Engedélyezési terv mintaszakaszok

Engedélyezési terv. A Vállalkozó feladata az építéshez, létesítéshez szükséges mindennemű engedélyezési terv elkészítése, kérelem, dokumentáció összeállítása, benyújtása és a létesítést jóváhagyó hatóságok jogerős engedélyeinek beszerzése. Azokra a létesítményekre, amelyekre vonatkozóan a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerinti jogerős és végrehajtható vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni a Vállalkozó feladata a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció elkészítése és a vízjogi létesítési engedély beszerzése az elvi vízjogi engedély tartalmának figyelembevételével, a Megrendelő követelményei alapján, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint. A töltésfejlesztés tervezéshez a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014 (XII.23.) BM rendeletben található mértékadó árvízszinteket kell használni. Továbbá figyelembe kell venni a fejlesztett töltésszakasz keresztmetszeti kialakítását a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben meghatározott műszaki paramétereket is. Azokra a létesítményekre, amelyekre vonatkozóan az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti jogerős és végrehajtható építési engedélyeket kell beszerezni, figyelembe véve az 1997. évi LXXVIII. törvénynek a 2016. évi XXXVIII. törvénnyel történő módosítását. A Vállalkozó feladata az jogszabályban meghatározott építési engedély iránti kérelemhez, és hatósági bejelentésekhez szükséges tervek elkészítése és az építési engedélyek és tudomásul vételek beszerzése. Az elbontásra kerülő létesítményrészekre vonatkozóan a Vállalkozónak a fenti rendelet szerint és törvényi előírások figyelembe vételével bontási engedélyezési el kell készítenie és a szükséges bontási engedélyeket be kell szereznie. A létesítményekhez, tartozó azon ingatlanokon, ahol újonnan létesül közüzemi ivóvízvezeték, a vízjogi létesítési engedély kiadását a vízvezetési szolgalom alapítására irányuló kérelemmel kell kérni, a 72/1999 (V.22) kormányrendelet 6. §-ában foglaltak szerint. Ezen dokumentáció elkészítése a Vállakozó feladata. A vezetékjog földhivatali bejegyeztetéséhez szükséges adatokat és terveket a Vállalkozónak a Megrendelő felé s...
Engedélyezési terv. Az építési engedélyezési terv kidolgozása során az építész köteles az illetékes szakhatóságokkal, valamint a közmű szolgáltatókkal és kéményseprő szolgáltatóval egyeztetni, valamint köteles a jogszabályban előírt tervtanácsi véleményt és egyéb szükséges nyilatkozatokat beszerezni. Az építési engedélyezési terv alapján az építész költségkalkulációt készít. Tisztázandó és a tervezési szerződésben javasolt rögzíteni, hogy az alábbi feladatok közül melyek elvégzésre köteles az építész: Az építész az engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentáció alapján elkészíti a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, részletességű, formájú kivitelezési tervdokumentációt, amely tartalmazza a szükséges szerkezetek mennyiségi összesítését (konszignációt) is. Az erre vonatkozó megállapodás szerint az építész a kivitelezési terv alapján árazott és árazatlan költségvetési kiírást készít. A tervező köteles a tervet átadni, amelyet a megrendelő megvizsgál. A terv szerzői mű, így a szerzői művek átvételére vonatkozó szabályok irányadók. A tervezőnek a tervezői nyilatkozatot a tervezési hatósági engedélyeztetéshez kell kiadni. A tervezői nyilatkozatában kijelenti, hogy a tervdokumentáció a jogszabályoknak megfelel. A tervezői díjról szóló számla kiállítása többnyire az építéshatósági engedély beadásához kötött.
Engedélyezési terv. A létesítmény megvalósíthatóságát, a térbeli, funkcionális, energetikai, esztétikai, stb. megoldását egyértelműen rögzítő, alátámasztó és igazoló, általában jogszabályokban rögzített tartalmú és a különböző engedélyezések számára készített tervdokumentáció.
Engedélyezési terv. Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet a hagyományos „engedélyezési terv” megnevezés helyett az „építészeti-műszaki dokumentáció” elnevezést használja.

Related to Engedélyezési terv

  • Kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges kihelyezett hírközlési eszköz elvesztése, vagy megrongálódása esetén az Előfizetőt terhelő – a kihelyezett eszköz fajtájától függően eltérő mértékű – díj. A kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj összege eszközönként eltérő.

  • Kihelyezett hírközlési eszköz óvadék Amennyiben a szolgáltatás igénybevételéhez hírközlési berendezésnek az Előfizető által használt ingatlanba történő kihelyezésére van szükség, a Szolgáltató az eszközt az Előfizető rendelkezésére bocsátja. Az Előfizető ezen szolgáltatás megszűnése esetén a kihelyezett hírközlési eszközt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a Szolgáltatónak visszaadni. E kötelezettség teljesítésének biztosítékául az Előfizető – a kihelyezett eszköz fajtájától függően eltérő mértékű – kihelyezett hírközlési eszköz óvadékot köteles fizetni a szolgáltató részére az eszköz átadásakor. Az óvadékot a Szolgáltató a kapcsolódó szolgáltatás megszűnésekor visszafizeti az Előfizetőnek, kivéve, ha az Előfizető az eszközt nem, vagy nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban szolgáltatja vissza, mely esetben az óvadék összege a kár megtérítésére felhasználható.

  • Megvásárolható termékek, szolgáltatások köre 4.1. A megjelenített termékek kizárólag online rendelhetők meg. A termékekre vonatkozóan megjelenített árak forintban értendők, tartalmazzák a törvényben előírt áfát, azonban nem tartalmazzák a házhoz szállítás díját. Külön csomagolási költség nem kerül felszámításra.

  • A Szolgáltató adatkezelésének szabályai 5.1. A Szolgáltatót a tudomására jutott személyes adatokkal kapcsolatosan titoktartási kötelezettség terheli, azok megismerését harmadik személy részére csak az érvényes jogszabályokban és jelen Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint teheti lehetővé.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben? A Biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha:

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • Biztosított, kedvezményezett Biztosított az Általános Feltételek 1.3.2. pontjában meghatározott személy. A biztosított a balesetbiztosítási kockázatot is tartalmazó biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés – több biztosított esetén a szerződés rá vonatkozó része – a folyó biztosítási év végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe szerződőként belép (I. rész 1.2. pont). Kedvezményezett az Általános Feltételek 1.4. pontjában meghatározott személy.

  • A számhordozással, a szünetmentes szolgáltatóváltással, a közvetítőválasztással kapcsolatos eljárások részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.