A munkaviszony megszüntetése mintaszakaszok

A munkaviszony megszüntetése. (Mt. 64. §) A munkaviszony megszüntethető a) közös megegyezéssel, b) felmondással, c) azonnali hatályú felmondással. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja.
Sample 1Sample 2See All (4)
A munkaviszony megszüntetése. Az első munkahelyünkön nyilvánvalóan nem az az első gondolatunk, hogy vajon hogyan fogunk felmondani - és ez jól is van így. Ezzel együtt fontosnak tartjuk, hogy a felmondással kapcsolatban alapvető információkkal már most tisztában légy. Így nem érhet meglepetés, ha a próbaidő alatt, vagy később mégis munkahelyet váltanál.
Sample 1Sample 2
A munkaviszony megszüntetése. (1) A munkaviszony megszüntethető a) közös megegyezéssel,
Sample 1Sample 2
A munkaviszony megszüntetése. A határozott idejű munkaviszony a szerződésben meghatározott idő lejártával automatikusan megszűnik. Ez előtt az időpont előtt csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén csak a próbaidő időtartama alatt szüntethető meg azonnali hatállyal. Ezektől eltérő módon csak bizonyos indokokkal kezdeményezhető a felmondás, egyéb esetben fizetési kötelezettség illeti meg a munkáltatót vagy a munkavállalót.
Sample 1Sample 2
A munkaviszony megszüntetése. A munkaviszony megszüntetése esetén szükség van egy- vagy kétoldalú jognyilatkozatra. Kétoldalú megszüntető jognyilatkozat a közös megegyezés, míg egyoldalú jognyilatkozat a felmondás és az azonnali hatályú felmondás. Fontos követelmény, hogy a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. Ezen kívül az indokolásnak világosan tartalmaznia kell, hogy milyen okból szűnt meg a munkaviszony. A munkáltató - a munkavállaló kérelmére - indokolási kötelesség hiányában is meg kell, hogy indokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére: ₋ a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra igénybe vett munkaidő-kedvezmény igénybevétele miatt; ₋ az apasági szabadság,
Sample 1
A munkaviszony megszüntetése. A 66. § (2) bekezdése alkalmazásában a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése.
Sample 1
A munkaviszony megszüntetése. A munkaviszony megszüntetése esetén szükség van egy- vagy kétoldalú jognyilatkozatra. Kétoldalú megszüntető jognyilatkozat a közös megegyezés, míg egyoldalú jognyilatkozat a felmondás és az azonnali hatályú felmondás. Fontos követelmény, hogy a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. Ezen kívül az indokolásnak világosan tartalmaznia kell, hogy milyen okból szűnt meg a munkaviszony. munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. A munkáltató ugyanakkor felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. ₋ a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy ₋ a munkavállaló képességére alapított okból vagy ₋ ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. Felmondás esetén felmondási időt kell alkalmazni. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A felmondási idő rendeltetése, hogy a munkáltató a munkafolyamatokat újra tudja tervezni, illetve a munkavállaló lehetőséget kapjon arra, hogy új jogviszonyt létesíthessen. A felmondási idő harminc nap, amely időtartam a munkaviszonyban töltött időtől függően meghosszabbodik, és így legalább húsz év munkaviszony esetén már plusz hatvan nappal többre lesz jogosult a munkavállaló. Fontos kiemelni, hogy a felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót − legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. Felmondás esetén a munkavállaló végkielégítésre is jogosult lehet. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése okán...
Sample 1
A munkaviszony megszüntetése. Az Mt. 45. § (5) által adott felhatalmazással élve, a munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkajogviszony kezdetétől számított 3 hónap próbaidőnek minősül, mely időtartam alatt a felek bármelyike, azonnali hatállyal, írásbeli nyilatkozattal, a megszüntetés okának érdemi indoklása nélkül, egyoldalúan jogosult a munkaviszonyt megszüntetni. A munkaviszony a próbaidő leteltét követően megszüntethető: - a Munkáltató és a Xxxxxxxxxxxx közös megegyezésével; - bármelyik fél részéről rendes felmondással (Mt. 65-67.§.); - bármelyik fél részéről rendkívüli felmondással (Mt. 78-79.§.). A Munkavállaló munkaviszonyának megszűnése esetén, az utolsó munkában töltött napjáig köteles valamennyi birtokában lévő, a Munkáltató tevékenységével összefüggő iratot, eredeti dokumentációt és információt, illetőleg a Munkáltató tulajdonát, képező tárgyakat a Munkáltatónak átadni.
Sample 1
A munkaviszony megszüntetése. (1) A 66. § (2) bekezdése alkalmazásában a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése. (2) A felmondási idő tizenöt nap. (KSZ) (3) A kölcsönbeadó felmondása esetén - eltérő megállapodás hiányában - a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. (KSZ) (4) A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor is megszüntetheti, ha a 78. § (1) bekezdésben foglalt kötelességszegést vagy magatartást a kölcsönvevő tanúsítja. (5) A kölcsönvevő a munkavállaló kötelezettségszegéséről a kölcsönbeadót a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja. A 78. § (2) bekezdésében meghatározott határidő a tájékoztatás közlésével kezdődik. (6) A munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a kölcsönbeadóval közli.
Sample 1

