A fegyelmi eljárás. A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, melynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltatónak a fegyelmi eljárás alá vontnál maga- sabb beosztású, ennek hiányában magasabb besorolású közalkalmazottai közül. A vizsgálóbiztos a kijelöléstől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított közalkalmazottat meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nap- pal meghosszabbítható. A vizsgálat során a közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kap- csolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra ész- revételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. A közalkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mind- azon jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont személyt megilletik. A közalkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője jelen lehessen. Ha a közalkalmazott szóbeli meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtar- tama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításo- kat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. A vizsgálatot - ha a közalkalmazott a védekezését nem tudja előterjeszteni, fel kell függeszteni az akadály elhárultáig; - fel lehet függeszteni, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljá- rás indult, annak jogerős befejezéséig, amennyiben e nélkül a tényállás nem tisztázha- tó. A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratait saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
