Az éves költségvetés tervezése mintaszakaszok

Az éves költségvetés tervezése. 1.1. Jogszabályi kötelezettségként már nem kötelező a költségvetési koncepció készítése, de amennyiben Képviselő-testületi döntés előírja a koncepció összeállítását, abban az esetben az Ávr. 12. § -ban foglalt képesítési követelményeknek megfelelő Közös Hivatal köztisztviselője és az Óvoda intézmény igazgatója (illetve gazdasági feladatokat ellátó munkatársa) részvételével megtartott szakmai egyeztetést követően a rendelkezésre álló központi információk és az alapító önkormányzat gazdasági programjában meghatározott feladatok alapján megadott szempontok szerint a Közös Hivatal a várható bevételek, a kötelezettségek, az év folyamán végzett ellenőrzések megállapításai figyelembevételével elkészíti a költségvetési szerveire vonatkozó költségvetési koncepciót. Az Óvoda intézménye a Közös Hivatalhoz a koncepcióhoz készített terveit a Képviselő-testületi ülés tervezett időpontja előtt 20 nappal nyújtja be. 1.2. Az előkészítő munkálatok folyamán az Óvoda igazgatója a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény, a végrehajtására kiadott 401/2023. (VIII.30.) Kormányrendelet, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásainak megfelelően kiszámítja az intézmény alkalmazottainak alapbérét, pótlékait és egyéb járandóságokat. Adatot szolgáltat a jubileumi jutalomra jogosultakról – név, jubileumi jutalom összege annak járulékai, kifizetés esedékességének időpontja tartalommal - valamint a várható nyugdíjazásról - név, nyugdíj várható időpontja, felmentési idő alatti helyettesítés bér és járulék kiadásokról, valamint a megüresedő létszám szükségességéről, vagy annak megszüntetéséről-. Javaslatot tesz a dologi kiadások előirányzataira, külön indokolva a szakmai eszközök beszerzésének szükségességét, valamint az eszközök karbantartására. 1.3. Egyeztető tárgyalásra a költségvetési szerv a megadott szempontok alapján összeállított, ellenőrzött elemi költségvetéssel együtt a felmerülő többlet igényt is külön kimutatásban benyújtja. 1.4. Az egyeztető tárgyaláson a költségvetési szerv vezetője (valamennyi szervezeti egység felelős ügyintézőjével) részt vesz, melynek eredményét a Közös Hivatal költségvetés előkészítéséért felelős ügyintézője írásban rögzíti. 1.5. A Közös Hivatal legkésőbb a költségvetési rendelet tervezet Képviselő-testület elé terjesztését megelőző 15. napig elkészíti az Önkormányzat, a Közös Hivatal és az Óvoda intézmény (kormányzati funkciónként részletezett) elemi költségvetését. 1.6. Elemi költségvetés magáb...
Az éves költségvetés tervezése. A Hivatal a Bogyiszló-Fácánkert Óvodafenntartó Társulás költségvetésének tervezetét elkészíti a Társulási Tanács, valamint az önkormányzat Pénzügyi Bizottságának ülésére és a Képviselő-testület általi tárgyalásra. A Hivatal gondoskodik a Magyar Államkincstár informatikai rendszerében az elemi költségvetés rögzítéséről.
Az éves költségvetés tervezése. A Társulás a Xxxxxxx által az Intézménnyel együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését és számításokat végez a következő évi Intézményi előirányzatokra. A Társulás és a Hivatal előkészíti a tárgyalást a Társulás Társulási Tanácsa Elnöke, a Tagönkormányzatok polgármesterei, a jegyzői és az Intézmény vezetője között a költségvetési egyeztető tárgyalásra. A Társulás a Hivatal részvételével segíti az Intézmény Vezetője által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását, az Intézmény működési feltételrendszerének a meghatározását. A Társulás és a Hivatal együttműködve: felkészíti a Társulás Társulási Tanácsa ülésére az Intézmény Vezetőjét és számára további pénzügyi információkat ad az érdemi tárgyalások végett; az Intézmény költségvetési tervét (a Társulás költségvetésén belül) a Tagönkormányzatok előzetes egyetértési, valamint annak a Társulás Társulási Tanácsa általi tárgyalása után, a Társulási határozat szellemében segíti a konkrét költségvetési előirányzatok kialakítását, az önkormányzati költségvetéshez való viszonyítását, az esetleges önkormányzati kiegészítő támogatás biztosítását; a Társulás költségvetési határozat-tervezetének összeállításához az Intézmény Vezetőjével együttműködve, a Hivatal információkat szolgáltat a Társulás Elnöke és a Társulás Törvényességi Felelőse számára. A Társulás Társulási Tanácsa költségvetési határozata törvényi határidőn belüli megalkotása után a Hivatal felfekteti az előirányzat-nyilvántartásokat, kiemelt előirányzatonként.
