Fizetési hátralékok behajtása mintaszakaszok

Fizetési hátralékok behajtása. Amennyiben a Felhasználó határidőre nem fizeti meg az általa igénybe vett szolgáltatások ellenértékeként felszámított díjakat, a Kereskedő, a késedelmi kamat felszámítása mellett, hátralékkezelési eljárás alá vonja a tartozást. Kereskedő jogosult a Felhasználót, vagy a szerződés szerinti eltérő fizető felet telefonon megkeresni a hátralék rendezése érdekében. Ehhez a nyilvános telefonkönyvek adatait, illetve a szerződés megkötésekor rendelkezésre bocsátott telefonszámokat, Kereskedő és a Felhasználó/eltérő fizető közötti bármilyen kapcsolatfelvétel során a Felhasználó/eltérő fizető hozzájárulásával a Kereskedő tudomására jutott telefonszámokat veszi igénybe. Kereskedő írásbeli fizetési felszólításban tájékoztatja a Felhasználót vagy az Eltérő Xxxxxx felet, hogy ha nem rendezi a tartozást, a szolgáltatás felfüggesztése iránt intézkedhet. A jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint a Kereskedő, követeléskezelés céljából, jogosult a Felhasználó/Felhasználási hely, ill. az Eltérő Fizető adatait harmadik fél részére a Felhasználó/Eltérő Fizető előzetes tájékoztatása nélkül átadni. Kereskedő jogosult a Felhasználót vagy a szerződés szerinti Eltérő Fizető felet személyesen felkeresni a felhasználási helyen a hátralék rendezése érdekében. Felhasználó fizetési kötelezettsége szerződésben megállapított időtartamon túl történő elmulasztása esetére Kereskedő az alábbiak szerint szerződésfelmondás, mérlegkörből való kizárás és az ellátás felfüggesztés (kikapcsolás) lehetőségével élhet. Amennyiben a szolgáltatás felfüggesztése nem hajtható végre műszaki, vagy egyéb okok miatt, vagy a kikapcsoltatás hatására sem történik meg a tartozás rendezése, akkor a tartozással kapcsolatos adatokat az Kereskedő jogosult a tartozás behajtása érdekében ezzel foglalkozó, adatvédelmi lajstromszámmal rendelkező külső szervezetnek jogi vagy jogi úton kívüli eljárásra átadni vagy engedményezett követelésként harmadik félre átruházni. Ezen pontban meghatározott eljárásokkal összefüggésben felmerült költségeit Kereskedő jogosult külön eljárási díjként adósnak felszámolni. A hátralékkezelés során Felhasználó fizetési könnyítés iránti kérelmet nyújthat be Kereskedőhöz. A Kereskedő szabad belátása szerint dönt a Felhasználó kérelme tárgyában, részlet- vagy halasztott fizetési megállapodás kötése Kereskedő részére nem kötelező. A kérelem elbírálásánál a tartozás mértéke, az elszámolás módja, a Felhasználó fizetési fegyelme és a számlák lejáratának ideje a mérlegelési szempont. Kereskedő a Felhasználó kér...
Fizetési hátralékok behajtása. A fizetési hátralékok behajtására a Kereskedő kezdeményezheti a felhasználókkal való kapcsolatfelvételt, illetve a hátralékok rendezésére vonatkozó megállapodás (részletfizetés, fizetési haladék) megkötését. A Kereskedő a felhasználó fizetési kötelezettség érvényesítése érdekében a felhasználó felé tett nyilatkozata, intézkedése, így különösen a rendszerhasználat felfüggesztése, annak megkísérlése, részletfizetési kedvezmény biztosítása, valamint a fizetési felszólítás a fizetési kötelezettség elévülését megszakítja. Amennyiben megállapodás nem jön létre, úgy jogi eszközökkel történik a behajtás, illetve a Kereskedő a fizetési kötelezettség 15 napon túl történő elmulasztása esetére a szerződésfelmondás és/vagy kikapcsolás lehetőségével élhet. A Kereskedő a fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a villamosenergia-vásárlási szerződésben meghatározott valamennyi felhasználási helynek a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolását kezdeményezheti az elosztó hálózati engedélyesnél. A lejárt esedékességű követelésről a Kereskedő e-mailben, SMS-ben és telefonon történő megkereséssel is megkísérelheti a felhasználó tájékoztatását. A fizetési hátralékok behajtása kapcsán a Kereskedő az egyes behajtási tevékenységekért díjat alkalmazhat, melynek mértékét az F.2. számú függelék tartalmazza. A Kereskedő jogosult a fizetési hátralékok behajtása kapcsán külső szolgáltatók igénybe vételére.
