Common use of Befektetések – számviteli politikák Clause in Contracts

Befektetések – számviteli politikák. A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban, közös vezetésű vállalkozásaiban ésközöstevékenységben lévőrészesedéseit értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciósköltségeket is. A Társaság részesedéseinek nyitó egyedi IFRS pénzügyi helyzet kimutatásában történő értékelése a 2.2. megjegyzésben találhatók. Az áttérést követően a részesedések az addig felmerült halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a könyvekben. A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekomaz IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtja végre: Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság. Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság azalábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja: 1) A Társaság megvizsgálja, hogy kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek-e be az időszak folyamán, vagy várhatóan fognak-e bekövetkezni a közeljövőben a befektetés technológiai, piaci, közgazdasági, jogi környezetében vagy esetleges gazdasági visszaesés várható-e. 2) A Társaság megvizsgálja a tervezett eredmény jövőbeni alakulását. 3) Amennyiben a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás vagytársult vállalkozás osztalékot jelenít meg, akkor vizsgálni kell, hogy a befektetés egyedi pénzügyi kimutatásában szereplő könyv szerinti értéke meghaladja-e a befektetést befogadó nettó eszközeinek – kapcsolódó goodwillel együtt - a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékeit. Továbbá vizsgálni kell, hogy az osztalék az osztalék megállapításának időszakában meghaladja-e a kontroll megszerzésének időpontjától felhalmozott osztalékra felhasználható tartalék összegét. Amennyiben a fenti 3 vizsgálat bármelyike arra utal, hogy a vizsgált befektetés piaci értéke a könyv szerinti érték alá csökkent, úgy a Társaság a vizsgált 20 milliárd Ft könyv szerinti értéket nem meghaladó befektetésre is elkészíti a DCF modell alapúértékvesztés vizsgálatot. Ha a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket, a Társaság a szükséges értékvesztést elszámolja. Amennyiben a részesedés megtérülő értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, nincs szükség értékvesztés elszámolására. A korábban elszámolt értékvesztés visszafordítható olyan mértékben, amíg a könyv szerinti érték nem haladja meg a megtérülő értéket, vagy ha az alacsonyabb a korábbi értékvesztések elszámolása előtti könyv szerinti értéket.

Befektetések – számviteli politikák. A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban, vállalataiban és közös vezetésű vállalkozásaiban ésközöstevékenységben lévőrészesedéseit lévő részesedéseit halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciósköltségeket tranzakciós költségeket is. A Társaság részesedéseinek nyitó egyedi IFRS pénzügyi helyzet kimutatásában történő értékelése a 2.2. megjegyzésben találhatók. Az áttérést követően a részesedések az addig felmerült halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a könyvekben. A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekomaz Telekom az IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtja hajtotta végre: Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság. Amennyiben a egy részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság azalábbi az alábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja: 1) A Társaság megvizsgálja, hogy kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek-e be az időszak folyamán, vagy várhatóan fognak-e bekövetkezni a közeljövőben a piacon vagy a befektetés technológiai, piaci, közgazdasági, közgazdasági és jogi környezetében vagy esetleges gazdasági visszaesés várható-e.környezetében. 2) A Társaság megvizsgálja a tervezett eredmény jövőbeni alakulását. 3) Amennyiben a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás vagytársult vagy társult vállalkozás osztalékot jelenít megfizet, akkor vizsgálni kell, hogy a befektetés egyedi pénzügyi kimutatásában szereplő könyv szerinti értéke meghaladja-e a befektetést befogadó nettó eszközeinek – kapcsolódó goodwillel együtt - a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékeit. Továbbá vizsgálni kell, hogy az osztalék az osztalék megállapításának időszakában meghaladja-e a kontroll megszerzésének időpontjától felhalmozott osztalékra felhasználható tartalék összegét. Amennyiben a fenti 3 három vizsgálat bármelyike arra utal, hogy a vizsgált befektetés piaci értéke a könyv szerinti érték alá csökkent, úgy a Társaság a vizsgált 20 milliárd Ft forint könyv szerinti értéket nem meghaladó befektetésre is elkészíti a DCF modell alapúértékvesztés alapú értékvesztés vizsgálatot. Ha a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket, a Társaság a szükséges értékvesztést elszámolja. Amennyiben a részesedés megtérülő értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, nincs szükség értékvesztés elszámolására. A Ha a pénzbevételt generáló egységek megtérülő értékére vonatkozó becslések javulnak a legutóbbi értékvesztés elszámolása óta, akkor a korábban elszámolt értékvesztés visszafordítható visszaírható olyan mértékben, amíg a könyv szerinti érték nem haladja meg a megtérülő értéket, vagy ha az alacsonyabb a korábbi értékvesztések elszámolása előtti könyv szerinti értéket. További információk a 3.2.2 megjegyzésben.

