Az ajánlatadás alapja mintaszakaszok

Az ajánlatadás alapja. Az Ajánlat elkészítésének alapját a közbeszerzési dokumentumok kell, hogy képezzék. Az Ajánlatkérő részajánlat-tételre lehetőséget NEM biztosít. Az ajánlat az Ajánlatkérő által ajánlattétel céljára kibocsátott közbeszerzési dokumentumokban és annak műszaki mellékleteiben leírt szolgáltatás egészére kell, hogy vonatkozzék, és annak megfelelően teljesítendő. A közbeszerzési dokumentumokban meghatározott szolgáltatás teljes körű megvalósítására kell ajánlatot adni, illetve teljesíteni (a MSZ, a hatósági előírások és a hatályos jogszabályok, valamint az ajánlattevőre vonatkozó egyéb szabályok betartásával). Az Ajánlatkérő által elvárt műszaki követelményeket a műszaki leírás (feladat- meghatározás) tartalmazza. A műszaki leírásban az esetleges nem egyértelmű, vagy egymástól eltérő műszaki meghatározásnál az Ajánlatkérő mindig a magasabb műszaki tartalmat kéri figyelembe venni.
Az ajánlatadás alapja. Az Ajánlat elkészítésének alapját a közbeszerzési dokumentumok kell, hogy képezzék. Az Ajánlatkérő részajánlat tételre lehetőséget NEM biztosít. Az ajánlat az Ajánlatkérő által ajánlattétel céljára kibocsátott közbeszerzési dokumentumokban és annak műszaki mellékleteiben leírt árubeszerzés egészére kell, hogy vonatkozzék, és annak megfelelően teljesítendő. A közbeszerzési dokumentumokban meghatározott termékekre vonatkozóan kell ajánlatot adni. Az ajánlati árnak a műszaki leírásban meghatározott műszaki megoldásra kell vonatkoznia.
Az ajánlatadás alapja. Az Ajánlat elkészítésének alapját a közbeszerzési dokumentumok kell, hogy képezzék. Az Ajánlatkérő részajánlatra nem biztosít lehetőséget. Ajánlatkérő a Kbt.61.§ (4) bekezdése alapján a részajánlattétel kizárásának indokát az alábbiak szerint határozza meg: A szolgáltatás természete, egységessége nem teszi lehetővé a részekre történő ajánlattétel biztosítását. A beszerzés olyan közös minőségi, szakmai követelmények érvényesítését követeli meg, amely egy ajánlattevővel való szerződéskötést indokol, ezért a részekre történő ajánlattétel a szakmai, minőségi szempontok figyelembevételével nem biztosítható, valamint a gazdaságossági szempontok is a részajánlattételi lehetőséget kizárja.
Az ajánlatadás alapja. Az Ajánlat elkészítésének alapját a közbeszerzési dokumentumok kell, hogy képezzék. Az Ajánlatkérő részajánlat tételre lehetőséget NEM biztosít. Az ajánlat az Ajánlatkérő által ajánlattétel céljára kibocsátott közbeszerzési dokumentumokban és annak műszaki mellékletében leírt szolgáltatás egészére kell, hogy vonatkozzék, és annak megfelelően teljesítendő. A közbeszerzési dokumentumokban meghatározott munkák teljes körű megvalósítására kell ajánlatot adni, illetve vállalkozni (az OTÉK, a MSZ, a hatósági előírások és a hatályos jogszabályok, valamint az ajánlattevőre vonatkozó egyéb szabályok betartásával), beleértve az esetlegesen szükségessé váló engedélyek beszerzését is. A vállalkozási díjnak a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott műszaki megoldásra kell vonatkoznia.
Az ajánlatadás alapja. Az ajánlat elkészítésének alapját a közbeszerzési dokumentumok kell, hogy képezzék. A közbeszerzési dokumentumokban meghatározott eszközök/termékek leszállítására, üzembehelyezésére, szervizelésére kell ajánlatot adni, illetve vállalkozni (az OTÉK, a MSZ, a hatósági előírások és a hatályos jogszabályok, valamint az ajánlatkérőre vonatkozó egyéb szabályok betartásával), beleértve az esetlegesen szükségessé váló engedélyek beszerzését is. Az ajánlati árnak maradéktalanul tartalmaznia kell a dokumentációban (beleértve az ajánlatkérő által esetlegesen kibocsátott kiegészítő tájékoztatást is) részletezett valamennyi utalást, kiegészítést és a szerződés teljesítésével kapcsolatos minden költséget. Az ajánlati árnak fedezetet kell nyújtania a szerződés időtartama alatt bekövetkező esetleges árváltozásokra, és tartalmaznia kell mindazon költségeket, melyek az ajánlat tárgyának a magyar szabványok szerinti I. minőségi osztályú megvalósításához, a felhívásban és jelen közbeszerzési dokumentumban rögzítettek betartásához, valamint a közbeszerzési eljárás során kifejezetten nem említett, de a szakmai szokások szerint a kifogástalan teljesítéshez kapcsolódó tevékenység ellátásához és a szerződésszerű teljesítéshez szükségesek. Az árképzésben valamennyi nehezítő körülmény figyelembevételre kell hogy kerüljön, mivel erre semmilyen különleges kártalanítás nem történhet.