Fizetési hátralékok behajtása. Amennyiben a Felhasználó az általa igénybe vett szolgáltatások ellenértékeként felszámított díjakat határidőre nem fizeti meg, a Kereskedő, a késedelmi kamat felszámítása mellett, a tartozást, mint hátralékot kezeli és annak behajtása iránt intézkedik. Ennek körében Kereskedő jogosult a Felhasználót, vagy a szerződés szerinti Fizető felet telefonon megkeresni a hátralék rendezése érdekében. Ehhez a nyilvános telefonkönyvek adatait, illetve a szerződéskötéskor és/vagy a Kereskedő és a Felhasználó/Fizető közötti bármilyen kapcsolatfelvétel során a Felhasználó/Fizető által, vagy hozzájárulásával rendelkezésére bocsátott telefonszámokat veszi igénybe. A jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint a Kereskedő követeléskezelés céljából jogosult a Felhasználó/felhasználási hely, illetve a Fizető adatait harmadik fél részére a Felhasználó/Fizető előzetes tájékoztatása nélkül átadni.
Fizetési hátralékok behajtása. Amennyiben a felhasználó határidőre nem fizeti meg az általa igénybe vett szolgáltatások ellenértékeként felszámított díjakat, az E.ON Energiakereskedelmi Kft., a késedelmi kamat felszámítása mellett, hátralékkezelési eljárás alá vonja a tartozást. Az E.ON Energiakereskedelmi Kft. jogosult a felhasználót, vagy a szerződés szerinti eltérő fizető felet először telefonon megkeresni a hátralék rendezése érdekében. Ehhez a nyilvános telefonkönyvek adatait, illetve a szerződés megkötésekor rendelkezésre bocsátott telefonszámokat, az E.ON Energiakereskedelmi Kft. és a felhasználó/eltérő fizető közötti bármilyen kapcsolatfelvétel során a felhasználó/eltérő fizető hozzájárulásával az E.ON Energiakereskedelmi Kft. tudomására jutott telefonszámokat veszi igénybe. Az E.ON Energiakereskedelmi Kft. írásbeli fizetési/kikapcsolási felszólításban tájékoztatja a felhasználót vagy az eltérő fizető felet, hogy ha nem rendezi a tartozást, a szolgáltatás felfüggesztése iránt intézkedhet. Az E.ON Energiakereskedelmi Kft., követeléskezelés céljából jogosult a felhasználó/felhasználási hely, ill. az eltérő fizető adatait harmadik fél részére a felhasználó/eltérő fizető előzetes tájékoztatása nélkül átadni. A felhasználó fizetési kötelezettsége szerződésben megállapított időtartamon túl történő elmulasztása esetére az E.ON Energiakereskedelmi Kft. az alábbiak szerint szerződésfelmondás és az ellátás felfüggesztés (kikapcsolás) lehetőségével élhet. A tartozással kapcsolatos adatokat az E.ON Energiakereskedelmi Kft. jogosult a tartozás behajtása érdekében ezzel foglalkozó, adatvédelmi lajstromszámmal rendelkező külső szervezetnek jogi vagy jogi úton kívüli eljárásra átadni vagy engedményezett követelésként harmadik félre átruházni. A hatályos jogszabályok figyelembe vételével az E.ON Energiakereskedelmi Kft. felszámolási eljárást is kezdeményezhet a felhasználókkal (adósokkal) szemben. Ezen pontban meghatározott eljárásokkal összefüggésben felmerült költségeit az E.ON Energiakereskedelmi Kft. jogosult külön eljárási díjként az adósnak felszámolni. A hátralékkezelés során a felhasználó fizetési könnyítés iránti kérelmet nyújthat be az E.ON Energiakereskedelmi Kft.-hez. A fizetéskönnyítési kérelem benyújtásának a folyamatban levő jogi eljárásokra, vagy a kikapcsolásra halasztó hatálya nincs. Az E.ON Energiakereskedelmi Kft. szabad belátása szerint dönt a felhasználó kérelme tárgyában, részlet- vagy halasztott fizetési megállapodás kötése az E.ON Energiakereskedelmi Kft. részére nem köt...

