ANYAG ÉS MÓDSZER. A harmadik fejezet a kutatási módszertan leírása, amelynek első fejezete az adatgyűjtés módszertanát és a kérdőíves felmérés alapján készített adatbázis demográfiai jellemzőit tartalmazza. Második fejezete a megfogalmazott kutatási hipotéziseket végül a harmadik része a statisztikai módszertant tartalmazza.
ANYAG ÉS MÓDSZER. Az alábbi „Anyag és módszer”- című fejezetben a gabonaszektor intézményrendszerére vonatkozó empirikus kutatást, illetve annak részleteit, kívánom bemutatni a kutatás alapjául szolgáló kérdőív bemutatásán, majd a hipotézisvizsgálaton keresztül.
ANYAG ÉS MÓDSZER. A legjobban úgy határozhatjuk meg a kutatási tervet, ha a legmegfelelőbb módszert adja a problémára, a célkitűzések meghatározására, megfelelő módot ad a kutatási hipotézisek tesztelésére, illetve a tudományos módszer betartásával érvényes és megbízható válaszokat ad (Scipione 1994). Elengedhetetlen annyit olvasni, hogy a kutató alaposan tájékozott legyen a téma történetében és összefüggésrendszerében, hogy ismerje a témáról elérhető szakirodalmat (Seidman 2002). A szakirodalmak olvasása vagy a nyitott szemmel járás során a kutató ötletszerűen több kérdést is felvethet, amelyek közül aztán kiválasztja a legjobbakat (XXXXXXX - MITEV 2015). XXXXXXXX (2018) szerint az adatok interpretálása történhet annak alapján, amit a kutató magával hoz, vagyis saját kultúrája, története és tapasztalatai alapján, de a megértés lehet egy összehasonlítási folyamat eredménye, amikor a kutató saját eredményeit az irodalomban található más eredményekkel vagy elméletekkel veti össze. 2017-ben, a kutatásom elején a feltáró és leíró jellegű jegyeket ötvöztem. Feltáró jellegű kutatásaim során a deduktív logikát követtem, hiszen nem volt kellő mennyiségű ismeretem a témában. A vizsgálat célja nem végleges eredmények, hanem a további kutatásokhoz szükséges támpontok megszerzése volt, amely jelentős részét az agrár- és szervezeti magatartás témájú szakirodalom feldolgozás jelentette. A leíró vizsgálatok egyben egy későbbi magyarázó jellegű kutatás stratégiájának kialakítását szolgálják. Az ilyen kutatásokban fontos szerepe van annak, hogy adatgyűjtésünk során milyen eszközök segítségével, hogyan ragadjuk meg a valóságot (HÉRA - LIGETI 2006). Az általam relevánsnak talált információk alátámasztásaként a nyilvánosan elérhető statisztikai adatok elemzését választottam, amelyek vagy alátámasztották, vagy megcáfolták felvetéseimet. Minél előrébb haladtam kutatásomban, annál inkább megfogalmazódott az igény, hogy ne csupán a nyilvánosan elérhető statisztikai adatok elemzésével foglalkozzak, hanem primer kutatásaimat is elkezdtem egy saját kérdőív készítésével és annak válaszainak feldolgozásával. 2018-ban, az almatermelőket érintő kihívások azt mutatták, hogy együttműködés nélkül a gazdálkodók nem tudnak hatékony gazdálkodást folytatni. A kezdetekben a kutatás elsősorban a szabolcsi almatermelőkre irányult, azonban 2019-ben a kutatást kiterjesztettem más ágazatokra és országos szintűvé terjesztettem ki. Primer kutatásomat egy nagymintás kérdőív kidolgozásával kívántam megvalósítani. A kutat...
ANYAG ÉS MÓDSZER. Ebben a fejezetben a kutatásba bevonható forrásokat, ezek problémáit, feldolgozá- suk módszereit és azok korlátait mutatjuk be. A geográfiában és regionális tudomá- nyokban alkalmazott indikátorok explicitek, így – különösen a jelenkort célzó vizs- gálatok esetében – sem értelmezésük, sem a proxy változók előállítása nem okoz különösebb gondot. A történeti forrásokban használt kategóriák azonban nem fel- tétlenül azonosak azzal, amit ma (részben a meggyökeresedett téves történeti topo- szok, részben forrásismereti okok miatt) értünk rajtuk, és nem is alakíthatók át prob- lémamentesen indikátorrá, ráadásul lényegesen kevesebb mutató érhető el nagy terü- letre, mint a 20. századra kiterjedő vizsgálatok esetén.
ANYAG ÉS MÓDSZER. A modellezések során felhasznált adatbázisokat az M2. számú melléklet foglalja össze a könnyebb áttekinthetőség céljából.