén a rendőrségi jegyzőkönyv másolatát,

– ha a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, vagy vesztette életét a vezetői en- gedélye és a jármű forgalmi engedélye.

III.4.5. A szolgáltatási igény elbírálásához szükséges további dokumentumok

A biztosító az előző pontokban megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához szükség esetén jo- gosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:

III.4.5.1. Amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továb- bá az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozat, vagy a jogerős bírósági határozat). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben kell benyújtani, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll;

III.4.5.2. A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok így kü- lönösen a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körül- ményeiről, boncolási jegyzőkönyv másolata, jogosítvány és forgalmi engedély másolata, munkahelyi, oktatási intézmény, közlekedési vállalat vagy rendőrség által felvett baleseti jegyzőkönyv/határozat másolata, a baleset- tel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények másolata;

III.4.5.3. A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa illetve az őt ellátó egészségügyi szolgál- tató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

III.4.5.4. A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentu- mai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

III.4.5.5. A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosított adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján);

III.4.5.6. A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolvá- nya, jogviszonyát igazoló dokumentum, mérkőzés jegyzőkönyve;

III.4.5.7. A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi iga- zolvány, útlevél, vezetői engedély);

III.4.5.8. A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentum- nak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának a benyújtását;

III.4.5.9. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely adathordozón történő rögzített másolatának benyújtását;

III.4.5.10. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.

III.5. A biztosító mentesülése

III.5.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos maga- tartása következtében vesztette életét.

III.5.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen és szándéko- san vagy jogellenesen és súlyosan gondatlanmagatartással a biztosított okozta.

A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

a) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy ká- bító hatású anyag hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjármű- vezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

b) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek veze- téséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény a biztosítási ese- mény bekövetkeztében közrehatott,

c) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosított a biztosí- tási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett.

III.5.3. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a bizto- sított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított szabad orvosválasztási jogát.

III.5.4. A felsorolt körülmények valóságnak megfelelő voltát annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.

III.6. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események

III.6.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvo- nulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.

Jelen kiegészítő biztosítási feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett fog- lal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított olyan baleseti eredetű halálára, illetve balesetből eredő maradandó egészségkárosodására, amely a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkezik abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

III.6.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a biztosítási eseményekre, amelyek okozati összefüg- gésben vannak a biztosított alábbiakban meghatározott sporttevékenységével:

Autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival; motorkerékpár sport; rally; motocross; ügyességi verse- nyek gépkocsival; go-kart sport; auto-crash (roncsautó) sport; motorcsónak sport.

Repülősportok: sportrepülés, ejtőernyős ugrás; vitorlázó és motoros repülés; sárkány és ultrakönnyű repülés; siklórepülés; műrepülés; paplanrepülés, hőlégballonozás; léghajózás.

Egyéb: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá; félkezes, illetve nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés; hydrospeed; canyoning; surf; hegymászás, illetve sziklamászás az V. foktól; magashegyi expedíció; bar- langászat; barlang expedíció bázisugrás; bungee jumping (mélybe ugrás).

III.6.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a lelki működés zavaraira, betegségeire.

III.7. Egyéb rendelkezések

III.7.1. Baleset: Baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosított akaratá- tól függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

III.7.2. Nem minősül balesetnek:

– az ember vagy állat által terjesztett bakteriális, vagy vírus-fertőzés még abban az esetben sem, ha baleset- szerű fizikális ok váltja ki,

– a foglalkozási betegség (ártalom),

– a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudat-állapotában következett be,

– a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,

– a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvet- lenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

– a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

– az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

III.7.3. Közlekedési baleset: közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a bizto- sított gyalogosként, jármű vezetőjeként, vagy utasaként szenved balesetet.

III.7.4. Nem minősül közlekedési balesetnek:

– a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

– a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

– a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű, vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.

III.8. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a kiegészítő Kollektív balesetbiztosítás lakóközösség tagjainak biztosítási feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lénye- gesen eltérnek.

III.8.1. Jelen kiegészítő feltételek III.1.1.3. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:478 § (2) bekezdésétől – a biztosító a ked- vezményezett jelölés és módosítás jogát kizárja.

„A” melléklet: Maradandó egészségkárosodás

Jelen táblázat célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét baleseti eredetű egész- ségkárosodás esetén.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:

Testrészek, érzékszervek Egészségkárosodás	mértéke %
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	20%
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	10%
bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége	70%
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége	60%
egyik lábszár részleges csonkolása	50%
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége	30%
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	2%
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette	65%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztés	15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik
fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette	45%
a szaglóérzék teljes elvesztése	10%
az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

IV. KIEGÉSZÍTŐ LAKÓKÖZÖSSÉGI JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁS

IV.1. Biztosított

Lakóközösségek jogvédelmi biztosítása esetén biztosított az a biztosítási ajánlaton biztosítottként feltüntetett társasház, továbbá a cégjegyzékbe bejegyzett lakásfenntartó szövetkezet, akinek a jogi érdeksérelme esetén a biztosító jogvédelmi szolgáltatást nyújt.