Az ajánlatadás alapja. 7.1. Az Ajánlat elkészítésének alapját a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok kell, hogy képezzék. 7.2. Az ajánlati árat a mellékelt felolvasólapon kell megadni magyar forintban, az ott meghatározott formában, a közbeszerzési dokumentum műszaki specifikációja alapján. Az ajánlati ár nem köthető semmilyen más külföldi fizetőeszköz árfolyamához. 7.3. Kérjük, hogy a tételes árajánlatként csatolják ajánlatukhoz a jelen dokumentáció I. Műszaki specifikáció részét képező árazatlan költségvetési kiírás(oka)t beárazva. Felhívjuk a figyelmet, hogy a beárazott tételes költségvetésben, a költségvetési főösszesítőn (mindösszesen soron) megajánlott árak/egységárak végösszege, az elbírálás tárgyát képező, megajánlott egyösszegű ellenszolgáltatást (felolvasólapon) ki kell, hogy adja. 7.4. Kérjük a táblázatot a csatolt költségvetési excel-táblák segítségével töltsék ki, majd ajánlatukban az elektronikus adathordozón az Excel-táblákat is csatolják kitöltve. Kérjük továbbá, hogy az Excel táblákban automatikusan beállított számítás megfelelőségét ellenőrizni szíveskedjenek. Ajánlatkérő nem vállal felelősséget amennyiben az Excel tábla számítási rendszere miatt ajánlattevő ajánlata számítási hibát tartalmaz. 7.5. Az ajánlati árnak maradéktalanul tartalmaznia kell a közbeszerzési dokumentumokban (beleértve az Ajánlatkérő által esetlegesen kibocsátott kiegészítő tájékoztatást is) részletezett valamennyi feladatot, utalást, kiegészítést és a szerződés teljesítésével kapcsolatos minden költséget. 7.6. A befejezési határidőre prognosztizálva az ajánlati árnak fedezetet kell nyújtania a szerződés időtartama alatt bekövetkező esetleges árváltozásokra, és tartalmaznia kell mindazon költségeket, melyek az ajánlat tárgyának megvalósításához, a felhívásban és jelen közbeszerzési dokumentumokban rögzítettek betartásához, valamint a közbeszerzési eljárás során kifejezetten nem említett, de a szakmai szokások szerint a kifogástalan teljesítéshez kapcsolódó tevékenység ellátásához és a szerződésszerű teljesítéshez szükségesek. 7.7. Az árképzésben valamennyi nehezítő körülmény figyelembevételre kell, hogy kerüljön, mivel erre semmilyen különleges kártalanítás nem történhet. Ajánlatkérő e körben felhívja ajánlattevők figyelmét arra, hogy a közbeszerzési eljárásban tartalékkeretet nem biztosít, melyre figyelemmel az ajánlati árnak (megajánlott vállalkozói díjnak) biztosítania kell valamennyi költséget, kiadást, munkadíjat, mely a kivitelezés teljes körű megvalósításához (sikeres műszaki át...
Az ajánlatadás alapja. Az Ajánlat elkészítésének alapját a közbeszerzési dokumentumok kell, hogy képezzék. Az Ajánlatkérő részajánlat tételre a felhívásban foglaltak szerint lehetőséget biztosít. Az ajánlat az Ajánlatkérő által ajánlattétel céljára kibocsátott közbeszerzési dokumentumokban és annak műszaki mellékleteiben leírt szolgáltatás egészére kell, hogy vonatkozzék, és annak megfelelően teljesítendő. A közbeszerzési dokumentumokban meghatározott munkák teljes körű megvalósítására kell ajánlatot adni, illetve vállalkozni (az MSZ, a hatósági előírások és a hatályos jogszabályok, valamint az ajánlattevőre vonatkozó egyéb szabályok betartásával). Az ajánlati árnak, részenként, maradéktalanul tartalmaznia kell a tenderben (beleértve Ajánlatkérő által esetlegesen kibocsátott kiegészítő tájékoztatást is) részletezett valamennyi munkákat, utalást, kiegészítést és a szerződés teljesítésével kapcsolatos minden költséget.

Related to Az ajánlatadás alapja

  • Az adatkezelés célja, jogalapja A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny. A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől elté- rő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti. Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hoz- zájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meg- határozottak szerinti kezeléséhez.

  • Az adatkezelés jogalapja A biztosítási szerződések kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos, valamint a telefonos ügyfélszolgálati célú adatkezelések jogalapja az érintettek hozzájárulása, a Bit. 135. §-a, az Sztv. 169. §-a, továbbá a biztosításnak elektronikus úton, vagy telefonon keresztül történő megkötése esetén a Távért. tv. 11. § (2) bekezdése, és az Eker tv. 13/A. §-a. Az egészségi állapottal összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A panaszkezelési célú adatkezelések jogalapja a Bit.159. §-a. Az ENSZ, az EU vagy más által elrendelt gazdasági szankcióknak (embargóknak) való megfelelés biztosítása esetén az adatkezelés jogalapja a Biztosító jogos érdeke, illetve a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése.

  • A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 4.1. A Bank köteles (1) a csoportos biztosítási szerződésekkel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére, valamint (2) a Biztosítók által hozzá intézett jognyilatkozatokról és a csoportos biztosítási szerződésben bekövetkezett változásokról tájékoztatni azokat a Biztosítottakat, akikre az adott jognyilatkozat és/vagy változás hatást gyakorol, (3) a biztosítási díjat a Biztosítóknak megfizetni (a Bank az általa megfizetett biztosítási díjnak a Biztosítottra jutó részét áthárítja a Biztosítottra). 4.2. A Biztosított köteles a Bank részére megfizetni a biztosítási díj áthárított, rá jutó részét. 4.3. A Bank és a Biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a Biztosítók által feltett, a biztosítás szempontjából szükséges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni. 4.4. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a Bank és a Biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a Biztosítókkal írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A Biztosítók írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. 4.5. A Biztosítók a szolgáltatás jogalapjának megállapításához a közölt adatokat ellenőrizhetik, saját orvosuk által vizsgálatot kezdeményezhetnek. 4.6. A Biztosítók kötelesek a tudomásukra jutott adatokat megőrizni és a biztosítási törvényben foglaltak szerint titokként kezelni. 4.7. A csoportos biztosítási szerződés feltételeit kizárólag a Bank és a Biztosító(k) módosíthatják az általuk aláírt módosító szerződés útján. 4.8. A Biztosítottakat kizárólag a biztosítotti jogviszony felmondásának joga illeti meg (ld. 8.2 pont). 4.9. A Biztosítottakat nem illeti meg (1) a csoportos biztosítási szerződésbe történő belépésnek, (2) a csoportos biztosítási szerződés módosításának és/vagy (3) a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításának a joga.

