Common use of Az eljárás bemutatása Clause in Contracts

Az eljárás bemutatása. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint, a Kbt. harmadik része szerinti eljárási szabályok kerülnek alkalmazásra. Az eljárás fajtája hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerint. Az eljárásban nem lehet tárgyalni, ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül az abban leírt információk alapján bírálja el. Az ajánlattevőknek az ajánlatuk benyújtásával egyidejűleg ajánlati kötöttsége keletkezik, amely azt jelenti, hogy az ajánlatot még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem lehet módosítani. A közbeszerzési dokumentumot ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie az ajánlattételi határidő lejártáig: Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat valamennyi ajánlattevőnek korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elektronikusan biztosítja, azaz elektronikusan megküldi valamennyi ajánlattevőnek. A dokumentáció másra nem ruházható át és nem tehető közzé. Az ajánlat összeállításának költségét az ajánlattevő viseli. A Kbt. 35. § (1) bekezdése alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. Felhívjuk a figyelmet, hogy a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k)nek nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet alapítását. A Kbt. 36. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,

Az eljárás bemutatása. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint, a Kbt. harmadik része szerinti eljárási szabályok kerülnek alkalmazásra. Az eljárás fajtája hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerint. Az eljárásban nem lehet tárgyalni, ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül az abban leírt információk alapján bírálja el. Az ajánlattevőknek az ajánlatuk benyújtásával egyidejűleg ajánlati kötöttsége keletkezik, amely azt jelenti, hogy az ajánlatot még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem lehet módosítani. A közbeszerzési dokumentumot ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie az ajánlattételi határidő lejártáig: Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat valamennyi ajánlattevőnek korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elektronikusan biztosítja, azaz elektronikusan megküldi valamennyi ajánlattevőnek. A dokumentáció másra nem ruházható át és nem tehető közzé. Az ajánlat összeállításának költségét az ajánlattevő viseli. A Kbt. 35. § (1) bekezdése alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. Felhívjuk a figyelmet, hogy a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k)nek nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet alapítását. A Kbt. 36. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-részajánlat- tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,

Az eljárás bemutatása. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint, a Kbt. harmadik Harmadik része szerinti eljárási szabályok kerülnek alkalmazásra. Az eljárás fajtája hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás a Kbt. 115113. § (1) bekezdés szerintbekezdése szerinti, hirdetmény közzététele nélküli, összefoglaló tájékoztatás meghirdetésével közzétett és jelen ajánlati felhívás közvetlen megküldésével indított, nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást. Az eljárásban nem lehet tárgyalni, ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül az abban leírt információk alapján bírálja el. Az ajánlattevőknek az ajánlatuk benyújtásával egyidejűleg ajánlati kötöttsége keletkezik, amely azt jelenti, hogy az ajánlatot még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem lehet módosítani. A közbeszerzési dokumentumot ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie az ajánlattételi határidő lejártáig: Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat valamennyi ajánlattevőnek korlátlanul és korlátlanul, teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elektronikusan biztosítjatérítésmentesen megküldi az ajánlati felhíváshoz mellékelve az ajánlattevők részére, azaz elektronikusan megküldi valamennyi ajánlattevőnektovábbá elérhetővé teszi a Közbeszerzési Adatbázisban. A dokumentáció másra nem ruházható át és nem tehető közzé. Az ajánlat összeállításának költségét az ajánlattevő viseli. A Kbt. 35. § (1) bekezdése alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. A közös ajánlattétel vonatkozásában egyebekben a Kbt. 35. §-ában foglalt előírások az irányadóak. A Kbt. 115.§ (4) bek. értelmében az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. Felhívjuk a figyelmet, hogy a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k)nek nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet alapítását. A Kbt. 36. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, c) más ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés]. A Kbt. 3. § szerinti értelmező rendelkezések ide vonatkozó szabályai:

