Befektetések – számviteli politikák. A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban és közös vezetésű vállalkozásaiban lévő részesedéseit halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciós költségeket is. A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekom az IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtotta végre: Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság. Amennyiben egy részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság az alábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja:
Befektetések – számviteli politikák. A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban, közös vezetésű vállalkozásaiban ésközöstevékenységben lévőrészesedéseit értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciósköltségeket is. A Társaság részesedéseinek nyitó egyedi IFRS pénzügyi helyzet kimutatásában történő értékelése a 2.2. megjegyzésben találhatók. Az áttérést követően a részesedések az addig felmerült halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a könyvekben. A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekomaz IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtja végre: Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság. Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság azalábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja:
Befektetések – számviteli politikák. A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban, közös vezetésű vállalkozásaiban és közös tevékenységben lévő részesedéseit értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciós költségeket is. A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekom az IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtotta végre: Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság. A megtérülő értéket 2019-ben a T-Systems Magyarország Zrt.-nél és a Stonebridge A.D.--nél vizsgálta a Társaság, A vizsgált leányvállalatok eredményét és saját tőkéjét az alábbi tábla tartalmazza. A T-Systems Magyarország Zrt. értékei a magyar számviteli törvény szerint, míg a Stonebridge A.D. számai IFRS szerint kerülnek bemutatásra. 2019.12.31. Adózott eredmény (nem auditált) Saját tőke (nem auditált) T-Systems Magyarország Zrt. ............... 1 859 34 467 Stonebridge A.D. . ................................... 4 712 1 610 Amennyiben egy részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság az alábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja: