Engedélyezési terv. A Vállalkozó feladata az építéshez, létesítéshez szükséges mindennemű engedélyezési terv elkészítése, kérelem, dokumentáció összeállítása, benyújtása és a létesítést jóváhagyó hatóságok jogerős engedélyeinek beszerzése. Azokra a létesítményekre, amelyekre vonatkozóan a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerinti jogerős és végrehajtható vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni a Vállalkozó feladata a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció elkészítése és a vízjogi létesítési engedély beszerzése, a Megrendelő követelményei alapján, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint. A partvédőművek tervezéshez figyelembe kell venni a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben meghatározott műszaki paramétereket is. Az előzetes régészeti dokumentáció (ERD) elkészítése úgyszintén a kivitelező vállalkozó feladatát képezi.Összeálllításánál figyelembe kell venni a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendeletet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról. A Vállalkozó által készített tervek engedélyezési eljárásai során felmerülő díjak, illetékek, stb a Vállalkozó költsége. Ehhez kapcsolódóan a keletkező építési és bontási hulladékokkal kapcsolatosan a Vállalkozónak a 45/2004 (VII.26) BM-KvVM egy. rendeletben az építtetőre előírt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítenie kell. A Megbízó által összehívott Tervbíráló Bizottság és a Mérnök által jóváhagyott engedélyes tervdokumentáció nyújtható be az illetékes hatósághoz engedélyeztetés céljából.
Engedélyezési terv. Az építési engedélyezési terv kidolgozása során az építész köteles az illetékes szakhatóságokkal, valamint a közmű szolgáltatókkal és kéményseprő szolgáltatóval egyeztetni, valamint köteles a jogszabályban előírt tervtanácsi véleményt és egyéb szükséges nyilatkozatokat beszerezni. Az építési engedélyezési terv alapján az építész költségkalkulációt készít. Tisztázandó és a tervezési szerződésben javasolt rögzíteni, hogy az alábbi feladatok közül melyek elvégzésre köteles az építész: a konkrét feladat megvalósításához szükséges egyéb hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervdokumentációt (pl. bontási, rendeltetésmegváltoztatási, fennmaradási engedélyezési terveket stb.) elkészíti; Ezeket a feladatokat mindig egy team készíti, el bontási tervet pl. mindig statikus csinálja, ETDR-re az építész tölti fel. szükség esetén a hatóságok által előírt előzetes környezeti hatásvizsgálatot, műemléki szakvéleményt és ajánlást, felkutatást, régészeti feltárást készíttet, egyéb vizsgálatokat elvégez (szükség esetén szakági tervező bevonásával); az építési engedélyezési eljárás során meghatalmazással képviseli a Megrendelőt. Az építész az engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentáció alapján elkészíti a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, részletességű, formájú kivitelezési tervdokumentációt, amely tartalmazza a szükséges szerkezetek mennyiségi összesítését (konszignációt) is. Az erre vonatkozó megállapodás szerint az építész a kivitelezési terv alapján árazott és árazatlan költségvetési kiírást készít. A tervező köteles a tervet átadni, amelyet a megrendelő megvizsgál. A terv szerzői mű, így a szerzői művek átvételére vonatkozó szabályok irányadók. A tervezőnek a tervezői nyilatkozatot a tervezési hatósági engedélyeztetéshez kell kiadni. A tervezői nyilatkozatában kijelenti, hogy a tervdokumentáció a jogszabályoknak megfelel. A tervezői díjról szóló számla kiállítása többnyire az építéshatósági engedély beadásához kötött.
Engedélyezési terv. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet a hagyományos „engedélyezési terv” megnevezés helyett az „építészeti-műszaki dokumentáció” elnevezést használja.
Engedélyezési terv. A Vállalkozó feladata az építéshez, létesítéshez szükséges mindennemű engedélyezési terv elkészítése, kérelem, dokumentáció összeállítása, benyújtása és a létesítést jóváhagyó hatóságok jogerős engedélyeinek beszerzése. Azokra a létesítményekre, amelyekre vonatkozóan az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti jogerős és végrehajtható építési engedélyeket kell beszerezni, a Vállalkozó feladata az jogszabályban meghatározott építési engedély iránti kérelemhez szükséges tervek elkészítése és az építési engedélyek beszerzése. Az elbontásra kerülő létesítményrészekre vonatkozóan a Vállalkozónak a fenti rendelet szerint bontási engedélyezési tervdokumentáció elkészítése és a bontási engedélyek beszerzése. Az engedélyeztetéseknél betartandó 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról. A Vállalkozó által készített, esetlegesen lejárt engedélyek meghosszabbítása a Vállalkozó feladata és költsége. A Vállalkozó által készített tervek engedélyezési eljárásai során felmerülő díjak, illetékek, stb a Vállalkozó költsége. Ehhez kapcsolódóan a keletkező építési és bontási hulladékokkal kapcsolatosan a Vállalkozónak a 45/2004 (VII.26) BM-KvVM egy. rendeletben az építtetőre előírt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítenie kell.
Engedélyezési terv. Az építési engedélyezési terv kidolgozása során az építész köteles az illetékes szakhatóságokkal, valamint a közmű szolgáltatókkal és kéményseprő szolgáltatóval egyeztetni, valamint köteles a jogszabályban előírt tervtanácsi véleményt és egyéb szükséges nyilatkozatokat beszerezni. Az építési engedélyezési terv alapján az építész költségkalkulációt készít. Tisztázandó és a tervezési szerződésben javasolt rögzíteni, hogy az alábbi feladatok közül melyek elvégzésre köteles az építész: Az építész az engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentáció alapján elkészíti a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, részletességű, formájú kivitelezési tervdokumentációt, amely tartalmazza a szükséges szerkezetek mennyiségi összesítését (konszignációt) is. Az erre vonatkozó megállapodás szerint az építész a kivitelezési terv alapján árazott és árazatlan költségvetési kiírást készít. A tervező köteles a tervet átadni, amelyet a megrendelő megvizsgál. A terv szerzői mű, így a szerzői művek átvételére vonatkozó szabályok irányadók. A tervezőnek a tervezői nyilatkozatot a tervezési hatósági engedélyeztetéshez kell kiadni. A tervezői nyilatkozatában kijelenti, hogy a tervdokumentáció a jogszabályoknak megfelel. A tervezői díjról szóló számla kiállítása többnyire az építéshatósági engedély beadásához kötött.
Engedélyezési terv. Az építéshez szükséges vízjogi létesítési engedélyes tervek és engedélyek rendelkezésre állnak a 2.1.3 fejezetben leírtaknak megfelelően. A Megrendelő által készített, esetlegesen lejárt engedélyek meghosszabbítása a Vállalkozó feladata és költsége.
Engedélyezési terv. Jelen projektben nem szerepel olyan elem, amelyre engedélyes tervet kellene készíteni.
Engedélyezési terv. A létesítmény megvalósíthatóságát, a térbeli, funkcionális, energetikai, esztétikai, stb. megoldását egyértelműen rögzítő, alátámasztó és igazoló, általában jogszabályokban rögzített tartalmú és a különböző engedélyezések számára készített tervdokumentáció.