Jelentős változások mintaszakaszok

Jelentős változások. 2006. január 25-én a Standard & Poor’s hitelminősítő leminősítette a Magyar Köztársaság adósságának kilátását “stabil”-ról “negatív”-ra. 2006. február 22-én a Moody’s hitelminősítő leminősítette a Magyar Köztársaság adósságának kilátását “stabil”-ról “negatív”-ra. 2006. március 14-én xx. Xxxxx Xxxxx pénzügyminiszter bejelentette, hogy az eredményszemléletű (ún. ESA szerinti) államháztartási hiány várhatóan a korábban előre jelzettnél a GDP 0,3%-ával magasabb lesz 2006-ban és a GDP 0,2%-ával magasabb lesz 2007-ben. A módosítást az EUROSTAT 2006. március 9-i, bizonyos katonai felszerelések eredményszemléletű elszámolási módszertanával kapcsolatos döntése (amely szerint a Gripen vadászgépek lízingelése esetén a rendelkezésre bocsátás időpontjában e tételt kell kiadásként elszámolni) tette szükségessé. 2006. június 9-én a Kormány bejelentette az „Új Egyensúly” költségvetési megszorító intézkedéscsomagot. Az intézkedések a 2006. évi költségvetési hiányt 2006. szeptember 1- jétől mintegy 350 milliárd forinttal (a várt GDP 1,5%-ával) mérsékelhetik, a 2007. év tekintetében pedig az államháztartási hiányt a GDP mintegy 4,5%-ával csökkenthetik. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a kiigazítások után a 2006. évi eredményszemléletű hiány (helyi önkormányzatokkal és nyugdíjkorrekcióval számítva) várhatóan a GDP 8%-át éri el (szemben az eredetileg tervezett 4,7%-kal). 2006. június 19-én az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 6%-ról 6,25%-ra emelte az irányadó jegybanki alapkamatot. 2006. június 20-án a Pénzügyminisztérium a 2006. évi pénzforgalmi (ún. GFS szerinti), helyi önkormányzatok nélkül számított várható költségvetési hiányt 222,8 milliárd forinttal felfelé módosította 1.768,6 milliárd forintra (a várt GDP 7,6%-ára). A Pénzügyminisztérium a helyi önkormányzatok 2006. évi pénzforgalmi szemléletű (GFS szerinti) várható hiányát 120 milliárd forinttal felfelé módosította 155 milliárd forintra. 2006. július 17-én Xxxxxx Xxxxxx aláírta a Parlament által 2006. július 10-én elfogadott, az államháztartási egyensúly megteremtését célzó törvényeket, így a bejelentett költségvetési megszorító intézkedések a kormány által tervezett időpontokban életbe léphetnek. 2006. július 24-én az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,5 százalékponttal) 6,75%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. 2006. július 25-én xx. Xxxxx Xxxxx pénzügyminiszter bejelentette, hogy előreláthatólag a korábban prognosztizált 8%-nál 0,6 százalékponttal magasabb, 8,6%-os lesz a 2...
Sample 1
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
Jelentős változások. 2008. október 29-én bejelentették, hogy az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank összehangolt finanszírozási csomagot biztosít Magyarország számára. A három szervezet összesen 20 mrd Xxxx összegű hitelt biztosít Magyarország számára. Az IMF igazgatótanácsa november 6-án, Xxxxxxx Xxxxxxx, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa november 19-én döntött a hitelkeret elfogadásáról. milliárd Euró milliárd dollár Európai Unió 6,5 8,1 Nemzetközi Valutaalap 12,5 15,7 Világbank 1,0 1,3 forrás: PM 2009. január 8-án a Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a 2008. évi (helyi önkormányzatok nélkül számított) pénzforgalmi szemléletű (GFS szerinti) költségvetési hiány 907,1mrd Ft-ot tett ki, ami a prognosztizált GDP 3,3%-a. 2009. január 20-án az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,50 százalékponttal) 10,00%-ról 9,50%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot. 2009. január 28-án az MNB és a svájci jegybank (SNB) között együttműködési keretmegállapodás született, amelynek keretében az MNB Euró - svájci frank FX-swap ügyletek révén svájci frank likviditást nyújt a magyar kereskedelmi bankoknak. 