IV.2. A biztosítás tárgya

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási fel- tételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen

– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,

– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseleté- ről peren kívüli és peres eljárásokban, valamint

– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi eljárások költségeit.

IV.3. Biztosítási esemény

IV.3.1. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha

a) a biztosított jogi érdekei más személyek – ideértve a társasház tulajdonostársait, valamint a szövetkezeti tag és nem tag tulajdonosokat is – magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.

IV.3.2. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási ese- ménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.

IV.3.3. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) minősül

– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövet- kezett,

– szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegést megvalósító magatartás elkövetése,

– munkajogi jogvédelem esetén a munkajogi jogsértést megvalósító magatartás elkövetése.

IV.3.4. Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján),

IV.3.5. Folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén további feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá essen.

IV.4. A biztosítási védelem időbeli korlátja (Időbeli hatály)

IV.4.1. A biztosítottat ért jogi érdeksérelem (a biztosított által érvényesíteni kívánt jogi igény) esetén a biztosítási véde- lem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt és a jogvédelmi igényt legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentették

IV.4.2. A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szemben érvényesített igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés a biztosítottal szemben pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdődik.

IV.4.3. Az 4.1. és 4.2. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárá- sokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Ameny- nyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

IV.4.4. A munkaügyi jogvédelem esetén nem áll fenn a biztosítási védelem olyan biztosítási eseményekre, amelyek a biztosítási szerződés hatálybalépésétől számított 3 hónap letelte előtt következnek be. Egyebekben a biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

IV.4.5. Az általános szerződéses jogvédelem esetén a biztosítási fedezet abban az esetben terjed ki a biztosított által kötött építési, illetve vállalkozási szerződések megszegéséből eredő igények érvényesítésére, amennyiben az építési, illetve vállalkozási szerződés megkötésének időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá esik.

IV.5. A biztosítási védelem területi hatálya

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

IV.6. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

1. A biztosított működésével, üzemeltetésével kapcsolatos jogvédelem

2. Szerződéses jogvédelem

3. Kártérítési jogvédelem

4. Munkajogi jogvédelem

A szolgáltatási terület magában foglalja

– a közös/szövetkezeti tulajdonba tartozó épületrészek fenntartásának és felújí- tásának költségét nem teljesítő tulajdonostárs(ak) elleni bírósági igényérvénye- sítést,

– a közös költséggel/tagdíjjal hátralékba került tulajdonostárs(ak) külön tulajdo- nára vezetett jelzálogjog bejegyzési eljárást,

– a közös/ szövetkezeti tulajdonban álló épületrészek, berendezések szükséges ellenőrzése, továbbá fenntartási és felújítási munkálatok elvégzése céljából a külön tulajdonú lakásba való bejutás lehetővé tételével és tűrésével kapcsolatos jogvitában a biztosított képviseletét,

– a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségnek a biztosított rendes működését vagy a lakhatás nyugalmát zavaró használata, hasznosítása módja elleni fellépést,

– a külön tulajdonban álló lakásban tervezett építkezéssel kapcsolatos jogvitában a biztosított képviseletét,

– a lakóközösség képviseletét ellátó magán vagy jogi személy jogszabályba, ala- pító okiratba, szervezeti működési szabályzatba vagy alapszabályba ütköző tevékenysége elleni fellépést,

– a közösség egészét terhelő, különösen a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos képviseletet.

Fedezetet nyújt a biztosított által kötött polgári jogi szerződések (pl. adásvétel, csere, bérlet, építési-, és egyéb vállalkozási szerződés, biztosítási szerződés stb.) megszegéséből származó jogvitákra.

Biztosítási védelmet nyújt polgári jogi felelősség alapján szerződésen kívül

– a biztosítottnak okozott károk miatt a biztosított által előterjesztett kártérítési igények érvényesítésére,

– a biztosított által okozott károk miatt a biztosítottal szemben előterjesztett kár- térítési igények elhárítására.

A szolgáltatási terület magában foglalja a biztosított munkaviszonyból eredő joga- inak a védelmét a munkavállalójával szemben az alábbi esetekben:

– a munkavállaló által a munkaviszonyával kapcsolatban a biztosított ellen tá- masztott kárigények elhárítását, illetőleg az e jogviszonyok keretében a biztosí- tottnak okozott károk érvényesítését,

– a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésével (megszüntetésével) kap- csolatos igényeket.

IV.7. Kizárások a kockázatviselés köréből

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;

b) a biztosított ingatlanra vonatkozó dologi jogi jogviszonyából (pl. birtokvédelem, szomszédjogok sérelme, használati jogok létesítése és gyakorlása, ráépítés és túlépítés stb.) eredő jogviták tekin- tetében

c) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege a 25.000 Ft-ot nem éri el. Ha a biztosítási esemény megtörténtének bejelentésekor ez nem állapítható meg; a biztosító teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig, amíg fenti, a biztosító telje- sítését kizáró körülményről való tudomásszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni;

d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötele- zettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;

e) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

f) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;

g) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

h) közgyűlési határozat megtámadásával kapcsolatos jogvitában;

i) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban;

j) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;

k) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekintetében;

l) a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve fenti magatartás miatti többlet- költség tekintetében;

m) a lakásfenntartó szövetkezet által folytatott vállalkozási tevékenységből eredő ügyek, ideértve a vállalkozásból eredő kötelezettségekért a szövetkezetet, illetőleg a tagokat és nem tagokat terhelő felelősségi ügyeket is;

n) a biztosítottnak a Generali Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződéseiből eredő igények érvé- nyesítését és ezek elhárítását.

IV.8. Biztosítási összeg

IV.8.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatást a – biztosítási ajánlaton, illetve biztosítási szerződésben feltüntetésre kerülő

– biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelően nyújtja.

IV.8.2. Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg

A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kifizethető legnagyobb összeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés időtartamától.

IV.8.3. Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biztosítási idő- szakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

IV.9. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

IV.9.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

a) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.

– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

b) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),

– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, ameny- nyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával,

– írásbeli nyilatkozatát, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

c) A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;

– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elké- szült szakvéleményt;

– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.

d) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a bizto- sítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthe- tetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

IV.9.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosítási védelemben részesül, úgy köteles:

a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.

b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. kere- setlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kö- telezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.

c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb el- járási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az el- járás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

IV.10. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei

IV.10.1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és nincs kizárva a koc- kázatviselés köréből és

– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet és

– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és

– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély van az igényérvényesítés sikerére.

IV.10.2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot, amennyiben

– a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenér- dekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, vala- mint ha

– a biztosító az ellenérdekű fél.

IV.11. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

IV.11.1. Sikerkilátás-vizsgálat

a) A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat). Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha:

– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a bizto- sítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

b) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédel- mi szolgáltatás teljesítését.

c) A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szol- gáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehe- tőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.

IV.11.2. Egyeztető eljárás

a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljá- rásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.

Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.

c) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.

– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa sza- badon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.

Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyí- tott arányában viseli.

A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a jelen feltételben meghatározottak szerint viseli.

d) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a bizto- sított és a biztosító saját költségüket viselik.

e) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerző- déssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

IV.12. A biztosított jogi képviselete

IV.12.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazga- tási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

IV.12.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti hely- ségben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

IV.12.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

IV.12.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

IV.12.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbí- zási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani.

A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi meg- bízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.

IV.12.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbíz- ni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

IV.12.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

IV.13. Érdekellentét esetén követendő eljárás

IV.13.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási ese- mény kapcsán

– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

– a biztosító az ellenérdekű fél.

IV.13.2. Érdekellentét esetén

a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,

b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányá- ban terheli.

Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az el- lenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

IV.13.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fenn- állásáról és a IV.13.2. pontban foglaltakról.

IV.14. Jogvédelmi szolgáltatások

IV.14.1. Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédvá- lasztási jogával,

b) szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a c) pont szerint,

c) a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

• ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mér- tékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott mi- nimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.

• jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tol- mácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

• ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biz- tosítási védelem.

• végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

• szakvélemény költsége

Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, felté- ve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

• fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költsé- gét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.

IV.14.2. A jogi költségek viselésének feltételei

a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a per- költség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

d) Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

e) Választott bírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, ameny- nyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

f) Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljá- rásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.

g) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a bizto- sított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

h) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

IV.15. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

IV.15.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

IV.15.2. Az IV.15.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a teljes követelés (tőke, késedelmi kamat és költségek) megtérülését követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosí- tottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

IV.16. Egyéb rendelkezések

IV.16.1. A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

IV.16.2. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. § (1) bek. a)-c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalma- zottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

IV.16.3. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításának különös feltételei, az Általános vagyonbiztosítási feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

V. MESTERVONAL-24 KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26-28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790 , Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett te- vékenységet végző szervezet országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

A Mestervonal-24 szolgáltatást a szerződő/biztosított csak abban az esetben veheti igénybe, amennyiben a biztosítási ajánlaton és a kötvényen megjelölésre került.

A Mestervonal-24 szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszáma: (06-40) 200-272.

A Mestervonal-24 telefonos szolgálat az év minden napján 0–24 óráig fogadja a biztosított telefonhívását és a lehetőségek szerint minél hamarabb információt nyújt, iparos munkát szervez és átvállalja ennek költségeit az alábbiak szerint.

V.1. Biztosítási események és szolgáltatások

V.1.1. Vészelhárítási szolgáltatás

V.1.1.1. Vészhelyzet biztosítási esemény

A biztosított épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan külső mechanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatkozást kíván a további károk és balesetve- szély megelőzése érdekében és a vészhelyzet az alábbi szakmai területek valamelyikét érinti:

• víz-, gáz-, fűtésszerelés,

• zárjavítás,

• duguláselhárítás,

• villanyszerelés,

• tetőfedés,

• üvegezés.

Fentieknek megfelelően például csőtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minősül azonban vészhelyzetnek a lapostető szigetelés hiányossága miatti beázási kár.

A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága a biztosított helyzetismertetése alapján.

