Bíráló Bizottság mintaszakaszok

Bíráló Bizottság. A Bíráló Bizottság a Társaság eseti jelleggel megbízott független testülete. A Bíráló Bizottság létszáma legalább 3 fő, amelyből eljárásonként legalább 1 fő a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai-, 1 fő gazdasági (pénzügyi)- és 1 fő jogi vagy közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy. A bíráló bizottság tagjainak száma lehetőség szerint páratlan, amennyiben azonban adott (köz)beszerzési eljárásban páros számú Bíráló Bizottsági tag kerül kijelölésre, és a Bizottság határozatképtelen, úgy a Bíráló Bizottság elnökének szavazata az irányadó. A Bíráló Bizottság tagjainak létszámát és személyi összetételét az adott beszerzés tárgya és jellege határozza meg. A Bíráló Bizottsági tagok személyéről a döntéshozó a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról szóló döntésekor határoz. A Bíráló Bizottsági tagok megbízása a döntéshozó által aláírt megbízólevél kézhezvételekor kezdődik. A Bíráló Bizottsági tagsági megbízás előfeltétele a Bíráló Bizottsági tag általi összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat megtétele. A Bíráló Bizottság munkájába külső szakértő is bevonható. A Bíráló Bizottság testületként működik, döntéseit ülésein egyszerű szótöbbséggel hozza, amelynek során a Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a Döntéshozó részére. A bizottsági munkáról jegyzőkönyv (kiértékelő jegyzőkönyv) készül, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. A Bíráló Bizottság feladata, különösen: a) az értékelési részszempontok, azok súlyszámának, továbbá az értékelés során adható pontszámok alsó és felső határának véglegesítése; b) az értékelési részszempontok szerinti értékelési számítási módszer véglegesítése; c) a felhívás esetleges módosításának és helyesbítésének jóváhagyása; d) a jelentkezések/ajánlatok hiányosságainak megállapítása, döntés hiánypótlás elrendeléséről; e) a jelentkezők/ajánlattevők alkalmasságának, illetve alkalmatlanságának, a jelentkezések/ajánlatok érvényességének, illetve érvénytelenségének megállapításáról javaslat készítése a döntéshozó felé; f) tárgyalásos eljárásban szükség esetén a tárgyalás(ok) lefolytatása; g) az ajánlatok bírálata; h) az összegezés tervezetének elfogadása; i) a döntési javaslat összeállítása és jóváhagyásra történő előterjesztése; j) előzetes vitarendezési kérelem esetén a Társaság álláspontjának kialakítása és képviselete; k) jogorvoslati eljárás megindítása esetén a Társaság álláspontjának kialakítása. A döntési javaslatnak a döntésre jogosult elé terjesztése a Bírá...
Bíráló Bizottság. 4.4.1. A Felek a Kbt. 27. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségük teljesítésére bíráló bizottságot hoznak létre, amelybe valamennyien tagot delegálnak az alábbiak szerint. 4.4.2. A közbeszerzési, a jogi és a pénzügyi szakértelemmel rendelkező tagokat a Vízművek delegálja, amely tagok egyszerre több szakértelmet is képviselhetnek a bíráló bizottságban, illet adott szakértelmet több tag is elláthatja. A Vízművek annyi tagot delegál a bíráló bizottságba, hogy a bíráló bizottság páratlan számú tagból álljon. 4.4.3. A bíráló bizottságba a Felek mindegyike egy-egy fő, a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező tagot delegál. A közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező bíráló bizottsági tagoknak a Beruházással kapcsolatos szakterületen (víziközmű beruházás) szerzett felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük (322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés). 4.4.4. A Felek a jelen Szabályzat hatályba lépésének napjától számított 10 napon belül tájékoztatják a Vízműveket az általuk a bíráló bizottságba delegálni kívánt tagokról, megjelölve e tagok nevét, telefonszámát és elektronikus elérhetőségét. 4.4.5. A bíráló bizottság tagjainak nyilatkozniuk kell arról, hogy velük szemben a Kbt. 25. § szerinti összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn. 4.4.6. A bíráló bizottság a Vízművek gazdasági vezérigazgató-helyettesének felkérése alapján alakul meg. A bíráló bizottság a közbeszerzési eljárás lezárásáig köteles működni. A Vízművek jelöli ki azt az általa a bíráló bizottságba delegált tagot, aki a bíráló bizottság munkáját koordinálja. 4.4.7. Felek megállapodnak abban, hogy valamennyi, bírálóbizottsági tagként delegált személy részt vesz valamennyi, a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során keletkező dokumentum elkészítésében, a beérkezett ajánlatok (több szakaszból álló közbeszerzési eljárás esetében a részvételi jelentkezések és az ajánlatok) bírálatában, értékelésében a következők szerint: Az eljárást megindító felhívás és a közbeszerzési dokumentumok (köztük a műszaki leírás és az eljárás eredményeként megkötendő szerződés) tervezetét, továbbá a bíráló bizottsági jegyzőkönyvek tervezetét a Vízművek készíti el, amelyeket elektronikus úton megküld valamennyi bíráló bizottsági tag részére jóváhagyás céljából. A bíráló bizottsági tagok a Vízművek által meghatározott ésszerű határidőn belül jelzik észrevételeiket, annak hiányában egyetértésüket a Vízművek felé. Amennyiben a Vízművek által meghatározott határidőig...

