Hitelezési kockázat mintaszakaszok

Hitelezési kockázat. A bankbetétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a betét-felvevő pénzintézetek, illetve értékpapír kibocsátók esetleges csődje, fizetésképtelensége szélsősé- ges esetben az eszközalap portfóliójában szereplő ezen eszközök értékének drasztikus csökkenéséhez, akár teljes megszűnéséhez vezethet.
Hitelezési kockázat. Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be. A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel, melyek döntően rövid lejáratúak. A Csoport kockázatkezelési irányelveinek megfelelően a Magyar Telekom Csoport tagvállalatai döntő többségében legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyeznek el lekötött betéteket, vagy garanciákat kérnek a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Folyószámlákat azonban ezeknél alacsonyabb minősítésű bankoknál is vezetünk. A macedón leányvállalatoknak elsősorban macedón dénárban és euróban tartott pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétei vannak. Az itt elhelyezett pénzeszközök és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétek esetében magasabb a partnerkockázat, mivel kevés nemzetközileg jelentős pénzügyi intézmény van jelen. A macedóniai bankbetétek (6,4 milliárd forint 2018. december 31-én, illetve 4,9 milliárd forint 2017. december 31-én) teljes egészében le vannak fedezve BBB vagy magasabb hitel-besorolású nemzetközi pénzintézetek által kibocsátott bankgaranciákkal. A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony. A vevő követelések és egyéb követelések kivételével nem volt más pénzügyi eszköz, amelyre értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé, mivel nem voltak lejárt követelések, illetve nem volt értékvesztésre utaló jel sem. A lenti táblázat a vevőköveteléseket tartalmazza országok szerinti megbontásban. Ezen egyenlegek többsége az adott országok funkcionális pénznemében áll fenn (Magyarországon forint és Macedóniában dénár ). millió Ft 2017. 2018. Magyarország 130 277 150 647 Macedónia 13 365 13 806 Egyéb 795 818 144 437 165 271 A fenti táblázatban szereplő összegek az értékvesztéssel csökkentett összegben kerültek bemutatásra. Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2018-ban a kons...
Hitelezési kockázat. A Csoport hitelezési kockázatot vállal, amely annak a kockázata, hogy valamely másik fél nem tudja az adott összeget teljes egészében visszafizetni, amikor az esedékessé válik. A Csoport úgy strukturálhatja az általa vállalt hitelezési kockázatot, hogy megszabja az egy adóssal, vagy adósbankkal szemben felvállalható kockázat összegét. További módszer a földrajzi vagy iparági szegmensek szerinti limitek meghatározása. Az ilyen kockázatokat a Csoport rendszeresen figyeli, és éves, illetve gyakoribb felülvizsgálatnak veti alá. Az egy adósra vonatkozó kockázat – beleértve a bankokat és brókercégeket is – tovább csökkenthető allimitek bevezetésével, amelyek mind a mérlegen belüli, mind a mérlegen kívüli kitettséget korlátozzák, és napi teljesítési kockázatra vonatkozó limitekkel a különböző kereskedési módozatok – pl. határidős devizaügyletek – esetén. A Csoport napi szinten ellenőrzi a tényleges kockázati kitettséget a limitekhez viszonyítva. A hitelezési kockázatnak való kitettséget oly módon kezeli, hogy rendszeres elemzést készít az adósok és potenciális adósok kamat- és tőke-visszafizetési képességét illetően, és szükség szerint változtatja a hitelfelvételi limiteket. A hitelkockázat kezelésének másik módja biztosítékok, illetve vállalati és személyi garanciák beszerzése.