Related to Fizetési hátralékok behajtása

  • Szolgáltatási kötelezettség b /1. Ha a különös biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni. A biztosító • a kárbejelentésben foglaltak, • a feltételek szerint szükséges, a biz- tosított által benyújtott dokumentu- mok, valamint • helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledokumentumok alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget.

  • Az előfizető által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a módosítás teljesítésének határideje 12.2.1. Az Előfizető átírás címén kérheti a Szolgáltatótól az egyedi előfizetői szerződés módosításaként az Előfizető személyének módosítását, ha személyében szerződés, vagy egyéb jogcímen történő jogutódlás következtében változás történik. Az átírás iránti kérelem akkor minősül alaki és tartalmi szempontból megfelelőnek, ha tartalmazza: - a jogelőd Xxxxxxxxx és jogutód Előfizető által aláírt együttes nyilatkozatát az átírás kérelmezésére, és - a jogutód Előfizető mindazon adatait, melyek az előfizetői szerződés megkötéshez szükségesek, és - mellékletként az átírás alapjául szolgáló tények vagy az átírás okának hitelt érdemlő dokumentummal való igazolását (pl. szerződéssel, bírósági végzéssel, ítélettel vagy más dokumentummal). Átírásra – a Szolgáltató eltérő nyilatkozata hiányában – csak abban az esetben kerülhet sor, ha a meglévő esetleges díjtartozást a felek valamelyike illetve a jogutód az átírással egyidejűleg rendezi. Az átírás időpontját az átírást kérő felek az átírási kérelemben határozzák meg azzal a feltétellel, hogy az átírási kérelmet legalább 15 nappal a kért időpont előtt kell benyújtani. E rendelkezésektől a Szolgáltató az Előfizető kérésére eltekinthet, ha azt nyilvántartási rendszere lehetővé teszi. Az átírás teljesítésének határideje nem lehet több mint a Szolgáltató által meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő átírási kérelem beérkezésétől számított 15 nap. A Szolgáltató az Előfizető kérésére köteles az általa az átírás teljesítésére általa vállalt határidőn belül az átírást teljesíteni, vagy az átírás elutasításáról az Előfizetőt értesíteni. Amennyiben a szolgáltató az átírást az ÁSZF-ben vállalt határidőn belül nem teljesíti, kötbért köteles fizetni a 7.4. pont szerint. Az átírási kérelmet a Szolgáltató az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő (beleértve a szükség szerinti mellékletekkel való ellátottságú) kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles teljesíteni. Ha az átírás során a régi és új Előfizetők előfizetői kategóriája (egyéni/üzleti) megváltozik, akkor az átírás időpontjától az új Előfizetőnek az új előfizetői kategóriára vonatkozó előfizetési díjakat kell megfizetnie. Amennyiben az Előfizető előfizetői minőségét üzleti előfizetőre olyan csomag vonatkozásában igényli, melyben levő szolgáltatás vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződésmódosítás nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított csomag igénybevételre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az Előfizető az előfizetői hozzáférési pont kiépítése előtt kérheti igénybejelentése átírását is. Ha a régi és új Előfizető által a hatályos ÁSZF szerint fizetendő díjak eltérnek, a díjkülönbözetet az átíráskor kell rendezni. Az átírás díját a 4. sz. melléklet tartalmazza. A Szolgáltató átírás esetén az Előfizető nem kötelezheti belépési díj fizetésére. A jelen pontban írtak nem alkalmazhatók, ha az átírással egyidejűleg az előfizetői hozzáférési pont helye is megváltozik (áthelyezés).

  • Díjfizetési kötelezettség f /1. A szerződő díj fizetésére köteles a biztosító kockázatviselésének teljes tartamára.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Fizikai nemesfémekbe vagy nemes- fém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) 95% 60% 100% Egyedi részvények, illetve kollektív befektetési formák (nyersanyag- kitermelés, feldolgozás, értékesítés, kereskedelem) 0% 0% 40% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 20% Az UNIQA Biztosító Zrt. a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok figyelembe vételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja. Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk. Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.

  • A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pont helye A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pontját, azaz a szolgáltatás Előfizetőnek való átadásának helyét, minden esetben jelen ÁSZF A.- D., I., J. és K Mellékletei határozzák meg az egyes szolgáltatások kapcsán.

  • Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni. A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles – tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot; – bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni. Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban – a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni; – a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy – temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében. A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét. A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

  • A Szolgáltató kötelezettségei A Szolgáltató köteles gondoskodni az általa kezelt előfizetői adatok biztonságáról és az adatkezelési műveleteket úgy megszervezni, hogy a GDPR és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A Szolgáltató alkalmazottai, alvállalkozói és megbízottjai – jogszabály kötelezően alkalmazandó eltérő rendelkezése hiányában – a Szolgáltatóval azonos adatvédelmi és titoktartási kötelezettség teljesítésére kötelesek. A Szolgáltató – szükség szerint más szolgáltatókkal közösen – megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel gondoskodni köteles a továbbított közlés és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatok jogosulatlan lehallgatásának, tárolásának vagy megfigyelésének, valamint a közléshez és a közléshez kapcsolódó forgalmi adatokhoz történő jogosulatlan vagy véletlen hozzáférésnek a megakadályozásáról (közlés bizalmassága). A Szolgáltató csak úgy választhatja meg, és minden esetben úgy üzemeltetheti a Szolgáltatás nyújtása során alkalmazott elektronikus hírközlő eszközöket, hogy biztosítani tudja a közlés bizalmasságát. A Szolgáltató a továbbított közlések tartalmát csak olyan mértékben ismerheti meg és tárolhatja, amely a Szolgáltatás nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges. Egy Előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy Előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása vagy más megfelelő jogalap alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. A fentiekben meghatározott tevékenysége keretében a Szolgáltató köteles az alábbi szabályoknak megfelelni: Tükrözés: A hálózati kiszolgáló gép (a továbbiakban: szerver) a személyes adatok elvesztésének elkerülésére folyamatos tükrözéssel (biztonsági másolat készítésével és megőrzésével, az irányadó adatmegőrzési időkre is tekintettel) biztosítható egy tőle fizikailag különböző adathordozón.