Related to Bíráló Bizottság

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • A Biztosított kötelezettségei 1. A Biztosított kötelezett: a) a biztosítási esemény bekövetkezését, az arról való tudo- másszerzéstől számított 7 munkanapon belül a Biztosító- nak írásban bejelenteni; b) egészében és a valóságnak megfelelően felvilágosítani a Biztosítót a mindenkori tényállásról, és kívánságára vala- mennyi okmányt átadni, illetve a képviseletét ellátó ügy- védet a titoktartás alól felmenteni a Biztosító irányában; c) a képviseletét ellátó jogi képviselőnek teljes körű képvise- leti jogot adni, őt teljes egészében a mindenkori tényál- lásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt, egyéb bizonyítási eszközt és tárgyat rendelkezésére bocsátani; d) amennyiben a bírósági eljárásban a Biztosítottat vonat- kozó jogszabályi rendelkezés szerint személyes költség- mentesség vagy illeték-feljegyzési jog illeti meg, köteles a költségmentesség (vagy illeték-feljegyzési jog) engedé- lyezése iránt kérelmet előterjeszteni; e) a felmerülő költségeket a kiegyenlítési határidő előtt leg- alább 3 munkanappal korábban a Biztosító ellenőrzésére átadni; f) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, illetve bírói döntés megtámadása előtt a Biztosító állásfoglalá- sát – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – be- kérni, az egyezségkötéseket a Biztosítóval egyeztetni. A Biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a Biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem ha- tályos. 2. Ha a Biztosító és a Biztosított harmadik személlyel szembeni igényeiket ugyanabban az eljárásban érvényesítik, úgy a Biz- tosított elsőbbséget élvez. 3. a biztosítási esemény Biztosítónak történő bejelentése nem mentesíti a Biztosítottat harmadik személyekkel szerződésen alapuló esetleges(kár)bejelentési kötelezettségei alól. 4. Ezen általános kötelezettségek mellett a Különös feltételek eltérően is rendelkezhetnek.

  • A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 1. A szerződő/biztosított köteles a szállítások megkezdése előtt gondoskodni arról, hogy: a) a gépjármű a KRESZ szabályai szerinti üzemeltetési és műszaki közlekedésbiztonsági előírásoknak megfelelő állapotban legyen, és b) az érintett áru felvételére és fuvarozására alkalmas állapotban legyen. 2. A szerződő/biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezte után: a) minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül a biztosítónak, illetve annak megbízottjának írásban bejelenteni, és a rendelkezésére álló, a káreseményre vonatkozó valamennyi okmányát a biztosítónak megküldeni, b) a káresemény bekövetkezését, annak okát és a károsodás mértékét igazoló, és a IX. Fejezet 6. pontjában meghatározott dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani, amelyből az igényjogosult személye, valamint a káreset jogalapja és összegszerűsége megállapítható. A felsorolt dokumentumokon, okiratokon kívül a biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesítse. c) a károk enyhítéséről, a további károk megelőzéséről gondoskodni, továbbá a kárbejelentéshez mellékelve, a kárüggyel összefüggésben rendelkezésre álló valamennyi dokumentumot a biztosító rendelkezésére bocsátani, illetőleg a biztosító részére a felvilágosítást megadni, d) haladéktalanul értesíteni a biztosítót abban az esetben is, ha tudomására jutott, hogy a rendelkezésre jogosult egyáltalán nem, illetve csak értékcsökkenéssel hajlandó átvenni az árut, hogy ezzel lehetőséget adjon a biztosítónak az esetleges kárenyhítési, illetve a kármegállapításban való közreműködésre. 3. A biztosított a kár megállapításához - amennyiben azt a kár jellege és/vagy mértéke indokolja - jogosult kárszakértőt igénybe venni, de kizárólag a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával. A kárszakértői munkával kapcsolatban felmerülő költségeket a biztosító megtéríti. 4. A szerződő/biztosított a biztosító beleegyezése nélkül önrészesedése feletti igény elismerésére nem jogosult, illetőleg az ilyen elismerés a biztosítóval szemben hatálytalan. 5. A szerződő/biztosított köteles a harmadik féllel szemben a visszkereseti igények érvényesítését megfelelően biztosítani, az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani. 6. A biztosított a tulajdonosi összetételének változásait köteles a biztosítónak 5 munkanapon belül jelenteni. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén biztosító jogosult a biztosítási szerződést azonnali hatállyal felmondani. 7. A IX. Fejezet 1. a), 1. b), 2. a), 2. c), 2. d) és 5. pontjaiban foglalt kötelezettségek biztosított által történő megszegése esetén a biztosító jogosult a kárigény elutasítására.

  • A Biztosító Kötelezettségei 12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizáró- lag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles. 12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó ok- irat beérkezését követő 15 napon belül esedékes. 12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége A Biztosító csak a jelen szerzôdés hatálya alatt, és a jelen szerzôdésben meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkért áll helyt. A Biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás), a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll. A Biztosító kárbiztosítás esetén a kifizetésnél levonja minden esetben a bármely más biztosítás, vagy bármely más cselekmény alapján a megtérült összeget, függetlenül a megtérülés jogcímétôl és minden esetben levonja a biztosított vagyontárgy maradványértékét. Több biztosítási szerzôdés esetén – akár más biztosítónál akár az Aegon Biztosítónál áll fenn a kár csak egyszeresen térülhet meg. 1.12.1. A Biztosító vagy megbízottja köteles a sérült jármûvet a kárbejelentéstôl számított 5 napon belül megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a károkat rögzíteni. 1.12.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentéstôl számított 30. napon esedékes. Ha a Biztosított igazoló iratot tartozik bemutatni (1.11.4. pont szerint), úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosítóhoz megérkezett. 1.12.3. Lopáskár esetén, ha a vagyontárgy nem került meg, a kárösszeg a nyomozást megszüntetô jogerôs határozatnak a Biztosító kárrendezési egységéhez való megérkezését, vagy a vádemelésrôl való értesülést követô 30. napon esedékes. 1.12.4. Ha az ellopott vagyontárgy a lopáskár megtérítése után megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat. Ez esetben azonban köteles a Biztosítónak bejelenteni a vagyontárgy megkerülését és visszafizetni a kárösszeget, illetôleg annak a lopáskárral összefüggésben szükségessé vált, a Biztosító által jóváhagyott helyreállítási költségével – csak az egyébként meglévô kockázati elemek alapján térítendô – csökkentett összegét. 1.12.5. A Biztosító a szolgáltatását kizárólag a Magyarországon történô javítás, helyreállítás, pótlás erejéig nyújtja és a törvényes belföldi fizetôeszközben téríti meg. 1.12.6. A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki a vagyontárgy helyreállításával kapcsolatban felmerült áfa megtérítésére akkor sem, ha azt a Biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelheti. 1.12.7. A Biztosító a különbözô díjszámítások alapján létrejövô szerzôdések esetén a Különös Feltételekben szabályozott, eltérô szolgáltatási feltételek alapján teljesít.

  • Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben? A Biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha:

  • Különös Biztosítási Feltételek Hitelkártya elvesztése, jogtalan eltulajdonítása, illetve elrablása esetén történő visszaélés kockázatára

  • A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei A biztosított és a kedvezményezett kötelezettségeit az Általános Feltételek 11.A. pontja tartalmazza.

  • Szerződő Biztosított Kötelezettségei 17 a) Tájékoztatási kötelezettség 17 b) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség 17 c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 17 d) Kárbejelentési és állapot-megőrzési kötelezettség 17 e) A kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéshez szükséges dokumentumok 18 f) Díjfizetési kötelezettség 20

  • A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 10 IV.1. A biztosítási szerződés alanyai 10 IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte 11 IV.3. A szerződés hatályba lépése 11 IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 11 IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése 11 IV.6. Tartamhosszabbítás 12 IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 12