A szolgáltatás mértékének megállapítása mintaszakaszok

A szolgáltatás mértékének megállapítása. A biztosított vagyontárgytól/vagyoncsoporttól és/vagy a vagyontárgy/va- gyoncsoport értékelési módjától (a különös biztosítási feltételekben meg- határozottak alapján), valamint a kár jellegétől (teljes/részleges kár) függő- en a biztosító az alábbiak szerint téríti meg a károkat.
Sample 1Sample 2Sample 3See All (6)
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
A szolgáltatás mértékének megállapítása. 10.3. A biztosított vagyontárgytól/ vagyoncsoporttól és/vagy a vagyontárgy/vagyoncsoport értékelési mód- jától (3.4. pont), valamint a kár jellegétől (tel- jes/részleges) függően a biztosító az alábbiak szerint téríti meg a károkat.
Sample 1Sample 2
A szolgáltatás mértékének megállapítása. 7.2.1. A biztosító az elhullott vagy kényszervágott állatok a biztosítási adatközlõn megjelölt biztosítási értéke és darabszáma, illetve kárkori súlya alapján nyújt szolgálta- tást a biztosítási összeg erejéig.
Sample 1
A szolgáltatás mértékének megállapítása. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra és az adott kockázatra valamint a biztosítási esemény bekövetkezése szerinti kockázatvise- lési helyre megjelölt biztosítási összeg, illetve kártérítési limit erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg az alábbiak szerint. A kárrendezés két lépcsőben történik:
Sample 1
A szolgáltatás mértékének megállapítása. 7.1.1. A súlycsökkenési és minõségi károk megál- lapítása a következõk figyelembevételével történik: ⚫ a károsodott terület nagysága, ⚫ a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam), ⚫ a becsléssel megállapított kár százaléka a károsodott területen, ⚫ az adatszolgáltatáskor rögzített egységár.
Sample 1
A szolgáltatás mértékének megállapítása. 10.1.3. A vagyontárgyakban keletkezett károk térítése A biztosított vagyontárgytól/ vagyoncsoporttól és/vagy a vagyontárgy/ vagyoncsoport értékelési módjától (3.3.2. pont), valamint a kár jellegétől (teljes/részleges) függően a biztosító az alábbiak szerint téríti meg a károkat: · A vagyontárgy teljes kára esetén a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti káridőponti értéket. Teljes (totál) kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy javítása, helyreállítása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdaságilag indokolatlan. Gazdaságilag indokolat- lan a helyreállítás, ha gazdasági számítással alátámaszt- va kimutatható, hogy a javítás várható költsége megha- ladná a károsodott vagyontárgynak a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti káridőponti értéke vagy a káridőponti biztosítási összege közül a nagyobb összegűt. Totálkárnak minősül a biztosítási ese- ményből eredő eltűnés is. · Új értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget. Részleges kárnak minősül, ha a sérült vagyontárgy javítás- sal, a károsodott részek pótlásával helyreállítható, kivéve, ha a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt. · Műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költsé- get, csökkentve azonban azt a károsodott vagyontárgy illetve a vagyontárgy károsodott része káridőponti műszaki avultságának megfelelő százalékkal. · Forgalmi értéken biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a javítási, helyreállítási, restaurálási költ- séget. · Bruttó nyilvántartási értéken biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett részleges kár esetén a javítási, helyreál- lítási költséget, csökkentve azonban azt a károsodott vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékének és káridő- ponti új értékének arányában. · Készletnek minősülő egyéb vagyontárgyban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget. · A nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházásokban keletkezett károk térítése:
Sample 1
A szolgáltatás mértékének megállapítása. 6.1.1. A létesítményben (2.1.1.) keletkezett károk térítése
Sample 1
A szolgáltatás mértékének megállapítása 
Sample 1Sample 2

Related to A szolgáltatás mértékének megállapítása

  • A szolgáltatás igénybevételének módja Az igénylő a Szolgáltatónál erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtja ISDN szolgáltatásra vonatkozó igényét, amelyben pontosan megjelöli a kért szolgáltatást és nyilatkozik, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az általa megjelölt felszerelési helyen Szolgáltató a szükséges méréseket elvégezze, ennek érdekében az igénylő biztosítja Szolgáltató részére az ingatlanra történő bejutást valamint a mérés elvégzéséhez műszakilag indokolt feltételeket. - Az ISDN szolgáltatás egyedi előfizetői szerződés alapján vehető igénybe. A szerződéskötésre az ÁSZF általános szabályai az irányadók.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az Egyedi előfizetői szerződést egyoldalúan kizárólag az Eht-ban meghatározott keretek között, az ÁSZF-ben vagy az Egyedi előfizetői szerződésben írt feltételek fennállása esetén, az ÁSZF egyoldalú módosítása útján módosíthatja.

  • A szolgáltatás díja A szolgáltatás díja éves díj, amelynek mértéke és fizetési gyakorisága a biztosítási ajánlaton illetve a kötvényen kerül meghatározásra.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető. Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A szolgáltatás leírása (1) A jelen pont szabályai szerint nyújtott szolgáltatás a kötelezett társszolgáltató (a továbbiakban: társszolgáltató) által a Szolgáltató részére átengedett előfizetői hurkon, a Szolgáltató által jelen ÁSZF-ben és az Egyedi előfizetői szerződésben meghatározott feltételekkel nyújtott helyhez kötött telefonszolgáltatás. A szolgáltatással kapcsolatosan felmerülő havi díjat és hívás díjakat a Díjszabás illetve az Egyedi előfizetői szerződés díjazási melléklete tartalmazza.

  • Az előfizetői szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei 2.3.1.1. Előfizetői szolgáltatások – az ÁSZF-ben megjelölt kivétellel – csak írásban megkötött előfizetői szerződés alapján vehetők igénybe. Soros hálózat esetén az Előfizető a Szolgáltató által biztosított csatornakiosztást veheti igénybe, nem soros hálózat esetén az Előfizető díjcsomagok és egyben csatornacsomagok (továbbiakban: díjcsomagok) közül választhat, valamint a díjcsomag mellett külön előfizethet kiegészítő/prémium szolgáltatásra. Az Előfizető – az ÁSZF 4. sz. mellékletében rögzített eltérő rendelkezés vagy a Szolgáltatóval való eltérő megállapodás hiányában – bármely díjcsomagot igénybe veheti, illetve a jelen ÁSZF feltételei szerint módosíthatja választását. Kiegészítő/prémium szolgáltatás igénybevételének feltétele valamely csatornacsomagra vonatkozó előfizetői szerződés fennállta. A Szolgáltató új díjcsomagokat alakíthat ki saját döntése alapján, illetve a díjcsomagban levő csatornákat (továbbiakban: médiaszolgáltatások vagy csatornák) az Előfizető előzetes értesítése mellett megváltoztathatja az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai szerint.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.