V.1.1.2. A Biztosító szolgáltatása

Szakiparosi feladatok ellátásának megszervezése

A biztosító vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelőt fogadni) a biztosító az esetet vészhely- zetként kezeli és a költségeket átvállalja.

A felmerülő költségek megtérítése

A biztosító átvállalja az általa, illetve megbízott közreműködője által szervezetten a helyszínre küldött szakipa- rosnak a vészelhárítás érdekében felmerült alábbi költségeit a biztosítási kötvényben megjelölt összeg erejéig:

• kiszállási díj,

• munkadíj,

• anyagköltség.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a biztosítási kötvényben megjelölt összeget, a plusz költség minden esetben a biztosítottat terheli.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.

V.1.1.3. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasz- tása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző meghi- básodás.

V.1.1.4. A biztosító felelőssége a szakiparos tevékenységéért

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására, közvetítésére és a jelen pontban rögzített költsé- gek megtérítésére terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

V.1.2. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó, előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsé- ge (kiszállás, munkadíj, anyag- költség) a biztosítottat terheli.

V.1.3. Információs szolgáltatás

A biztosító telefonon keresztül információt nyújt az alábbi esetekben:

V.1.3.1. Utazási információs csomag

– Szállodacímek

– Magyar külképviseletek címei, telefonszámai

– Orvosi ügyeletek, kórházak

– Oltási előírással kapcsolatos információk

– Beutazási információk

– Hungary Direct számok

– Taxi rendelés

V.1.3.2. Szabadidő információs csomag

– Színház, mozi

– Múzeumok, kiállítások

– Koncertek

– Jegyrendelési információ

– Áruházak nyitva tartása

– Virágküldés info

V.1.3.3. Háztartási információs csomag

– Hitelkártya zárolás info

– Rovar- és rágcsálóirtás

– Költöztetés

– Gyermekmegőrzés

– Állatmegőrzés

– Biztonságtechnikai cégek

– Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

V.2. Záró rendelkezések

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításának különös feltételei, az Általános vagyonbiztosítási feltételek, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

VI. KIEGÉSZÍTŐ KOLLEKTÍV INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS

VI.1. Biztosított

E feltétel alapján biztosított:

• a társasház tulajdonostársai

• lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok és a velük állandó jelleggel egy háztartásban együtt élők.

VI.2. Kockázatviselési hely

Társasház esetén az alapító okirat szerint a tulajdonostársak külön tulajdonában lévő, lakásszövetkezet ese- tében az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a lakásszövetkezeti tagok, valamint a nem tag tulajdonosok tulajdonában lévő lakás, ill. nem lakáscélú helyiségek.

VI.3. Biztosítható vagyontárgyak köre

A biztosítottak személyes tulajdonában lévő, a kockázatviselési helyen tárolt alábbi ingóság vagyoncsoportok.

VI.3.1. Általános háztartási ingóságok

Mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak sze- mélyes használatára, fogyasztására szolgálnak.

– berendezési tárgyak: bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek

– híradástechnikai készülékek, hobbi eszközök (pl. sportfelszerelés, kerékpár, stb.) 250 eFt egyedi érték alatt

– ruházat

– személygépkocsi-, motorkerékpár tartozékok (pl. gumiabroncs, csomagtartó, stb.) maximum az általános háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig

– növénykultúrák, állatállomány, betárolt termény, takarmány, ezen vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig

– minden egyéb ingóság, ami nem minősül épületnek, nagy értékű ingóságnak, készpénz/értékpapírnak.

VI.3.2. Nagy értékű ingóság

– 250.000 Ft egyedi értéket meghaladó valódi szőrme, híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek (pl.: televízió, video lejátszó, kamera, hifi, számítógép konfiguráció, stb.), hangszerek, hobbi eszközök (pl. sportfelszerelés, kerékpár, stb.), óra

– nemesfém óra

– engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek

VI.3.3. Készpénz értékpapír

– belföldi fizetőeszköz, valamint a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta;

– értékpapírok, betétkönyvek

VI.3.4. Nem biztosított vagyontárgyak

– a légi-, vízi- és motoros járművek, lakókocsik, utánfutók;

– okmányok (kivéve személyi okmányok),

– kéziratok, tervek és dokumentációk,

– adathordozókon tárolt információk, szoftverek

– a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben (pl. erkély, külső folyo- só, kert stb.) tárolt ingóságok;

– hobbi állatok, ló, nem saját fogyasztásra tartott haszonállatok;

– nyaralóban, nem állandóan lakott épületben, nem állandóan lakott lakásban, nem lakóhelyiségben tárolt nagy értékű ingóságok, készpénz, értékpapír

– képzőművészeti és iparművészeti tárgyak, gyűjtemények (minden olyan ingóság, amely nem gyári sokszorosítással készül, a példányszáma korlátozott és színvonalát tekintve műalkotásnak ne- vezhető)

– ékszerek, drágakövek (fémjellel ellátott, nemesfémből gépi vagy kézi megmunkálással készült ék- szer, foglalt és foglalatlan csiszolt drágakövek, tenyésztett és valódi gyöngy)

– vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak

– idegen vagyontárgyak (bérelt, kölcsönvett, vendégek tulajdonában lévő vagyontárgyak).