Az éves költségvetés tervezése. 1.1 A költségvetési rendelet elkészítéséhez szükséges intézményi adatszolgáltatásokat tartalmilag és számszakilag ellenőrzi és az előírt határidőre továbbítja a felügyeleti szerv részére.
Az éves költségvetés tervezése. 2.1.1 A Gazdasági Ellátó Szervezet és az önállóan működő intézmény együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését, és számításokat végez a következő évi intézményi előirányzatokra. 2.1.2 Az önállóan működő intézmény vezetője a költségvetés tervezésekor ismerteti szakmai elképzeléseit a Gazdasági Ellátó Szervezet vezetőjével vagy helyettesével, aki a tervezési stratégiát figyelembe véve segít a pénzügyi igények megállapításában.
Az éves költségvetés tervezése. 2.1.1. A Gazdasági Ellátó Szervezet és az önállóan működő intézmény együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését, és számításokat végez a következő évi intézményi előirányzatokra. 2.1.2. Az önállóan működő intézmény vezetője a költségvetés tervezésekor ismerteti szakmai elképzeléseit a Gazdasági Ellátó Szervezet vezetőjével vagy helyettesével, aki a tervezési stratégiát figyelembe véve segít a pénzügyi igények megállapításában. 2.1.3. A segélyezéssel, adóság kezeléssel kapcsolatos előirányzatokat, így a társadalom-szociálpolitika és egyéb juttatást, a munkaadókat terhelő egyéb járulékot és a hozzá kapcsolódó dologi kiadások tervezését a Szociális és Gyermekjóléti Osztály készíti el, amelyet a Gazdasági Ellátó Szervezet beépít az önállóan működő költségvetési intézmény költségvetésébe. 2.1.4. Az önállóan működő intézmény a tervezés folyamatában – a Gazdasági Ellátó Szervezet kérésére – adatokat, információkat szolgáltat, részt vesz a költségvetés szöveges indoklásának elkészítésében.
Az éves költségvetés tervezése. Az önállóan működő és gazdálkodó Polgármesteri Hivatal - az önállóan működő intézménnyel együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését, és számításokat végez a következő évi előirányzatokra - segíti az önállóan működő intézmény vezetője által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását, illetve a feltételrendszerének meghatározását - az önkormányzat költségvetési rendelet tervezetének összeállításához az önállóan működő intézmény vezetője elkészíti az intézmény elemi költségvetését. - a költségvetési rendelet megalkotása után lefekteti az előirányzott nyilvántartásokat szakfeladatonként, majd megküldi az önállóan működő intézmény vezetőjének.
Az éves költségvetés tervezése. 1.1 A HIVATAL az intézményi elemi költségvetés elkészítéséhez az intézményi adatszolgáltatásokat tartalmilag és szakmailag ellenőrzi, majd ezek alapján elkészíti az elemi költségvetési javaslatot. Az Intézmény vezetője jóváhagyását követően az előírt határidőre a HIVATAL továbbítja az Intézmény irányító szerve részére. 1.2 A HIVATAL segíti az Intézmény vezetője által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását, illetve a feltételrendszerének a meghatározását. 1.3 A HIVATAL az Intézmény elemi költségvetésének az irányító szerv által történt jóváhagyását követően az ASP programban elkészíti az előirányzat-nyilvántartást, és azt egyezteti az Intézmény vezetőjével. 1.4 A HIVATAL készíti el az Intézmény Elemi költségvetési garnitúráját a kincstári adatszolgáltatási rendszerben, a Pénzügyminisztérium által kiadott részletes tájékoztatás alapján.
Az éves költségvetés tervezése 

