Kockázatviselés tárgya mintaszakaszok

Kockázatviselés tárgya. 1. Jelen kiegészítő feltétel alapján megkötött felelősségbizto- sítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenység folytatásával, létesítmény üzemeltetésével okozott környezetkárosodás bekövetkezése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított a környezet védelmének általános szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint közigazgatási jogi felelősséggel tartozik. Jelen feltétel alkalmazásában – környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folya- matai, szerkezete; – környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, va- lamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; – környezetkárosodás: a természetes környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;
Kockázatviselés tárgya. II.4.1. Xxxxx feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül – a közös képviseleti tevékenység és – a társasház-kezelői tevékenység. II.4.2. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan a) személyi sérüléses károk, dologi károk és tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosított tevékenységre irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik; b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított tevékenysége folytatása során, azzal összefüggésben, a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkö- vetett személyiségi jogsértésre tekintettel. II.4.3. Jelen feltétel értelmében a) közös képviseleti tevékenységnek minősül a társasházi közösség (lakásszövetkezet) ügyeinek vitelével kapcsolatos tevékenység, így különösen – a közgyűlési határozatok előkészítése és végrehajtása, – az épület fenntartásának biztosítása érdekében szükséges intézkedések megtétele, – a tulajdonostársakat terhelő fizetési kötelezettségek (pl. közös költség) érvényesítése. b) társasház-kezelői tevékenység – a társasház adottságainak ismeretében – gazdasági elemzés alapján – ajánlatkészítés az épület fenn- tartására vonatkozóan, – a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint az üzemeltetési és karbantar- tási feladatok szervezése, irányítása és a tervezett felújítások ellenőrzése, – megbízási szerződés alapján javaslatok kidolgozása a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben. c) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved, d) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik, e) tisztán vagyoni kár az, melyek nem személyi sérüléses károk és nem dologi károk. II.4.4. Nem terjed ki a biztosítási védelem az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenységre. Üzletsze- rűen végzett társasházkezelői tevékenységnek minősül, ha a biztosított egynél több társasháznál vagy lakásszövetkezetnél végez társasházkezelői tevékenységet. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a közös képviselő vagy intézőbizottság elnöke (tár- sasházak esetében); igazgatóság elnöke vagy ügyvezető elnöke (lakásszövetkezetek esetében) helyébe olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lép, aki a társasházkezelői tevéken...
Kockázatviselés tárgya. I.1. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbizto- sítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek sze- rint – mentesíti a biztosítottat mezőgazdasági felhaszná- lású célú vegyszerek (növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, rovarirtó célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnöve- lő és/vagy érésgyorsító anyagok stb.) felhasználásával és tárolásával összefüggésben okozott olyan a) személyi sérüléses és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;
Kockázatviselés tárgya. Jelen keretszerződés belül azok a munkák biztosíthatóak, amelyben a szerződő az alábbi minőségben érintett: - fővállalkozó, generálkivitelező - építési konzorcium tagja - alvállakozó és amelynek (ÁFA nélküli) összege nem haladja meg a 250 000 eFt-os értékhatárt, - a beruházás (ÁFA nélküli) összege meghaladja a 250 000 eFt-ot - foghíjbeépítés - alagút vagy tárnaépítés - duzzasztógátak, víztározók építése - kútfúrás, - olyan beruházás, ahol a mélyépítés aránya meghaladja a 30%-ot, - olyan épületek, amelyekben a talajszint alatti szintek száma 2-nél több, - ipari beruházások, ahol a technológiai szerelés arány meghaladja a 30%-ot, - a budapesti 4-es számú metróvonal (M4) építésével összefüggésben végzett építési/szerelési