VI.4. Biztosítási összegek

Biztosítási összegként egyes biztosított, jelen feltételekben külön jelzett vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új ér- tékétől függetlenül, annál nem magasabb összegű – ún. első kockázati – biztosítási összeg is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa az első kockázati összeg. Az első kockáza- tú biztosításoknál, a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

Az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) V.3. pontjától eltérően a biztosítási összegek első kocká- zatra szólnak az alábbi esetekben.

Vagyoncsoportok Biztosítási összegek

Általános háztartási ingóságok biztosítási kötvényen megjelölt lakásonkénti összeg

Nagy értékű ingóságok az „Általános háztartási ingóságok”-ra meghatározott összeg 10%-a Készpénz, értékpapír 50e Ft

VI.5. Biztosítási esemény, a biztosító szolgáltatása

Biztosítási eseménynek minősül, az alapbiztosítási szerződésben alapkockázatként (különös feltételek VI.1.) felsorolt veszélynemekkel kapcsolatban a biztosított vagyontárgyban bekövetkezett kár, ha bekövetkezése a biztosított szempontjából véletlen, váratlan és előre nem látható.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az alapbiztosítási szerződésben meghatározott szolgál- tatásokat nyújtja a jelen kiegészítő feltételekben meghatározott eltérésekkel.

VI.5.1. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító kockázatviselése betöréses lopás, rongálás kockázatok esetén kizárólag a „Betörésvédelmi szintek és összeghatárok” függelékben szabályozott védelmi előírások teljesítése esetén áll fenn. A biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés so- rán rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelő, a „Betörésvédelmi szintek és összeghatárok” függelékben meghatározott és rögzített limitekig áll fenn.

VI.5.2. Fogalmak

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.

Lezárt helyiség az a helyiség, amelyet a „Betörésvédelmi szintek és összeghatárok” függelékben található vala- melyik védelmi szint előírásai szerinti, valamennyi zárszerkezettel lezártak.

VI.6. Záró rendelkezések

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Házőrző többlakásos lakóépületek biztosításának különös feltételei, az Általános vagyonbiztosítási feltételek, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, valamint a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelő- en irányadók.

Függelék: Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

I. A MECHANIKAI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEI

A vagyontárgyak betöréses lopás, rongálás kockázatok elleni biztosítását a biztosító abban az esetben vállalja, ha a helyiség mechanikai védelme teljesíti valamely védelmi kategória előírásait.

A számokkal jelzett fogalmakhoz magyarázatok találhatók a következő oldalakon.

I.1. A 0. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Előírás a szilárd alap és födém, a falazóelemből vagy betonból vagy könnyűszerkezetből épült falazat.

Ajtók

Az ajtók zárását kulcsos zár vagy lakat végzi.

I.2. Az 1. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású támpontok:

• bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;

• 6 cm vastag vasbeton szerkezet;

• 6–10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, legalább 10 cm vastagságú, többrétegű szer- kezet, amelyben a határoló lemezek között hőszigetelő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(-ok) található(-k);

• minimum 1,5 mm vastagságú sík- vagy profilozott acéllemez, maximum 1,5 m fesztávon rögzítve;

• gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:

• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

• zárás biztonsági zárral1, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók);

• reteszhúzás6 elleni védelem (kétszárnyú ajtók)

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

I.3. A 2. védelmi kategória Falak, födém, padozat

Megegyezik az 1. védelmi kategóriánál leírttal.

Ajtók

amelyek megfelelnek az alábbi paraméterek mindegyikének:

• az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

• az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

• záráspontosság7 oldalanként maximum 6 mm;

• a zárás biztonsági zárral1 legalább 14 mm-es reteszelési mélységben3;

• fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez5 vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, mini- mum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve;

• műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

• a hengerzár betétek letörés ellen védettek4;

• kétszárnyú ajtók reteszhúzás6 ellen védettek

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

1. Biztonsági zár:

Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, az egyedi minősített lamellás zár.

2. Zárási pontok távolsága:

A zár reteszvasak egymástól mért távolsága.

3. Reteszelési mélység:

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza.

4. Zárbetétek letörés elleni védelme:

A hengerzárbetét a zárvédő lemezből (rozetta) legfeljebb 1 mm-t állhat ki. A zárvédő lemezt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

5. Zárnyelvet fogadó ellenlemez:

Fa tokozat esetén vagy ha a fém ajtótok nincs megfelelően a falszerkezethez rögzítve, a zárási pontoknál hajlított ellenlemezt kell legalább 2 csavarral a falhoz rögzíteni.

6. Reteszhúzás elleni védelem:

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve

– szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenő karos szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

7. Záráspontosság:

Az ajtólap és az ajtótok közötti rés.

Ha nem megfelelő az ajtó záráspontossága, a résbe feszítővas behelyezésével könnyen nyitható az ajtó.