  • A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat). (2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. (3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 21 19.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 21 19.2. Titoktartási kötelezettség 21 19.3. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 26 19.4. Felmentés, felhatalmazás 27 19.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása 27 19.6. Napi tájékozódási lehetőség 27

  • Az alábbiakban megadott szempontok x Minőségi kritérium – 1 A készpénzfeldolgozás során a felvett bizonylatok összegének 1 munkanapon belül történő átutalása (igen/nem) 10 Költség kritérium – x Ár – Súlyszám: 90 Az ár nem az egyetlen odaítélési kritérium, az összes kritérium kizárólag a közbeszerzési dokumentációban került meghatározásra II.2.6) Becsült teljes érték vagy nagyságrend: Érték áfa nélkül: Pénznem: (keretmegállapodások vagy dinamikus beszerzési rendszerek esetében - becsült maximális összérték e tétel teljes időtartamára vonatkozóan) II.2.7) A szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer időtartama Időtartam hónapban: vagy Munkanapokban kifejezett időtartam: vagy Kezdés: 2022/07/01 (éééé/hh/nn) / Befejezés: 2023/12/31 (éééé/hh/nn) A szerződés meghosszabbítható nem A meghosszabbításra vonatkozó lehetőségek ismertetése:

  • Az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtandó x elektronikusan: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx/XXX000000000000/xxxxxxxxx (URL) x a fent említett címre a következő címre: (adjon meg másik címet) Hivatalos név: Nemzeti azonosítószám: Postai cím: Város: NUTS-kód: Postai irányítószám: Ország: Kapcsolattartó személy: Telefon: E-mail: Fax: Internetcím(ek): Az ajánlatkérő általános címe (URL): A felhasználói oldal címe (URL): Az elektronikus kommunikáció olyan eszközök és berendezések használatát igényli, amelyek nem általánosan hozzáférhetők. Ezen eszközök és berendezések korlátozás nélkül, teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elérhetők a következő címen: (URL)

  • Az előfizető jogszabályban meghatározott nyilatkozatai megadásának, a nyilatkozatok módosításának, visszavonásának feltételei 12.1. Azon üzleti Előfizető esetében, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, a Szolgáltató eltérhet az Eht. 127. § (1a), (4b), (4c) és (4g) bekezdésének, 128. § (5) bekezdésének, 129. § (1a)-(1c) bekezdésének, 134. § (14b) bekezdésének, valamint az 5. § (1)-(7) bekezdésének, 12. §-ának, 26. § (11) bekezdésének rendelkezéseitől, ha azon üzleti Előfizető, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, legkésőbb az előfizetői szerződés megkötésekor kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a Szolgáltató e rendelkezésektől részben vagy egészben eltérjen. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti. 12.2. A természetes személy Előfizetőnek vagy a 12.1. pont szerinti végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak vagy közhasznú szervezetnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást egyéni előfizetőként vagy nem egyéni (üzleti) előfizetőként kívánja igénybe venni. Amennyiben az Igénylő olyan szolgáltatáscsomagot kíván igénybe venni üzleti Előfizetőként, mely vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződés nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított szolgáltatáscsomag iránti igényre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az előfizetői minőség módosítására egyebekben a 10.2.4.1. pont szabályai az irányadók. 12.3. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni az elektronikus értesítés (elektronikus dokumentumban vagy az elektronikus levélben foglalt értesítés) elfogadásáról. Az Előfizető az elektronikus értesítés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát a 10.2.4.1. pontban foglaltak szerint jogosult módosítani. 12.4. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni arról, hogy adatai közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. §-ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minősülő tájékoztatás céljából felhasználásra kerüljenek. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza. XI.2. A Biztosító és a Europ Assistance a Biztosítottal illetve a Biztosított megbízásában eljáró személlyel történô kapcsolattartást magyar vagy angol nyelven vállalja. Vitás esetben a magyar nyelven tett nyilatkozatok az irányadóak. XI.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követô 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címérôl „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történô közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt, – ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján, – ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselôje aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.