tevékenységek, beleértve a felelősségbiztosítási fejezetet is, - olaj- és petrolkémiai kockázatok, - hidak, függőhidak építése, - aluljáró- és útépítés, felújítás - támfal és gátépítés, - árvízvédelmi töltés, duzzasztógátak, víztározók építése - szélerőművek és gázmotoros erőművek építés, illetve az ezeken végzett beruházások, - repülőtéren végzett munkák. - kizárólag bontási tevékenységek, beleértve a felelősségbiztosítási fejezetet is, - közművezeték, telekommunikációs vezetékek föld alatti kivitelezése,felújítás - folyó- és patakmedrek,csatornák és árkok építése, felújítása - vasúttal kapcsolatos bárminemű munkavégzés - elosztó és távvezeték építés,felújítás.
Kockázatviselés tárgya. 1. Jelen különös feltétel alapján létrejött biztosítási szerzõdés keretében a biztosító vállalja, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében – a feltételben meghatározott módon és mértékben – megtéríti azokat a – személysérüléses károkat és – szerzõdésen kívül okozott dologi károkat, me- lyeket a biztosított, a saját tulajdonában lévõ, vagy bérbe vett, vagy lízingelt önjáró munkagé- peivel történõ munkavégzés során okoz, és amelyekért a magyar magánjog szabályai sze- rint kártérítési felelõsséggel tartozik. 2. A biztosítási fedezet csak a biztosítási ajánlat mel- lékletét képezõ gépjegyzéken gyári számmal azo- nosított önjáró munkagépekre terjed ki. Jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõ- dés a biztosító külön írásos engedélyének hiányá- ban csak: – út- és építõipari gépek (kotrók, rakodók, marko- lók, útburkolatkészítõ gépek), – mezõ- és erdõgazdasági gépek (betakarítógé- pek, traktorok, földmegmunkáló gépek, szecs- kázó gépek), – tehergépkocsi-felépítmények (tehergépkocsi nélkül) – autó- és mobildaruk biztosítására terjed ki. 3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából 3.1. szerzõdésen kívül okozott kárnak csak az minõsül, ha a biztosított a munkavégzés során olyan sze- mélynek okoz kárt, akivel a munkavégzéssel össze- függésben nincs szerzõdéses jogviszonyban vagy aki nem igénybevevõje a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak (végzett munkának). 3.2. személysérülés az, ha valaki meghal, egészégká- rosodást vagy testi sérülést szenved; dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik.
Kockázatviselés tárgya. Jelen záradék alapján a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosított tevékenység folytatásával okozott környezetkárosodás bekövetkezése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított a környezet védelmének általános szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint - a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozata alapján - közigazgatási jogi felelősséggel tartozik. Jelen záradék alapján a biztosítás az alábbi környezeti elemekben bekövetkezett környezetkárosodások esetén fedezi a helyreállítási költségeket: – védett fajokban, természetes élőhelyekben, – felszíni vizekben, azok készleteiben, minőségében, mennyiségében, a felszíni vizek medrében és partjában, a víztartó képződményekben és azok fedőrétegeiben, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekben, – talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében, víz- és levegőháztartásában, valamint élővilágában.
Kockázatviselés tárgya. I.1. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat mezőgazdasági felhasználási célú vegyszerek (nö- vényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, rovarirtó célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnövelő és/vagy érésgyorsító anyagok stb.) felhasználásával és tárolásával összefüggésben okozott olyan
Kockázatviselés tárgya. Xxxxx külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenység folytatásával, létesítmény üzemeltetésével okozott környezetkárosodás bekövetkezése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított – a környezet védelmének általános szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint közigazgatási jogi vagy – a magyar polgári jog mindenkor hatályos szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Jelen feltétel alkalmazásában – környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; – környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; – környezetkárosodás: a természetes környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekö- vetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;