II. VÉDELMI KATEGÓRIÁHOZ RENDELT KÁRFIZETÉSI LIMITEK

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a betöréses lopás, rongálás biztosítási esemény bekövetkezése- kor meglévő, működő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelő, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzített limitekig (eFt) terjed a biztosított vagyon- tárgyakra vonatkozóan:

	A	B
0. védelmi kategória	1000	–
1. védelmi kategória	3500	500
2. védelmi kategória	6000	1000
A: állandóan lakott lakások1

B: nem állandóan lakott lakások; építés alatt álló lakások2; melléképületek és nem lakás célú helyiségek; közös tulajdonú épületrészek és ingóságok

1 Nem állandóan lakott épületnek minősül az az épület, melyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleg- gel.

2 Építés alatt álló lakásnak minősül az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló ingatlan.

A fenti limitek készpénzbiztosítás esetén készpénzre nem vonatkoznak.

Záradékok

Az egyes záradékokban foglalt rendelkezések a biztosítási szerződésre abban az esetben irányadóak, amennyi- ben az arra történő hivatkozást a biztosítási ajánlat és kötvény tartalmazza!

HB18 ÚJ PTK. HATÁLYÁNAK KITERJESZTÉSE

2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egé- szében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

HB 25/D MEGÁLLAPODÁS TARTAMENGEDMÉNY IGÉNYBEVÉTELÉRŐL

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szerződésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondásá- nak joga, a Ptk. 6:466. § (1) bekezdése szerint, 30 nap felmondási idő betartásával. Amennyiben a szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a szerződő kezdeményezésére, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerződő a biztosító által nyújtott tartamengedményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnésével egyidejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre figyelemmel megállapított kedvezményes díj különbö- zetét a biztosítónak megfizetni.

A harmadik biztosítási év leteltével a legalább 3 éves fenntartási szándékra vonatkozó megállapodás és ezzel együtt a díjengedmény újabb 3 évre automatikusan megújul. Ez az automatizmus a szerződés fennállása alatt mindvégig, háromévente megismétlődik. Az automatikusan megújuló 3 éves fenntartási megállapodás(ok) tarta- mán belül a szerződés évfordulóra történő felmondására, a tartam lejárta előtti megszűnésére és tartamenged- mény visszafizetésére az első három éves periódusra meghatározott rendelkezések az irányadóak.

A háromévente automatikusan megújuló fenntartási megállapodással kapcsolatos jogok és kötelezettségek a feleket a biztosítási szerződés megszűnéséig, vagy addig illetik meg, amíg a szerződő felek valamelyike a továb- biakban nem kívánja a megállapodást megújítani. Ez esetben szándékát a folyó 3 éves ciklus utolsó biztosítási évfordulója előtt minimum 30 nappal írásban kell közölnie a másik féllel. A közlést követően induló biztosítási időszakra a biztosítási díj mértéke automatikusan a tartamengedmény nélkül számított, tarifális díj összegére módosul.

HB 39/D ÖNRÉSZ ALKALMAZÁSA VEZETÉKES VÍZ KOCKÁZATNÁL

A nyomóvezetékekből és szennyvízelvezető vezetékekből, illetve szerelvényeikből kilépő víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott vezetékes vízkárok esetében a vízszerelési és helyreállítási költségekből az önrész 10%, de legalább 20 000 Ft, mely káreseményenként levonásra kerül.

HB 39/E ÖNRÉSZ ALKALMAZÁSA VEZETÉKES VÍZ KOCKÁZATNÁL

Amennyiben a szerződés kezdetétől számított 6. hónap után a károk (kifizetett és tartalékolt károk összege) és a biztosításból befolyt díjak hányadosa meghaladja az 50%-ot, a biztosító a 6. hónaptól bekövetkezett vezetékes vízkárokat az alábbiak alapján téríti.

A nyomóvezetékekből és szennyvízelvezető vezetékekből, illetve szerelvényeikből kilépő víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott vezetékes vízkárok esetében a vízszerelési és helyreállítási költségekből az önrész 10%, de legalább 20 000 Ft, mely káreseményenként levonásra kerül.

HB 58/A ÉPÍTÉS-SZERELÉS BIZTOSÍTÁS

Ezen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, egyéb kizá- rásainak, záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a szerződő a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosító kockázatviselése kiterjed az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bő- vítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szer- kezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti és villamos berendezéseket és szereléseket. Jelen záradék alkalmazása esetén a Különös feltételek VIII. fejezetében foglalt kizárások közül az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületeket és épületrészeket, valamint az ezekben tárolt ingóságokat érintő káreseményekre vonatkozó kizárás nem alkalmazandó.

Jelen záradék alkalmazása esetén, a biztosítás a különös feltételekben meghatározott biztosítási eseményeken felül, az építés/szerelés alatt álló épületek, épületrészek tekintetében fedezetet nyújt az építési folyamat során bekövetkező valamennyi előre nem látható, hirtelen és váratlan esemény következtében keletkezett dologi ká- rokra, amelyek javítást, pótlást vagy helyreállítást tesznek szükségessé.

