A rendkívüli munkaidő. 2.1. Rendkívüli munkaidőnek az Mt. 107. §-ában foglaltak minősülnek, különösen a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidő-kereten felüli munkaidő, és az ügyelet időtartama, a munkavégzéstől függetlenül. (A készenlét alatti munkavégzés időtartama a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőnek minősül.) A munkáltatók törekednek arra, hogy a valós gazdasági érdekek által szükségessé váló, lehető legalacsonyabb mértékben rendelnek el rendkívüli munkaidőt.
2.2. A rendkívüli munkaidő tartama – a korlátozás alá nem eső kivételével – nem haladhatja meg éves szinten a 300 órát.
2.3. Munkaidő-keret alkalmazása esetén a rendes munkaidő és a rendkívüli munkaidő együttes havi mértéke – a készenléti jellegű munkakörök kivételével – a 232 órát egyetlen hónapban sem haladhatja meg, kivéve, ha az azt meghaladó rendkívüli munkaidő elrendelésére az Mt. 108. § (2) bekezdése szerinti okokból kerül sor.
A rendkívüli munkaidő. A rendkívüli munkaidőt minden esetben írásban kell elrendelni. Rendkívüli munkaidő elrendelésére a szervezeti egység vezetője, vagy az általa megbízott vezető beosztású munkavállaló a jogszabályi előírások figyelembevételével jogosult. A Munkáltató naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidőt rendelhet el azon munkavállaló tekintetében,
A rendkívüli munkaidő. Az Mt. 107.§-a alkalmazásában rendkívüli munkaidőnek minősül:
A rendkívüli munkaidő. 2.1. Rendkívüli munkaidőnek az Mt. 107.§-ában foglaltak minősülnek, különösen a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidő-kereten felüli munkaidő, és az ügyelet időtartama, a munkavégzéstől függetlenül. ( A készenlét alatti munkavégzés időtartama a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőnek minősül.). A munkáltatók törekednek arra, hogy a valós gazdasági érdekek által szükségessé váló, lehető legalacsonyabb mértékben rendelnek el rendkívüli munkaidőt.
2.2. A rendkívüli munkaidő tartama – a korlátozás alá nem eső kivételével - nem haladhatja meg éves szinten a 300 órát.
2.3. Munkaidő-keret alkalmazása esetén a rendes munkaidő és a rendkívüli munkaidő együttes havi mértéke – a készenléti jellegű munkakörök kivételével – a 232 órát egyetlen hónapban sem haladhatja meg, kivéve, ha az azt meghaladó rendkívüli munkaidő elrendelésére az Mt. 108. § (2) bekezdése szerinti okokból kerül sor.
2.4. A rendkívüli munkaidőt a munkavégzés megkezdését megelőzően, legalább 2 nappal korábban, írásban lehet elrendelni. Ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha az elrendelésére - a váltótárs bármilyen okból történő távolmaradása, - elemi csapás, súlyos kár, vagy veszélyhelyzet elhárítása, illetve megelőzése, - üzemzavar elhárítás, - helyi kollektív szerződésben szabályozott egyéb esetekben, miatt van szükség. Ez esetben lehetőség szerint elő kell segíteni, hogy a munkavállaló ez időre előre programozott, hivatalos, vagy magánügyeit megnyugtatóan rendezhesse.
A rendkívüli munkaidő. Rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő. Ha a munkaidő-beosztás alapjául szolgáló munkaidőnél többet dolgozik a közalkalmazott, akkor rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést teljesít. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkereten felüli munkaidő minősül rendkívüli munkaidőnek. Rendkívüli munkaidőnek minősül az elszámolási időszak alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő is. A rendkívüli munkaidőt a munkáltatónak kell elrendelni. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül azonban az is, ha a közalkalmazottat a munkáltató nem utasítja, ám a munkáltató részéről elvárt vagy tudomásul vett módon végez munkát olyan időszakban, amikor az rendkívüli munkaidőnek minősülne. Lényeges azért, hogy a pedagógusoknál egyértelműen meg lehessen állapítani, hány órát tartózkodtak a köznevelési intézményben, és ott milyen munkát végzetek a benntartózkodás alatt. [Mt. 107. §]
A rendkívüli munkaidő. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetén a munkaidő-beosztás az általános szabályoktól eltérően alakul. Lényegében külön kell megtervezni, nyilvántartani és rendkívüli munkavégzés szempontjából elszámolni a tanórai és az egyéb foglalkozásokra fordított időt, valamint az e feletti úgynevezett kötött munkaidőt. Az általános szabályoktól való eltérés lényege, hogy nem a heti munkaidőnek megfelelő negyven óra az, amit a munkáltatónak figyelembe kell venni a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó ellenszolgáltatás megállapításánál, hanem a kötött munkaidőt. Ennek az időnek az „átlépése” esetén külön díjazás illeti meg a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat. [A kötött munkaidő csak a nevelési-oktatási intézményekben értelmezhető.] A kollektív szerződés rendelkezései alapján a munkáltató úgynevezett elszámolási időszak alapul vételével kell, hogy megvizsgálja a kötött munkaidő túllépését. A kollektív szerződés abból az általános jogelvből indul ki, hogy a munkahelyen történő benntartózkodás alatt a közalkalmazottnak munkavégzésre rendelkezésre kell állnia, és munkát kell végeznie. Ebből következően a kötött munkaidő feletti benntartózkodásnál vizsgálni kell, hogy túllépték-e az elszámolási időszak alapjául szolgáló heti munkaidőt, a harminckét órát. Ha igen, az rendkívüli munkaidőnek minősül. [Mt. 107. § c) pont.]
A rendkívüli munkaidő. (Mt. 107-109.§)