Befektetések – számviteli politikák. A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban, közös vezetésű vállalkozásaiban ésközöstevékenységben lévőrészesedéseit értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciósköltségeket is. A Társaság részesedéseinek nyitó egyedi IFRS pénzügyi helyzet kimutatásában történő értékelése a 2.2. megjegyzésben találhatók. Az áttérést követően a részesedések az addig felmerült halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a könyvekben. A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekomaz IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtja végre: Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság. Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság azalábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja: 1) A Társaság megvizsgálja, hogy kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek-e be az időszak folyamán, vagy várhatóan fognak-e bekövetkezni a közeljövőben a befektetés technológiai, piaci, közgazdasági, jogi környezetében vagy esetleges gazdasági visszaesés várható-e. 2) A Társaság megvizsgálja a tervezett eredmény jövőbeni alakulását. 3) Amennyiben a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás vagytársult vállalkozás osztalékot jelenít meg, akkor vizsgálni kell, hogy a befektetés egyedi pénzügyi kimutatásában szereplő könyv szerinti értéke meghaladja-e a befektetést befogadó nettó eszközeinek – kapcsolódó goodwillel együtt - a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékeit. Továbbá vizsgálni kell, hogy az osztalék az osztalék megállapításának időszakában meghaladja-e a kontroll megszerzésének időpontjától felhalmozott osztalékra felhasználható tartalék összegét. Amennyiben a fenti 3 vizsgálat bármelyike arra utal, hogy a vizsgált befektetés piaci értéke a könyv szerinti érték alá csökkent, úgy a Társaság a vizsgált 20 milliárd Ft könyv szerinti értéket nem meghaladó befektetésre is elkészíti a DCF modell alapúértékvesztés vizsgálatot. Ha a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket, a Társaság a szükséges értékvesztést elszámolja. Amennyiben a részesedés megtérülő értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, nincs szükség értékvesztés elszámolására. A korábban elszámolt értékvesztés visszafordítható olyan mértékben, amíg a könyv szerinti érték nem haladja meg a megtérülő értéket, vagy ha az alacsonyabb a korábbi értékvesztések elszámolása előtti könyv szerinti értéket.

Befektetések – számviteli politikák. A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban, közös vezetésű vállalkozásaiban ésközöstevékenységben lévőrészesedéseit és közös tevékenységben lévő részesedéseit értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciósköltségeket tranzakciós költségeket is. A Társaság részesedéseinek nyitó egyedi IFRS pénzügyi helyzet kimutatásában történő értékelése a 2.2. megjegyzésben találhatók. Az áttérést követően a részesedések az addig felmerült halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a könyvekben. A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem. A Magyar Telekomaz Telekom az IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtja hajtotta végre: Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság. A megtérülő értéket 2019-ben a T-Systems Magyarország Zrt.-nél és a Stonebridge A.D.--nél vizsgálta a Társaság, A vizsgált leányvállalatok eredményét és saját tőkéjét az alábbi tábla tartalmazza. A T-Systems Magyarország Zrt. értékei a magyar számviteli törvény szerint, míg a Stonebridge A.D. számai IFRS szerint kerülnek bemutatásra. 2019.12.31. Adózott eredmény (nem auditált) Saját tőke (nem auditált) T-Systems Magyarország Zrt. ............... 1 859 34 467 Stonebridge A.D. . ................................... 4 712 1 610 Amennyiben a egy részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság azalábbi az alábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja: 1) A Társaság megvizsgálja, hogy kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek-e be az időszak folyamán, vagy várhatóan fognak-e bekövetkezni a közeljövőben a befektetés technológiai, piaci, közgazdasági, jogi környezetében vagy esetleges gazdasági visszaesés várható-e. 2) A Társaság megvizsgálja a tervezett eredmény jövőbeni alakulását. 3) Amennyiben a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás vagytársult vagy társult vállalkozás osztalékot jelenít meg, akkor vizsgálni kell, hogy a befektetés egyedi pénzügyi kimutatásában szereplő könyv szerinti értéke meghaladja-e a befektetést befogadó nettó eszközeinek – kapcsolódó goodwillel együtt - a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékeit. Továbbá vizsgálni kell, hogy az osztalék az osztalék megállapításának időszakában meghaladja-e a kontroll megszerzésének időpontjától felhalmozott osztalékra felhasználható tartalék összegét. Amennyiben a fenti 3 vizsgálat bármelyike arra utal, hogy a vizsgált befektetés piaci értéke a könyv szerinti érték alá csökkent, úgy a Társaság a vizsgált 20 milliárd Ft könyv szerinti értéket nem meghaladó befektetésre is elkészíti a DCF modell alapúértékvesztés alapú értékvesztés vizsgálatot. Ha a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket, a Társaság a szükséges értékvesztést elszámolja. Amennyiben a részesedés megtérülő értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, nincs szükség értékvesztés elszámolására. A korábban Ha a pénzbevételt generáló egységek megtérülő értékére vonatkozó becslések javulnak a legutóbbi értékvesztés elszámolása óta, akkor a korábbi években az eszközökre elszámolt értékvesztés visszafordítható olyan mértékbenvisszaírásra kerül (kivéve a goodwillre elszámolt értékvesztést). Ebben az esetben az eszköz könyv szerinti értéke nem emelkedhet a megtérülő érték vagy ha az alacsonyabb, amíg a az értékvesztés elszámolása nélküli, az amortizáció elszámolását követő könyv szerinti érték nem haladja meg a megtérülő értéket, vagy ha az alacsonyabb a korábbi értékvesztések elszámolása előtti könyv szerinti értéketfölé.