A kockázatviselésből kizárt események:

a) bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmeg- szüntetés miatti veszteség;

b) hibás tervezés miatti veszteségek és károk;

c) melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabá- lyozást vagy a szakmára érvényes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg;

d) melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az elő- írás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy forgalomba hozatali engedély nél- kül árusítanak;

e) a Különös feltételekben felsorolt és a választott fedezettípus szerinti veszélyeken kívüli időjárási hatások miatt bekövetkező károk,

f) a Különös feltételek VI.2.2. fejezetben meghatározott „beázás és kívülről érkező víz okozta károk” kockázat;

g) használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés;

h) betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész- ill. a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki;

HB 64. JAVASOLT ÉPÜLETBIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási szerződés a biztosító által javasolt vagy magasabb újraépítési érték figyelembevételével jött létre. A biztosító az épületet érintő károkat a következők szerint fizeti:

• nem alkalmazza a ÁVF V.3. fejezet szerinti alulbiztosítottság következményeit.

Az alulbiztosítottság következményeitől való eltekintés feltétele, hogy a szerződő/biztosított a Külünös feltételek

V.2. fejezet szerinti automatikus értékkövetést minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadja.

HB 78/A NYILATKOZAT A KÁRKIFIZETÉSRŐL

A tulajdonosközösség határozata alapján a biztosító a vagyonbiztosítási szolgáltatást (kárkifizetést) a társasház, illetve a lakásszövetkezet részére teljesíti. A záradék nem vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik tulajdonré- szére hitelfedezeti biztosíték, vagy más olyan jog került bejegyzésre, melynek alapján harmadik fél jogosult a biztosító szolgáltatására és ezen harmadik fél a szolgáltatásról nem mond le.

HB 78/B NYILATKOZAT A KÁRKIFIZETÉSRŐL

A tulajdonosközösség határozata alapján a biztosító a vagyonbiztosítási kárkifizetéseit a társasház, illetve a lakásszövetkezet részére teljesíti. A záradék nem vonatkozik azokra a biztosítottakra, akik tulajdonrészére hi- telfedezeti biztosíték, vagy más olyan jog került bejegyzésre, melynek alapján harmadik fél jogosult a biztosító szolgáltatására és ezen harmadik fél a szolgáltatásról nem mond le.

A szerződő tudomásul veszi, hogy Mestervonal-24 szolgáltatás esetén – amennyiben a biztosítási ajánlaton a szolgáltatás megjelölésre került – a vészelhárítás érdekében felmerült költségeket (lásd Mestervonal-24 szolgál- tatás) a biztosító továbbra is átvállalja az adott biztosított (lakó) tekintetében.

HB 82/A ELŐZETES KIEGÉSZÍTŐ VÉDELEM TÖBBLAKÁSOS ÉPÜLETBIZTOSÍTÁSHOZ

A biztosítási szerződés hatálybalépésétől a biztosítási ajánlatban feltüntetett előzetes kiegészítő védelem vége napjának 24.00 órájáig a biztosító a kockázatot az alábbiakban leírt feltételek szerint vállalja. Jelen záradék az előzetes kiegészítő védelem vége napját követő napon hatályát veszti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete

A biztosító kockázatviselésének kezdete az ajánlatban a kockázatviselés kezdeteként meghatározott időpont, azzal, hogy a szerződés első díjrészlete az előzetes kiegészítő védelem vége napját követő napon esedékes.

A biztosító helytállása

Az előzetes kiegészítő védelem alatt a biztosító akkor tartozik helytállni, ha a biztosított vagyontárgyakra (épü- letre) a biztosítás megkötésekor a szerződőnek vagy a biztosítottnak érvényes és hatályos többlakásos épület- biztosítási szerződése van egy másik biztosító társaságnál. Többlakásos épületbiztosításnak minősül az a szer- ződés (a továbbiakban alapbiztosítás), amelynek a szerződője jelen biztosítási szerződésnek is szerződője vagy biztosítottja. Amennyiben a szerződő/biztosított más biztosító társaságnál az előzetes kiegészítő védelem teljes ideje alatt nem rendelkezik alapbiztosítással, az előzetes kiegészítő védelem idejére a biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet. Az alapbiztosítás fennállását káresemény bekövetkezése esetén a szerződőnek hitelt érdemlő módon, okiratokkal kell igazolnia a biztosító felé.

A kockázatviselés terjedelme

A biztosító kockázatviselése azokra a Lakóközösségek jogvédelmi és Közös képviselők felelősségi káraira terjed ki, amelyeket az alapbiztosítás nem, de jelen biztosítási szerződés tartalmaz. Amennyiben a bekövetkezett káreseményt mindkét biztosításban biztosítási eseményként definiálták és e biztosítás magasabb biztosítási szolgáltatás kifizetését teszi lehetővé, akkor a biztosító a kárt az alapbiztosítás által nem fedezett részében, de legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig téríti meg (a továbbiakban: különbözeti szolgáltatás). A biztosítás fedezetet nyújt az alapbiztosításban vállalt önrészre is.