Related to Kockázatviselés tárgya

  • A kockázatviselés tárgya III.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan a) tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosítottal munkaviszonyban vagy mun- kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggés- ben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított, a biztosítottal mun- kaviszonyban vagy munkavégzésre álló egyéb jogviszonyban álló személy által – a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jogsértésre tekintettel. III.2. Jelen feltétel alkalmazásában a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogvi- szony; b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tag- sági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jogviszony, egyéni vállalkozói tevékenység; c) tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

  • Kockázatviselés kezdete Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító vállalja a biztosítási események bekövetkezésére a kockázatot.

  • Kizárások a kockázatviselés köréből Nem fedezi a biztosítás – a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt személyek minősülnek); – azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásából, illetve biztosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkat. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesít.

  • A kockázatviselés (1) A Biztosító a biztosítási díj ellenében viseli a kockázatot a különös feltételekben meghatározott biztosítási események vonatkozásában. (2) A biztosító kockázatviselése a kötvényen a biztosítás kezdeteként megjelölt idôpontban kezdôdik meg és a kötvényen megjelölt lejárati ideig, de legfeljebb 365 napig tart. A kockázatviselés megkezdésének további feltétele, hogy a biztosítási díj teljes összege a biztosítási szerzôdés megkötésével egyidejûleg a Biztosító (vagy megbízottja, illetve képviselôje) részére bizonyíthatóan megfizetésre került. (3) Ha a kötvényen a kockázatviselés kezdeteként megjelölt nap a biztosítási díj befizetésének napja, a Biztosító kockázatviselése a díj befizetését követôen azonnal kizárólag közlekedési balesetek vonatkozásában kezdôdik meg, más jellegû eseményekre vonatkozóan a Biztosító kockázatviselése legkorábban a kötvényen megjelölt kezdeti idôpontot követô 3 óra elteltével kezdôdik meg. (4) Diák, Diák Praktikum és Diák Világ termékek esetén a kockázatviselés minimális tartama 20 nap. (5) A kockázatviselés kezdetének legkésôbbi idôpontja a biztosítási szerzôdés létrejöttétôl számított legfeljebb 365. nap lehet. (6) „+ 1 nap ajándék” (legalább 3 napos tartamú utasbiztosítások esetén): a biztosító kockázatviselése az eredeti lejárathoz képest további egy nappal – de ezen belül legfeljebb a lakóhely szerinti ország területére történô visszaérkezés idôpontjáig – meghosszabbodik, ha a Biztosítottnak az eredeti lejárat napján történô hazautazása a biztosítási szerzôdés tartamának utolsó két napja alatt bekövetkezô alább felsorolt okok valamelyike miatt váratlanul meghiúsul: (a) a gépjármûvet, amellyel a biztosított utazik, közlekedési baleset éri, (b) rendkívüli idôjárási körülmények vagy természeti katasztrófa miatt a hazautazás útvonalán az illetékes hatóság váratlanul útlezárást, légügyi zárlatot, vagy hajózási tilalmat rendel el, (c) a hazaútra igénybe vett menetrendszerû légijárat – amelynek a menetrend szerinti érkezési idôpontja a lakóhely országában lévô célállomáson a kockázatviselés tartamán belül van – késése, vagy a járat törlése miatt az érkezési idôpont a kockázatviselés tartamán kívülre tolódik, (d) a hazautazás útvonalán a közlekedést bizonyíthatóan akadályozó sztrájk, amellyel összefüggésben az eredetileg a kockázatviselés tartamán belül történô hazautazás a kockázatviselés tartamán kívülre tolódik. A kockázatviselés fentiek szerinti meghosszabbítására a Biztosított kizárólag abban az esetben jogosult, ha a hazautazást a kockázatviselésnek a biztosítási szerzôdésben eredetileg meghatározott tartama alatt megkezdte, majd a késleltetô okok elhárulását követôen a hazautazás haladéktalanul megtörtént.

  • A kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete: • az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy • ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza. 3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perc – kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha a kockázatviselésnek a szerződésben meghatározott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.

  • Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét és a szerződés megszűnéséig tart. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

  • A biztosító kockázatviselése A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.

  • Területi hatály (a kockázatviselés helye) 2.A. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyarország területén lévő és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megje- lölt ingatlan.

  • A kockázatviselés helye A biztosítás Magyarország kivételével Európán belül érvényes, de a Biztosító és partnere a segítségnyújtási szolgáltatásokat az alábbi országokban garantálja: Andorra, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lichtenstein, Luxemburg, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (teljes területe), Portugália, Románia, San Marino, Skócia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország (teljes területe), Ukrajna.

