A baleset fogalma. Jelen feltételek alkalmazása szempontjából baleset a biztosított akaratán kívüli olyan hirtelen külső behatás, amely következtében a biztosított a baleseti esemény bekövetkeztekor múlékony sérülést, illetve az ettől számított 2 éven belül maradandó egészségkároso- dást szenved, vagy egy éven belül meghal.
A baleset fogalma a) Baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a Biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a Biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a Biztosított halálát okozza.
b) Balesetnek minősül továbbá:
i) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befe- jeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- vagy/és agy- velőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
ii) a veszettség, ha a betegséget megállapították és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nap- pal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
iii) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
c) Nem minősül balesetnek (ca) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi, vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fo- gadószervezetbe jutása/juttatása még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki; (cb) a foglalkozási betegség (ártalom); (cc) a Biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a Biztosított zavart tudatállapotában következett be; (cd) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egy- szeri, extrém, mechanikus behatás következménye, (ce) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.
A baleset fogalma. Jelen általános feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kocká- zatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.
A baleset fogalma. 4.1.15.1.1. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek szempontjából a baleset olyan hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri.
4.1.15.1.2. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek szempontjából balesetnek minősülnek az alábbi a biztosított akaratán kívüli események is: a) vízbefúlás, b) villámcsapás, c) mérgező gázok belélegzése.
4.1.15.1.3. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek szerint - a fentiektől eltekintve - nem minősül balesetnek:
a) az ember vagy állat által terjesztett bakteriális vagy vírusfertőzés még abban az esetben sem, ha balesetszerű fizikális ok váltja ki, kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,
b) a foglalkozási betegség (ártalom),
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,
d) az orvosi műtét következménye,
e) az agyvérzés, a szívinfarktus és az azok miatt bekövetkező esemény,
f) a porckorongsérv és hasi sérv, kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről illetve ha a hasi sérv az ép hasfalat közvetlenül érő egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.
4.1.15.1.4. Jelen kiegészítő balesetbiztosításra vonatkozó feltételek alkalmazásában közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetőjeként vagy utasaként, mint közlekedésben résztvevő szenved balesetet. Nem minősül közlekedési balesetnek:
a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,
b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,
c) a jármű vezetőjét, utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.
A baleset fogalma. Balesetnek a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépõ, olyan külsõ behatás tekintendõ, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétõl számított egy éven belül meghal, vagy két éven belül maradandó egészségkárosodása alakul ki. Nem minõsül balesetnek az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete, a megemelés, a rándulás, a fagyás, a napszúrás, a hõguta, a porckorongsérülés, a sérv, továbbá a nem baleseti eredetû vérzés és a betegségi eredetû agy- vérzés. A biztosító nem teljesít szolgáltatást továbbá arra az esetre, ha a baleset atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás miatt következett be.
A baleset fogalma. (1) A baleset a Biztosított akaratától független esemény, amely váratlanul, kívülről, mechanikus vagy vegyi úton hat a Biztosított testére és a testi sérülés következtében maradandó egészségkárosodását vagy halálát okozza.
(2) Balesetnek minősülnek továbbá az alábbi, a Biztosított akaratától független események: • vízbefulladás, • égési és forrázási sérülések, villámcsapás vagy elekt- romos áramütés következményei, • gázok vagy gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok lenyelése, kivéve, ha ezek a behatások foko- zatosan történnek, • a végtagokon és a gerincoszlopon lévő izmok, ízüle- tek, inak és tokok ficama rándulása és szakadása a tervezett mozgásfolyamattól való eltérés következté- ben.
(3) A betegségek nem minősülnek balesetnek és a fertőző betegségek sem tekinthetőek a baleset következményeinek. Ez a kizáró rendelkezés nem vonatkozik a gyermekbénulás következményeire, amennyiben a megbetegedést szerológiailag meg- állapították és az legkorábban 15 nappal a biztosítá- si szerződés kezdete előtt, de legkésőbb 15 nappal annak megszűnése után jelentkezett. A betegség kezdetének (a biztosítási esemény időpontjának) az a nap számít, amikor első ízben fordultak orvos- hoz tanácsért a gyermekbénulásként diagnosztizált betegség miatt. Ebben az esetben a Biztosító szol- gáltatása a megállapodás szerinti biztosítási ösz- szeg keretei között 2.000.000.- Ft-ban korlátozott. A felelősség betegség miatti kizárása nem vonatko- zik a merevgörcsre és a veszettségre, amennyiben azt az (1) bekezdés szerinti baleset okozta.
(4) A biztosítási védelem kiterjed azokra a balesetekre is, amelyeket a Biztosított légi utasként szenved el, feltéve, hogy a repülőgépnek a személyszállításra engedélye volt. Légi utasnak minősül az, akinek a tevékenysége a légi jármű működésével nincs oko- zati összefüggésben, a személyzetnek nem tagja.
A baleset fogalma a) Baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.
b) Balesetnek minősül továbbá: – a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befe- jeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- vagy/és agy- velőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz, – a veszettség, ha a betegséget megállapították és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nap- pal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz, – a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
c) Nem minősül balesetnek:
A baleset fogalma. Baleseten a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő, külső hatás értendő. Balesetbiztosítási szempontból káreseménynek minősül, ha szakorvosi irattal igazolást nyer, hogy a Biztosított a baleset során és annak következtében olyan igazolható, heveny módon bekövetkező anatómiai károsodást szenved, mellyel okozati összefüggésben a Biztosított meghal vagy a biztosító nyilvános rokkantsági táblázatában foglaltak szerint végleges egészségkárosodást szenved.
A baleset fogalma. III.2.1. Jelen általános feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosí- tott halálát okozza.
III.2.2. Jelen általános feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá a tetanuszfertőzés, ha azt a balesettel összefüggésben diagnosztizálták, és a baleset napját követő 20 napon belül fordultak a panaszokkal először orvoshoz. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfer- tőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
III.2.3. Jelen általános feltételek szerint – a fentiektől eltekintve – nem minősül balesetnek
a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordo- zó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek;
b) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a bizto- sított zavart tudatállapotában következett be;
c) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívül- ről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye;
d) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.
A baleset fogalma. (a) Baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a Biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a Biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a Biztosított halálát okozza.
(b) Balesetnek minősül továbbá: (ba) a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás; (bb) a veszettség; (bc) a tetanuszfertőzés. A jelen bekezdés szerinti betegségek esetén a baleset időpontjának az a nap tekintendő, amikor a jelen bekezdés szerint diagnosztizált betegségek miatt először fordultak orvoshoz.
(c) Nem minősül balesetnek (ca) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi, vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki; (cb) a foglalkozási betegség (ártalom); (cc) a Biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a Biztosított zavart tudatállapotában következett be.