Kárrendezés

A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a szerződő vagy biztosított a bekövetkezett kárt az alapbiztosítás terhére még abban az esetben is jelentse be, ha a bekövetkezett kárra az alapbiztosítás nem nyújt fedezetet. Amennyiben az alapbiztosítás szerinti biztosító a kár rendezését biztosítási esemény hiányára hivatkozással elutasította vagy a kárt jelen biztosítási szerződés szerint teljesíthető biztosítási szolgáltatásnál alacsonyabb összeg kifizetésével rendezte, a szerződő a káreseményt az előzetes kiegészítő védelem terhére az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelentheti be a biztosítónak. Az alapbiztosítás fennállásával, a kárral és a kárrendezéssel kapcsolatos dokumentumokat – így például a rendelkezésre álló számlákat, kárszámítást, kárfelvételi jegyzőkönyvet, a másik biztosítótól kapott elutasító levelet – a biztosító részére be kell nyújtani. A benyújtott dokumentumok alapján a biztosító megvizsgálja, hogy a káreseményre a biztosítás jelen záradék ha- tálya alatt fedezetet nyújt-e és megállapítja a teljesítendő biztosítási szolgáltatást, illetőleg különbözeti szolgál- tatást. A károk megtérülésére – a záradékban rögzített korlátozásokkal – egyebekben a biztosítási feltételekben foglaltak irányadók.

Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások

A táblázat a módozat tartalmának áttekintését szolgálja, a részletes tudnivalók a vonatkozó oldalakon találhatók.

Oldal Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások Biztosítási összeg

30 Tűz

31 Robbanás

31 Villámcsapás

31 Vihar

31 Felhőszakadás

32 Jégverés

Alapkockázatok

32 Hónyomás

32 Árvíz

33 Földrengés

33 Földcsuszamlás

33 Kő- és földomlás

33 Ismeretlen építmény, üreg beomlása

34 Idegen jármű ütközése

34 Idegen tárgy rádőlése

34 Betöréses lopás, rongálás

34 Rablás

34 Vízkár

35 Üvegtörés

kötvény alapján

35 Különleges üvegek biztosítása kötvény alapján

Kiegészítő kockázatok, biztosítások

36 Beázás és kívülről érkező víz okozta károk 200 000 Ft/kár

36 Felvonó rongálás és géptörés biztosítása 500 000 Ft/kár és 1 500 000 Ft/év/felvonó

37 Gépjárművek biztosítása 4 000 000 Ft/kár/gépjármű

48 Épület felelősségbiztosítás lásd Kiegészítő biztosítások I.4. pont

48 Extra felelősségbiztosítás lásd Kiegészítő biztosítások I.4. pont

48 Kiterjesztett extra felelősségbiztosítás lásd Kiegészítő biztosítások I.4. pont

54 Kiegészítő közös képviselői szakmai felelősségbiztosítás

lásd Kiegészítő biztosítások II.6. pont

60 Kiegészítő kollektív balesetbiztosítás 300 000 Ft/kár/biztosított

66 Kiegészítő lakóközösségi jogvédelmi biztosítás

kötvény alapján

73 Mestervonal-24 kiegészítő szolgáltatás kötvény alapján

75 Kiegészítő kollektív ingóságbiztosítás lásd Kiegészítő biztosítások VI.4. pont

Napkollektor, napelem biztosítás

1 500 000 Ft/kár

37

Hőszivattyú meghibásodás

300 000 Ft/kár

Öko csomag

Oldal Kockázatok, csomagok, kiegészítő biztosítások Biztosítási összeg

Energia csomag

Kazán géptörés biztosítás 500 000 Ft/kár/kazán és 1 500 000 Ft/év/kazán

38 Gázórákban és villanyórákban vandalizmussal okozott kár

100 000 Ft/év

Villámcsapás másodlagos hatása

39

Füstkár

épület teljes biztosítási összege

Villám és füstkár csomag

Gázvezeték-törés kár 100 000 Ft/év

Épület tartozékok rongálása csomag

Kaputelefonok rongálása

Antenna rendszerek rongálása és lopása

Közös kapuk, lépcsőházi ajtók rongálása

39

Villámhárítók rongálása és lopása

Falazat összefestés kár

Xxxxx ajtók összefestése kár

40

Elektromos kapuk, sorompók rongálása és lopása Telepített dísznövények rongálása, lopása Szabadon álló építmények rongálása, lopása

Szeméttárolók rongálása, lopása

épület biztosítási összegének 0,2%-a

(Ft/kár)

Vandalizmus csomag

Postaládák rongálása Szellőztető rendszerek rongálása

épület biztosítási összegének 0,2%-a

(Ft/kár)

Állatkár csomag

Kártevő állatok által okozott károk

40

Darázs irtás költségei

100 000 Ft/év

41

Dugulás elhárítás térítés Vízveszteség térítés

Csővezeték pótlási költsége

épület biztosítási összegének 0,2%-a

(Ft/kár)

Ingóság és készpénz csomag

Vízkár plusz csomag

Közös tulajdonú ingóságok biztosítása kötvény alapján

41

Készpénzbiztosítás kötvény alapján

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: 06 40 200 250 xxxxxxxx.xx