2009. február 5-én az MNB bejelentette, hogy új, hosszabb lejáratú eszközt vezet be, melynek segítségével a magyar bankok tervezhetően és tartósan, 6 hónapos futamidőre, összességében maximum 5 milliárd euró forráshoz juthatnak. Az MNB 2009. március 2-tól eurólikviditást nyújtó hathónapos euró/forint swaptendert vezetett be. 2009. februárjában reform intézkedések kerültek bevezetésre. A legfontosabb lépések közé tartozott a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíj indexálási szabályok megváltoztatása, a 13. havi nyugdíj 80.000 Ft-ban történő maximalizálása, az új belépő számára a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a rokkantsági nyugdíj elérhetőségének szigorítása, a lakáshitelekhez kapcsolódó kamattámogatás csökkentése és szociálpolitikai megszorítások, a gázártámogatás és a távfűtés támogatásának csökkentése, változások a GyES-ben és a GyED-ben, valamint a helyi önkormányzatok támogatásának megváltoztatása. A februárban bevezetett kiadáscsökkentési intézkedések strukturálisak, hatásuk csupán részlegesen jelenik meg 2009- ben, 2010-ben és 2011-ben hatásuk előreláthatólag jóval nagyobb lehet. A kiadáscsökkentés becsült hatása 2009-re 212mrd Ft, 2010-re 551mrd Ft, míg 2011-re 612mrd Ft. Az intézkedések hatására javul a nyugdíjrendszer finanszírozásának fenntarthatósága. 2009. március 2-án az MNB bejelentette, hogy 2009. március 9-tő...
Sample 1
Jelentős változások. 2005. január 12-én a Fitch Ratings Ltd. leminősítette a Magyar Köztársaság hosszú lejáratú forintadósságának besorolását “A+”-ról “A”-ra. A hosszú lejáratú devizaadósság besorolása nem változott, továbbra is “A-”. 2005. május 27-én a Standard&Poor’s hitelminősítő intézet Magyarország hosszú illetve rövid lejáratú forintadósságának besorolását „A”-ról „A-”-ra, illetve „A-1”-ről „A-2”-re rontotta. A hosszú-, és rövid lejáratú devizaadósság besorolását pedig egyaránt megerősítette. A jegybank 2005. augusztus 22-én a kormánnyal egyetértésben 2007-re és az azt követő időszakra vonatkozó inflációs célkitűzését 3%-osra mérsékelte. A jegybank és a kormány megítélése szerint a célértéktől +/- 1 százalékpontos eltérés elfogadható az árstabilitás szempontjából. A Monetáris Tanács döntéseit az infláció következő 5-8 negyedév során várható alakulását figyelembe véve hozza meg. 2005. december 19-én a Parlament elfogadta a 2006. évi költségvetési törvényt. A költségvetési törvénynek megfelelő előirányzott 2006. évi pénzforgalmi szemléletű államháztartási hiány (GFS szerint, helyi önkormányzatokkal együtt számítva) 1.580,6 milliárd forint, ami a várható GDP 6,8%-át teszi ki. A költségvetési törvénynek megfelelő előirányzott 2006. évi eredményszemléletű államháztartási hiány (ESA szerint, helyi önkormányzatokkal együtt, nyugdíjkorrekciós tétel nélkül számítva) 1.419,9 milliárd forint, ami a várható GDP 6,1%-át teszi ki. 2006. január 25-én a Standard & Poor’s hitelminősítő leminősítette a Magyar Köztársaság adósságának kilátását “stabil”-ról “negatív”-ra. 2006. február 22-én a Moody’s hitelminősítő leminősítette a Magyar