Related to A munkaviszony megszüntetése

  • A Szerződés megszüntetése A Felek jogosultak a Szerződést írásban, 15 (tizenöt) napos felmondási idő közbeiktatásával, indokolási és kártérítési fizetési kötelezettség nélkül felmondani. A Felek jogosultak továbbá a Szerződés azonnali hatályú, kártérítési fizetési kötelezettség nélküli felmondására, különösen, de nem kizárólagosan, amennyiben: 10.1. A Fél megsérti a Szerződésben vállalt titoktartási kötelezettségét, vagy 10.2. A Fél nyilatkozatával vagy magatartásával/eljárásával sérti a másik Fél jóhírét, üzleti tisztességét, vagy 10.3. A Fél fizetésképtelenségét jogerős határozatban megállapítják, vele szemben csődeljárás, vagy felszámolási eljárás kezdeményezésére került sor. 10.4. Termelő a Szerződésben foglalt és fent külön nem nevesített kötelezettségeit ismételten, vagy súlyosan megszegi. A Megrendelő jogosult továbbá a Szerződés azonnali hatályú, kártérítési fizetési kötelezettség nélküli felmondására, különösen, de nem kizárólagosan, amennyiben: 10.5. Termelő elmulasztja a Szerződésben rögzített teljesítési határidőt és Megrendelőnek a további teljesítés nem áll az érdekében, vagy 10.6. Termelő a szagosítást nem jelen Szerződésnek vagy a jogszabályoknak, iparági szabványoknak megfelelően végzi; 10.7. Termelő megsérti a környezetvédelmi jogszabályokat; A Felek azonnali hatályú felmondása (elállása) esetén a Felek a felmondás (elállás) hatályának napjáig nyújtott szolgáltatást és szerződésszerű pénzbeli ellenértékét - beleértve a szerződésszegést és a következményeit is - kötelesek egymással szemben elszámolni. Azonnali hatályú felmondás (elállás) esetén Megrendelő fenntartja magának a jogot a szerződésszegésből eredő jogai érvényesítésére, ideértve a kárai megtérítésére való jogot is, beleértve a következménykárokat is. Amennyiben a Fél a felmondást (elállást) tartalmazó tértivevényes levelet bármely okból nem veszi át, a levél kézbesítését – a kézbesítési cím helyességének ellenőrzése mellett - ismételten meg kell kísérelni. A megismételt kézbesítés sikertelensége esetén a levél legkésőbb a megismételt feladástól számított 5 (öt) nap elteltével kézbesítettnek tekintendő. Az elállást vagy a felmondást tartalmazó iratot személyesen, vagy tértivevényes levél útján kell a másik Félnek kézbesíteni.

  • A munkavégzés felfüggesztése 6.1. Ha a foglalkoztatás, a munkaeszközök használata, vagy a biztonsági intézkedések betartásának hiánya a MÁV Csoport munkavállalóit, ügyfeleit, a vasúti közlekedés biztonságát, illetve a vagyonbiztonságot veszélyezteti, úgy a felügyeletet ellátó, az ellenőrzésre jogosult, illetve a Vállalkozó erre feljogosított munkavállalója a munkavégzést azonnal leállíthatja. 6.2. A munkavégzés leállítását az elrendelő Félnek írásban a Felek tudomására kell hozni. 6.3. A Vállalkozó képviselője köteles a munkavégzés leállítására vonatkozó elrendelést tudomásul venni.