Hitelezési kockázat. A Csoport hitelezési kockázatot vállal, amely annak a kockázata, hogy valamely másik fél nem tudja az adott összeget teljes egészében visszafizetni, amikor az esedékessé válik. A Csoport úgy strukturálja az általa vállalt hitelezési kockázatot, hogy megszabja az egy adóssal, vagy adósbankkal szemben felvállalható kockázat összegét. További módszer a földrajzi területek vagy hiteltípusok szerinti limitek meghatározása. Az ilyen kockázatokat a Csoport rendszeresen figyeli, és éves, illetve annál gyakoribb felülvizsgálatnak veti alá. Az egy adósra vonatkozó kockázat - beleértve a bankokat és brókercégeket is - allimitek bevezetésével további csökkentésre került, amelyek mind a mérlegen belüli, mind a mérlegen kívüli kitettséget korlátozzák, illetve napi teljesítési kockázatra vonatkozó limitekkel a különböző kereskedési módozatok - pl. határidős devizaügyletek - esetén. A Csoport napi szinten ellenőrzi a tényleges kockázati kitettséget a limitekhez viszonyítva. A hitelezési kockázatnak való kitettséget a Bank oly módon kezeli, hogy rendszeres elemzést készít az adósok és potenciális adósok kamat- és tőkevisszafizetési képességét illetően, és szükség szerint változtatja a hitelfelvételi limiteket. A hitelkockázat kezelésének másik módja biztosítékok, illetve vállalati és személyi garanciák beszerzése. A Csoport a nem teljesítő hiteleket a 90 napot meghaladó fizetési késedelem alapján mutatja be. Az értékvesztés meghatározásában ugyanakkor a fizetési késedelmen kívül további, a bank rendelkezésére álló egyéb információk is figyelembevételre kerülnek. A tárgyévi eredmény meghatározása során értékvesztés elszámolásával, céltartalék képzésével kerülnek figyelembe vételre az előre látható kockázatok és valószínűsíthető veszteségek. Az értékvesztések és a céltartalékok elszámolásra kerülnek, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. A Csoport a hitelek értékvesztésének meghatározásakor az IFRS-ek előírásait és a Csoport értékvesztés politikájában meghatározott alapelveket alkalmazza. A kisösszegű kintlévőségek csoportos értékelés alapján, egyszerűsített eljárással kerülnek minősítésre. A kintlévőségek a csoportos értékelés alapján jelenleg a késedelmes napok száma alapján kerültek besorolásra, ahol a kialakított öt értékelési csoportból három került bemutatásra (A: 0-90 késedelmes napok száma, B: 91- 360 késedelmes napok, C: több mint 360 késedelmes nap). A három új kategória nem feleltethető meg egy az egyben a korábbi csoportoknak, az...
Hitelezési kockázat. A bankbetétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a betét-felvevő pénzintézetek, illetve értékpapír kibocsátók esetleges csődje, fizetésképtelensége szélsőséges esetben az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök értékének drasztikus csökkenéséhez, akár teljes megszűnéséhez vezethet. Az Alapkezelő bankbetétbe, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba kizárólag gondos mérlegelés, a pénzintézet, illetve értékpapírt kibocsátó állam, intézmény átfogó és részletekbe menő kockázati elemzését követően fekteti az Alap tőkéjét. A leggondosabb kiválasztás ellenére sem zárható ki teljes bizonyossággal ezen intézmények, államok fizetésképtelenné válása az Alap futamideje alatt, ami szélsőséges esetben a Befektetési jegyek értékének drasztikus csökkenéséhez vezethet.