Köztársaság adósságának kilátását “stabil”-ról “negatív”-ra. 2006. március 14-én dr. Veres János pénzügyminiszter bejelentette, hogy az eredményszemléletű (ún. ESA szerinti) államháztartási hiány várhatóan a korábban előre jelzettnél a GDP 0,3%-ával magasabb lesz 2006-ban és a GDP 0,2%-ával magasabb lesz 2007-ben. A módosítást az EUROSTAT 2006. március 9-i, bizonyos katonai felszerelések eredményszemléletű elszámolási módszertanával kapcsolatos döntése (amely szerint a Gripen vadászgépek lízingelése esetén a rendelkezésre bocsátás időpontjában e tételt kell kiadásként elszámolni) tette szükségessé. 2006. június 9-én a Kormány bejelentette az „Új Egyensúly” költségvetési megszorító intézkedéscsomagot. Az intézkedések a 2006. évi költségvetési hiányt 2006. szeptember 1- jétől mintegy 350 milliárd forinttal (a várt GDP 1,5%-ával)mérsékelhetik, a 2007. év tekin...
Sample 1
Jelentős változások. 2011. január 7-én a Nemzetgazdasági Minisztérium publikálta az államháztartás (helyi önkormányzatok nélkül számított) GFS módszertan szerinti (pénzforgalmi személetű) 2010. évi hiányát. A deficit 869,9 mrd Ft-ot tett ki, ami a 2010. évre előrejelzett GDP 3,2%-a. 2011. január 25-én a jegybank monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,00%-ra emelte a jegybanki alapkamat mértékét. 2011. február 11-én a Kormány bejelentette, hogy 250mrd Ft értékű stabilitási biztonsági tartalékot állít fel. A döntés értelmében 187mrd Ft értékben zárolták a minisztériumok egyes kiadásait. 2011. március 1-jén a Kormány ismertette „Xxxxx Xxxxxx Xerv” nevű strukturális reformprogramját. A tervezet 2011-ben 12mrd Ft-tal, 2012-ben 550mrd Ft-tal, 2013-ban és 2014-ben 904mrd Ft-tal csökkenti az államháztartási hiányt. Az alábbi táblázat foglalja össze a hiánycsökkentés területeit, és a Xxxxx Xxxxxx Xerv alapján megtakarítandó összegeket: Foglalkoztatás és munkaerőpiac 0 195 213 213 Nyugdíjrendszer 12 93 129 129 Tömegközlekedés 0 45 60 60 Felsőoktatás 0 12 38 38 Gyógyszerkassza 0 83 120 120 Helyi önkormányzatok 0 32 122 122 Adósságcsökkentő alap 0 90 220 220 2011. március 1-jén a jegybank Monetáris Tanácsának létszáma ideiglenesen három főre csökkent, mivel négy tagjának lejárt a mandátuma. 2011. március 7-én a Parlament március 21-i hatállyal kinevezte a Monetáris Tanács két új tagját; a Monetáris tanács létszáma ideiglenesen öt főre emelkedett Xxxxxxxx Xxxxxx xx Bártfai-Xxxxx Xxxxxx xinevezésével. 2011. március 21-én a Parlament március 21-i hatállyal kinevezte a Monetáris Tanács két új tagját; a Monetáris tanács létszáma hét főre emelkedett Cixxxxxx Xxxxx Xxxx xx Xxxxxxxxx Xxxxxx kinevezésével. 2011. március 29-én Magyarország amerikai dollárban denominált kötvényeket bocsátott ki. 3,0mrd dollár értékben 2021-ben lejáró, 0,75mrd dollár értékben 2041-ben lejáró kötvények kibocsátására került sor. 2011. április 1-én publikálta a KSH az előzetes államháztartási (helyi önkormányzatokkal együtt számított) ESA szerinti (eredményszemléletű) hiány 2010. évi értékét. A hiány 1 152,9mrd Ft-ot tett ki, ami az előzetes 2010. évi GDP 4,3%-a. Ezzel egy időben publikálta az MNB az előzetes államháztartási (helyi önkormányzatokkal együtt számított) ESA szerinti (eredményszemléletű) adósság 2010. december 31-i értékét. Az adósság 21 749,4mrd Ft-ot tett ki, ami az előzetes 2010. évi GDP 80,2%-a. 2011. április 1-jén a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy a 2011. évi költségvetési többlet a GDP 2%...
Sample 1