  • A szerződés megszűnése, megszüntetése 7.1. A Vevő egyoldalú, írásbeli, az Eladóhoz intézett nyilatkozatával azonnali hatállyal elállhat az adásvételi szerződéstől, amennyiben korábbi teljesítés nem történt, vagy elállhat az adott megrendeléstől vagy azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha: - az Eladó az egyes résszállításokkal több mint 15 napot késett; - szállítási kötelezettség teljesítésének késedelme vagy elmulasztása, amennyiben ilyen szerződésszegési eset második alkalommal is megismétlődnék, - a leszállított termék minőségi fogyatékossága esetén, de akkor is ha kiderül, hogy a termék típusában (rendszerében) nem felel meg az 1./ pont szerinti ajánlatban, foglalt minőségi követelményeknek, a Vevő a jelen szerződésben szabályozott mértékű minőségi kötbért és/vagy kártérítési igényt érvényesíthet, és amennyiben rendszerbeli minőségi eltérést tapasztalna, úgy érdekmúlásának igazolása nélkül az adott rendeléstől nyomban elállhat, vagy azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, meghiúsulási kötbért és kártérítést követelhet, - Ha az eladó a minőségi hibás terméket a hibabejelentést követő 15 munkanapon belül nem cseréli ki, a Vevőnek jogában áll a le nem szállított árucikkek tekintetében a megrendeléstől elállni és az adott terméket harmadik személytől beszerezni az Eladó költségére. Ebben az esetben a harmadik személynek fizetett ár, valamint valamennyi, a szállítással, beszerzéssel kapcsolatban felmerülő költségek kiterhelhetőek az Eladó részére. - a fizetési haladék időtartamának leteltét követően amennyiben az Eladó fizetésképtelenné vált, öncsődöt jelentett illetve ellene csődöt jelentettek be, felszámolási eljárás folyik ellene; - az Eladó szerződésellenesen beszüntette szállításait. Ha a Vevő a szerződést a fenti bármely okból megszünteti egyoldalú nyilatkozatával, az Eladó nem jogosult a Vevőtől további kifizetéseket követelni. 7.2. A Vevő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha a) az Eladóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

  • A korlátozás megszüntetése A Szolgáltató köteles az előfizető kérelmére újra biztosítani a szolgáltatást, ha a korlátozás indoka megszűnt. A Szolgáltató az Előfizető kérelmére köteles a szolgáltatás újbóli biztosítására és a korlátozás feloldására, kivéve, ha jogszabályi rendelkezés vagy jelen ÁSZF szabályai alapján az Egyedi Előfizetői Szerződés további fenntartására nem köteles. Ilyen esetekben a Szolgáltató dönthet úgy, hogy a korlátozás súlyosságára, ismételtségére, az Előfizető által tanúsított magatartásra tekintettel az Egyedi Előfizetői Szerződést felmondja. A korlátozás megszüntetésének késedelmes teljesítése esetén a Szolgáltató minden megkezdett késedelmes nap után kötbért köteles fizetni. A kötbér mértéke minden megkezdett késedelmes nap után a visszakapcsolási díj egyharmada. Amennyiben adott esetben a Szolgáltató korlátozás feloldási díjat nem számítana fel, a kötbér mértéke az adott szolgáltatással kapcsolatban fizetendő havi előfizetési díj, illetve előre fizetett szolgáltatás esetén az előre fizetett díj egy harmincad részének négyszerese.

  • A médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztése, illetve megszüntetése a Médiatanács felhívása alapján (1) A Szolgáltató, mint műsorterjesztő a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 188-189. §-ban foglalt kötelezettségénél fogva a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján a médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére illetve megszüntetésére kötelezhető. Szolgáltató a műsorszolgáltató műsorának tartalmáért nem felelős. (2) Amennyiben a Médiatanács az Mttv 187.§ (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles – a határozat jogerőre emelkedését követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint megszüntetni. (3) Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal az Mttv 187.§ (3) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a Szolgáltató köteles - a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján - a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni. (4) Amennyiben a KTV szolgáltatás csatornakiosztásában (Függelék) szereplő médiaszolgáltatás a Médiatanács felhívása alapján a fentiek szerint felfüggesztésre vagy megszüntetésre kerül, ez nem minősül sem a Szolgáltató hibás teljesítésnek, sem az Előfizetői szerződés Szolgáltató általi megszegésének, sem pedig az Előfizetői szerződés Szolgáltató által jogellenes egyoldalú módosításának. A médiaszolgáltatás továbbításának megszüntetésére kötelező felhívás esetén a Szolgáltató a felhívásban megjelölt médiaszolgáltatás továbbítását a felhívásban foglalt időpontban megszünteti, az ÁSZF-et egyoldalúan módosítja, továbbá egyidejűleg az érintett szolgáltatáscsomagok vonatkozásában a programcsomag összeállítást, csatorna kiosztást egyoldalúan saját hatáskörben jogosult módosítani. Előfizető erre hivatkozással nem élhet az ÁSZF Törzsszöveg 9.2.1. (8) (felmondás a Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása esetén), 6.2. (számlareklamáció), 7.5. (kötbér, díjcsökkentés) pontban foglalt jogaival, továbbá erre a körülményre hivatkozással egyéb kárigényt sem érvényesíthet a Szolgáltatóval szemben. (5) Az Előfizető a médiaszolgáltatás továbbításának a Médiatanács felhívására történt felfüggesztése esetén is köteles az esedékes előfizetési díjat a Szolgáltató részére megfizetni. A médiaszolgáltatás továbbításának Médiatanács felhívására történő felfüggesztése a Szolgáltató által vállalt rendelkezésre állási időbe nem számít bele.

