A munkavégzés szabályai mintaszakaszok

A munkavégzés szabályai. 5.1. TFR csak a KIF és KÖF+KIF hálózatok oszlopain helyezhető el. Bel- és külterületi KÖF és NAF szabadvezeték-hálózatok tartószerkezetei TFR elhelyezése céljából nem vehe- tők igénybe, azokon TFR létesítésével és bontásával kapcsolatos munka nem végezhető.
A munkavégzés szabályai. 9.1. A Bérlő és az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy a KIF hálózat oszlopaira való felju- tást és azokon történő munkavégzést a Bérbeadó által kiadott, hatályos „UT-400 Magasban való munkavégzés – Utasítás” (jelen Megállapodás 3. sz. melléklete) előírásainak, valamint az alábbi munkabiztonsági szabályoknak megfelelően kell végezni. Az Üzemeltető a KIF háló- zat oszlopán történő munkavégzés megkezdése előtt minden esetben köteles az oszlopot és vezetéktartó fejszerkezetét szemrevételezéssel ellenőrizni a biztonságos munkavégzés érdekében.
A munkavégzés szabályai. (MT. 102. § - 107. §, 110. § - 116. § KJT. 39. § - 44. §,
A munkavégzés szabályai. 8.1. Az intézmény munkavállalója a munkáltató által megjelölt időpontban köteles a munkát megkezdeni és befejezni. A munkahelyen való puszta megjelenés nem minősül tényleges munkakezdésnek. A munkavállalónak a megjelölt időpontra munkaképes állapotban, a munkavégzéshez szükséges előkészületeket már megtéve, munkavégzési helyén kell tartózkodnia.
A munkavégzés szabályai. [Mt. 83/A.§, 102-106.§, 107.§, 110-116.§, Kjt. 24.§, 39-44.§]
A munkavégzés szabályai. Vállalkozó kötelezettséget vállal a munka-, vagyon-, tűz- és környezetvédelmi előírások és más vonatko- zó jogszabályok betartására. Az átadott munkaterületen a munkálatok időtartama alatt a kárveszélyt a Vállalkozó viseli a Ptk. vonatkozó szabályai szerint. A Vállalkozó a Megrendelő utasítását csak annyiban köteles elfogadni, amennyiben az a munkaszerve- zésre nem terjed ki. Vállalkozó a Megrendelő utasításaitól abban az esetben térhet el, ha azt a Megrende- lő érdeke feltétlenül megköveteli és a Megrendelő előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a Megrendelőt az utasítástól való eltérésről haladéktalanul értesíteni kell. Amennyiben a Megrendelő ok- szerűtlen utasítást ad, erre őt a Vállalkozó köteles figyelmeztetni. A figyelmeztetés el nem fogadásának következményei a Megrendelőt terhelik. Vállalkozó kérheti a Megrendelőt, hogy írásban erősítse meg bármelyik döntését vagy utasítását, amelyet még nem adott írásba. A Vállalkozó minden indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni köteles a Meg- rendelőt az ilyen jellegű kívánságáról. A Vállalkozó a feladatot úgy köteles elvégezni, hogy az nem akadályozhatja a Felügyelet működését, napi üzletmenetét. Vállalkozó munkaeszközeiről, felszereléséről, a feladatellátáshoz szükséges anyagok- ról saját maga gondoskodik. Ezek költségeit a Vállalkozási díj tartalmazza. Amennyiben a munkálatok során többlet- vagy pótmunkák végzésének szükségessége merül fel, erről a Vállalkozó köteles a Meg- rendelőt haladéktalanul értesíteni. Vállalkozó szavatol azért, hogy a szerződés értelmében elvégzett munkák megfelelnek a jogszabályok- ban, az érvényes magyar szabványokban, a konkrét feladatokra vonatkozó dokumentációban és jelen Szerződésben foglalt követelményeknek.
A munkavégzés szabályai. KSZ 11. § KSZ 12.§ KSZ 13. § KSZ 14.§
A munkavégzés szabályai 

Related to A munkavégzés szabályai

  • A Szolgáltató adatkezelésének szabályai 5.1. A Szolgáltatót a tudomására jutott személyes adatokkal kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli, azok megismerését harmadik személy részére csak az érvényes jogszabályokban és jelen Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint teheti lehetővé.

  • A biztosító szolgáltatásának szabályai 10.1. A biztosító a károkat eseményenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve az egyes biztosítási összegeket.

  • A szolgáltatás különös szabályai Ha a helyiség – mennyezetének és egyik oldalfalának; vagy – két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg. A biztosító avult értéken téríti meg: – A biztosított melléképületek és építmények kárainak helyreállítá- si költségeit, amelyek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 75%-ot. – Vályogból vagy döngölt falból, illetve az előbbiek vegyes alkal- mazásával készített melléképületek árvíz, felhőszakadás és veze- tékes vízkár által okozott részleges vagy teljes károsodásának helyreállítási, illetve újraépítési költségeit. – A 85%-osnál nagyobb elhasználtságú (avult) ingóságok kárainak helyreállítási, illetve pótlási költségeit. A káridőponti avult érték kiszámításának alapja a károsodott épület, épít- mény, ingóság műszaki jellemzőivel azonos módon kivitelezett épület, épít- mény, ingóság káridőponti újraépítési, illetve újra beszerzési költsége, ami- ből le kell vonni a kár időpontjában fennálló időközbeni elhasználódás mér- tékének megfelelő összeget. A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítás- sal helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi alapul a biztosítási szolgál- tatás megállapításánál. Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása ese- tén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosí- tott felelősséggel tartozik. Nem téríti meg a biztosító: – a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányos- ságok miatt keletkezett károkat, amelyekről a biztosított (szer- ződő) tudott vagy tudnia kellett; – a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásá- val, a kivitelezés szakszerűtlenségével vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következnek be. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása estén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be, továbbá az úgynevezett előszereteti értékre sem.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A Szerződés Alanyai (1) A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megszűnik a) a határozott idő leteltével, ha az Előfizető egyoldalúan - vagy az Előfizető és a Szolgáltató közös akarattal - a határozott idő lejártát megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a határozott idő leteltével a szerződést megszünteti,

  • A számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai (1) A Szolgáltató biztosítja Xxxxxxxxxxxxx a számhordozhatóságot azon társszolgáltatók tekintetében, amelyekkel erre hálózati szerződést kötött. Ha az Előfizető – a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül - másik helyhez kötött telefon szolgáltatót választ, akkor a Szolgáltatónál használt földrajzi vagy nem földrajzi telefonszámát átviheti az új szolgáltatóhoz, amennyiben ennek feltételei fennállnak.