Related to Jelentős változások

  • Hibabejelentő szolgálat Hibabejelentő telefonszám: +00 00 0000 000 E-mailcíme: xxxxxxxxxxxx@x-xxx.xx Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 000. E-mail: xxxx@xxxx.xx Postacím:1376 Budapest, Pf. 997. Fax: (+00 0) 000 0000 További ügyfélkapcsolati pontok: Cím: 4025 Debrecen, Hatvan u. 43. Telefon: (+36 52) 522 122 Cím: 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. Telefon: (+36 46) 555 500 Cím: 0000 Xxxx, Xxxxxxxxx x. 53. Telefon: (+36 72) 508 800 Cím: 0000 Xxxxxx, Xxxxxxx X. x. 26. Telefon: (+36 99) 518 500 Cím: 6721 Szeged, Csongrádi sgt. 15. Telefon: (+36 62) 568 300 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Média- és Hírközlési Biztos Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. Postacím: 1433 Budapest, Pf. 198. Telefon: (+00 0) 000 0000 Fax: (+00 0) 000 0000 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Cím: 1088 Budapest, József krt. 6. Postacím: 1428 Budapest, PF: 20. Tel: (0)000-00-00, fax: 1/000-00-00 Zala Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Cím: 8900 Zalaegerszeg, Xxxxxxx xx 00. Postacím: 8900 Zalaegerszeg, Xxxxxxx xx 00. Telefon: +00 00 000 000 E-mail: xxxxxxx_xxxx_xxxxxxxxxxxx@xxx.xx 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Gazdasági Versenyhivatal 0000 Xxxxxxxx X, Xxxxxxxxx x. 5. (levélcím: 1391 Budapest 62. Pf.: 211.) Tel: (0) 000-0000 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól E-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx Keszthelyi Járási Bíróság Cím: 8360 Keszthely, Georgikon u. 16. Központi telefonszám: +36-83/515-400 Telefax: +36-83/515-429 E-mail cím: xxxxxxx@xxxxxxxxx.xxxxxxx.xx 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 1959. évi IV. törvény, 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról Zala Megyei Békéltető Testület 0000 Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00. (92) 550-514 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről

  • Változásbejelentési kötelezettség IX.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha – a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak; – a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be; – a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt; – a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt; – velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.

  • Közlési és változásbejelentési kötelezettség 58. A szerződő köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvál- lalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önma- gában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt 5 mun- kanapon belül köteles írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények megváltozását. Lényeges körülménynek mi- nősül minden olyan információ, amire a biztosító a koc- kázatelbírálás során rákérdezett, így különösen a biztosí- tott foglalkozásának, szabadidős tevékenységének a vállalt kockázat (például balesetveszély) szempontjából történő megváltozása.

  • Kárbejelentés 7.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

  • Kárbejelentési kötelezettség 11.15. A szerződő (biztosított), illetve baleset- és egészségbiztosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult, köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül – baleseti, egészségbiztosítási esemény és szolgáltatási igény esetén a biztosítási ese- mény bekövetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül –a biztosítónak

  • Hibabejelentés az Előfizető által tett olyan bejelentés, amely az elektronikus hírközlési szolgáltatás nem előfizetői szerződés szerinti teljesítésével, így különösen a szolgáltatás minőségének romlásával, mennyiségi csökkenésével, vagy igénybevételi lehetőségének megszűnésével kapcsolatos. Nem minősül a Szolgáltató hibás teljesítésének, ha

  • Változás bejelentési kötelezettség Ön 8 napon belül köteles bejelen- teni – lényeges körülmények változása esetén írásban – és szükség esetén okiratokkal igazolni a biztosítás meg- kötése után bekövetkezett változáso- kat, így különösen: • a biztosított (szerződő) nevének, lakhelyének (székhelyének, telep- helyének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szervezet esetén adószámának is), e-mail címének, telefonszámának a megváltozását; • ha a szerződő jogi személy, akkor annak más jogi személlyel való egyesülését, szétválását, vagy átalakulását és egyéb okból való megszűnését; • a gépjármű engedélyköteles átalakí- tását vagy a gépjármű felszereltsé- gének megváltoztatását (pl. egyéb extra felszereltség); • a gépjármű forgalomból való végle- ges kivonását; • a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását; • a gépjármű nyitásához és indításá- hoz szükséges tartozékok (kulcsok, indítókártyák stb.) bármelyikének elvesztését, ellopását, pótlását, másolását; • a biztosított gépjármű bérgépjármű- ként, taxiként vagy személyszállítás céljára történő hasznosítását; • a biztosított gépjármű követelés biz- tosítékául történő lekötését; • azt a tényt, hogy a biztosított gép- jármű veszélyes anyagot szállít. Nem minősül bérgépjárműnek a 12 hónapot meghaladó tartamú bér- leti szerződéssel, lízingszerződéssel hasznosított gépjármű, feltéve, hogy a bérlő, illetve a lízingbe vevő nem hasz- nosítja azt további bérbeadással.

  • Közlési és változás-bejelentési kötelezettség A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító lényeges körülménynek te- kinti különösen a biztosítási ajánlaton feltüntetett adatokat, az igényfelmé- rés során feltett kérdésekre adott válaszokat, amelyet az ajánlati dokumen- táció tartalmaz. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő (biztosított), a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi sza- bályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szem- pontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biz- tosító részére átadni. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bi- zonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlé- si vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.