Tőkekockázat kezelése. A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A vállalat vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Csoport tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. Az iparágban szokásos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta segítségével figyeli a tőkeszerkezetet. A ráta a nettó adósságállomány, illetve a nettó adósságállománnyal növelt tőke (a nem irányító részesedést beleértve) hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány kiszámítása a következő módon történik: ▪ Rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben – 16. megjegyzés ▪ Plusz Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség – 17. megjegyzés ▪ Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx – 6. megjegyzés ▪ Mínusz Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök - 8.1. megjegyzés 2012-ben és 2013-ban is az volt a Csoport közép- és hosszútávú célja, melyet az Igazgatóság is jóváhagyott, hogy az eladósodottsági rátája 30% és 40% között legyen. 2013. december 31-én az eladósodottsági ráta 43,8% volt (2012: 34,3%). Ennek következtében a vezetőség 2014-re nem javasolta az Igazgatóságnak osztalék kifizetését. A fentieken túl – a magyar Társasági törvény szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegű törvényi kötelezettség. A tőke, melyet a Csoport menedzsel, 490 milliárd forintot tett ki 2013. december 31-én (2012: 522 milliárd forint).
Tőkekockázat kezelése. A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A Társaság vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a Társaság saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Társaság tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. 2021-ben a Magyar Telekom Igazgatósága 15 311 millió forint osztalékot hagyott jóvá (2020-ban 20 855 millió forintot) és a Társaság Igazgatósága a 2022 áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlésének 15 000 millió forint osztalék kifizetését javasolja. A fentieken túl – a 2013. évi V. törvény (Ptk.) értelmében a Magyar Telekomnak biztosítania kell, hogy a Társaság Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak. A tőke, melyet a Társaság menedzsel, 636 milliárd forintot tett ki 2021. december 31-én (2020: 607 milliárd forint), lásd 16. megjegyzést.
Tőkekockázat kezelése. A Társaság célja a tőkeszerkezet figyelésével, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, továbbá részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A Társaság vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a csoport tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak, kibocsáthat új részvényeket, illetve az adósság csökkentése érdekében eladhatja eszközeit. Az iparágban használatos eljárással összhangban a Társaság az eladósodottsági ráta segítségével ellenőrzi a tőkeállomány nagyságát. A ráta a nettó adósságállomány és tőke (a kisebbségi részesedést beleértve) + nettó adósságállomány hányadosaként határozható meg. A fentieken túl – a Társasági tv. szerint - a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a Társaság Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak.
Tőkekockázat kezelése. A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos mőködés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A Társaság vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Társaság tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. Az iparágban használatos eljárással összhangban a Társaság az eladósodottsági ráta segítségével figyeli a tőkeszerkezetet. A ráta a nettó adósságállomány, illetve a nettó adósságállománnyal növelt tőke (a nem irányító részesedést beleértve) hányadosaként határozható meg. A fentieken túl – a Társasági törvény szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegő törvényi kötelezettség. Társaságunk irányelve szerint a részvényeseink és a befektetőink számára közzétett beszámolóknak pontosnak és teljesnek kell lenniük, továbbá minden vonatkozásban tükrözniük kell a valós pénzügyi helyzetünket és mőködési eredményünket. Ezen beszámolókat az alkalmazandó törvényeknek, előírásoknak és szabályozásoknak megfelelő rendszerességgel kell készíteni. Ide tartozik a Budapesti Értéktőzsdének, valamint az Egyesült Államok Tőzsde- és Értékpapírfelügyeletének a szabályzata is. Annak érdekében, hogy ezen céloknak megfeleljünk, megalakítottuk a Közzétételi Bizottságot és folyamatosan fejlesztjük kockázatkezelési politikánkat. Kockázatkezelési rendszerünk magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményeinek követését. A kockázatkezelési rendszer hatékony mőködtetése érdekében biztosítanunk kell, hogy a vezetés valamennyi fontos kockázat ismeretében hozza meg üzleti döntéseit. 1999-ben egy hivatalos kockázatkezelési rendszer mőködtetését kezdtük meg. Ez a rendszer 2002-ben integrálódott a DT kockázatkezelési rendszerébe. Minden lényeges, a belső és külső tevékenységhez kapcso...
Tőkekockázat kezelése. A Csoport célja a tőkeszerkezet figyelésével, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A tőkeszerkezet karbantartása érdekében a Csoport szabályozhatja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak, kibocsáthat új részvényeket, illetve az adósság csökkentése érdekében eladhatja eszközeit. Az iparágban használatos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta segítségével ellenőrzi a tőkeállomány nagyságát. A ráta a nettó adósságállomány és tőke (a kisebbségi részesedést beleértve) + nettó adósságállomány hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány pedig az összes kölcsön pénzeszközökkel csökkentett értéke. 2005-ben és 2006-ban egyaránt az volt a Csoport stratégiája, hogy az eladósodási rátát 30% és 40% között tartsa, BBB (befektetési szint) hitelminősítéssel. 2006. december 31-én az eladósodottsági ráta 27,9% volt (2005: 33,1%). Az eladósodottsági ráta 2006-ban az osztalékfizetésről hozott késedelmes döntés miatt csökkent, amely a folyamatban levő vizsgálatok (1.2. megjegyzés) következménye.
Tőkekockázat kezelése. A Csoport célja a tőkeszerkezet figyelésével, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében. A tőkeszerkezet karbantartása érdekében a Csoport szabályozhatja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak, kibocsáthat új részvényeket, illetve az adósság csökkentése érdekében eladhatja eszközeit. Az iparágban használatos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta segítségével ellenőrzi a tőkeállomány nagyságát. A ráta a nettó adósságállomány és tőke (a kisebbségi részesedést beleértve) + nettó adósságállomány hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány kiszámítása a következő módon történik: - Rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben (felhalmozott kamatok nélkül) – 16-os megjegyzés - Plusz egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség – 17-es megjegyzés - Mínusz pénzeszközök – 6-os megjegyzés - Mínusz egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök - 8.1-es megjegyzés 2007-ben és 2006-ban egyaránt az volt a Csoport stratégiája, hogy az eladósodottsági rátát 30% és 40% között tartsa. 2007. december 31-én az eladósodottsági ráta 31,0% volt (2006: 27,9%). Az eladósodottsági ráta 2007-ben a 2005-ös pénzügyi eredmény utáni késedelmes osztalékfizetés miatt nőtt (ami 2006 helyett csak 2007-ben került kifizetésre). Ezt a 2005-ös beszámoló késedelmes elfogadása okozta, amely a folyamatban levő vizsgálatok (1.2. megjegyzés) következménye.