A bónuszosztály megállapításá- nak szabályai mintaszakaszok

A bónuszosztály megállapításá- nak szabályai a) A rendszerbe újként belépő szerződés besorolása adott bónuszosztályba Ha Xxxxx már korábban is volt töréskárra kiterjedő casco biztosítása, akkor az Allianz a töréskár fedezet bónuszosztályának megállapításánál figyelembe veszi a korábbi szerződés megszűnése előtti kármentes idősza- kot, ha a korábbi szerződés • a biztosított gépjárművel azonos gépjárműfajtára (pl. személygép- jármű, motorkerékpár) szólt; • a töréskár fedezet kockázatviselési kezdetét megelőzően két évnél nem régebben szűnt meg, és • megszűnésének oka nem töréskár vagy díjnemfizetés volt. Ha Ön a töréskár fedezetet tar- talmazó csomag megkötésének időpontjában társaságunknál rendel- kezik a biztosított gépjárművel azonos gépjárműfajtára érvényes – törés- kárra is kiterjedő – casco biztosítással, és e biztosítás kármentessége alapján adott bónusz fokozatot ért el, ez esetben lehetősége van választani, hogy a korábban kötött szerződésé- ben elért kármentes időtartamot a korábbi vagy az újonnan kötött törés- kár fedezeten kívánja érvényesíteni.
A bónuszosztály megállapításá- nak szabályai a) A rendszerbe újként belépő szerződés besorolása adott bónuszosztályba Ha Önnek már korábban is volt törés- kárra kiterjedő casco biztosítása, akkor az Allianz a töréskár fedezet bónuszosztályának megállapításánál figyelembe veszi a korábbi szerződés adott bónusz fokozatot ért el, ez eset- ben lehetősége van választani, hogy a korábban kötött szerződésében elért kármentes időtartamot a korábbi vagy az újonnan kötött töréskár fedezeten kívánja érvényesíteni. Ha a jelen biztosítási szerződés gfb fedezetének bonus-osztálya legalább B6, Ön ez alapján is jogosulttá válik az indulónál magasabb bónuszosztály megállapítására. A fentiek szerinti feltételekkel nem rendelkező, de a töréskár fedezetet tartalmazó csomag megkötésének időpontjában kármentes szerződőt C1, minden egyéb szerződőt C0 bónusz- osztályba sorolja a biztosító. Ön csak egy jogcímen jogosult a bónusz figyelembevételére. Ha egyidejűleg több feltétel is teljesül, a szerződőre kedvezőbb bónuszosztályt alkalmazzuk az alábbiak szerint: Ha Ön más biztosítónál kötött – a besorolásra váró új töréskár fedezet kockázatviselési kezdetét megelőző két évnél nem régebben nem töréskár vagy díjnemfizetés miatt megszűnt – casco biztosításban elért kármentesség alapján kíván bónuszt igénybe venni, akkor az erről szóló igazolást be kell mutatnia. Ha az igazolást az ajánlat aláírásától számított 90 napon belül bemutatja, a biztosító a bónusz osz- tályt a kockázatviselés kezdetére visz- szamenőleges hatállyal állapítja meg. Ha Ön a kármentességét 90 napon túl igazolja, a biztosító a bónusz osztályt a bejelentés napjától alkalmazza. A kár- mentesség bizonyítására kizárólag a bejelentés időpontjához képest 60 napnál nem régebben kiállított igazo- lás alkalmas. A töréskár fedezetre vonatkozóan a szerződés a kockázatviselés kezde- tét követően más szerződés alapján kizárólag abban az esetben sorolható C1-nél magasabb bónuszosztályba, ha a gépjármű és a szerződő/biztosított tekintetében töréskár fedezetre szol- gáltatási igényt nem nyújtottak be.

Related to A bónuszosztály megállapításá- nak szabályai

  • A biztosító szolgáltatásának szabályai 10.1. A biztosító a károkat eseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve az egyes biztosítási összegeket.

  • A Szolgáltató adatkezelésének szabályai 5.1. A Szolgáltatót a tudomására jutott személyes adatokkal kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli, azok megismerését harmadik személy részére csak az érvényes jogszabályokban és jelen Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint teheti lehetővé.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megszűnik a) a határozott idő leteltével, ha az Előfizető egyoldalúan - vagy az Előfizető és a Szolgáltató közös akarattal - a határozott idő lejártát megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a határozott idő leteltével a szerződést megszünteti,

  • Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A tudakozó szolgáltatás igénybevétele Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az Egyedi előfizetői szerződést egyoldalúan kizárólag az Eht-ban meghatározott keretek között, az ÁSZF-ben vagy az Egyedi előfizetői szerződésben írt feltételek fennállása esetén, az ÁSZF egyoldalú módosítása útján módosíthatja.