  • A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítésre vonatkozó anyagi jogi szabályokat a KSz 68. §-a tartalmazza. A kártérítés alkalmazása során – a jogszerűség és megalapozottság érdekében – a munkáltatói jogkörgyakorló lehetőség szerint a vizsgálóbiztos bevonásával jár el. A munkavállalói kártérítési felelősség megállapítására és érvényesítésére az alábbi szabályok alapján kerülhet sor.

  • A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat). (2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. (3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

  • Az előfizető jogszabályban meghatározott nyilatkozatai megadásának, a nyilatkozatok módosításának, visszavonásának feltételei 12.1. Azon üzleti Előfizető esetében, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, a Szolgáltató eltérhet az Eht. 127. § (1a), (4b), (4c) és (4g) bekezdésének, 128. § (5) bekezdésének, 129. § (1a)-(1c) bekezdésének, 134. § (14b) bekezdésének, valamint az 5. § (1)-(7) bekezdésének, 12. §-ának, 26. § (11) bekezdésének rendelkezéseitől, ha azon üzleti Előfizető, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, legkésőbb az előfizetői szerződés megkötésekor kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a Szolgáltató e rendelkezésektől részben vagy egészben eltérjen. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti. 12.2. A természetes személy Előfizetőnek vagy a 12.1. pont szerinti végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak vagy közhasznú szervezetnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást egyéni előfizetőként vagy nem egyéni (üzleti) előfizetőként kívánja igénybe venni. Amennyiben az Igénylő olyan szolgáltatáscsomagot kíván igénybe venni üzleti Előfizetőként, mely vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződés nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított szolgáltatáscsomag iránti igényre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az előfizetői minőség módosítására egyebekben a 10.2.4.1. pont szabályai az irányadók. 12.3. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni az elektronikus értesítés (elektronikus dokumentumban vagy az elektronikus levélben foglalt értesítés) elfogadásáról. Az Előfizető az elektronikus értesítés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát a 10.2.4.1. pontban foglaltak szerint jogosult módosítani. 12.4. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni arról, hogy adatai közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. §-ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minősülő tájékoztatás céljából felhasználásra kerüljenek. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti.

  • A szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása, felfüggesztése 28 5.1. Az előfizetői szolgáltatás szüneteltetésének esetei, feltételei, az előfizető által kérhető szüneteltetés leghosszabb időtartama, a díjfizetéshez kötött szünetelés esetei 28 5.2. Az előfizetői szolgáltatás korlátozásának, így különösen az előfizető által indított vagy az előfizetőnél végződtetett forgalom korlátozásának, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzői csökkentésének esetei és feltételei, továbbá megvalósításának módjai 30 5.3. Az előfizetői szolgáltatás felfüggesztésének esetei és feltételei 33

  • Minőségi mutatók neve, meghatározása, értelmezése A szolgáltatáshoz való új hozzáférési pont létesítési ideje: a szolgáltatáshoz létesített új hozzáféréseknek az esetek 80 %-ában teljesített határideje napokban, egy napnál rövidebb határidő esetén órában kifejezve. Új hozzáférés létesítésnek minősül az első hozzáférés létesítés, az áthelyezés, az előfizetőnél további hozzáférés létesítés, ha a létesítés fizikai megvalósítást igényel helyhez kötött előfizetői hozzáférés igénybevétele esetén. Amennyiben a szolgáltató és az előfizető megegyezik, hogy több vonal vagy szolgáltatási tétel megrendelését lépcsőzetesen teljesíti, akkor minden egyes jóváhagyott szállítási időpont külön megrendelésnek számít mérési szempontból. Amikor egy igénybejelentő többféle helyszínen létesített szolgáltatást rendel, akkor a szolgáltatásnak az egyes helyszíneken történő biztosítása külön megrendelésnek számít mérési szempontból. Kizárt esetek különösen: − visszavont megrendelések, − az új előfizetői hozzáférési (fizikai) pont létesítése nélküli bekapcsolás, − azok az esetek, amikor a szolgáltatást az előfizetőnek kell aktiválnia (pl. pre-paid szolgáltatás), − ha a létesítés az előfizetői hozzáférési ponthoz való bejutástól függ és ez nem lehetséges a megkívánt időben, − ha az igénylő halasztást, vagy későbbi időpontot kért a létesítésre.