Common use of Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei Clause in Contracts

Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei. Az Alap a befektetési céljai magvalósítása érdekében fejlődő- és fejlett piaci külföldi vállalatok részvényeit és részvényre szóló letéti jegyeit, számlapénzt, valamint az ÁKK által Magyar Állam nevében forgalomba hozott vagy a Magyar Állam által garantált, forintban és devizában denominált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, illetve bankbetétet tarthat. A származtatott ügyletek alkalmazása is megengedett a devizakockázat és kamatkockázat fedezése céljából. Az Alapnak nincs benckmarkja. Ugyanakkor az Alap eszközeinek 5%-át meghaladó része az orosz piachoz való hozzáférés ellehetlenülése miatt illikviddé vált. Ezen eszközöket az Alap az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel tudná értékesíteni. Ezért az Alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről döntött. Az illikviddé vált orosz részvények, illetve letéti jegyek ezáltal elkülönítésre kerülnek az Alap illikvid sorozataiban. Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, melynek során az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap likvid befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint. Az Alapkezelő dönthet úgy is, hogy az újra likviddé vált eszközöket értékesíti és hozamként kifizeti a Befektetők részére. Az értékesítés vagy a csere az Alapkezelő erre vonatkozó döntését követően, a Befektetők tájékozatását követően haladéktalanul megtörténik. Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a Befektetőket. Az Alapkezelő dönthet esetleges hozamfizetésről és annak mértékéről az Alap eszközeiből származó jövedelmeket és a mindenkori piaci feltételeket is figyelembe véve, azonban a hozamfizetés ténye és mértéke nem garantált. Az Alapkezelő ezen döntéséről és az esetleges hozamfizetés mértékéről (a befektetési jegyek névértékének százalékában meghatározva, négy tizedesjegyre kerekítve), valamint a Megfeleltetési napról, így a hozamra jogosultak köréről, továbbá a hozamfizetés idejéről és módjáról rendkívüli közleményben tájékoztatja a Befektetőket a Kbftv. 139. § (1) i) pontjában meghatározott határidőre figyelemmel. A hozam kifizetésének részletszabályait a 31. és 32. pont tartalmazza.

Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei. Az alap kizárólag kötvény típusú eszközökbe fektet. Az alap befektetési univerzumának fókuszában fejlett piaci államkötvények, fejlett piaci vállalati kötvények, helyi devizás feltörekvő piaci állampapírok és keménydevizás feltörekvő piaci állam- és vállalati kötvények állnak. Az alap hozamának elsődleges forrása a kötvény típusú eszközosztályok közötti eszközallokáció. Az eszközallokáció alapja az „investment clock” megközelítés, amely a gazdasági adatok elemzésével a nagy régiók növekedési cikluson belüli helyzetét határozza meg. Ez egészíti ki a reálkamatok és inflációs várakozások várható mozgásának előrejelzése, amely szintén rendkívül fontos a kötvénypiacok közti allokáció szempontjából. A portfóliómenedzserek ezek alapján hozzák meg az allokációs döntéseket, az éppen aktuális gazdasági ciklusban a tapasztalatok és a várakozások alapján a legjobban teljesítő kötvény eszközosztályt felülsúlyozva. A befektetési folyamat során a portfóliókezelők a teljes alap és az egyes kötvénypiacokon felvett kitettségek kamat- és hitelkockázatát a befektetési cél elérése érdekében optimalizálják. A total return megközelítés szerint az Alap - a portfólióban tartott kötvények és egyéb eszközök kamatjövedelméből és árfolyamnyereségéből is részesedni szeretne - az abszolút hozamú megközelítéssel szemben a befektetési időhorizontja az Alapnak hosszabb, nem kiemelt célja rövidebb befektetési periódusokban is a piac mozgásától függetlenül a pozitív hozam elérése - magas eszközallokációs szabadság és aktivitás jellemzi - a kockázati szint és az eszközallokáció aktív menedzselésével kíván felülteljesítést elérni, de az abszolút hozamú alapokkal ellentétben nem csökkenti nullára a piaci kockázatot, mert az hosszú távú befektetési céljait veszélyeztetheti Az alap a megfelelő diverzifikáció elérése érdekében kollektív befektetési formákba is fektethet. Az alap nem befektetési kategóriájú kötvényeket is vásárolhat. Az alap kamatderivatív instrumentumokat is használhat a pozíciók fedezéséhez vagy a kívánt kitettség hatékony kialakításához. Az alap devizapozíciót is felvehet, de a devizapozíciók fedezésére is van lehetősége deviza származtatott termékek segítségével. Az Alap a befektetési céljai magvalósítása érdekében fejlődő- és fejlett piaci külföldi vállalatok részvényeit és részvényre szóló letéti jegyeit, számlapénzt, valamint az ÁKK által Magyar Állam nevében forgalomba hozott vagy a Magyar Állam által garantált, forintban és devizában denominált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, illetve bankbetétet tarthat. A származtatott ügyletek alkalmazása is megengedett a devizakockázat és kamatkockázat fedezése céljából. Az Alapnak nincs benckmarkja. Ugyanakkor az Alap eszközeinek 5%-át meghaladó része az orosz piachoz való hozzáférés ellehetlenülése miatt illikviddé vált. Ezen eszközöket az Alap az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel tudná értékesíteni. Ezért az Alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről döntött. Az illikviddé vált orosz részvények, illetve letéti jegyek ezáltal elkülönítésre kerülnek az Alap illikvid sorozataiban. Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, melynek során az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap likvid befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint. Az Alapkezelő dönthet úgy is, hogy az újra likviddé vált eszközöket értékesíti és hozamként kifizeti a Befektetők részére. Az értékesítés vagy a csere az Alapkezelő erre vonatkozó döntését követően, a Befektetők tájékozatását követően haladéktalanul megtörténik. Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a Befektetőket. Az Alapkezelő dönthet esetleges hozamfizetésről és annak mértékéről az Alap eszközeiből származó jövedelmeket és a mindenkori piaci feltételeket is figyelembe véve, azonban a hozamfizetés ténye és mértéke legalább 80%-át nem garantált. Az Alapkezelő ezen döntéséről és az esetleges hozamfizetés mértékéről (a befektetési jegyek névértékének százalékában meghatározva, négy tizedesjegyre kerekítve), valamint a Megfeleltetési napról, így a hozamra jogosultak köréről, továbbá a hozamfizetés idejéről és módjáról rendkívüli közleményben tájékoztatja a Befektetőket a Kbftv. 139. § (1) i) pontjában meghatározott határidőre figyelemmel. A hozam kifizetésének részletszabályait a 31. és 32. pont tartalmazzaMagyarországon kibocsátott értékpapírokban tartja.

Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei. Az Alap a befektetési céljai magvalósítása érdekében fejlődő- és fejlett piaci külföldi vállalatok részvényeit és részvényre szóló letéti jegyeit, számlapénzt, valamint az ÁKK által Magyar Állam nevében forgalomba hozott vagy a Magyar Állam által garantált, forintban és devizában denominált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, illetve bankbetétet tarthat. A származtatott ügyletek alkalmazása is megengedett a devizakockázat és kamatkockázat fedezése céljából. Az Alapnak nincs benckmarkja. Ugyanakkor az Alap eszközeinek 5%-át meghaladó része az orosz piachoz való hozzáférés ellehetlenülése miatt illikviddé vált. Ezen eszközöket az Alap az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel tudná értékesíteni. Ezért az Alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről döntött. Az illikviddé vált orosz részvények, illetve letéti jegyek ezáltal elkülönítésre kerülnek az Alap illikvid sorozataiban. Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, melynek során az „IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap likvid befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint. Az Alapkezelő dönthet úgy is, hogy az újra likviddé vált eszközöket értékesíti és hozamként kifizeti a Befektetők részére. Az értékesítés vagy a csere az Alapkezelő erre vonatkozó döntését követően, a Befektetők tájékozatását követően haladéktalanul megtörténik. Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a Befektetőket. Az Alapkezelő dönthet esetleges hozamfizetésről és annak mértékéről az Alap eszközeiből származó jövedelmeket és a mindenkori piaci feltételeket is figyelembe véve, azonban a hozamfizetés ténye és mértéke nem garantált. Az Alapkezelő ezen döntéséről és az esetleges hozamfizetés mértékéről (a befektetési jegyek névértékének százalékában meghatározva, négy tizedesjegyre kerekítve), valamint a Megfeleltetési napról, így a hozamra jogosultak köréről, továbbá a hozamfizetés idejéről és módjáról rendkívüli közleményben tájékoztatja a Befektetőket a Kbftv. 139. § (1) i) pontjában meghatározott határidőre figyelemmel. A hozam kifizetésének részletszabályait a 31. és 32. pont tartalmazza. Az Alap legalább 80 százalékos mértékben Magyarországon kívül kibocsátott, valamint forgalmazott eszközbe fektet be.