A Szervezeti és Működési Szabályzat célja mintaszakaszok

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. A Szervezeti és Működési Szabályzat /SZMSZ/ a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör- vény, a 2023. évi LII törvény a pedagógus új életpályájáról, az ahhoz tartozó 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtá- sáról és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabá- lyozza az intézmény tevékenységét, szervezeti felépítését, irányításának rendjét, működésének folyamatait, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, valamint azokat a ren- delkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezett- séget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az éves munka- terv, a nevelési tervek és e szabályzat alapján végzi. Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és az intézménnyel szerződési jogviszonyban állókra. A szabályzatot az igazgató készíti a nevelőtestület bevonásával, majd benyújtás után a fenn- tartó hagyja jóvá a benyújtást követő 30 napon belül.
Sample 1Sample 2
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. A Szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Petőfi Sándor ÁMK Cserkeszőlő elnevezésű intézmény „Szőlőszem” Bölcsődéjének adatait, szerve- zeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési sza- bályait.
Sample 1Sample 2
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Herendi Városüzemeltetési Közszolgáltató Intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, továbbá a működési folyamatokat, figyelembe véve az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban Ávr.) 13. § (1) bekezdésében meghatározottakat.
Sample 1
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  2011. CXCV. törvény az államháztartásról  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről  1990. évi XCIII. törvény az illetékekről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról  277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról  362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról  370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről  368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról  44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól  5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról  26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról  33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről  51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a ...
Sample 1
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – iskolai szervezetet és működést hozzon létre, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását. Meghatározza mindazon rendelkezéseket, melyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe.
Sample 1
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SzMSz) célja, hogy rögzítse, illetve meghatározza - a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével – az Ózdi Városüzemeltető Intézmény (továbbiakban: ÓVI) adatait és szervezeti felépítését, a működés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a vezetők és alkalmazottak feladatait, felelősségét és jogkörét.
Sample 1
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja. Az SzMSz célja, hogy megállapítsa a Sásdi ÁMK Óvodájának és Bölcsődéjének működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak: • érvényre juttatása, • az intézmény jogszerű működésének biztosítása, • a zavartalan működés garantálása, • a gyermeki jogok érvényesülése, • a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, • az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység- csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. • a működés rendjét, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét; • a vezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét; • a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét; • a belépés és bent tartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel; • a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezéseket, • a vezetők, valamint az óvodai, bölcsődei szülői szervezet közötti kapcsolattartás formáját; • azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet az SzMSz véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel; • a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást; • a rendszeres egészségügyi ellátás rendjét; • az intézményi védő-óvó előírásokat; • az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat; • a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket; • mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, illetve az intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabályi rendelkezés alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni ⚫ 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről ...
Sample 1

Related to A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • Egyéb előfizetői szerződés megszűnési esetek és feltételeik Az előfizetői szerződés a Szolgáltató vagy az Előfizető általi felmondáson kívül megszűnik az alábbi esetekben:

  • Az előfizető általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.4.1. A határozatlan idejű előfizetői szerződés megszűnésének eseteit a 9.9. pont tartalmazza. A határozatlan idejű szerződés megszüntetése nem mentesíti az Előfizetőt a szerződés hatálya alatt felmerült díjfizetési és annak járulékai, valamint a szolgáltatás megszüntetés miatti és 4. sz. mellékletben megjelölt díjak megfizetésének kötelezettsége alól.

  • A Szolgáltató kártérítési felelőssége 18.1. A Szolgáltató felelősséget vállal minden olyan, a Vendéget ért kárért, mely a létesítményein belül, a Szolgáltató, vagy annak alkalmazottai hibájából következett be.

  • Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) Fő szójegyzék Kiegészítő szójegyzék (adott esetben) Fő tárgy 45234126-5 - - . . . - - - További tárgy(ak) . . . - - - - -

  • A Szolgáltató jogai és kötelezettségei 5.1. A Szolgáltató jogosult:

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • Az előfizetői szerződés módosításának és megszűnésének esetei és feltételei 12.1. A szolgáltató által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a szolgáltató jogosultsága az egyoldalú szerződésmódosításra, az előfizető erről történő tájékoztatásának módja, az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban az előfizetőt megillető jogok,

  • A fogyasztó elállási nyilatkozatának érvényessége Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát határidőn belül elküldi. A határidő 14 nap. A fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy az elállás jogát e rendelkezéssel összhangban gyakorolta. Az Eladó a fogyasztó elállási nyilatkozatát annak megérkezését követően köteles elektronikus adathordozón visszaigazolni.