Related to Az éves költségvetés tervezése

  • Az előfizető jogai az előfizetői szolgáltatás hibás teljesítése esetén 6.2.1. Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a Szolgáltató a Felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, azaz mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése vagy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az általános elvárhatóság szempontjából a Szolgáltató feltételezi a gazdasági életben körültekintő, megfelelően informált Xxxxxxxx, Előfizetőt és Felhasználót, aki a rendelkezésére álló információk birtokában képes ésszerű vásárlói döntést hozni. Nem köteles a Szolgáltató megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet vis major okozott, vagy abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség teljesítéseként az Előfizető vállalja, hogy a Szolgáltatót haladéktalanul értesíti, hogy a Szolgáltató szolgáltatása részben vagy egészen nem megfelelően működik. A Szolgáltató nem felel azokért a károkért és költségekért, amelyek azért merültek fel, mert az Előfizető kárenyhítési kötelezettségét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette. 6.2.2. Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani. 6.2.3. Az Előfizetőt megillető kötbér mértékét a 7.4. pont tartalmazza.

  • Az előfizetőt megillető kötbér meghatározása, mértéke és a kötbérfizetés módjai A Szolgáltató által a szolgáltatásnyújtás megkezdésére vállalt határidő elmulasztása esetén a Szolgáltató kötbért fizet, melynek összege minden késedelmes nap után az ÁSZF-ben foglalt kedvezmények nélküli belépési díj egy tizenötöd része, vagy az Előfizetői Szerződés szerinti díjcsomagra az ÁSZF-ben meghatározott kedvezmények nélküli havi előfizetési díj egyharmincad részének nyolcszorosa vagy, az előre fizetett szolgáltatások esetén az előre fizetett díj egy harmincad részének nyolcszorosa közül a magasabb összeg. A Szolgáltató ezen kötbér felét fizeti meg, amennyiben az Előfizetői Szerződésben foglalt határidő teljesítésére műszaki okból mégsem képes, és ezért az Előfizetői Szerződést rendes felmondással megszünteti, a szolgáltatásnyújtás megkezdésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől a szerződés megszűnéséig. Áthelyezés esetén amennyiben a Szolgáltató az Előfizetővel közölt teljesítési időpontot nem tartja be, úgy a Szolgáltató kötbért köteles fizetni, melynek összege minden késedelmes nap után az áthelyezés díjának egyharmada. A Szolgáltató a kötbér összegét az áthelyezés díját tartalmazó számlán írja jóvá. Átírás esetében, a határidő Szolgáltató által történő be nem tartásakor a Szolgáltató minden késedelmes nap után az átírás díjának egytizedével megegyező összegű kötbért köteles fizetni, és a kötbér összegét az átírás díját tartalmazó számlán jóváírni. A korlátozás megszüntetésének késedelmes teljesítése esetén a Szolgáltató minden megkezdett késedelmes nap után kötbért köteles fizetni. A kötbér mértéke minden megkezdett késedelmes nap után a visszakapcsolási díj egyharmada. Ha a Szolgáltató visszakapcsolási díjat nem számít fel, a kötbér mértéke minden megkezdett késedelmes nap után az Előfizetői Szerződés alapján az adott előfizetői szolgáltatással kapcsolatban a visszakapcsolás időpontja szerinti hónapra vonatkozó havi előfizetési díj, vagy előre fizetett díjú szolgáltatás esetén az előre fizetett díj egy harmincad részének négyszerese. A Szolgáltató köteles az Előfizető által bejelentett, a hibabehatároló eljárása eredményeként valós, érdekkörébe tartozó hibát 72 órán belül kijavítani. A Szolgáltató kötbér fizetésére köteles: a. a hibabejelentés kivizsgálásáról szóló értesítés valamint a hibaelhárításról szóló értesítés elmaradása esetén a fenti értesítésekre nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől minden megkezdett késedelmes nap után az értesítés megtörténtéig;

  • Az Előfizető jogai a Szolgáltatás hibás teljesítése esetén A Szolgáltató felelőssége az Előfizetői Hozzáférési Pontig illetve arra terjed ki, eddig a pontig köteles a Szolgáltató a vállalt célértékeket teljesíteni, úgy, hogy a kültéri egységért valamint a kültéri és a Beltéri egység közötti kapcsolatért nem felelős. Az Előfizetői Szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a Szolgáltató az Előfizető vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése, illetőleg a szerződésszerű teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható. Nem kell a Szolgáltatónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Nem minősül hibás teljesítésnek: a) a Hibát az Előfizető által használt, megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező Végberendezés okozta; b) a Hiba az Előfizető tulajdonában lévő Végberendezésben vagy a kültéri egységben, esetleg a kültéri és a Beltéri egység közötti összeköttetésben van; c) Hibát a Beltéri egység nem rendeltetésszerű használata okozta; d) a Hibát nem jelentették be; e) a Hibát a Szolgáltató a hibaelhárítási időn belül elhárította;