  • A Biztosító kockázatviselésének megszűnése A Biztosító kockázatviselése megszűnik – és nem nyújt a továbbiakban szolgáltatást - az alábbi esetekben: 3.2.1. Egy adott Biztosított illetve Társbiztosított tekintetében: a) a Biztosított vagy Társbiztosított halálával; b) annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a Biztosított, illetve a Társbiztosított a rá irányadó biztosítási csomag szerinti felső korhatárt – Egyéni és Családi csomag esetén 80 év, Extra csomag esetén 70 év - betöltötte. Családi csomag esetén, amennyiben a Biztosított a 80. életévét eléri, rá vonatkozóan megszűnik a Biztosító szolgáltatása, de a Családi Társbiztosítottakra – változatlan díjfizetés mellett – érvényben marad, amíg életben vannak, vagy amíg a 80. életévüket be nem töltik és a rájuk vonatkozó biztosítási díj megfizetésre került. 3.2.2. Egy adott Egyéni Társbiztosított tekintetében (a 3.2.1. pontban foglaltakon túlmenően): a) az Egyéni Társbiztosítottra eső biztosítási díj áthárításához történő hozzájárulás (lásd 11.6. pont) Biztosított általi visszavonása esetén a visszavonó nyilatkozatnak a Szerződőhöz történő beérkezését követő hónap első napján 0.00 órakor; b) az Egyéni Társbiztosítottnak a Biztosítottal azonos lakcímre történő állandó lakcímbejelentése megszűnése esetén, a megszűnés napján 24 órakor. 3.2.3. A Biztosított és valamennyi Társbiztosított tekintetében: a) a Biztosított halálával, az elhalálozás napjával; b) a Biztosított Szolgáltatási Szerződésének megszűnése esetén annak a hónapnak az utolsó napján 24 órakor, amely hónapban a Szolgáltatási Szerződés megszűnt, c) távértékesítés esetén a biztosítotti jogviszony azonnali hatályú felmondásával a 3.2.4. pont szerinti időpontban, d) a biztosítotti jogviszony Biztosított általi felmondásával a 3.2.5. pont szerinti időpontban, e) amennyiben a Biztosított a rá vonatkozó biztosítási díjat nem fizeti meg a Szerződő részére a 3.4. pont szerinti időpontban. 3.2.4. Amennyiben a Biztosított távértékesítés útján – telefonon, vagy internetes felületen keresztül - csatlakozik a csoportos biztosítási szerződéshez, úgy a csatlakozását követő 14. napig postára adott (postacím: 7602 Pécs, Pf.: 197..) vagy telefaxon (faxszám: 06 72/ 501 208 ), elküldött, a Szerződőhöz intézett nyilatkozatával indokolás nélkül visszavonhatja a csatlakozási nyilatkozatát, mely esetben a Biztosító kockázatviselése a visszavonó nyilatkozat hatályosulásával megszűnik. 3.2.5. Családi és Egyéni csomag esetén a Biztosított jogosult a csomag szerinti biztosítotti jogviszonyát a Szerződőhöz intézett - a Szerződő ügyfélszolgálatán személyesen átadott vagy a Szerződő ügyfélszolgálati elérhetőségeire postai úton vagy faxon eljuttatott – írásbeli nyilatkozattal bármikor megszüntetni (továbbiakban: felmondó nyilatkozat). A biztosítotti jogviszony felmondása esetén a csomag szerinti biztosítotti jogviszony megszűnik a felmondást követő hónap utolsó napján 24 órakor. Extra csomag esetén a csomag szerinti biztosítási jogviszony a 3.1. szerinti, adott Biztosítottra/Társbiztosítottra vonatkozó biztosítási évfordulóra mondható csak fel. A felmondásra egyebekben az előző bekezdésben írtakat kell alkalmazni. 3.2.6. Valamennyi Biztosított vonatkozásában megszűnik a Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak által megfizetett biztosítási díjjal fedezett időtartam utolsó napjának 24. órakor, ha a Szerződővel kötött csoportos szerződés megszűnik, de legkésőbb azon a napon, amikor a csoportos biztosítás átruházásra kerül. 3.2.7. A Biztosító kockázatviselésének megszűnése nem érinti a megszűnés előtt igényelt szolgáltatások, folyamatban lévő vagy függő szervezését, finanszírozását.