KUTATÁSI EREDMÉNYEK. Primer kutatásaimat a magyar gazdák eltérő attitűdjeinek és különböző kockázatkezelési stratégiáinak, illetve eltérő képzettségének elemzésével kezdtem. A magyar mezőgazdaságban, a csoportban történő együttműködés hiányára, illetve az együttműködés pozitív vagy (a hipotézis elvetése esetén) negatív hatásaira kívántam rámutatni. Kutatásaimat az agrárium sajátosságainak összegyűjtésével kezdtem, amely alapján meghatároztam primer kutatásaim mérföldköveit. A kutatásaim kezdetén az almatermelők kihívásaira fókuszáltam, azonban a primer kutatásomat országos szintűvé terjesztettem ki, amely során a magyar gazdák eltérő attitűdjeit kívántam feltárni, amelyhez három fő irányt határoztam meg: a generációs különbségek, az eltérő családi háttér/társas kapcsolatok és az eltérő képzettség attitűdökre gyakorolt hatását. A három irány meghatározására, véleményem szerint azért volt szükség, mert a kutatási eredmények rámutattak, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá egy jövőbeli termelői együttműködés megalakulásához és sikeres működéséhez.
KUTATÁSI EREDMÉNYEK. A 2017-ben készült Budapest zöldinf- rastruktúra-koncepciója helyzetelem- zési munkarésze nagy hangsúlyt fektet a zöldhálózati ellátottság, a rekreációs lehetőségek és a zöldfelületek szociá- lis szolgáltatásának elemzésére, a városi zöldfelületi rendszer által nyújtott poten- ciális, az egyéni és társadalmi jóllétet támogató ökoszisztéma-szolgáltatásokra. A zöldhálózat a városi zöldinfrastruktúra meghatározó alrendszere, amely korlá- tozások nélkül, vagy részbeni korláto- zással mindenki számára hozzáférhető, meghatározó növénystruktúrával ren- delkező terek rendszere, azaz közhasz- nálatra feltárt vagy alkalmas zöldfelü- leti elemek, szabadterek hálózata.31 Térbeli sajátosságaik alapján a zöld- hálózat elemei lehetnek területi és lineá- ris jellegűek. A területi elemek alapvető egységei a zöldterületek, azaz városi parkok, közparkok, közkertek, közte- rek, továbbá a lakótelepi közhaszná- latú zöldfelületek és a turisztikai ren- deltetésű erdőterületek, amelyek a The conscious construction of the green space system of the Austrian capital began in the early 20th century. In 1905, the demolished castle wall was replaced by a development-free green ring for the protection of nature and the health of the residents. In 1994-95 the "Vienna Green Ring" and the "1,000 ha program" continued this work. Recently, they are developing new, large, extensive recreational areas that provide the right environment for the residents of a growing city. According to the green network supply analysis, a Viennese resident reaches an urban green network element in an average of 3 minutes (150 m access distance). As a result of the green network devel- opment to be implemented under the Urban Landscape Development Plan, the distance of the access would be reduced to 2 minutes (100 m).30 Berlin is another interesting example for the development of urban green networks, and recreational green infra- structure, not because of the speci- ficity or distance-based supply analysis and design principles, but rather as it pertains to the context of a healthy life- style. Due to historical reasons and to conscious green development, Berlin is considered to be ‘highly green' among European capitals. Xxxxxx'x first compre- hensive open space development plan was completed in 1929. The implemen- tation of the visionary plan (including an urban green ring, green wedges and axes) was thwarted first by World War II, and then by the resulting bisection of the city. Later, both in East and West B...
KUTATÁSI EREDMÉNYEK. 3.1. „A mai világban minden a kapcsolatokon, az ismeretségen múlik”: külföldi befektetők telephelyválasztási döntéseinek jellemzői Kárpátalján az informális etnikai kapcsolatok tükrében Kárpátalja kedvező geopolitikai elhelyezkedése, az EU közelsége, a rendelkezésre álló olcsó és képzett munkaerő kedvező feltételeket kínál a külföldi beruházók számára. Noha a 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus — Ukrajna egészéhez hasonlóan — Kárpátalján is a külföldi befektetések visszaesését eredményezte, a válság csillapodásával számos lehetőségeket kínál a megye a beruházók számára. 2017-ben csaknem 625 külföldi érdekeltségű vállalkozás képviseltette magát a megyében, melyek működő tőkéje több mint 50 országból származott. A külföldi tőkebefektetéseket azonban korántsem lehet egységesen kezelni. A globalizálódó világban az invesztorok telephelyválasztási döntéseit ugyanis elsősorban a munkabérek, az adókedvezmények, az informális kapcsolati hálózatok befolyásolják. Éppen ezért jelen kutatás a kapcsolati tőke egy speciális elemére, az informális etnikai kapcsolatokra koncentrál Kárpátalján működő külföldi vállalkozások példáján bemutatva. Rávilágítok arra, hogy az informális kapcsolati hálóknak milyen szerepük van a vállalkozói tevékenységek hatékonyságában, különös figyelmet fordítva annak etnikai dimenzióira. Továbbá kísérletet teszek annak feltárására, hogy a meglévő etnikai kapcsolati tőkét milyen mértékben használják ki az egyes nemzetekhez köthető külföldi befektetők és hogyan befolyásolja mindez a vállalkozások térbeli elhelyezkedését.