A közalkalmazotti jogviszony létesítése mintaszakaszok

A közalkalmazotti jogviszony létesítése. (1) Közalkalmazotti jogviszony – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nyilvános pályázat alapján létesíthető. (2) A pályázat kiírását a munkáltatói jogkör gyakorlójának az EEGF honlapján e célból közzétett űrlapon („közzétételi adatlap”) kell kezdeményeznie. A közzétételi adatlapot kitöltést és aláírást, valamint a Poszeidon iratkezelő rendszerben történő iktatást követően – kizárólag szkennelt formában – a xxxxxxxx.xxxxx@xxxxxxxxxx-xxxx.xx e-mail címre kell megküldeni. A közzétételi adatlap kinyomtatott és aláírt eredeti példányát az EEGF részére nem kell eljuttatni, azt a pályázat kiírását kezdeményező szervezeti egység köteles megőrizni. (3) Ha a közzétételi adatlap kitöltése nem szabályos vagy hiánypótlásra szorul, erről az EEGF a feladó e-mail címére küldött válasz formájában tájékoztatja a szervezeti egységet. A szervezeti egység a kijavított, illetve hiánypótolt közzétételi adatlapot haladéktalanul megküldi az EEGF részére. (4) A pályázatokat az EEGF publikálja tíz munkanapon belül a közszolgálati állásportálon és az SE honlapján. (5) A pályázati felhívásra beérkezett valamennyi pályázatot az EEGF elektronikus levél útján küldi meg a szervezeti egység részére. (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója az eredményes pályázati eljárást követően az EEGF honlapján e célból közzétett űrlapon („felvételi javaslat”) kezdeményezi a közalkalmazotti jogviszony létesítését. A felvételi javaslatot, valamint a belépő közalkalmazott számára egyetemi e-mail cím igénylésére szolgáló, az EEGF honlapján e célból ugyancsak közzétett űrlapot kitöltést és aláírást, valamint a Poszeidon iratkezelő rendszerben történő iktatást követően – kizárólag szkennelt formában – a xxxxxxx.xxxxx@xxxxxxxxxx-xxxx.xx e-mail címre kell megküldeni a belépés tervezett időpontját legalább hét munkanappal megelőzően. A felvételi javaslat kinyomtatott és aláírt eredeti példányát az EEGF részére nem kell eljuttatni, azt a felvételt kezdeményező szervezeti egység köteles megőrizni. (7) A belépő közalkalmazottat foglalkoztató szervezeti egység HR-ügyintézője a belépést megelőzően másolatot készít a fizetési osztályba való besoroláshoz szükséges okiratokról (az ellátandó munkakör betöltésére előírt arról a legmagasabb iskolai végzettségről, illetve szakképesítésről, szakképzettségről, doktori címről, tudományos fokozatról, amellyel a belépő rendelkezik), valamint a fizetési fokozat meghatározásához szükséges, a jogviszonyban töltött időt alátámasztó okiratokról, továbbá a személyazonosító iratokr...
A közalkalmazotti jogviszony létesítése. (Kjt. 20.§. – 24.§. és Mt. 32-34.§, 42.§. –50.§.)