  • Együttműködés más szolgáltatókkal a hibaelhárítás terén Amennyiben a szolgáltatás hibája, hibás működése más szolgáltató hatáskörében felmerülő hiba miatt következett be, úgy a Szolgáltató vállalja azt, hogy erről az érintett szolgáltatót értesíti és lehetőségeihez képest együttműködik vele a hiba kijavításában. Ha a Szolgáltató a hálózatban bekövetkezett hibát kijavítani nem tudja, úgy köteles más hozzáértő szolgáltató, illetve más gazdálkodó szervezet segítségét igénybe venni. Ilyen közreműködésért az Előfizetőtől a Szolgáltató semmiféle többletdíjat nem követel.

  • Az előfizetői jogai az előfizetői szolgáltatás hibás teljesítése esetén 6.2.1. Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a Szolgáltató a Felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, azaz mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése vagy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az általános elvárhatóság szempontjából a Szolgáltató feltételezi a gazdasági életben körültekintő, megfelelően informált Xxxxxxxx, Előfizetőt és Felhasználót, aki a rendelkezésére álló információk birtokában képes ésszerű vásárlói döntést hozni. Nem köteles a Szolgáltató megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet vis major okozott, vagy abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség teljesítéseként az Előfizető vállalja, hogy a Szolgáltatót haladéktalanul értesíti, hogy a Szolgáltató szolgáltatása részben vagy egészen nem megfelelően működik. A Szolgáltató nem felel azokért a károkért és költségekért, amelyek azért merültek fel, mert az Előfizető kárenyhítési kötelezettségét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette. 6.2.2. Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani. 6.2.3. Az Előfizetőt megillető kötbér mértékét a 7.4. pont tartalmazza.

  • Kamat-, díj-, költség fizetések teljesítése a Hitelszerződésben meghatározott kamat, költség és egyéb díjak megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – az Adós Hitelszerződés megkötésekor adott felhatalmazása alapján oly módon történik, hogy azok esedékes összegével a Hitelintézet az Adós nála vezetett fizetési számláját az esedékesség napján megterheli. Amennyiben a hiteldíj esedékessége munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja az ezt követő első munkanap.

  • Értékelési szempontok Minőségi kritérium – Költség kritérium – x Ár – Súlyszám:

  • A szerződés teljesítésében közreműködő személyekkel kapcsolatos információ Az ajánlattevőknek közölniük kell a szerződés teljesítésében közreműködő személyek nevét és szakképzettségét

  • Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén 6.6.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. 6.6.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.

  • A kínált díjfizetési módok, a különböző fizetési módokból adódó, előfizetőt érintő eltérések 7.2.1. Az Előfizető az egyedi előfizetői szerződésben meghatározhatja fizetés módját, mely a következők valamelyike lehet: a) készpénzzel az ügyfélszolgálati irodában, díjbeszedőnél illetve helyi megbízottnál, b) a Szolgáltató által biztosított vagy az Előfizető által indított készpénz átutalási utalvánnyal (csekkel), c) csoportos beszedési megbízás alapján lakossági folyószámláról pénzintézeti átutalás, d) Előfizető részéről történő pénzintézeti átutalás (átutalási megbízás vagy bankkártyával történő utalás útján), e) felhatalmazó levél alapján az Előfizető pénzforgalmi számlája terhére azonnali beszedési megbízás. A Szolgáltató által kibocsátott csekken kívüli bármely más fizetési módnál az Előfizető kötelezettsége a befizetés azonosításához szükséges adatok feltüntetése, melynek elmulasztásából vagy hiányos teljesítéséből eredő következmények az Előfizetőt terhelik. 7.2.2. A Szolgáltató lehetőséget biztosít naptári féléves és éves előre fizetésre, mely esetben az Előfizetők díjkedvezményben részesülhetnek. A díjkedvezmény csak abban az esetben érvényes, ha az Előfizető a díjat annak esedékességéig megfizeti és a szolgáltatási szerződést a teljes időszak alatt nem módosítja vagy mondja fel.