A maradandó egészségkárosodás mértéke mintaszakaszok

A maradandó egészségkárosodás mértéke. Maradandó egészségkárosodás leírása Mértéke Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Beszélőképesség teljes elvesztése vagy mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70% Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65% Egy kar könyökizület alatt való elvesztése illetve teljes működésképtelensége 60% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60% Egy kéz teljes elvesztése illetve teljes működésképtelensége 55% Egy láb térd alatt való elvesztése illetve teljes működésképtelensége 50% Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 45% Egyik lábfej teljes elvesztése illetve teljes működésképtelensége 40% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20% Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 10% A szaglóérzék teljes elvesztése 10% Bármely másik ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5% Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5% Az ízlelő képesség teljes elvesztése 5% Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 2% Az előző pontból adódó, egy balesetre vonatkozó egészségkárosodási százalékok összegeződhetnek, de nem haladhatja meg a 100%-os szintet. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elveszté- se illetve részbeni működésképtelensége esetén az elő- ző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha az egészségkárosodás mértéke (rokkantság foka) az egészségkárosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működésképesség orvosi szem- pontból milyen mértékben csökkent. A baleset után a Biztosítottnak haladéktalanul orvosi se- gítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyó- gyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következményeinek – a lehetőség szerint – elhá- rításáról és enyhítéséről. Ha a Biztosított a Biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a Biztosító orvosának véleményétől el- tér, független, mindkét fél által elismert orvosszaké...
A maradandó egészségkárosodás mértéke. Az előző pontból adódó, egy balesetre vonatkozó egészség- károsodási százalékok összegeződnek.Ha az összegzett mérték meghaladja a 100%-ot, a Biztosító a 100%-nak meg- felelő mértékű szolgáltatást nyújt. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése illet- ve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő hánya- dát kell figyelembe venni. A baleset után a Biztosítottnak haladéktalanul orvosi segítsé- get kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következ- ményeinek – a lehetőség szerint – elhárításáról és enyhítéséről. A maradandó egészségkárosodások, valamint a táblá- zatban fel nem sorolt esetekben az állandósult baleseti eredetű testi kár mértékét a rendelkezésre álló doku- mentumok, és szükség esetén a Biztosított személyes orvosi vizsgálata alapján a Biztosító orvosa állapítja meg. A Biztosító orvosa, más orvosszakértői testület megálla- pításától függetlenül hozza meg döntését, amely eltérhet a társadalombiztosítás által megállapított egészségká- rosodási mértéktől. Ha a Biztosított a Biztosító orvosa által megállapított mara- dandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a Biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni.
A maradandó egészségkárosodás mértéke. 3.1. A maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítására a szervek, végtagok illetve működőképességük teljes elvesztése esetén az alábbi táblázat az irányadó.
A maradandó egészségkárosodás mértéke. Ha a Biztosított a Biztosító orvosa által megállapított mara- dandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a Biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni.
A maradandó egészségkárosodás mértéke. Maradandó egészségkárosodás leírása Mértéke Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% Beszélőképesség teljes elvesztése vagy mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése70% Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70% Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65% Egy kar könyökizület alatt való elvesztése illetve teljes működésképtelensége 60% előző pontban megadott egészségkárosodási száza- lékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni. Ha az egészségkárosodás mértéke (rokkantság foka) az egészségkárosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapí- tani, hogy a testi vagy szellemi működésképesség or- vosi szempontból milyen mértékben csökkent. A baleset után a Biztosítottnak haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következményeinek – a lehetőség sze- rint – elhárításáról és enyhítéséről. Ha a Biztosított a Biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véle- ményt. Amennyiben az a Biztosító orvosának véle- ményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni.
A maradandó egészségkárosodás mértéke 

Related to A maradandó egészségkárosodás mértéke

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Az előfizetői szerződés módosításának és megszűnésének esetei és feltételei 12.1. A szolgáltató által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a szolgáltató jogosultsága az egyoldalú szerződésmódosításra, az előfizető erről történő tájékoztatásának módja, az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban az előfizetőt megillető jogok,

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.

  • A számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai (1) A Szolgáltató biztosítja Xxxxxxxxxxxxx a számhordozhatóságot azon társszolgáltatók tekintetében, amelyekkel erre hálózati szerződést kötött. Ha az Előfizető – a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül - másik helyhez kötött telefon szolgáltatót választ, akkor a Szolgáltatónál használt földrajzi vagy nem földrajzi telefonszámát átviheti az új szolgáltatóhoz, amennyiben ennek feltételei fennállnak.

  • Az adatkezelés jogalapja A biztosítási szerződések kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos, valamint a telefonos ügyfélszolgálati célú adatkezelések jogalapja az érintettek hozzájárulása, a Bit. 135. §-a, az Sztv. 169. §-a, továbbá a biztosításnak elektronikus úton, vagy telefonon keresztül történő megkötése esetén a Távért. tv. 11. § (2) bekezdése, és az Eker tv. 13/A. §-a. Az egészségi állapottal összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A panaszkezelési célú adatkezelések jogalapja a Bit.159. §-a. Az ENSZ, az EU vagy más által elrendelt gazdasági szankcióknak (embargóknak) való megfelelés biztosítása esetén az adatkezelés jogalapja a Biztosító jogos érdeke, illetve a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése.

  • Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • Az előfizető általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.4.1. A határozatlan idejű előfizetői szerződés megszűnésének eseteit a 9.9. pont tartalmazza. A határozatlan idejű szerződés megszüntetése nem mentesíti az Előfizetőt a szerződés hatálya alatt felmerült díjfizetési és annak járulékai, valamint a szolgáltatás megszüntetés miatti és 4. sz. mellékletben megjelölt díjak megfizetésének kötelezettsége alól.

  • Az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtandó x elektronikusan: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx/XXX000000000000/xxxxxxxxx (URL) x a fent említett címre a következő címre: (adjon meg másik címet) Hivatalos név: Nemzeti azonosítószám: Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy: Telefon: E-mail: Fax: Internetcím(ek): Az ajánlatkérő általános címe (URL): A felhasználói oldal címe (URL): Az elektronikus kommunikáció olyan eszközök és berendezések használatát igényli, amelyek nem általánosan hozzáférhetők. Ezen eszközök és berendezések korlátozás nélkül, teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elérhetők a következő címen: (URL)