A közalkalmazotti jogviszony létesítése. [Mt. 72.§ - 75.§, 76.§ (3), (6)-(8) bekezdés, 76/A-78.§, 79.§ (2)-(5) bekezdés, 80-81.§ és Kjt. 20.§-23.§, különösen a 76.§ (7) bekezdés a)-h) pontja] A közalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Ebben kell meghatározni a fizetési kategóriát, a munkabért, a fizetési fokozatot, a munkába lépés napját, a munkahelyet, a munkakört és annak jellegét (változó, állandó). Közalkalmazotti jogviszony kizárólag pályázat útján létesíthető, kivéve a Kjt. 20/A § (2) bek. meghatározott eseteket: • áthelyezés esetén; • olyan munkakör vagy megbízás esetén amelynek ellátására – kilencven napon belül – legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázat kiírására; • ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos működés biztosításához elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges feltételek más munkaszervezési módszerrel nem biztosíthatóak; • a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében legalább 9 hónapig alkalmazott személyt az ösztöndíjas jogviszony nem azonnali hatályú felmondással történő megszűnését/megszüntetését követő egy hónapon belül közalkalmazotti jogviszony keretében olyan munkakörben foglalkoztatják, amely tartalmazza az ösztöndíjasként ellátott feladatokat is. • helyettesítésre vagy meghatározott munka ellátására, vagy ha ezt végrehajtási jogszabály előírja. A pályáztatás részletes eljárásrendje a Pályáztatási szabályzatunkban megtalálható.
A közalkalmazotti jogviszony létesítése. 46. A közalkalmazotti jogviszony létesítésében való megállapodás előtt a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a munkáltatónál alkalmazott egészségre ártalmas technológiákról, a használt egészségkárosító – különösen a rákkeltő – anyagok felhasználásáról és a veszélyek elkerülésének lehetőségeiről. 47. A közalkalmazotti jogviszony lényeges elemeiben történő megállapodás létrehozása előtt a közalkalmazottat tájékoztatni kell az alkalmazás pontos feltételeiről, lehetőség szerint meg kell győződni alkalmasságáról, szakértelméről. 48. A kinevezési okmányon fel kell tüntetni a Kjt. 21. § (3) bekezdésében szabályozott adatokon kívül: a.) a közalkalmazott személyi adatait, b.) az illetményhez kapcsolódó pótlékokat, azok jogcímének, összegének, folyósítása időtartamának megjelölésével, c.) a kinevezés és elfogadásának dátumát, d.) annak megjelölését, hogy a kinevezés határozatlan, vagy határozott időre szól, utóbbi esetben a hatályosság időtartama, valamint a meghatározott munka, ellátandó feladat megjelölésével, e.) a közalkalmazotti jogviszony időtartamának megállapításához a jogviszony kezdő időpontját, f.) a fizetési fokozatba sorolásnál figyelembe vett jogviszony kezdő időpontját, g.) a belügyi alkalmazás után járó elismerés kezdő időpontjáról, továbbá az alkalmazási jogviszony után járó jutalom esedékességének napjáról szóló tájékoztatást, h.) a kinevezés időpontjában a közalkalmazott állami iskolai végzettségét, meglévő szakképesítését i.) munkakörének ellátásával kapcsolatos képesítési követelmény előírásokat, j.) a szakképesítés megszerzésére való kötelezést és annak határidejét, k.) az esetleges próbaidő időtartamának megjelölését, l.) xxxxxxx, amit a munkáltató és a közalkalmazott a jogviszony létrejötte, a hozzá kapcsolódó jogok és kötelezettségek gyakorlása szempontjából lényegesnek tart, m.) a munkáltatói jogkör gyakorlójának nevét, aláírását, valamint az aláírás helyének és időpontjának megjelölését, n.) a közalkalmazotti kinevezés elfogadását igazoló aláírását.