Hitelezési kockázat. Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződés egyik fele pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettségének teljesítése elmulasztásával. A hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát részben a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke képviseli. A mérlegkészítés időpontjáig nem kötöttünk olyan jelentős megállapodást, amely a hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentette volna. A Csoport magyarországi tagvállalatainak pénzeszközei elsősorban forintban vannak. A hitelkockázat alacsony, mivel a Magyar Telekom tekintélyes pénzintézeteknél helyezi el pénzeszközeit. A többlet forint készpénzállományt forint hitelek és kölcsönök visszafizetésre fordítjuk, ezért a forintban lévő készpénzállományhoz kapcsolódó hitelezési kockázat nagyon alacsony. A macedón leányvállalatok MKD-ban, euróban és USD-ben tartott pénzeszközei vannak, a montenegrói leányvállalatok elsősorban euróban tartják pénzeszközeiket és lekötött betéteiket. Ezekben az országokban magasabb a hitelezési kockázat, mivel kevés nemzetközi tekintélyű pénzügyi intézmény van jelen. Ugyanakkor a montenegrói befektetések egy részére (7,5 millió euró 2007. december 31-én) egy jelentős nemzetközi pénzügyi intézmény adott bankgaranciát. 2008 során további jelentős összegű bankgaranciát kaptunk (52,5 millió euró értékben). A bankbetétek hitelezési kockázatát a pénzeszköz állomány több, a helyi piacon meghatározó jelentőségű, független hitelintézetnél történő elhelyezésével csökkentjük. A kiskereskedelmi ügyfelekhez kapcsolódó kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony. A lenti táblázat a Magyar Telekom hitelezési kockázatnak való kitettségét mutatja 2006-ra és 2007-re vonatkozóan: 2006 2007 Bankbetétek 77 840 ………………………….………………………………………....... Vevő követelések 89 149 …….……………………………………..…………………..... 1 éven túli vevő követelések 586 …………………………………..…………………. Dolgozói kölcsönök 5 014 ………………...………………………………………….… Derivatív pénzügyi instrumentumok 378 …………………………………………..…. Kölcsönök harmadik feleknek - ……………………..…………………………….. Értékesíthető pénzügyi eszközök 458 ………..……………………………..………… Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök 482 ………………………………………… Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök 2 280 …………………………………..…… 176 187 A lenti táblázat a vevő követeléseket tartalmazza szegmensek szerinti megbontásban: Vevő követelések 2006 2007 T-Com ………………………………………...
Hitelezési kockázat. A hitelkockázat az üzletfelek OTP Csoporttal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek nem teljesítése miatt felmerülő pénzügyi veszteség kockázata. A Kibocsátó és az OTP Csoport tagok ügyfeleinek, partnereinek hitelképességében bekövetkező bármilyen romlás vagy kedvezőtlen változás, vagy a hitelek mögötti biztosítékok értékének csökkenése hátrányosan befolyásolhatja a Kibocsátó és az OTP Csoport tagok eredményességét.
Hitelezési kockázat. A hitelkockázat az üzletfelek OTP Csoporttal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek nem teljesítése miatt felmerülő pénzügyi veszteség kockázata. A Kibocsátó és az OTP Csoport tagok ügyfeleinek, partnereinek hitelképességében bekövetkező bármilyen romlás vagy kedvezőtlen változás, vagy a hitelek mögötti biztosítékok értékének csökkenése hátrányosan befolyásolhatja a Kibocsátó és az OTP Csoport tagok eredményességét. Nem megfelelő céltartalék képzésből eredő kockázatok: Az OTP Csoport konszolidáltan az IFRS előírásaival összhangban céltartalékot képez a hitelek várható veszteségeire. Az ilyen céltartalékképzés a rendelkezésre álló információk, korábbi adatok, becslések és feltételezések alapján történik. Az OTP Csoport tartalékképzése függ a bizonytalansági valószínűségektől és külső tényezőktől, mint például a biztosítékok minősége és értéke, ezért nem garantálható, hogy a Kibocsátó által képzett céltartalékok elegendők lesznek a jövőbeli esetleges veszteségek fedezésére.
Hitelezési kockázat. [folytatás] A1 A2 A3 Baa1 Baa2 Baa3 Ba1 Ba2 Nem besorolt Összesen Összesen 50 31 18 25 36.734 67.677 12.536 14.796 15.109 146.976 Mindösszesen 149.035 Értékesíthető értékpapírok 2017. június 30-án A1 A2 A3 Baa2 Baa3 Ba1 Ba2 Ba3 Caa3 Nem besorolt Összesen Összesen 3.420 22.640 6.308 175.390 1.299.316 95.109 174.931 6.605 9.481 160.117 1.953.317 Mindösszesen 1.968.347
Hitelezési kockázat. [folytatás] Összesen 22.121 4.268 1.129.518 23.996 30.709 1.055 1.211.667 Mindösszesen 1.232.786