Az eljárás bemutatása. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint, a Kbt. harmadik Harmadik része szerinti eljárási szabályok kerülnek alkalmazásra. Az eljárás fajtája hirdetmény nélküli nyílt közbeszerzési eljárás a Kbt. 115113. § (15) bekezdés b) pontja szerint. Az eljárásban nem lehet tárgyalni, ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül az abban leírt információk alapján bírálja el. Az ajánlattevőknek az ajánlatuk benyújtásával egyidejűleg ajánlati kötöttsége keletkezik, amely azt jelenti, hogy az ajánlatot még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem lehet módosítani. Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat valamennyi ajánlattevőnek korlátlanul és teljeskörűen, közvetlenül és díjmentesen elektronikusan biztosítja: a közbeszerzési dokumentum letölthető: xxxx://xxx.xxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/xxxxx-0000-0000 A közbeszerzési dokumentumot ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie érnie, az ajánlattételi határidő lejártáig: Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat valamennyi ajánlattevőnek korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elektronikusan biztosítja, azaz elektronikusan megküldi valamennyi ajánlattevőnek. A dokumentáció másra nem ruházható át és nem tehető közzé. Az ajánlat összeállításának költségét az ajánlattevő viseli. A Kbt. 35. § (1) bekezdése alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. A közös ajánlattétel vonatkozásában egyebekben a Kbt. 35. §-ában foglalt előírások az irányadóak. Felhívjuk a figyelmet, hogy a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k)nek nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet alapítását. A Kbt. 36. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, c) más ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés]. A Kbt. 3. § szerinti értelmező rendelkezések ide vonatkozó szabályai:

Az eljárás bemutatása. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint, a Kbt. harmadik Második része szerinti eljárási szabályok kerülnek alkalmazásraalkalmazásra az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése szerint a Miniszterelnökség által üzemeltetett Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével. Az eljárás fajtája hirdetmény nélküli nyílt közbeszerzési eljárás a Kbt. 11581. § (1) bekezdés szerint. Az eljárásban nem lehet tárgyalni, ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül az abban leírt információk alapján bírálja el. Az ajánlattevőknek az ajánlatuk benyújtásával egyidejűleg ajánlati kötöttsége keletkezik, amely azt jelenti, hogy az ajánlatot még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem lehet módosítani. A közbeszerzési dokumentumot ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy dokumentum mindazon gazdasági szereplők részére hozzáférhető, akik az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie EKR rendszerben - xxxxx://xxx.xxx.xx (az ajánlattételi határidő lejártáigeljárás EKR azonosítója: EKR ). Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat valamennyi ajánlattevőnek korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen elektronikusan Kbt. 57. § (2) bekezdésének megfelelően az eljárás dokumentumait az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint kizárólag az EKR rendszerben regisztrált ajánlattevők részére biztosítja, azaz elektronikusan megküldi valamennyi ajánlattevőnek. A dokumentáció másra nem ruházható át és nem tehető közzé. Az ajánlat összeállításának költségét az ajánlattevő viseli. A Kbt. 35. § (1) bekezdése alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. Felhívjuk a figyelmet, hogy a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k)nek ajánlattevő(k)től nem teszi lehetővé követeli meg gazdálkodó szervezet alapítását. A Kbt. 36. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt, c) más ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés]. A Kbt. 3. § szerinti értelmező rendelkezések ide vonatkozó szabályai:

Az eljárás bemutatása. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint, a Kbt. harmadik része szerinti eljárási szabályok kerülnek alkalmazásra. Az eljárás fajtája hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás a Kbt. 115. § (1) bekezdés szerint. Az eljárásban nem lehet tárgyalni, ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül az abban leírt információk alapján bírálja el. Az ajánlattevőknek az ajánlatuk benyújtásával egyidejűleg ajánlati kötöttsége keletkezik, amely azt jelenti, hogy az ajánlatot még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem lehet módosítani. A közbeszerzési dokumentumot ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie érnie, az ajánlattételi határidő lejártáig: . Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat valamennyi ajánlattevőnek korlátlanul és teljes körűenteljeskörűen, közvetlenül és díjmentesen elektronikusan biztosítja, azaz elektronikusan megküldi valamennyi ajánlattevőnek. A dokumentáció másra nem ruházható át és nem tehető közzé. Az ajánlat összeállításának költségét az ajánlattevő viseli. A Kbt. 35. § (1) bekezdése alapján több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. Felhívjuk a figyelmet, hogy a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k)nek ajánlattevő(k)től nem teszi lehetővé követeli meg gazdálkodó szervezet alapítását. A Kbt. 36. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,