Related to A közalkalmazotti jogviszony létesítése

  • Alkalmazandó jogszabályok Jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, illetőleg az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, valamint annak végrehajtási rendeletei valamint az NMHH Elnökének rendeletei az irányadóak.

  • Általános hálózathasználati irányelvek 3.1. Amennyiben egy felhasználó tevékenysége megsérti a szolgáltató szolgáltatási irányelveit, a szolgáltató fenntartja magának a jogot a szolgáltatás azonnali, előzetes figyelmeztetés nélküli megszüntetésére. A szolgáltató előnyben részesíti a nem helyénvaló viselkedéssel kapcsolatban is az előfizetők tájékoztatását, figyelmeztetését és a felhívást a szabálytalan tevékenység beszüntetésének szükségességére. Azonban a Szolgáltatási irányelvek különösen súlyos vagy azonnali károkat okozó megsértésének a szolgáltatás azonnali félbeszakítása és megszüntetése lehet az eredménye. 3.2. Bármilyen okból is elégtelen vagy esetleg késlekedő a szolgáltató fellépése, hogy érvényre juttassa elvárásait és ezeket az irányelveket, ez soha nem tekinthető jogfeladásnak a részéről. 3.3. Nem szabad a szolgáltatásokat semmilyen törvényt, szabályozást, szabványt, nemzetközi egyezményt vagy díjszabást sértő módon használni. 3.4. Nem szabad semmilyen olyan hálózat, szerver, web lap, adatbázis vagy Internet szolgáltató (beleértve az ingyenesen elérhető szolgáltatásokat is) szabályait vagy szolgáltatási irányelveit megsérteni, melyet a felhasználó a szolgáltató hálózatán keresztül ér el. 3.5. Nem szabad a szolgáltatást becsmérlés, rágalmazás, tisztességtelen, csalárd, trágár, támadó vagy megtévesztő tevékenység céljából használni. 3.6. Tilos fenyegetni, zaklatni, sértegetni vagy megfélemlíteni másokat. 3.7. Tilos szétrombolni, illetve gyengíteni bármelyik számítógép-hálózat biztonságát, más felhasználó jogosultságát jogosulatlanul használni. Tilos bármilyen internetes végpontra, illetve hálózati eszközre való jogosulatlan behatolás, vagy bármilyen ilyen irányú próbálkozás. Tilos bármely végpont működésének megzavarása vagy szándékos túlterhelése (Denial of Service) a szolgáltató hálózatáról vagy annak igénybe vételével. 3.8. Tilos meggátolni más felhasználót abban, hogy használja és élvezze a szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokat. 3.9. Tilos a hálózatot a szerzői jogvédelem alá eső anyagok átvitelére használni, ha az átvitel során mások szerzői joga sérül (pl. tilos kalóz szoftverek átvitele). 3.10. Tilos számítógépes vírusok, férgek szándékos terjesztése, illetve a terjesztéssel való fenyegetés. 3.11. Az irányelvek megsértését, és a szolgáltatás azonnali felfüggesztését jelenti, illetve megszüntetését eredményezheti, ha a szolgáltató hálózatán olyan tevékenység folyik, amely jogszabályt vagy törvényt sért. 3.12. Egyik felhasználó sem gyűjthet adatokat egy másik felhasználóról, az általa forgalmazott információkról, az érintett felhasználó tudta és hozzájárulása nélkül. Ez többek közt azt jelenti, hogy tilos például a felhasználók általi forgalomfigyelés (sniffing). A szolgáltató bizonyos esetekben (például a biztonsági incidensek kezelésekor) jogosult ilyen forgalomfigyelést végezni, de az így kinyert információt csak az eredeti cél (pl. számítógépes betörés megakadályozása) megvalósítására használhatja fel. Ugyanakkor a szolgáltató számlázás és biztonságtechnikai okokból bizonyos, a felhasználók adatforgalmára vonatkozó információt rendszeresen naplóz, de ezeket a naplóban rögzített információkat is csak az eredeti cél megvalósítására használhatja fel.

  • A hálózathasználati irányelvek szerepe A jelen hálózathasználati irányelvek (Irányelvek) az Internet szolgáltatók által általában világszerte elfogadott legfontosabb irányelvek gyűjteménye. Ezek az irányelvek nem csupán a "Netiquette" jellegű dokumentumokban szereplő viselkedési ajánlások, hanem olyan szigorú követelmények, amelyek betartását szigorú szankciókkal is elő kell segíteni. A hálózathasználati irányelvek és szabályok a szolgáltatásokat rendeltetésszerűen igénybevevő ügyfelek védelmét szolgálja azáltal, hogy védi a felhasználót és a szolgáltatót, valamint annak hálózatát és szolgáltatását, a rosszhiszemű, tudatlan, vagy esetleg gondatlan felhasználók ellen. Az ISzT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) nyomatékosan ajánlja, hogy minden Internet szolgáltató követelje meg az ügyfeleitől a hálózathasználati irányelvek betartását, továbbá javasolja, hogy a jelen hálózathasználati irányelvek a szolgáltatók Általános Szerződési Feltételeiben szerepeljenek. A felhasználóknak a hálózathasználati irányelvek megsértése ügyében a szolgáltatójukkal ajánlott felvenniük a kapcsolatot, a külön ilyen célra fenntartani javasolt abuse@<szolgáltatónév>.hu alakú e-mail címen.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza. XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak. XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

  • Jogorvoslati kérelmek benyújtása A jogorvoslati kérelmek benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ: A Kbt. 148. § szerint.

  • A hálózathasználati irányelvek módosítása A szolgáltató fenntartja magának a jogot, hogy a jelen szöveget az irányelvek szellemében megváltoztassa, de a mindenkor mérvadó szöveg az általa előre megjelölt helyen (ez az ÁSzF, valamint egy web-oldal) elérhető lesz.

  • Hálózathasználati irányelvek Az ISzT által támogatott hálózathasználati irányelvek (AUP - Acceptable Use Policy)

  • Milyen határidőben érvényesítheti Felhasználó kellékszavatossági igényét? Felhasználó köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.

  • A szolgáltatás igénybevételének módja Az igénylő a Szolgáltatónál erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtja ISDN szolgáltatásra vonatkozó igényét, amelyben pontosan megjelöli a kért szolgáltatást és nyilatkozik, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az általa megjelölt felszerelési helyen Szolgáltató a szükséges méréseket elvégezze, ennek érdekében az igénylő biztosítja Szolgáltató részére az ingatlanra történő bejutást valamint a mérés elvégzéséhez műszakilag indokolt feltételeket. - Az ISDN szolgáltatás egyedi előfizetői szerződés alapján vehető igénybe. A szerződéskötésre az ÁSZF általános szabályai az irányadók.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített csillagpontosított, visszirányú kábeltelevízió hálózat, és Előfizetői szerződést már előzőleg a Szolgáltató által kiépített, vagy a más által kiépített és Szolgáltató által – szükség esetén ellenőrző mérés alapján – megfelelőnek minősített előfizetői hozzáférési végponton történő szolgáltatás igénybevételre lehet kötni. A szolgáltatás igénybevételének jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A Szolgáltató használatában, azonban más tulajdonában levő és fentieknek megfelelő kábeltelevíziós hálózaton csak akkor kerülhet sor a Szolgáltató általi Internet-hozzáférési szolgáltatásra irányuló szerződéskötésre és szolgáltatás nyújtására, ha a Szolgáltató és a kábeltelevíziós rendszer tulajdonosa egymással összekapcsolódási megállapodást kötött. A szolgáltatás igénybevételéhez – a Szolgáltató által a szolgáltatás időtartama alatt biztosított kábelmodemen kívül – szükséges a 4.3. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés (legalább 486-os számítógép), egy hálózati kártya, szoftverek és amelyek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés (számítógép), hálózati kártya, szoftverek szolgáltatására. A szolgáltatás nyújtásának feltétele – esettől függően – a kábelmodem, acces point, vagy a router áramellátásának Előfizető általi biztosítása saját költségére. A szolgáltató az előfizetői végberendezés és az azon tárolt adatok megóvása és biztonsága érdekében a szolgáltatás rendeltetésszerű használhatóságát nem befolyásoló módon portszűrést alkalmazhat és egyes portok – így különösen a 139-es port – forgalmát letilthatja. 2.1.3.2. A szolgáltatásnak időbeli korlátja nincs. 2.1.3.3. A szolgáltatást az Előfizető nem veheti igénybe a Szolgáltatónak a hírközlési hatósághoz tett bejelentése alapján nyilvántartott azon földrajzi területen (vételkörzet) kívül, ahol a Szolgáltató hírközlési hálózattal rendelkezik, vagy internet hozzáférési szolgáltatást nyújt. 2.1.3.4. Minden Előfizető csak a rá vonatkozóan a Szolgáltatónál nyilvántartott előfizetői hozzáférési ponton keresztül veheti igénybe az általa előfizetett szolgáltatásokat. 2.1.3.5. A szolgáltatásnyújtás feltétele, hogy az Előfizető és a Felhasználó illetve – ha az ezekkel nem azonos – az ingatlan tulajdonosa az igénybejelentés megtételekor, de legkésőbb a szerződéskötéskor külön nyilatkozatban kifejezetten hozzájáruljon ahhoz, hogy az ingatlanon a hálózat további ellenérték nélkül a hálózat fennállásának idejéig elhelyezésre kerüljön.