Adásvétel. Az adásvétellel rokon vonása a faktoringnak, hogy a hitelező eladja követelését a faktornak, aki a szerződés megkötésekor kifizeti az átruházott követelés 70-90 %-át. Jelentős azonosság a jogügyletek közvetlen tárgya között lelhető fel, nevezetes az átruházás. A különbség a közvetett tárgyak közt lelhető fel, ugyanis míg az adásvétel tárgya valamely dolog, addig a faktoring során követelés kerül új jogosulthoz. Az adásvételhez való kapcsolatot erősíti a Ptk. is, a visszterhes engedményezés mögöttes szabályaként az adásvételt jelölve meg, továbbá a Hpt. is, amely követe- lésvásárlásnak tekinti. A szakirodalom szerint az adásvétellel való rokonságot különösen azon faktoring szerződéstípusnál találhatjuk meg, amelyek tárgya az ún. rossz- és lejárt követelések faktorálása, illetve az ún. valódi faktoring esetén.28 Ilyen esetben ugyanis a faktor nyeresége a vételár és a behajtott összeg közötti különbség, melynek következtében a vételár alacsony, viszont ezen ügyletekre jellemző a visszkereseti jog kizárása,29 azaz átszáll a követelés behajthatatlanságának kockázata is a faktorra. A hitelező ez esetben véglegesen megszabadul a követeléstől, így a későbbiek során a behajtást a faktor a saját nevében és a saját kockázatára végzi, a követelés eladója csak a követelés tényleges fennállásáért felel.30
Adásvétel. 2.1. Az Adásvétel. A jelen Szerződés feltételei és rendelkezései szerint az Eladó eladja, a Vevő megveszi a 2.2. és a 2.3. pontokban részletesen körülírt Üzletrészt.
Adásvétel. 4. Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-Testületének 190/2019 (IV.24.) sz. határozata alapján, az Eladó az ingatlan vételére eredményesen pályázó Vevő részére, eladja, a Vevő pedig az által ismert állapotában, kitűzött telekhatárokkal megvásárolj a megosztás és telek- határ rendezés után saját, 6063/21 hrsz-ú ingatlanjukhoz csatolt 3.171 m2 földterületet 1/1 tulajdoni arányban.
Adásvétel. Az adásvétel konszenzuális ügylet, a felek (eladó és vevő) kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatával létrejövő szerződés a dolog tulajdonának vételár ellenében történő átruházása érdekében. Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Az eladó kötelezettsége tehát, hogy az adott dolog tulajdonjogát a vevőre ruházza, s ennek ellenértékeként a vételár megfizetését követelheti. A vevő kötelezettsége az eladóval szemben a vételár megfizetése, míg jogosulttá válik az adott dologra. Adásvétel tárgya lehet minden dolog, fontos azonban megjegyezni, hogy egyes dolgok adásvételével kapcsolatban a törvény speciális előírásokat is tartalmazhat. Így például tudni kell, hogy az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az adásvétel tárgyának vételárát a felek szabadon állapíthatják meg. Amennyiben a felek vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő, teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni, illetve az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Az eladó köteles továbbá biztosítani a vevő részére az átvizsgálás lehetőségét, mivel így a vevő személyesen is meggyőződhet a dolog állagáról. A vevő köteles a dolgot a legrövidebb időn belül átvizsgálni. Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetés jogának megvonását arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg (jogvesztés kikötése). Az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket az eladó viseli. Az egyéb költségeket, mint a szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási Amennyiben a felek megállapodása szerint a vevő a szerződés megkötését követő későbbi időpontban jogosult a vételár vagy annak egy része megfizetésére, az eladó a tulajdonjog fenntartásáról rendelkezhet. A tulajdonjog fenntartása csak átmeneti időre szólhat, legfeljebb a teljes vételár kiegyenlítéséig. A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg.