Common use of Céltartalékok Clause in Contracts

Céltartalékok. A Csoport akkor képez céltartalékot területrendezési és átszervezési költségekre, valamint peres ügyekre, ha - múltbeli események következtében jogi vagy vélelmezett kötelezettsége van; - valószínűsíthető, hogy a kötelezettség kiegyenlítése erőforrás-kiáramlást okoz; valamint - a kötelezettség összege megbízhatóan megbecsülhető. Több hasonló kötelezettség esetén a Csoport a rendezéshez szükséges erőforrás-kiáramlás valószínűségét a kötelezettségcsoport egészének figyelembevételével állapítja meg. Ebben az esetben a céltartalék akkor is megjelenítésre kerül, ha az azonos kötelezettségek csoportjába tartozó bármely egyedi tétel szintjén alacsony az erőforrás-kiáramlás valószínűsége. Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az esetben szabad céltartalékot megjeleníteni, ha inkább valószínű a céltartalék létezése, mint nem (valószínű kötelem). Amennyiben ennél kisebb a valószínűség, akkor függő kötelezettséget kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulását. A céltartalékokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni és fel kell osztani hosszú és rövid távú kötelezettségekre. Ha a pénz időértéke egy céltartalék kapcsán jelentősnek minősül, akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kell. A pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekinteni, ha 3 év múlva vagy annál később is jelentkeznek cash-flowk. A céltartalékok értékének az idő múlása miatti növekedése kamatköltségként kerül megjelenítésre. A céltartalékok között jellemzően a következő esetek szerepelnek: • peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések; • kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján; • garanciális kötelezettségek; • eszköz leszerelési kötelezettségek; • végkielégítések, átszervezések miatti költségek. Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek várható értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni. Ha egy olyan szerződést kötött a Csoport, amelyből származó költségek meghaladják az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének jogkövetkezményének és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a kisebbre céltartalékot kell képezni (előnytelen szerződések). Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az átszervezésről formális terv készült, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető céltartalék. A Csoport nem jelenít meg céltartalékot a jövőbeli üzleti tevékenységekből származó veszteségekre.

Céltartalékok. A Csoport akkor képez céltartalékot területrendezési és átszervezési költségekre, valamint peres ügyekre, ha - múltbeli események következtében jogi vagy vélelmezett kötelezettsége van; - valószínűsíthető, hogy a kötelezettség kiegyenlítése erőforrás-kiáramlást okoz; valamint - a kötelezettség összege megbízhatóan megbecsülhető. megbecsülhető Több hasonló kötelezettség esetén a Csoport a rendezéshez szükséges erőforrás-kiáramlás valószínűségét a kötelezettségcsoport egészének figyelembevételével állapítja meg. Ebben az esetben a céltartalék akkor is megjelenítésre kerül, ha az azonos kötelezettségek csoportjába tartozó bármely egyedi tétel szintjén alacsony az erőforrás-kiáramlás valószínűsége. Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az esetben szabad céltartalékot megjeleníteni, ha inkább valószínű a céltartalék létezése, mint nem (valószínű kötelem). Amennyiben ennél kisebb a valószínűség, akkor függő kötelezettséget kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulását. A céltartalékokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni és fel kell osztani hosszú és rövid távú kötelezettségekre. Ha a pénz időértéke egy céltartalék kapcsán jelentősnek minősül, akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kell. A pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekinteni, ha 3 év múlva vagy annál később is jelentkeznek cash-flowk. A céltartalékok értékének az idő múlása miatti növekedése kamatköltségként kerül megjelenítésre. A céltartalékok között jellemzően a következő esetek szerepelnek: • peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések; • kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján; • garanciális kötelezettségek; • eszköz leszerelési kötelezettségek; • végkielégítések, átszervezések miatti költségek. Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek várható értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni. Ha egy olyan szerződést kötött a Csoport, amelyből származó költségek meghaladják az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének jogkövetkezményének és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a kisebbre céltartalékot kell képezni (előnytelen szerződések). Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az átszervezésről formális terv készült, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető céltartalék. A Csoport nem jelenít meg céltartalékot a jövőbeli üzleti tevékenységekből származó veszteségekre.

Céltartalékok. A Csoport akkor képez céltartalékot területrendezési és átszervezési költségekrecéltartalékként csak olyan meglévő kötelezettséget jelenít meg, valamint peres ügyekreamely múltbéli esemény következtében meglévő kötelme áll fenn, ha - múltbeli események következtében jogi vagy vélelmezett kötelezettsége van; - valószínűsíthetővalószínű, hogy a kötelezettség kiegyenlítése erőforrás-kiáramlást okoz; kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, valamint - a kötelezettség kötelem összege megbízhatóan megbecsülhetőbecsülhető. Több hasonló kötelezettség esetén A Csoport nem képez céltartalékot az alábbiakra: ● a jövőbeli működési veszteségekre; ● a „biztonsági céllal”, jövőbeli nem látható veszteségek fedezetére; ● a leírásokra (pl. követelések, készletek leírására) amelyek az érintett eszköz értékét csökkentik. A Csoport a rendezéshez szükséges erőforrás-kiáramlás valószínűségét a kötelezettségcsoport egészének figyelembevételével állapítja meg. Ebben az esetben a céltartalék akkor is megjelenítésre kerül, ha az azonos kötelezettségek csoportjába tartozó bármely egyedi tétel szintjén alacsony az erőforrás-kiáramlás valószínűsége. Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az esetben szabad céltartalékot megjeleníteni, ha inkább valószínű a céltartalék létezése, mint nem (valószínű kötelem). Amennyiben ennél kisebb a valószínűség, akkor függő kötelezettséget kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulását. A céltartalékokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni szerepelteti és fel kell osztani hosszú megbontja hosszú- és rövid távú lejáratú kötelezettségekre. Ha Amennyiben a pénz időértéke egy céltartalék kapcsán jelentősnek minősül, akkor a Csoport a várható cash-flowkat diszkontálni kelldiszkontálja. A tárgyév végén a Csoport nem képzett olyan céltartalékot, ahol a pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekinteni, ha 3 év múlva vagy annál később is jelentkeznek cash-flowkidőértéke jelentős lett volna. A céltartalékok értékének Csoport céltartalékot képez az idő múlása miatti növekedése kamatköltségként kerül megjelenítésre. A céltartalékok között jellemzően a következő esetek szerepelnekalábbi esetekben, amennyiben materiálisak: • ● peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések; • ● kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján; • ● garanciális kötelezettségek; • ● eszköz leszerelési kötelezettségek; • ● végkielégítések, átszervezések miatti költségek. Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az átszervezésről formális terv készült, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető céltartalék. A folytatandó tevékenységekkel kapcsolatos tételekre nem (pl.: átképzés, áthelyezés költségei). Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek várható valós értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni. Ha egy olyan szerződést kötött a Csoport, amelyből származó költségek meghaladják az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének jogkövetkezményének és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a kisebbre céltartalékot kell képezni (előnytelen szerződések). Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az átszervezésről formális terv készült, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető céltartalék. A Csoport a céltartalékot minden egyes beszámolási időszak végén felülvizsgálja, és úgy helyesbíti, hogy azok a mindenkori legjobb becslést tükrözzék. Ha már nem jelenít meg valószínű, hogy a kötelem teljesítéséhez gazdasági hasznokat megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, a céltartalékot a jövőbeli üzleti tevékenységekből származó veszteségekrefeloldja.

Céltartalékok. A Csoport céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Csoportnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelést eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhető. A hátrányos szerződésekből fakadó meglévő kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Csoport akkor képez céltartalékot területrendezési minősít hátrányosnak egy szerződést, ha a szerződés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat. Átszervezési céltartalék akkor kerül kimutatásra, amennyiben a Csoport elkészített egy, az átszervezésre vonatkozó, részletes, formális tervet és a terv végrehajtásának megkezdésével vagy a terv főbb jellemzőinek az érintettek számára történő bejelentésével jogos várakozást ébresztett az érintettekben arra, hogy végre fogja hajtani az átszervezést. Az átszervezési költségekrecéltartalék csak az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen ráfordításokat foglalja magában, melyek szükségszerűen együtt járnak az átszervezéssel és nem kapcsolódnak a gazdálkodó egység folytatódó tevékenységéhez. A Forest Hill Lakópark ingatlanfejlesztési projekt vonatkozásában a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, valamint peres ügyekreaz adásvételi szerződések alapján a Reviczky 6-10. Kft.-t jótállási és kellékszavatossági kötelezettségek terhelik, ha - múltbeli események következtében jogi vagy vélelmezett kötelezettsége van; - valószínűsíthetőamelyek az ingatlan elkészülte után legfeljebb tíz évig terjedő időszakra vonatkoznak, hogy a kötelezettség kiegyenlítése erőforrás-kiáramlást okoz; valamint - a kötelezettség összege megbízhatóan megbecsülhető. Több hasonló kötelezettség esetén a Csoport a rendezéshez szükséges erőforrás-kiáramlás valószínűségét a kötelezettségcsoport egészének figyelembevételével állapítja meg. Ebben az esetben a céltartalék akkor is megjelenítésre kerül, ha az azonos kötelezettségek csoportjába tartozó bármely egyedi tétel szintjén alacsony az erőforrás-kiáramlás valószínűsége. Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az esetben szabad céltartalékot megjeleníteniesetben, ha inkább valószínű amennyiben az Ingatlan vonatkozásában a céltartalék létezéseteljesítés időpontjában meglévő hiba merül fel (épületszerkezet, mint nem (valószínű kötelemépületgépészet, stb.). Amennyiben ennél kisebb Ezek a valószínűségfeltételek olyan "biztosíték típusú" garanciákat jelentenek, akkor függő kötelezettséget amelyeket jogszabályi kötelezettségként minőségi garanciaként kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulásátnyújtani. A céltartalékokat kisebb javítások azonnal költségként kerülnek elszámolásra, és az igénybevett szolgáltatások, anyagköltségek között szerepelnek. Az év során értékesített ingatlanokra vonatkozó várható garanciális igényekre céltartalék kerül megképzésre, a kötelezettségek között kell szerepeltetni és fel kell osztani hosszú és rövid távú kötelezettségekrenagyobb javítások mértékének múltbeli tapasztalatai alapján. Ha a pénz időértéke egy Az év garanciális jellegű céltartalékát az „Egyéb működési ráfordítások” terhére számolják el. Az ilyen céltartalék kapcsán jelentősnek minősül, akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kellbecslése évente felülvizsgálatra kerül. A pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekintenigaranciális céltartalék kiszámításához használt feltételezések az ingatlanértékesítés szintjén, ha 3 év múlva vagy annál később is jelentkeznek cash-flowkvalamint az összes eladott ingatlanra vonatkozó garanciális időszak alapján a nagyobb javításokról rendelkezésre álló jelenlegi és korábbi információkon alapulnak. A céltartalékok értékének Várhatóan ezek a költségek az idő múlása miatti növekedése kamatköltségként kerül megjelenítésre. A céltartalékok között jellemzően a következő esetek szerepelnek: • peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések; • kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján; • garanciális kötelezettségek; • eszköz leszerelési kötelezettségek; • végkielégítések, átszervezések miatti költségek. Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek várható értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni. Ha egy olyan szerződést kötött a Csoport, amelyből származó költségek meghaladják az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének jogkövetkezményének értékesítés időpontjától számított három éven belül merülnek fel és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a kisebbre céltartalékot kell képezni (előnytelen szerződések). Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az átszervezésről formális terv készült, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető céltartalék. A Csoport nem jelenít meg céltartalékot a jövőbeli üzleti tevékenységekből származó veszteségekrediszkontált jelenértéken kerülnek bemutatásra.

Céltartalékok. A Csoport akkor képez céltartalékot területrendezési és átszervezési költségekre, valamint peres ügyekre, ha - céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett kötelezettsége van; - valószínűsíthetővélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Csoportnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelést eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a kötelezettség kiegyenlítése erőforrás-kiáramlást okoz; valamint - gazdálkodó egység megkapja a kötelezettség térítést és a követelés összege megbízhatóan megbecsülhetőmérhető. Több hasonló kötelezettség esetén A Forest Hill Lakópark ingatlanfejlesztési projekt vonatkozásában a Csoport vonatkozó jogszabályi rendelkezések, valamint az adásvételi szerződések alapján a rendezéshez szükséges erőforrásReviczky 6-kiáramlás valószínűségét a kötelezettségcsoport egészének figyelembevételével állapítja meg10. Ebben Kft.-t jótállási és kellékszavatossági kötelezettségek terhelik, amelyek az esetben a céltartalék akkor is megjelenítésre kerülingatlan elkészülte után legfeljebb tíz évig terjedő időszakra vonatkoznak, ha az azonos kötelezettségek csoportjába tartozó bármely egyedi tétel szintjén alacsony az erőforrás-kiáramlás valószínűsége. Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az esetben szabad céltartalékot megjeleníteniesetben, ha inkább valószínű amennyiben az Ingatlan vonatkozásában a céltartalék létezéseteljesítés időpontjában meglévő hiba merül fel (épületszerkezet, mint nem (valószínű kötelemépületgépészet, stb.). Amennyiben ennél kisebb Ezek a valószínűségfeltételek olyan "biztosíték típusú" garanciákat jelentenek, akkor függő kötelezettséget amelyeket jogszabályi kötelezettségként minőségi garanciaként kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulásátnyújtani. A céltartalékokat kisebb javítások azonnal költségként kerülnek elszámolásra, és az igénybevett szolgáltatások, anyagköltségek között szerepelnek. Az év során értékesített ingatlanokra vonatkozó várható garanciális igényekre céltartalék kerül megképzésre, a kötelezettségek között kell szerepeltetni és fel kell osztani hosszú és rövid távú kötelezettségekrenagyobb javítások mértékének múltbeli tapasztalatai alapján. Ha a pénz időértéke egy Az év garanciális jellegű céltartalékát az „Egyéb működési ráfordítások” terhére számolják el. Az ilyen céltartalék kapcsán jelentősnek minősül, akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kellbecslése évente felülvizsgálatra kerül. A pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekintenigaranciális céltartalék kiszámításához használt feltételezések az ingatlanértékesítés szintjén, ha 3 év múlva vagy annál később is jelentkeznek cash-flowkvalamint az összes eladott ingatlanra vonatkozó garanciális időszak alapján a nagyobb javításokról rendelkezésre álló jelenlegi és korábbi információkon alapulnak. A céltartalékok értékének Várhatóan ezek a költségek az idő múlása miatti növekedése kamatköltségként kerül megjelenítésre. A céltartalékok között jellemzően a következő esetek szerepelnek: • peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések; • kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján; • garanciális kötelezettségek; • eszköz leszerelési kötelezettségek; • végkielégítések, átszervezések miatti költségek. Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek várható értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni. Ha egy olyan szerződést kötött a Csoport, amelyből származó költségek meghaladják az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének jogkövetkezményének értékesítés időpontjától számított három éven belül merülnek fel és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a kisebbre céltartalékot kell képezni (előnytelen szerződések). Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az átszervezésről formális terv készült, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető céltartalék. A Csoport nem jelenít meg céltartalékot a jövőbeli üzleti tevékenységekből származó veszteségekrediszkontált jelenértéken kerülnek bemutatásra.

Céltartalékok. A Csoport Társaság akkor képez céltartalékot területrendezési és átszervezési költségekre, valamint peres ügyekre, ha - múltbeli események következtében jogi vagy vélelmezett kötelezettsége van; - valószínűsíthető, hogy a kötelezettség kiegyenlítése erőforrás-kiáramlást okoz; valamint - a kötelezettség összege megbízhatóan megbecsülhető. megbecsülhető Több hasonló kötelezettség esetén a Csoport Társaság a rendezéshez szükséges erőforrás-kiáramlás valószínűségét a kötelezettségcsoport egészének figyelembevételével állapítja meg. Ebben az esetben a céltartalék akkor is megjelenítésre kerül, ha az azonos kötelezettségek csoportjába tartozó bármely egyedi tétel szintjén alacsony az erőforrás-kiáramlás valószínűsége. Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az esetben szabad céltartalékot megjeleníteni, ha inkább valószínű a céltartalék létezése, mint nem (valószínű kötelem). Amennyiben ennél kisebb a valószínűség, akkor függő kötelezettséget kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulását. A céltartalékokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni és fel kell osztani hosszú és rövid távú kötelezettségekre. Ha a pénz időértéke egy céltartalék kapcsán jelentősnek minősülminősül (mert azt sokára kell megfizetni), akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kell. A pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekinteni, ha 3 év múlva vagy annál később is jelentkeznek cash-flowk. A céltartalékok értékének az idő múlása miatti növekedése kamatköltségként kerül megjelenítésre. A céltartalékok között jellemzően a következő esetek szerepelnek: • peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések; • kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján; • garanciális kötelezettségek; • eszköz leszerelési kötelezettségek; • végkielégítések, átszervezések miatti költségek. Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek várható valós értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni. Ha egy olyan szerződést kötött a CsoportTársaság, amelyből származó költségek meghaladják az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének jogkövetkezményének és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a kisebbre céltartalékot kell képezni (előnytelen terhes szerződések). Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az átszervezésről formális terv készült, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető céltartalék. A Csoport folytatandó tevékenységekkel kapcsolatos tételekre nem jelenít meg (pl.: átképzés, áthelyezés költségei). Nem szabad céltartalékot képezni: • • a jövőbeli üzleti tevékenységekből származó működési veszteségekre.; • • a „biztonsági céllal”, jövőbeli nem látható veszteségek fedezetére; • a leírásokra (pl. követelések, készletek leírására) amelyek az érintett eszköz értékét csökkentik

Céltartalékok. A Csoport Céltartalék akkor képez céltartalékot területrendezési és átszervezési költségekre, valamint peres ügyekrekerül elszámolásra, ha - múltbeli események következtében jogi a Magyar Telekom-nak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van; - valószínűsíthetővan valamely múltbeli eseményből kifolyólag, és valószínősíthető, hogy a kötelezettség kiegyenlítése erőforrásrendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét. A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérleg-kiáramlást okoz; valamint - fordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint megbecsült értéken kerülnek a könyvekbe. A megbecsült érték a becsült lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga vagy a legvalószínőbb egyedi kimenetel. A céltartalékok megképzésének költségét az eredménykimutatás azon során számoljuk el, amelyen a tényleges költség várhatóan felmerül. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot az eredménykimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került. A várhatóan külföldi devizában felmerülő céltartalék funkcionális pénznemben spot árfolyamon kerül elszámolásra. Az árfolyam későbbi változásának hatására bekövetkező céltartalék-változást az eredménykimutatásban az Egyéb pénzügyi költségek – nettó soron számoljuk el. A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelen értéken kerülnek elszámolásra és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a Kamatköltségekkel szemben növeljük. Függő kötelezettségekre nem számolunk el céltartalékot. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség, amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínő, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege megbízhatóan megbecsülhető. Több hasonló kötelezettség esetén a Csoport a rendezéshez szükséges erőforrás-kiáramlás valószínűségét a kötelezettségcsoport egészének figyelembevételével állapítja meg. Ebben az esetben a céltartalék akkor is megjelenítésre kerül, ha az azonos kötelezettségek csoportjába tartozó bármely egyedi tétel szintjén alacsony az erőforrás-kiáramlás valószínűsége. Ha egy kötelezettség létezése nem dönthető el egyértelműen, akkor csak abban az esetben szabad céltartalékot megjeleníteni, ha inkább valószínű a céltartalék létezése, mint nem (valószínű kötelem). Amennyiben ennél kisebb a valószínűség, akkor függő kötelezettséget kell közzétenni (lehetséges kötelem). Ezt a mérlegben megjeleníteni nem szabad, hanem a kiegészítő megjegyzésekben kell bemutatni az alakulását. A céltartalékokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni és fel kell osztani hosszú és rövid távú kötelezettségekre. Ha a pénz időértéke egy céltartalék kapcsán jelentősnek minősül, akkor a várható cash-flowkat diszkontálni kell. A pénz időértékét akkor kell jelentősnek tekinteni, ha 3 év múlva vagy annál később is jelentkeznek cash-flowk. A céltartalékok értékének az idő múlása miatti növekedése kamatköltségként kerül megjelenítésre. A céltartalékok között jellemzően a következő esetek szerepelnek: • peres ügyek kapcsán fizetendő kártérítések; • kártalanítás, kompenzáció megállapodás alapján; • garanciális kötelezettségek; • eszköz leszerelési kötelezettségek; • végkielégítések, átszervezések miatti költségek. Ha egy konkrét kötelem kapcsán kell döntést hozni, akkor a céltartalék értéke az egyedileg legvalószínűbb eset lesz azzal, hogy a többi kimenet hatását is ésszerű keretek között figyelembe kell venni. Ha egy sokaság kapcsán kell megbecsülni a céltartalék értékét (garancia, sok személyt érintő kifizetések), akkor a várható kimenetek várható értékét – valószínűségekkel súlyozott átlagát – kell a céltartalék értékének tekinteni. Ha egy olyan szerződést kötött a Csoport, amelyből származó költségek meghaladják az abból származó bevételeket, akkor a szerződés nem teljesítésének jogkövetkezményének és a szerződés teljesítéséből származó veszteségek közül a kisebbre céltartalékot kell képezni (előnytelen szerződések). Átszervezésre (pl. végkielégítés) akkor szabad céltartalékot képezni, ha az átszervezésről formális terv készült, amelyet jóváhagytak és azt az érintettek körével közölték. Csak a megszüntetett tevékenységekkel összefüggő költségekre képezhető céltartalék. A Csoport nem jelenít meg céltartalékot a jövőbeli üzleti tevékenységekből származó veszteségekrebecsülhető megbízhatóan.